Pesti Srácok.hu - A BRFK nem akarta felderíteni az Aranykéz utcai robbantás ügyét

A BRFK nem akarta felderíteni az Aranykéz utcai robbantás ügyét:

2014. november 20. csütörtök
'via Blog this'

Portik Tamás az Aranykéz utcai robbantás mai tárgyalásán azt állította, hogy nem ő, hanem Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter adott megbízást Boros József Károly meggyilkolására, és szerinte a rendszerváltás óta nem a pártok, hanem a belügyminiszter bűnszervezete irányítja az országot – hangzott el csütörtökön, a Fővárosi Törvényszéken, az Aranykéz utcai robbantás perén. Az is kiderült, valaki a rendőrségen évekkel ezelőtt eltüntette a négy áldozat halálával végződött merénylet legfontosabb bizonyítékait. Megkérdeztük Doszpot Péter “sztárzsarut”, nem látta-e valahol ezeket a bizonyítékokat. Nem fogják elhinni, mit válaszolt…

PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu

Iratismertetéssel, valamint rendőri jelentések felolvasásával folytatódott csütörtökön Portik Tamás és Jozef Rohác egyesített büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. A bíróságon megtekintették azokat a kamerafelvételeket is, melyek rögzítették az 1998-as robbantás előtti és utáni perceket. Ezeken a rendőri jelentések szerint Rohác és Hamala volt látható az Aranykéz utcában és környékén. Olyan képfelvételeket is bemutattak, ami a jelentések szerint igazolta az egyik helyszíni tanúazon vallomását, hogy látott a robbantás után elrohanni egy fehér pólós, vékony testalkatú, kopaszodó férfit, aki a kezében lévő újsággal az izzadt arcát törölte. A felolvasott jelentésben az állt, megállapítható, hogy a tanú a Fogász becenevű, több leszámolásban is érintett szlovák férfit látta. Rohác ehhez annyit fűzött hozzá, hogy akkoriban még nem volt kopasz és nem ő van a felvételeken. Érdekesség, hogy az ismertetett szakértői vélemények szerint a merénylő vagy nem volt tudatában annak, hogy mit tesz, vagy vállalta a kockázatot. Ezt azzal magyarázták, hogy a robbantó a száz méteres sebesülési zónán belül indította el a házilag elkészített robbanószerkezetet, így a detonációban maga is megsérült.

Jozef Rohác ügyvédjével, Fülöp Tamással egyeztet Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

PORTIK: ORBÁN RENDBEN VAN, PINTÉR VISZONT MAFFIÓZÓ

Cserni János tanácsvezető egyébként még a tárgyalás elején megemlítette, több fontosabb iratanyaggal csak tanúk jelenlétében foglalkozik majd a törvényszék. A bíró példaként említette az Aranykéz utcai áldozat, Boros Tamás legelső vallomását, amit az üzletember 1997. január 23-án tett a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon. A bíró kiemelte, ebben Boros részletesen mesélt az akkori éjszakai élet felépítéséről, valamint az akkori alvilági figuráknak tartott személyekről. Portik ehhez halkan csak annyit szólt hozzá: „Pintér Sándor”. Az egykori Energol-vezér a tárgyaláson többször szót kért, és többek között utalva a PestiSrácok.hu cikkére, kijelentette, hogy amikor kedden arról beszélt, hogy „ennek a rendszernek nem tesz vallomást”, akkor nem a Fideszre gondolt, hiszen Orbán Viktort „kifejezetten kedveli”, “jó embernek tartja”. Mint mondta, neki nem a kormánypárttal, hanem „Pintér Sándor maffiaszerű rendszerével” van baja és annak nem hajlandó vallomást tenni. Szerinte a rendszerváltás óta nem a pártok, hanem „Pintér Sándor bűnszervezete irányítja az országot”. Portik utalt a belügyér Clodo-ügyére is, majd hozzátette, “Pintér kapcsolatban állt a bombagyárossal”. Portik itt arra az 1998-as botrányra utalt, amikor napvilágot látott, hogy a bombagyáros élettársa úgy nyilatkozott, férje együtt vacsorázott Pintérrel.  Az energolos Pintér nyakába varrta azt is, hogy  a Lakatos Csaba ellen elkövetett merénylet után – ahol a helyszínen megjelent a volt főkapitány is -, a később elfogott Tanyi-testvérek ügyét „eltussolták”.

Portik Tamás nem Orbán Viktorra, hanem Pintér Sándorra haragszik. Fotó: MTI/Kovács Tamás

AZ OLAJMAFFIÓZÓ SZERINT A BELÜGYMINISZTER ROBBANTATOTT AZ ARANYKÉZ UTCÁBAN

Portik azt is kijelentette,  úgy tudja, az Aranykéz utcai robbantásra maga Pintér Sándor adott utasítást. A maffiózó a tárgyaláson elmesélte, hogy amikor a TEK őrizetbe vette és elmondták, hogy mivel gyanúsítják, akkor a terrorelhárítóknak azt mondta, hogy „nagyon nagy bajban van Pintér Sándor”, „mert ez az ő ügye”. Az olajos az ügyésznek is “nekiment” és felháborodva azt kérdezte, hogy „hova tűnt annak a tanúnak a vallomása, aki elmondta, hogy Borosra Tanyiék lőttek rá a Moszkva térnél?”Csicsák Zoltán erre úgy reagált, hogy Portikot tanúként fogják meghallgatni, ha annyira biztos benne, hogy kik voltak annál az esetnél a merénylők. Erre az olajos rákontrázott és megkérdezte, hogy az „ügyész úrnak ez kérdés, hogy Tanyiék voltak-e az elkövetők? A vitát a bíró zárta le azzal, hogy “ennek az ügynek a Lakatos Csaba ellen elkövetett gyilkossági kísérlet nem tárgya”.

ELTÜNTETTÉK A LEGFONTOSABB BIZONYÍTÉKOKAT

A tárgyaláson szót ejtettek arról is, hogy amikor 2008-ban újraindították a négy halálos áldozatot követelő gyilkosság nyomozását, több hiányossággal is találkoztak a nyomozati anyagban az ügyben eljáró rendőrök, “amelyek nagyban megnehezítették a nyomozást”. Ennek kapcsán 2009-ben megkeresték az Aranykéz utcai eljárásban korábban nyomozást folytató BRFK életvédelmi alosztályát, akiktől azt a tájékoztatást kapták, hogy az alosztályt korábban vezető Doszpot Péterdolgozószobájában, a szekrény alján találtak több, az Aranykéz utcához kapcsolódó videóanyagot. Ezeken a felvételeken szerepelt például Boros néhány vallomása, illetve a Béke Hotelben megtartott helyszínelés képanyagai. Az NNI illetékesei azonban arra nem kaptak választ, hogyan tűnhetett el két kulcsfontosságú biztonsági kamera felvétel a BRFK-ról. Az egyiken ugyanis a korabeli rendőri jelentések szerint rajta volt jól láthatóan Rohác és Hamala, míg egy másik kamera pont felismerhető pozícióban, szemből rögzítette Jozef Rohácot. 2009-ben még nem, csupán az új eljárásban, idén januárban tett az ügyészség feljelentést bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt, ismeretlen tettes ellen. A 2008-2009-es nyomozás során hiányolták azt is, hogy a BRFK miért nem kérte le a helyszínen tartózkodó Lendvai János híváslistáit. Ennek azért lenne most óriási jelentősége, mivel több vallomás is szól arról, hogy a Kacsa becenevű férfi a robbantás után telefonon jelentette Portiknak a sikeres merényletet. Kacsát ezzel meg is gyanúsították, de bizonyítottság hiányában megszüntették ellene az eljárást. A tárgyalás végén az Energol vezér kifogásolta, hogy személyesen Polt Péter fordult a Kúriához a Prisztás-gyilkosság ügyében és megjegyezte, hogy mennyire “ráér” a Kúria, hogy már december 4-én tárgyalja a legfőbb ügyész kifogásait az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzésével kapcsolatban.

Doszpot Péter a BRFK “sztárzsaruja” egy 2000. március 22.-i emberölés helyszínén pózol a fotósoknak. Neve mindig előkerül, amikor a megoldatlan robbantási ügyekről van szó. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

DOSZPOT NEM MOND SEMMIT

A tárgyaláson elhangzottakkal, valamint az eltüntetett bizonyítékokkal kapcsolatban megkerestük Doszpot Pétert is, akinek az alosztálya nyomozott a négy halálos áldozatot követelő bűncselekményben. A BRFK életvédelmi alosztályának egykori vezetője nem tudott arról, hogy évek óta fontos bizonyítékok hiányoznak az Aranykéz utcai robbantás aktáiból. Szerinte, ha ez így van, “meg kell azokat keresni”. Az alezredes arra sem tudott válaszolni, hogy mi volt az oka annak, hogy Portik Kacsa becenevű jobbkezének miért nem kérték le az 1998. július 2-i  híváslistáit. Doszpot kérdésünkre hozzátette, Portikot ismeri, vele  életében csak egyszer, de akkor sem magánemberként találkozott.

A per november 25-én tanúk meghallgatásával folytatódik.

Címlapfotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

46 megjegyzés

Kapcsolódó cikkek:

http://www.privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=hirmix&AN=pinterugyek&MN=hirmix&LN=hungarian

http://lopasesatveres.network.hu/blog/lopas_es_atveres_klub_hirei/85-evre-titkositott-olajugyek-pinter-sandor-tevekenysegere-fuzve-hogy-kihaljanak-a-tanuk-es-elhaljanak-az-elkovetok

Velvet - Sztori - Az egész alvilág rá vadászott

Velvet - Sztori - Az egész alvilág rá vadászott:

2014. július 7., hétfő 10:50 | 
'via Blog this'

Az Aranykéz utcai merénylet után, vagyis csak meggyilkolása után kerülhetett adásba a közszolgálati televízió munkatársai által készített interjú, amit konspiratív szervezés után adott a bűnbánó olajmaffiózó Bécsben. Az 1998. július 2-án a Belváros szívében elkövetett hatalmas erejű bombamerényletben megölt Boros Tamás azt állította, tízmilliós vérdíjat tűztek ki a fejére és bérgyilkosok vadásznak rá. A közszolgálati televízió mégsem adhatta le Boros életében az interjút, mert a Belügyminisztérium illetékesei letiltották azt.

Boros Tamás elhíresült videó vallomása mellett (a vallomás egyik részletét itt tekinthetik meg; ebben a cikkünkben a 16 éve elkövetett belvárosi mészárlás részletein kívül soha nem látott fotókat láthatnak a négy és fél kiló Danubit okozta pusztításról és a helyszínelésről) létezik egy kevésbé ismert felvétel is a felrobbantott maffiózóról. Ez a nyilvánosság számára készült, hónapokkal az önvallomás után, akkor titkosnak hitt körülmények között. 15 perces beszélgetés arról, Boros mit gondolt a fővárosi leszámolás-sorozatról, a budapesti alvilágról és saját szerepéről. Nem kerülhetett adásba.

Az interjút a közszolgálati televízió Kriminális című műsora számára Jónás József készítette, aki a következőképpen emlékszik vissza az interjú elkészítésének körülményeire (Jónás József most a Velvet vezető bűnügyi tudósítója):

Boros húvétkor akar borítani

„Boros Tamás, miután 1996 őszén egy hónapot töltött előzetes letartóztatásban és 1997 januárjában rálőttek a házára, érthetetlen módon (később kiderült: nagyon is érthető okok miatt) elsőként nekem a Kriminális kamerája előtt szólalt meg. Keveset mondott és az okokat találgatta, kinek állhat az útjában. Innen a kapcsolat. Aztán eltűnt. Csak annyit lehetett sejteni, valahol külföldön lehet. Az év húsvét vasárnapján vette fel kollégámmal, Vándor István operatőrrel a kapcsolatot, és azt mondta, ha kocsiba ülünk és másnap elautózunk Prágáig vagy Bécsig, akkor borít. Azt is hozzá tette, olyan dolgokról is beszél majd, ami miatt az anyag biztos adásba kerül. Utalt arra is, valakivel ebben a kérdésben már egyeztetett. Rövid alku után megállapodtunk abban, ha hétfő délelőtt 10 órakor Hegyeshalomnál átlépjük a határt, akkor hívjuk, és ő elárulja majd, merre folytassuk az utunk.

Persze hogy hétfőn reggel elindultuk, pláne, mert mint más hasonló esetben egyeztettem a Kriminális gazdájával, Juszt Lászlóval, aki természetesnek tartotta, hogy az interjút el kell készíteni. Borossal telefonon tartottuk a kapcsolatot, Tatabánya előtt vettük észre a 'ránk vigyázó tekinteteket'. Vándor vezetett, én pedig feljegyeztem a bennünket megelőző és a parkolóba kiálló autók rendszámát. Két olyan autót találtunk, amelyek végig velünk tartottak.

Sikerült lerázni a két figyelő autót

A húsvéti forgalom miatt problémásnak tűnt a határátlépés, ezért Komárom előtt felhívtam Krisán Attilát, a Határőrség akkori szóvivőjét, segítsen. Segített. A három kilométeres sort üggyel-bajjal megelőztük, a tolakodásunkkal azt értük el, hogy a zaklatott átlépésre várók mögöttünk összezártak, így a figyelők nélkül, két perc alatt átjutottunk a túloldalra.

Borost a Bécs előtti olajfinomítónál felhívtam azzal, hogy átjutottunk, itt vagyunk a finomítónál, és most már mondja meg, hova tovább. Akkor csak annyit mondott, irány Bécs, parkoljunk le valahol a belvárosban. Így tettünk. Újra hívott és közölte: sétáljunk végig a Kärtner Strassén, 11 órakor lesz a találkozó. Sétáltunk, egyszer csak ott jött velünk szemben, de a kezével intett, ne vegyük észre. Nem vettük észre. Újabb telefon, álljunk meg az Európa Szálló előtt. Megálltunk. Jött az újabb utasítás: menjünk a szálló mögé, találunk ott a téren egy szökőkutat. Megtaláltuk. Újabb telefon: forduljunk dél felé, pontosan velünk szemben látunk egy panziót, menjünk a bejárathoz. Odamentünk. Újabb telefon, újabb utasítás: irány az épület, a lépcsőn fel a harmadik emeletre és kopogtassunk be a 314-es számú ajtón.

Ott volt Boros Tamás. Az interjút elkészítettük, amiből kiderült, Boros szerint bérgyilkosok vadásznak rá, 10 milliós vérdíjat tűzött ki a fejére az alvilág, a rendőrség és a maffiózók dokumentált összefonódásáról beszélt. Aztán az olajügyekről és a robbantásokról, hogy a rendőrség pontosan tudja, ki követte el az utóbbiakat, a Prisztás-, a Cinóber-gyilkosságot, a Lakatos Csaba vagy a Totka Pál elleni merényletet, mégsem történik semmi. És azokról a pesti srácokról, milliárdos gyilkosokról, akik alvilági figuráknak kikiáltva magukat rendezgetik a várost, zsarolnak, ölnek, rabolnak, szórakozóhelyeket vernek szét, embereket terrorizálnak, mert semmi sem történik ellenük. De szót ejtett az igazi megbízókról és a felső körökben mozgó szervezőkről. Persze saját szerepét bagatellizálta az egész történetben. Nem alvilági figurának, pláne nem árulónak tartotta magát, hanem kívülálló áldozatnak.

Galéria: Aranykéz utcai robbantás (14 kép) Fotó: Urbán Tamás

És akkor felhívta a Papát, a maffiellenes szolgálat tisztjét

Közel fél óra múltán együtt lementünk a kis térre, onnan átsétáltunk az Európába, ittunk egy kávét és Boros telefonált. Elmondta, mit kérdeztünk, mit válaszolt, beszámolt arról, hogy nem történt semmi rendkívüli esemény, ugyan itt ül mellettünk egy gyanús orosz, aki látszólag nem törődik semmivel, de ha gond van, tudja, mit kell csinálnia. Nekünk megmutatta, volt nála fegyver. A vonal túlsó végén olyasmit mondhattak, amitől egy kicsit csendesebbre fogta. Évekkel később tudtam meg: Boros Tamás a bécsi Európa Szálló kávézójából a hazai szervezett bűnözés elleni szolgálat egyik tisztjét, Sándor Istvánt, a Papát hívta.

Hiába utaztunk azonban Ausztriába. A Boros Tamással Bécsben készített interjú akkor nem kerülhetett adásba. (Tudtom nélkül bizonyos belügyi körökből megtekintették a 15 perces interjút és a feltett kérdések, illetve a válaszok tartalma nem illett bele az elképzeléseikbe.) Később mégis láthatták a nézők. Az ok ma már történelem, a magyar kriminalisztika történetének egyik legsötétebb napja. 1998 július 2-án Boros Tamás pokolgépes merénylet áldozata lett az Aranykéz utcában.”

Visszanéző: OLAJÜGYEK

Részletek

Forrás: http://igazszo.blog.com/2011/05/06/pinter-sandor-nyilvanos-titkai/

Magyarországon a rendszerváltozás után az olajügyektől volt hangos a sajtó (jellemzően 1992-96). Olajvonatok érkeztek jellemzően a volt szovjet tagországokból, melyek tartalmát “szőkítéssel” (adalékanyagok hozzáadásával, “savazással”) üzemanyagként, jóval drágábban adtak tovább, illetve az olaj minősítését papíron megváltoztatva drágábban adták tovább, miközben elsikkasztották a fizetendő vámot és a forgalmi adót. Nem csak a maffia, hanem magas rangú helyi és országos rendőri vezetők, határőrök, politikusok is részt vettek az ügyletekben, több tízmillió liter olaj ment át az országon havonta, amit “nem lehetett nem észrevenni”. A mai közélet számos képviselője – azt beszélik, többen a leggazdagabb 100-as listáról is – ezidőtájt alapozta meg anyagi hátterét, akik legális üzletekbe fektetve az olajjal szerzett vagyonukat, mára megbecsült üzletemberek, közéleti szereplők, politikusok. Egyes politikai pártokról hírlett, hogy egyenesen az olajügyekkel szerzett pénzből finanszírozta működését, illetve választási kampányát.

Csak évekkel megtörténtük után került napirendre az ügyek hatósági felgöngyölítése, addig csupán suttogtak minderről.

LINK – Szemben a maffiával – az állítólag megvert Kármán Irén dokumentumfilmje

1996. március 31-én Eleken, hivatalosan közlekedési balesetben, mások szerint tisztázatlan körülmények között meghalt Molnár László, aki a rendszerváltozás után az SZDSZ tagja lett, és akiről valószínűsíthető, hogy olajszőkítéssel foglalkozott.

Pallag László, volt FKGP-s országggyűlési képviselő kezdeményezett nyomozást az olajügyek felderítésére, mert úgy vélte, összefüggés volt Molnár László halála, illetve tevékenysége és a Békés és Bács-Kiskun megyei rendőrök: Kuzma Mihály, Szabó András, Kovács László Zsolt, Szuvek János és Dénes Gábor halála között (hivatalosan mindannyian öngyilkosságot követtek el, egyikük uzsonnázás közben lett öngyilkos). Kuzma Mihály alezredes ügye kavarta a legnagyobb port,  egyrészt azért, mert a megyei rendőrkapitányság épületében, különös körülmények között, munkaidőben halt meg, másrészt mivel ő vezette Békés megyében a szervezett bűnözés elleni osztályt, és minden bizonnyal sokat tudott az olaj-üzlettel összefüggő rendőri visszaélésekről is, hiszen feladata kapcsán belső vizgsálatok keretében vizgsálta a főnökei mozgáskörét, kapcsolatait is a korrupciógyanús ügyekben, s vizsgálatainak tárgyai voltak bizonyos vállalkozók, elképzelhetően a maffiózók kapcsolatai a rendőrökkel, s azok befolyása a rendőri vezetőkre.

LINK – Olajügyek és gyanús rendőrhalálok Békés megyében

Az olajügyek kapcsán külön parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel, Pallagh László elnökletével. Az olajügyek politikai összefonódásaival kapcsolatban később több tanút is meghallgattak, míg 2000. júniusában Pallag László, az egyik beidézett tanú (N.Zs.) bizottsági meghallgatása után sajtótájékoztatót tartott, majd válaszolt a Vasárnapi Újság riporterének kérdéseire, s váratlanul igen beszédesnek mutatkozott.

Ekkor említette Pintér Sándor nevét – a bizottság előtt vallomást tevő Nógrádi Zsoltra (az ő ügyéről lejjebb bővebben írunk) hivatkozva - az olajügyekkel kapcsolatban.

“Olaj-milliárdok minden mennyiségben – Vasárnapi Újság, 2000. 06.11.

….

Pallag László: A tanúvallomást tevőt ismétlem. Elmondta, hogy hogyan és merről, hova, milyen telepeken mozgatták az olajat.
Lakatos Pál: Időpontban most hol tartunk?
Pallag László: 92-96 közötti időszakról van szó. De beszélt egész a napjainkig az ügyekről. Mert amikor az olajszõkítés már nem működött, már nem jött pénz az olajból, akkor ment a borhamisítás. És tulajdonképpen összekapcsolta ezeket az ügyeket. Tehát minden olyan témára, amire rálátása volt, õ erről beszélt. Ott volt, látta, tapasztalta, részese volt a dolgoknak. Beszélt a vámosok szerepéről, közremûködéseiről, a rendőrök szerepéről, rendõrvezetők szerepéről, arról, hogy havi 15-20 millió litert szőkítettek, különböző telepekre mozogtak, ahol üldözték őket továbbmentek, továbbtelepültek.
Lakatos Pál: Azt tudhatjuk, hogy milyen útvonalról van szó?
Pallag László: Bács megyérõl van szó és a Bács megyei kapcsolatrendszerrõl. Tudott az egész folyamatról, az akkori országos rendõrfõkapitány.
Lakatos Pál: Pintér Sándorról beszél?
Pallag László: Őróla beszélt az a tanúvallomást tevő. Sőt, a szeme láttára tették a kocsijába és azoknak a szeme láttára, akik vele voltak, két-három ember mindig volt vele, hol 25, hol 50 milliót.
Lakatos Pál: Kinek a kocsijába tettek 50 millió forintot?
Pallag László: Pintér Sándor kocsijába. Abba a kocsiba, amiben hozták és vitték.
Lakatos Pál: Amiben Pintér Sándort hozták, vitték oda a helyszínre, ahol az olajszõkítés folyt?
Pallag László: Igen. Õ sokszor megfordult ott, az alvilág rendezvényein ott volt, szinte baráti kapcsolatban volt ezekkel az emberekkel, Sanyi bácsinak hívták. Gondolom, ez védelmi pénz volt.
Lakatos Pál: Hogy teljesen egyértelmû legyen, Ön szerint illetve a tanú szerint ezt a nagy összeget azért tették Pintér Sándor kocsijába, hogy ne legyen nyomozás a dologból?
Pallag László: Ezeket a mozgásokat nem lehetett csak a hivatalos szervek segítségével végigcsinálni. Másképp ez nem mûködött. Itt, amikor 15-20 millió literrõl van szó havonta, amikor éves szinten egymilliárd literrõl van szó.
Lakatos Pál: Ez összegben mit jelent?
Pallag László: Óriási összeg. Megvolt a tarifája literenként. Volt, amikor 30 forintot kerestek literenként, volt, amikor 1 forintot, volt, amikor 5 forintot, volt, amikor 10 forintot. Mindig attól függött, hogy milyen feladat volt. Például Melkontrolhoz vitték bevizsgálni. Volt, amikor vittek 160 milliót Melkontrolhoz, volt, amikor 60 milliót vittek. Ezt azért vitték, hogy a minõsítés olyan legyen. Ugyanígy volt a borhamisítással kapcsolatos minõsítés is, ahova szintén vittek pénzeket.
Lakatos Pál: Itt mindenki mindenkit lefizetett abban a körben.
Pallag László: Ezek mögött nagy pénzek mozogtak. Ezeket pénzzel intézték el. Elmondta azt is, hogy 94-ben MSZP-nek vittek 750 milliót.
Lakatos Pál: Az MSZP-nek miért kellett vinni 750 milliót?
Pallag László: Hát, miért? Választás előtt voltunk. Azért. Beszélt arról, hogy Lezsák Sándor emberei intézték helyette az ügyeket. Lezsák Sándor helyett intézték az ő emberei az olajjal kapcsolatos ügyeket. De Lezsák Sándor állt a háttérben. Beszélt arról, hogy Szabó Iván, mint pénzügyminiszter biztosította a pénzeket…”

Ugyanennek a cikknek a záró fejezetében Pintér Sándornak az esetet követő első reakcióit is megismerhetjük.

“Pintér Sándor belügyminiszter közölte: „Nem tudom megállapítani, hogy jogi vagy csak orvosi esettel van dolgom. Pallag úr nyilatkozatában a személyemet érintõ részek szemenszedett hazugságok, és oly sekélyesek, hogy részletes válaszra méltatlanok.”

Pintér Sándor kisvártatva pert indított Pallag László ellen kijelentései miatt, melyet még abban az évben megnyert, 1,25 millió forintos kártérítést kapott jó hírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogai megsértéséért.

LINK – Pintér pert nyert Pallag ellen

Pintér Sándort tanúként is beidézték az “Olajbizottság” elé 2000-ben, s az a Pallag László tett fel neki kérdéseket, akivel akkor még perben állt a fentiek miatt.

“Nagyágyúk az olajbizottság előtt – HVG – 2000/45. sz

…A kölcsönös politikai vádaskodások jegyében zajlott Kuncze Gábor előző és Pintér Sándor jelenlegi belügyminiszter, egykori országos rendőrfőkapitány meghallgatása is. Pintér, aki sikertörténetként élte meg a rendőrség vezetése alatt végzett tevékenységét, Tóthtól és – a vele egyébként perben álló – Pallag László (FKGP) bizottsági elnöktől kapta a „nehéz kérdéseket”. Pallag felmelegítette az 1997-es Pintér-Clodo-találkozó és az egy évvel korábbi Lakatos-merénylet Pintér részéről „vétlen” helyszínelésének ügyét, Tóth pedig arra volt kíváncsi: miképpen fordulhatott elő, hogy miután Pintér távozott az ORFK-ról, a főváros leszámolásos merényletek színterévé vált, amelyek az ő belügyminiszteri kinevezésével jó időre megszűntek. „A kérdés azt sugallja, hogy szabadidőmben robbantgattam, de most nincs rá időm” – utasította vissza a felvetést Pintér. Ő egyetlen esetben érezte a jelét, hogy a bűnözés nyomulna a politika felé: betörésből, lányfuttatásból élő bűnözők a kilencvenes évek elején pártot kívántak alapítani, de érvényesülésüket a rendőri fellépés meggátolta – állította a belügyminiszter. Később újságírók előtt megerősítette, hogy az azóta nagy valószínűséggel elhalálozott Szlávy Bulcsú Balaton környéki vállalkozó által alapított Republikánus Pártra gondolt. „Mesedélután” – így értékelte a republikánusok okozta veszélyről szóló elméletet Kuncze, aki viszont különválasztotta a leszámolásként elkövetett merényleteket azoktól a „nullsérültes” robbantásoktól, amelyeket – ugyanolyan összetételű robbanóanyaggal – a választások előtt követtek el konzervatív pártok és politikusok javai ellen….”

LINK – Kuncze és Pintér az olajbizottság előtt

LINK – Pintér Sándor az olajbizottság előtt

***

SÁNDOR ISTVÁN “PAPA” ÜGYE

Sándor “Papa” Istvánt, az olajügyekkel foglalkozó fedett nyomozót is meghallgatta végül a bizottság. Azért végül, mert azelőtt egynappal, hogy a bizottság előtt először jelent volna meg, letartóztatták. Később, amint akadályoztatása megszűnt, megjelent a bizottság előtt, s nyomozásának eredményeiről beszélt, említve Pintér Sándort is.

“…Továbbmennék még itt az olajügyeken, mert van egy robbantásos ügy is, vagyis bombagyáros ügy is, ami szintén gondolom, hogy érdekli a bizottságot. A bombagyáros ügy, az úgynevezett Dietmar Clodo ügy felderítése is sajnos nálam indult el, inkább ne kezdtem volna el. A kezdeti szakaszt követően átvette egy másik szolgálati ág, tehát annak felderítését valójában nem én végeztem. Nem is ez a lényeg. Abban az időben megy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának a vizsgálata, ahol a Pintér úr és Clodo úr viszonyát próbálja kideríteni a bizottság, hogy mi is volt ott kettőjük között.

Kérem, ezután megy Leonid Kolcsinszki – Clodo bűntársa – kihallgatása az ORFK vizsgálati osztályán, amikor is jelen van Bánáti ügyvéd úr, a tolmács, Szalai Tihamér és még egy-két nyomozó. Megy a kihallgatás. Egy alkalommal Kolcsinszki azt mondja, hogy ezt a részt nem szeretném jegyzőkönyvbe mondani, de közben megya video, merthogy kamerával veszik az egész kihallgatást. Közli ez a Kolcsinszki úr, hogy kérem szépen, én Pintér tábornoknak több megbízást hajtottam végre. Megfagy a levegő, de már azt nem fejti ki, hogty milyen megbízást. Megáll a kihallgatás, Bánáti ügyvéd úr lemond.

Ez a kihallgatási anyag, a videoanyag tudomásom szerint elkerül Túri András – akkor még – csoportvezető ügyészhez is, elkerül a rendvédelmi szervekhez is, és amikor eljön a bizottsági ülés, erről a kazettáról, ami döntő jellegű lett volna a bizottság munkájában, a bizottsági személyek tisztázásában, hallgat az ügyész úr, hallgat a rendvédelem, hallgat mindenki. Mi ez, ha nem egy bűnpártolás, vagy hivatali visszaélés? Ezt én nem tettem szóvá abban az időben, hogy uraim, álljon már meg a fáklyás menet. Sok mindent szóvá tettem, és azért van az, hogy most itt vagyok letartóztatva….”

LINK – Sándor Papa István olajbizottsági meghallgatásának jegyzőkönyve

A Sándor István által tett vallomásnak nem lett jogi következménye, végül 2001. augusztusában – indoklás nélkül – 85 évre titkosították a dossziéját.

LINK – 85 évre titkosították Papa dossziéját

NÓGRÁDI-ÜGY

Az olajügyek kapcsán akkor is előkerült Pintér Sándor neve, amikor Nógrádi Zsolt, az olajügyek egyik koronatanúja vallott ellene. Nógrádi Zsolt és két helybéli tanú állításuk szerint tanúi voltak, amint édesapja a birtokán fogadta az olajmaffia és különféle pártok embereit, ahol Pintér Sándornak pénzzel teli aktatáskákat adtak át.

“Nógrádi-ügy: Pintér Sándor szerint a vádlott hazudik – 2001.12. 4. Korridor

Pintér Sándor belügyminiszter tanúként a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Nógrádi Zsolt ellen hamis vád miatt folyó büntető perben kedden határozottan kijelentette, hogy a vádlott hazudik, amikor őt kapcsolatba hozza a Bács-Kiskun megyei olajbűnözéssel. Ugyanakkor a tárgyaláson Nógrádi Zsolt és az ő kérésére megidézett két helybéli tanú egybehangzóan állította, hogy a 90-es évek közepén látta az akkor még országos rendőr-főkapitányi beosztásban tevékenykedő Pintér Sándort, amint pénzzel teli aktatáskákat vett át Nógrádi Zsolt apjának soltvadkerti, illetve Flaisz Ferenc érsekhalmi ingatlanában.

A tárgyaláson elrendelt szembesítések eredménytelenek maradtak.

A büntetőperben az ügyészség azzal vádolja Nógrádi Zsoltot, hogy hamisan állította a hatóságok előtt Pintér Sándorról, továbbá Szabó Iván volt pénzügyminiszte­rről, Lezsák Sándor országgyűlési képviselőről és Boross Péter volt miniszterelnökről, hogy bűnös kapcsolatban állt az olajmaffiával.

Pintér Sándor a tárgyaláson arra a bírói kérdésre, miszerint mi lehet az oka annak, hogy Nógrádi Zsolt konzekvensen őt hozza összefüggésbe apja halálával és testvére korábbi eltűnésével, úgy válaszolt: korábban azt gondolta, hogy ez egy kétségbeesett fiatalember segélykérő, figyelemfelhívó magatartása. Ma már azonban inkább azt valószínűsíti, hogy figyelemelterelés lehet mindennek a hátterében.”

LINK -Nógrádi-ügy: Pintér Sándor szerint a vádlott hazudik

Az eset morbid mellékszála, hogy Nógrádi apjának fejét csak később adták vissza a rendőrök a családnak, akkor sem bocsánatkérések közepette, hanem azt állítva, sosem mondták, hogy a teljes testet visszadták, a néhai idősebb Nógrádi feje további vizsgálatokra kellett nekik. Bár kétségtelen, hogy Pintér Sándornak mindehhez nincs köze, megkérdőjelezhető a rendőrség eljárása.

LINK – Késve adták vissza a néhai Nógrádi fejét családjának

Az ügyészség végül arra hivatkozva szüntette meg a nyomozást ebben az ügyben, hogy Nógrádi vallomásában ellentmondások voltak.

LINK – 85 évre titkosították az olajügyek aktáit

(...)

"...A Kossuth rádió reggeli műsorában Takáts Albert igazságügyi és rendészeti miniszter úgy nyilatkozott, ő is utánanéz, hogy a kormánynál milyen titkosítás van, és mit lehet ezek közül feloldani. Korábban a titkosszolgálatokért felelős Szilvásy György is ugyanezt mondta.

A Parlamentben is téma volt a brutálisan bántalmazott(?)  újságírónő esete. A miniszterelnök arról beszélt, hogy Kármán Irén azt kérte blogbejegyzésében, hogy a Fidesz és az MDF ne emeljen szót az érdekében, mert épp az ő kormányzásuk idején ütközött a legnagyobb ellenállásba az olajügyek felderítése. Pető Iván szabad demokrata politikus szerint politikai bizniszt csinálnak az ügyből a farizeusok. Azt mondta: a politikai nyilatkozatok csak nehezítik az ügy kivizsgálását. Pető szerint közös érdek parlamenti vizsgálóbizottság felállítása és a titkosság feloldása.”..."

LINK – Mit rejtenek az olajdokumentumok?