2011. június 1., szerda
2010. augusztus 5., csütörtök
MME: Kirepülés előtt a webkamerás füsti fecske fészekalj - nézze meg őket Ön is élőben!
A kedvezőtlen időjárás ellenére már a második fészekalj fiókái nevelődnek a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfalu webkamerás füsti fecske fészkében. A négy tegnap meggyűrűzött fióka várhatóan a hét vége felé repül ki, ezért ezek utolsó napok arra, hogy az idei nyáron élő egyenesben kövessük nyomon a fészek életét. Az első költés három fiókája június 16-án repült ki, de néhány napon keresztül ez után is vissza-visszatértek a fészek biztonságába. Ezt követően a pár - a faj életmódjának megfelelően - a környéken maradva tovább gondozta a mind önállóbbá váló, vadászni tanuló utódokat, majd alig másfél héttel a kirepülés után, június végén belekezdtek a második költésbe.
Öt tojást raktak (naponta egyet-egyet) és az utolsó lerakását követően 12-13 napon át melengették ezeket. Ilyenkor a tojók hasáról (kisebb mértékben a hímekéről is) kihullanak a pehelytollak, hogy a madár testének melege akadálytalanul átadódhasson a tojásoknak. A kotlófot kialakulására azért van szükség, mert a toll a legjobb természetes hőszigetelő anyag, ezért ha tollas hassal kotlanának a madarak, a hidegen maradó tojásokban nem indulna meg az embriók fejlődése. A kikeléskor teljesen csupasz fecske fiókák mintegy három hetet töltenek a fészekben, ennyi idejük van arra, hogy a babszemnyiről felnőtt méretűre fejlődjenek, kinőjenek a tollaik, kialakuljanak a repülőizmaik és elhagyják a fészket. A második költés fiókáinak azért is kell "sietnie", mert alig néhány hét áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megtanuljanak önállóan vadászni, és felhalmozzák az őszi vonuláshoz nélkülözhetetlen zsírtartalékot.
A fészek életét nyomon követő webkamera (a kép felső szélén) nem
zavarja a madarakat.
A költőpár tojó tagja a hímeknél rövidebb farokvillájáról ismerhető fel
(Fotó: Nagy Károly).
A mai napon készült felvételen jól látszik a négy fióka hatalmasra tátható
sárga csőre. Ez a méret és szín sorsdöntő fontosságú, mivel a
tátogó színes szájbélés váltja ki és tartja szinten a
szülők eleséghordó, etető viselkedését.
A képre kattintva Ön is ellátogathat a webkamera-oldalra!
(Fotók: MME archívum, szöveg: Orbán Zoltán)
Látogassa meg Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalt
és segítse védelmüket azzal, hogy feltölti fecske megfigyeléseit.
Köszönjük!
Kapcsolódó cikkek, oldalak
- A 2010. év madarai a fecskék >>
- Fecskevédelem >>
- Repülő "zsírraktárak" - hazakészülő fecskéink vonulási zsírtartalékot halmoznak fel a Szahara déli peremén >>
- A Nemzeti Lovarda is bekapcsolódott a fecskevédelembe! >>
- A Keleti pályaudvar "láthatatlan" fecskéi >>
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Erősebb természetvédelmi intézményrendszert!
2010. augusztus 5.- Nyílt levél a vidékfejlesztési miniszternek
A biodiverzitás évében a természetvédelem ereje nem gyöngülhet, sokkal inkább erősíteni kellene azt. Három országos természetvédelmi civil szervezet (MME, MTVSZ, WWF) ezzel az üzenettel fordult nyílt levélben a vidékfejlesztési miniszterhez.Az Európai Unió 2010-re kitűzött célja – a biodiverzitás csökkenésének megállítása – távol van a megvalósulástól, a fajok kipusztulásának üteme ma a természetesnek az ezerszerese. Hazánk természeti értékeinek megőrzéséhez alapvetően szükséges a mainál is erősebb természetvédelmi intézményrendszer kialakítása, fenntartása.
Az elmúlt hetekben ugyanakkor ezzel ellentétes, a természetvédelmi őrszolgálat átalakítására vonatkozó elképzelések láttak napvilágot a sajtóban. A szervezetek ezek kapcsán nyílt levélben arra kérik a minisztert, hogy a teljes intézményrendszer és az általa ellátandó feladatok alapos áttekintése nélkül nélkül ne hozzon egyedi döntést ebben a kérdésben sem.
A civil szervezetek nyílt levelét elolvashatja itt >> (PDF)
http://mme.hu/kezdlap.html
2010. május 18., kedd
Nézze meg a zöldár veszélyeztette tiszai partifecskékről...
...készült videót!
2010. május 16.
 |
A múlt hét végi tiszai partifecske hajózást megelőző napon az IndexVideo stábja az MME munkatársaival a Felső-Tisza partifecske telepein forgatott. Mára kiderült, hogy a megörökített fészeküregek a jövő heti zöldárban megsemmisülnek.
A videó megtekinthető itt >>
Kapcsolódó:
Elnöki látogatás a Merzse-mocsárnál
Fakó keselyűt fogtak be Jásziványon
Fészekkamerás madaraink...
...és a lakásban költő füsti fecskék még hősiesen kitartanak!
2010. május 18.
 |
Negyedik napja tart a szokatlanul hideg, esős időjárás okozta rendkívüli állapot, de a fészekkamerával figyelt nagyhalászi gólyapár, a sóstói füsti fecske, valamint a lakásban költő fecskepár még kitart.
(...)Tegnap este a lakásban költő füsti fecske párról is információkat kaptunk, mely szerint a 6 tojást gondozó madarak a rossz időben fél napra eltűntek, nagyon megijesztve ezzel a fecskéket "befogadó" madárvédőt. Szerencsére késő délután visszatértek, és folytatták a költést.
Mit tegyünk, ha a fecskefészek a fiókákkal együtt leszakad?
Kiemelt hírünk
 |
Balesetek az állatvilágban, a fecskék életében is előfordulnak, így alkalmanként a tojásos, fiókás fészekaljak is leszakadnak. Tojásos fészkek esetében semmit nem tehetünk - ilyenkor a pár szinte azonnal pótköltésbe kezd-, a fiókákon viszont segíthetünk.
Fecskefiókák mentése a hideg, esős, szeles időben
 |
A 2010. év madarai – a fecskék – különösen érzékenyek a költési időszakban bekövetkező, több napig tartó hideg, csapadékos időjárásra, mert ekkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok „eltűnnek” és a madarak éhezni kezdenek.
2010. május 8., szombat
Fecskét látok! Szeplőt hányok! :D
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Computers & Electronics |
| Product Type: | Digital Cameras |
| Manufacturer: | MME |
http://fecskefigyelo.mme.hu/fecskekamera/kamera.php
http://193.224.106.131/fecskekamera/swallow_001/current.jpg?0.5411329071481742
2010. április 21., szerda
Tokaji partifecske hajózás - Jöjjön velünk...
Kattintással nagyítható
Tokaji partifecske hajózás - Jöjjön velünk erre az egyedülálló sétahajós túrára!
2010. május 8-9. (szombat-vasárnap)
Az MME a 2010-es fecskevédelmi évben hagyományteremtő szándékkal indítja el a tokaji partifecske hajózási programot. A Felső-Tisza szakadásos partfalaiban találhatók a legnagyobb még megmaradt természetes partifecske telepek Európában. Ide szervezzük május 8-9-én azt a különleges madármegfigyelő sétahajózást, ...
... melynek keretében a két napon, naponta legalább három alkalommal, 1,5-2 órás utakat teszünk egy kétfedélzetes hajón a nászidőszakban nyüzsgő partifecske kolóniákhoz.A partifecske hajózási program
Tokajtól északra, a Felső-Tisza szakadásos partfalaiban találhatók Európa legnagyobb egybefüggő partifecske telepei, melyek egyben az utolsó jelentős természetes fészkelőhelyei a fajnak kontinensünkön.
A partifecske sétahajózás Tokaj központjából, a híd lábánál lévő Bonchidai Csárda melletti kikötőből indul. A Danuvia kétszintes, 110 férőhelyes, panorámaablakos és kilátófedélzetes hajó, ezzel indulunk naponta legalább három alkalommal 1,5-2 órás túrákra az északi folyószakaszra, ahol megállunk a száz és száz fészeküreggel átlyuggatott természetes partfal-szakadásoknál, ahol reményeink szerint körülöttünk fog nyüzsögni az udvarlási lázban égő, magukat nem zavartató partifecskék több ezres "felhője". A túra különleges szolgáltatásaként a madarász terepi vezetőink a hajó hangosbeszélőjén keresztül végig "közvetítik" az oda-vissza úton látott érdekességeket, és magyarázzák a fecskék viselkedését.
A sétajáratok indulási menetrendje szerint május 8-9-én (szombat-vasárnap) 11:00, 13:00 és 15:00-kor biztosan indulnak a túrák. Nagyobb számú érdeklődő esetén - némileg rövidítve egy-egy kör időtartamát - akár több járat is indulhat; ebben az esetben ezt az oldalt frissítjük a legfrissebb információkkal.
A túra közvetlen költségét a hajójegy képezi (a helyfoglalásról a következő pontban olvashat részletesen), az MME által a fedélzeten biztosított idegenvezetés ingyenes! Jegyárak:
Felnőtt 960 Ft/fő
3-14 évesek* 720 Ft/fő
25 fő feletti csoportos (előre rendelt és fizetett utakra):
Felnőtt 800 Ft/fő
3-14 évesek* 600 Ft/fő
A hajó következő indulására várakozókat a Bonchidai Csárda (itt van a hajókikötő) meleg étellel és frissítő italokkal, az MME információs és kiadvány pulttal várja. Amennyiben sokan leszünk - és lesz rá érdeklődés - a tumultus elkerülése érdekében kisebb, 20-30 fős csoportokkal rövid madármegfigyelő sétákat teszünk Tokaj belvárosában és a Tisza parton.
Jelentkezés a programra, hajójegy-vásárlás, szállás és étkezés Tokajban
A sétahajóra a beszállás a helyszíni jegyvásárlást követően érkezési sorrendben történik, ezért az a legbiztosabb, ha a jegye(ke)t az érdeklődők előre lefoglalják, megrendelik.
info@tokaj-info.hu
vagy
A Tourinform irodában a szállás- és étkezési lehetőségekről, valamint az egyéb programokról is felvilágosítást adnak!
2010. március 24., szerda
Elindult az MME legújabb lakossági madár adatbázisa!
www.fecskefigyelo.mme.hu -
2010. március 15.
 |
Az utóbbi tíz évben drámai állománycsökkenést elszenvedő hazai fecskeállományok védelméhez nemcsak fecskevédelmi eszközök alkalmazására van szükség, de minél pontosabb információkkal kell rendelkeznünk az egyes fajok számának alakulásáról.
Amint arról beszámoltunk, a legfrissebb adatok szerint a hazai fecskeállományok jelentős állománycsökkenést szenvedtek el az elmúlt tíz évben (részletesen >>). Ezért az MME - folytatva a megkezdett munkát - elindította újabb, immáron negyedik nyílt, online madármonitorozó lakossági adatbázisát - a fecskefigyelő oldalt. A már eddig is működő hasonló felületek sikeresek voltak (a fehér gólya oldalra a több száz adatközlő eddig több mint 85.000 adatot és fotót töltött fel):
- Fehér gólya Online Adatbázis (bárki feltöltheti a megfigyelési adatait)
- Odú Online Adatbázis (bárki feltöltheti a megfigyelési adatait)
- Túzok Online Adatbázis (bárki feltöltheti a megfigyelési adatait)
- Kék vércse Online Adatbázis (a beérkezett megfigyelési adatokat a Monitoring Központ tölti fel az oldalra)
- Kerecsensólyom Online Adatbázis (a beérkezett megfigyelési adatokat a Monitoring Központ tölti fel az oldalra)
|
| Látogassa meg Ön is a lakossági fecske oldalt, és megfigyeléseinek feltöltésével segítse a hazai állományok védelméhez elengedhetetlen állományfelmérést és nyomon követést. http://twitter.com/Fecskefigyelo/statuses/10976644596 Lovardák, borászatok, látogatóközpontok figyelmébe ajánljuk: a fecskevédelem turizmusfejlesztési lehetőségeket is nyújt! |
2010. március 5., péntek
2010. január 5., kedd
Az eltűnő madarak nagykövetei a fecskék
| Rating: | |
| Category: | Other |
Az eltűnő madarak nagykövetei, a fecskék
2010. január 4.
 |
A nemzetközi biodiverzitás védelmi évben, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a madárfajok fogyatkozásának veszélyére hívja fel a figyelmet! A hosszútávú vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Az MME az eltűnő madarak nagyköveteiként a fecskéket választotta az év madarainak 2010-ben!
http://www.mme.hu/hirek/951-az-eltn-madarak-nagykoevetei-a-fecskek-ev-madara-2010.html
(Megjegyzés: Sajnos az MME honlapjáról időközben elveszsett a cikk - csak a Google tárolt változatában találtam meg egy részletét, de szerencsére rengeteg helyen adnak róla hírt. Ilyen pl. a NLC, és a Híradó.)
A cikk folytatása:
A nemzetközi biodiverzitás védelmi évben, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a madárfajok fogyatkozásának veszélyére hívja fel a figyelmet! A hosszútávú vonuló énekesmadarak között kiemelkedõen sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek.
Az MME az eltûnõ madarak nagyköveteiként a fecskéket választotta az év madarainak 2010-ben!
Füsti fecske, Fotó: Csonka Péter
Ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.
Hazánkban a fecskéket érintik fokozottan a halmozódó veszélyeztetõ tényezõk. A nálunk fészkelõ három valódi fecskefaj: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelõ területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. A partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti- és a molnárfecske fogyatkozása is 5-7% között mozog. A gyülekezõ vagy úton lévõ madártömegeket érõ szélsõséges hatások akár több millió egyed pusztulását okozhatják! A csökkenõ tendenciát erõsíti, hogy az európai, köztük a magyar költõ területeik jelentõsen átalakultak, kedvezõtlenebbé váltak számukra.
Molnár fecske - Fotó: Csonka Péter
Az MME 2010-es év madara kampánya egyben kiinduló pontja is hosszú távú fecskevédelmi programunknak. Célunk, hogy széles társadalmi szinten is elterjesszük a gyakorlati fecskevédelmi megoldásokat; megismertessük a lakossággal a biodiverzitás fogalmát és a mögötte álló gyakorlati megoldásokat. Nem utolsó sorban, szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy 2010. a biodiverzitás védelmének nemzetközi éve, melyet követõen Magyarország lesz az EU soros elnöke 2011. elsõ fél évében. Így hazánk feladata lesz az új európai uniós biodiverzitás védelmi munkaterv elõkészítése! A fecskék fajcsoportjának védelme kiemelt helyen szerepel a BirdLife International védelmi tevékenységei között, s jelentõs képviselõje a „Born to Travel” nemzetközi akciójának.
Partifecske - Fotó: Reviczky Zsolt
A kampány részeként elindítjuk fecskevédelmi internetes oldalunkat, ahol lakossági fecske adatbázist hozunk létre; fecskevédelmi eszközöket, ingyenes tájékoztató anyagokat teszünk elérhetõvé a cselekedni kívánó közönség számára; közösségi programokat szervezünk április és szeptember között.
A védelmi eszközök és tájékoztató anyagok hozzáférésérõl, az aktuális programokról a http://www.mme.hu oldalon tájékozódhatnak.
Háttérinformáció:
http://mme.hu/hirek/946-a-2010-ev-madarai-a-fecskek.html
Fecskevédelmi eszközök:
http://mme.hu/napi-madarvedelem/madarvedelmi-eszkozok/fecskevedelmi-eszkozok.html
Fecskefigyelõ programok:
http://mme.hu/csatlakozzon/kozossegi-programok/fecskefigyelo-esemenyek.html
Az önálló fecske honlap áprilistól lesz elérhetõ!
További információ:
Orbán Zoltán, MME, társadalmi kapcsolatok igazgató,
orban.zoltan@mme.hu, 06 20 425 94 50
Berényi Zsombor, MME,
berenyi.zsombor@mme.hu, 06 20 354 85 05
Kaiser Móni általános MME kommunikáció
Rákosi vipera LIFE + program kommunikáció és önkéntesség
MME / BirdLife Hungary
Tel: +36 1 275 6247
Fax: +36 1 275 6267
Mobil: + 36 20 484 4810
E-mail: kaiser.moni@mme.hu
Honlap: www.mme.hu
2010. január 3., vasárnap
A 2010. év madarai a fecskék
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
A 2010. év madarai a fecskék
Forrás:2010. január 1.
A hosszútávú vonuló énekesmadarak között más fajokhoz képest több veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatnak. Annak érdekében, hogy a nemzetközi biodiverzitás védelmi évben felhívjuk a figyelmet a madárfajok fogyatkozásának veszélyére, az MME az eltűnő madarak nagyköveteiként 2010. év madaraiul a fecskéket választotta.
Klíma- és élőhelyváltozási problémák
Kutatási eredmények alapján a vonuló, közülük is a hosszútávú, tehát a Szaharától délre vonuló énekesmadarak között kiemelkedően sok veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt 15-20 évben folyamatosan csökkennek. Ennek hátterében több kiváltó ok szerepel: az élőhelyek átalakítása miatt bekövetkező élőhelyvesztés, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válása, a klímaváltozás és a közvetlen emberi zavarás. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöböléséhez összehangolt környezet- és természetvédelmi akciókra, a gazdálkodási struktúra átalakítására, majd a környezeti rendszerek több évtizedes regenerálódására van szükség.
állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).
Mindhárom fecskefajunk bajban van!
A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj*: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze:
- Füsti fecske (a részletes állományadatokhoz kattintson a névre)
- jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók,
jószágállások, mezőgazdasági épületek esőtől védett
részeire építi;
- a faj erősen kötődik az állattatáshoz;
- csökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési
időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
- közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
- rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
- vonulási, telelési és táplálék problémák.
- Molnárfecske (a részletes állományadatokhoz kattintson a névre)
- jellegzetes, zárt, csak egyetlen bebúvó nyílással ellátott
sárfészkeit kevéssé vidékies környezetben, akár nagyvárosok
panelházainak esőtől védett részeire építi;
- sokkal kevésbé kötődik közvetlenül az állattartáshoz, a
leginkább városiasodott fecske fajunk;
- táplálkozási problémák;
- sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok
túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
- fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
- fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi
épületeken;
- közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
- rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
- vonulási, telelési, és táplálék problémák;
- nincsenek adatok a pontos telelési területről.
Partifecske (a részletes állományadatokhoz kattintson a névre)
- - maga vájta 30-80 cm hosszú fészeküregeit folyópartok,
homokbányák függőleges oldalába készíti;
- telepesen fészkel, egy-egy alkalmas helyen akár több
ezer pár is;
- csökkenő fészkelőhelyek és -telepek;
- táplálkozási problémák;
- jelentős illegális emberi pusztítás és zavarás;
- egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
- rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
- vonulási, telelési és táplálék problémák;
- a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
- nincsenek adatok a pontos telelési területről.
Elindult az országos fecskevédelmi program és lakossági fecske adatbázis
A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják, és mivel úgy tűnik, hogy a klímaváltozás hatására a megszokottól eltérő időjárási jelenségek gyakoribbá válnak, az érintett fajok állományai egyre kevéssé tudják kiheverni ezeket a negatív hatásokat. A csökkenő tendenciát erősíti, hogy az európai – és magyar – költő területeik környezeti viszonyai jelentősen átalakultak, kedvezőtlenebbé váltak számukra az elmúlt évtizedekben. Ezért az MME a 2010. év madaraiul a fecskéket választotta, melynek keretében hosszú távú fecskevédelmi programot indítunk azzal a céllal, hogy társadalmi szinten elterjesszük a gyakorlati fecskevédelmi megoldásokat, és a www.fecskefigyelo.mme.hu oldalon (elkészítése folyamatban van) a lakosságot is hívjuk, hogy kapcsolódjon be az országos fecske adatbázisba történő adatgyűjtésbe 2010. tavaszától.
A legfontosabb kérdés - Mit tehetünk mi?
Mivel a fecskeállományok csökkenését okozó élőhely átalakítások és a klímaváltozás negatív hatásait az egyes ember közvetlen beavatkozással nem tudja befolyásolni, a legfontosabb cél a költési siker, a kirepülő fiókák számának növelése. Ebben egyéni akciókkal és társadalmi összefogással már valódi előrelépést érhetünk el, ezért az MME a hosszútávú fecskevédelmi program 2010-es elindításakor a honlap fecskevédelmi eszközök oldalain részletesen kidolgozott eszközökkel és módszerekkel segíti és hívja a madarak védelméért tenni akaró embereket:
- Fecskepelenka felszerelése >>
- Sárgyűjtő helyek létesítése >>
- Mesterséges fecskefészkek kihelyezése >>
- Fecske fészekalapok készítése >>
- Mesterséges molnárfecske telep telepítése >>
- Partifecske költőfalak kialakítása és védelme >>
- Sarlósfecske odúk alkalmazása a panel- és irodaházakon >>
Lábazaton álló, mindkét oldalán fészkelési lehetőséget kínáló mesterséges
molnárfecske telep a Jókai kertben, az MME központi irodájánál
(Fotó: Orbán Zoltán).
Előfordulnak olyan helyek és helyzetek, ahol és amikor a fecskefészkek jelenléte olyan egészségügyi, köztisztasági kockázatot jelent, hogy a madarakat távol kell tartani. Nagyon fontos, hogy ilyenkor csak a madarak kíméletét és a természetvédelmi szabályozást szem előtt tartó "puha" megoldásokat alkalmazzunk, és mesterséges molnárfecske telepek kihelyezésével ellensúlyozzuk az élőhelyvesztést.
Pillantsunk be a fecskék életébe! - Közösségi fecske programok
A fecske költőtelepek és fecskekutató táborok életének, a tavaszi érkező madarak és az őszi gyülekező csapatok megfigyelése érdekes élmény, egyben jó alkalom arra, hogy kimozduljunk otthonról, az óvodai csoportszobákból és iskolai osztálytermekből. Ezért az MME a 2010-es fecske évtől kezdődően, április és szeptember között, a közösségi programjaink keretében fecskefigyelő eseményekre is hívja az érdeklődőket:
- Fecskeváró – április-május
- Fiókaköszöntő – június-augusztus
- Bemutató fecskegyűrűzések – június-augusztus
- Vendégségben a tiszai partifecske kutató táborban – július
- Fecskebúcsúztató – vonuló csapatok megfigyelése – szeptember
Használja ingyenes fecske évi kiadványainkat!
Az MME kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy ingyenesen küldött, oktatási segédanyagként is alkalmazható szóróanyagokkal is segítse az önkormányzatok, LEADER csoportok, turizmussal foglalkozó szakemberek, közoktatási intézmények, látogató- és oktatóközpontok, a pedagógusok, szakkörvezetők, előadók szakmai munkáját.
A 2010-es fecskevédelmi év kérhető kiadványai:
Önnek csak annyit kell tennie, hogy felveszi a kapcsolatot a kiadványokért felelős kollégánkkal itt, és jelzi, hogy milyen alkalomra, mennyi (akár több száz darab is!), és milyen kiadványra lenne szüksége. Kérjük, pontosan adja meg a postacímet, egy telefonszámot, lehetőleg mobiltelefonszámot, és azt, hogy az intézményen belül kinek címezzük a csomagot! Ezt követően, amennyiben szükséges, kollégánk felhívja Önt, majd összeállítjuk, és egy-két napon belül ingyenesen postázzuk a kiadványokat.
* A sarlósfecske valójában nem fecske, nem is énekesmadár, a kolibrikkel rokon külön madárrendet (sarlósfecske alakúak rendje) alkot, és állománya stabil-emelkedő tendenciát mutat.
Kapcsolódás a BirdLife és az ENSZ madárvédelmi kampányához
A BirdLife International, a madárvédelmi szervezetek világszövetsége, melyben Magyarországot az MME képviseli, figyelmeztetve a vonuló madarak vészes állománycsökkenésének világméretű problémájára, Flyways címmel nemzetközi kommunikációs programot hirdetett. A "Born to travel" kampány célja, hogy a döntéshozók és a lakosság figyelmét felhívja a klímaváltozás és az élőhely átalakítások negatív hatásaira. Ezek az időjárási és környezeti hatások kiemelten érintik a mezőgazdasági területek madarait, közöttük is különösképpen a hosszú távú vonuló fajokat.
A kampány szorosan kapcsolódik az 1992-ben Magyarország által is aláírt ENSZ Biodiverzitás Egyezményhez, melynek sok területen nem sikerült elérnie fő célkitűzését: a biológiai sokféleség csökkenésének megállítását 2010-ig. A BirdLife a tagszervezetein keresztül is szeretné tudatosítani az emberekben, hogy azok a környezeti változások, melyek ilyen mértékben érintik az élővilágot, az emberek életminőségét is alapvetően és negatívan befolyásolják, melynek megállítása közös érdekünk és feladatunk.
2010. a biodiverzitás védelmének nemzetközi éve, melyet követően Magyarország lesz az EU soros elnöke 2011. első fél évében, így hazánk feladata lesz az új európai uniós biodiverzitás védelmi munkaterv előkészítése. Ezért:
- a 2010. év madarainak a fecskéket választottuk, ennek a fajcsoportnak a képviselői kiemelten érintettek a "Born to travel" és a biodiverzitás témában;
- a közösségi programjainkon is tájékoztatjuk a lakosságot a biológiai sokféleség csökkenésének veszélyeiről és okairól;
- beszámolunk a Natura 2000 hálózat fontosságáról és fenntartásának szerepéről a faj- és élőhelyvédelemben;
- cselekvési és módszertani alternatívákat mutatunk be (például Madárbarát kert program) a környezeti állapotromlás megállítására, megfordítására;
- madár- és élőhelyvédelmi javaslatokat dolgozunk ki a magyar kormány, az EU soros elnöksége számára a biológiai sokféleség megtartása, növelése érdekében;
- aláírásokat gyűjtünk, illetve a környezetért aggódó embereken keresztül forma leveleket juttatunk el a döntéshozókhoz, hogy jelezzük, a lakosság és az MME aggasztónak tartja a környezeti állapot romlását, amit a kontinentális szinten veszélyeztetett fajok számának növekedése is jelez.
Adó 1%-ának felajánlásával is hozzájárulhat hazakészülő és megérkező fecskéink védelméhez!
A 2010-es fecskevédelmi év elindulásával párhuzamosan minden adófizető állampolgárnak döntenie kell személyi jövedelemadója 1%-ának felajánlásáról.
Sajnos a lakosság mintegy 50%-a még mindig nem rendelkezik adó forintjainak ezen jószolgálati részéről, így az beolvadva az állami költségvetésbe nem tud közvetlen segítségként érvényesülni.
Ezért az MME arra kéri a lakosságot, hogy mindenképpen rendelkezzen személyi jövedelemadója 2x1%-áról (+1% az egyházak humanitárius munkájának támogatására), és ha úgy gondolják, hogy az MME madárvédelmi tevékenysége fontos, kérjük, a 2010-es évben adó 1%-át ajánlja fel közös fecskevédelmi törekvéseink támogatására. KÖSZÖNJÜK!
Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>
Egyéni és céges adományaival is támogathatja munkánkat, amiről részletesen itt olvashat.
Üdvözöljük Önt is a fecskevédők közösségében!
További témák:
© Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület | mme@mme.hu
- FECSKEVÉDELMI ESZKÖZÖK
- KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK
- TÉLI MADÁRETETÉS
- MADÁRBARÁT KERT
- MADÁRMENTÉS
- MADÁRTÁVLAT MAGAZIN
- VEZETETT ÖKOTÚRÁK
- ÉRDEKES MEGFIGYELÉSEK
- FOTÓGALÉRIA
Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet - Postacím: 1121 Budapest, Költő u. 21. - Adószám: 19001243-2-43
Számlaszám: 11712004-20011215
2009. április 27., hétfő
A füsti fecske
Veszélyben van-e a füsti fecske? A füsti fecske állományai általában elég stabilak és nagy kiterjedésűek. Az élőhelyek leromlása, eltűnése azonban minden madárnál nagy veszélyt jelent. A hagyományos művelésű mezőgazdasági területek eltűnése, a legelő háziállatok létszámának látványos csökkenése az utóbbi években bizony a fecskékre is hatással van. A fecskék ősi fészkelőhelyei, az istállók, csűrök egyre-másra tűnnek el, átadják helyüket a terjeszkedő települések modern épületeinek.
A másik veszélyforrás a táplálékhiány. A háziállatok jelenléte rengeteg rovart, legyet, szúnyogot vonz a tanyák közelébe, ami nagyszerű, könnyen megszerezhető táplálékot jelent a fecskéknek. A háziállatok megfogyatkozása a fecskék számára is komoly problémát jelent.Mit tehetnék én a füsti fecskékért és élőhelyük védelméért?
Szerencsére füsti fecskéből Európa szerte még viszonylag sok van. Ahhoz viszont, hogy ez így is maradjon, biztonságban meg kell őriznünk élőhelyeiket, fészkelőhelyeiket. A legfontosabb, amit tehetsz, hogy nem szeded le a fészkeket, nem zavarod a fiókáikat nevelő fecskepárokat. Ha a fecskék megtisztelnek minket bizalmukkal, és a közelünkben ütnek tanyát, tartozunk nekik ennyivel! A különféle rovarirtók és egyéb, a földeken használt vegyszerek éppen a fecskék és fiókáik vacsoráját pusztítják el, ezek használatát tehát kerülni kell.
Ha szeretnél a fecskékkel és más, környezetünkben élő madarakkal, azok védelmével közelebbről is megismerkedni, keresd fel a BirdLife hazai partnerét, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet! - MME
Galeria
Mapa
2008. október 24., péntek
Brehm: A fecskék
32. család: Fecske-félék (Hirundinidae)
A fecske-félék élesen határolt családja 17 nembe sorolt 143 kicsi, csinos alakú, a sarlósfecskékhez nagyon hasonló fajból áll, azért régebben azokkal egy családba vették őket. Mellük széles, nyakuk rövid. Csőrük rövid, lapos, töve sokkal szélesebb, mint a hegye, majdnem egyenlőoldalú háromszög alakú; a felső káva hegye kissé hajlott; szájnyílásuk a szemtájig hasadt; lábuk rövid, gyenge, és apró karmokban végződik. Szárnyuk hosszú, keskeny és hegyes, elsőrendű evezőinek száma 10; ezek közül az első apró, merev tollacskává fejlődött vissza, a következő a leghosszabb; a tizenkét tollból álló fark (nem tízből, mint a sarlósfecskéé) mindig többé-kevésbbé villás, gyakran nagyon villás; tollazatuk rövid, testhezálló és felül többnyire fémfényű. Évenként csak egyszer vedlenek. A nemek színbeli különbsége aránylag csekély, a fiatalok azonban rövid ideig az öregekétől eltérő tollruhát hordanak.
A fecskék minden világrészben és minden magassági és szélességi övben vannak elterjedve, bár az északi sarkkörön túl csak egyesével élnek és alig költenek.
A fecskéket méltán mondhatjuk nemes állatoknak. Elemük a levegő. A földön ügyetlenül lépegetnek, de járásuk még így is többet ér, mint a látszólag közeli rokon sarlósfecskék leírhatatlanul esetlen tipegése. Pihenés céljából fára is szívesen szállnak és erre vékony, levélmentes gallyat választanak ki, amelyen sem a ráülést, sem a leszállást mi sem akadályozza. Énekük kedves csicsergés, mely mindenkinek örömöt okoz; kivált a falusi embernek annyira a szívéhez szól, hogy a házában fészkelő madár énekét beszédnek tulajdonítja. A fecskék nemcsak jókedvű, társas, békeszerető, hanem értelmes madarak; nemcsak hetykék, hanem igazán bátrak is. Környezetüket élesen megfigyelik, barátaikat jól meg tudják különböztetni ellenségeiktől és csak abban bíznak, aki megérdemli. Sürgés-forgásuk, tevékenykedésük lebilincsel bennünket, bizalmas természetük pedig még a durvább lelkű ember védelmét és vendégszeretetét is biztosítja számukra.
Minden fecske rovarvadász. Főleg legyeket és szúnyogokat fogdosnak, de apróbb bogárféléket és hasonlókat is elkapkodnak. Csak repülve vadásznak; ülő állatokat is csak repülve tudnak pl. a falról elkapni. Zsákmányukat feldarabolás nélkül nyelik le. Repülve isznak, repülve is fürödnek.
A repülésben való ügyességüknek köszönhetik, hogy sok olyan ellenségük elől meg tudnak menekülni, melyek kisebb madarakra nézve egyébként veszélyesek. Mégis minden földrészen vannak olyan sólymok, amelyek a legsebesebb röptűeket is meg tudják fogni; tojásaik és tehetetlen fiókáik után macska, nyest, menyét, patkány és egér ólálkodik. Az ember a hasznosaknak nem izen hadat, ellenkezőleg a legtöbb országban „szent madár”-nak tartja, tehát inkább oltalmazza őket.
Fogságbantartásra a fecske nem alkalmas. Egyeseket talán élelempótlékkal mesterségesen táplálva ideig-óráig sikerül életben tartani, ezek azonban csak ritka kivételék. A fecske életfeltétele elsősorban a korlátlan szabadság. A rómaiak alkalomadtán úgy használták fel a fecskét, mint a postagalambot. Így adta tudtára Fabius Pictor a ligustiai csapatok által ostromolt római helyőrségnek, hogy egy esetleges kitörésnél hányadik napon számíthatnak a megerősítés érkezésére; a napok számát a fecske lábára kötött zsinegen lévő csomók jelentették.
A füsti fecske (Hirundo rustica L.)
A füsti fecske a legjellegzetesebb képviselője a villásfecske (Hirundo L.) nemnek, amely a fecskefélék családjának egész elterjedési területén honos és kb. 40 fajt és alfajt foglal magában.
A füsti fecske ismertető jegyei: nagyon karcsú, de izmos test, rövid nyak, lapos fej, széles, alig észrevehetően hajlott csőrrel; meglehetősen hosszú, tollatlan láb, teljesen szabadonálló ujjakkal; hosszú szárny, amely azonban összecsukva jóval rövidebb a mélyen kivágott villás farknál. Tollazata laza, a hátoldalon pompás acélfényű. Háta acélfényű kékesfekete; homloka és torka élénk gesztenyebarna; hasi oldala világos rozsdasárga; az öt külső kormánytoll belső zászlóján kerek fehér foltok vannak. A tojó színei halványabbak, mint a hímé, a fiataloké pedig nagyon fakók.
Godwin-Austen szerint valamilyen kisebb tájfajta (valószínűen a Scopli által fajnak tekintett és leírt Chelidon gutturalis) az indokínai határon fészkel, a North-Chachar-Hillsben lévő Assala magas házormain. Bizonyára ugyanehhez a tájformához tartozik azoknak a nagy tömege is, amelyeknek Pekingben a kínaiak, akárcsak nálunk idehaza, apró deszkákat szögeznek az eresz alá, hogy fészküknek biztos tartója legyen. Egy másik fajta vagy alfaj a Hirundo Savignyi Steph. a Nílus völgyét lakja, egy harmadik, a Hirundo Tytleri Jerd. Észak-Szibériát és Kamcsatkát, télen Burmát. Bowdler Sharpe a vöröshasú fecskét (Hirundo erythrogastra Bodd.) azonban csak a közönséges füsti fecske alfajának tartja. Ez az alak egész Észak-Amerikában és Grönlandon otthonos és Közép-Amerikában, az Antillákon telel át, vándorlásai közben azonban eljut Brazília déli részéig is.
A füsti fecske már ősidők óta jószántából az emberhez szegődött, házát tanyájául választotta és ha nem űzik el, palotában, kunyhóban egyaránt megtelepedik. Az ember lakásához való ragaszkodásával annak szívéhez férkőzött; jötte és távozása az északi félgömbön ősidők óta a meleg, illetve hideg évszak beköszöntését hirdeti.
A füsti fecske Közép-Európa nagy területén átlagosan április 1. és 15-ike között, kivételesen korábban, ritkán későbben érkezik és itt időzik szeptember végéig, október elejéig. Egyes elkésett példányok még tovább is maradnak. Az északibb vidékekre természetesen megfelelően később érkeznek és valamivel korábban is indulnak. A vonulási idő alatt egész Afrikában látható.
A füsti fecske, mint Naumann találóan jellemzi, rendkívül fürge, vakmerő, jókedvű, csinos madár, amely mindig gondot fordít külsejére és amelynek vidám hangulatát csak a kedvezőtlen idő s a velejáró táplálékhiány ronthatja el. „Kényes és gyöngéd természetűnek látszik, de alkalomadtán mégis erőt mutat; ezt bizonyítja repülése s repülés közben tanusított magatartása, társaival folytatott kötekedése és kitartása, mellyel a ragadozó madarakat és emlősöket üldözi. Énekét, melyet a hím igen szorgalmasan hallat, nem jellemzi sem az egyes hangok jólhangzása, sem azoknak változatossága, de van benne valami rendkívüli kedélyes és bájos vonás.
Érzékei közül legkitünőbb a látása. A fecske már jelentékeny távolságról észreveszi a kis rovart és csak a szeme segítségével üldözi. Jól fejlett a hallása is és tapintó érzéke is kétségbevonhatatlan. Szaglásáról és ízléséről nem mondhatunk ítéletet. Értelmi kępességeit gyakran talán túlbecsülik; annyi bizonyos, hogy a körülményeket és viszonyokat helyesen tudja mérlegelni; barátait pontosan megkülönbözteti ellenségeitől, veszélyes állatokkal szeretetreméltóan incselkedik, de barátságosan megfér olyanokkal, amelyek tapasztalása szerint nem bántják.
A füsti fecske apró rovarfajokkal, különösen két- és hártyásszárnyúakkal, lepkékkel és bogarakkal táplálkozik; a fullánkos méhet nem bántja. Csak repülve vadászik; az ülő rovart nem igen tudja felkapni, ellenben gyakran látni, amint a város utcáin fel-alá röpköd, hogy repülés közben szárnyával a falról egy-egy legyet lecsapjon s utána elfogjon. Ezért tartósabb esőzések idején, mikor a rovarok elbújnak, könnyen ínségbe jut és azon van, hogy a megülő rovarokat elsuhanásával felrebbentse. Az időjárásnak és a napszaknak megfelelően hol magasabb, hol alacsonyabb levegőrétegekben vadászik és ez által vált időjóssá a nép szemében. Jó időjárás gazdagon megteríti asztalát és jókedvre hangolja, rossz időben szükséget szenved, csendes és szomorú. Nagy mozgékonyságának megfelelően aránytalanul sok táplálékra van szüksége, ezért repülés közben mindig eszik.
Fészke elhelyezésének és megépítésének módjában eltér a nálunk élő többi fecskétől. Ha csak valahogyan szerét teheti, fészkét az épület belsejébe rakja, úgyhogy felülről lehetőleg védve legyen.
A fecske, képességei s az emberhez való ragaszkodása ellenére is, sok veszélynek van kitéve. Legveszedelmesebb természetes ellensége nálunk a kabasólyom; Dél-Ázsiában és Közép-Afrikában rokonfajok veszik át ennek a szerepét. A fiókákat minden ragadozó veszélyezteti, mely a háznál él, de még leginkább a patkány és az egér. Ezekhez az ellenségekhez társul itt-ott maga az ember is. Olaszországban és Spanyolországban a fecskék százezreit pusztítják el, jóllehet egy spanyol közmondás azt tartja, hogy aki fecskét elpusztít, az az édesanyját öli meg.
Kalitkában ritkán látni füsti fecskét. Kibírja ugyan esztendőkig is, de olyan gondos ápolást igényel, melyet tulajdonképpen nem tud megszolgálni.
Magyarországon a füsti fecske határozottan a legnépszerűbb, mert ha az Alföldön népszerűség tekintetében nem is szárnyalja túl a gólyát, de viszont a hegyvidéken, ahol a gólya nem fordul elő, kétségtelenül versenytárs nélkül való. Nem is szűkölködik népies elnevezésekben, amelyek sokaságából a következőket említjük: kéményi föcske, villásfarkú vagy villásfecske, véres, cifra, vörös, tarkafecske. Talán legszebb neve: Istenfecske, Isten madara. Ezt a csodás szépségű nevet csakis annyira kedves madarának oszthatta ki a magyar nép, amilyen számára a füsti fecske, mert abban a házban, ahol fészkel, nem üt bele a mennykő. A füsti fecske elnevezést nem a színéről kapta, hanem arról a szokásáról, hogy a régi időben a kéményekben is fészkelt. A véresfecske nevet pedig az a hiedelem adta neki, hogy véres tejet ad abban a házban a tehén, ahol lepiszkálják Isten madarának a fészkét.
Ha számban nem is, de elterjedési területére nézve talán még a házi verebet is túlszárnyalja. Ameddig ember és hajlék akad, ott a fecske is megtelepszik. A Tátrában és az erdélyi havasokban 2000 méterig fészkel az erdőőrök lakóházain, vadászlakokban stb. Az Alföldön, mihelyt megépül a tanya, a puszta közepén még a verébnél is korábban megjelenik a füsti fecske. A Hortobágyon belefészkel a kutakba és valóban a csodával határos bizalmasságot mutat, amikor a kútkáva pereme alatt kartávolságra a vizetmerő pásztorembertől rakja meg a fészkét, költi a tojásait és eteti a fiait. Az ilyen bőséges táplálékot nyujtó helyen, mint az állattenyésztés klasszikus földjén, a Hortobágyon minden arravaló helyet elfoglalnak s így nemcsak a kutak káváinak a pereme alatt fészkelnek, hanem a faburkolatú kutakban minden keresztgerendát elfoglalnak, bár ez sokszor vesztükre válik, mert a nyirkos levegő meglazítja a fészek sáranyagát, úgyhogy fiókástól beleesnek a kútba. A fecskéknek ez a fészkelési módja éppen olyan magyar specialitás, mint akár maga a Hortobágy.
Amennyire keresik az ilyen helyeket, annyira fogynak a városokból, különösen az automobilok térfoglalása óta. A fecske főtáplálékát ugyanis nem annyira a legyek és bögölyök alkotják, hanem apró, ganajtúró bogarak, amelyek táplálékkereső útjaikon Budapesten éppen úgy jelentkeznének, ha volna mire, mint a Hortobágyon. Ez a két hely a füsti fecske életszükségleteinek tekintetében súlyos ellentétet alkot: Budapesten tömérdek fészkelési alkalmatosság mellett kevés táplálék, viszont a Hortobágyon kimeríthetetlen táplálékbőség mellett elenyészően kevés fészkelési alkalmatosság.
A füsti fecske jellegzetes vonuló madár, megérkezése jelenti a tavasz, eltávozása az ősz kezdetét. Zombori Lippay György a XVII. században megjelent kalendáriumában találjuk már azt a néphitet, hogy „Virágvasárnap táján jő vissza a fecske, Szent Kereszt fölmagasztalása táján mégyen el”. Manapság már csak az elvonulási időszakra vonatkozólag van határozott időpont: Kisasszony napja, amely az északibb és magasabb fekvésű helyeknek meg is felel, de pl. egyáltalában nem felel meg a Balatonnak, amelynek nádasaiban szeptembertől kezdve óriási tömegek szoktak éjjelezni s a marhát ide is elkísérő legyekből táplálkoznak. Előfordult, hogy ilyen helyen kitelelt fecske a következő nyáron ott fészkelt, ahol október közepéig állandóan látható a fecske, sőt néha október végéig is maradnak egyes példányok. Magam egyszer november 3-án láttam egyetlen fecskét Kenesén, amely bizonyára nem is vonult el, hanem ott pusztult. Ritkán előfordul, hogy egyes ittrekedt fecskék tágas marhaistállókban télen is megmaradnak.
Hogy a Balatonnál ily későre maradnak, annak megvan a maga oka. A víz lassabban hűl le, mint a talaj s ezért a nádasok éjszakára jó hálótanyát adnak. Ezért aztán tömegesen fölkeresik a fecskék, mert viszont fészkeikből kiüldözik őket az ott ólálkodó, vérszopó élősdiek, amelyek néha annyian vannak, hogy tönkreteszik a fiókákat és halálra kínozzák az anyamadarat. Ha nagyon elszaporodnak ezek az élősdiek, akkor a fészek körül lévő falrészekre is kiülnek s minthogy alakjuk messziről emlékeztet a poloskákra, sokan attól félnek, hogy a fecskefészkekből poloska telepszik a lakásba. Ezzel szemben az az igazság, hogy ezek nem poloskák s nem is mennek az emberi lakásokba. Fölösleges tehát az az aggodalom, mintha a poloska a fecskefészkekből telepednék a lakásokba. Emiatt egyetlenegy fészket sem szabad elpusztítani.
Tavaszi fölvonulásának a képe egyetlenegy országban sincs oly pontosan térkép szerint is megállapítva, mint Magyarországon. A magyar királyi erdőhatóságok és a magyar néptanítók annyi adatot szolgáltattak a Madártani Intézetbe, hogy ezek alapján meg lehetett szerkeszteni a füsti fecske tavaszi fölvonulásának mellékelt térképét. A térképen látható három színárnyalat – világos, sötétebb, legsötétebb – mutatja, hogy a füsti fecske délen és a sík vidékeken érkezik meg a legkorábban, dombos vidéken későbben s a legmagasabb és legészakibb vidékeken a legkésőbben. Ennek a tavaszi fölvonulásnak a menetét talán úgy lehet legjobban szemléltetni, ha Magyarország domborművű térképét az északi peremén kissé fölemeljük, alátámasztjuk s az így lejtősen fekvő térképbe vizet öntünk. Az ilymódon keletkező hullámnak az útja jelezné egyúttal az országot ellepő fecskehullámnak az útját.
Az érkezés időpontja átlagosan: az Alföld déli részén március 20-tól végéig, Budapest táján április eleje, továbbá északra és magasabbra április közepe s a legmagasabb havasalji költőhelyeken május elseje.
Arra a kérdésre, hogy ősszel aztán hová, mily országokon keresztül és mely országokba vonulnak a fecskék téli szállásukba, a magyar tudomány eddig, sajnos, nem tud választ adni. Pedig eddigelé kb.15.000 füsti fecskét gyűrűztek meg a Madártani Intézet gyűrűivel, hogy az elfogott vagy elhullott madarakról a gyűrű fölirata alapján hírt kapjunk erről. Csodálatosképpen azonban mindeddig egyetlenegy gyűrűs fecskéről sem kaptunk hírt az ország határán túlról s csak irígyelhetjük az angolokat, akik sokkal kevesebb jelölés révén immár nem is egy gyűrűs fecske kézrekerülése révén megtudták, hogy az angol fecskék Dél-Afrikában a Fokföldön telelnek. A mieink valószínűleg Olaszországon keresztül vonulnak (legalább is hallottam, hogy Pólában találtak budapesti gyűrűkkel jelölt fecskéket, de nem jelentették őket), szintén Afrikába, de hogy meddig, az még a jövő titka.
Ettől a sikertelenségtől eltekintve azonban, a 16.000 fecskegyűrűzés egyáltalában nem veszett kárba, mert ezek révén megtudtuk azt, hogy a füsti fecskék páratlanul hűséges polgárai a hazának: kivétel nélkül, úgy az anyamadarak, mint a fiókák, visszatérnek arra a földre, ahol fészkeltek, ahol kikeltek a tojásból. Még olyan fecske nem akadt, amely kivándorolt volna! Amelyet legmesszebbre találtak a hazájától, az is csak az szomszédba költözött, legfeljebb 20 kilométerre a régi otthonától s ott is bizonyára valami özvegyen maradt fecskéhez csatlakozott újabb családalapítás céljából.
A füsti fecske gazdasági szerepére áttérve, itt úgyszólván teljesen egyhangú véleményt ad le az ország minden gazdasági érdekeltje, hogy t. i. föltétlenül hasznos s ezt az egyhangú ítéletet vette alapul a magyar madárvédelmi törvény is, amikor a füsti fecskét védelem alá helyezte. Fogását, lövését, fészkének, tojásának, fiainak pusztítását a törvény tiltja, legfeljebb ott enged meg némi védekezést az ember részéről, ha a fecske sűrű közlekedésű hely fölé rakja meg a fészkét, ahol tehát a fiókák ürülékei a járókelők ruháját bemocskolhatják. Ámbár ilyen helyeken is nem kell éppen a fészek és költés elpusztításával védekezni, elég, ha megfelelő nagyságú karton- vagy deszkalapot helyezünk a fészek alá, amint azt sok helyen minden külön oktatás nélkül is már régen megcsinálták a fecske igaz barátai.
Az egyetlen komoly panasz, amely a fecskék ellen fölmerült s amely némileg helytállónak látszik, a méhesekben okozott kártétele. Etetési próbák alapján azonban tudjuk, hogy a fullánkos méhet nyelt fecske 2 perc alatt elpusztult, így a méhekre vadászó fecskék, amelyek prédájukat tágas torkukba gyüjtik, tehát csőrükkel meg nem ölik, szét nem darabolják, csakis ártatlan hereméheket fogdoshatnak.
Táplálékának javarészét ganajtúró bogarak szolgáltatják, ezeken kívül rajzó szárnyas hangyák, különösen pedig a jószágot kínzó legyek és bögölyök. Ha esetleg a ganajtúró bogarakat hasznosnak vagy közömbösnek is minősítik, ezekből oly óriási tömeg van, hogy még a fecske sem tud számbavehető kárt tenni közöttük. Annál hasznosabb azonban a fecske a légyfélék pusztításával. Aki valaha rekkenő hőségben lófogattal végigutazott az Alföldön, aki látta a „bogárzó” marha kínlódását, aki egyúttal látta, hogy mindezekből a kártevőkből és kínzókból mennyit pusztít el a kocsit és gulyát kísérő fecskesereg, az csak azt mondhatja, hogy bár volna az ilyen helyeken sokkal, de sokkal több fecskénk.
Pedig ez tán nem is volna éppen elérhetetlen kívánság. Nem kellene egyéb, mint kezdetleges fecskeereszeket építeni a szárnyékok és kutak mellé. Két duc közé embermagasságtól följebb régi deszkákból álló fal s ezen két-három emeleten egymás fölött ereszek. Bizonyos, hogy ily alkotmányra sok fecske települne meg.
A fecsketelepítés egyéb módja az, hogy a háztájékon alkalmas helyre, lehetőleg fedél alatt kis deszkalapokat szegezünk, ahol a fecskék elhelyezhetik a fészküket. Sokszor az hiusítja meg a fecskék fészkelését, hogy nem találnak megfelelő helyet, ahová odatapaszthatnák fészküket.
Minthogy a fecskét, mint általában, rendkívül kedvelt és népszerű madarat nagy figyelemmel kísérik és féltik a pusztulástól, azért igen sok jelentés van arról, hogy állományuk nagyon fog: évről-évre kevesebb a fecske.
Csörgey Titusz a kérdés egész anyagát felölelő tanulmányában arra az eredményre jut, hogy ezek a panaszok túlnyomóan csak helyi jelentőségűek és nem vonatkoznak az egész ország fecskeállományára. Ismételten előfordult ugyanis, hogy az egyik megfigyelő a fecskék fogyásáról tudósít, viszont a másik ugyanarról az évről nagy fecskebőséget jelent. A fogyás tehát csak lokális jelentőségű és abban leli magyarázatát, hogy a füsti fecske törzsenként vonul, azaz valamelyik vidék egész fecskeállománya együttesen vonul el és együtt marad a téli szálláson is. Ha tehát akár útközben, akár a téli szálláson valami elemi csapás éri a törzset, akkor az a következő tavaszon nagyon megfogyva érkezik vissza a régi fészkelőterületére, míg ily csapásoktól mentes maradt törzsek a rendes számban népesítik be azokat. Innen származik az ellentét. Az elemi csapások között viharok és főleg jégverés szerepelnek, mint legpusztítóbb tényezők. Az elemi csapások mellett azonban az ember is igen sok fecskét pusztít. Ha nem is valószínű az a hír, hogy Olaszországban egész hajórajokat szerelnek föl nagyfeszültségű áramot tartalmazó villámvezetékekkel (hiszen aligha fizetné ki magát), mégis kétségtelen, hogy az Olaszországban fogyasztásra kerülő apró énekesek között a fecskék is nagy mennyiségben szerepelnek. Így Montegrado mellett három nap alatt 14.000 fecske került kézre. A legtömegesebb fogásról gróf Forgách Károly magyar utazó emlékezik meg: „Mikor 1859-ben Spanyolországból hazafelé utaztam, a Crao nevű, teljesen kopár, diónagyságú kaviccsal borított pusztaságon keresztül, La Gunguera felől Marseillebe azt beszélték, hogy a fecskék ott a föld színén vonulnak éjjelenként a határos Camargue-ig és hogy két évvel ezelőtt két méternyi magasságig feszített hálókban 18,000.000 fecskét fogtak; azóta olvastam, hogy bár a hálókat jelentékeny költséggel magasabbakká tették, sohasem tudtak 13,000.000-nál többet fogni.”
Hogy a jelenben is folynak még ezek a tömeges fogások, arról nincs híradás, de azért kétségtelennek kell tartani, a délvidéki madárfogók a mi fecskéink állományát is pusztítják, ha tán nem is vesznek belőlük oly irtózatos vámot, mint amilyent a fönti híradás említ.
A Nemzetközi Madárvédelmi Bizottság, melynek Magyarország is tagja, most azon fáradozik, hogy Európát új madárvédelmi törvények alkotására bírja; talán akkor megszünik fecskéink oktalan pusztítása.
Befejezésül még megemlítem, hogy nálunk csak egy füsti fecskefaj él; az úgynevezett Hirundo rustica pagorum-változatok, amelyek élénk vörösszínűek, mindenütt előfordulnak, de sem nem állandóak, sem nem gyakoriak, ezért Hartert csak mint változatot ismerteti.
A vörnyeges fecske (Hirundo daurica rufula Temm.)
Európa délkeleti vidékein honos a füsti fecskével egyforma nagyságú vörnyeges, barlangi vagy alpesi fecske. Feje, nyaka hátsó része, dolmánya, válla, valamint a leghosszabb alsó és felső farkfedőtollak sötét acélkékes feketék; keskeny szemöldöksávja, halántéka, széles tarkószalagja és farcsíkja sötét barnásvörös; a fej és nyak oldala, hasi oldala és felső farkfedőtollai rozsdavöröses sárgák; torkán és begyén finom fekete hosszanti sávok vannak, szárnya és farka egyszínű fénylő fekete. Szeme sötétbarna, csőre fekete, lába szarubarna.
A vörnyeges fecske életmódja, viselkedése és képességei szempontjából majdnem minden tekintetben megegyezik a füsti fecskével, azonban eredeti fészkelőhelyét még eddig csak kivételesen cserélte fel az emberi lakásokkal; sokkal szívesebben sziklaodúkba rakja fészkét.
A parti fecske (Riparia riparia L.)
A kotrófecskék (Riparia Forst., Clivicala, Cotyle) neméhez két Európában is előforduló faj tartozik és pedig a parti fecske és a szirti fecske. Életmódjuk hasonlít a nem többi tagjainak életmódjához. Jellegeik: csőrük aránylag hosszú, nagyon finom, lapos, oldalt erősen összenyomott, a homloktollak előtt nyitott orrlyukakkal; gyenge lábukon a csűd oldalt összenyomott, ujjaik, melyek közül a középső és külső össze van kötve egymással, gyengék; szárnyuk hosszú és hegyes; farkuk nem villás, hanem csak kivágott, egyszerű tollazatuk laza és igen puha. A parti fecske a család legkisebb tagjai közé tartozik.
Egyetlen fecskefajnak sincs oly óriási kiterjedésű előfordulási területe, mint a parti fecskének, mert Ausztrália, Polinézia és Dél-Amerika kivételével az egész föld kerekségén költ. Nevének megfelelően ott tartózkodik legszívesebben, ahol meredek partot talál; de nem ragaszkodik szigorúan a folyóparthoz, hanem gyakran megelégszik valami meredek partoldallal is.
A parti fecske igen kedves, élénk, mozgékony madár, melynek természete sokban emlékeztet a füsti fecskére. Kivált könnyed, lebegő repülésével hasonlít hozzá. Rendesen az alsóbb levegőrétegekben tartózkodik, ide-oda nyilal a víz tükre fölött, jelentékeny magasságra ritkán emelkedik. Olyan imbolyogva repül, mint a pillangó, de nem bizonytalanul vagy egyhangúan. Az embertől csak kevéssé, vagy egyáltalában nem félnek; más madarak és az emlősök iránt barátságosak, de tartanak tőlük.
A parti fecske nem vonul meghatározott időben. Angliában pl. már márciusban vagy április elején érkezik a fészkelőhelyére, Németországban csak késő tavasszal, többnyire május elején és már augusztusban ismét eltávozik onnét.
A parti fecske (marti fecske, partika föcske, parti ásófecske) Magyarországon szintén gyakori madárfaj, amely itt költ. Tartózkodási helyét tekintve azonban már jóval válogatósabb, mint a füsti fecske, mert nem hatol annyira föl a magas hegyvidékre, mint ez. Leggyakoribb az Alföldön, ahol különösen a nagy folyók meredek partjaiba vájja fészkeit, de azért egyebütt is megtelepszik, ha partos helyet talál, így útbevágásokban, agyaggödrökben, téglavetőkben, a Balaton löszfalaiban stb., stb. Legveszedelmesebb fészkelőhelye a folyópart, mert azt áradások alkalmával sokszor alámossa az ár s a part mindenestől a folyóba zuhan. Az így elpusztult fecsketelep lakossága aztán kénytelen más tanyát keresni s így sokszor igen későn, néha júniusban váratlanul megjelennek oly helyeken, ahol azelőtt sohase látták őket.
A parti fecske nálunk vonuló madár, amely átlagban jóval későbben érkezik, mint a füsti fecske. Nagymagyarországra kiszámított országos középérkezése április 18, tehát 10 napot késik a füsti fecskével szemben és hárommal a molnárfecskével szemben.
Őszi elvonulása előtt szintén nagy csapatokba verődik s ilyenkor a parti fecske is a nádasokban tölti az éjszakát. Átlagosan korábban vonul el, mint a füsti fecske, de azért néha október közepén is itt található.
Miként a füsti fecskénél, úgy ennél is eredménytelen maradt a gyűrűzés, nem tudjuk pontosan, hogy hol van a téli szállásuk.
Mint föltétlenül hasznos madár, védelem alatt van, ne engedjük tehát sokszor nagyon is könnyen hozzáférhetö fészkelő telepeit csupa mulatságból fölbontogatni.
A szirti fecske (Riparia rupestris Scop.)
A szirti, hegyi vagy kövi fecske nagyobb, mint a parti fecske. Testének felső része tompa földbarna, evező- és kormánytollai feketések, az utóbbiakon a középsők és a szélsők kivételével tojásalakú, szép sárgásfehér foltok vannak; álla és torka, begye és melle felső része piszkos barnásfehér, finom fekete hosszanti sávokkal permetezett, alul a többi része földbarnás. Szeme sötétbarna, csőre fekete, lába vörhenyes szaruszínű. Hím és tojó nagyságra nézve alig különböznek; a fiatalok tollazata egyszerűbb.
Fészkét sziklafalra rakja, sokszor nem is nagyon magasan a sziklafal aljától, de mindig üregbe vagy olyan fedett helyre, ahol felülről sziklapárkány védi a fészket. A mi füsti fecskénk fészkéhez hasonlít legjobban, de szemmel láthatólag kisebb.
A szirti fecske ellenségeiről semmit sem tudunk; az ügyes, apró sólymoktól valószínen ezek is sokat szenvednek. Az emberek sehol sem üldözik őket.
A bíborfecske (Progne subis L.)
Ez a faj az összesen 10 fajt magában foglaló erdei fecske (Progne Boie) nem legismertebb képviselője. A nem ismertető jelei: zömök testalkat, tőben széles, hegye felé oldalt összenyomott, magasan boltozott, a végén kampósan lehajló csőr, erős, csupaszcsűdű, vastagujjú láb, hosszú, aránylag széles szárny, mely összecsukva nagyjából eléri az erősen villás, meglehetősen széles fark hegyét – és sűrű tollazat. A nem képviselői Amerika szárazföldjén, Kanadától Patagóniáig, valamint az Antillákon és a Galapagosz-szigeteken laknak.
A bíborfecske (Progne subis L. vagy purpurea) Észak-Amerika mérsékeltövi részeiben, dél felé Mexikóig otthonos, de egyes eltévedt egyéneit Európában is látták. Tollazata erősen bíborfényű, egyenletesen sötét feketéskék; evezői és farktollai feketésbarnák. Szeme sötétbarna, csőre feketésbarna, lába bíborfekete. A tojó feje feketével foltozott barnásszürke, egyébként felül olyan, mint a hím, csak valamivel szürkésebb; alul szürkésbarna, sötét szárfoltokkal.
A bíborfecske mindenfelé a nép kedvence, amelyet nemcsak a legteljesebb védelemben részesítenek, hanem mindenképpen azon vannak, hogy az emberi lakások közelébe csalogassák s ezęrt, mivel lakatlan vidéken odulakó, költőládikákat helyeznek ki számára, vagy kivájt, bejárólyukkal ellátott lopótököt aggatnak a fákra. Ezekbe szívesen beköltözik de akárcsak a mi sarlósfecskénk, minden más odulakót elűz és nem tűr meg lakása közelében olyan madarat, amely hozzá hasonló módon fészkel.
A fecskecsaládnak nálunk előforduló harmadik tagja a molnárfecske,
melynek népies nevei: házi fecske, fehérmellű házi fecske, gatyás fecske, lármás fecske, az Alföld egyes helyein érthetetlenül parti fecske. Gyakori madár, amely elterjedése tekintetében javarészt egyezik a füsti fecskével, tán nem hatol föl oly magasra, de pl. a Csorba-tónál 1300 méter magasságban is fészkelve találták, sőt a Retyezátban 2000 méterig. Különleges ősi fészkelési módját, hogy emberi hajlékoktól távol, sziklafalakra szokta rakni a fészkét, Magyarországon is megfigyelték. Dr. Nagy Jenő 1908-ban a Bihar-hegységben a Buvó-patak mellett talált ilyen telepet 100 méter magas sziklafalon, melyen legalább 100 pár molnárfecske tanyázott. Barthos Gyula 1909-ben a Retyezáton 1900–2100 m tengerszín feletti magasságba emelkedő sziklacsoportokon találta őket fészkelve. A sziklafalak alatt birkalegelők voltak s bizonyára az itt legelő birkákon élő rovarvilág szolgáltatta táplálékukat. Azt is írja, hogy nyár végén nem ritkaság a legmagasabb fennsíkokon is csapatosan kóborló házi fecske. Legújabban 1928-ban dr. Győrffy István a Tátrában is megfigyelte a molnárfecskék sziklafalon való fészkelését az úgynevezett Javorinka-falon.
Vonuló madár, amely az országos középnap szerint kb. egy héttel késik a füsti fecskével szemben, korábban is vonul el s elvonulása előtt inkább nagyobb épületeken szokott gyülekezni, mint a nádasokban. Szeptember vége után már igen gyéren látható.
Téli szállásai szintén ismeretlenek maradtak, dacára a nagyszámban (5000 példány) történt gyűrűzéseknek. Ezek igen sok adatot szolgáltattak arra nézve, hogy a molnárfecske öregje, fiatalja a következő esztendőben a szülőföldjére tér vissza fészkelés céljából.
Föltétlenül hasznos, védendő madár s ő is köszönettel veszi, ha alkalmas ereszek alá kis deszkalapot erősítenek számára, ahol a fészkét megrakhatja.