Annak ellenére, hogy különösebb bolygómozgás májusban nem történik, ez a hónap leginkább a Bikák és az Ikrek számára tartogathat érdekességeket...
A táblázatra pillantva láthatod, hogy a júniusi jegyváltás előtt álló Jupiter - immáron nagyobb sebességbe kapcsol - hiszen ebben a hónapban, több mint 7 fokot! fog előre haladni.
A Bikák számára az elkövetkező hetek - különösen a hónap közepe - kiváló lehetőségeket kínálnak - valaminek a befejezésére, vagy egy új cél elkezdéséhez. Vétek lenne kihagyni, ugyanis...
..a Bika jegyében lévő Jupiter MOST fogja kifejteni áldásos hatását! Ezt elsősorban a Bika, másodsorban a Szűz és a Bak jegy szülöttei élvezhetik majd.
20-án az esti órákban a Nap belép az Ikrek jegyébe, s ezzel előkészíti a terepet a Jupiter júniusi jegyváltásához. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy az Ikrek, a Mérlegek és a Vízöntők számára szépen lassan nyílni kezdenek a hosszú éveken át zárva tartó ajtók...
W piątek rano czasu lokalnego doszło do zjawisk, które zaniepokoiły mieszkańców hrabstwa San Diego w USA. Nagle wszystko zaczęło drżeć oraz usłyszano towarzyszący głośny hałas, jakby grom dźwiękowy. Przypomina to inne tego typu doniesienia z całego świata i można pokusić się o stwierdzenie, że mamy do czynienia z tym samym rodzajem zjawiska.
Oto ostatnie nagranie dziwnych dźwięków, jakie pojawiło się w Internecie. Wideo zostało nagrane 12 kwietnia w Holandii w okolicy miejscowości Montfort. Nagranie to zostało wykonane około 6:00 rano. Według świadka zjawisko trwało około 15 minut i większość została zarejestrowana.
Csütörtök reggel éri el a Földet az X5.4-es napkitörés szele. Akár sarki fény is lehet!
Szerdán hajnali 1 óra 24 perckorX5.4-es erősségű napkitörést észlelt a NASA, mely az aktuális napfoltciklus második legnagyobb kitörése volt. A kitörés a Nap Föld felőli oldalán történt, így a koronaledobódás bolygónkat is eléri majd.
Balra: Sarki fény ma reggel Amerikában, Magyarországnál is délebbre (fotó: Justin Phillips)
A hétfői X1.7-es erősségű kitörés szele ma reggel érte el bolygónkat, mely Amerikában még a 45,2-es szélességi fokon is látható sarki fényt okozott. A 45,2-es szélességi fog Magyarországnál is délebbre, Milánó és Újvidék magasságában húzódik.
A spaceweather.com információi szerint az X5.4-es kitörés anyagfelhője csütörtökön kora hajnalban éri el bolygónkat, nem kizárt, hogy Európa délebbi felén is megfigyelhető lesz sarki fény. A várható érkezés időpontja a legfrissebb becslések alapján magyar idő szerint reggel 7 óra 25 perc, az időablak éjféltől délután 2 óráig van nyitva. Érdemes lesz tehát közvetlenül a pirkadat előtt kémlelni az eget, az eseményekbe az időjárás nem fog beleszólni -alig van felhő az ország felett.
Várakozások szerint a hétfői kitörést követő másodfokú riasztás után éjjel nem kizárt, hogy harmad, vagy akár negyedfokú geomágneses-vihar riasztás léphet életbe - írja a spaceweather.com. A NOAA ismertetője szerint ilyenkor már előfordulhat akadozás az áramállátás biztosításában, sőt néhány műhold pályáját is lehet, hogy korrigálni kell.
A hét elejinél is erősebb, a napkitörés-skála szerinti X1.8-es erősségű kilökődést észlelt a NASA.
A napfoltok 2013-as maximumához közeledve tovább erősödtek a napkitörések, ezalkalommal a hét elejinélis intenzívebb kilökődést figyeltek meg. Magyar idő szerint péntek este 19 óra 37 perckor rögzítették a mostani napfoltciklus eddigi legerősebb kitörését. A kitörés erősségét először az öttagú (A,B,C,M,X) napkitörés-skála szerint a legerősebb osztályba tartozó X1.8-asnak mérték.
Balra: a NASA felvétele a pénteki kitörésről
A NASA beszámolója szerint a kitörést követően azonnal rádiózavarokat észleltek az alacsonyabb szélességi körökön, azaz az Egyenlítő környékén, ahol kisebb a beesési szög. Az eseményhez kapcsolódóan koronakitörést is megfigyeltek. A Goddard Space Weather Center (Goddard Űridőjárás Központ) modellszámításai szerint másodpercenként 2400 kilométeres sebességgel távolodik a naptól az anyagfelhő. Bár a kitörés nem a Föld felé irányult, de a szakemberek szerint így is érinthet bennünket a jelenség.
Jobbra: a kitörés okozta röntgensugarak a Földön
A csillagászoknak köszönhetően régóta ismert, hogy a naptevékenység 11 éves ciklikusságot mutat, melynek következő maximuma 2013-ra várható. A káros sugarak ellen a Föld mágneses pajzsa megvéd minket, így egészségünk helyett elsősorban a társadalmi és gazdasági működés alapját adó infrastruktúrák meghibásodásától tartanak a szakemberek. Egy-egy nagyobb napkitörés képes átmenetileg megállítani a GPS rendszert, megszakítani távközlési kapcsolatokat (telefon, internet), de akár működésképtelenné is tehet műholdakat. A napkitörések lehetséges határairól hamarosan részletes tanulmánnyal jelentkezünk.
Az Orosz Űrügynökség legutóbbi számításai szerint vasárnap este zuhan le a Föld körüli pályán ragadt orosz Mars-szonda, a Fobosz-Grunt. Közel 13 tonnányi anyagából körülbelül 200 kilogramm érheti el a felszínt, a legutóbbi becslések szerint a Góbi-sivatag területén. Ez lesz a legnagyobb űreszköz, amely az utóbbi években belépett a Föld légkörébe.
Vasárnap, magyar idő szerint 17.04
A lezuhanása előtt álló Fobosz-Grunt űrszonda pályája lassan változik, ezért nehéz előrejelezni, hogy a Föld mely pontjáról mikor figyelhető meg. A legutóbbi számítások alapján azonban nem kizárt, hogy utolsó keringései során Magyarország felett, vagy tőlünk nem sokkal délre is elhalad. Ha szerencsénk lesz, egy apró, lassan vonuló fénypontként lehet majd megfigyelni. Valószínű azonban, hogy rendkívül halvány lesz, és nem fog látszani (mert az átvonuláskor már feltehetőleg földárnyékban lesz).
Aki mégis szeretné megpróbálni: a legutóbbi számítások szerint a szonda magyar idő szerint 19:19 körül vagy néhány perccel ezt megelőzően nyugat-délnyugat irányban tűnhet fel hazánkból nézve, majd 19:20 körül dél felé 70 fok körüli magasságra emelkedik a látóhatár fölé (a 90 fok a fejünk felett van, azaz jó magasan lesz), és 19.22-re már el is tűnhet kelet-délkelet irányban.
A legutóbbi becslések szerint ezt követően 19.40 körül léphet be a légkörbe, és nagyjából a Góbi-sivatag területe felett ég majd el. Ha mégis túléli ezt a keringést, akkor a következő alkalommal ismét Kelet-Európa felett halad el: 22.20 körül jelenhet meg északnyugat felől, majd 22.21 körül érheti el pályájának legmagasabb pontját 21 fokkal a látóhatár felett, és 22.23 körül már el is tűnik északkelet felé.
Vasárnap, magyar idő szerint 10.46
Az előrejelzések még mindig is bizonytalanok, és pontosabb becslés csak az esemény előtt néhány órával várható. Az Orosz Űrügynökség utolsó számításai szerint továbbra is vasárnap este, méghozzá 19.40 körül várható a légköri felizzás, de nem Dél-Amerika, hanem Ázsia, azon belül a Góbi-sivatag kiterjedt területe felett.
Az Orosz Űrügynökség (Roszkozmosz) újabb adatokat közölt a Fobosz-Grunt űrszonda lezuhanásának várható időpontjáról és helyéről. Eszerint az űreszköz január 15-én (vasárnap), magyar idő szerint 20.28-kor lép be a Föld légkörébe, és Chile partjai előtt zuhan le.
Mint korábban is említettük, a pálya jellemzői miatt még mindig nehéz megállapítani, hogy a szonda pontosan hol fog belépni az atmoszférába, így további változások is lehetségesek.
Szombat, magyar idő szerint 9.30
Újabb előrejelzéseket adtak ki a Fobosz-Grunt űrszonda lezuhanásának várható időpontjáról. Az Orosz Űrügynökség (Roszkozmosz) legutóbbi adatai szerint január 15-én (vasárnap), 17.22-kor lép be a Föld légkörébe az orosz űreszköz (magyar idő szerint). Ettől azonban többórányi eltérés is lehetséges. Ekkor Dél-Amerika, illetve az Atlanti-óceán déli része felett tartózkodik majd a Fobosz-Grunt (lásd az alábbi ábrán).
A Fobosz-Grunt űrszonda útvonala a Föld felszínére vetítve. Miközben kering bolygónk körül, a Föld elfordul alatta, ezért a felszínre vetített útvonala egymást metsző görbéket alkot. A visszatérés legvalószínűbb időpontját nyíl mutatja. A kép nagyméretű változatának letöltése (forrás: Orosz Űrügynökség, Roszkozmosz)
Az előrejelzés azért is nehéz, mert a szonda közel körpályán kering. A start után, a Föld körüli pályán a felszíntől mért távolsága 347 és 207 kilométer között húzódott. Az ellipszispálya földközelpontján, a ritka felsőlégkör fékező hatására mozgási energiát veszített, amitől fokozatosan kör alakúvá vált az útvonala, majdnem 160 kilométer magasan. Itt már közel egyenletesen fékeződik, ezért nehéz megállapítani, pontosan hol fog belépni az atmoszférába.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság folyamatosan figyelemmel kíséri a Fobosz-Grunt űrszonda földre történő visszatérését, és ha az szükséges, a médiaszolgáltatókon keresztül értesíti Magyarország lakosságát.
Film a küldetésről és a visszazuhanás valószínű módjáról
Péntek, magyar idő szerint 12.30
Horváth András űrkutató-csillagász az [origo]-nak elmondta: orosz szakemberek az űrszonda légköri belépésének legvalószínűbb időpontja január 15-én, magyar idő szerint 13 óra környékén lesz. Ettől többórányi eltérés is lehetséges - elképzelhető, hogy a szonda eggyel több vagy kevesebb keringést végez majd a Föld körül.
Film a Fobosz-Grunt űrszonda elhaladásáról az égen, Hollandiából nézve (Marco Langbroek)
A Fobosz-Grunt pályájának legalacsonyabb pontja jelenleg mintegy 163 kilométerrel húzódik a Föld felszíne felett, ami már alacsonynak számít. Megbízható becslést azonban még mindig nem lehet a visszatérés helyére. Pontosabb becslések pénteken este, illetve szombaton reggel várhatóak.
Korábbi információk
A hibás üzemelés miatt Föld körüli pályán maradt Fobosz-Grunt űrszonda keringési magassága fokozatosan csökken a ritka felsőlégkör súrlódó hatása miatt. Az Orosz Űrügynökség legutóbbi közlése alapján a légköri belépés és felizzás legvalószínűbb időpontja január 14. és 16. közé esik. Ennek az intervallumnak a közepe vasárnap reggel 6 óra, amikor éppen az Indiai-óceán felett haladna a szonda - azonban egyelőre még nem lehet ennyire pontosan megbecsülni a belépés helyét is idejét, csak annyit tudni, hogy az északi és déli szélesség 51. foka között lesz valahol.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Mars egyik holdja felé 2011. november 8-án indított orosz űrszonda nem hagyta el a Föld körüli pályát. Felélesztésében az Európai Űrügynökség (ESA) szakemberei is megpróbáltak közreműködni. Noha több alkalommal is vették a szonda rádióadását, nem sikerült felvenni a kapcsolatot vele, és pontosan az sem derült ki, hogy mi volt a probléma az űreszközzel.
A Fobosz-Grunt űrszonda. Az ábra a nagy tömegű gyorsítófokozat nélkül mutatja az egységet
Az üzemanyaggal feltöltött szonda teljes tömege közel 13 tonna, amelynek több mint a felét mérgező nitrogén-tetroxid és hidrazin üzemanyag teszi ki, de ez feltehetőleg elég majd a légkörben. A szakemberek szerint közel 200 kilogramm marad meg a szonda anyagából, amely a Föld felszínét elérheti. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Fobosz-Grunton kis mennyiségben radioaktív kobaltizotópok is vannak. Az űrszonda lényegesen nehezebb, mint a nemrég visszazuhant 2,4 tonnás ROSAT vagy a 6 tonnás UARS műhold. Ennek megfelelően a légköri belépés és felizzás után több és nehezebb töredék is visszamaradhat belőle. Ez lesz a legnagyobb űreszköz, amely az utóbbi években belépett a Föld légkörébe.
Látványos fénykép érkezett a 3 dimenziós időkép fejlesztőjétől. Szivárvány egy cirruson.
A közhiedelem szerint ahol szivárvány van, ott eső van, ez azonban - ahogy a lenti képről is kiderül - nem feltétlenül igaz. A nap fénye az esőcseppeknél kisebb jégkristályokból összeálló felhőkről, a horizonton ívként megjelenő formában is képes a szivárvány színeiben visszatükröződni, ennek a jelenségnek a neve circumhorizontal arc. Az alábbi fényképet Niethammer Zoltántól, a 3D időkép fejlesztőjétől kaptuk, melyet ezúton is köszönünk!
Az elmúlt tizenkét év óta a legfényesebben tündökölt a bolygók királya, a Jupiter szerda éjszaka. Bár elég ködös volt az éjszaka, de talán voltak szerencsések, akik esetleg még fotóztak is és megosztják a képeket a I ♥ Magyarország Facebook oldalon.
MTI
Fotó: nasa.gov
Jupiter már napnyugta előtt kelt és az éjszaka nagy részében látszott. A briliánsként ragyogó égitest a Holdtól jobbra található. Fényessége -2,9 magnitúdó: ez a legnagyobb luminozitása 1999 óta.
A magnitúdó skála fordított, azaz minél kisebb a magnitúdó értéke, annál fényesebb az objektum. Szabad szemmel a 6,5 magnitúdónál fényesebb objektumokat lehet látni.
Fotó: nasa.gov
A hónap végére a Jupiter átmérője 49,5 ívmásodpercről 47,6 ívmásodpercre csökken. Jövő áprilisig hónapról hónapra haloványabb lesz, és egyre rövidebb ideig lesz látható az égbolton, míg “el nem tünteti” a Nap ragyogása.
Szerdán a Jupiter egyik oldalán sorakozott a négy legnagyobb holdja, az úgynevezett Galilei-holdak, amelyeket Galileo Galilei olasz csillagász fedezett fel 1610-ben. A holdak “párba állnak” – Io és Európa közelebb helyezkedik a bolygóhoz, míg a Ganimédesz és a Kallisztó távolabb.
Fotó: nasa.gov
A Jupiter a veszprémi Szent László-templom tornyának keresztje és a Hold között. Tizenkét év óta most látszik a legfényesebben a Jupiter.
MTI fotó: Nagy Lajos
A Naprendszer legnagyobb bolygója legközelebb 2023-ban lesz ilyen ragyogó a bolygók királya.
Az elmúlt 35 év legnagyobb, Föld közelében elhaladó kisbolygója közelít felénk. A 400 méter átmérőjű objektum november 8-án éjszaka halad majd el bolygónk közelében. Ekkor 300 ezer kilométerre lesz tőlünk, vagyis közelebb, mint a Hold.
Nagyon ritka, hogy egy ekkora égitest közelíti meg a bolygónkat. Utoljára 1976-ban volt erre példa, és várhatóan 2028-ig nem is történik hasonló, legalábbis a csillagászok egyelőre nem ismernek ilyen nagyságú kisbolygót, amelyik hasonlóan közel kerülne hozzánk.
Kisebb égitestek persze rendszeresen elhaladnak a Föld közelében. A 2008 TC3 három évvel ezelőtt el is találta a Földet, de szerencsére jóval kisebb volt, mint a 2005 YU55, és még a levegőben megsemmisült valahol Szudán felett.
Ha a 2005 YU55 nevet kapott égitest keresztezné a Föld pályáját, akkor 3-4 kilométeres krátert ütne, a lökéshullám pedig több ezer négyetkilométeren mindent letarolna. Amennyiben a kisbolygó a tengerbe zuhanna, óriási, pusztító szökőár söpörne végig. Ráadásul annyi por kerülne a levegőbe, hogy az már a Föld átlaghőmérsékletét is befolyásolná.
A tudományos-fantasztikus filmekből ismert jelenetek tehát tulajdonképpen életre kelnének. A megoldás is hasonló lehetne, mint amit a forgatókönyvírók kitaláltak. Vagyis egy bolygónk felé tartó égitest pályáját irányított rakétákkal és robbantásokkal próbálhatná meg az emberiség megváltoztatni, kérdés, mekkora sikerrel.
Szerencsére a 2005 YU55-nél ez a veszély a csillagászok szerint most nem fenyeget, bár közelebb lesz hozzánk, mint a Hold, november 8-ról 9-re virradóra mindössze 300 ezer kilométer választja majd el a Földtől.
A tudósok azt remélik, hogy radarokkal egész pontos képet kaphatnak a mellettünk elhaladó kisbolygóról, amin a reményeik szerint ötméteres részleteket is azonosíthatnak majd.
A kisbolygó a Föld nappali oldala felől közelít, ezért távcsővel nem valószínű, hogy látható lesz abban a pillanatban, amikor legközelebb ér a bolygónkhoz. De távolodóban egy jó távcsővel valószínűleg megtalálhatja majd az, aki tudja, hogy pontosan merre keresse.
![Forrás: [origo]](https://lh3.googleusercontent.com/blogger_img_proxy/AEn0k_uth4RG4q2s-jvRj64o_ATit2jfYadA9CWLdPDg78U5uVSXF0VApjBc_GEVaKaGSw2Mza2bdITUFvWw_7vDyvYwomFmzExu87SB94TL2UFblMutNz_-6rJFWr2BoA=s0-d "Forrás: [origo]")
