A tulajdonosok magánvagyonukkal felelhetnek a kolontári katasztrófáért

 – derül ki Illés Zoltán, a környezetügyért felelős államtitkár szavaiból.

– Már kormányhatározat mondja ki a MAL Zrt. felelősségét a kolontári katasztrófáért. Nem szaladtak túlságosan előre? A vizsgálat még tart, és számos szakember talajtörésben, illetve a résfalazásban véli felfedezni a kiváltó okot.

– A kormány határozata rögzíti a károkozót, de a felelősség mértékét nem állapítja meg, hiszen azt az indított eljárás vége szabja majd meg. A károkozó fizesse meg az általa okozott kárt, ez alapszabály. Teljes mértékben egyetértek a kormány határozatával.

– A cég arra hivatkozik, hogy nem volt a kritikus információk birtokában.
– A monitoring rendszerek alkalmazása eléggé elterjedt már a modern vállalatoknál, a biztonsági követelmények szintje növelhető lett volna. Bocsánat, de nem a Mars egyik kráteréről beszélgetünk, hanem a MAL Zrt. egyik telephelyéről, ahol ők maguk termelnek. Nem megalapozott, amiről beszélnek, pontosan ismerniük kell a saját technológiájukat, s ahhoz a tározótér, a gátak mind-mind hozzátartoznak.

– Tehát akármilyen módon, de be kellett volna szereznie a cégnek a talajszerkezetre vonatkozó információkat?

– Rendszeresen kellett volna vizsgálatokat végeztetnie a gátak állékonyságára, a talaj szerkezetére vonatkozóan. Rendszeresen kellett volna figyelnie, hogy a gátakon kívül található övcsatornákban mennyi folyadék van. A technológiából adódóan a folyadék állandóan szivárog a gátak mentett oldalára, ami korábban teljesen elszennyezte a környék kútjait, talajvizét. A cégnél 2002-ig műszaki vezetőként dolgozó Baksa György résfalazással vetette körbe a területet, ezáltal belül tartották a csurgalékleveket. Ennek következtében azonban előállt egy újabb probléma, emelkedett az adott területen belül a talajvíz szintje. Baksa György nyíltan elmondta, amíg ő volt a főnök, volt olyan helyzet, hogy buzgárok jelentek meg a gátfalon. Ilyenkor ellennyomó medencét kell építeni, e nélkül a gát kicsúszik, mint amikor az ember banánhéjra lép. Felmerül még, miért alakult ki a nagy nyomás, nem töltötték-e túl a X-es tározót? A cég engedélye jövő február végén lejár, de a gátszakadásig nem adott be kérelmet a folytatásra, holott az átfutási idő fél év. Hosszú távra megfelelő kapacitású tározótérről sem gondoskodtak.

– Bírság és kártérítés formájában az állam 20 milliárd forintnál is nagyobb összeget követel majd a cégtől, amely az elmúlt években veszteséges volt. Hogy lehet ilyen nagyságrendű összeget kiverni a társaságból?

– Nem ismerem a vállalat pénzügyi helyzetét, de úgy hírlik, a tulajdonosok jelentős magánvagyon felett rendelkeznek.

– A vagyonuk nagy része a cégben testesül meg.

– Ez nem változtat a lényegen, eladhatják például a boszniai bányájukat.

– Ezek szerint a kormány mindent eladat a tulajdonosokkal, a külföldi érdekeltségeket is beleértve?

– Erre nem tudok válaszolni, de az biztos, hogy a bírságot nem fogja kitermelni a cég. Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos többször világosan kifejtette, hogy az ajkai munkahelyek megtartása, a hazai cég működésének biztosítása a fő cél.

– A megelőző helyzetre visszatérve, az ellenőrzést tekintve a kép meglehetősen zavaros…

A választ, és a teljes interjút a Figyelő 2010/46. számában olvashatják.