Laura énekel - Katalinka szállj el (2008.07.26.)
2010. november 25., csütörtök
2010. november 24., szerda
2010. november 23., kedd
Lovas István - Vörös szálak
http://www.mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&kod=4668&kat=
2010-10-11 08:57:39
A magyar lapokra hivatkozik a vezető holland gazdasági lap, a Het Financieele Dagblad szerdai cikke a magyarországi környezeti katasztrófáról szóló beszámolójában, amikor azt írja, a tárolást végző vállalkozás tulajdonosa "Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök egyik legközelebbi munkatársa" volt.
2010-10-11 08:57:39
A magyar lapokra hivatkozik a vezető holland gazdasági lap, a Het Financieele Dagblad szerdai cikke a magyarországi környezeti katasztrófáról szóló beszámolójában, amikor azt írja, a tárolást végző vállalkozás tulajdonosa "Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök egyik legközelebbi munkatársa" volt.
2010. november 22., hétfő
Székelyföldi Legendárium
http://www.legendarium.ro/legendarium
http://www.iranytu.ro
http://www.legendarium.ro
A cégről röviden:
Visus Kulturális Egyesület és KonnertfilmKüldetés:
Székelyföldi mondák és legendák felélesztése, vissza kell gyökereztetni a köztudatba.
Termékek:
1. Székelyföld monda és legenda térképe
2. Székelyföld monda és legenda oktaófüzet pedagógusoknak
3. Székelyföldi monda és legenda meséskönyv
Kapcsolódó hivatkozások:
Sajtótermékeny napjai vannak a Legendáriumnak. Ma a kolozsvári Magyar Rádióban:
:
http://www.iranytu.ro
http://www.legendarium.ro
A cégről röviden:
Visus Kulturális Egyesület és KonnertfilmKüldetés:
Székelyföldi mondák és legendák felélesztése, vissza kell gyökereztetni a köztudatba.
Termékek:
1. Székelyföld monda és legenda térképe
2. Székelyföld monda és legenda oktaófüzet pedagógusoknak
3. Székelyföldi monda és legenda meséskönyv
Kapcsolódó hivatkozások:
Sajtótermékeny napjai vannak a Legendáriumnak. Ma a kolozsvári Magyar Rádióban:
:
2010. november 21., vasárnap
2010. november 20., szombat
Nemzeti színház (?)
| JELENITS ISTVÁN | A Tragédia halála? Született 1932-ben. Magyar és hittan szakos piarista tanár. Írásai - előbb Tótfalusy István néven - negyven éve jelennek meg a Vigiliában. |
| Az idősebbek közül ki ne emlékeznék George Steiner nagy esszéjére, amely 1961-ben jelent meg angolul, s tíz évvel később magyar fordításban is kiadta az Európa Könyvkiadó. Annak volt a címe: A tragédia halála. Ez a cím a szerző alaptételét villantja elénk: Az ember „éppen szenvedéseinek túlsága miatt formálhat jogot a méltóságára... Ezért olvad össze akár a görög, akár a shakespeare-i, akár a neoklasszikus nagy tragédiák végső pillanataiban a gyász és az öröm, az ember bukásának siratása és a szellemének feltámadása feletti örömujjongás. Nincs még egy költői forma, mely ezt a rejtélyes hatást elérné; ez teszi az Oidipuszt, a Lear királyt és a Phaedrát a legnemesebb produktummá, amit emberi elme valaha alkotott. Az ókortól Shakespeare és Racine koráig úgy tűnt, ezt a teljesítményt a tehetség mindig elérheti. Azóta a drámában a tragikus hang elfátyolozódott vagy elhallgatott”. A kötet végén okát is adja Steiner ennek a különös sorvadásnak: „A tizenkilencedik században Laplace kijelentette, Isten olyan hipotézis, melyre a racionális elmének nincs többé szüksége. Isten szaván fogta a nagy csillagászt. De a tragédia olyan művészi forma, melynek szüksége van Isten jelenlétének elviselhetetlen terhére. A tragédia azért halott, mert többé nem vetül rá az Ő árnyéka, mint valamikor Agamemnónra, Macbethre vagy Atáliára.” Az új Nemzeti Színház Madách-bemutatója Az új Nemzeti Színház Madách művének előadásával nyitotta meg kapuit a közönség előtt. Kifejezte ezzel, hogy különös feladatának tekinti nemzeti hagyományaink őrzését és szolgálatát. Nagy választék nem volt előtte. A magyar drámairodalomnak a tizenkilencedik század előtti időkből csak olyan emlékei maradtak ránk, amelyeket kegyelettel őrzünk, de nem tekinthetünk ma is élő, átütő erejű remekműnek. A huszadik század viszont még alig múlt el, annak gazdagabb drámai termésében még nem rakott rendet az emlékezet. A nemzeti köztudat ilyenformán két igazán klasszikusnak mondható drámát tart számon: a Bánk bánt és Az ember tragédiáját. Ezek viszont szinte a Himnuszhoz és a Szózathoz vagy a János vitézhez meg a Toldihoz hasonlóan állócsillagai lettek a magyar égboltnak. Nem csoda, hogy a kettő közül az új Nemzeti Madách darabját választotta, hiszen a modern színház technikai lehetőségeit ennek színpadra állításával lehetett a legkedvezőbben felvonultatni. Ez a mű szinte kínálja a lehetőségeket sokféle újszerű technikai bravúr bevetésére, változatos koreográfiai megoldásokra. A nézőknek meg azoknak, akik televízión keresztül kísérték figyelemmel az előadást, sok meglepetésben volt részük. Nem unhatták meg a darabot. Akik mégis elégedetlenek voltak vele, többnyire azt mondták: „A technika elnyelte magát a művet.” Úgy látszik, sokkból is megárt a sok, de az elégedetleneknek is el kell ismerniük, hogy a meglepetések nem voltak öncélúak; Szikora János rendezői felfogása az előadás legapróbb részleteiben is érvényesült. Magát ezt a rendezői koncepciót viszont nagyon vitathatónak gondolom, alapjában azzal lehettek elégedetlenek azok, akik rosszkedvűen kikapcsolták a televíziót, vagy csalódottan mentek haza a nagy várakozást keltő színházi est után. Ádám és Éva mint korunk kisembere A tehetséges rendező mindent meghatározó döntése az volt, hogy Ádámot és Évát korunk kisemberével azonosította. Ezért úsztatta be a színek közé a pesti tömegközlekedés jellegzetes képsorait. Ezért kerül az Édenkertből Ádám és Éva a metró lefelé ereszkedő mozgólépcsőjére, s a bizánci szín végén ezért viszi el Évát egy metrókocsi Ádám elől. Legtermékenyebbnek, valóban hátborzongatónak a párizsi szín rendezői megoldásában érezhetjük ezt az azonosítást. Ott Danton egy valóságos huszadik századi konstrukciós per áldozataként marad magára, válik ünnepelt szónokból hirtelen vádlottá, elítéltté, s kerül a guillotine alá. A szöveg egyes részeinek elhagyása De ennek a rendezői gondolatnak vannak rejtett fájdalmas s már aligha elfogadható következményei. A húzások következetes szigora bántó torzulásokhoz, súlyos veszteségekhez vezetett. Éva alakját érintő húzások Tudjuk, a Tragédia teljes terjedelmében szinte előadhatatlan, már az ősbemutatón is elhagyták, húzták több mint ötszáz sorát. Csakhogy most olyan sorok estek áldozatul, amelyek a főszereplőket épp „korunk kisemberei fölé” emelték volna. Évát az egyiptomi színben rabszolga férje mellől szólítja maga mellé a fáraó: Ádám. De hogyan? „A bájnak éppen úgy fejedelme vagy, / Mint az erőnek én - meg kellene lelnünk / Egymást akárhol.” Ezek a sorok az előadásban nem hangzottak el. Az athéni színből kimaradt a bevezető beszélgetés Éva és fia közt. Éva a nagyravágyástól félti urát. Így beszél: „Ha e szó benne túlerőre jutna, / Ha megcsalhatná ezt a szent hazát, / Megátkoznám. Imádkozzunk, fiam.” A római színben az egész mű egyik leglíraibb szövegrésze lett a kegyetlen beavatkozás áldozata: „De nézd el, Sergiolus, / A boldogság midőn elkomolyít, / Azt tartom, mely kacag, nem is valódi. / Legédesebb percünkbe is vegyűl / Egy cseppje a mondhatlan fájdalomnak, / Talán sejtjük, hogy az ily perc - virág, / S így hervatag (...) S kivált, ha még dalt hallok és zenét, / Nem hallgatom a szűk korlátú szót, / De a hang árja ringat, mint hajó, / S úgy érzem, mintha álomban feküdném: / A rezge hangon messze múltba szállnék, / Hol napsugáros pálmafák alatt / Ártatlan voltam, játszi gyermeteg, / Nagy és nemes volt lelkem hívatása.” Ebből csak az első mondat, az első másfél sor maradt meg: az még egy mai kisember kopott asszonyának szájából is elhangozhat. Pedig Éva hangját már a fáraó is költői szavakkal jellemezte: „Te csak / Beszélj, beszélj, hogy halljam hangodat, / Rezgése szűmön végig árjadozzon. / Akármit mondasz, mindegy: óh, ki kérdi / Mit énekel a kis madár, azért / Édes sejtéssel halljuk hangjait.” (Igaz, az előadásra szánt szövegből kimaradtak ezek a sorok is!) Ezek után nem csodáljuk, hogy a bizánci színben nem hangzik el Ádám sóhaja: „Úgy rémlik, egykor már ismertelek, / Hogy együtt álltunk Isten zsámolyánál.” Éva a párizsi, prágai és londoni színekben A legnagyobb veszteség azonban a párizsi színben éri Évát. Márkinőként nem mondhatja el az emlékezetes szavakat: „Az elhagyott oltárnak is lehet / Mártírja. Óh, Danton, magasztosabb / Kegyelettel megóvni a romot, mint üdvözölni a felkelt hatalmat; / S e hívatás nőt legjobban megillet.” Ehelyett egy váratlan pillanatban szoknyája alól kardot húz elő, hogy orvul leszúrja a szerelmesen érte epedő Dantont/Ádámot. Nem csoda, hogy amikor felgerjedt pórnőként újra megjelenik, s most ő követel Dantontól egy éjszakát, nem hallhatja annak csodálatos mondatát: „Minő csodás hasonlat! (hasonlóság a márkinő és a pórnő között!) - Aki az / Angyalt ismérte, s látta azután, / Hogy elbukott, az látott tán hasonlót.” A prágai színből kihúzták Kepler/Ádám mondatát, amellyel előre feloldozást ad Éva vétkére: „Minő csodás kevercse rossz s nemesnek / A nő, méregből s mézből összeszűrve. / Mégis miért vonz? mert a jó sajátja, / Míg bűne a koré, mely szülte őt.” A londoni színben Éva nem tűzi csokrát a szentképhez („Megszoktam e képről, még mint gyerek, / Megemlékezni, hogyha elmegyek / Előtte...”). A szín végén a haláltánc jelenetben nem zuhan ugyan a közös sírgödörbe, de szövege itt is megrövidül. Elmaradnak belőle a következő sorok: „Szerelem, költészet s ífiúság / Nemtője tár utat örök honomba; / E földre csak mosolyom hoz gyönyört, / Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra.” Groteszk a játéka is: csak a két lábát látjuk, lelógatja a sírgödörbe, azután szandálját lerúgva, kacéran húzza magasba őket, vagyis nem azt teszi, amit a szerző előír: „Fátyolát, palástját a sírba ejtve, dicsőülten felemelkedik.” A „szerelem, költészet s ifjúság nemtője” A Tragédia történeti színeinek egymásutánjában Ádám öregszik, Éva viszont fiatal marad: a „szerelem, költészet s ifjúság nemtője”-ként. Ebben az előadásban megviselt, idős nőnek láttuk, aki erőlködve fiatalnak igyekezett látszani. Szexuális tárgy, épp az hiányzik belőle, ami miatt Ádám mindig felvillanyozódik, újjászületik a közelében. Az édenkerti színben érdekes és első látásra megnyerő megoldás volt, hogy Ádám és Éva egy átlátszó kristálygömbbe zárva jelent meg előttünk. Később mégis úgy érezzük, hogy ez a gömb nemcsak védettséget, hanem börtönt is jelentett számukra. Mezítelenül egymást fedezték fel, a madárdallal, a patakzúgással, a körülöttük föltáruló - és Isten bölcsességét, szeretetét tükröző - világgal nincs kapcsolatuk. A „paradicsomon kívüli” harmadik színben Éva nem mondja: „Nekem meg büszkeségem az csupán, / Hogy a világnak anyja én leszek”. Ez után nem meglepő, hogy a zárójelenetből is kimarad Lucifer szavára felelő riposztja. Lucifer: „S te, dőre asszony, mondd, mit kérkedel? / Fiad Édenben is bűnnel fogamzott. / Az hoz földedre minden bűnt s nyomort.” Éva: „Ha úgy akarja Isten, majd fogamzik / Más a nyomorban, aki eltörűli, / Testvériséget hozván a világra.” Ádám alakját érintő húzások Hasonlóképpen végigkísérhetnénk Ádámot is: rendre elveszett az ő szerepéből is minden felszárnyaló lendület, mely még bukásaiban is naggyá teszi. Csak példaként: az athéni szín végén nem halljuk Miltiádész mondatát: „Vérpadra mostan, büntetésemül. / Nem mintha aljast birtam volna tenni, / De mert nagy eszme lelkesítni bírt.” Elmarad ugyanitt az utolsó sóhaja is, amellyel Éva imáját köszöni meg: „Pallasz meghallgatott. - Az ég veled, / Megnyugvás szállt szívembe, Lúciám.” Sokan - s nem alaptalanul - dicsérték a prágai szín szellemes díszletét. Nos, Kepler itt hatalmas könyvcsomókkal bajlódik (igaz, majd a párizsi szín után, kiábrándulva a hagyományból, tűzre hányná a „sárgult pergamenteket”); de már az első prágai jelenetben sem volt ő a könyvek rabja. Azt mondja Évának: „nékem nem kell semmi a világon, / Csak az éj és tündöklő csillaga, / Csak a szférák titkos harmóniája...” A „törpe kor” hatalmasságai beletörülhetik a cipőjüket, azért mégis elmondja magáról: „e kebelben / A lélek él, - e kínos, szent örökség. / Mit az egekből nyert a dőre ember -‚ / Mely tenni vágyik, mely nem hágy nyugodni, / S csatára kél a renyhe élvezettel.” Sajnos, a Nemzeti Színház előadásán ezek a sorok sem hangzottak el. „...sárból, napsugárból összegyúrva” Az ember tragédiája még tragédia volt, Madách annak írta, a nemzet akként szerette meg, zárta a szívébe. Szikora János úgy modernizálta, hogy kilopta belőle azt, ami tragédiává teszi. Régi matematika órákról emlékszem tanárom figyelmeztetésére: vigyázz, gyököket veszítesz! Négyzetgyök négy egyenlő kettővel, de nemcsak azzal, egyenlő mínusz kettővel is! Ez a rendezés úgy modernizálja Madáchot, hogy közben gyököket veszít. De hisz magában a Tragédiában is látunk ilyesmit: amikor a londoni színben vásári bábjátékként előadják Ádám és Éva történetét: „Mulatságos komédia nagyon, / Szemlélni, mint szedé rá a kígyó / Az első nőt, ki már kíváncsi volt...” Lucifer marasztalná Ádámot, de ő csak ennyit mond: „El az izetlen tréfától. Tovább.” Mi egy ilyen rendezésben nézhettük végig az egész Tragédiát. Hogy mily következetesen a rendező szándéka, akarata szerint, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mű zárójelenetéből kihagyta Lucifer szavát: „Miért is kezdtem emberrel nagyot, / Ki sárból, napsugárból összegyúrva, / Tudásra törpe, és vakságra nagy.” Ez a Nemzeti-beli ember csak sárból van, csak tudásra törpe, nem mondanánk, hogy a napsugárból is van benne valami, nem érezzük, hogy „vakságra nagy”. Ádám mint kortárs szereplő és mint vendég Madách úgy intézte, hogy miután Keplerként Ádám többször kikelt korának törpesége ellen, a második prágai színt követő színeknek már nem lesz kortárs szereplője, csak vendégként elegyedik a londoni szín szereplői közé, úgy látogat el a falanszterbe is. Nem véletlen ez. Az Ádám-méretű emberek, mint Luther, Michelangelo, Platón, nem férnek bele ezekbe a korokba. Egészen meghökkentő, hogy Szikora János a londoni színnek mégis szereplőjévé teszi Ádámot; villamosszékbe ülteti, ki is végzik. Ilyen arányú átírásra akkor sem volna joga egy rendezőnek, ha nem olyan nemzeti kincsünkről volna szó, mint Az ember tragédiája. A nép a Tragédiában Ádám és Éva mellett a Tragédiának fontos szereplője a nép is. „Mély tenger a nép” - mondja Lucifer már az egyiptomi színben. Madách - tudjuk, saját szomorú tapasztalatai alapján - újra meg újra megmutatja, hogy a sokaságot hogyan lehet manipulálni: az egyenként még belátásra hajlandó emberek hogyan válnak a demagógiának személytelen eszközévé, hogyan lesznek embertelenné, kegyetlenné, értékrombolóvá. Azért mégsem tekinti szörnynek a tömeget. Nem hiába adja Ádám/Miltiádész szájába és emlékezetes mondatokat: „E gyáva népet meg nem átkozom, / Az nem hibás, annak természete, / Hogy a nyomor szolgává bélyegezze / S a szolgaság vérengző eszközévé / Süllyessze néhány dölyfös pártütőnek.” Ezek a sorok elhangzanak a Nemzeti színpadán is. De a látványtervező nem figyelt rájuk eléggé. Ha a szívébe fogadta volna őket, nem vette volna körül Ádámot, Évát ördögalakokkal, tátott szájú, kidülledt szemű alvilági figurákkal. Isten „elnémítása” Madách tragédiájának nagyformátumú alakjai Szikora János rendezésében nemcsak kisszerű, hétköznapi figurává változnak, hanem csaknem Beckett lézengő, embernek is alig nevezhető, csetlő-botló lényeivé alakulnak. Csoda, hogy ilyen körülmények között Isten sem szólalhat meg a Tragédiában? Szavai a legelső színben még megjelennek, de csak látványként tűnnek elénk, nem hangzanak el, hogy az élőszó közvetlenségével megszólítsanak. A zárójelenetben pedig még ez is elmarad. Azt szoktuk mondani, hogy a Biblia Istenét már Madách távolabb tolta a világtól, a lázadó és szenvedő embertől: a „gép forog, az alkotó pihen” mintha túlságosan is a voltaire-i órásmestert idézné. De Szikora János sokszorosan túlmegy Madáchon, amikor a zárójelenetben egyenest a Godot-ra várva sivár és üres világába vezet. Hogy a feltörő forrásban megtisztul Ádám és Éva? Hogy ez minden nézőben felidézi a kihagyott zárómondatot: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”? Nos, ennek a mondatnak éppen az ad nyomatékot, hogy Isten szájából hangzik el. Nélküle éppoly csonka a Tragédia, mint volna a Vén cigány, ha egy szavaló kihagyná belőle az utolsó versszakot, hogy „Lesz még egyszer ünnep a világon”. A kimaradt zárómondat Egyébként az előadással kapcsolatos pesti beszélgetésekben többször fölvetődött az az állítás, hogy ezt a nevezetes mondatot eredetileg nem is írta bele Madách a Tragédiába, csak Arany igazító figyelme illesztette a mű végére. Volt egy egyébként kiváló, általam is nagyra becsült színházi ember, aki ezt le is írta egy nyilatkozatában. Nos, Az ember tragédiájának van kritikai kiadása, sőt több kiadásban hozzáférhető a kéziratos szöveg is. Minden kétséget kizáróan meg lehet belőle állapítani, hogy az említett. mondat Madách tollából való, és mindenestül beletartozott a nagy mű legelső szövegébe, amelyet elküldött Aranynak. Elképesztő, hogy akad rendező, aki ezt a kulcsfontosságú mondatot kihúzza a Tragédiából. De róla legalább el lehet mondani, hogy egy (szerintem hibás, de legalább következetes) értelmezés érdekében teszi. Felelőtlenség viszont a köztudatban elterjeszteni egy filológiailag teljesen alaptalan gyanút, hogy ez a mondat nem is Madáchtól való. Akkor mindenkiről mindent lehet mondani! A tragédia halála - a Tragédia halála? George Steiner csak arról írt, hogy a tizenkilencedik század óta nemigen írtak igazi tragédiákat. (E tekintetben Madách Tragédiája megkésett képviselője a műnemnek.) Mintha a Nemzeti arról kívánna hírt adni, hogy korunkban a régi tragédiákat sem lehet többé hitelesen előadni. Át kell alakítani őket, hogy magunkra ismerjünk bennük. Akár gyökvesztések árán is. Szeretném remélni, hogy ez nem így van. Bízom benne, hogy látunk még „igazi”, Madách írói szándékainak megfelelő Tragédia-előadást. „Ember, küzdj és bízva bízzál!” - „Nem halt meg, csak alszik.” |
A tulajdonosok magánvagyonukkal felelhetnek a kolontári katasztrófáért
– derül ki Illés Zoltán, a környezetügyért felelős államtitkár szavaiból.
– Már kormányhatározat mondja ki a MAL Zrt. felelősségét a kolontári katasztrófáért. Nem szaladtak túlságosan előre? A vizsgálat még tart, és számos szakember talajtörésben, illetve a résfalazásban véli felfedezni a kiváltó okot.
– A kormány határozata rögzíti a károkozót, de a felelősség mértékét nem állapítja meg, hiszen azt az indított eljárás vége szabja majd meg. A károkozó fizesse meg az általa okozott kárt, ez alapszabály. Teljes mértékben egyetértek a kormány határozatával.
– A cég arra hivatkozik, hogy nem volt a kritikus információk birtokában.
– A monitoring rendszerek alkalmazása eléggé elterjedt már a modern vállalatoknál, a biztonsági követelmények szintje növelhető lett volna. Bocsánat, de nem a Mars egyik kráteréről beszélgetünk, hanem a MAL Zrt. egyik telephelyéről, ahol ők maguk termelnek. Nem megalapozott, amiről beszélnek, pontosan ismerniük kell a saját technológiájukat, s ahhoz a tározótér, a gátak mind-mind hozzátartoznak.
– Tehát akármilyen módon, de be kellett volna szereznie a cégnek a talajszerkezetre vonatkozó információkat?
– Rendszeresen kellett volna vizsgálatokat végeztetnie a gátak állékonyságára, a talaj szerkezetére vonatkozóan. Rendszeresen kellett volna figyelnie, hogy a gátakon kívül található övcsatornákban mennyi folyadék van. A technológiából adódóan a folyadék állandóan szivárog a gátak mentett oldalára, ami korábban teljesen elszennyezte a környék kútjait, talajvizét. A cégnél 2002-ig műszaki vezetőként dolgozó Baksa György résfalazással vetette körbe a területet, ezáltal belül tartották a csurgalékleveket. Ennek következtében azonban előállt egy újabb probléma, emelkedett az adott területen belül a talajvíz szintje. Baksa György nyíltan elmondta, amíg ő volt a főnök, volt olyan helyzet, hogy buzgárok jelentek meg a gátfalon. Ilyenkor ellennyomó medencét kell építeni, e nélkül a gát kicsúszik, mint amikor az ember banánhéjra lép. Felmerül még, miért alakult ki a nagy nyomás, nem töltötték-e túl a X-es tározót? A cég engedélye jövő február végén lejár, de a gátszakadásig nem adott be kérelmet a folytatásra, holott az átfutási idő fél év. Hosszú távra megfelelő kapacitású tározótérről sem gondoskodtak.
– Bírság és kártérítés formájában az állam 20 milliárd forintnál is nagyobb összeget követel majd a cégtől, amely az elmúlt években veszteséges volt. Hogy lehet ilyen nagyságrendű összeget kiverni a társaságból?
– Nem ismerem a vállalat pénzügyi helyzetét, de úgy hírlik, a tulajdonosok jelentős magánvagyon felett rendelkeznek.
– A vagyonuk nagy része a cégben testesül meg.
– Ez nem változtat a lényegen, eladhatják például a boszniai bányájukat.
– Ezek szerint a kormány mindent eladat a tulajdonosokkal, a külföldi érdekeltségeket is beleértve?
– Erre nem tudok válaszolni, de az biztos, hogy a bírságot nem fogja kitermelni a cég. Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos többször világosan kifejtette, hogy az ajkai munkahelyek megtartása, a hazai cég működésének biztosítása a fő cél.
– A megelőző helyzetre visszatérve, az ellenőrzést tekintve a kép meglehetősen zavaros…
A választ, és a teljes interjút a Figyelő 2010/46. számában olvashatják.
Kitálalnak a devecseriek - Semmi sem úgy történt, ahogy hisszük
Bizonyára értesült a világsajtó is a 2010. október 4-én történt ajkai
vörösiszap-tározó átszakadásáról. Az alumíniumgyártás, a timföldelőállítás melléktermékeként keletkezett anyag, az erős lúgtartalmú vörösiszap (itt 13-as pH-jú volt) elöntötte a 800 lakosú Kolontárt, az 5000 lakosú Devecsert és befolyt Somlóvásárhely település 15 portájára is. Majd a gyilkos iszap 25-30 km sávban lefolyt a Torna-patak medrében és völgyében egészen Veszprémgalsáig. Az ökokatasztrófa(?) következményeként 10 ember meghalt, 150 sebesültet kórházban ápoltak lúgmarta sebekkel. Ezen felül még legalább 150-200 ember megsérült a menekülésben vagy a mentési munkálatok következtében, akiket a háziorvosok láttak el, ill. saját maguk kezelték - a főként lábaikon keletkezett - sebeiket.
Ez a számszerű mérlege a külső sérüléseknek Kolontár, Devecser településeken. Az iszapömlés után 42 nappal, a felmérések szerint Kolontáron 35, Devecserben - a település családi házainak közel egynegyedét - 270 házat kell lebontani statikai okok, a házalap sérülése miatt. A családok elvesztették házaikat, legtöbb helyen az ingóságaikat, féltve őrzött famíliáris emlékeiket is.
Az iszapkatasztrófa azonban nemcsak direkt, hanem indirekt károsultakat is érinti, hiszen az épen maradt házaktól is 10, 50, 100, vagy éppen 500 méterre van a települést körülvevő vegyi anyag, a vörösiszap. S nem is mindenhonnan szándékoznak eltakarítani, pedig ott van a völgyekben, a réteken, a mezőgazdaságilag művelt földeken, beterített 1100 ha területet. S itt kell élni az egészségkárosító környezetben az embereknek. Nem lehet 24 órán át maszkban és védőszemüvegben lenni.
Sok ember szeme begyullad, esetleg véres nyálkát fúj az orrából, nehezebben
lélegzik a levegőben lévő káros anyagoktól. A hatóságoktól egy teljes hónap elteltével sem kapnak hivatalos mérési eredményeket, s csak késve, általában 2 nap késéssel kapják meg a mért eredményeket, még akkor is, ha az elérte a tájékoztatási vagy akár a riasztási határértéket. (Pl: nov. 2. és 3-án 114,0 ill. 105,0 mikrogram/köbméter volt, s más napokon is magas értéket mutatott).
Csak olyan semmitmondó mondatokat hallunk, hogy "a szálló por mennyisége nem éri el a tájékoztatási határértéket". A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón a következőt mondta: "a devecseri levegő nem szennyezettebb, mint Budapest forgalmas utcáinak szennyezettsége." Ez nem igaz, ezt mindenki tudja. A térségben élő emberek, mivel Mal Zrt., ill. a régi timföldgyár, üveggyár, az ajkai kórház dolgozói is voltak, tudják, hogy évtizedekben az ólomüveg gyártás melléktermékét, a kórházi veszélyes hulladékokat is a "kitört" tározóba (is) hordták.
(Megjegyzés: Az egyéb veszélyes hulladék "eldolgozásához" volt szükséges ilyen erősen maró hatású lúgra?)
Még olyan információt is suttog a lakosság, hogy külföldről is befogadtak veszélyes hulladékot a tározóba. Mindezek mellett az érintett, veszélyeztetett lakosság a mai napig nem kapott felvilágosítást arról, hogy miféle anyagok vannak a vörösiszapban, ill. milyen károsodás elkerülésére kell figyelnie, és miként a veszélyeztett területen élőknek. A településen poszton lévő rendőrök, a kármentésben résztvevők, így a lakosság sem visel maszkot. Nincs megszervezve a napi min. 1 db, minőségben megfelelő (FFP3D) maszk kiosztása a lakosságnak. A jelenlegi kárelhárítási stratégia: elhallgatni, nem közölni az (igaz) információkat. Mindegy, hogy az ott élő emberek egészsége mennyire sérül. Az egészségkárosodás úgysem azonnal jelentkezik legtöbbször. Lelkük rajta!!!
E demokrácia és emberellenes magatartás ellen emeljük fel szavunkat és tájékoztatjuk a széles közvéleményt. Egyben követeljük a lakosság teljes kártalanítását, mind a direkt és indirekt károsultak esetében is, hogy mielőbb elhagyhassák az egészségre veszélyes zónát. Követeljük a 20 éve üzemeltető cég felelősségvállalását anyagi tekintetben a veszélynek kitett lakosság felé. Mindkét település élhetelen a laikus, józan ész szerint is. Isten legyen irgalmas a bűnösöknek, ha a vétlen lakosságot nem költöztetik el az elárasztott területről egészséges, élhető környezetbe. A kártalanítás a következő lépés lehetne csak.
STOPA Herzog-per 1,02 milliárd forintba kerülhet
(vagy még többe)
A Herzog-örökösök által az Egyesült Államokban indított per ügyvédi költségeit is tartalmazza a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat - olvasható ki a parlament előtt lévő jogszabályjavaslat indoklásából, amiből az is kiderül, hogy a magyar államot képviselő külföldi ügyvédi irodát közbeszerzési eljárásban választják ki.A Herzog-perrel, illetve további restitúciós (visszaszolgáltatási) perekkel kapcsolatos jogi képviselet költségeinek előirányzata 1,02 milliárd forint. A Herzog-örökösök Amerikában 20 milliárd forintos nagyságrendű kártérítés iránt indítottak pert a magyar állammal szemben, és további restitúciós igényt is érvényesíteni akarnak, mely több milliárd forint is lehet.
Idén július végén a The New York Times adta hírül: Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban beperelték a magyar államot és a felügyelete alatt lévő több múzeumot, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben, a nácik által ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait.
A felperesek nemcsak azt a 40 műtárgyat követelik vissza, amelyet kifejezetten sajátjukként azonosítanak és amelyeknek összértéke szakértők szerint több mint 100 millió dollár, hanem ügyvédjeik azt is kérik a magyar kormánytól, hogy adjon leltárt a birtokában lévő összes Herzog-műkincsről.
Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, Id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált.
Herzog örökösei több mint két évtizede kérik jogi úton a magyar államtól, hogy szolgáltassa vissza a birtokában lévő műtárgyaikat. A Fővárosi Bíróságon 2000-ben első fokon pert nyertek, ami alapján vissza kellett volna kapniuk 12 festményt a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától.
A döntés ellen azonban fellebbezett az akkori magyar kormány, és újabb perek következtek. A Fővárosi Ítélőtábla 2008 januárjában - az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozva - jogerősen elutasította az örökösök keresetét.
Az örökösök képviselője akkor jelezte: a család nemzetközi jogi fórumokhoz fordul.
Nyilvános a Gyurcsány-cég privatizációs szerződése
Nyilvánosságra hozta az MOTIM Kft. privatizációs szerződéseit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) - tudatta a tulajdonos Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.
© MTI
A Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft.-t (MOTIM Kft.) megvásárló vevők (Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. és GPS Vagyonkezelő és Gazdasági Tanácsadó Kft.) beszámolója tartalmazza a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek eddigi teljesítéséről szóló részletes tájékoztatást - olvasható a közleményben.
A MOTIM Zrt. a privatizáció óta eltelt időben 17,5 milliárd Ft-ot fizetett be a költségvetésbe különböző adók és járulékok formájában. A beszámolóban említett mellékletek több mint száz oldalt tesznek ki. Kijelentik: hozzájárulunk ahhoz, hogy ezen mellékletekbe az MNV Zrt. bárkinek betekintést engedjen.
Az Altus és így a MOTIM Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozik.
A kötelezettségekről készült teljesítési beszámoló itt érhető el (pdf).
Forrás: Független HírügynökségSzázmilliónyi jutalmat osztott ki távozása előtt a Magyar Rádió elnöke
Távozása előtt összesen 162 millió forint értékben osztott ki jutalmakat Such György, a Magyar Rádió elnöke. A legalacsonyabb jutalom egymillió forint volt, többen kaptak 10 millió forint feletti összeget. A rádió nem kommentálja Such döntését.
Such György négyéves mandátumának lejártával, július 31-ével távozott a Magyar rádió elnöki székéből, lelépése előtt viszont még mintegy 162 millió forintot osztott szét a vezető pozícióban lévő kollégák között. Tizenkét millió forintos jutalmat kapott az elnökségből Gy. István, valamint a Kossuth Rádió főszerkesztője, K. György. Ugyanennyi pénzt kapott a Petőfi Rádió főszerkesztője, Cs. János Ferenc, valamint B. Judit gazdasági igazgató, írja a kuruc.info.
Hatmilliós jutalmat osztott ki Such György további öt munkatársnak - köztük a Kossuth Rádió főszerkesztő-helyettesei - , négymillió forintban három fő részesült - köztük a kommunikációs iroda munkatársa -, hárommilliót hét fő, kétmilliót hat fő, másfél milliót tizenhat fő, 1 milliót tizenöt fő kapott. A jutalmazottak között főként szerkesztők és főszerkesztők találhatók, de örülhetett a humánpolitikai igazgató is, aki 1,5 millió forinttal gazdagodott.
A Magyar Rádió kommunikációs osztálya kérdésünkre, miszerint milyen indoklással kaptak többmilliós jutalmakat a munkatársak, kitérő választ adott. Mint írják: a jutalmazás a munkáltató mérlegelési körébe tartozó vezetői döntés. A Magyar Rádió Zrt.-ben ilyen jogkörrel kizárólag az elnök rendelkezett, akinek a mandátuma 2010. július 31-én lejárt. "Az ő döntését kommentálni nem áll módunkban" - szögezik le.
"Egyebekben felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállalók nevének és az részükre folyósított, vagy vélten folyósított juttatásoknak a közlése személyiségi, adatvédelmi jogot sérthet" - közölték válaszlevelükben.
Such Györgyöt 2006-ban választotta a Magyar Rádió elnökévé a rádiót felügyelő közalapítvány kuratóriuma. A 29 tagú testület tanácskozásán 28-an adtak le érvényes voksot, ebből 19-en támogatták Such megválasztását - aki korábban a Magyar Televízió alelnöke és a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese volt - kilencen pedig ellene szavaztak, vagyis éppen a médiatörvényben minimálisan megkívánt számú szavazatot kapta az elnök.
Szerző: -bab-
Such György négyéves mandátumának lejártával, július 31-ével távozott a Magyar rádió elnöki székéből, lelépése előtt viszont még mintegy 162 millió forintot osztott szét a vezető pozícióban lévő kollégák között. Tizenkét millió forintos jutalmat kapott az elnökségből Gy. István, valamint a Kossuth Rádió főszerkesztője, K. György. Ugyanennyi pénzt kapott a Petőfi Rádió főszerkesztője, Cs. János Ferenc, valamint B. Judit gazdasági igazgató, írja a kuruc.info.Hatmilliós jutalmat osztott ki Such György további öt munkatársnak - köztük a Kossuth Rádió főszerkesztő-helyettesei - , négymillió forintban három fő részesült - köztük a kommunikációs iroda munkatársa -, hárommilliót hét fő, kétmilliót hat fő, másfél milliót tizenhat fő, 1 milliót tizenöt fő kapott. A jutalmazottak között főként szerkesztők és főszerkesztők találhatók, de örülhetett a humánpolitikai igazgató is, aki 1,5 millió forinttal gazdagodott.
A Magyar Rádió kommunikációs osztálya kérdésünkre, miszerint milyen indoklással kaptak többmilliós jutalmakat a munkatársak, kitérő választ adott. Mint írják: a jutalmazás a munkáltató mérlegelési körébe tartozó vezetői döntés. A Magyar Rádió Zrt.-ben ilyen jogkörrel kizárólag az elnök rendelkezett, akinek a mandátuma 2010. július 31-én lejárt. "Az ő döntését kommentálni nem áll módunkban" - szögezik le.
"Egyebekben felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállalók nevének és az részükre folyósított, vagy vélten folyósított juttatásoknak a közlése személyiségi, adatvédelmi jogot sérthet" - közölték válaszlevelükben.
Such Györgyöt 2006-ban választotta a Magyar Rádió elnökévé a rádiót felügyelő közalapítvány kuratóriuma. A 29 tagú testület tanácskozásán 28-an adtak le érvényes voksot, ebből 19-en támogatták Such megválasztását - aki korábban a Magyar Televízió alelnöke és a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese volt - kilencen pedig ellene szavaztak, vagyis éppen a médiatörvényben minimálisan megkívánt számú szavazatot kapta az elnök.
Szerző: -bab-
2010. november 18., csütörtök
Szapáry György lesz a washingtoni nagykövet?
Törvénymódosítás nyit utat Orbán főtanácsadójának Washingtonba
* MTI,
* Index
2010. november 18., csütörtök 20:10
Kormányfői engedéllyel a jövőben hetven év felettieket is kinevezhetnek majd nagykövetnek. Így módosítaná a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke. Ezzel washingtoni nagykövet lehet Szapáry György, Orbán Viktor 72 éves tanácsadója.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága meghallgatta és alkalmasnak találta Szapáry Györgyöt, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadóját a washingtoni nagyköveti posztra - tájékoztatta Balla Mihály bizottsági elnök csütörtökön az MTI-t.
A fideszes politikus a Népszabadság hírét erősítette meg, hogy a kormány Szapáry Györgyöt akarja kinevezni az amerikai fővárosba a magyar diplomáciai képviselet élére, és a külügyi bizottság már meg is hallgatta.
Elmúlt hetven, mégis mehet
A meghallgatás előtt adott be módosító indítványt Balla a kormánytisztviselők jogállásáról szóló, nyáron elfogadott törvényhez. Egyetlen ponton változna a jogszabály, a jövőben 70 év felettiek is kinevezhetnének nagykövetnek, ha a kormányfő felmentést ad a korlátozás alól.
Balla az indoklásában azt írja: a nemzetközi diplomáciai gyakorlathoz igazodóan kiemelkedő érdek, hogy a magyar állam képviseletét olyan misszióvezetők lássák el, akik jelentős szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkeznek, és kiemelkedő munkásságukkal kimagasló érdemeket szereztek Magyarországnak.
Lex Szapáry
A bizottság elnöke nem nevezte meg Szapáryt, ám a washingtoni nagykövetjelölt 1938. augusztus elsején született, vagyis elmúlt már hetven. A módosítás nélkül ki sem lehetne nevezni nagykövetnek. Így már érthető, hogy Balla miért jelezte: a törvénymódosítás vitája már hétfőn megkezdődne és lehetőség szerint megtartanák a zárószavazást is.
Orbán Viktor főtanácsadója, a közgazdász Szapáry György volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, Belgiumban szerzett közgazdasági diplomát. 1967-től dolgozott Washingtonban a Nemzetközi Valutaalapnál, 1990-ben tért vissza Magyarországra, az IMF magyarországi megbízottja volt 93-ig, innen váltott az MNB-be. 2008-ban kérte fel Orbán Viktor a Fidesz elnökeként, hogy építse ki a párt nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerét.
Ritka a hetven feletti nagykövet
A Szapáryról szóló szavazáson a külügyi bizottságban egyébként csak a Jobbik szavazott nemmel. Az MSZP tartózkodott, ahogyan a nagykövetek kinevezésénél mostanában mindig, ezzel tiltakoznak a sorozatos - szerintük politikai hátterű - diplomáciai személycserék miatt. Szabó Vilmos szocialista képviselő ugyanakkor lapunknak elmondta: Szapáry személye ellen nincs kifogásuk, szerintük alkalmas a kulcspozíció betöltésére. Az viszont a kormányt minősíti, hogy nem sikerült a törvényi feltételeknek megfelelő jelöltet találniuk.
A hetvenéves korhatár egyébként Szabó szerint általános a nemzetközi diplomáciában, olyan országokban tesznek kivételeket, mint a balti államok, ahol a függetlenség viszonylag korai kivívása miatt kevés a diplomata. Szabó nem emlékszik arra, hogy 98 óta lett volna hetven feletti nagykövete Magyarországnak.
Szapáry a jövő év elején foglalhatja el posztját.
KAPCSOLÓDÓ:
Szapáry: reformok indulnak jövőre és kisebb lesz a hiány
A Jászság Népi Együttes fiatal táncosai haltak meg hajnalban Budapesten
A Jászság Népi Együttes fiatal táncosai haltak meg hajnalban Budapesten, amikor autójukkal frontálisan ütköztek egy teherautóval a Lágymányosi hídon. A tragédia oka, hogy a sofőr rossz helyen hajtott fel a hídra.
2010. november 18Hatan ültek abban a Ford Fiestában, amely hajnalban balesetet szenvedett a Lágymányosi hídon. A szoljon.hu azt írja, hogy a fiatalok táncoktatáson voltak a fővárosban, és utána ott maradtak a táncházon is. Innen indultak hazafelé, amikor a tragédia történt. Az internetes lap szerint nem először jártak arra, a fiatal sofőr számára nem volt ismeretlen a környék.
A baleset következtében a személygépjárműben tartózkodó fiatalok közül hárman — két 19 éves lány, valamint egy 17 éves fiú — a helyszínen életüket vesztették, a 18 éves járművezetőt és további két utasát, egy 31 éves férfit, aki súlyos, életveszélyes állapotban volt és egy 20 éves fiatalembert a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállították.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta, hogy a sofőr a jászberényi mentőállomás próbaidős dolgozója.
Jászberény két középiskolája, a Lehel Vezér Gimnázium és a Terplán Zénó Szakközépiskola homlokzatán reggel óta fekete zászlók lengnek. Az elhunyt tizenhét esztendős fiú a szakközépiskola tanulója volt, míg a tizenkilenc esztendős lányok múlt évben végeztek a gimnáziumban.
További képek >>>
Néhány órával a szörnyű baleset után Szabó Tamás, Jászberény polgármestere elmondta, hogy a város vezetése mély megdöbbenéssel értesült a Jászság Népi Együttes táncosainak haláláról és a későbbiekben konzultálnak arról, hogy a város milyen segítséget nyújthat az elhunytak családjainak, a népi együttesnek.Szűcs Gábor a népi együttes művészeti vezetője pedig elmondta, hogy pénteken este nyolc órakor a népi együttes Víz utcai székházánál egy-egy emlékmécses meggyújtásával róhatják le kegyeletüket...
2010. november 17., szerda
Alföldi lemondta a román nemzeti ünnepet - Elhalasztották demonstrációjukat a devecseriek
Alföldi lemondta a román nemzeti ünnepet
Alföldi Róbert visszavonja a teátrum bérlésére vonatkozó szóbeli megállapodást a Budapesti Román Kulturális Intézettel. A Nemzeti Színház főigazgatója délután még azt írta közleményében, hogy szerinte elősegítheti a két ország közeledését, hogy a románok nemzeti ünnepén, ami egyébként Nagy-Románia megalakulásának és Erdély Romániához való csatolásának 92. évfordulója a színházban tartsák a magyarországi fő rendezvényt.
Mégsem lesz állófogadás a Nemzeti Színházban [1] november 30-án este.
Alföldi Róbert igazgató szerdán este az MTI-n keresztül tudatta, hogy visszavonja megállapodását a Budapesti Román Kulturális Intézettel, jóllehet, a román nagykövet már szétküldte a meghívókat a nemzeti ünnepére.
A szomszédos országban ezen a napon Erdély Romániához csatolását ünneplik, amit 1918 december elsején mondtak ki Gyulafehérváron. A terv az volt, hogy a Nemzeti Színházban november 30-án este előadás és állófogadás lesz az ünnep alkalmából...
Tovább>>
http://index.hu/belfold/2010/11/17/alfoldi_lemondta_a_roman_nemzeti_unnepet/
Elhalasztották demonstrációjukat a devecseriek
Hónap végéig elhalasztották a péntekre tervezett demonstrációt a devecseriek, erről a lakossági fórumon született megegyezés. Arra várnak, hogy egy héten belül megígérjék nekik: Orbán Viktor egy héten belül ellátogat hozzájuk.
Csenki Géza, a demonstráció főszervezője a lakossági fórumon elmondta: ha konkrét ígéretet kapnak arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy héten belül eljön hozzájuk személyesen, akkor nem tartanak tüntetést. A látogatásról egy héten belül választ várnak. Előrevetítette, ha nem lesz gyorsan változás, "nem tudják megállítani" az embereket...
Tovább>>
Hírek röviden
A kormányváltás után is figyelték Budai magánéletét Gyurcsányék? (+videó)
A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány a titkosszolgálatokat az akkori ellenzék megfigyelésére használta fel – közölte szerdán újságírók előtt az elszámoltatási kormánybiztos. Budai Gyula a Budapesti Nyomozó Ügyészségen tett szerdai tanúkihallgatásán tudta meg, hogy a Benedek Fülöp korábbi agrárminisztériumi szakállamtitkárnál tartott házkutatás során megfigyelésekről szóló dokumentumokat találtak a nyomozók. Budai úgy véli: az MSZP árnyék-titkosszolgálatot működtet.
Tarlós: Budapest hagyatéka súlyos
A rend helyreállítását nevezte a legfontosabb feladatnak Tarlós István főpolgármester a főváros napján tartott ünnepi közgyűlésen, ahol elismeréseket adott át. Mint mondta, a rendhez pénzügyi háttér, racionális gondolkodás és kommunikáció, valamint példaképek kellenek. Kitért arra is, hogy a főváros megalakulásának idejéhez hasonlóan ma is súlyos hagyatéka van Budapestnek, említve a BKV-t és a 4-es metrót.
Távolról sincs még vége, pedig már egy éve nyomoznak
Több mint egy éve tart a nyomozás a váci Jávorszky Ödön kórház gazdálkodása kapcsán, az ügyben már a szakértői jelentések is elkészültek, de közben újabb bizonyítékok kerültek elő a számvitel rendjének megsértése miatt indult nyomozásban. A nyomozás emiatt tovább húzódik, egyelőre továbbra sincs gyanúsított.
Gyanúsított lett a MIÉP–Jobbik a Harmadik Út társelnöke?
Gyanúsítottként hallgatta ki a vám- és pénzügyőrség Kovács Dávidot, a MIÉP–Jobbik a Harmadik Út pártszövetség gazdálkodásának ügyében – tudta meg a Független Hírügynökség. Az üggyel kapcsolatban 2009 augusztusában indult nyomozás, az ügyészség a vám- és pénzügyőrséget bízta meg a számvitel rendjének megsértése kapcsán indított vizsgálattal. Kovács Dávid a 2006-os választásokra alakult pártszervezet társelnöke volt Csurka István mellett.
Hagyó a rács mögött fog telelni
A Pesti Központi Kerületi Bíróság meghosszabbította a volt szocialista főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós előzetes letartóztatását. A gyanúsított legkorábban februárban szabadulhat.
KAPCSOLÓDÓ:Előzetesben marad Benedek Fülöp és Hagyó
http://index.hu/belfold/2010/11/17/elozetesben_marad_benedek_fulop_es_hagyo/Jogerőssé vált Benedek Fülöp volt agrárállamtitkár előzetes letartóztatása, melyet még november ötödikén rendelt el a Budai Központi Kerületi Bíróság. Az előző kormány agrárminisztériumának egykori szakállamtitkárát jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanújával vették őrizetbe, de az előzetes letartóztatás ellen fellebbezett. A Pesti Központi Kerületi Bíróság meghosszabbította a volt szocialista főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós előzetes letartóztatását is.
A Fővárosi Bíróság hétfőn helybenhagyta Benedek Fülöpre vonatkozó határozatot, így az jogerőssé vált. Azért rendelték el a kényszerintézkedést, mert a nyomozás adatai szerint Benedek Fülöp a kapcsolatrendszerét felhasználva megpróbálta meghiúsítani a bizonyítási eljárást. A bíróság szerint fennáll a veszélye, hogy ha szabadon hagynák a férfit, akkor is folytatná az eljárás sikerét veszélyeztető tevékenységet.
Benedek Fülöp a gyanú szerint 2005 és 2007 között jogosulatlanul szervezett meg különböző protokoll vadászatokat, illetve 2006-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel fizettette ki a saját céljaira megrendelt facsemetéket. Ehhez fiktív tanácsadói szerződéseket kötött. Ezzel a vagyonkezelői kötelezettségét szándékosan megszegve - részben felbujtóként - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek több mint 30 millió forint kárt okozott. Benedek Fülöp kihallgatásán vallomást tett, de tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.
A volt szakállamtitkárnak egyébként nem ez az első ügye: tavaly decemberben első fokon, nem jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre és 3 millió forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A végzés szerint nyomást gyakorolt földhivatali vezetőkre, hogy minősítsenek át egy pákozdi állami földterületet, hogy azután el lehessen adni. Az első fokú ítélet kimondása után Benedek Fülöp bejelentette távozását a vagyonkezelőtől. A gyanúsított legkorábban februárban szabadulhat.
A kastélyparkban is bevetik a „csodaszert”
Devecserben a kastélypark és a fák megtisztításához is bevetik a dudarit nevű talajjavító anyagot. Eddig 30 hektárnyi termőföldön szórták szét a föld mélyéről bányászott ásványt, amelyhez humuszt adva újra termővé tehető a talaj.
Privatizációs felülvizsgálat kolontári tapasztalatok alapján
Környezetvédelmi szempontok alapján vizsgálnák felül az elmúlt 20 év privatizációs szerződéseit kormánypárti politikusok. Papcsák Ferenc fideszes, illetve Nagy Andor és Pálffy István kereszténydemokrata képviselők a kolontári katasztrófa tanulságait levonva terjesztették be határozati javaslatukat.A szuverenitás feladása az euróövezet megmentésének ára? (+videó)
Határozott és összehangolt lépéseket ígér az Európai Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésére Jean-Claude Juncker, az euróövezet vezető pénzügyére. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szerint a gazdaság fenntarthatósága nemzeti hatáskörbe tartozik, de ha az unió pénzügyi stabilitása forog kockán, akkor közösen kell cselekedni. Az ír pénzügyminiszter kötelezte magát arra, hogy hazája együttműködik az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
2010. november 8., hétfő
MŰSORAJÁNLÓ - A NAC 1944-ben sporttörténelmet írt...
>>TACCSVONAL – Hétfő 22.05-22.55 Ismétlés<<
ÉLŐ ADÁS : http://lanchidradio.hu/%C3%A9l%C5%91_ad%C3%A1s_hallgat%C3%A1sa
100 esztendővel ezelőtt alapították a Nagyváradi Atlétikai Clubot.
A legendás sportegyesület a román kommunista diktatúra ideje alatt 1963-ban megszűnt.
A 100 éves NAC tiszteletére és nem titkoltan a nagyváradi sportélet, benne a labdarúgás felélesztésére,
TACCSVONAL: 2010. november 8-án, 22.05-22.55-ig - Ismétlés
A NAC 1944-ben sporttörténelmet írt azzal, hogy első vidéki csapatként megnyerte a magyar labdarúgó-bajnokságot. Az együttesben olyan nagyságok szerepeltek, mint Lóránt Gyula, az Aranycsapat középhátvédje vagy Bodola Gyula, aki 48-szoros román, illetve 13-szoros magyar válogatott volt, és akinek nevét viseli a nagyváradi stadion. A NAC ellen játszotta első élvonalbeli meccsét Puskás Ferenc.
Műsorunkban megszólalnak a főszereplők, a szervezők, Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő; fia, Máté, a Partium FC elnöke, Buzánszky Jenő, a magyarországi öregfiúk válogatott tiszteletbeli szövetségi kapitánya, Kardos József csapatkapitány, Jenei Imre, az erdélyiek vezetője és Papp László egykori nagyváradi focista, aki az egyesület történetéről is mesél.
Szerkesztő-műsorvezető: Fejér Balázs
Telefonszámunk: +36-1-814-8755
SMS-számunk: +36-30-749-67-20
E-mail címünk: taccsvonal@lanchidradio.hu
ÉLŐ ADÁS : http://lanchidradio.hu/%C3%A9l%C5%91_ad%C3%A1s_hallgat%C3%A1sa
100 esztendővel ezelőtt alapították a Nagyváradi Atlétikai Clubot. A legendás sportegyesület a román kommunista diktatúra ideje alatt 1963-ban megszűnt.
A 100 éves NAC tiszteletére és nem titkoltan a nagyváradi sportélet, benne a labdarúgás felélesztésére,
november 13-án Nagy Idők Focija címmel gálamérkőzésre kerül sor Váradon...
TACCSVONAL: 2010. november 8-án, 22.05-22.55-ig - Ismétlés
A NAC 1944-ben sporttörténelmet írt azzal, hogy első vidéki csapatként megnyerte a magyar labdarúgó-bajnokságot. Az együttesben olyan nagyságok szerepeltek, mint Lóránt Gyula, az Aranycsapat középhátvédje vagy Bodola Gyula, aki 48-szoros román, illetve 13-szoros magyar válogatott volt, és akinek nevét viseli a nagyváradi stadion. A NAC ellen játszotta első élvonalbeli meccsét Puskás Ferenc.
Műsorunkban megszólalnak a főszereplők, a szervezők, Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő; fia, Máté, a Partium FC elnöke, Buzánszky Jenő, a magyarországi öregfiúk válogatott tiszteletbeli szövetségi kapitánya, Kardos József csapatkapitány, Jenei Imre, az erdélyiek vezetője és Papp László egykori nagyváradi focista, aki az egyesület történetéről is mesél.
Szerkesztő-műsorvezető: Fejér Balázs
Telefonszámunk: +36-1-814-8755
SMS-számunk: +36-30-749-67-20
E-mail címünk: taccsvonal@lanchidradio.hu
2010. november 7., vasárnap
Ekkora Jézust még nem látott a világ + Képek
2010. november 7. 05:38 MNO
Elkészült végre teljesen az óriási Jézus-szobor a lengyelországi kis városkában, Świebodziban (Lubuskie). Az alkotás a világ legnagyobb Jézus-szobrának címére pályázik, megvalósítva ezzel a helyi pap grandiózus álmát.Sok-sok késedelem után végre minden a helyére került szombaton az óriási szobron. A munkások az aranykoronás fejet is a helyére emelték daruk segítségével, majd óriási taps tört ki az összesereglett több száz néző között, akik valamennyien imádkoztak és rózsafüzéreket morzsolgattak a munkálatok sikere érdekében.
Sylwester Zawadzki, az a 78 éves pap, aki mindvégig motorja volt a szobor létrehozásának, láthatóan kimerülten, de boldogan jelentette ki: ez élete legszebb napja.
A fehér szobor, kinyújtott karjaival, fején az aranykoronával versenyre kelhet a Rio de Janeiróban található szintén hatalmas Krisztus-szobornak. A riói Megváltó Krisztus szobra a világ egyik legismertebb ilyen jellegű alkotása, s a maga nemében mindeddig a legnagyobb is volt. A lengyelországi kisváros most azonban megelőzte Riót: az itteni szobor a helyiek szerint 51 méter magasra emelkedik (ebből maga Jézus 33 méter, utalva arra, hogy a Megváltó ennyi évet élt), a Brazília jelképének is számító Cristo Redentor viszont „csupán” 38 méter magas mindennel együtt.
A lengyeleket amúgy erősen megosztotta a szobor ügye. A mélyen vallásos katolikusok üdvözölték a tervet, ám sokan akadtak, akik kigúnyolták, giccsesnek tartották a projektet. A város azonban többségében támogatta a helyi pap álmát. A helyiek úgy vélik, vallásos tartalma mellett turisztikai látványosságként sem lesz rossz üzlet a településnek a „világ legnagyobb Jézus-szobra”.
A terv megvalósulását egyébként rengeteg nehézség kísérte. Az egyházon belül is akadt, aki ellenezte a projekt megvalósítását, az állami hivatalok is leállították egy időre a munkálatokat, mivel attól féltek, a szobor mérete miatt nem lesz biztonságosan megvalósítható a terv. Az idős pap szívrohamot kapott egy alkalommal, de szerencsére felgyógyult. Nemrég pedig, amikor helyére akarták emelni a koronás fejet, kiderült, hogy a daru, ami rendelkezésre állt, nem elég erős a művelethez ( a fej maga közel 30 tonnát nyom).
Fotók: Reuters
Most azonban végre áll a szobor a városka felett, mint a 78 éves pap mondta, hitük segített legyőzni minden akadályt.
Elkészült végre teljesen az óriási Jézus-szobor a lengyelországi kis városkában, Świebodziban (Lubuskie). Az alkotás a világ legnagyobb Jézus-szobrának címére pályázik, megvalósítva ezzel a helyi pap grandiózus álmát.Sok-sok késedelem után végre minden a helyére került szombaton az óriási szobron. A munkások az aranykoronás fejet is a helyére emelték daruk segítségével, majd óriási taps tört ki az összesereglett több száz néző között, akik valamennyien imádkoztak és rózsafüzéreket morzsolgattak a munkálatok sikere érdekében.
Sylwester Zawadzki, az a 78 éves pap, aki mindvégig motorja volt a szobor létrehozásának, láthatóan kimerülten, de boldogan jelentette ki: ez élete legszebb napja.
A fehér szobor, kinyújtott karjaival, fején az aranykoronával versenyre kelhet a Rio de Janeiróban található szintén hatalmas Krisztus-szobornak. A riói Megváltó Krisztus szobra a világ egyik legismertebb ilyen jellegű alkotása, s a maga nemében mindeddig a legnagyobb is volt. A lengyelországi kisváros most azonban megelőzte Riót: az itteni szobor a helyiek szerint 51 méter magasra emelkedik (ebből maga Jézus 33 méter, utalva arra, hogy a Megváltó ennyi évet élt), a Brazília jelképének is számító Cristo Redentor viszont „csupán” 38 méter magas mindennel együtt.
A lengyeleket amúgy erősen megosztotta a szobor ügye. A mélyen vallásos katolikusok üdvözölték a tervet, ám sokan akadtak, akik kigúnyolták, giccsesnek tartották a projektet. A város azonban többségében támogatta a helyi pap álmát. A helyiek úgy vélik, vallásos tartalma mellett turisztikai látványosságként sem lesz rossz üzlet a településnek a „világ legnagyobb Jézus-szobra”.
A terv megvalósulását egyébként rengeteg nehézség kísérte. Az egyházon belül is akadt, aki ellenezte a projekt megvalósítását, az állami hivatalok is leállították egy időre a munkálatokat, mivel attól féltek, a szobor mérete miatt nem lesz biztonságosan megvalósítható a terv. Az idős pap szívrohamot kapott egy alkalommal, de szerencsére felgyógyult. Nemrég pedig, amikor helyére akarták emelni a koronás fejet, kiderült, hogy a daru, ami rendelkezésre állt, nem elég erős a művelethez ( a fej maga közel 30 tonnát nyom).
Fotók: Reuters
Most azonban végre áll a szobor a városka felett, mint a 78 éves pap mondta, hitük segített legyőzni minden akadályt.
2010. november 5., péntek
Az utolsó reménysugár-ról gróf Edelsheim-Gyulai Ilona
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
Horthy István kormányzóhelyettes özvegye, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona nemcsak szemtanúja, de tevékeny segítője is volt az 1944-es magyar kiugrási kísérletnek. A háború után Horthy Miklóssal és családjával maradt, neki szóltak a kormányzó utolsó szavai. A 92 éves, Londonban élő grófnővel legutóbbi hazalátogatása alkalmával beszélgettünk a meghiúsult kiugrásról, a háború viszontagságos napjairól és az 1956-os forradalomról, amely az utolsó fejezet lett Horthy Miklós életében is.
http://anyusch.multiply.com/journal/item/4953/4953
2010. november 4., csütörtök
Hírek röviden - Műsorajánló a hét végére
„Megtörténhet a magyarság közjogi egyesítése”
Csütörtökön elkészült a kettős állampolgárság megszerzését segítő információs internetes honlap, amelyen az összes tudnivalót igyekeznek megadni ahhoz, hogy január elsejétől igényelhető legyen az egyszerűsített honosítás – hangzott el a www.allampolgarsag.gov.hu bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Az oldalon megtalálható a letölthető igénylőűrlap, az összes olyan hivatal, amelynél a kérelem benyújtható, és a leggyakrabban feltett kérdésekre a válaszok.Finomíthatják Lázár alkotmánymódosító javaslatát
A kormányoldal az Alkotmánybíróság (AB) hatásköreit szabályozó törvénymódosítás megváltoztatását tervezi – hangzott el az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának csütörtöki rendkívüli ülésén. Balsai István, a testület elnöke úgy fogalmazott: finomodhat hétfőre a módosítás az eredeti javaslathoz képest, amely megfosztaná az Alkotmánybíróságot döntési hatáskörétől azokban a kérdésekben, amelyekben nem lehet országos népszavazást kiírni.„Ne élhessenek úgy, mint Marci Hevesen” (+videó)
Még a zárószavazás előtt egyezségre akar jutni a kormány a szakszervezetekkel a különadó kérdésében. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője megismételte: olyan megegyezésre törekednek az érdekvédőkkel, amely garantálja, hogy a tisztességesen dolgozó embereket nem éri kár.Tekintse meg a hírTV összeállítását!
- Törekszünk arra, hogy még a zárószavazás előtt megállapodásra jussunk a nagy szakszervezetekkel. Ezt úgy szeretnénk elérni, hogy a célok ne sérüljenek, tehát a pofátlanul magas végkielégítésekkel ne sétálhassanak el a korábbi állami vezetők, és ne élhessenek úgy, mint Marci Hevesen, miután tönkretették az országot – szögezte le Szijjártó.
(hírTV)
Nyomozás indul a BA ellen?
A hírTV információi szerint a napokban rendel el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport ellen. A hatóság annak a feljelentésnek alapján indított eljárást, amelyet Veres István, a Zóna Taxi társtulajdonosa tett a Budapest Airport ellen.
Őrizetben Benedek Fülöp
A Budapesti Nyomozó Ügyészség jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás miatt gyanúsítottként hallgatta ki és őrizetbe vette Benedek Fülöpöt, az előző kormány agrárminisztériumának egykori szakállamtitkárát.
Hagyó perbe fogta a Célpontot (+videó)
Rágalmazás és becsületsértés miatt beperelte a Hír TV Célpont című műsorát az előzetesben ülő Hagyó Miklós.Csepeli kettős gyilkosság: Deme és társa hűvösön marad
A Fővárosi Bíróság két hónappal újra meghosszabbította a csepeli kettős gyilkosság gyanúsítottjainak előzetes letartóztatását. Az ítélet még nem jogerős, mert a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek.Kereskedelem napja: 2011-ben már egészen más lesz a helyzet (+videó)
Az egyik hazai élelmiszerüzlet-lánc elnöke szerint Magyarország nem veszít azzal, ha a válságadó hatására megtorpan a multik terjeszkedése. Az európai kereskedelem napján rendezett szakmai konferencián a kormány képviselője arról beszélt, az szja csökkentése ellensúlyozhatja a kereskedőkre átmenetileg kivetett különadót.Itt a gazdamentőcsomag
Hatmilliárd forintos forgóeszközhitelkeret létrehozásáról döntött a kormány a szerdai ülésén, amelyet vis maior károkat szenvedett mezőgazdasági termelők igényelhetnek - jelentette be a kormányszóvivői tájékoztatón Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A hat százalékos kamatra felvehető összegből hektáronként 200 ezer forintot lehet igényelni szántók és legelők után, hektáronként 500 ezret ültetvényekre és legfeljebb 200 ezret állatok után. A Magyar Fejlesztési Bank megkezdte a részletes feltételek kidolgozását - mondta a tárcavezető.Mélyponton: képes lesz-e megújulni Obama?
Alapvetően alakultak át a politikai erőviszonyok az Egyesült Államokban a keddi félidős választásokat követően, mivel Obama elveszítette abszolút többségét a képviselőházban, és a szenátusban is csak minimális fölénnyel rendelkezik – mondta több neves szakértő a Magyar Külügyi Intézetben csütörtökön a félidős választásokról tartott értékelésen. A 2012-es választás ezzel az eredménnyel még nem tekinthető eldőltnek, sőt mostantól kezdve Obama könnyebben háríthatja át a kudarcokért való felelősséget a republikánusokra.
Komolyan megváltoztak az erőviszonyok az amerikai belpolitikában, mivel mostantól kezdve Obamáéknak nem lesz többségük a képviselőházban, és a szenátusban is csak minimális előnnyel rendelkeznek majd januártól – mondta el Romsics Gergely, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa. A szakértő kijelentette, hogy a demokraták képviselőházi aránya a 2006 előtti szint közelébe esett vissza. Obama megválasztása után az első féléves időszakban volt népszerűsége csúcsán, majd megkezdődött a lassú zuhanás – tette hozzá. Az idén sem állt meg a lejtőn, és elfogadottsága 40 százalék körülire esett vissza a mostani választás idejére – mutatott rá Romsics.
Bush maga adott utasítást a vízbefojtásos vallatásra?
Személyesen adott utasítást a vízbefojtásos kínvallatásra George W. Bush egy terrorizmussal gyanúsított férfi esetében – derül ki az elnök memoárjából, amely jövő héttől kerül a boltokba.George W. Bush legújabb memoárjában elismerte, hogy személyesen adott utasítást a CIA tisztjeinek a vízbefojtásos kínvallatásra Khalid Seikh Mohammed esetében, akit a szeptember 11-i terrortámadásokkal gyanúsítottak – olvasható a Washington Postban. „Átkozottul rendben van” – mondta Bush, amikor a CIA arról érdeklődött, hogy alkalmazhatják-e ezeket a módszereket a terrorizmussal gyanúsított személy esetében – hivatkozott a washingtoni újság egy magát megnevezni nem kívánó személyre, aki már olvasta Bush visszaemlékezését.
Blokád alá vettek több repteret a francia tüntetők
A francia kormány nyugdíjreformja elleni megmozdulások újabb fejezeteként csütörtökön tüntetők vettek blokád alá több fontos repteret. A hatóságok közlése szerint részleges zárlat alatt voltak a toulouse-i, valamint a nantes-i repülőtér felé vezető utak, a lyoni légikikötőnél, valamint a párizsi Charles de Gaulle-Roissy reptérnél pedig a tüntetők akadályokat emeltek, hogy elzárják a közlekedést.A koalícióból való kilépést lebegteti az RMDSZ
Az RMDSZ akkor marad a kormányban, ha van esély az oktatási reformok folytatására, valamint a kisebbségi jogok bővítésére – jelentette ki csütörtökön, Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján Markó Béla. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a szövetség részéről megkérdőjelezhető a kormánykoalíció szükségessége.MŰSORAJÁNLÓ
HITVILÁG – Vasárnap 9.05-9.55 Műsorajánló
Nagyszőlősön nemzetközi összefogással csodálatosan felújítottak egy barokk épületegyüttest. Igazi, november hetedikei téma. A múltat végképp el akarták törölni, de nem sikerült. A kárpátaljai ősi ferences templomból ateista múzeumot, majd romhalmazt csináltak. Október 23. óta ismét templom és lelkigyakorlatosház.
T-DOSSZIÉ – Vasárnap 13.05-13.55 Ismétlés
A Góbé zenekar 2007 őszén jött létre Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola négy tanulójából. Egy népies ihletésű zenedarab megkomponálásával, majd előadásával mutatkozott be a nagyközönségnek…
ISMERŐS ARCOK KONCERT
PETŐFI CSARNOK, NOV. 5.
http://www.ismerosarcok.hu/index.php?oldal=koncertek&ev=&honap=&oldalszam=1&idopo
nt=2010-11-05+20%3A00&telepules=BUDAPEST&helyszin=PET%C5%90FI+CSARNOK
2010. november 1., hétfő
Műsorajánló, hírek
MAGYAROK – Hétfő 18.05-18.55 Műsorajánló
A Fehér megyei Tür nevű falucska egy a számtalan olyan erdélyi település közül, ahol a magyar népességfogyás látványos. Ezen a településen szolgál immáron negyedik esztendeje Kémenes Lóránt plébános, akit minden bizonnyal azért rendelt ide az Úristen, mert talán van kellő humora ahhoz, hogy szembesüljön a falu, a magyarság és templom omladozó látványával.
>>Tovább
Elszakadtak a jelzőkötelek a tározó északi falánál
Megmozdult a vörösiszap-tározó fala hétfő délelőtt, centikkel nőttek a repedések – közölte Töttős Györgyi katasztrófavédelmi szóvivő, hozzátéve: a tározó sérült északi falán lévő repedéseken hétfő délelőtt mozgást észlelt a folyamatosan dolgozó megfigyelőcsoport, s némi talajmozgást is észleltek.
Festum Omnium Sanctorum – 1630 éves ünnep
A mindenszentek (latinul: Festum Omnium Sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyházak ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja. A katolikusoknál a mindenszentek nem kötelező, hanem tanácsolt ünnep, ami a halottak napját, november 2-át előzi meg.A különadó áthárításával próbálkoznak a bankok
Jelentősen felsrófolták bizonyos díjaikat a pénzintézetek a bankadó bevezetése után – tudatta tegnap egy szakmai internetes oldal. A hatóságok eddig nem tapasztaltak kétes manővereket, ám a kormány közölte: ha kell, elejét veszi a bankadó áthárítását célzó kísérleteknekJelentős mértékben csökkenhet az államadósság
Lényegesen csökkenhet a következő években az államadósság és a kamatteher, ha az állami rendszerbe visszalépők befizetéseit és vagyonát az államháztartás egyensúlyát javító alapba irányítja a kormány – piaci elemzők szerint. .
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)