Érdemes kissé keletebbre tekintenünk– Csendes lépés, szombat 14.05

Érdemes kissé keletebbre tekintenünk– 
Csendes lépés, szombat 14.05, és 2015. augusztus 22., szombat 23.05

'via Blog this'

Szerkesztő-műsorvezető: Pál Amanda

Ha azt hisszük, Magyarországot szinte megszállták a menekültek, érdemes kissé keletebbre tekintenünk. A tűzfészkeknek tekintett államok lakói sokszor nem is mennek a tengeren túlra – a közel-keleti országokban húzzák meg magukat. Az újkori népvándorlásnak is nevezett menekültáradat egyik okozója az Iszlám Állam terrorja. 
Az ezeréves kultúrákat elpusztító szervezet ellen a szárazföldön egyedül a kurd fegyveresek harcolnak, védelmet adva Észak-Irakban keresztényeknek, jezidiknek és minden üldözöttnek. A közel-keleti menekültekről, a 21. századi keresztényüldözésről és a saját ország nélküli kurd hadseregről beszélgetünk a Csendes lépés adásában. 
Számít figyelmükre a szerkesztő-műsorvezető: Pál Amanda.

; ÉLŐ ADÁS ITT ;  

Korábbi műsorok meghallgathatók a HANGTÁR - ban.

...és, ha már az ország nélkül maradt népről, a kurdokról esik szó, álljon itt néhány rájuk vonatkozó utalás:

Kezdjük egy kis nyelvészkedéssel. Általában tudjuk, hogy a szavak végi "d", vagy "da" locativus, vagyis helyhatározó toldalék. Pl: lovar-da, varro-da, uszo-da, óvo-da, stb. Magyarázni sem kell, hely, ahol lovagolnak, varrnak, úsznak, stb.
Helységnevekben is gyakori végződés, pl: Agárd, Várad, Segesd, Inánd, Öszöd...

A kur d ok pedig, honnan máshonnan származnának, mint a Kur folyó mentéről, ahová a mi legendás Csodaszarvasunk vezette el Hunort és Magort. (!)

Arany János: Rege a csodaszarvasról

Csodálatos történet arról, hogyan találtak őseink erre a földre egy szarvas segítségével. Hogyan űzte, hajtotta Hunor és Magyar, a két dalia a csodás állatot, aki elvezette őket őshazánkba, ahol feleséget is találtak maguknak és benépesítették egész Szittyaföldet.

Szereplők:
Hunor; Magyar; Ménrót; Belár és Dúl lányai.

Helyszín:


Kur-folyó vidéke; Don folyó melléke; Meeóti(sz)-tenger partja; túl a Don folyón; Szittya föld.

A rövid tartalom

Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig üldözik, ekkor elveszítik a szemük elől. Elhatározzák, hogy éjszakára megszállnak ott, ahova jutottak: Kur vize mellett, s majd holnap reggel hazaindulnak. Kora hajnalban azonban újra feltűnik előttük a szarvas, és üldözőbe veszik. Átúsznak utána a Kur folyón, s egy nagyon sivatagos, kietlen tájra vetődnek a szarvas üldözése közben. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meeóti tengerig jutnak, túl a Don folyón.

Ekkor a szarvasnak ismét nyoma vész. Ekkor döbbennek rá, hogy már nem is tudják az utat hazafelé. Így hát elhatározzák, hogy letelepednek ott, ahova értek, elég vadat s halat ad ez a terület. Később innen is kisebb vadászutakra indulnak. Egy ilyen alkalommal egyszer csak zeneszót hallanak. A közelbe merészkedve látják, hogy lányok táncolnak ott, Belár és Dúl lányai. A legények elhatározzák, hogy mindegyikük rabol magának egyet közülük. Dúl leányai voltak a legszebbek, ők lettek Hunor és Magor asszonyai. idővel gyermekeket is szülnek nekik. Hunor gyermekeitől származnak a hunok, Magyar gyermekeitől a magyarok. Elszaporodtak, s egész Szittya földet benépesítették.
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/arany-janos-rege-a-csodaszarvasrol

Kura
Folyó
A törökül Kura, grúzul მტკვარი [Mtkvari], azeriül Kür nevű folyó a Kaukázusban. Kelet-Törökországban ered, és Grúzián át Azerbajdzsánba tart, ahol a Kaszpi-tengerbe ömlik. Wikipédia
Hossz: 1 515 km
Vízhozam: 443 m³/s
Medence területe: 198 300 km²
Forrás: Lesser Caucasus
Torkolat: Kaszpi-tenger
Városok: Tbiliszi, Mcheta, Gori, Mingachevir, Rusztavi, Akhaltsikhe, Ardahan, Kars, Sabir abad, Khashuri, Neftçala

Országok: Törökország, Azerbajdzsán, Grúzia

f22 az MNO fotóoldala

Mohi Csaba - MNO - Lánchíd Rádió műsorok - Kulissza

MNO - Lánchíd Rádió műsorok - Kulissza

Szerkesztő: Kovács Anita

Nyolc éve napirenden
Bár úgy tűnik, hogy az Európai Unió most szinte tehetetlen a migránsáradattal szemben, de a helyzetet már nyolc évvel ezelőtt diagnosztizálták, és azóta is több határozat született, azzal a „kis” hibával, hogy nem hajtották végre őket – állítja Mohi Csaba az előző Orbán-kormány nagykövete. A volt diplomata úgy véli, hogy az uniós bizonytalanság rányomja bélyegét a nemzetállami hozzáállásokra is. Például a 8 év múltán határőrizeti feladatokra adott forrásokról sem egyértelmű nálunk, hogy azokat kerítésre vagy határőrre kell-e költeni.
http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=132632

A Hír TV, a Lánchíd Rádió és a Nemzet Kft. közleménye

A Hír TV, a Lánchíd Rádió és a Nemzet Kft. közleménye:

'via Blog this'

Új vezetés a Hír TV-nél, a Lánchíd Rádiónál, a Magyar Nemzetnél és az MNO-nál.

Ma délután a Nemzet Kft., a Hír TV és a Lánchíd Rádió a következő közleményeket juttatta el a Magyar Távirati Irodának.

A Hír TV közleménye

A mai nappal dr. Liszkay Gábor a Hír TV Zrt. igazgatósági tagságáról és elnöki tisztségéről, Gajdics Ottó igazgatósági tagságáról lemondott. A Hír TV Zrt. részvényesei a mai nappal a Hír TV Zrt. új igazgatósági tagjainak Tóth Mariannát és dr. Simicska Lajost nevezték ki, aki a jövőben az elnöki tisztséget is betölti. A Hír TV műsorokért felelős vezérigazgató-helyettesi tisztségét korábban betöltő Szikszai Péter tisztségéből ugyancsak távozott, utódjáról a menedzsment a közeljövőben dönt.

A Lánchíd Rádió Kft. közleménye

Gajdics Ottó ügyvezető a Lánchíd Rádió Kft. ügyvezetői tisztségéről a mai nappal lemondott. A társaság rendkívüli taggyűlése a mai nappal a Lánchíd Rádió Kft. új ügyvezetőjének és főszerkesztőjének Schlecht Csabát nevezte ki.

A Nemzet Kft. közleménye

Dr. Liszkay Gábor ügyvezető és a Magyar Nemzet főszerkesztője a mai nappal a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezetői tisztségéről és főszerkesztői megbízatásáról lemondott. A mai naptól a társaság új ügyvezetője Tóth Marianna, a Magyar Nemzet új főszerkesztője D. Horváth Gábor.

Változás az MNO vezetésében

Élő Gábor, az MNO főszerkesztője a mai nappal lD.emondott tisztségéről. A mai naptól az MNO megbízott főszerkesztője Tóth Szabolcs Töhötöm

MNO - Közlemény

Közlemény:

'via Blog this'

2015. február 6., péntek 12:25, frissítve: péntek 12:34

A mai nappal a Magyar Nemzet, az MNO, a Hír Televízió és a Lánchíd Rádió alábbi vezetői lelkiismereti okokból benyújtották a fel-, illetve lemondásukat:
Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Hír Televízió elnöke,
Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője,
Élő Gábor, az MNO főszerkesztője,
Szikszai Péter, a Hír Televízió vezérigazgató-helyettese,
Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese,
Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese.

Huszonnyolc újságírót rúgtak ki a Magyar Nemzettől (frissítve!)

Huszonnyolc újságírót rúgtak ki a Magyar Nemzettől (frissítve!):

'via Blog this'

Huszonnyolc újságírót bocsátottak el a Magyar Nemzettől – értesült a PestiSrácok.hu. A felmondásokat reggel óta folyamatosan nyújtják át a kollégáknak, emiatt információink szerint meglehetősen borús a hangulat a kormányközeli napilap szerkesztőségében, ahol már a Népszabadság (különös módon a Népszavában cáfolt) pénteki híre is nyugtalanságot keltett, miszerint Simicska Lajos nagyvállalkozó eladja az érdekeltségébe tartozó médiacsoportot.

A menesztett újságírók között a lap olvasói körében igen kedvelt öreg motorosokat is megtaláljuk, köztük Ugró Miklós publicistát, főmunkatársat, a vezércikkek rendszeres szerzőjét, Ludwig Emil publicistát, a Magyar Nemzet korábbi lapszerkesztőjét, majd magazinjának szerkesztőjét, Torkos Matildot, az ismert oknyomozó újságírót, vagy éppen Laczik Erikát, az állambiztonsági hálózatok kutatóját, akinek számos ügynök leplezését is köszönheti a jobber közvélemény. Torkos és Laczik sok közös munka mellett Medgyessy Péter D-209-es botrányának kirobbantója volt. Menesztik Kulcsár Anna és Lőcsei Gabriella főmunkatársakat is. Lovas Istvánnak, aki közel egy évtizeden át volt a Magyar Nemzet állandó brüsszeli tudósítója, már korábban felmondtak. Az elbocsátottak között több olyan újságíró van, akinek a munkáját a Magyar Nemzet vezetősége az elmúlt években az aranytoll elnevezésű házi díjjal ismerte el.

Megtudtuk azt is, rajtuk kívül fiatal újságíróktól, köztük Szabó Emesétől, Éberling András fotóstól, négy, egyébként havonta alig százezer forintot kereső vidéki tudósítótól, portástól és beírótól vált meg lap, mások pedig vállalták, hogy nyugdíjba vonulnak. Arról is hallottunk, hogy a kirúgott főmunkatársak közül legalább ketten védett korban vannak, ráadásul a munkaügyi központnál sem jelentették le az elbocsátásokat,ezért többen munkaügyi pert fontolgatnak. Információink szerint megszűnik a  Magyar Nemzet Képeslap című vasárnapi fotós melléklete is.

Úgy tűnik tehát, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos konfrontálódásának a levét azok a kollégák isszák meg, akik a Medgyessy-Gyurcsány-kormányzás ellehetetlenítési kísérletei idején, a legszűkebb években is kitartottak a Magyar Nemzet mellett. Liszkay Gábor igazgató-főszerkesztő a Nol.hu-nak nyilatkozva “a Magyar Nemzet belügyének” nevezte a változtatásokat, amelyekre “a piaci körülmények tartós romlása miatt kényszerültek”. Ugyanevvel indokolták nemrég, hogy a lap ára az újságárusoknál 145 forintról 195-re nőtt.

A vezető jobboldali napilapot fenntartó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. anyagi helyzete ugyanakkor aligha indokolja az elbocsátásokat, hiszen az egészen mostanáig privilegizált pozícióban működő társaság az elmúlt öt évben az OPTEN Cégtár adatai szerint stabilan hozta a hárommilliárd forint körüli nettó árbevételt. Ez az összeg a PestiSrácok.hu médiaszakértője szerint körülbelül négy-ötszöröse annak, mint amennyibe egy, a Magyar Nemzethez hasonló napilap kiadása belekerül,bár a konkurens napilapok büdzséje ennél is jóval alacsonyabb, információink szerint alig éri el a havi 25-40 millió forintot. Az extraprofitból tehát jócskán maradhatott volna a régi bajtársak eltartására, még a reklámadó befizetése után is.

A PestiSrácok.hu arról is értesült, hogy az elbocsátások a Hír Tv-nél folytatódhatnak.A televízió munkatársait informálisan már figyelmeztették is, hogy “a következő hónapokban ne vegyenek fel hitelt.”

PESTISRÁCOK.HU

Megszállók és megszállottak

Megszállók és megszállottak:

'via Blog this'

Az utóbbi évek legméltatlanabb, legtöbb félreértésről tanúskodó álvitája bontakozott ki a médiában és a parlamentben is a felállítandó emlékmű nyomán a német megszállásról. A kormányt ostorozó liberális és baloldali megszállottak nem arra törekedtek, hogy árnyaltabb képünk legyen a történelemről, hanem hogy demonstrálják, a politikailag korrekt oldalon vannak – pedig lehetnének az igazság oldalán is.

A történelmet a politikától elvonatkoztatni nagyon nehéz, s csak a legnagyobb történetíróknak sikerült. A történelmet a tényektől elvonatkoztatni a lehető legkínosabb vállalkozás, amelyre leginkább diktatúrák megbízott történészei tesznek komoly erőfeszítéseket. Azoknak a kurzustörténészeknek, akik megvádolták a magyar kormányt azzal, hogy a német megszállásnak afféle dicsőítő emlékművet akar állítani, nemcsak az Orbán-kormány céljairól, hanem a polgári történetírás által sokszor értékelt német megszállás nyomasztó emlékéről sincsenek fogalmaik. A magyar nemzettudatban – írók, költők, polgári politikusok, nem németbarát katonatisztek visszaemlékezéseinek garmada tanúskodik erről – a német megszállás képei komorak, letargikusak, elkeserítők. Az Orbán-kormány tehát egyenesen sárba tiporná a magyar nemzettudatot, ha igaz lenne az, hogy a német megszállásnak akar dicsőítő emlékművet állítani.

Hitler már 1943-ban meg akarta szállni Magyarországot, szeptemberben dolgoztatta ki a Margaréta-tervet. Három hadműveleti területre osztották föl hazánkat: Nyugat-Magyarországra, amely Budapestet is magában foglalta, a Tiszántúlra, amelynek megszállásánál a román haderőt is bekalkulálták, és a Tiszától északra eső területekre, ahol a szlovák és a német erők közreműködésével történt volna a megszállás. A Margaréta-tervnek új és új aktualizált változatai születtek egészen 1944 februárjáig, alkalmazkodva a változó helyzethez. 

Czettler Antal történész, kortanú Kállayról írt könyvében olvashatjuk: „a magyarországi bevonulás nem volt »virágháború«, mint az osztrák anschluss 1938-ban, ahol mind a vidék, mind Bécs lakossága őrjöngő lelkesedéssel fogadta Hitlert és csapatait.” Március 19-én hajnalban Gestapo-ügynökök már kész listával járták a fővárost, németellenes közéleti személyiségek lefogásának szándékával. Letartóztattak 9 felsőházi tagot, 13 képviselőt, 45 ismert személyiséget. Bajcsy-Zsilinszky Endrét megsebesítették, elhurcolták, később a nyilasok kivégezték.

A nemzet viszonyát a német megszálláshoz jól tükrözi az alaptörvény preambulumának sokat idézett mondata, amellyel az egész ország egyetért, kivéve a balliberális szellemi kommandót, amely legszívesebben azt bizonyítaná be, hogy mi magunk szálltuk meg önmagunkat, a németek pedig – akik a Margaréta-tervről talán nem is hallottak – csak sajnálkoztak a határnál, hogy miket művelünk mi idehaza saját magunkkal. 

A preambulum legyalázott mondata: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltását 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.” 

A liberálisok ezt a mondatot támadják, mivel erőnek erejével azt akarják bebizonyítani, hogy a magyar alkotmány hazudik, itt nem is volt német megszállás, mi is holmi „virágháborúval” üdvözöltük a német csapatokat, önként és dalolva vetettük magunkat Hitler karjaiba.

Ki lehet válni a csahos falkából. Le lehet szögezni, ha ez egyeseknek nem jön is jól: azokban az években két megszállásban is részünk volt; az egyiket 40 évig felszabadulásnak kellett hívni, a másik maradhatott megszállás.

A mai rákosisták most a másik megszállást szeretnék átnevezni a magyar fasiszták örömünnepének. Egy nemzet tudatát kellene ehhez manipulálniuk. Nem fogjuk hagyni.

Százmilliós adótartozást halmozott föl az In-Kal - archiv

Százmilliós adótartozást halmozott föl az In-Kal

KK
Forrás: Hír TV
2012. szeptember 18., kedd 16:29

Százmillió forintnál is nagyobb adótartozása van az MSZP-közeli In-Kal Securitynak az adóhatóság adatai szerint.

Meghaladja a 100 millió forintot az In-Kal Security 2000 Biztonsági Kereskedelmi Szolgáltató Kft. adótartozása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint. Az MSZP-közeli cég 2002 után több nagy összegű állami megbízást kapott, ezekből összesen több mint 800 millió forint közpénzhez jutott.
A többi között a honvédelmi tárca megbízásából járműveket kölcsönzött a minisztériumnak a NATO-delegáció szállításakor, valamint a HM-rendezvények idején. Az In-Kal munkatársai akadályozták meg annak a nyírbátori strandbüfének a működését, amelynek a tulajdonosa nem fogadta el a Veres János pénzügyminiszter fiai által megszabott feltételeket.

A Veres fiúk esete a nyírbátori büféssel - archív

A Veres fiúk esete a nyírbátori büféssel

 Archívum

A Veres fiúk esete a nyírbátori büféssel

Magyar Nemzet

2007. augusztus 17., péntek 14:01

Rejtett kamerás felvételek bizonyítják, hogy Veres János pénzügyminiszternek a nyírbátori strandon rockfesztivált szervező fiai, illetve barátjuk és üzleti partnerük nem válogatnak az eszközökben, ha érdekeik érvényesítéséről van szó. Ha kell, a zsarolástól sem riadnak vissza. Az ügy szereplői között megtalálhatjuk a Veres fiúkon kívül két konkurens büfé üzemeltetőjét és a komoly szocialista kapcsolattal rendelkező In-Kal Security biztonsági céget is.

A nyírbátori AzFeszt (Amatőr Zenekarok Fesztiválja) nevű rendezvényt negyedik éve rendezik meg a város termálfürdőjének területén. A kitelepült sörsátrak, alkalmi italmérések jó forgalomra számíthatnak, főleg akkor, ha nincs konkurencia. Márpedig a pénzügyminiszter fiai, Veres Tamás és Gábor által szervezett fesztivál helyszínén van. A strandon ugyanis működik két büfé. Mindkettő a fürdőt üzemeltető, a város tulajdonában álló Bátor Víz Kft.-vel kötött szerződést az idei nyári szezonra. A szerződés szerint a büfék a strand teljes nyitvatartási idejében működhetnek. Tehát akkor is, amikor ott éppen fesztivált tartanak. A Veres fiúk egyik jó barátja, a Nyírbátorban diszkót üzemeltető Tokai Tibor azonban ezt nem így látja.

Zavarja őt

Tokaié a fesztiválon működő legnagyobb vendéglátóegység, a versenytárs büfé – amely ráadásul olcsóbb is Tokaiénál – pedig zavarja őt. Múlt évben a kis kiadóablakos egység tulajdonosa – ahogy arról egy rejtett kamerás felvételen az ügyben érintett szereplők hosszasan beszélnek – ajánlatot kapott: vagy fizet az ötnapos fesztivál ideje alatt napi százezer forintot a szervezőknek, vagy nem engedik kinyitni. Hogy Tokai nyomatékot adjon óhajának, a beszélgetésen elhangzottak szerint fojtogatni kezdte a büfé tulajdonosát.

Barátja akcióját egyetértőleg végignézte Veres Tamás is. Minthogy a büfés nem fizetett, a fesztivált szervező Veres fiúk nem engedték kinyitni. Ennek megoldása egyszerű volt: a büféhez odarendelték a rendezvényt biztosító, a szocialistákhoz ezer szállal kötődő In-Kal Security embereit.
A lapunk birtokába került rejtett kamerás videofelvételen Veres Gábor látható és hallható, amint a büfé tulajdonosával idén is próbál egyezségre jutni. A három napja rögzített beszélgetésen szóba kerül a tavalyi erőszakos eset is. Elhangzik, hogy Veres Gábor a tavalyi incidens kompenzálásaként felajánlja a büfé tulajdonosának, hogy idén 300 ezerért békén hagyják a büfést, és engedik dolgozni. A beszélgetésből kiderül, hogy ezt az ajánlatot azért tartja indokoltnak Veres Gábor, mert a büfésnek extraforgalmat hoz a fesztivál, ezért elvárja, hogy hozzá is járuljon a költségekhez.

Garantálja a vendéglátós biztonságát

Az is kiderül azonban, hogy a tömegitatást, -etetést végző Tokai Tibornak (a Veres család barátjának) nincs ínyére a kis büfé jelenléte. Úgy tudjuk, idén azért beszélték le a diszkóst, hogy ő „tárgyaljon” a büféssel, mert Veres Gábor is erősnek érezte Tamás öccse és „a Tokai Tibi” tavalyi fellépését. Veres Gábor azt is megjegyzi a felvételen, hogy nem vállal felelősséget a tavalyi esetért. Ugyanakkor megnyugtatja a büfést: ha megkapja a 300 ezer forintot, garantálja a vendéglátós biztonságát.

Végül sikerült egyezségre jutni. Ez Veres Gábor felfogásában annyit jelent, hogy mivel a büfés nem fizet, a fesztivál vendégeit az In-Kal Security nem fogja a büféhez engedni. Hogy ez valóban így történt, azt is bizonyítják a felvételek.

Elküldik a vendégeket

Balla Jánosné, Nyírbátor szocialista polgármestere szerint (aki Veres János mellett kampányolt) a fesztivál kiemelt városi rendezvény. A szervező ennek ellenére nem a város, hanem a Veres fiúk Tér Kapcsolat Alapítványa. A pénzügyminiszter gyerekei ingyen kapták használatba a helyszínt a várostól. És a jelek szerint ők diktálják a feltételeket is. Hiába kötött a büfés egész szezonra szerződést a fürdővel, annak területén a hét hátralévő részében csak akkor működhet, ha azért 300 ezer forintot fizet Veresék alapítványába. A szerdai fesztiválnyitás óta a szervezők be is váltották fenyegetésüket: a büfétől az In-Kal Security emberei elküldik a vendégeket, akiknek így csak arra nyílik lehetőségük, hogy a Veres família barátjának számító Tokai Tibor egységét látogassák.

Kormány Tibor, a termálfürdő vezetője lapunknak elmondta: nem tud arról, hogy Veres János fiai szerződést írtak volna alá a strand használatáról. Annyit közölt, hogy a szervezők „megkapták a strandot a várostól, de azért nem kellett fizetniük”. Pedig ha volna szerződés, abból kiderülne, hogy a fesztivál szervezői mit engedhetnek meg maguknak, milyen feltételeket szabhatnak a fürdővel egyébként már szerződött szolgáltatóknak.

A fürdő a száz százalékban városi tulajdonú Bátor Víz Kft.-é. Megkerestük ezért a vízműcég vezetőjét, Márku Györgyöt is. Ő többször kinyomta, illetve kikapcsolta telefonját a nap folyamán, amikor mégis felvette, későbbi visszahívást kért. A megadott időponttól kezdve viszont már ki volt kapcsolva a telefonja. Felhívtuk Veres Gábort, a pénzügyminiszter nagyobbik fiát is, aki azonban egyetlen percet sem szánt lapunkra, így tőle sem tudtuk meg, milyen tartalmú szerződés alapján használják a város tulajdonát. Veres Tamás nem vette fel a telefonját.

Van elég bajom

Természetesen megkerestük a büfé tulajdonosát is, aki annak ellenére sem kívánt az ügyről nyilatkozni, hogy elmondtuk neki: az ő sérelmét igazoló videofelvétel jutott birtokunkba. – Van elég bajom – mondta, majd letette a telefont.
A Hír TV ma esti, Célpont című műsora helyszíni riportban számol be a Veres János fiai által rendezett fesztiválról; ebben részletek láthatók majd a rejtett kamerás felvételekből is. A műsor kezdete: 21 óra 30 perc.

Részlet a büfés és Veres Gábor beszélgetéséből

Büfés (B.): – Valamit nagyon félreért… Nekem van egy olyan szerződésem, hogy én nyitva lehetek. Sőt, a tavalyi sérelem, ami engem ért, hogy a Tokai a torkom szorongatta, az apja (Tokai Tibor apja – A szerk.) meg megígérte, hogy jó előre begipszeltethetem magam…
Veres Gábor (V. G.): – Én már ezzel nem akarok foglalkozni…
B.: – De foglalkozzunk vele, mert mégiscsak botrányos volt, hogy idejön dr. Veres Jánosnak a fia, és akkor megáll mögöttük, hogy kiáll ezek mögött az emberek mögött. Hát azért… De azért bocsásson már meg a világ, hát én azért ilyen embernek a háta mögé nem állnék.
V. G.: – Nem elvitatva, hogy sérelmes Tokai Tibiékkel, de válasszuk külön ezt a történetet, mert ez nem az, amiről ön beszél.
B.: – A baj csak az, hogy én most sem vagyok nyugodt. Mert, ha kifizetem a 300 ezer forintot, akkor mondjuk… Hadd kérdezzem már meg: nekem akkor nyugtom lesz!?
V. G.: – Ezt én garantálom.
B.: – Nekem meg erre nincs 300 ezer forintom.
V. G.: – Jó. Az én olvasatomban meg úgy néz ki a történet, hogy részben, de nem elismerve, hogy nekünk ebben bármiféle felelősségünk van (tudniillik a fojtogatásban, amelyet Tokai Tibor Veres Tamás társaságában vitt véghez – A szerk.), szóval részben a tavalyi incidens miatt tettem azt a gesztusértékű ajánlatot, amit tettem.

Bodacz Balázs

Sukorói mutyi: lássuk a medvét

Sukorói mutyi: lássuk a medvét

 Az eljáró bírói tanács az öt vádlott ellen indult, több mint száz tanút felsorakoztató perben márciusban további hét napon tart tárgyalást. Mivel kiemelt jelentőségű perről van szó, a bíróságnak egy hónapja volt az iratanyag tanulmányozására, és három hónapon belül ki kellett tűznie a tárgyalás időpontját – fogalmazott Sándor Géza. A Szolnoki Törvényszéket az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölte ki az ügy tárgyalására.

A vádemeléstől napjainkig

A Központi Nyomozó Főügyészség július 20-án jelentette be, hogy vádat emelt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházása kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a főügyészség szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálint ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói külterületi ingatlanegyüttes, valamint az említett üzletember tulajdonában lévő, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.

Találkozott a társadalom igazságérzetével, hogy a bíróság megsemmisítette a sukorói telekcsere-szerződést – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bártfai Beatrix ügyvéd, aki a perben a magyar állam jogi képviselője volt.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított az említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió forinttal túl. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érte volna.

Schiffer jelentette fel Gyurcsányt

Schiffer András, az LMP akkori szóvivője tett feljelentést 2009 októberében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King's City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.)

Nem Gyurcsány az egyetlen szocialista prominens, akinek a neve felmerült az ügy kapcsán, Veres Jánost idén januárban tanúként hallgatták ki. Bajnai Gordont és miniszterét is bekérették a hatóságok. Oszkó Péter az Állami Számvevőszék szerint valótlanságot állított tanúvallomásában.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, majd 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást. Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.

Címkék

Sukoró, Központi Nyomozó Főügyészség, Tátrai Miklós, Joav Blum, Gyurcsány Ferenc, Albertirsa, Kúria, telekcsere, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő

Karcolt gázóra: 900 ezres kötbért követelt a Tigáz

Karcolt gázóra: 900 ezres kötbért követelt a Tigáz

Halálos áldozatokat szedett a spanyol ár

Halálos áldozatokat szedett a spanyol ár

Spanyolországban már tíz halottja van a pénteken kezdődött áradásoknak. Az ország déli részén, Andalúziában pénteken néhány óra alatt több mint 25 centiméter eső esett és az ítéletidő a meteorológusok szerint egész hétvégén folytatódik.  
A dél-spanyolországi Málaga városában 600 embert kellett kitelepíteni elárasztott otthonaikból. Andalúzia régióban több száz házat tett lakhatatlanná a hömpölygő sárfolyam a heves esőzések után. „Amikor kinéztem a hálószobám ablakán, azt láttam, hogy autók lebegnek a ház körül, aztán a víz elérte az ablak tetejét, ezért az emeletre mentünk” – mondta egy helyi lakos. Az áradás miatt egy autópályahíd is összedőlt.
Nemcsak az anyagi kár jelentős: a természeti katasztrófának több halottja is van, köztük egy 10 éves kislány. Az ár legsúlyosabban az andalúz tartományban Málaga és Almería városát, valamint a szomszédos Murcia régiót érintette. A dél-spanyolországi síkságokon csak pénteken négyzetméterenként 245 liter eső esett. Ez komoly fennakadásokat okozott a tömegközlekedésben is. Az érintett területeken a vonatok sem járnak.
„Már sokszor figyelmeztettek, hogy nehéz normális járművekkel bejutni erre a területre, mivel lapos, és sok folyója van” – közölte egy spanyol rendőr. Málaga tartományban mintegy nyolcezer embert evakuáltak eddig. Az előrejelzések szerint az ítéletidő egész hétvégén folytatódik Spanyolországban.

7 Áradások Spanyolországban

Címkék

időjárás, árvíz, Spanyolország, halottak, Málaga, áradás, Andalúzia, Hír TV, Murcia, Almería

HÍRTALLÓZÓ

• Megszólalt Basescu, zuhanórepülésben a kormány

MTI
2012. szeptember 04., kedd 17:15

A legfontosabb romániai intézmények képesek voltak megvédeni a jogállamot, amelyet a jelenlegi román parlamenti többség megpróbált "darabokra törni" – jelentette ki kedden Traian Basescu román államfő. Közben egy közvélemény-kutatásból kiderült: jelentősen csökkent a kormányzó Szociálliberális Szövetég (USL) népszerűsége Basescu felfüggesztése óta, de továbbra is élvezi a választók többségének bizalmát.

A Lánchíd Expressz hírei

Safarov-ügy: az azeri-örmény konfliktus a múltban gyökerezik

4 órája

Nem csupán egy egyszerű jogi esetről van szó az azeri baltás gyilkossal kapcsolatban – mondta a Lánchíd Rádiónak az Azerbajdzsáni Magyar Tagozat elnöke.

Serkisian Szeván nem számol a háború lehetőségével

7 órája

Az Országos Örmény Önkormányzat elnöke azon lesz, hogy minél hamarabb rendeződjön a viszony országa és hazánk között.

Számos visszásság az SZDSZ gazdálkodásában

7 órája

Számos visszásságot és hiányosságot talált az Állami Számvevőszék az SZDSZ 2009–10-es gazdálkodásában.

Három év után sem ismerik a vád bizonyítékait

7 órája

Szeptember 21-én sem kezdődik meg Tóásó Előd pere Bolíviában – véli a férfi testvére.

http://mno.hu/lanchidradio/megdolni-latszik-a-hagyomanyos-szerepfelfogas-1103491

MNO: Fizetett "szónokok" járatják le Magyarországot?

Embertelen és megalázó körülmények, rendszerszerű hiányosság a menekültügyi rendszerben – erre hivatkozva tiltotta meg egy menedékkérő Magyarországra toloncolását a stuttgarti közigazgatási bíróság. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ezzel szemben az MNO-nak azt állítja: Magyarországon úgy bánnak a menekültekkel, mintha kollégisták lennének: vallásuknak megfelelő ételt esznek, kapnak pszichológust, tolmácsot. A hivatal szomorúnak nevezte, hogy alaptalanul vádaskodnak külföldön, s fizetett lejáratókampánynak tartja a német televízióban leközölt riportot.

http://mno.hu/belfold/fizetett-szonokok-jaratjak-le-magyarorszagot-1102139

A szerdai német sajtójelentések szerint a bíróság úgy ítélte meg, hogy az iráni állampolgárságú menedékkérőt a magyar menekültügy „rendszerszerű hiányosságai” miatt „embertelen és megalázó” bánásmód kockázatának tennék ki, ha Magyarországra toloncolnák. Az erről szóló hivatalos határozat már áprilisban megszületett.

Több alkalommal is megvizsgálták a jelentést

A Németországban történtekkel kapcsolatban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól(BÁH) az mno.hu azt választ kapta: a bírósági döntés nagyban támaszkodik a Pro Asyl jogvédő szervezet által márciusban közzétett jelentésre. Annak tartalmát egyébként a hivatal a rendőrséggel együtt már több alkalommal is cáfolta, a benne foglalt sarkalatos problémákat, hiányosságokat pedig kivizsgálták.

Fotó: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Kiemelték: Németországban az ítélőszékek álláspontja az ilyen ügyekben nem egységes, de több alkalommal is született már olyan döntés, ahol bíróság jóváhagyta, hogy Magyarországnak adjanak át külföldieket. „Szerdán is érkezett Németországból egy külföldi állampolgár hazánkba, vele sem volt semmi probléma” – hívta fel a figyelmet a hivatal.

Ami az ARD riportjában elhangzott... Az ARD újságírói először Rómába látogattak, egy nyomornegyedben filmeztek, ahol a főleg afrikai bevándorlók embertelen körülmények között tengetik életüket. Egyikük elmondta, hogy Németországba szeretett volna maradni, ahol egy menekültotthonban (hazánkkal kapcsolatban a film további részében kizárólag börtönről beszélnek – a szerk.) tartózkodott egy évig, de később visszatoloncolták Olaszországba. Ezután a „Szégyen palotájába”, egy elhagyott irodaépületbe jártak körbe a zsurnaliszták, ahol egy nő, csecsemővel a karján kihangsúlyozza: semmilyen segítséget nem kapnak az olasz hatóságoktól. Az összeállítás hazánkban folytatódik, ahol a riporterek szerint a menekülteket hónapokig börtönbe zárják, gyakran családostul. Ezután többen elmondják, hogy a hatóságok embertelenül bánnak velük: egyikük azt állítja, hogy a „rendőrök” egy szobába vitték, ahol 4-5-en összeverték. A következő állomás pedig a nyírbátori „menekültbörtön”, ahol ismét a bántalmazások kerülnek középpontba a kamerák előtt.

Fizetett propaganda

Szerintük a Magyarországra érkező menekültekkel – a hivatal által működtetett intézményekben – úgy bánnak, mint sok más országban a kollégiumokban, szálláshelyeken. A vallásnak megfelelő étel, pszichológus és tolmács is jár az ellátáshoz. Az ARD televízió által készített riportról elmondták, fizetett propaganda volt az egész – kihívtak néhány menekültet az utcára, elvitték őket autókázni. A BÁH sajnálatosnak nevezte, hogy a nemzetközi médiában megjelent tartalmak rossz színben állítják be Magyarországot. „El kell jönni és meg kell nézni ezeket a szálláshelyeket” – mondták arra utalva, hogy a nyírbártori intézménnyel kapcsolatban is hamis információk jelentek meg a sajtóban.

Ismert, a Pro Asyl elnevezésű német menekültügyi civil szervezet egyenesen azt állította Magyarországról, hogy rendszerszerűen megsérti a menekültek emberi jogait. Jelentésükben azt írták: Magyarországon nemzetközi jogba ütközik az, ahogy menedékkérőket fogva tartják, állítsuk szerint akár 12 hónapig is. A maximálisan egyéves   idegenrendészeti fogság egyébként annak köszönhető, hogy az Orbán-kormány szigorította a menekültügyi és bevándorlási törvényt.

Fotó: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Korábban kezdődött?

A márciusban nyilvánosságra hozott dokumentum arra is kitér, hogy rendszeresen éri őket bántalmazás, megfosztják őket jogaiktól. Márciusi számában – a Pro Asylre hivatkozva – a Népszabadság azt írta, nem ritka, hogy a menekülteket benyugtatózzák, rabláncon vezetik. A lap a nyírbártori menekülttáborral kapcsolatban, szintén a civil szervezet által kiadott jelentésre hivatkozva közölte: egyenesen drogfüggővé teszik az ott tartózkodó külföldi állampolgárokat.

A németek arra irányuló törekvése, hogy megszüntessék a menekültek Magyarországra toloncolását, már korábban körvonalazódni látszott. Gottfried Köfner, az UNHCR közép-európai regionális képviseletének vezetője azután fejezte ki nemtetszését, miután a német ARD közszolgálati televízió Panorama című politikai magazinműsorában foglalkozott a jogaiktól állítólagosan megfosztott menekültekkel.

Nem börtön

A főbiztos annak ellenére kritizálta Magyarországot, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jó a kapcsolatban van az UNHCR regionális képviseletével, együttműködési megállapodást is kötöttek a szervezettel. A képviselet szakértői évente egyszer felkeresik a hivatal által fenntartott befogadóállomásokat, közösségi szállásokat és a rendőrség által fenntartott őrizeti helyeket. A német belügyminisztérium már máshogy látja, a helyzetet. Szerintük ok nélküli az aggodalom, ugyan lehetnek hiányosságok a Magyarországon végzett menekültügyi eljárások során, de „börtönről” nincs szó.

Fotó: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Németország viszonya a menekültekkel igen érdekes, hiszen a munkavállalási korlátozások feloldásával özönleni kezdtek az országba a külföldiek a megélhetés, vagy egy jobb élet reményében. A 82 milliós lakosságból 2011-ben már 958 ezer regisztrált a bevándorló, ami 1996 óta a legmagasabb értéket jelenti. Ez az adat már a németek ingerküszöbét is csökkenteni kezdte. Igaz ugyan, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országok állampolgárainak szabad az út a munkavállalás felé, de a német belügyminiszter a szabad határforgalomról szóló schengeni megállapodás módosítását akarja.

Címkék

menekültek, szálláshely, ARD, Gottfried Köfner, Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Németország, Pro Asyl

MNO: "Zuroff nem érti a jogrendszert"

Felháborítónak tartja Zentai Károly ügyvédje a magyar férfi ellen folytatott hétéves kiadatási eljárást, amelyet szerdán zárt le a legfelsőbb bíróság Ausztráliában.
http://mno.hu/ahirtvhirei/zuroff-nem-erti-a-jogrendszert-1099514


Denis Barich ügyvéd a Hír Televíziónak azt mondta: az ausztrál rendőrség megvizsgálta az ügyet, és nem találtak bizonyítékot arra, hogy Zentai Károly részt vett volna az 1944-es gyilkosságban. Szerinte a magyar hatóságoknak, ha valóban ki akarták volna hallgatni Zentait, megtehették volna Ausztráliában is. Efraim Zuroff szerdai nyilatkozata, amelyben tévedésnek nevezte a legfelsőbb bíróság döntését, azt bizonyítja, hogy a nácivadász nem érti az ausztrál jogrendszert – véli Barich.

Nem adható ki

Ismert, az ausztrál legfelsőbb bíróság szerdán úgy döntött: nem adható ki Magyarországnak a háborús bűncselekménnyel gyanúsított egykori csendőrtiszt. John Griffin, Ausztrália budapesti nagykövete át is adta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek azt a jegyzéket, amelyben Ausztrália hivatalosan tájékoztatja hazánkat a legfelsőbb bíróság döntéséről.

Akkor még nem volt bűn

Budapest még 2005-ben kérte az ausztrál hatóságoktól a Perth-ben élő férfi kiadatását. Az ausztrál szövetségi rendőrség 2005-ben vette őrizetbe Zentait, és megkezdte ellene a kiadatási eljárást. Az ausztrál kormány 2009-ben jóváhagyta a kiadatást, de a szövetségi bíróság első fokon érvénytelenítette a döntést, arra hivatkozva hogy a „háborús bűn” vétsége a gyilkosság idején még nem szerepelt a magyar jogrendben, így Zentait nem lehet átadni a magyar hatóságoknak.

Az ausztrál kormány szerint hibás döntés született az ügyben, ezért a legfelsőbb bírósághoz fordult, amely tavaly decemberben úgy határozott, hogy a canberrai vezetés megfellebbezheti a szövetségi bíróság ítéletét.

Zentai Károly az 1950-es években vándorolt ki Ausztráliába, ahol állampolgárságot kapott. Tagadja, hogy részt vett volna a zsidó fiú megölésében, és azt állítja, hogy a kérdéses időszakban nem is tartózkodott Magyarországon.

Címkék

kiadatás, háborús bűnök, Efraim Zuroff, Navracsics Tibor, Zentai Károly, Ausztrália

Kapcsolódó:


Nem adják ki Zentai Károlyt

TT
Forrás: MTI
2012. augusztus 15., szerda 06:25

Az ausztrál legfelsőbb bíróság úgy döntött: nem adható ki Magyarországnak a háborús bűncselekménnyel gyanúsított egykori csendőrtiszt...

Feljelentette a Jobbik Zuroffot

Feljelentést tett a Jobbik Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ igazgatója ellen hamis vád miatt – közölte a párt szerdán.

A közlemény szerint azt követően tették meg a lépést, hogy az ügyészség – Efraim Zuroff feljelentésével szemben – kimondta: kizárt, hogy Csatáry László 1941-ben részt vett volna a deportálásokban. Hozzátették: bár hamis vád bűntette miatt az ügyészség hivatalból is eljárást indíthatott volna, ennek hiányában végül a Jobbik képviselői és civil személyek közösen tettek feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen.

MNO-Lánchíd Rádió: Boros Imre - Óriási hasznott tettek zsebre

Boros: Óriási hasznot tettek zsebre éveken át

http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=57065

2012-08-03 10:40:00

10:44

Ezért nem engedik, hogy hazánk kitörjön ebből a helyzetből

Magyarországon nemzetközi körök óriási hasznot tettek zsebre éveken át, ezért nem engedik, hogy hazánk kitörjön ebből a helyzetből – mondta Boros Imre közgazdász a Lánchíd Rádióban.

A politikus úgy véli, ezért van az, hogy míg a magyar „nem ortodox” – vagyis patrióta – gazdaságpolitikát egyfolytában támadják, a hasonló lépéseket tevő többi államot nem. Franciaország az elmúlt napokban a magyarnál kétszer nagyobb tranzakciós illetéket vezetett be, majd Szlovákia vetett ki különadókat. Boros szerint azonban Magyarországon további lépéseket kell tennie a kormánynak, elsősorban a jegybank ügyében, amelyen keresztül rengeteg pénz megy ki az országból. De ez nem lesz könnyű, a szakértő szerint ugyanis az IMF és az EU a hazánk által kért hitelkeretért feltételül szabja majd, hogy jövőre, Simor András mandátumának lejártával olyan ember vegye át a jegybank vezetését, aki az ő gazdaságpolitikáját folytatja. Boros Imrével Szépvölgyi István beszélgetett.

MNO:Tévedések sora látott napvilágot a baloldali lapban

http://mno.hu/belfold/tevedesek-sora-latott-napvilagot-a-baloldali-lapban-1094485

Öt súlyos hibát követett el a közfoglalkoztatás vonatkozásában a Népszabadság a 2012. július 25-én megjelent, Kevesebbet kapnak című írásában – írja közleményében a Belügyminisztérium.

Hangsúlyozzák: a 2012. évre a Belügyminisztérium nem tűzte ki céljául háromszázezer fő közfoglalkoztatását, a tárca bejelentése szerint Magyarország 2012. évi költségvetése – a Népszabadság 300 ezres állításával szemben – 206 ezer fő közfoglalkoztatásának lehetőségét biztosítja.

A közfoglalkoztatottak száma

A közlésben szereplő adatokkal szemben 2012. január 1. napjától 2012. július 21. napjáig a közfoglalkoztatás keretében 188 800 fő foglalkoztatásának lehetőségét biztosítják – írja közleményében a Belügyminisztérium.

A szakképzettség

A közfoglalkoztatási programokban 93 165 fő szakképzetlen és 95 635 fő szakképzett munkavállaló vesz részt – a tendenciákat tekintve sem igaz az az állítás, mely szerint a közmunkaprogramokban egyre több olyan ember vesz részt, akinek nincs semmilyen szakképesítése – tér ki rá a közlemény.

A bruttó és garantált bér nagysága

A Belügyminisztérium által kiadott sajtóközlemény aláhúzza: a lapban megjelentekkel szemben a közfoglalkoztatási bér nem havi bruttó 57 ezer, hanem bruttó 71 800 forint. A garantált béreket tekintve is fals információkat jelentetett meg a napilap: a közfoglalkoztatási garantált bér bruttó összege nem 78 ezer forint, hanem bruttó 92 ezer.

A munkaerő-kölcsönzés

A cikk munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó valótlan állításai ténybeli tévedésen alapulnak, írja a BM. A közfoglalkoztatás rendszerében új elemként jelennek meg a közhasznú kölcsönzők és a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzés. A közhasznú kölcsönzésre a piaci alapú munkaerő kölcsönzésnél szigorúbb feltételek vonatkoznak, a közfoglalkoztatottakat csak közfoglalkoztatási jogviszonyban kölcsönözhetik ki, azaz piaci alapon működő gazdálkodó szervezet nem foglalkoztathat és nem is kölcsönözhet – teszik hozzá.

A kormány a közhasznú kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályokat rendeletben határozta meg.

Kiegészítésként, célszerűen

A közhasznú kölcsönzők rendszere célszerűen a közfoglalkoztatás rendszere mellett, annak kiegészítéseként jelenik meg. Közhasznú kölcsönző a helyi vagy kisebbségi önkormányzat, illetve ezek társulása, valamint közhasznú szervezet lehet, azaz olyan munkáltatók, akik maguk is lehetnek közfoglalkoztatók. Vagyis magánvállalkozásokhoz közfoglalkoztatottak nem „kölcsönözhetőek”, az állam ezt a szerepkört nem vállalja fel. A fentiekből következően a közfoglalkoztatottak nem jelenthetnek konkurenciát a minimálbért kereső munkavállalókkal szemben – írják.

Ha a Népszabadság cikkének írója felkereste volna a Belügyminisztériumot, úgy a közlésének tartalma közelített volna a valósághoz – zárul a sajtóközlemény.

Címkék

Népszabadság, közfoglalkoztatás, Belügyminisztérium, valótlanság, cikk

MNO: Hírek Magyarországról angol nyelven

http://mno.hu/media/hirek-magyarorszagrol-angol-nyelven-1094683
A legfontosabb magyarországi híreket közvetíti angol nyelvű hangalámondással a július 30-án induló új műsor Duna World – News címmel – mondta el a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) csütörtökön.

A minden hétköznap este 9 óra 20 perckor jelentkező, háromperces összeállítás magyar vonatkozású közéleti, kulturális és tudományos hírekről tájékoztatja a nézőket. A Duna World – News a közmédia egy olyan önálló hírműsora, amely az észak-amerikai, dél-amerikai, ausztráliai és európai, nem magyar ajkú közönség számára készül.

A pergő, színes hírműsor Magyarországon készül, az adást másnap három alkalommal, a tengeren túli idősávokhoz alkalmazkodva (2.55-kor, 4.55-kor, valamint 10.55-kor) ismétli meg a Duna World csatorna – mondta el az MTVA.

Címkék

magyarság, MTVA, Duna World, angol nyelv, hírek

Kapcsolódó tartalmak

• Média: Sikeresen debütált a Duna World csatorna
• Média: Magyar világrádió indult

MNO: Tőzsdére kerülhet a dráguló ivóvíz

Spekulánsok előtt is nyitva áll a jövőre elinduló víztőzsde, ahol ivóvízkvótát vehetnének a befektetők. A szakemberek szerint jogi szempontból elképzelhetetlen kezdeményezésről van szó, hiszen a kitermelési engedélyek nem adhatók el egyik napról a másikra. Az érintett cég szerint viszont csak a víz ”kreatív”, azaz a szokásostól eltérő eladásáról van szó.

Jövőre elindulhat a Futuraqua Nyrt. vízkvóta-kereskedelmi rendszere, ami egyfajta ivóvíztőzsdeként működne. A cég egyelőre ugyan nem állít elő ásványvizet, de a szerződéses partnerei, illetve a vagyonkezelésbe vont kútjai révén évente 250 millió liter ásványvizet adó vízbázist ér el, továbbá van Fejér megyében egy saját kútja, amely évente 53 millió litert képes adni. Mint nemrég kiadott közleményükben írták, a víztőzsdén – ehhez hasonlóan – a hazai és külföldi kutak lekötött kapacitásával lehet majd kereskedni, akár spekulatív céllal is.

Ilyen tőzsde létrehozása jelenleg sem jogilag, sem üzletileg nem lehetséges Magyarországon – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére Fehér Tibor, a Magyar Ásványvízszövetség és Terméktanács elnöke. Mint kifejtette, a vízkiviteli engedélyt az a termelő szerezheti meg, amelyik megfelel bizonyos feltételeknek. Ezt a jogot ugyanakkor nem lehet értékesíteni, hiszen ebben az esetben az Országos Vízügyi Hatóság nem tudja megvizsgálni, hogy az új tulajdonos is megfelel-e a kritériumoknak.

A műszaki feltételek teljesítése mellett azt is meg kell mondani, hogy a jelentkező cég milyen céllal kéri a kitermelési engedélyt a vízbázisra, itt pedig nem lehet megjelölni a tőzsdézést. A hatóság jóváhagyásához az is szükséges, hogy a kút területe az engedélyt kérő cég tulajdonában legyen, ami ugyancsak nem teszi piacképessé a kitermelési jogot – mutatott rá Fehér Tibor. Az engedély kiadását megelőző folyamat általában hat hónapot vesz igénybe, ami szintén nem segíti elő a gyors tőzsdei tranzakciókat.

A szövetség elnöke szerint arra van lehetőség, hogy egy engedéllyel rendelkező társaság megváljon a kútjától, és így az engedélyétől, ám a vevőnek ilyenkor is ugyanúgy meg kell felelnie a feltételeknek, amit a hatóság ebben az esetben is megvizsgál. Fehér Tibor hangsúlyozta, a vízkészlet – eltérően a többi ásványkincstől, amelyek felhozatalára koncessziós jogot lehet szerezni – nem kerül a kitermelő birtokába, hanem az állam tulajdona marad.

A víz az egyik leginkább alulértékelt nyersanyag ma a világon. Az ivóvízkészletek azonban fogynak, ezért áruk a közeljövőben nem maradhat ott, ahol most van – nyilatkozta  

 Láng Balázs, a Futuraqua vezérigazgatója a múlt hét végén a Gazdasági Rádiónak. Hozzátette, itt tulajdonképpen nincs másról szó, mint hogy a szokásos piaci út helyett kreatív módon értékesítik (!?) az ásványvizet.

További részletek a Magyar Nemzet keddi számában

ivóvíz, engedély, Futuraqua, víztőzsde

Kapcsolódó hírek:

• Gyanús cégek a tőzsdén
  http://www.figyelo.hu/hetilap/20120619/gyanus_cegek_tozsden/

• Perli a Figyelőt a Futuraqua nyrt
  http://www.vizpiac.hu/hirek/perli-a-figyelot-a-futuraqua-nyrt