Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldgömb. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zöldgömb. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 7., szombat

Vízlépcső és atomtemető – Zöldgömb szombat 13.05

Vízlépcső és atomtemető – Zöldgömb




A dunai vízlépcsők ügye évtizedek óta vita tárgya, a hágai Nemzetközi Bíróság 1977-es döntése óta nincs megegyezés Magyarország és Szlovákia között. A kérdés most az, hogy vajon feladjuk-e a rendszerváltás óta képviselt elveket a dunai vízlépcsők ügyében. A zöldmozgalom szervezetei aggódnak, mert a háttérben zajló szlovák–magyar tárgyalásokon újból felmerült a szigetközi gátak építése és a vízmennyiségről való lemondás is. A Duna Charta szerint vízre van szükségünk, nem gátakra. Illés Zoltán környezetpolitikust, a második Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkárát kérdeztük arról, hogy mi az igazság, mit tud a tervekről.  

A természet ára
A természet és a pénz kölcsönhatása volt a téma a Magyar Természetvédők Szövetségének tanácskozásán. Napjainkban a pénz, a profit és a zsákmányszerzés határoz meg mindent. Vida Gábor akadémikus arról tartott előadást, hogy a természeti értékeket nem lehet beárazni, Kükedi Zsolt, a Naphimnusz Egyesület alelnöke pedig a helyi közösségek értékteremtő tevékenységéről beszélt, őket halljuk a műsorban.

Szén-dioxid-bombává alakultak az égő indonéz erdők
Hetek óta égnek az erdők Indonéziában, emiatt rengeteg szén-dioxid jutott a levegőbe. A WWF régóta foglalkozik a felgyújtott erdők kérdésével és az esőerdők helyén létesített olajpálma-ültetvények természeti káraival. Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője a helyszínen is járt.

Atomtemető, információhiány és rezsicsökkentés
A paksi atomerőmű erősen sugárzó kiégett fűtőelemeit a Pécshez közeli Boda agyagkőzetében kívánják elhelyezni. A pécsi LMP-szervezet vezetői arról panaszkodnak, hogy a pécsi lakosok nem kapnak tájékoztatást a tervekről. Eközben olyan híreket is hallani, hogy a Központi Nukleáris Alap feltöltése nem folytatódik. Kóbor József biofizikus, az LMP nukleáris biztonsági szakszóvivője beszél az aggályokról.  

Hallgatóink észrevételeit a zoldgomb@lanchidradio.hu drótpostacímen várjuk.



Szerkesztő-műsorvezető: Mangel Gyöngyi


2015. október 10., szombat

Vörösiszap és termőföld – Zöldgömb, szombat 13.05

Vörösiszap és termőföld – Zöldgömb, szombat 13.05:

2015. október 14., szerda 22.05

'via Blog this'
http://lanchidradio.hu/lanchidradio/

Hangtár: http://lanchidradio.hu/zoldgomb

Szerkesztő-műsorvezető: Mangel Gyöngyi
Vörösiszap és termőföld
Tíz áldozat, számtalan sebesült, három elöntött település, tönkretett épületek százai, lerombolt utak és közművek, elszennyezett patakok, talaj és növényzet, valamint óriási anyagi kár a védekezés és a helyreállítás miatt – ez a mérlege Magyarország legsúlyosabb környezeti katasztrófájának, amely öt éve, 2010. október 4-én történt. A vörösiszap-katasztrófa ügyében a mai napig nem született ítélet a felelősség kérdésében. A műsor vendégei a tragédia óta foglalkoznak az üggyel, és most is felemelik a szavukat azért, mert még mindig nincs hivatalosan felelőse az ügynek, és nem érvényesült a „szennyező fizet” elve. A vörösiszap-katasztrófa tanulságairól beszél Szilágyi Szilvia ügyvéd, az EMLA, a Környezeti Management és Jog Egyesület munkatársa, aki a katasztrófa után jogi összefoglalót készített egy ügyvédtársával, Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője, a korábbi kolontári országgyűlési bizottság elnöke, és Simon Gergely környezetvegyész, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
ENSZ-program a fenntartható fejlődési célokról
Szeptember végén háromnapos ENSZ-csúcstalálkozón vitatták meg és fogadták el azt a programot, amely a 2030-ig tartó időszak fenntartható fejlődési céljait határozta meg. A dokumentum a 2015 utáni nemzetközi fejlesztési célokat és az országok közös teendőit tartalmazza, ami minden ország számára megvalósítandó feladatokat jelent. Eközben folynak az előkészületek az év végi párizsi klímakonferenciára is. Beszámoló Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, klímaszakértőtől, aki évtizedekig volt a nemzetközi környezetvédelmi és klímatárgyalások résztvevője.
Erősödik a tiltakozás az állami földek eladása ellen
A kormány minden különösebb hírverés nélkül, az Országgyűlés nyári időszaka alatt fogadta el a maradék állami termőföld dobra verésének ötletét. Mivel az ügy nem került a parlament elé, a közvélemény is csak fokozatosan értesült a tervekről, annak ellenére, hogy különféle szakértők azonnal meghúzták a vészharangot, köztük az Élőlánc szakemberei. Az ellenzéki pártok is tiltakoznak az ötlet napvilágra kerülése óta, de a sajtó és a média érdeklődésének előterében most a menekültválság áll. Ennek ellenére szélesedik a tiltakozás, hétfőn az LMP kezdeményezésére tüntettek, és az ellenzék a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának ülését is kikényszerítette. A történtekről beszél Sallai R. Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke, aki hétfőn traktorral érkezett a parlamenthez.

2015. augusztus 22., szombat

A termőföld közös nemzeti vagyonunk, Zöldgömb, szombat 13.05

A termőföld közös nemzeti vagyonunk, Zöldgömb, szombat 13.05 és 2015. augusztus 26. szerda 22.05:

Természeti erőforrásaink közül talán a két legfontosabb a termőtalaj és a víz. Míg hazánk vízkincseit az állam mindnyájunk érdekében közösségi, állami tulajdonban tartja, addig az állami termőföldek bérbeadása után, a MAGOSZ javaslatára a bérelt földek magántulajdonba adása is a kormány elé került ezen a héten. A sokszor botrányos állami földpályázatok után most a bérlők tulajdonába kerülhet közös vagyonunk, az állami földek nagy része. A klímaváltozás miatt az állam felelőssége is a lakosság élelmiszerellátása, sőt a környezetbarát gazdálkodás terjesztése, ennek biztosítéka lehetne az állami földek közösségi tulajdonban való tartása. A nemzeti földvagyonnak nem egyéni érdekeket, hanem közös céljainkat, így a nemzet jövőbeli élelmezését kell biztosítania – állítja az Élőlánc Magyarországért mozgalma. A stúdióban Ács Sándorné agrármérnök, ökológiai gazdálkodó, és Ertsey Attila ökoépítész, az Élőlánc vezetőségi tagjai.

Pusztítanak az erdőtüzek


Idén csak júliusban több millió négyzetméter erdő vált a lángok martalékává Magyarországon. A hazai erdőtüzek okai között elsősorban a gondatlanság játszik szerepet, de a tartós hőhullám és a szárazság, az éghajlatváltozás miatt világszerte gyorsan terjednek a lángok az erdőkben. A hazai erdőtüzekről beszél Nagy Dániel erdőmérnök, erdőtűzszakértő, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságának helyettes vezetője.

Nemzetközi természetbiológiai konferencia


Biodiverzitás-küldetés: új utakon a természetvédelem – ez volt a mottója a 27. Nemzetközi Természetvédelmi Biológiai Kongresszusnak, amelyet augusztus első hetében tartottak a dél-franciaországi Montpellier-ben, 2000 biológus, kutató, természet- és környezetvédelmi szakember részvételével. A világtalálkozó fő célja az volt, hogy a szakemberek megismerjék és közösen áttekintsék a természetvédelemben új módszereit, a tudományos és technikai vívmányokat. Az egyik résztvevő Bajomi Bálint természetvédelmi biológus, újságíró, természetfotós számol be a történtekről.
Szerkesztő – műsorvezető: Mangel Gyöngyi
'via Blog this'

ÉLŐ ADÁS ITT

Szerkesztő-műsorvezető: Mangel Gyöngyi
Telefonszám: +36-1-81-48-755
SMS-szám: +36-30-749-6720
E-mail cím: zoldgomb@lanchidradio.hu