Ovi és Bajusz: az Orbán-családig ér a megfigyelési botrány
B. A. - hetivalasz.hu Utolsó módosítás: 2011.08.31. - 20:42 Létrehozás: 2011.08.31. - 15:03
Legalább négy olyan ügyben nyomoz a katonai ügyészség, amely a Gyurcsány-korszak titkosszolgálati elitjét érinti. A kémsztori és az Egymásért-botrány mellett további két megfigyelési eset miatt is eljárás folyik. Az egyik Orbán Viktorig, illetve szűk családjáig ér - derül ki a holnap utcára kerülő Heti Válaszból.
A nemzetbiztonsági bizottság volt tagjait - köztük a jelenlegi elnök Vadai Ágnest - érintő minapi tanúmeghallgatások után tévesen terjedt el a sajtóban, hogy az UD Zrt. ügye miatt faggatták a képviselőket. Úgy tudjuk, az eljárás egy olyan, ismeretlen tettes elleni feljelentés folyamodványa, amely a Bajnai Gordon által kinevezett - és az Alkotmányvédelmi Hivatallá átkeresztelt NBH-t azóta irányító - Balajti Lászlótól származik. Az ok, hogy a szervezet számítógépein több olyan telefonbeszélgetés-, híváslista- és cellainformáció-elemzés maradt vissza, amely parlamenti politikusokat érint. Úgy tudjuk, az egyik volt NBH-s felsővezető „Ovi" és „Bajusz" nevű mappákba mentette a vélhetően Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról szóló adatsorokat - és arra is utalnak jelek, hogy az őszödi beszéd 2006-os kiszivárgását követő fideszes egyeztetésekről szintén keletkezett „nyom" a szolgálatoknál.Ez persze nem ab ovo botrány, hiszen ha olyasvalakitől került el a hanganyag az akkori ellenzék valamely potentátjához, akit eleve figyelt a nemzetbiztonság, legálisan is keletkezhettek „mellékes" feljegyzések egy-egy fideszesről. Márpedig létezett olyan NBH-célszemély, akit összefüggésbe hoztak az Őszöd-terjesztéssel: a három évvel később egy bolíviai kommandós akcióban kivégzett magyar újságíró, Rózsa-Flores Eduardó. Az viszont már értesüléseink szerint a mostani nyomozás tárgya, hogy kik és milyen célból tették fel a Rózsa-Flores megfigyeléséhez, ellenőrzéséhez szükséges telefonlistára a Fidesz egyik központi számát, illetve Orbán Viktor egyik családtagjának mobilelérhetőségét.
A katonai ügyészség előtt lévő következő téma az UD Zrt. sorsát megpecsételő úgynevezett hackerügy. Laborc Sándort már egy éve meggyanúsította a katonai ügyészség a vagyonvédelmi cég lerohanása miatt. Ehhez az eljáráshoz tavaly azt a feljelentést is csatolták, amit a szolgálatokat ért hackertámadások miatt tett a fideszes Demeter Ervin. A történet azzal kezdődött, hogy az Információs Hivatal (tehát nem az NBH, hanem a külföldi hírszerzés) egyik műveleti tisztjének gépén kémszoftvert találtak. Miután azonosították a betörőt, „viszontkémlelték" az ő informatikai eszközeit, és az ott tárolt adatok arról árulkodtak, hogy a hacker más állami nyilvántartórendszerekhez is hozzáfért. Laborcék ezt a támadássorozatot aztán az UD Zrt. nyakába akarták varrni - ám kiderült, hogy a tettes az NBH fizetett munkatársa, akit ráadásul Szilvásy György ajánlott be a hivatalnak. A Szilvásy-Laborc kettős azért tudta ideig-óráig az UD Zrt.-re terelni a gyanút, mert Koax főnöke is ehhez a céghez szerződött el az NBH-tól - és reálisnak tűnhetett az a mese, hogy a betörő még mindig az ő utasításait követi.
A harmadik ügy, amelyben ma a katonai ügyészség jár el, az Egymásért-csempészalapítvány csalássorozata, a negyedik pedig a lapunk által másfél hónapja feltárt kémbotrány. A holnap megjelenő Heti Válasz ennek kapcsán egyértelművé teszi: az NBH személyi állományának átvilágításával megbízott Zömök Kft. messze nem sufnituningban végezte a poligráfos munkát. Erre a feladatra orosz ajkú szakembergárda érkezett hazánkba - részben különgéppel, részben vonattal -, és a teljes technikát ők telepítették Budapestre.
Hogy a fenti ügyekben miként jelenik meg újra és újra az orosz érdek, egyebek mellett ez is kiderül a Heti Válasz szeptember 1-jei számából.
