Noha Fellegi pályája 1990 óta alapvetően az üzleti élethez kapcsolódott, már a Fidesz első kampányában is részt vett, majd 1993 és 1994 között főállásban volt Orbán Viktor politikai tanácsadója, és a DAC Alapítvány [1] (Democracy After Communism) ügyvezetője. Kapcsolatuk még a 80-as évekre nyúlik vissza, Fellegi is jogászként végzett az ELTE-n, igaz 1981-ben, jó pár évvel Orbánék előtt. De később a Bibóként ismert szakkollégiumban tartott kurzusokat, a nyolcvanas évek második felében közös cikket is publikált Orbán Viktorral. 2000-től újra Orbán, immár miniszterelnöki főtanácsadója volt.
Fellegi 1994-ben alapította első fontos cégét, az EuroAtlanticot, a cég mostani honlapján olvasható bemutatkozás szerint azzal céllal, hogy “segítségére lehessen a döntéshozóknak a társadalmi, gazdasági és politikai környezetükkel való kommunikációban és kapcsolattartásban.” Saját cége mellett többször is dolgozott alkalmazottként multiknál, 1996 és 2000 között a Matáv kormányzati kapcsolatokért is felelős vezérigazgatóhelyettese volt, 2007 őszétől 2009 januárjáig pedig a régióban számos leánycéggel bíró német Kapsch Telematic Service Kft. ügyvezetője volt.
2009-ben indult üzleti pályájának a médiában az év durranásaként emlegetett része: megalapította az Infocenter.hu Zrt-t, melynek többségi tulajdonosa volt. A céghez tartozik a Heti Válasz, a Lánchíd Rádió, a 2009 végén indult, a frekvenciapályázaton a korábbi Danubius rádió helyét elnyerő Class Fm, 2010 tavaszán pedig már javában folyt az áprilisban bejelentett üzlet előkészítése: az Infocenter 31 százalékos tulajdonrész-szerzést [2] jelentett be a legnagyobb hazai tévécsatornában, az RTL Klubban. (Az Infocenterben 2009 őszétől 2010 tavaszáig tulajdonos volt Stumpf István is).
Az RTL-üzlet később - bár azt már a GVH is engedélyezte [3] – meghiúsult, a felek nem tudtak megegyezni az árban [4]. (Az Infocenterről bővebben itt olvashat [5]). Ekkor, 2010 novemberében Fellegi már rég nem volt tulajdonos a cégben, tulajdonrészét már áprilisban eladta [6] Nyerges Zsolt ügyvédnek - ennek oka már egyértelműen a kormányzati szerepre készülődés, az összeférhetetlenség megszűntetése volt.
Fellegi 2010. május 29-én lépett hivatalba mint nemzeti fejlesztési miniszter. A tárca részben új volt (előde, a Bajnai kormányban egy évet lehúzó Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter volt), a kompetencia-körébe több területet vontak össze: az uniós pénzek koordinálása mellett a gazdasági tárcák klasszikus területei, így az energetika és az infrastruktúra is hozzá tartozott.
Kapcsolódó:
Fellegi Tamás kérte miniszteri felmentését
- Kihagyják Matolcsyt az IMF-tárgyalásokról
- Lemondott Bencsik János
- Fellegi: Jobb lenne állami kézen az orosz Mol-csomag
- Novemberben Orbán–Putyin-csúcstalálkozó
- Kövér: Inkább előzték volna meg a válságot