Újabb tanúkat hallgatnak ki Ophélie ügyében

Újabb tanúkat hallgatnak ki Ophélie ügyében

 Tovább nyomoznak a 2008-ban eltűnt francia diáklány ügyében. A Bors úgy tudja, a magyar hatóságok azután rendelték el az eljárás folytatását, hogy az olasz hatóságok több mint egy év után elküldték a lány volt barátjának vallomását.

A Fővárosi Főügyészség szóvivőjének közlése szerint újabb tanúkat hallgatnak majd ki, a nyomozás új határideje pedig május 9-e, és még meghosszabbítható. A 22 éves Ophélie Bretnacher 2008 decemberében tűnt el, utoljára a Lánchídon látták. Holttestét hónapokkal később a csepeli szabadkikötő egyik zárt öblében találták meg.

http://mno.hu/data/cikk/1/15/1/39/cikk_1150139/ophelie01_fill_345x200.png

37 millió forintnyi prémiumot zsebelt be az MSZP-s frakcióvezető

37 millió forintnyi prémiumot zsebelt be az MSZP-s frakcióvezető

 37 millió forint jutalmat és prémiumot kapott Szenteczky János a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottjaként majd vezérigazgatójaként – értesült a Csepel.info. Szenteczky korábban követelte, hogy az önkormányzat ássa elő az elmúlt évek összes jutalmazását és prémiumkifizetését, mert abban bízott, a kerület fideszes vezetését így tudja majd a sarokba szorítani az általa vélt milliós jutalmakkal. Azonban mint kiderült, a jelenlegi csepeli vezetés egy fillér jutalmat sem vett fel – szemben az előzővel, akiknél a járulékokkal együtt több mint 100 millió forintba került csak a polgármester, az alpolgármesterek, valamint a politikai tanácsadók jutalmazása.

Rendőrségi forrásra hivatkozva a Csepel.info július végén közölte azt közölte, hogy Szenteczky Jánost, Csepel önkormányzati képviselőjét, a MSZP kerületi elnökét jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Szenteczkynek nem ez az első gyanús ügye. Ugyancsak a Csepel.info adta hírül idén januárban, hogy a Csepeli Vagyonkezelő (Csevak) Zrt. élén töltött évei alatt szocialistákhoz közelálló cégekhez kezdett ömleni a pénz. A Juhász Ferenchez kapcsolódó vállalkozások 2010-ig körülbelül 800 millió forint értékben kaptak tőlük megbízásokat.

Erre ment el a csepeli adófizetők pénze

A Csepel.info információi szerint az eddig felderített adatok alapján Tóth Mihály MSZP-s polgármester 2002–2010 között a fizetésén felül csak jutalmak formájában 16,8 millió forintot, Orosz Ferenc alpolgármester 36,7 millió forintot, Horváth Gyula alpolgármester 17,3 millió forintot, Borsány György alpolgármester pedig 7,7 millió forintot kapott a csepeli adófizetők pénzéből.
Polgár György politikai főtanácsadó, MSZP-s „kerületi cenzor” jutalmai is több mint tízmillió forintba kerültek a csepelieknek. Az önkormányzat adatai szerint így a járulékokat is beleszámítva 2002 és 2010 között csak az MSZP-s kerületi felsővezetés jutalmaira több mint 100 millió forintot költöttek el a csepeli adófizetők pénzéből. A 2010 októberétől kormányzó helyi önkormányzati vezetésből ugyanakkor senki nem vett fel egyetlen fillér jutalmat sem – hívta fel a figyelmet Ábel Attila alpolgármester egy szerdai közleményében.

Rengeteg gyanús ügy

A lap úgy tudja, eddig senki nem vizsgálta, hogy a munkaszerződéshez és munkabérhez kapcsolódó prémiumokból mennyi lett korábban kiosztva, mivel a Szenteczky által korábban irányított Csepeli Vagyonkezelő Zrt.-ben – legalábbis a feljelentések száma és a becsült kár alapján – rengeteg bűncselekmény- és korrupciógyanús ügy volt. A cég új vezetésének már az sem kevés energiájába tellett, hogy a működés gazdaságossá tétele, a munkatársak megkétszerezése és a szolgáltatások „párthaveri” cégektől való visszaszervezése mellett még a büntetőjogi elszámoltatást is felügyeljék. Így nem jutott idő és energia a munka világában egyébként jól leszabályozott és munkabérhez köthető prémiumjuttatások felülvizsgálatára – írja a Csepel.info.
A végösszeg: 37 282 547

Ez a munka kezdődött meg, éppen Szenteczky János 2013. január 29-én kelt nyílt levele után, és derült ki, hogy a politikus vezérigazgatóként felvett prémiumainak kifizetései közül nem egy eleve törvénytelen lehetett. A Csepel.info szerint így történt ez 2009 és 2010 októbere között is, amikor a szocialista politikus 11,5 millió forintot vett fel prémium és előprémium címén úgy, hogy azt sem a cég felügyelőbizottsága, sem pedig a munkáltatói jogokat gyakorló önkormányzati képviselő-testület nem engedélyezte, nem hagyta jóvá – holott ezt törvény írja elő.
A Csepel.info úgy tudja, hogy az önkormányzat vagyonkezelő cégénél a péntekre összegyűjtött adatok alapján Szenteczky összesen 37 282 547 forintot kapott különböző jutalmakra és prémiumokra 2002 óta. Ezzel, ha nem is magasan, de ő Csepel legjobban jutalmazott és premizált politikusa az elmúlt 23 év alatt. Utána nem sokkal Orosz Ferenc korábbi alpolgármester következik a maga 36,7 millió forintos jutalmával, míg a képzeletbeli dobogó harmadik helyén Horváth Gyula alpolgármester áll a maga 17,3 millió forintnyi jutalmaival.

Sikkasztás és gyilkosság: MSZP-s rémtörténetek

http://mno.hu/belfold/sikkasztas-es-gyilkossag-mszp-s-remtortenetek-1034048

Elképesztő csalássorozatról szóló könyv kerül nemsokára a magyar könyvesboltok polcaira. A Vörös Csepel a szocialista lakásmutyiktól a Csepel SC átjátszásán át a 2010-es kettős gyilkosságig végiggyalogol az utóbbi években a XXI. kerületben tapasztalt, velejéig romlott irányításról.

A pénteki sajtótájékoztatón bemutatott kötetből kiderül: 2004-ben a kerület MSZP-s vezetése átvilágítást kért, amelyet a CC Audit végzett el. Ennek nyomán súlyos törvénysértések láttak napvilágot, és megállapították, hogy „Csepelen egy szűk belső kör dönt szinte mindenről, emiatt átláthatatlanok a folyamatok”. Miután a vizsgálatot elvégző cég ugyancsak közel állt a kerület irányítóihoz, Orosz alpolgármester még azzal sem védekezhetett, hogy az ellenzék próbál fogást találni rajtuk.

Fejlövés járt a feljelentésért

A 2000-es évek elején megkezdték a Liget lakópark felépítését, a beruházás később csődeljárásba fulladt, a rendőrségi vizsgálat viszont elmaradt. Az MSZP-s Takács József már ekkor fontolgatta a feljelentést, ezt azonban csak később tette meg, annak az iskolának a sikkasztási ügyében, amelynek ő volt az igazgatója. Ezt Tóth Mihály polgármesterrel is közölte, de a rendőrségre már nem ért át: 2009. január 7-én tanártársával egyetemben agyonlőtték az általa irányított intézményben.

Milliárdok a szigetekre

A csepeli rendőrkapitányt is érintő lakásmutyi, a kettős gyilkosság és a fiktív útfelújítások mellett a kiadvány a Csepel SC fokozatos leépülésével, átjátszásával is foglalkozik. A Weiss Manfréd alapította klub rengeteg szakosztályt működtetett, és az évtizedek során az ország egyik legsikeresebb egyesületévé emelkedett. Az 1991-es privatizációt követően a klub a Csepel SC Alapítvány tulajdonába, három évvel később pedig az MSZP vezette önkormányzat kezelésébe került. A szocialisták áldásos tevékenységének hála, a 2000-es évek elejére majdnem egymilliárdra nőtt az egyesület adósságállománya. A menekülési útvonal a köztulajdonba vétel lett volna, azonban a szoci vezetők – nagy meglepetésre – leszavazták a javaslatot. Hamarosan az is kiderült, miért. 2005-ben Podolák György (MSZP) lemondott az alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségéről, és a Belize-szigetekre bejelentett offshore cégnek, a Cs.sziget Invest Kft.-nek játszotta át az alapítói jogokat. A cég a saját embereit ültette a kuratóriumba, ahol – törvénysértő módon – immár egyetlen világklasszis sportoló vagy edző sem ült.

Innentől a stadionvilágítás álságos felújítási tervével, az önkormányzati támogatás megfelezésével és a csepeli sportélet teljes lezüllesztésére tett további lépésekkel megkezdődött a sportolók „elkergetése” a Csepel SC-ből. Az már csak hab volt a tortán, hogy miközben javában folyt a területre felépíteni kívánt lakópark és pláza tervezése, a csepeli MSZP–SZDSZ-vezetés csak tagadott és tagadott. A hazugságok özönének, az elképesztő mélységű mutyinak végül a Fidesz 2010-es választási győzelme vetett véget.

Az eredeti dokumentumokkal, képekkel ellátott kötet nemsokára a nagyközönség előtt is bemutatkozik. Az MNO a kiadvány megjelenésének apropóján jövő héten Ábel Attila alpolgármesterrel készít interjút az elmúlt 20 év csepeli „ügyeiről”.

Címkék

kettős gyilkosság, MSZP, Csepel SC, Csepel, lakásmutyi, sikkasztás

Rejtélyes bűnügyek *Ophélie*/3

BORSONLINE: Árral szemben úszott Ophélie holtteste?

2009.02.19. 06:15

Egyre valószínűbb, amit a Bors állít: mégiscsak bűncselekmény áldozata lett a francia diáklány. Azt ugyanis egyértelmű: a Lánchídtól a Duna nem sodorhatta a tetemet a Csepeli szabadkikötő zárt öblébe, azt ugyanis folyásirányból egy mesterséges sziget zárja el.

A zsaruk szerint egy hajó oldalába akadt a holttest Fotó: Bors

Lánchídon volt a szemtanú! A BRFK közleményben tudatta, hogy decemberben egy szegedi asszony elektronikus levélben tájékoztatta a Bretnacher család magyarországi ügyvédeit arról, hogy 2008. december 4-én látta, amint az eltűnt francia diáklányt a Lánchídon egy sötét autóba kényszerítik, majd elhajtanak vele. Ez az asszony kihallgatásán elismerte, hogy nem járt a helyszínen, hanem látomása volt. A rendőrség az eset leírásával a Bors tegnapi cikkérre kívánt reagálni, melyben a L'Union című francia lap értesüléseit közöltük. Csakhogy a francia lapnak a család ügyvédje egy teljesen más tanúról nyilatkozott, aki január 21.-én jelentkezett a rendőröknél. Ez a szemtanú Ophélie eltűnésének idejében egy Lánchídon várakozó autót előzött ki, melyben 2-3 ember veszekedett. Miként a Bors megírta Ophélie 2008 december 4-én, hajnali három órakor tűnt el. A belvárosban, a Zrínyi utcánál lévő térfigyelő kamera rögzítette az utolsó képkockákat róla. Táskáját a Lánchíd felhajtójánál, a kőoroszlánok közelében találta meg két olasz fiatal. A rendőrség valószínűsítette, hogy a lány a Dunába ugrott. Erre szemtanú nincs. Arra viszont egyre több jel utal, hogy elrabolták. A hídra felmenő, Ophélie táskáját megtaláló olaszokat ugyanis rögzítette a kamera, a lányt viszont nem. Ebből az következik, hogy a lány sohasem ment fel a hídra, de a táskája mégis valahogy odakerült. Megírtuk azt is, hogy egy szemtanú beszélt egy fekete autóról, akinek utasai a Lánchídon veszekedtek. Nem kizárt, hogy ekkor már Ophélie ebben az autóban volt, és a lehányt táskáját akkor dobták ki a fekete színű kocsiból. Ismeretes: az igazságügyi orvos szakértő az első körben a halál időpontjáról azt mondta, hogy a holttest a megtalálás időpontja előtt hat hétnél korábban került a vízbe, de azt nem merte kijelenteni, hogy mindez december 4-én történt. Így nem kizárt, hogy a francia lány még hetekig élt az eltűnését követően. A halál időpontját a gyomortartalmat elemző szakvélemény elkészülte után lehet valószínűsíteni, de erre egyelőre várni kell. Ophélie holttestét múlt csütörtökön találták meg a csepeli Szabadkikötő öblében. A Csepeli szennyvíztisztító építési munkálataihoz egy mesterséges szigetet építettek a Nagy Duna soron, két kilométerrel északra attól a helytől, ahol a francia lány holttestét megtalálták. A sziget egészen a folyó sodorvonaláig, tehát majdnem a közepéig beér, és a mederből emelkedik ki. Bármi sodródik a Dunában, csak úgy juthat tovább rajta, ha kikerüli. Ezt képtelenség feltételezni egy magatehetetlen testről. Ophélie Bretnacher földi maradványai azonban nemcsak túljutottak rajta, hanem a Szabadkikötő egy zárt öblébe kerültek. Aki helyismerettel rendelkezik, az tudja, hogy ott olyan a partszakasz, hogy a diáklány tetemének egy darabon árral szembe kellett volna "úsznia", hogy az öbölbe jusson. Munkatársunktól

Rejtélyes bűnügyek *Ophélie,Farkas Helga,Szathmáry Nikolett,Nagy Miklós,Till Tamás...

Részletek a ZÓNA.hu Ophélie és társai - a legtitokzatosabb eltűnések c. jegyzetéből

Ophélie Bretnacher nevét rövid idő alatt megtanulta az ország, a francia diáklány keresése hatalmas erőkkel zajlott, amire kevés példa akad. A zóna összegyűjtött néhány hasonló és nem kevésbé rejtélyes esetet, olyanokat is, amikor valakiről kilenc év után sem bizonyosodott be, él-e még, vagy meghalt.

Az első magyarországi emberrablás

Az egyik legismertebb eltűnési ügy Farkas Helga esete, már csak azért is, mert az volt az első emberrablás Magyarországon. Farkas Imre gazdag szegedi vállalkozó 18 éves gimnazista lányát 1991. június 27-én Orosháza és Szeged között rabolták el, és 500 ezer márka váltságdíjat követeltek érte, ami akkoriban körülbelül 25 millió forintnak felelt meg. Az emberrablók felvették a kapcsolatot a szülőkkel telefonon, ám a pénz átadása meghiúsult, s az elkövetők többé nem jelentkeztek.

A nyomozás hosszúra nyúlt, a rendőrség ezernél is több tanút hallgatott meg, közben pedig Farkas Helga apja is kutakodott az ügyben. Többen úgy próbáltak meg tőle pénzt kicsikarni, hogy azt állították, látták valahol Helgát. Egy magyar férfi egészen Párizsig vitte a szülőket, de aztán kiderült, hogy még Helga fényképét sem látta – viszont Franciaországban megölt egy embert. Ám hiába a nagy erőkkel folytatott hivatalos, illetve magánnyomozás ellenére – még Uri Geller is kereste Helgát – nem akadtak a lány nyomára.

A fordulópont az volt, amikor 1995-ben Szentes közelében megtalálták a gádorosi Juhász Benedek holttestét. A rendőrség szerint a 26 éves férfi társával, Csapó Józseffel együtt rabolta el Farkas Helgát. Csapó József valószínűleg azért ölte meg Juhászt, mert egy másik emberrablási ügy miatt attól tartott, hogy vádalkut köt a rendőrséggel, és elárulja. Az 1998-ban kezdődött perben Csapó Józsefet nem Farkas Helga elrablása, hanem bűntársa megölése miatt állították bíróság elé.

A tárgyalásokon az derült ki, hogy miután elrabolták a szegedi lányt, egy orosházi garázs szerelőaknájába zárták. Pár nappal később, vélhetően az után, hogy a szülőkkel nem tudtak megegyezni, Csapó megfojtotta a lányt, majd egy erdőbe vitték a holttestet, és elégették. Csapó Józsefet 2000-ben ítélték el, de társának meggyilkolásában nem találták bűnösnek. Mivel 1991-ben a büntető törvénykönyvben nem szerepelt még emberrablás, ezért személyi szabadság megsértéséért és zsarolásért került börtönbe, ahonnan jó magaviselete miatt hat év után szabadult.


Az iskolából tartott hazafelé a gyulai kislány
Szathmáry Nikolettet 1998. január 14-én látták utoljára Gyulán. A hétéves kislány fényes nappal ment haza az iskolából, de soha nem ért haza. A rendőrség ez esetben is nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást, az ország más részeiből is érkeztek rendőrök a Békés megyei városba, több száz tanút meghallgattak, még Mancs, az ismert keresőkutya is nyomok után kutatott, és hárommillió forint nyomravezetői díjat ajánlottak föl, de a kutatás nem hozott eredményt.

A kislány földi maradványait eltűnése után három évvel, 2001 februárjában találták meg Gyulán, az Élővíz-csatorna melletti nádasban egy zsákban. A DNS-vizsgálat minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy Szathmáry Nikolett maradványait találták meg. A rendőrség többször újraindította a nyomozást, a feltételezések szerint Niki gyilkosa valószínűleg gyulai volt, és valahogyan magával csalta a kislányt.

Máig nem ért haza Hollandiából
Egy éve nincs hír a tavaly február 5-én eltűnt, akkor 22 éves Nagy Miklósról. A győri fiatalember a hollandiai Hágából indult vissza vonattal Magyarországra, ám nem érkezett meg, és senki sem tudja, hol van, illetve mi történt vele. Az egyik nyom, hogy iratait, bankkártyáját és pénztárcáját megtalálták egy bécsi postaládában. A rendőrség elkezdte keresni Miklóst, a család pedig magánnyomozót fogadott, felvették a kapcsolatot a német és az osztrák vasúttal, de senki sem tudott információt adni.

Több hónap eltelte után, 2008 júniusában egy román fiú jelentkezett, és azt állította, hogy márciusban kapott egy SMS-t Miklóstól, és telefonon is beszélt vele. A győri fiú azt kérte, találkozzanak a bukaresti pályaudvaron, de a találkozó elmaradt. A magyar ügyészség alapos gyanú hiányában elutasította a bűnügyi nyomozás elindítását, és ugyanez történt Hollandiában is. Noha a család külön honlapot is indított Miki megtalálására, a fiú továbbra sem került elő.

Kilenc év után ugyanúgy várja a gyerekszoba
A 11 éves Till Tamás 2000. május 20-án, éppen a gyereknapon indult lovagolni szülei bajai lakásából a négy-öt kilométerre lévő vadasparkba. Azt ígérte, néhány órán belül hazaér, de nem így történt. A rendőrök és a család a környék szinte minden négyzetcentiméterét átfésülték, de nem találtak semmilyen használható nyomot. A kerékpárjára csak néhány hónap múlva bukkantak rá a lovas tanyára vezető út közelében, egy hétvégi telken, de hiába vizsgálta meg szakértő a biciklit, a rejtélyes eltűnésben nem segített.

A gyerek eltűnése után másfél évvel, 2001 októberében aztán rendőrök kutatták át az egyik bajai szeméttelepet. Azt gyanították, hogy a Till család egyik rossz körülmények között élő, elmeorvos által többször kezelt rokonának, Sz. Jánosnak köze lehet a fiú eltűnéséhez. Az ugyanis bebizonyosodott, hogy a férfi megölte 38 éves barátnőjét, halála után közösült vele, majd egy barátjával elásta a holttestet. Sz. János eleinte tagadta, hogy bármi köze lenne Till Tamás eltűnéséhez, de később azt vallotta, hogy erőszakkal bevitte a fiút a házába, fajtalankodott vele, majd megölte, és a szeméttelepen elásta a holttestét.

A rendőrök azonban hiába forgatták át a szeméttelepet, nem akadtak a holttestre. Sz. János pedig néhány héttel később visszavonta vallomását. A holttest máig nem került elő, így Sz. János csak barátnője meggyilkolásáért került börtönbe. Sokan azt sem tartják kizártnak, hogy Tamást külföldre vitték. Kilenc év elteltével a szobája ugyanúgy várja a fiút, ahogy 2000-ben otthagyta.

Rejtélyes bűnügyek * Ophélie */2

Kuruc info:
Dübörög a balbib lejáratógépezet: "Ophélie mattrészegen indult haza" + videó + Olvasó + Blikk-cikk

Az elmúlt egy-két nap során egyértelműsödött (lásd EZT), hogy az ügyben a rendőrség nem (kíván) csinál(ni) semmit, az alájuk dolgozó sajtótermékek meg boldogan kiszolgálják a parancsaikat. Idézzük a legújabb híreket a STOP-ról, ill. az RTL Klubról; utána pedig jól szétszedjük őket.

1. cikk: Bármi történhetett a francia lánnyal - nagyon sokat ivott, az biztos - újabb részletek!

A BRFK egyelőre nem talált bűncselekményre utaló nyomot az egy hónappal ezelőtt Budapesten eltűnt francia diáklány kapcsán. Ezzel együtt minden lehetőséget fenntartanak, a véletlen Dunába eséstől a gyilkosságig egyaránt.

Mint azt a főkapitány bűnügyi helyettese közölte, azért kívántak részletes tájékoztatást adni a rejtélyes eset kapcsán, mivel a sajtóban már eddig is számos pontatlan információ látott napvilágot. Bodnár Zsolt közölte: "sajnos most már kezdünk átesni a ló túlsó oldalára, s egészen vad híresztelések és feltételezések kerülnek felszínre. S mivel nincs takargatnivalónk az ügyben, szeretnénk kimerítő és alapos információkat nyújtani".

Tóth Gábor rendőrfőkapitány egy hét nyomozóból álló csoportot hozott létre a 22 éves Ophélie Bretnacher felkutatására, aki az Erasmus-program keretében tavaly szeptember óta tanult a Budapesti Corvinus Egyetemen. Persze a rendőrök mellett több szerv alakulatai, így például tűzoltók és a vízi rendészet munkatársai is részt vettek a kutatásban. A félreértések elkerülése végett leszögezte: ilyen körülmények között a rendőrségnek közigazgatási eljárás keretében van lehetősége vizsgálódni, nem mellőzve persze azon nyomozati cselekményeket sem, amelyek ilyenkor szükségesek. "Úgy gondolom, szégyenkeznivalónk nincs, hiszen a hasonló esetekhez képest rengeteg adatot gyűjtöttünk össze, s szépen tudtuk a történteket rekonstruálni. Persze a korona még hiányzik, de ez ilyenkor sokszor már nem a rendőrségen múlik" - közölte a tábornok.

A részletekről Seres Ernő, a II. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának vezetője elmondta: a nyomozás december 5-én indult meg, amikor is a diáklány főbérlője bejelentést tett lakója eltűnéséről. Munkatársai előtt már ekkor világossá vált, hogy nem szokványos esettel állnak szemben. Ekkor még csupán annyi információ állt rendelkezésükre, hogy a lány táskáját - benne iratokkal és egy mobiltelefonnal - két olasz állampolgárságú férfi (akikről később kiderült, hogy soha nem látták előtte Ophélie-t) a Lánchíd pesti hídfőjénél találta meg, egy korlátnak támasztva. Az egyik elsődleges feladat az volt a nyomozók számára, hogy a közterületi kamerák felvételeit megvizsgálják, ezek segítségével rekonstruálják a lány mozgását. Mintegy 80-100 kamera anyagának áttekintése után arra jutottak, hogy az egyik Dohány utcai szórakozóhelyről december 5-én 2 óra 45 perc körül távozott. Három perccel később a Madách téri térfigyelő képein is feltűnt, majd 2 óra 52 perckor látszik, amint a Király utca felől elindul a József Attila utca irányába. Az utolsó felvétel pedig, amelyen még látható, akkor mutatja a lányt, amikor a Bazilika felől bemegy a Zrínyi utcába, majd 3 órakor megérkezik a Roosevelt térre.

A környéken egyébként az ebben az időpontban ott tartózkodó személyek közül nagyon sokat megkérdeztek a rendőrök (hajléktalanokat, taxisokat), ám senki sem tudott érdemleges információval szolgálni. A szórakozóhelyen vele tartózkodó barátok is csupán annyit tudtak elmondani, hogy az amúgy víg kedélyű Ophélie meglehetősen szomorú volt azokban a napokban, ám az okokról nem tudtak nyilatkozni. A szülők szerint elképzelhető, hogy csupán amiatt volt lányuknak rossz kedve (mint történt az egy korábbi hasonló, prágai kurzus végén is), hogy hamarosan el kell hagynia Budapestet. A csoporttársak mindenesetre annyit közöltek a rendőrökkel, hogy a diáklány azokban az órákban jelentős mennyiségű alkoholt fogyasztott: az előző szórakozóhelyen egy üveg sört és egy felest ivott, majd áttérve a Dohány utcába, fél 11 és fél 3 között még 6-6 adagot gurított le ugyanezekből a szeszes italokból. Ennek ellenére a kamerák felvételei nem tanúskodnak olyan állapotról, amely azt bizonyította volna, hogy az italok komolyabban megviselték volna a lányt.

A történet vizsgálata során képbe került még egy szintén olasz fiú is, aki a hónapok során igen közeli kapcsolatba került Ophélie-vel - olyannyira, hogy a lány telefonbeszélgetései 70-80 százalékát vele bonyolította. A rendőrök azonban egyelőre kizárják, hogy köze lenne a lány eltűnéséhez. Az elhangzottakhoz Philippe Dassonville, Franciaország budapesti nagykövetségének rendészeti attaséja hozzáfűzte: a francia fél az ügy kezdetétől tökéletes összhangban működött a magyar rendőrökkel, s rendszeres információcserét bonyolítottak. Egy időben egyébként a francia csendőrség is ellátogatott Magyarországra, s ők is átvizsgálták a Duna egy szakaszát. Hangsúlyozta: magyar kollégáikkal együtt ők is minden hipotézist nyitva tartanak.

2. cikk: RTL Klub:

„A téren lévő egyébként összes kamera felvétele elemzésre, értékelésre került, azokon egyiken sem látszik az, hogy az eltűnt személy felmenne a hídra, vagy esetleg más irányba a Roosevelt térről elhaladna. Egyet tudunk száz százalék biztosan, hogy a táskáját kettő olasz fiatalember a Lánchíd pesti hídfőjénél megtalálja” – mondta Seres Ernő, a II. kerületi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője.

A francia lányról barátai sem tudnak semmit. A rendőrség szerint egyik csoporttársával, egy olasz fiatalemberrel állt szorosabb kapcsolatban, vele beszélt utoljára telefonon, de a szórakozóhelyről külön mentek el.

Annyit lehet még tudni, hogy a lány laptopjáról eltűnése után valaki többször adatokat törölt le. Hogy pontosan ki és milyeneket, azt a rendőrség még vizsgálja.

Az eltűnt francia lány szülei hétfőn a Fővárosi Főügyészségen is feljelentést tettek, mert szerintük akár emberrablás is történhetett. De az ügyészség ezt most elutasította, az ő álláspontjuk ugyanis az, hogy egyelőre nincsen semmilyen bűncselekményre utaló adat.

Kuruc.info: menjünk szépen sorban.

1.)    Este fél 11 és fél 3 között, azaz négy óra alatt (az addigi 1-1 mellett) 6-6 adagot gurított le az üveg sörből, ill. a felesből. Tessék mondani, hol van az az 50 kiló körüli (testsúlykilogrammra kell elosztani az alkoholt), 22 éves lány, akit ez a mennyiség, ilyen rövid idő alatt, ne ütne ki? Különösen ha a szervezete nem volt hozzászokva a rendszeres iváshoz (márpedig nem volt)? Csak és kizárólag akkor bírt volna meginni ekkora mennyiséget, és utána még jó ütemben masírozni, ha masszív alkoholista lett volna. Ennek meg pont az ellentettje igaz: egy olyan házaspárnál bébiszitterkedett, amelynek a férfitagja orvos. Nos, egy orvos biztosan kiszúrja, ha valaki masszív alkoholista - és alkoholistára nyilván nem bízza a kisgyereket...

Mindez még a különben kifejezetten kormánypárti és a rendőrség hátsó felét nyaló (lásd a Rakamaz és Gárda-ügybeli, rendkívül ocsmány és gusztustalan ámokfutásukat) STOP-nak is szöget ütött a fejébe: le is írták a következőt: “Ennek ellenére a kamerák felvételei nem tanúskodnak olyan állapotról, amely azt bizonyította volna, hogy az italok komolyabban megviselték volna a lányt.” Finoman szólva… Mindenki, aki látta a TV-ben is bemutatott, valamint ITT (ugyanezt replikáltuk cikkünk alján, hogy a Nokia, iPhone stb. telefonokat használó felhasználóink is közvetlenül, mobil készülékükön megnézhessék azt) található videókat, biztosan konstatálta, hogy ilyen sebességgel és nyílegyenesen ennyi és ilyen töménységű ital ledöntése után egész egyszerűen képtelenség mozogni. Még egy sokkal testesebb, így kevésbé “mérgezhető” férfit is kiütne ekkora mennyiség ilyen rövid idő alatt, hát még egy törékeny, még csak véletlenül sem hájas lányt…

Valaki itt kőkeményen hazudik. Vajon ki? A megfejtésért kérjük, Kedves Olvasóink gondolják át a következő, dec. 18-i Magyar Hírlap-idézetet (eredeti ITT):

"A szintén Erasmus-ösztöndíjjal hazánkban tanuló Guillome Saint-Étienne a barátja Ophélie-nek. A huszonhárom éves francia diák is részt vett a december 4-i mikulásünnepségen, amely elmondása alapján egy teljesen átlagos egyetemi rendezvény volt. "Sokan voltunk, mindenki fogyasztott – Ophélie is –, de nem az ivásról szólt az este."

2.)  Az olasz vonal tisztázása épp időben jött, ugyanis számos olyan találgatás látott napvilágot, hogyaszongya:

-    Dulakodott a neki már jó ideje udvarolni próbáló olasz sráccal, és véletlenül esett a Dunába [esetleg az olasz a vízbe lökte], mivel nem állt szilárdan a két lábán. Az olasz meg nyilván betojt a következményektől, és gyorsan hazarepült. (És nem azért repült el, mert, mint az köztudott, szemeszter vége volt, és ilyenkor bizony távoznak a cserediákok, ahogy Ophélie is már elmenőben volt… Ráadásul az olasz a repjegyét már három héttel előtte megváltotta – azaz nem a gyilkosság miatt megrettenve azonnyomban.)

-    Épp ellenkezőleg: lelépett az olasszal, titkon elrepült vele Olaszországba (papírok nélkül?!), és most boldogan élnek együtt.

3.)    Végül a titokzatos laptop-törölgetés, amivel a rendőrség (ill. az RTL Klub) valószínűleg azt a vonalat akarja erősíteni, hogy “felment hozzá az őt valószínűleg jól ismerő gyilkosa, és letörölte a kompromittáló adatokat a laptopjáról” (azaz nem lehetett például egy primitív, analfabéta cigány), esetleg azt, hogy “dehogy rabolták el Ophélie-t: most is visszajár, és törölgeti a laptopját”. Idézzük az RTL Klub hírét: "a lány laptopjáról eltűnése után valaki többször adatokat törölt le". Hogy ebből mi az igaz? A törlés. Csak azt “felejtették el” hozzátenni derék rendőreink, ill. csahosaik, az RTL Klub-osok, hogy, idézzük a zsIndex cikkét, “Mint kiderült, a lány édesapja törölt többek között egy olyan fotót, amin Ophélie Prágában egy söröskorsóval a kezében pózol. A kép egy korábbi külföldi kurzuson készült, és a lány apja a rendőröknek elmondta, azért törölte a képet, mert nem akarta, hogy úgy tűnjön, lánya "italozó életmódot folytat".” Na ennyit a rejtélyes törölgetésről és a vele kapcsolatos RTL-es és hasonló sugalmazásokról…

Kedves Olvasóink! Mióta az apa feljelentést tett (amit az ügyészség visszautasított), általában minden addigi állításnak az ellenkezője “derült ki”:

- depressziós volt (a barátai szerint is, meg a szobában talált rendetlenség alapján)

- tökrészegre itta magát

Plusz, keltik egyes források a hangulatot a laptopos törölgetés-sztorival.

A fajvédő sajtónak magától jutott eszébe hogy egész mást írjon mint eddig, vagy leszóltak nekik (is)?

Frissítés (jan. 8. 23.26): 1.) Még valamiről hadd ejtsünk szót: a táskáról. Több bibi is van vele.

I.)    Ha öngyilkos lett volna, akkor nem hagyja ott a hídon, hanem magával viszi legalább a papírjait és a telefonját (a személyes adataival, üzeneteivel) a hullámsírba, hogy aztán azokkal egy, nem-annyira-becsületes megtaláló ne élhessen vissza, plusz fejfájást, “tűzoltási” kényszert okozva a családnak. (Gondoljuk el: valaki a lány útlevelét, iratait felhasználva bűnöz, vesz fel hiteleket stb. Kin verik le? A szülein.) Ez azért is igaz, mert a szüleit nagyon szerette Ophelie.

II.)    A táskát meglelő olaszok szerint az kb. a kőoroszlánok tövénél volt letámasztva ("a Lánchíd pesti hídfőjénél az első pillértől durván egy 5-6 méterre a korlátnak támasztva" - Seres Ernő r. szds.). Ennek két fontos dolog a következménye:

a.    ez még azon a szakaszon (annak a szakasznak a végén) van, ahol még csak a szabványos, könnyen átléphető, máshol is alkalmazott korlátok vannak – és nem a sokkal nehezen átjárható szalagkorlát, ami beljebb. Ha valóban elrabolták, az itteni fel/lehajtó szakaszokon azt gond nélkül megtehették – a korláton könnyen áttuszkolhatták a lányt. Ez sokkal nehezebben ment volna beljebb, a híd közepe felé.

b.    Az oroszlánok alatt még csak véletlenül sem folyik a Duna. Az csak jóval beljebb kezdődik. Ha öngyilkos lett (volna), miért hagyná több tucat méterre a táskáját, és miért nem viszi legalább addig magával, ahonnan ugrik? (Ha nem “viszi” egyenesen magával a habokba.)

III.)    Sokan megkérdezték, miért volt a táska szépen letámasztva, majdnem függőleges helyzetben, és nem mondjuk a járda közepén (ahova pl. leesett, miközben elkapták a lányt), és hogy ez még csak véletlenül sem az emberrablási teóriát támasztja alá. Nos, egyáltalán nem garantált az, hogy ez így, a táskát megtaláló olaszok érkezése előtt is így volt. Lehetett egy turista is, aki rég elhagyta Magyarországot, és mondjuk nem is francia, hogy naponta halljon az ügyről. Nyelvi megfontolásból nem foglalkozik a táska tulajdonosának kiderítésével (a Kedves Olvasó pl. hívogatná a rendőrséget vagy bárkit egy olyan országban, aminek nem ismeri a nyelvét, ha mondjuk valamelyik világnyelven is csak alapszinten beszél?), viszont megigazítja és elteszi az útból jól látható helyre.

IV.)    Az olyan sületlenségeket, hogyaszongya “a lány lelépett az olasz udvarlójával, ezért hagyta ott a táskát, hadd higgye azt mindenki, öngyilkos lett” meg nem is kell kommentálni. Akkor legalább az útlevelét vitte volna – különben nem is repülhetett volna. Az meg még egy érv a “világgá ment” verzió ellen, hogy egyrészt már nem volt tini (értsd: lázadókorú) a lány, másrészt nagyon szerette a szüleit, családját, barátait. Kizárt dolog, hogy egy szerető miatt ilyenre vetemedhetett volna – hiszen a következményeket előre láthatta. Miért akart volna akarattal rosszat a családjának, a szüleinek? Ha meg valóban szeretőről lett volna szó, a szülei is biztosan elfogadták volna, mint jövendő vő.

Rettenetes, hogy a felnőttkorú eltűntek után nálunk senki nem nyomoz, hanem önszántukból lelépetteknek nyilvánitják őket Akkor, mikor köztudottan évente mintegy 30 ezer Kelet-európai nőt exportálnak nyugatra. (Ebből Magyarország részesedését nem ismerjük, de valószínűsíthetően nem alacsony, ismerve az itteni nőrabló cigánybandák erőszakosságát és megfékez(het)etlenségüket.) Ez a “hanyagság” nem más, mint felhívás keringőre az emberrablók felé... 

2.) Olvasó: Üdv Kurucok!
 
Felháborító a rendőrség hozzáállása, nem beszélve a jogszabályi rendelkezésekről. Ez a felvétel semmit nem bizonyít vagy cáfol meg.

Én már láttam pár részeg embert és magam is voltam nem egyszer, de hogy ez a lány részeg lenne... Saját maguknak mondanak ellent a hatóságok azzal, hogy ragaszkodnak ahhoz az állásponthoz: a Dunába esett/ugrott miközben a mai napig nem derült ki,
hogy egyáltalán felment-e a hídra vagy sem.
Voltak már a városban, az éjszakai életben kedves döntéshozó urak? Fél Budapest részegen császkál, de ettől még nem szoktak nyomtalanul eltűnni az emberek. De tegyük fel, hogy részeg volt. És? Ez enyhít vagy bizonyít bármit is?
Emberek tűnnek el és nincs nyomozás, mondván nem kért senki váltságdíjat. Kívánom, hogy a ti leányatiok tűnjenek el kedves döntéshozók!
A felvétellel szeretném szemléltetni, hogy vajon megtettek-e mindent a hatóságok? Felkutatták-e az összes szemtanút?
Mert én ezen a vacak felvételen is próbáltam valamit felfedezni, miközben a szívem szorul össze tehetetlenségemben...
 
Szebb jövőt!

3.) a Blikk cikke következik. Benne a legfontosabb: a hajléktalanok semmi vízbe csobbanást nem hallottak, valamint nem találtak a korláton sem ujjlenyomatokat. Ez is kizárja a vízbeesést / -ugrást / -lökést / -dobást.

Itthon elutasították a feljelentést, a franciák nyomoznak emberrablás gyanújáva!

BUDAPEST — Ki sikított a Lánchíd környékén december 4-e hajnalán? Ki törölt fontos adatokat a lány e-mailjéről? Hová tűnt az olasz fiatalember, aki megtalálta a lány táskáját? Többek között ezek a kérdések foglalkoztatják az eltűnt francia cserediák ügyét vizsgáló nyomozókat.

– Ez nem szokványos eltűnési ügy! Egyelőre semmi sem zárható ki – magyarázta Seres Ernő, a II. kerületi kapitányság bűnügyi osztályvezetője, aki kérdésünkre megerősítette azt az információt, amely szerint az elmúlt időszakban Ophélie rosszkedvű volt, mondhatni depreszsziós. A tanúkihallgatásokból kiderült, hogy a lány olasz udvarlója miatt szomorkodott, akivel naponta több tucat SMS-t váltottak, kapcsolatuk rendkívül szoros volt. Mivel a lány tanulmányainak vége közelgett, feltehetőleg attól tartott, hogy vége szakad a kapcsolatnak.

A kihallgatott tanúk között ott volt az a 4 hajléktalan férfi is, akik a Lánchíd pesti hídfője alatt laknak. Egybehangzóan kijelentették, nem látták a lányt beleesni a Dunába. – A tanúk kiszolgáltatott helyzetüknél fogva folyamatosan védik értékeiket, ami éberséget igényel. Ők egészen biztosan észrevették volna a csobbanást – fejtette ki a nyomozás vezetője, aki hozzátette, jelentkezett egy tanú is, aki sikolyokat hallott a Lánchíd irányából, kicsivel azután, hogy az olasz fiatalember megtalálta a lány táskáját. A megtalált retikül helyszínén, és a híd korlátját szinte teljes egészében ujjlenyomat-szakértők vizsgálták meg, de a lány ujjnyomait sehol sem találták meg. Ez kizárni látszik az öngyilkosság verzióját.

A másik nagy rejtély a lány notebookja, amelyről 4 fájlt valaki letörölt Ophélie eltűnése után 4 nappal. Hogy kik távolítottak el információkat, arról még semmit nem tudnak a rendőrök. Mindezek ellenére a Fővárosi Főügyészség nem találta megalapozottnak, ezért nem adott helyt az apa feljelentésének, és nem indította meg az ügyben a bűnügyi nyomozást.

Ezzel egy időben viszont a francia rendőrség a család feljelentése alapján elindította a nyomozást.