Captured: A Look Back at the Vietnam War on the 35th Anniversary of the Fall of Saigon – Plog Photo Blog

http://blogs.denverpost.com/captured/2010/04/30/captured-a-look-back-at-the-vietnam-war-on-the-35th-anniversary-of-the-fall-of-saigon-2/

Búcsú előtt - Üzenet és Árvácskás program

Mindenki számára nélkülözhetetlen a közösségi "belső élet", mert a közösségi meghittség pótolhatatlan. A közösségi, érzelmi meghittség szükséges, az élet minden pillanata tele van érzésekkel.

Kell a közösségi értelmi meghittség, minden percben gondolkodunk, értékelünk, döntünk. Ennek az élményanyagnak egy részét meg kell osztani tágabb közösségekkel is.

Ezt a közösségi, meghitt élményanyagot nem pótolhatja semmilyen globalizációs program. Igaz, egész iparágak igyekszenek ezt az űrt a hatalmas szórakoztató ipar rendszereivel pótolni. Tolakszik a média napról-napra új ötlettel, de minél nagyobb a tülekedés, annál nagyobb a kielégítetlen kívánság és ideges vergődés.

A valódi emberi szükséglet más, mint felgerjesztett ösztönöktől hurcoltatni. A legelső szükséglet a megelégedett, megbékélt szív. És ez az érzés így hangzana: Meg vagyok győződve, hogy jó helyen vagyok, itt jól érzem magam, otthon vagyok, örömöm egyre teljesebb, önértékelésem kipróbált, nem kapkodok új kínálatok után.
A személy, család és közösség ellenes hatalom vonzereje és terrorja mindenkit elsodor, aki nem ereszt saját gyökeret. Csak az éli túl, aki szívében megelégedett.

Csíksomlyó, 2010 Pünkösd előtt

Gergely István, Tiszti

PÜNKÖSDI PROGRAMAJÁNLÓ

PÉNTEK (2010. május 21.)
- 20.30 -kor Árvácska együttes jótékonysági koncertje a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi ház dísztermében, köszöntőt mond Gergely István, Tiszti

SZOMBAT (2010. május 22.)
- 10.00 órakor indul a keresztalja a Fodor Háztól, (akik hozzánk akarnak csatlakozni, azokat várjuk szeretettel)
- 12.30 - kor ünnepi szentmise a hegyen a Hármashalom oltárnál
- éjszakai virrasztás a hegyen, a Salvator kápolnában

VASÁRNAP (2010. május 23.)
- hajnali napbanézés a Kissomlyó hegyén
- egész napos Gyímesi programok az ezeréves határnál
- 20.00 órakor "Hiszek a romokon"-rock oratórium, a Mustármag Egyesület előadása a Domokos Pál Péter szobor hátánál (a Kegytemplommal szemben), Papp László rendezésében
(ezt a rock oratóriumot 11.00 órakor is előadják Gyímesben az emlékműavatás keretén belül)

http://www.youtube.com/watch?v=wTVBfO0BMj0

Hírek - röviden

Jövő szombaton hivatalba léphet a második Orbán-kormány

Jövő héten leteheti az esküt a kijelölt kormányfő és az új kabinet tagjai. Orbán Viktor a KDNP-vel kötött pártszövetségesi szerződés aláírása alkalmával közölte: Lengyelországgal tárgyalnak az első hivatalos miniszterelnöki úttal kapcsolatban. Orbán beszélt a gazdasági tényfeltárás állásáról és a devizahitel árnyoldalairól is.

• Tovább
• A tervek szerint május 29-én szombaton teheti le az esküt az új miniszterelnök és a kormány, miután a jövő héten a parlament megtárgyalja a kormányprogramot és a bizottságok meghallgatják a miniszter-jelölteket – jelentették be a házbizottság keddi ülése után. Schmitt Pál házelnök bejelentette, hogy június 4-re ünnepélyes ülést kezdeményez az Országgyűlésben a trianoni döntés évfordulója alkalmából.

Trianoni emlékülést tart az Országgyűlés

Emlékülést tart a magyar Országgyűlés június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján a házelnök kezdeményezésére. Ezt maga Schmitt Pál jelentette be a Házbizottság ülése után.

• Tovább

Markó Béla a kettős állampolgárság mellett

Támogatja a Fidesz állampolgársági tervezetét Markó Béla. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetője szerint ez nem csak pragmatikus lépés, hanem főképp szimbolikus jelentősége van.

• Tovább

Böjte Csaba mond szentbeszédet Csíksomlyón

A 443. csíksomlyói pünkösdi búcsún az ünnepi szónok a dévai árvák atyja, Böjte Csaba lesz és első alkalommal zarándokol ide a világ ferenceseinek legfőbb elöljárója, José Rodriguez Carballo generális – közölte a Ferences Sajtóközpont.

A pünkösdi zarándoklatot május 21-én, pénteken a 19 órakor kezdődő szentmise nyitja meg. A misét követően a kegytemplomban egész éjszakán át tartó virrasztás kezdődik. Május 22-én, szombaton reggel 7-kor és 8-kor, valamint este 7 órakor lesznek szentmisék a kegytemplomban. Az ünnepi szentmise 12.30-kor kezdődik a két Somlyó-hegy közötti nyeregben a Hármashalom oltárnál.

• Tovább

Nyomoznak a rendőrkapitány lakásvásárlása ügyében

Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a volt csepeli rendőrkapitány lakásvásárlása ügyében - ismeretlen tettes ellen, erősítette meg a rendőrség a csepel.info értesülését. A feljelentést a helyi Fidesz képviselői tették.

Az internetes portál múlt héten számolt be arról, hogy az önkormányzat vagyonkezelő cége 2,5 millió forintért újíttatta fel azt a szociális bérlakást, amelyet később havi 9 ezer forintért adott ki Császár Mihálynak.

• Tovább

Szanyi: Mutyik döntik el az MSZP irányvonalát

Teljes tagrevíziót sürget a szocialista párton belül Szanyi Tibor. Azt állítja: az MSZP felső vezetésének jelenleg fogalma sincs arról, hogy kik és hogyan lettek tagjai a pártnak, ezért a mai napig nem a tagság, hanem a párteliten belüli mutyik és alkuk döntik el, milyen irányvonalat képviselnek.

Az országgyűlési képviselő szerint a Zuschlag-féle tagbeléptetési botrány ellenére a „vattatagoknak”, vagyis a fiktív tagoknak köszönhetően egyes vezetők a mai napig képesek blokkolni a párton belül bizonyos demokratikus folyamatokat.

- Gyakorlatilag azt nem látjuk tisztán, hogy kik az MSZP tagjai, támogatói. Egy ilyen traumatikus vereség után tényleg meg kell valósítani egy valódi tagrevíziót – jelentette ki Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő.

Rogán: Magáncégek nem láthatnak el parkolási feladatokat

Csökkentené a fővárosban a parkolási- és pótdíjakat a Fidesz. A parlamentnek hétfőn benyújtott törvénymódosításuk szerint körülbelül 15 százalékkal lenne alacsonyabb a legmagasabb parkolási díj a mostaninál, reményeik szerint ezzel együtt a többi zónában is olcsóbb lehetne a parkolás. Emellett azt is meghatároznák, hogy a parkolás önkormányzati hatáskör lenne, a magáncégeket ezzel kizárnák.

• Tovább

Bezárhat a Vértesi Erőmű

A Vértesi Erőmű Zrt. előtt tüntettek a dolgozók, mert a társaság rendkívüli közgyűlésén a végelszámolásra tett javaslatot a tulajdonos Magyar Villamos Műveknél (MVM). A végső döntést a júniusi közgyűlés hozza meg.

• Tovább

Befagyasztaná az unió jövő évi költségvetését a brit kormány

Az Európai Unió 2011-es költségvetésének befagyasztására szólított fel az új brit kormány pénzügyminisztere. George Osborne elfogadhatatlannak nevezte Brüsszel „hatalmas igényét a büdzsé növelésére”. A konzervatív-liberális demokrata brit kormány alighogy hivatalba lépett, máris konfrontálódott a közösséggel - közölte az AFP Osborne kijelentés kapcsán.

• Tovább

Víz-víz-víz

Készen állnak a város evakuálására (+videó)

1300 kilométerre nőtt az árvízvédelmi készültség hossza a folyókon. 370 kilométeren a harmadfokú riasztás érvényes, 130 kilométeren viszont rendkívüli a készültség. Borsod megyében változatlanul kritikus a helyzet, Edelénynél hajnal óta három helyen szakadt át a Bódva töltése.

• Tovább

Nyolc település elzárva a külvilágtól (+videók)

Harminc út van lezárva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mert a térség folyói elárasztottak több útszakaszt. A reggeli adatok szerint nyolc település nem, vagy csak nagyon nehezen megközelíthető közúton. A helyzet óráról órára változik.

• Tovább

Hol a vége? – 2100 kitelepítés, 3300 riasztás, gátszakadás

Több mint 3300 riasztást kaptak a tűzoltók az elmúlt 24 órában. A kitelepítettek száma hétfő estére meghaladta a 2100-at. Borsodba a tűzoltókon kívül pszichológusokat is küldenek, hogy lelki támaszt nyújtsanak a rászorulóknak.

• Tovább

A 6 milliárdot is elérheti az árvízkár

Gyors kárfelmérést és kárrendezést, illetve rugalmas ügyintézést kért a biztosítóktól Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök - mondta a keddi kormányszóvivői tájékoztatón Szollár Domokos. Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke arról beszélt, hogy akár a 6 milliárd forintot is elérhetik a vihar és az árvíz okozta károk.

• Tovább

Ítéletidő: már kilenc halott Közép-Európában

Kilencre emelkedett a lengyelországi és a szlovákiai áradások, illetve ítéletidő halálos áldozatainak száma, miután összesen három holttestet találtak kedden. Lengyelországban egy nyolcéves fiú fulladt vízbe Krakkóban. A hegyvidéki Zakopanéban pedig egy 80 éves asszony halt meg, egyelőre nem tudják, hogyan, a holttestét egy vízmosásban fedezték fel.

A tragédiák az elmúlt három napban történtek Lengyelországban. Az országos tűzoltó-parancsnokság szóvivője, Pawel Fratczak azt mondta az AFP-nak, hogy egy férfit hétfőn ragadott magával az egyik folyó, és egyelőre nem találják se élve, sem holtan.

• Tovább

10 milliárd köbméter zúdult hazánkra

Szombat óta országszerte átlagosan 100 mm (liter per négyzetméter) csapadék hullott, ez teljes Magyarországra vetítve összesen 10 ezer milliárd liter, azaz 10 milliárd köbméter víz.

Nézze meg a zöldár veszélyeztette tiszai partifecskékről...

...készült videót!

2010. május 16.

A múlt hét végi tiszai partifecske hajózást megelőző napon az IndexVideo stábja az MME munkatársaival a  Felső-Tisza partifecske telepein forgatott. Mára kiderült, hogy a megörökített fészeküregek a jövő heti zöldárban megsemmisülnek.

     A videó megtekinthető itt >>

Kapcsolódó:

• A jövő hétre várható zöldár a Tisza partifecske állományának első költését teljesen elpusztítja - figyelmeztetnek a kutatók

• Katasztrofális hatással lehet a hosszan tartó hideg, esős idő a fészekaljakra és akár a költő madarakra is!

Elnöki látogatás a Merzse-mocsárnál

Fakó keselyűt fogtak be Jásziványon

Fészekkamerás madaraink...

...és a lakásban költő füsti fecskék még hősiesen kitartanak!

2010. május 18.

Negyedik napja tart a szokatlanul hideg, esős időjárás okozta rendkívüli állapot, de a fészekkamerával figyelt nagyhalászi gólyapár, a sóstói füsti fecske, valamint a lakásban költő fecskepár még kitart.

(...)

Tegnap este a lakásban költő füsti fecske párról is információkat kaptunk, mely szerint a 6 tojást gondozó madarak a rossz időben fél napra eltűntek, nagyon megijesztve ezzel a fecskéket "befogadó" madárvédőt. Szerencsére késő délután visszatértek, és folytatták a költést.

• Tovább>>

Mit tegyünk, ha a fecskefészek a fiókákkal együtt leszakad?

Kiemelt hírünk

Balesetek az állatvilágban, a fecskék életében is előfordulnak, így alkalmanként a tojásos, fiókás fészekaljak is leszakadnak. Tojásos fészkek esetében semmit nem tehetünk - ilyenkor a pár szinte azonnal pótköltésbe kezd-, a fiókákon viszont segíthetünk.

• Tovább>>

Fecskefiókák mentése a hideg, esős, szeles időben

Kiemelt hírünk

A 2010. év madarai – a fecskék – különösen érzékenyek a költési időszakban bekövetkező, több napig tartó hideg, csapadékos időjárásra, mert ekkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok „eltűnnek” és a madarak éhezni kezdenek. 

• Tovább
  

Időkép - Percről percre

Link
>>     Árvíz a Pilisben videó

MAGYAROK - Vasárnap 19.05 – 19.55 Műsorajánló

Gyimesfelsőlok Szép-havasán a Szentlélek tiszteletére kőkápolna emeltetett a középkorban. Emberöltőkön át a moldvai csángó magyarok Szent László útján jőve itt találkoztak székely zarándok testvéreikkel Csíksomlyó Pünkösdjére igyekezvén, és itt köszöntek el egymástól visszafele vezető útjukon. A szép-havasi kápolna a nemzet egyesülésének szent helye volt – vélekedik róla Orbán Balázs – amíg Mária Terézia meg nem tiltja a moldvai csángók Erdélybe jövetelét.

MAGYAROK: 2010. május 16-án, 19.05-19.55-ig - Ismétlés

Szerkesztő: Horváth Ágnes

E-mail címünk: magyarok@lanchidradio.hu

Persze az egykor volt kápolna nyomait nem feledték az itt élők, ahogy Gergely István "Tiszti" fogalmaz :"szép ez a hely, szeretett itt lenni növény, állat és ember is." A Gyimesfelsőlokiak a budakeszi kultura alapítvánnyal összefogva úgy határoztak, hogy a régi alapokon új kápolnát emelnek a Szent Lélek tiszteletére.

Bálint Csaba azt mondja egyszerű "sárkovács", aki a szép formákon, ősi motívumokon keresztül halkan üzen nemzettársainak, a keze alól kikerülő fazekak, vázák, tálak mégis műalkotások, melyekben benne van egy eltűnőben lévő valódi mesterség gondossága, és alázatossága.

FM 100.3 online hallgatható   ITT

Magyar Hírlap: Kő vagy kenyér?

2006. október 23. az elmúlt húsz év történelmének legérzékenyebb dátuma

Még nem tárult fel a 2006. október 23-i terror minden részlete, még nem fogta be a keresőfény a felelősöket. Meglepően nehézkesen haladtak eddig a vétkes rendőrökkel kapcsolatos eljárások, kevés elszámoltatás történt eddig. Az események legdurvább részletei sokkolták a hazai közvéleményt, az pedig különösen nagy megdöbbenést keltett, hogy a rohamrendőrség megvert egy papot, Vértesaljai László jezsuita szerzetest. Vele beszélgettünk el most, amikor reflektorfénybe került az akkori események vizsgálatának és a felelősök elszámoltatásának kérdése.



– Ki lehet szállni abból a sötét galaxisból, amelyet 2006. október 23. jelent?

– Nem, így nyilvánvalóan nem. Őszinte és komoly szembenézés nélkül nem lehet továbblépni rajta.
A most beígért tárgyilagos megméretés és a felelősségre vonás azért is lenne fontos, mert annak az ősznek máig ható drámai következményei vannak. Nemrég temettem el azt a férfit, akit az eseményekben gumilövedékkel nyakon lőttek. Bárhogy is igyekeztek az orvosok, az a lőtt sebesülés olyan szövődményekkel járt, amelyekbe három és fél év után belehalt. Így ő lett a rendőrterror első halálos áldozata.

– Hol dördült el a lövés?

– A férfi 23-án a Deák téri metrómegállóból jött ki, amikor a rendőrök közvetlen közelről rálőttek. A manduláját találták el. Nyílt, tátongó seb, vérveszteség…

– Önt megverték, és ami talán még rosszabb, meg is alázták a rendőrök 2006. október 23-án. Szeretné börtönben látni a tetteseket?

– Nem. Egyébként sem tudom, hogy kik voltak azok, mert nem láttam az arcukat, csak a szemük villogott a maszkból. Behegedtek a lelki sebeim, ám úgy érzem, Isten nem hiába engedte meg nekem, hogy ott legyek, és részesüljek abban, ami a többieket is sújtotta.

– Idézzük fel röviden, mi is történt önnel akkor!

– Amikor véget ért a Fidesz-nagygyűlés az Astoriánál, a résztvevők ünnepélyes és emelkedett lelkiállapotban indultak hazafelé, akárcsak én is. Beszélgetve, sétálva haladtunk, semmit sem sejtve arról a támadásról, amely pillanatok alatt kibontakozott. Erre a békés tömegre rontott rá tervszerűen és szervezetten a rendőrség. Először a falnak szorították a megfutamodó embereket, majd a földre lökték és ütötték, rúgták őket, köztük engem is. Ekkor mentem oda a rendőrök sorfalához, kezemben a zászlóval, amolyan egyházi parlamenterként. Kerestem az elöljárójukat, el akartam mondani neki, hogy semmi agressziót sem követtek el azok az emberek, akiket megvertek, és akiket most könnygázgránáttal akarnak szétzavarni. Parancsszóra a sorfaluk mögé rántottak, lelöktek a földre, s ott rugdostak. Becsukott szemmel, összekuporodva védtem magam, arcom a zászlóm fehér gyolcsán feküdt. Amikor észrevettem, hogy rendőrbakancs tapossa az arcom mellett a zászlót, felüvöltöttem, hogy nem! Újabb parancsszóra abbahagyták a bántalmazást, felhúztak a földről, majd fotóst hívtak. Közben minden elrendeződött, ők rendben álltak, fegyelmezett rendőrökként, én pedig meglehetősen szerencsétlenül nézhettem ki. Tehát valóban, volt olyan pillanat, amikor nem bántottak, s ezt akár igazolni is tudják egy fotóval.

– Visszataszító!

– Három és fél év távlatából ma is érthetetlen számomra, hogy a rendőrök minden parancsot végre­haj­tottak. Azokat is, amelyek nyil­ván­valóan ellenkeztek a lelkiisme­retükkel. Voltam katona, kétszer is. És végiggondoltam, mit jelent parancsra cselekedni. Ám kész volt bennem a döntés, hogy éles lövedékkel semmilyen parancsra sem lőnék emberre. Végül is nem tett próbára a Mindenható.

– Mi lett a sorsa azoknak a beadványoknak és kereseteknek, amelyeket az ügyben tett?

– Három kérdésben éltem panasszal. Az egyik a megveretésem volt, a másik a zászló megszentségtelenítése, a harmadik pedig a gyülekezési jogom és a szabad véleménynyilvánításom megtagadása. Az első kettőt tanúk hiányában elvetették. Ez nem volt meglepő. A harmadik kérdésben azonban nagyon is voltak tanúk és dokumentációk. Három nappal az említett események után a Mária utcai Jézus Szíve-templomunk előtti téren akart velem interjút készíteni a Hír Tv és a lengyel Tv Polska. Először a kerületi közterület-felügyelet emberi akarták megakadályozni a felvételt, majd pillanatok alatt kiszálltak a rendőrök, és ők már tettlegesen, a kamerát befogva gátolták meg az
interjút. Nyilvánvalóan törvénysér-tés történt, mert a magyar alkotmány garantálja a szabad véleménynyilvánítást. Utólag értesültem róla, hogy a VIII. kerületi önkormányzat egyik rendelete engedélyhez kötötte a közterületen történő interjúkészítést. Ez a rendelet merőben ellentétes az alapvető emberi jogokkal és az alkotmánnyal, azóta el is törölték. Mégis elgondoltató, hogy az SZDSZ-es Csécsei Béla polgármester vezetésével s természetesen a szabadság nevében, egyszerűen fölülírták az alkotmányt. Miféle liberalizmus ez?

– Föladta a harcot?

– Dehogyis! Pótmagánváddal éltem. És lássunk csodát! Három és fél év után, most, 2010. április 30-án megtartották az első tárgyalást, de az is mindössze pár percig tartott. Kiderült, hogy ügyrendi hiba történt, a nyomozó ügyészség rossz fórumra küldte az anyagomat, a Pesti Központi Bírósághoz a Fővárosi Bíróság helyett. Nem vennék rá mérget, hogy ez a véletlen műve.

– Mit szóltak az ügyéhez az egyházi elöljárói?

- Rögtön a 2006-os októberi esemény után a rendi elöljáróm írásban fejezte ki szolidaritását velem, és ezt a levelet eljuttatta az MTI-hez.

– Annak az októberi napnak van más pap áldozata is.

– Arról nem tudok, hogy velük is nyíltan szolidaritást vállaltak volna elöljáróik. Ellenben az utca népe, az egyszerű emberek annál inkább kimutatják együttérzésüket, még most is, sok év távlatából. Kezet szorítanak velem, a taxis nem engedi, hogy kifizessem a számlát, de nem engedi egy virágárus házaspár sem, „leverték már azt magán”. Fura lehet, amit mondok, de átéltem a megvert és megalázott ember méltóságát.

– Adott valami nevet annak, ami 2006. október 23-án történt?

– Igen, ez nemzetgyalázás volt. Minden részletében. Ördögi módon fordították a rendőrséget saját népe felé, én magam pedig úgy érzem, hogy személyemben tízmillió magyart löktek a földre, és rugdostak meg. Ez a nemzet becsületén ejtett seb a mai napig nem gyógyult be. Keresem az igazságot, ’56 és 2006 igazságát. Ehhez törvényes vizsgálat szükséges, és meg kell nevezni a felelősöket.

– Megnevezés. Ennyi elegendő lenne?

– Igen. Az igazság hatalma nagy dolog. Nagyobb, mint bárki gondolná. A jezsuita rend az utóbbi negyven évben kettős küldetés jegyében tevékenykedik. Miközben szolgálja a hitet, védi a társadalmi igazságosságot. Két kézzel, Jézus szeretetével, igazi szolgálattal. Én is ebben az ügyben fáradok.

– Ön szerint milyen szerepet játszott a 2006-os rendőrterror a mostani választások végeredményében?

– Alapvető szerepet. A 2006. október 23. a rendszerváltás óta eltelt húsz esztendő krónikájának egyik legérzékenyebb, ha nem a legérzékenyebb pontja lett. Fordulópont és vízválasztó. Megalázta a társadalmat, szétzúzta az emberek méltóságát. Most, a választásokon a magyar polgárok egyebek közt ettől a megalázottságuktól akartak megszabadulni.

– Elfogadná azt a tételt, amely szerint Gergényi Péter, Budapest akkori rendőrfőkapitánya törvény szerint járt el minden, október 23-i döntésében és parancsában? Azaz nincs mit vizsgálni vele kapcsolatosan…

– Nem! Ez olyan, mintha újra megvernének, megaláznának. Az ilyen szavak fojtják meg a reményt, az igazság reményét.

– Mi bővebbet tud még mondani arról az emberről, akit nemrég temetett, s akit a 2006-os események első halálos áldozatának tekint?

– Nem mondhatok semmit. A család külön kérte, hogy nevükkel ne említsem őket. Félnek, hogy ismét áldozattá válnak, s nem tudják megvédeni magukat. Én pedig a 2006 emlékét megsértő kijelentés ellenére is bizakodom, hogy valóban eljött egy új, országépítő időszak, és ebben mindannyiunknak részt kell venni. Ha nem kényszerít a múlt megvédésére bármiféle hamisság, akkor azonnal és feltétlenül épülni és építeni, gyógyulni és gyógyítani akarok.

Sinkovics Ferenc

Kapcsolódó:
Rövidhírek
"Meghalt Móczár István volt válogatott öttusázó, a Balczó, Török, Móna legendás aranycsapat örökös tartaléka."
http://olevendula.multiply.com/journal/item/1300/1300

Műsorajánló, hírek

KETTESBEN – Péntek 23.05-23.55 Műsorajánló

Ismernek-e olyan színésznőt, aki filmes és színházi sikereinek csúcsán otthagyta a szakmáját, hogy megpályázza a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatói posztját? Majd azt megnyerve eltöltött ott négy sikeres esztendőt, mígnem mint derült égből a villámcsapás, Fodor Gábor, a frissen kinevezett miniszter faxon arról értesítette őt, hogy vége, jöjjön haza. Sunyovszky Sylvia azonban nem adta fel, akkor sem, most sem…

KETTESBEN: 2010. május 14-én 23.05-23.55 - Műsorajánló
Ismétlés: hétfő este 7 órakor.

Szerkesztő-műsorvezető: Tuba Mariann

E-mail címünk: kettesben@lanchidradio.hu

Kettesben várjuk hallgatóinkat pénteken 23 órakor és az ismétlések időpontjaiban is, szombat hajnalban, valamint hétfőn 19 órától.
Interneten>>   ITT  hallgatható.

---

Új Országgyűlése van Magyarországnak

A mandátumvizsgálat után esküt tettek a történelmi zászlók előtt az új Országgyűlés képviselői péntek délután, megalakult az új Országgyűlés. Az eskü szövegét a hagyományoktól eltérően nem az egyik korjegyző, hanem Horváth János korelnök olvasta fel.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke eskü előtt levette zakóját, amely alatt az Új Magyar Gárda Árpád-sávos mellényét viselte. A képviselők mandátumigazolásáról szóló határozatot a Ház 377 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, 9 képviselő nem szavazott. Ezután Dúró Dóra és Samu Tamás Gergő korjegyzők felolvasták a 386 igazolt képviselő névsorát.

Nem fogadta el az új Országgyűlés az Országos Választási Bizottság beszámolóját a 2010. április 11-én és április 25-én megtartott országgyűlési választásról, amelyet Szigeti Péter elnök ismertetett a pénteki alakuló ülésen. 112-en szavaztak igennel, 260-an nemmel és 4-en tartózkodtak. Szintén nem szavazta meg a Ház Varga Zoltán távozó önkormányzati miniszter beszámolóját a választás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról. Ennél 106-an szavaztak igennel, 267-en nemmel és öten tartózkodtak. Mindkét előterjesztést kiadják megtárgyalásra az illetékes szakbizottságoknak.

• Tovább

Háromnapos ülést tart jövő héten az új parlament

Jövő héten három napon keresztül ülésezik majd a parlament - jelentette be a Házbizottság péntek esti ülése után a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János elmondta: egyebek mellett a miniszterelnök-helyettesi poszt bevezetése, illetve a kisebb létszámú parlament szerepel a napirenden.
A Házbizottság nem támogatta a Jobbik elnökének magatartását elítélő politikai nyilatkozat elfogadását.

Az Országgyűlés jövő héten hétfőn és kedden kezdi meg egyebek mellett a parlament létszámának 200 főben maximalizálásához, illetve a kormányfő-helyettesi poszt létrehozásához szükséges alkotmánymódosítási javaslat, valamint a kijelölt kormányfő, Orbán Viktor Nemzeti együttműködés programjának vitáját. Az Országgyűlés csütörtökön már várhatóan zárószavazást tart a javaslatokról. A pénteki házbizottsági ülés napirendjén sem a kettős állampolgárságra, sem az önkormányzati képviselők létszámának csökkentésére vonatkozó javaslat nem szerepelt.

• Tovább

Kapcsolódó hírek:

• „Magyarország talpraállítása lesz a feladat” (+videó)
• A Fidesz nem engedi az obstrukciót
• Egyelőre kerülik a konfliktust a konzervatívok és a liberálisok
• Megemlékezést tartott a Fidesz–KDNP az örökmécsesnél (+videó)

Őrizetbe vették Hagyó Miklóst

Előállításuk után őrizetbe vette a rendőrség Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest és két egykori kommunikációs munkatársát, Horváth Évát és Lelovics Ottót a BKV-ügyben.

• Tovább

A Volánbusznál vizsgálódik a BRFK

Kényszerítés bűntettének gyanújával nyomoz a Volánbusznál a BRFK – a gyanú szerint a cég vezető beosztású munkatársai folyamatosan fenyegetik az állami vállalattal fiktív munkaidő-elszámolás miatt munkaügyi perben álló buszvezetőket.

A rendőrség gyanúja szerint a Volánbusz menedzsmentje különböző okokra hivatkozva havonta akár 50-60 ezer forintot is levon a „pereskedő” sofőrök béréből, vagy áthelyezik őket a lakóhelyüktől távol eső járatokra. Volt példa arra is, hogy konkrétan a munkaviszony megszűnésével fenyegették meg a dolgozókat.

A volános főnökök ráhatása is közrejátszhatott abban, hogy eddig mintegy 20 gépkocsivezető állt el a pertől.

(hírTV)

Bankrablás a XI. kerületben

Kifosztottak egy pénzintézetet péntek délután Budapesten, a XI. kerületben - mondta el a Független Hírügynökségnek Kormos Endre, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.

A férfi nem sokkal negyed 3 előtt lépett be a Bartók Béla úton lévő bankba, ahol feltehetően fegyverrel fenyegetni kezdte az alkalmazottakat, és pénzt követelt tőlük. Miután megszerezte zsákmányát, a rabló elmenekült a helyszínről. A rendőrség nagy erőkkel keresi.

(FH)
Lánchíd Rádió az Interneten>>  ITT

FM100.3 VÉTELKÖRZETE

Dobogókő koncert az Eperfesztiválon

Tahitótfalu, június 3, 4. 5, 6.

Műsorajánló, hírek

KETTESBEN – Szerda 23.05-23.55 Műsorajánló

Mostanában dudásra vadászik! Agócs Gergely könnyen belement abba, hogy földmérő-térképész lesz, mert akkor majd mindig közel lesz a természethez. 16 évesen azért ment népdalokat gyűjteni Fülek környékén, mert a népi hagyományokat közvetlen közelről akarta látni és rögzíteni…

KETTESBEN: 2010. május 12-én, 23.05-23.55 - Műsorajánló
Ismétlés: csütörtök este 7 órakor.

Szerkesztő-műsorvezető: Jónás István

E-mail címünk: kettesben@lanchidradio.hu

A gyűjtésekből minden természetes módon következett: néprajzszak az egyetemen, nóták, táncok megtanulására, a dudán kívül furulyázik, ha nagyon kell klarinétozik, de hegedülni is láttak már. A Hagyományok Házában Agócs Gergely felnőtteknek mesélést tanít és szerinte a művészetnek nem csak gyönyörködtetni, de eszméltetnie is kell. A mai nagyvárosi életformában talál-e magának helyet a néptánc, a dudaszó,netán a hagyományos mesemondás? Mit árul el egy társadalom állapotáról, hogy milyennek mutatják be a vidéki embert a kabaréban? Erről is beszélget Jónás István Agócs Gergely népzenész-néprajzkutatóval.
Interneten hallgatható ITT

DÉLELŐTTI KALAUZ – Csütörtök 9.10-11.55 Műsorajánló

A hajléktalanná válást sokszor szégyenként élik meg az érintettek, így ahelyett, hogy ismerőseiktől kérnének segítséget, csak az állami gondoskodásban reménykedhetnek. A hajléktalanellátó rendszerbe való bekerülést viszont számos adminisztratív előírás nehezíti, az utcán pedig farkastörvények uralkodnak. Aki egyszer fedél nélkülivé válik, van-e esélye a talpra állásra? Elkerülhető-e a teljes lecsúszás?

• Tovább

MAGYAROK - Csütörtök 13.05 – 13.55 Műsorajánló

A hidak ősi, fontos valóságos és jelképes kapcsok, melyek nélkül a társas élet lehetetlen. Kolozsi Gyula építőmérnök keze munkáját számtalan folyót átívelő építmény dicséri Kárpát-medence szerte, mégis legkedvesebb hídja a Mária Valéria híd, melynek újjáépítési munkáit vezette.

• Tovább

A nyugdíjasok áttörték a kordont

Rendőrökkel dulakodtak a kormányzati megszorítások ellen tüntető nyugdíjasok Bukarestben. Az 500 fős tömeg áttörte a kormánypalota előtti kordont is. Az összecsapásban hárman sérültek meg. Az idősek a 15 százalékos nyugdíjcsökkentés ellen tiltakoznak.

• Tovább

Levéltárak adománya az erdélyi dokumentummentő akcióhoz

Tíz teherautónyi speciális doboz és raktári polcrendszer van abban a szállítmányban, amelyet Budapestről illetve Esztergomból indítottak útnak szerdán erdélyi egyházi levéltárakba. Az adománnyal a határon túli kutatóműhelyek raktározási gondjait szeretnék enyhíteni anyaországi levéltárak és dobozgyártók.

• Tovább

A tárcák holnap hozzák nyilvánosságra átadás-átvételi dokumentumaikat

A minisztériumok és háttérintézményeik csütörtökön teszik fel honlapjukra a kormányzati átadás-átvétellel kapcsolatos dokumentációjukat - mondta szerdán a kormányfő kabinetfőnöke. Hegedűs Dóra hozzátette: az iratok az április 30-ig rendelkezésre álló adatok alapján készültek. Nem szerepelnek a nyilvánosságra hozandó dokumentumok között minősített adatok és a nemzetbiztonsági szolgálatok jegyzékei sem.

• Tovább

Napokon belül gyanúsított lehet Hagyó?

Hamarosan bővülhet a gyanúsítottak köre a BKV-ügyben. A BRFK szóvivője szerint olyan bizonyítékokat továbbítottak az ügyészségre, melyek megalapozhatják Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes büntetőjogi felelősségre vonását.

• Tovább

Újra börtönben az izraeli atomtitok kiszivárogtatója

Három hónapos börtönbüntetést szabtak ki az izraeli atomtitkot kiszivárogtató Mordeháj Vanunura, miután zaklatásoktól tartva nem volt hajlandó a közmunkára a zsidók lakta Nyugat-Jeruzsálemben - közölte szerdán az AFP francia hírügynökség. Vanunut 1988-ban 18 évig tartó börtönbüntetésre ítélték az izraeli atomtitkok kiadás miatt. Vanunu a Sunday Times című brit lapnak számolt be Izrael atomfegyver-programjáról, 1986-ban.

• Tovább

Szijjártó: Gazdasági vészhelyzet van

Komoly gazdaságpolitikai fordulatra van szükség az országban, amihez első lépésben adócsökkentés és a bürokrácia csökkentése kell - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője. A politikus szerint gazdasági vészhelyzet van, amit a gazdaságot jellemző számadatok is megerősítenek.

• Tovább

GDP: kezdődhet a kilábalás

Valamelyest nőtt a GDP az első negyedévben. A KSH és az Ecostat közös gyorsbecslése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 0,1 százalékkal növekedett 2010 első negyedévében, az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte szerdán a KSH.

• Tovább

Gárdamellény a parlamentben: Sólyom elvárja, hogy ne legyen jogsértés

A köztársasági elnök elvárja, hogy a parlament alakuló ülésén ne legyen semmilyen jogsértés - így reagált az elnöki hivatal főosztályvezetője arra a hírre, hogy Vona Gábor gárdamellényben akar majd megjelenni.

• Tovább

Már pénteken benyújtja az alkotmánymódosítást a Fidesz

A parlament alakuló ülésének napján, pénteken biztosan benyújtja a kormányzásra készülő Fidesz a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt és az alkotmány módosítását, amely a kisebb Országgyűlést is célozza.

• Tovább

Zavargások(!?) Görögországban

168 óra online

(A felvételek nem Budapesten, 2006. őszén készültek, hanem 2010-ben, Athénban.)

„Riadókészültség”, szirénák, halottak – drámai képek a lángoló Athénból

A fotók kattintással nagyíthatók.

Rendőrségi szirénák és könnygáz szaga tölti meg a görög törvényhozás épületét ölelő utcákat Athénban. A kormány tervezett megszorításai ellen tüntetők erőszakhulláma már halálos áldozatokat is követelt.

(Megj: Milyen a szirénák szaga? )

Három személy meghalt és legkevesebb négy embert nyilvánítottak eltűntnek, miután Athén központjában ismeretlenek felgyújtottak egy bankot – közölte a tűzoltóság szóvivője a CNN amerikai hírtelevízióval. Az áldozatok – két nő és egy férfi – a pénzintézet alkalmazottai voltak. Húsz embert, akik a tűz fölötti emeleteken rekedtek, a tűzoltók mentettek ki a banképületből.

AFP/Getty Images

A bank kiégett épületét őrző rendőröket is megtámadták a tüntetők. Egyesek üvegeket dobáltak az egyenruhásokra és azt kiabálták: "hóhérok" illetve "hazugok", mivel sokan mostanáig sem hiszik el, hogy a gyújtogatás emberéleteket követelt.

Athénban egyébként számtalan autót és szemeteskukát felgyújtottak városszerte, két kormányépület is lángolt, egy tűzoltóautó pedig felrobbant nem messze a történelmi nevezetességnek számító Zeusz-templomtól. Helyszíni tudósítások szerint Athén fölött füstfelhők gomolyognak.

AP-fotó

A rohamrendőrség egységei kemény közelharcot vívnak a tiltakozók csoportjaival, akik üvegekkel, botokkal és kövekkel támadják őket. A tüntetők egy elszánt csoportja egészen a görög parlament épületének közelébe jutott szerda délután – a rendőröknek onnét sikerült visszaszorítani őket.

A rendőrség becslése szerint jelenleg mintegy 15-20 000 ember vonult utcára, a szakszervezetek azonban ennél jóval többről, 60 000 tüntetőről tudnak. A demonstrálók nemcsak a közszféra alkalmazottai közül kerülnek ki, az országot sújtó általános sztrájkoz csatlakoztak a magánszektorban dolgozók, szállítmányozási és bank alkalmazottak is.

AFP/Getty Images

A BBC azt írta: a zavargások megfékezésére eddig 1 700 rendőrt vezényeltek Athén utcáira. Az athéni rendőrséget szerdán "általános riadókészültségbe" helyezték, ami azt jelenti, hogy mindenkit mozgósítanak, és behívják szolgálatba a szabadságukat töltő rendőröket is.

A görög képviselők holnap szavaznak a kormány által kidolgozott szigorító intézkedésekről, amelyeket a gazdasági takarékossági jegyében, az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás nyomán vezetnek be.



(Mikor, mit neveznek zavargásnak?)

Kuruc info: Sólyom elutasította egy székely állampolgársági kérelmét -

- olvasóink segítségét kérjük

A "magyar" hatalomnak nem volt eléggé magyar
Sólyom László köztársasági elnök nemrégiben elutasította egy háromszéki, tősgyökeres székely nő állampolgársági kérelmét. A magyarságában megsértett asszony, miután a felülvizsgálati kérelmére a Köztársasági Elnöki Hivataltól ismét egy semmitmondó, a nemzetietlen döntés tényét a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra hárító választ kapott, szomorú történetével szerkesztőségünkhöz fordult.

A több mint két esztendeje életvitelszerűen, magyar állampolgárral, a Magyar Köztársaság területén kötött házasságban Budapesten élő asszony a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak két évvel ezelőtt benyújtott honosítási kérelméhez csatolt okmányokkal egyértelműen bizonyította, hogy az összes felmenője háromszéki székely-magyar, apai ágról mikóújfalusi, az anyairól zágoni. Szülőföldjén, Erdélyben magyar tannyelvű középiskolában, magyar nyelven tett érettségi vizsgát, a szülei Észak-Erdély 1940-es visszatértekor négy esztendőn keresztül magyar állampolgárok voltak. Nagyszülei Trianon előtt magyar állampolgárként éltek s haltak.

- Nem lopni, csalni, vagy fölvásárolni jöttem Magyarországra, hanem házasságot kötni abban az országban, amelyet a családom tagjaival egyetemben mindig is hazámnak tekintettem, tekintettünk – írja szerkesztőségünknek a Sólyom László köztársasági elnök, Burján Istvánné, a Bevándorlási Hivatal főosztályvezető-helyettese és Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter által, hármójuk közös akaratával elutasított hölgy.

A háromszéki diplomás magyar asszony az egész eljárásban azt tartja legelkeserítőbbnek (mi más jelzőket is tudnánk alkalmazni), hogy az elutasító döntés felülvizsgálatát kérő levelére válaszolva Sólyom László hivatala és Burján Istvánné, a Bevándorlási Hivatal főosztályvezető-helyettese, valamint később, az iratokba való betekintés folyamán a Bevándorlási Hivatal egy másik alkalmazottja kölcsönösen egymásra hárították a magyarellenes, lelketlen döntés meghozatalát.

Kezdetben magát az elutasítás indokát sem voltak hajlandók közölni, de végül a Köztársasági Elnöki Hivatal válaszából kiderült, hogy egyetlen egy pontba kötöttek bele, abba, hogy az asszonynak a Magyar Köztársaság területén nincs állandó, huzamos munkahelye, s ezért „megélhetése Magyarországon nem biztosított”. Ami persze nem igaz, mert a Bevándorlási Hivatalnak okmányokkal bizonyította, hogy komolyabb összegű takarékbetétkönyvekkel, valamint legalább négy-öt lakóingatlannal is rendelkezik Magyarországon és Erdélyben.

- Úgy látszik, a magyar állampolgárságot elnyert Joáv Blumnak, a sukorói felvásárlónak, a vele hasonszőrűeknek és Fekete Pákónak nagyobb megbecsülés és tisztelet jár Magyarországon, mint nekem, akinek magyar létemre jussom van erre a megcsonkított hazára – írja a székely asszony, majd hozzáteszi: A Bevándorlási Hivatal vezetőiben és az igazságügyi- és rendészeti miniszterben nem csalódtam, hiszen őket az elmúlt nyolc esztendő nemzetrontó, a határon túli magyarok ellen uszító hatalom nevezte ki. De Sólyom Lászlóban igen.

A szerkesztőségünkhöz fordult székely asszonynak a több mint kétéves ittléte folyamán háromszor is sikerült hosszabb-rövidebb időre elhelyezkednie, de munkahelye az ismert gazdasági körülmények miatt mindig megszűnt. Szülőföldjén korábban 25 esztendeig dolgozott ugyanazon munkahelyen. Az álláskeresést egyébként az is megnehezíti, hogy személyazonosságának igazolásakor a román útlevél láttán néha megjegyzik: „Ja, román?”

Úgy néz ki, egyhamar a most megalakuló Országgyűlésnek sem az lesz a legfőbb gondja, hogy teljes jogú állampolgárságot adjon a határon túli magyaroknak. Ezért olvasóinkat arra kérjük - elsősorban az erdélyi származásúakat -, hogy akinek lehetősége van rá, szerezzen, vagy biztosítson állást a székely asszonynak. Csupán dolgozni szeretne, azért, hogy a jelenlegi törvények elvárásainak maradéktalanul eleget téve megkaphassa a magyar állampolgárságot.

A Magyarországon rendezett körülmények között élő, 47 éves, diplomás, számítógépes ismeretekkel rendelkező, szorgalmas asszony adminisztrációs, ügyfélszolgálati vagy egyéb irodai munkát keres Budapesten.

Értesítés: gborgnes3kukacgmail.com.

(Kuruc.info)

Rövidhírek

Elhunyt Móczár István

Meghalt Móczár István volt válogatott öttusázó, a Balczó, Török, Móna legendás aranycsapat örökös tartaléka.

1942. december 3-án született, sportpályafutása alatt a Budapest Honvéd színeiben versenyzett. Visszavonulása után lovasedzőként dolgozott.

2006. október 23-án a rendőrök brutálisan összeverték a budapesti Madách téren, egy bordája eltört, kettő pedig megrepedt.

Pár éve rákot diagnosztizáltak nála. Móczár István 68 éves volt.

(hírTV)

Magyarország rendet akar! (+videó)

Lesz pénz a közbiztonságra, lesz megfelelő számú rendőr, minden településen lesz rendőrőrs és körzeti megbízott – ezt mondta Orbán Viktor az első, közbiztonságról szóló nemzeti konzultációt összegző beszédében.

( Ma 2010. május 11., kedd, Ferenc napja van )

Házkutatást tartottak a BRFK-n

Házkutatást tartottak a nyomozó ügyészek még pénteken a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Egy névtelen feljelentés alapján rendelt el nyomozást a Budapesti Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés gyanúja miatt május 6-án a BRFK és egy cég közötti szerződés kapcsán. A nyomozó ügyészek ezzel kapcsolatban kerestek dokumentumokat a rendőrségen. Gyanúsított nincs, az eljárás ismeretlen tettes ellen tart.

• Tovább

Továbbra is rejtély, ki kaphatott 70 milliót a városházán (+videó)

Nyáron várható vádemelési javaslat a vezetői visszaélések ügyében

Egy hónap alatt sem sikerült kiderítenie a FKF felügyelőbizottságának, hogy a pusztazámori beruházásból kinek juttathatott vissza 70 millió forintot a nyertes cég a városházára. A vizsgálat elkészítésével megbízott külsős cég mindössze annyit tudott meg: a hulladéklerakóban keletkező gáz hasznosításáról szóló pályázatot rövid határidővel írta ki az FKF Zrt. és ezzel megsértették a közbeszerzési törvényt.

Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!

Korábban Bielek Péter Fővárosi közterület-fenntartó vezérigazgatója rendőrségi tanúvallomásában azt mondta, hogy a közbeszerzés második körében 70 millióval magasabb összeg szerepelt, ezt a pénzt pedig feltehetően a városházára juttatta vissza a nyertes cég.

A külső szakértői vizsgálat a dokumentumokban nem talált okot arra, hogy miért kellett megnövelni a pályázati összeget. Az elkészült jelentésről Szaniszló Sándor, az FKF Zrt. szocialista felügyelőbizottsági elnöke számolt be a Hír Televíziónak. Azt is elmondta, hogy vizsgálatot kezdeményez, amiért az igazgatóság által jóváhagyott 450 millió helyett tavaly 600 millió forintot költött a társaság kommunikációra.

A szakértői jelentést, és a Hír Televízió által feltárt újabb ügyeket szerdán tárgyalja a felügyelőbizottság.

(hírTV)

Nyáron várható vádemelési javaslat a vezetői visszaélések ügyében

Várhatóan nyáron tesz vádemelési javaslatot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségnél tapasztalt vezetői visszaélésekkel kapcsolatban a Nemzeti Nyomozóiroda.

A felügyelőség elnökét és főosztályvezetőjét hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással gyanúsítják, miután kiderült hogy Papp István és Cseke Zoltán nullás igazolásokat állított ki a munkaügyi szabálysértések miatt elmarasztalt cégeknek.

A törvénysértésekről elsőként a hírTV Célpont című műsora számolt be. Az ügynek jelenleg hét gyanúsítottja van, mindannyian szabadlábon védekezhetnek.

(hírTV)

Megegyezett az MSZP a Jobbikkal

Az ellenzéki pártoknak kedd délután sikerült megállapodniuk az új parlamenti bizottsági struktúrában elfoglalt elnöki tisztségekről. Ennek értelmében MSZP-s képviselő vezeti majd a költségvetési, a foglalkoztatási és a fogyasztóvédelmi, jobbikos politikus a nemzetbiztonsági és az ifjúsági, LMP-s pedig a fenntartható fejlődésért felelős bizottságot.

Az ellenzéki pártok 16 bizottsági alelnöki posztot kaptak, ezek közül 6-6-ot ad az MSZP és a Jobbik, négyet pedig az LMP. Az is eldőlt, hogy a mentelmi és az emberi jogi bizottságokat KDNP-s politikus elnökli majd. A tárgyalásokat várhatóan péntek reggel fejezik be a parlamenti frakciók képviselői formálisan is.

A kedd délutáni egyeztetés végén vita alakult ki a politikusok között: Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke azt kérdezte Vona Gábortól, a Jobbik elnökétől, hogy fenntartja-e álláspontját, és a pénteki alakuló ülésen valóban a gárda egyenruhájában vesz-e részt? Vona megerősítette, hogy az Új Magyar Gárda egyenruhájában, vagyis fekete mellényben, Árpád-sávos pajzs mintával és a hátán oroszlán-hímzéssel vesz részt, amivel szolidaritását fejezi ki azokkal az emberekkel, akiket „az előző kormány demokratikus jogaik gyakorlásában antidemokratikus eszközökkel megakadályozott”.

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője felhívta a Fidesz figyelmét, hogy Schmitt Pál házelnök remélhetőleg készül Vona Gábor akciójára. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor annyit közölt: reméli, hogy minden képviselő a parlamenti hagyományoknak és a közjogi beállítottságnak méltón vesz részt az alakuló ülésen, amelyet ugyanakkor Sólyom László államfő hívott össze és ő is nyitja meg, így az „alakuló ülés értékelése az ő lehetősége”.

Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke azt is bejelentette, hogy a Jobbik képviselői a parlament alakuló ülése előtt az Országgyűlés kupolatermében a koronát körülállva is szeretnék elmondani a képviselői esküt. Az MSZP szerint ez ugyanakkor nem méltó a köztársaság eszméihez, hiszen Magyarország nem királyság.

(FH)

Megszépül a Zirci Arborétum

Csaknem 90 millió forintból újul meg a Zirci Arborétum. Az ország legmagasabban fekvő arborétumában műszaki és természeti munkákat is végeznek, újra telepítik például a híres kétszáz éves hársfasort. A munkálatok nyáron kezdődnek.

• Tovább

Visszaéltek Demján nevével, feljelentést tett

Feljelentést tett Demján Sándor, mert valaki a nevében küldött elektronikus leveleket még szombaton egy ismeretlen e-mail címről - tájékoztatott közleményében kedden Koncz Ernő, a TriGránit Zrt. kommunikációs igazgatója.

Pannóniafesztivál május 20-23 Várpalota

Link

http://www.pannoniafesztival.hu/megkozelites/
(És még sok információ)

Kocsis István - Az ünnepi előadásra 2010. május 11-én délután 17- óra

A magyar nemzet a legfontosabb kérdésben: az alkotmány kérdésében nem élhet választójogával!
Interjú Kocsis Istvánnal

A Csodás Hagyatékunk Kulturális Egyesület szeretettel meghívja Önt és kedves családját, hogy együtt ünnepeljük meg Kocsis István drámaíró születésnapját egy az író életművének sokoldalúságát bemutató ünnepi műsorral és az ezt követő fogadással.

Az ünnepi előadásra 2010. május 11-én délután 17- órai kezdettel kerül sor a Budapest, Arany János u. 10. száma alatti Aranytíz Kultúrház színháztermében.

Barátok, pályatársak köszöntik Kocsis Istvánt. Műveiből apró jeleneteket adnak elő az író előadóművész barátai.

Az ezt követő fogadásra a Székely Kör teremében, ugyan itt, az Aranytízben kerül sor.

Az alkalom támogatói:

Csodás Hagyatékunk Kulturális Egyesület
Tiszta Formák Alapítvány
Székely Kör
Magyar Írószövetség
Magyar Katolikus Rádió

Kérem, részvételi szándékával kapcsolatos visszajelzését és interjú készítési igényét a hagyatek@csodashagytekunk.hu e-mail címen, vagy +36/30/2819491 telefonszámon szíveskedjen jelezni. Az interjúk készítésére az ünnepi műsor végén, azaz várhatóan 19-órától kerülhet sor.

Gy: Kérlek, engedd meg István, hogy az olvasók és a magam nevében Boldog Születésnapot kívánjak neked! Személyed és munkásságod kétségtelenül kiemelkedő szerepet játszott nemzetértékelésünk, nemzettudatosságunk alakulásában. Ifjú bölcsészek állam-, és jogtudósok olvassák munkáidat. Drámáid, olvasva, de színpadon is magnetikus erejűek. Bölcselettudományi előadásaid a magam tapasztalatából is mondhatom, hogy ellenállhatatlan erővel késztetnek a mély elgondolkodásra és egyben reményt, illetve büszkeséget is csepegtetnek. Ha most visszatekintesz az eltelt hetven évre, hogyan értékeled azt a pályát, amit befutottál?

   F:

    Elégedetlen vagyok. Tehetetlennek érzem magam. Naponta eszembe jut, hogy oly korban élünk, amikor a legnagyobb kihívással kell szembenéznünk... A magyar nemzet fogy, öregszik. A magyar nemzetnek méltóképpen szembe kellene néznie a nagy veszedelemmel: a nemzethalál rémével, de nem teszi. És a magyar nemzetnek mintha mára kihalt volna az önvédelmi ösztöne - ó, tisz­telet az öntudatos 10%-nak! -, igen, kihalt az önvédelmi ösztöne, mert ennek táp­lá­lója nem más lehetne, mint az egészséges magyarságtudat, de a magyar nem­zettudat oly siralmas állapotban van, mint soha a magyar nemzet történelme folya­mán... Szükségképpen alakult ki ez a drámai helyzet? Nem szükségképpen, hanem egy olyan mulasztás következményeképpen, amely elkerülhetetlen lett volna... A végzetes mulasztás: a rendszerváltoztatás idején nem állítottuk helyre a köz­jog­-foly­to­nos­sá­got a Szent Ko­ro­na vé­del­me alatt, a Szent Ko­ro­na ta­na által érvényesülő tör­vénysértés jogot nem alapít elve alap­ján. A következő két évtizedben sem állítottuk helyre... Miért nem élt a magyar nem­zet legfontosabb jogával: a jogfolytonosság helyreállításának jogával? Minden idők legcinikusabb döntése állta útját. Miben is áll ez? A magyar nemzet a legfontosabb kérdésben: az alkotmány kérdésében nem élhet választójogával: nem veheti igénybe a népszavazás intézményét. Nemcsak cinizmusról van szó: az a magyar közjogba nemrég becsempészett tilalom, mely szerint népszavazást kezdeményezni éppen az alkotmányt érintő kérdésekben nem lehet, közjogi képtelenség.
Nem élt a magyar nemzet legfontosabb jogával: a jogfolytonosság helyreállítá­sának jogával, s alulmaradt a XX-XXI. század fordulója évtizedeiben lezajlott nagy küzdelemben. Nem vált jelentős nemzetté, amikor ismét jelentős nemzetté válhatott volna. S tovább gyengült a magyar nemzettudat. Annyira, hogy a magyar nemzet akkor sem védekezett méltóképpen, amikor valódi privatizáció helyett az ország ki­rablása kezdődött el.
    Pedig nincs más megoldás: a magyar nemzetnek csak akkor lesz méltó jövendője, ha visszamenekül a Szent Korona védőboltozata alá. Ha ez nem történik meg, akkor hiába írtam több könyvet a Szent Korona misztériumáról és tanáról.

Gy: Tapasztalhatóan különös érdeklődésed van a jog és a jogtörténet irányában. Honnan ered ez?

Sokszor felvetettem a kérdést, mi lett volna a magyar nemzet sorsa a Szent Korona tana nélkül, a történelmi magyar alkotmány nélkül, az erős magyar közjog nélkül. Válaszom: a megsemmisülés lett volna a sorsa. De a magyar nemzet megmaradt, a magyar államiság megmaradt, mert a XVI. század harmadik évtizedében különös dolog történt: mind a fő-, mind a köznemesség abbahagyta a vezető szerepért folyó harcot, s egy igen erős hatalomnak adta át a vezetést. Ez az erős hatalom a magyar közjog. A közjogi tanná vált Szentkorona-eszmével, a Szentkorona-tannal legyőzhe­tetlenné erősített közjog. Történelmünkben ezután is meghatározóak a gazdasági és katonai erőviszonyok, de legmeghatározóbb a közjog. A magyar történelem ettől kezdve tulajdonképpen a közjog története, illetve a Szentkorona-tan története. A közjogi küzdelmek története. S ha nem így lett volna, a magyar állam valószínűleg már a XVI. században megszűnik létezni.
Közjogi győzelmekkel van tele a Habsburg-kori magyar történelem, s e győzelmeket nemcsak azért kellene bemutatni történelemórá­kon (nemcsak egyetemeken, de gimnáziumokban is), mert különben érthetetlen, hogy a magyar rendek ellenállását a Habsburg-házi uralkodóknak miért nem sikerült megtörniük (a történelmi alkotmányt, de különösen a Szentkorona-tant mint ha­talmukat gyöngítőt eltörölni akarván), hanem azért is, mert e nagy közjogi győ­zel­mek megismerése hatékonyan erősíthetné a mai fiatal nemzedékek nemzeti öntuda­tát. Semmi másnak, mint hallatlan érzéketlenségnek, sőt butaságnak tekinthetjük azoknak a nagy magyar győ­zelmeknek az elfelejtését, amelyek ha "csak" közjogi győzelmek is, a mai magyarság nemzeti öntudatának erősítéséhez nem kevésbé hatékonyan járulhatnának hozzá, mint a csatatéri győzelmek.

Gy: Mindig is csodálattal töltött el a mindenkor tapasztalható nyitottságod, optimizmusod az élet különböző helyzeteiben. Mi táplálja ezt benned?

Levontam a következtetést abból, hogy a magyar történelem misztériumjáték. Lássuk csak:
Ha a magyar történelem valóban misztériumjáték, akkor ellenségeink győzelme látszat-győzelem. Trianonban a magyar nemzetet keresztre feszítették, de ha Magyarországot hité­nek valódisága, Istenhez való hűsége megtorlásaképpen darabolták fel, büntették min­denki helyett, ellenfél és szövetséges he­lyett egyaránt , akkor tudnunk kellene ar­ra is a választ, hogy pontosan mit tekintettek Trianon urai (a kulisszák előtt ágálók, illetve a kulisszák mögül diktálók) oly figyelemre méltónak, rendkí­vülinek a magyarországi hitéletben, hogy elren­del­jék annak a misztériumjá­ték­nak a megrendezését, amely­ben Magyarországot (mint Istenhez legközelebb álló földi ki­rályságot) keresztre feszítik? Mert Regnum Mari­anum? Mert a Szent Korona or­szá­ga? Tekin­tetbe vették, hogy éppen azáltal, hogy a Szent Korona a szak­rális fejede­lem jog­utódja, a Szent Korona tana tulajdon­képpen át­mentette Magyaror­szágon a szakrális királyság korának legfontosabb hagyományait még a XX. századba is? Valódi szakrális királyságnak tekin­tet­ték talán a Magyar Királyságot? Valóban hit­ték, hogy Magyarorszá­gon szökkenhet szárba és nőhet az Égig az üdvnek fája, amely aztán addig terebé­lyesedik, míg ágai körül nem ölelik a földet?
Legyünk derűlátók, mert nem is lehetnének vég­ze­­tesek ellenségeink rombolásai, hiszen Isten az Önmaga helyett keresztre fe­szítettet, keresztre feszítetteket mindig feltá­maszt­ja. Más szavakkal: amit (akit) a sátán az Úr Jézusra emelt fegyverrel próbál megsem­misíteni, az nem semmisül meg, hanem csak megsemmisít­hetet­lenné válik. Mindig erről szólt és mindig erről fog szólni a Miszté­riumjáték utolsó felvonása.

Gy: Mit jelent számodra a hit?

Küzdelmet - mégpedig önmagunk legyőzéséért.
    Mit jelent önmagunkat le­győz­ni? Sok mindent jelent, de elsősorban azt, hogy létezé­sünk középpontját földi lé­tünkben is át kell helyeznünk Időtlen Énünk középpontjába.

Gy: Számos történelmi személyiség életútjának, önnön személyiségének, illetve korának az elemző bemutatását végzed drámáidban. Mi indított el ezen a sajátos kutató úton?

   Azokról szeretek írni, akik részt vállalnak egy hatalmas küzdelemben: a "kizökkent idő" helyretolásáért folyó küzdelemben. Mikor zökkent ki? Amikor a megbízható, átlátható (mert benne mindenki beavatásának minősége által meghatáro­zottan foglalhatta el a helyét) szakrális hierarchia helyét elfoglalta a megbízhatatlan, áttekinthetetlen hivatalos hierarchia.
    Drámáim hősei közül Mátyás király jut most először is eszembe. Őt a keresztény világ Alighieri Dante korától várja. Hogy is volt ez a maga bonyolultságában? Dante az Isteni Színjátékban mondja el leghatásosabban, hogy jaj a keresz­tény világ­nak, ha szembefordul a szakrális királyság éltető ha­gyományaival. Milyen félelmetes változás következett be a szembefordulás következménye­képpen? A királyi ud­va­rokba a "legkártékonyabb" félelem költözött be. Szükség­képpen, hiszen az uralkodók ez új korszakban már rend­sze­rint visszaéltek a hatal­mukkal. A félelem aztán termé­szetesen el­ül­dözte a hűséget, és maga köré vonzotta a szolga­ságot. Hogy az európai ke­resztény világ uralkodói (királyai, fejedelmei, fő­pap­jai, főhivatal­no­kai) meddig jutottak a züllés útján, megtudhatjuk Machia­vellit olvasva. Az ő fejedelme már nem törődik Isten akaratával, s legfőbb uralkodói cél­ja eléggé szégyen­letes, mert nem más, mint a hatalom megtartása. Az új korszak királyai már fari­ze­us királyok, ha­zudják még, hogy Isten ke­gyel­méből uralkodnak, Isten kegyel­méből birtokol­ják a földet, amellyel híveiket, szolgáikat megju­talmazzák, de ők tudják leg­­­jobban, hogy uralmuknak és gazdagságuk­nak semmi köze Isten kegyelmé­hez. És a keresztény világnak egyre nagyobb szüksége van valakire, aki "a kizök­kent időt" hely­­re képes tolni. (Kizökkent idő = éltető hagyományok eltű­nése, a szak­rális ha­gyományok semmibe­vé­tele.)
    A Dante segélykiáltására nem érkezik méltó válasz - egészen Hu­nya­di Mátyás fellépéséig. De nemcsak a nagy király küldetéstudatáról kellene most szólnom, hanem a rejtélyes elbizonytalanodásairól is. Ha Mátyás király sokszor elbizonytalanodott, akkor miért? Elbi­zony­talanodott, mert rádöbbent: a nyugati ke­resztény vi­lá­got talán már nem lehet megmenteni. Figyelte a bécsieket Bécs el­fog­la­lása után. Ők félnek tőle, és nem szeretik. Ő egy sze­rencsésebb és tehetségesebb, rátermettebb Habsburg Frigyes a sze­­mükben. Pedig minden szabadságában megerősítette a várost. De egy Frigyesnek látják. Egy sikeresebb, egy győztes Frigyes­nek, de csak egy Frigyesnek. És Bécs népe olyan, mint Nyugat-Euró­pa né­pe. Az a nagy baj, hogy már belenyugodtak ab­ba, hogy frigye­sek, fa­rizeus királyok uralkodjanak felettük. Bele­nyugodtak? Bele­szoktak, már el sem tudnak képzelni mást. Igen, az emberek már berendezkedtek a farizeus királyok uralta új rend­szer­be... Mindenki farizeussá válik, a királyok kör­nye­zete is, a ki­sebb ne­mesek is, a nép is. Itáliai hívei viszont méltóképpen erősítik Má­tyás önbizalmát biz­ta­tásukkal: nincs más megoldás, új Atillaként kell győze­del­mesen végigvonulnia Mátyás királynak Európán, meg­vál­tó katarzis átélésére kény­szerítvén az európai népeket... Igen, mert a legsürgősebb ebben a korszakban, hogy a keresztény vi­lág megigazuljon. Mind a királyi udvarokban, mind a püspöki udva­rokban megiga­zuljon, de minden keresztény hajlékban, a leg­sze­ré­nyebb hajlékban is megigazuljon! Mert az iszlám világgal csak a meg­tisztult keresztény világ küzd­het meg méltókép­pen... Igen, Mátyás figyelembe vette, hogy a keresztény hadak ak­kor lesznek képe­sek megsemmisíteni a Mohamed-hitűek hadait, ha a keresztény világ nemcsak egy­ségesen harcol, de meg is tisztul. És vállalta a legszentebb küldetést, "a kizökkent idő hely­­retolását". Miért hitte, hogy Nyugat-Európa őt szeretettel fogadja? Így gondolkozott: ha min­den templom minden papja beje­lenti, hogy a forma üressé vált, és meg kell tölteni tartalommal, visszafor­dulván a szakrális hagyományokhoz, akkor a keresz­tény em­ber még magához térhet. És ha magához tért, ha ismét fogé­konnyá vált, akkor várja, hogy a valódi király megjelenjen. És felis­meri a királyt, mert vissza­nyerte a valódi király és az álkirály megkü­lönböztetésének a képességét... És hagy­­ja, hogy a valódi király vis­sza­vezesse őt Is­ten­hez.
    Arra szeretném most még felhívni a figyelmet, hogy a magyarság történetében a nagy változást nem a kereszténnyé válás jelenti, nem Szent István hitújító reformja jelenti, hanem a szakrális királyság megszű­nése. És a magyar szakrális királyság Mátyás király haláláig tart.
De a magyar szakrális királyság története nem fejeződik be a magyar szak­rális királyság hivatalos megszűnésével. És éppen azért nem fejeződik be, mert a Szent Korona átmenti a Mohács utáni évszá­zadokba a szakrális királyság szent hagyo­má­nyait. Ezt világo­sít­ják meg a Szent Korona tanának bizonyos vonatkozásai, így az a központi kérdése, hogy a Szent Korona a magyar közjogban a szakrális király jog­utódja. És éppen a magyar közjog­fejlődés sajátosságait tanulmányozva erősödik meg­­győződésünk, hogy egyáltalán nem véletlenül állít­ják sokan mai kutatóink kö­zül - Bibó István nyo­mán, de őt is félreértve -, hogy a ma­gyar társadalom fejlődése, el­sősorban a köz­jogfejlődés megké­­sett. Nem vélet­le­nül és nem jogtalanul, de félre­értik és félremagyarázzák, mert nem tudják felfogni a ma­gyar műveltség évezre­deket átvészelő archaikus, szakrális hagyományainak a nagy rejtélyeit. A legfon­tosabb: ha e megkésettség azt jelenti, hogy a magyar társadalom év­századokon át "kor­szerűtlenül" ragaszkodott a szakrális királyság szent hagyo­má­nyaihoz, akkor áldott megké­sett­ségről beszélhetünk.
Az is eszembe jut most, hogy két éve, 2008-ban Hunyadi Mátyás királlyá koro­názásának 550. évfor­dulóján azt ünnepelték "hivatalosaink", hogy Mátyás sikerrel alkalmazkodott a nyu­gat-európai politikai divat­okhoz...

Miképpen állíthatták e képtelenséget?! Mátyás alkalmazkodott volna ahhoz a nyu­­gat-európai divatos irányzathoz, amely előkészítette a mai liberális ideológia győzelmének az előfeltételeit, az a Mátyás, aki egyesíteni akarta a keresztény világ konzervatívjait?! Az a Mátyás, aki helyre akarta tolni a "kizökkent időt"? Az a Má­tyás, aki Európai Uniót akart teremteni, de szakrá­lis Európai Uniót?!

Mit tartok még fontosnak hangsúlyozni? Összefügg a "korszerűtlenség" kérdésével, hogy a Mohács utáni Magyaror­szá­gon a nagy drámai helyzetekben igen gyakran oly erős fénnyel ragyogott fel a rej­télyes szak­rális hie­rarchia, hogy elhomályosította a hivatalos hierarchiát. (Ez történt a reformkorban, s a reformkor sok rendkívüli eseménye ezért tűnik a mából visszate­kintve csodaszerűnek.) Ilyen időszakban a meghatározó személyiség nem a hivatalos hierarchia első embere, hanem a szakrális hierarchia csúcsán álló. A tisztségnek, amelyet visel az archaikus hierarchia feje - ha nem azonos a hiva­talos hierarchia csúcsán állóval -, e tiszt­ségnek a neve: szakrális fejedelem trónus nélkül. Ilyenek drámáim hősei közül: Széchenyi István vagy Bolyai János... De majdnem mindegyik drámám hőse szakrális fejedelem trónus nélkül.

Gy: Tervezel újabb drámával jelentkezni a jövőben? Milyen témában gondolkodsz?

Bocskai Istvánról írok drámát. Miért?
    Bocskai életének, uralkodásának rejtélyeivel ha méltóképpen foglalkozunk, akkor bizony a Szent Korona misztériuma és tana eddig felfoghatatlannak tűnő kér­dés­kö­rei világosodnak meg előttünk.
    Mintha 20 év sűrűsödne két esztendőbe, olyan gyorsan és olyan mértékben va­lósul meg Bocskai István minden terve 1604 decembere és 1606 decembere között:
- megerősíti a békét a törökkel - kedvező feltételekkel,
- megköti a bécsi békét - saját akarata és nem a Rudolf császár-király akarata szerint - a Habsburg-házzal,
- kibékíti Zsitvatorokban a török és a német birodalmat, s e három békekötéssel végre megszületnek a feltételei a tizenöt éves háború befejezésének,
- mindezek mellett nemcsak Magyarországon, de Erdélyben is - ahol joggal gyűlölték két évtizeden át - ujjongva fejedelemmé választják, s egyre többen hiszik, hogy ő Isten küldötte vagy kiválasztottja...
A harcok szűntével tétlenségre "kárhoztatott" katonanépe (elsősorban a hajdúk) szá­mára keresi és megtalálja az új feladatot: elrendeli - mégpedig nagyszerű indok­lás­sal -, hogy ellenség nem lévén önmagukkal küzdjenek meg a jövendőben - ne­mesedésük érdekében. De a nemesítésnek nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi feltételeit is megteremti: birtokhoz juttat tízezer hajdút, megadva nekik a nemesítő kiváltságlevelet is.

A legrejtélyesebb kérdés: miért tekintik Bocskait - akinek a múltjában bizony sok a szégyellnivaló is (és ő nem is szépíti, nem is mentegeti "machiavellista" ifjú­ko­rának vétkeit) - egyre többen Isten küldöttének, illetve kiválasztottjának... Sike­rei mindenkit el­kápráztatnak? Felfigyel környezete olyan különleges képességeire, me­lyekre nem találja az ésszerű magyarázatot? Ő maga nem tiltakozik, sőt magyarázattal szolgál, bár tudja, hogy felesleges, sőt kockázatos lenne mindazt elmondania önmagáról, amit csak a metafizikai meg­köze­lítést vállalva lehetne felfogni. Különös, hogy azok is hisznek Bocskaiban élete két utolsó esztendejében, akik nem azzal a szándékkal jelennek meg az udvarában, hogy segítségére legyenek. Az emberek bizony megváltoznak a jelenlétében, s zavartan keresik a magyará­za­tot... Sokan mondják, hogy akármihez fog, csodákat teremt... Ő maga miképpen éli meg a sikerek rövid, de "sűrű" idejét? Mindenekelőtt: magától értetődőnek tartja-e sikereit?

 Mikor elindul a török tábor­ba, nemcsak katonái és hivatalnokai tartanak attól, hogy úgy járhat, mint annak idején Török Bálint, hanem ő maga is... Mondja is, hogy mintegy Isten-ítéletet vál­lalva megy a török nagyvezér táborába. Végrendeletet is ír indulás előtt... Küldene szívesen mást maga helyett, de nem te­heti. Mert ha sikeres hadjárataiban - sokszor valóban csak csodával magyarázható győzelmeiben - őt az Ég segítette, akkor ő nem óvatoskodhat, mert bármiféle gyáva tette annak az uralkodónak, akit az Ég va­ló­dinak tekint, bizony szembefordulás lenne az Éggel. És gondolatait az Isten-íté­letről - bár még bizonytalan hangon - át is fogalmazza: "Uralkodónak lenni azt je­len­ti, mint szüntelenül Isten-ítélet alatt álla­ni." (Minden szakrális fejedelemnek ez a jelmondata.) És a török táborban folyta­tódnak a csodadolgok: a nagyvezér közli ve­le, hogy a szultán nemcsak megbocsá­totta neki, hogy béketárgyalásokat folytat a török birodalom legnagyobb ellenségé­vel, Rudolf császárral, de megbecsülése jeléül koronát is küldött számára. Bocskai nem akarja magát magyar királlyá koro­náz­tatni, de a koronát - mint gyönyörű ék­szert és nem mint a Szent Korona helyette­sítőjét - udvariasan elfogadja. És haza­térve a török táborból, várja az újabb felfog­hatatlan jó hír, hogy a bécsi béke­tár­gyaláson a Rudolf császár-király nevében tár­gya­ló Mátyás főherceg szembe­fordult önmagával - és mintegy varázslatban - ma­gyarpárti nyilatkozatokat tesz...
    És Bocskai kezdi átélni, hogy mintha a Világ Tengelyében lenne az ő létének kö­­zepe... Mintha valóban az övé lenne az Egyensúlyteremtés legmagasztosabb sze­repe. Természetes, hogy küldetéstudata egyre erősödik: talán ő lesz az, aki helyre­tolja a kizökkent időt: aki megnyitja országa fölött - és talán az egész keresztény vi­lág fölött - az Ég Kapuját. (Mintha úgy tenne politikusként, mint két évszázaddal később Bolyai János tudósként, aki miután "megváltotta" a geometriát, megkíséreli az emberi létet is jobb minőségűvé átalakítani.) De ekkor rádöbben arra is, hogy ez a legmagasztosabb, legrokonszenvesebb sze­rep nehezebb, mint előbbi szerepei: a hadvezéri, a főhivatalnoki. Mert e szerep azt követeli, hogy miután megteremtette a békét, s rendet teremtett a politikai életben is, vállalnia kell többet is, szokatlanabbat is: rendet kell teremtenie a hitéletben is... E sze­reptől hiába óvják a környezetében levő papok. És a hadvezér-fejedelem az ő sze­mükben mintha kezdene átalakulni hitvitázó, hitélet-reformáló fejedelemmé... Aki erősödő küldetéstudata alatt mintha már-már összeroskadna...
A Kiválasztott szerepében tehát nagyobb próbákat kell kiállnia, mint előző szere­peiben. Ez időszakban egyesek ellene fordulnak, mások méltóképpen segítik. Utób­biak közül a legrejtélyesebb, legvonzóbb és Bocskai István számára legfontosabb szemé­lyiség az a Mária Krisztierna hercegnő, aki néhány évig Báthory Zsigmond feje­delem felesége volt, s aki a "világra szóló" válás után az erdélyiek közül csak Bocskaival tartja a kapcsolatot. Történelemtudományunk nagyon talányosnak tartja szemé­lyiségét, s bár nem vitatja el tőle az Erdély végzetes asszonya minősítést, nem mer következtetéseket levonni még abból sem, hogy amikor 1606 elején Bocskai István feleségül kéri, igent mond, s a házasságkötést csak Mária Krisztierna unokafivére, Rudolf császár-király tudja megakadályozni, de még abból sem, hogy a szép és még mindig fiatal hercegnő Bocskai István váratlan halálának hírére azzal a sokat sejtető elhatározással válaszol, hogy kolostorba vonul...
Mi viszont vegyük csak komolyan ennek a különös szerelemnek a történetét.

    De viszonyukat ne értsük félre és ne hamisítsuk meg tudatlanságukban... Nem valószínű, hogy Mária Krisztierna szeretőjévé vált annak a Bocskainak, akihez hozzá is akart menni feleségül... Szerelmük története nem jelentéktelenebb és nem kevésbé magasztos, mint a legszebb beteljesült szerelem története, hiszen bevezet minket az ún. szakrális szerelem világába.
     Ami Bocskai István és Mária Krisztierna szerelmi viszonyában történik, az bi­zony mintha a metafizikai valóság része volna. De viszonyuknak van ésszerű ma­gyarázata, ha nem is könnyű ésszel felfogni. Történetük hasonlít Trisztán és Izolda történetéhez, de nem ugyanaz. Bocskai István és Mária Krisztierna története könnyebben megfejthető a magyar mitológia és a magyar archaikus népmesék se­gítségével. Mit kell tekintetbe vennünk? Mitológiánk és népmeséink a rejtélyes tündérvilágról, elsősorban Tündér Ilonáról szólván egy na­gyon régi bea­va­tási módról vallanak.
Hol van Tündér Ilona kastélya? Tündérhon­ban, az Égi Térben. De Tündér Ilona kas­télyának a megközelítése a mitológiánk és az archa­ikus népmeséink szerint még­sem volt mindig oly felfog­hatatlanul nehéz. Mert oda egy­szerűen be lehetett lova­golni. De táltos pari­pával. E beavatási mód Bocskai száza­dában már nem élő, de még könnyen feléleszthető. Aztán bevonul a mondák, regék világába. A mi­to­ló­giánk részévé válván.
   Mária Krisztierna politikusi szerepet is vállal: megpróbálja unokabátyját, Rudolf császár-királyt megnyerni a magyarság ügyének. Nem ér el ebben komolyabb sikert, ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, milyen uralkodó volt Habsburg Rudolf. A XVI-XVII. századi politizáló hercegnő mintha példaképe lett volna a XIX. szá­zadi Széchenyi Istvánné Seilern Cerscence-nak vagy Erzsébet Amália Eugénia Wittels­­bach-nak, aki a mi Erzsébet királynénk lett.
Mindhármuk rejtélyes magatartása alapján kérdezhetjük: - Mi is volt az értelme a nem magyarok számára a magyar lét vál­lalásának a történelem nagy drámai hely­zeteiben? Gyarló, kicsinyes, kényelmes önmaguk le­győzése egy nemesebb énük által, ennyit je­lentett? Vagy többet? Ki a ma­gyarsá­gát vállalta, az tudatosan áldozatot vállalt? Meg­vi­lágosító ál­dozatot? Beavató ál­dozatot? Bizonnyal így fogták fel átváltozásukat: a ma­gyarság vállalása földi nemte­len vá­gya­ik, érzel­meik legyőzését is jelenti, a mil­liárdéves égi léthez képest percnyi földi lét magasztos meghaladását, az örökké­valóság kiérdemlését... Aki a magyar létet vá­lasztja, Isten felé közeledik. Isten kö­zelségében erőssé, legyőzhetet­len­­né válik. Isten tekintetében változik át szénmi­nőségűből gyé­mántminőségűvé. Mindhármuk élete arról szól, mit jelent a Szent Korona tag­jává válni, mit jelent a Szent Korona misztériumában élni...

Gy: Napjainkban általánosan tapasztalható az igény a nemzeti hagyományok újra felismerésére. Hogyan látod most a mai magyar társadalom belső helyzetét, nemzeti tudatosságát?

Szeretném hinni, hogy még a színjátszásunk is visszafordul a hagyományainkhoz... Ráférne, hisz a mai magyar színjátszás nemcsak a Jászai Mari korabeli Aranykori Színházhoz viszonyítva je­lentéktelen, de még a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek Színházához képest is... Igen, a legfájóbb kérdéseket kell feltennünk: miért haldoklik a mai ma­gyar színjátszás? Miért nincsenek a mai Magyarországon valódi, a Magyar Színházi Aranykor hagyományaihoz méltó nemzeti színházak? Talán azért - töprenghetünk a válaszon -, mert nem vállalják, amit vállalt a Magyar Színjátszás sokkal, de sokkal nehezebb körülmények között is: a régebbi korok magyar hagyományainak, miszté­ri­u­mai­nak csodaköveiből a mai magyar színjátszás hangadói nem építenek bevehe­tetlen várat: a régi éltető hagyományokat, a szent hagyományokat nem becsülik meg, hanem inkább kicsúfolják, s így különös, szánalmas drámát készítenek elő.
E drámában a tragikus hős, a megsemmisítő csapásokat elszenvedő hős nem más, mint maga a Magyar Színjátszás. Ellentmondás vagy nem az? A magyar színjátszás belepusztul abba, hogy szolga­lelkű irányítói engedelmeskedtek a rejtélyes parancsnak: ne tűzzenek műsorra olyan darabokat, amelyek erősítenék a magyar nemzet öntudatát. És a televíziózás, rádiózás, újságírás állapota? Hogy létezhetnek Magyarországon olyan tévéműsorok, rádióműsorok és újságcikkek, amelyek mintha tudatosan sor­vasztanák a magyar nemzet öntudatát - mint a színházak, de a színházaknál is haté­konyabban! -, amelyek a magyar lelket az elmúlásra és nem az életre készítik fel?
    
Gy: Úgy hírlik, hogy a közeljövőben, új nemzetpolitikai irányelvek kerülnek bevezetésre, melyeknek az értelmében a határon túl élő magyar testvéreinket is a nemzet minden módon értendő testébe beemelni, illetve ott megtartani lesz majd lehetséges. Számodra, aki az erdélyi Szatmár megyében, Ombodon születtél, bizonyosan egészen különös módon érint ez a nemzetegyesítő szándék. Milyen várakozásokkal vagy most ebben a kérdésben?

    Nagy szükség lenne bizony az elcsatolt területek magyarsága méltó védelmezésére, mert ma a Kárpát-medencében minden előrejelzés ellenére erősödik a gyűlölködés szelleme. Pedig Magyarország szomszédai közül már nemcsak Ausztria, hanem Szlovákia és Románia is tagja az Európai Uniónak. És kérdezhetjük: ha nincsenek politikai okai a gyűlölködésnek, akkor miért erősödik a gyűlölködés szelleme?
    Nehéz erre válaszolni, miképpen arra is, hogy miért kell hazudni a történelemkönyvekben, ha nincs már politikai oka a történelemhamisításnak sem... Természetesen változott a magyar-román és a magyar-szlovák viszony a rendszerváltozás óta eltelt két évtizedben, majd az Európai Unióba való belépés után is. Nem lehetne ma parancsszóval betelepíteni több százezer román lakost az erdélyi magyar városokba (például Kolozsvárra) és a szlovákiai magyar városokba (például Kassára), hogy e városokban kisebbségbe kerüljön a magyarság, de a román és a szlovák politika újfajta módszerekkel sorvasztja a világháborúk utáni döntésekkel Magyarországtól elvett területek magyarsága létfeltételeit.
    Azok, akik egy nemzeti közösség létfeltételeit elsorvasztják, mit is cselekszenek tulajdonképpen? Népirtást hajtanak végre. Ehhez persze nincs joguk, ezért nem is nevezik nevén. Magas rangú román politikusok mindazonáltal majdnem nevén nevezik az utóbbi időben. Kényszerhelyzetben, mert válaszolniuk kell arra, miért nem támogatják az erdélyi magyarok olyan törekvéseit, amelyek nemzeti közösségként való megmaradásukat szolgálnák. A majdnem színmagyar Székelyföld lakossága például kinyilvánítja óhaját, hogy élni szeretne azon jogokkal, amelyek az egy tömbben (egy nagy területen többséget alkotva) élő történelmi nemzetiségeket vitathatatlanul megilletik Nyugat-, illetve Észak-Európában. Mint például a svédeket Finnországban, a dél-tiroli osztrákokat Olaszországban, a katalánokat Spanyolországban stb. Az autonómiáról van szó, arról az autonómiáról, amely intézményes feltétele a székelyföldi magyarság megmaradásának. A román vezető politikusok szerint a székelységnek nincs joga az autonómiához, mert Székelyföld autonómiája összeférhetetlen Románia alkotmányának első paragrafusával.
Mit jelent ez? Valóban van a román alkotmánynak egy olyan paragrafusa, amely tiltja a székelyföldi magyarság megmaradása feltételeinek a megteremtését? Akármennyire hihetetlen, de van. A vesze­delmes, de ártatlannak lát­szó paragrafus nem az, ami, hanem ellenkezője is annak, mint ami, és a kö­vetkező szavakból áll: "Ro­mánia [azaz a Trianonban létrehozott har­madik sok­nemzetiségű biro­dalom] szuverén és független, egységes és oszthatat­lan nemzet­állam." Ártatlan lenne ez a paragrafus, ha Romániában egységes nemzetállamról beszélvén politikai nemzetre gondolnának, és annak fogalmát helyesen értelmeznék. Ahogy például a történelmi Magyarországon az 1868-as magyarországi nemzetiségi törvény vitáján a legtekintélyesebb magyar politikus, Deák Ferenc értelmezte. A román alkotmány 1. paragrafu­sának helyes értelmezése ez lenne (ha a román politika is tekintetbe venné a politikai nemzet fogalmát): Románia úgy egységes nem­zet­állam, hogy a nemzetiségek lét­feltételei szabadon kibontakozhatnak: állami egyetemhez is joguk van, autonómiához is... De úgy látszik, Ro­mániában nem szabad helyesen értelmezni a politikai nemzet fogalmát, azaz úgy kell értelmezni, mintha a politikai nemzet azonos lenne az etnikai-nyelvi nemzettel. És ha úgy értelmezik, akkor le is lehet vonni olyan következtetéseket, hogy Székelyföldnek nem lehet autonómiája, s hogy amikor a Székelyföld autonómia-statú­tumának meg­fogalmazói le merték ír­ni, hogy "Székelyföldön a magyar nyelv egyenrangú az állam hivatalos nyelvével", akkor a ro­mán politiku­sok a politikai nemzet fogalmának sajátos román értelmezése alapján ki is jelenthették, hogy a székelyek képviselői megsértették az alkotmány 1. pa­ragrafusát, hisz meg merték fogal­mazni, hogy nem akar­nak el­romá­nosodni, nem óhajtanak a ro­mán etnikai nemzet tagjává válni. A politikai nemzet fogalma sajátosan román értelmezésének másik következménye, hogy a vezető román poli­tiku­sok némelyike szemrebbenés nélkül állíthatja, hogy nem lehet újra megnyitni a kolozsvári állami magyar egyetem kapuit, mert azt is tiltja az alkot­mány első paragrafusa. Az össze­függés a magyar egyetem újraindítása és az alkotmány 1. paragrafusa között nyilvánvaló, hiszen az alkotmány 1. paragrafusa csak úgy tilthatja a ko­lozsvári magyar egye­tem újraindítását, ha a politikai nemzet fogalmát valóban behelyettesítik az etnikai-nyelvi nemzet fogalmával. De ha ez így van, akkor az alkotmány 1. pa­ra­grafusa valóban kö­telezővé te­szi az erdélyi magyarság teljes felszámolását.
    A román al­kotmány első paragrafusa valóban felszólítás az etnikai tisz­togatásra, és román politikus mé­gis mer hivatkozni rá? - ámul­dozha­tunk. - Igen, e paragrafus a legci­ni­kusabb felszólí­tás az etnikai tiszto­ga­tásra, és mégis hivatkoznak rá. És így értelmezik: Romániában mindenki román, aki nem az, annak azzá kell válnia. Az egyetem példájánál maradva, fo­gal­mazzuk meg követ­kez­ményként: ha lesz állami magyar egyetem, az erdé­lyi magyarság nem kényszerül románná válni vagy ki­vándorolni, kö­vetkezésképp alkotmánysértő a magyar egyetem újrain­dítása. Ha a politikai nemzet fogalmát helyesen értelmeznék Romániában is, akkor ott is ugyanolyan következtetéseket vonnának le a nemzetiségek megmaradásának érdekében, mint annak idején a történelmi Magyarországon vagy több mai soknemzetiségű államban, és mondhatnák: a román politikai nemzetben a román nemzetiség a legnagyobb ugyan lélekszámra, de csak egy a többi között, s a többiek saját nyelvükkel, kultúrájukkal, autonómiájukkal tagjai a politikai nemzetnek. De ha a politikai nemzetet Romániában "összetéveszthetik" az etnikai-nyelvi nemzettel, akkor csak a román etnikai-nyelvi nemzet megmaradásának maradhatnak meg a feltételei... Mi a helyes megoldás? Megsemmisíteni több mint másfél millió magyar létfeltételeit, vagy módosítani az alkotmány első paragrafusát? Felülbírálható-e, módosítható-e egy alkotmány - vagy csak alkotmányértelmezés? -, amely népirtást rendel el, illetve amely tiltja a népirtás megakadályozást? A kérdés, remélem, költői...
    Eddig csak a romániai helyzettel foglalkoztam. Pedig nem jobb a helyzet Szerbiában sem, Szlovákiában sem, pedig utóbbi már tagja az Európai Uniónak. Szlovákiában például éppen mi történik? Újabb nyelvörvényt alkottak, mely igen kíméletlenül korlátozza a szlovákiai magyarságot anyanyelve használatában. Szlovákia is tagja most az Európai Uniónak, Magyarország is, de ez a szlovák politikusok számára az egyik legfontosabb kérdés. Meg az, hogy a szlovák állam meg tudja akadályozni, hogy a szlovákiai magyar katolikusoknak magyar püspökük legyen... És a szlovák katolikus egyháznak is mintha az lenne ma a legfőbb törekvése, hogy ne csak püspökük ne legyen a magyaroknak, de papjaik se... Legalább jobban megismerik a magyar hívők az állam nyelvét, ha a szentbeszéd szlovákul hangzik el. Mi ez? A gyűlöletszítás és a népirtás támogatása az egyházakban is teret hódít?
   Nem folytatom újabb példákkal, inkább kimondom: a gyűlölködés szelleme legyőzhető. E győzelemhez mindössze két feltétel teljesítése szükséges:

     a/ Tiszteletben kell tartani az egyenlő esélyek elvét.
     Az egyenlő esélyek elve az, amelyre manapság is oly elő­sze­retettel hivatkoznak a belgiumi vallonok és flamandok, amikor vé­delmükbe ve­szik a nem­zetiségi kérdésnek azt a megoldását, amely­ben egyik nem­zetiségnek a másik által való elnyomása akkor is lehe­tet­lenné vá­lik, ha egymás megbecsülésének nincs meg az érzelmi alap­feltétele. Ők azt állítják - és bizonyítják is tapasztalataikkal -, hogy az egyenlő esélyek elve, ha hagyják érvényesülni, csodákra is ké­pes: a gyűlöletet szeretetté tudja változtatni, miképpen az egyen­lőt­len esé­lyek elve, ha érvényesül, gyűlöletté változtatja a szeretetet.

     b/ Vállalni kell minden igazság, a teljes igazság kimondását. Mert a gyűlöletnek nincs jobb ellenszere, mint az igazság. (Az egyenlő esélyek elve - melyből kinőhet a szeretet virága - miképpen érvényesülhetne az igazmondás vállalása nélkül?)
A gyűlölködés szelleme a Kárpát-medencében csak addig uralkodhat, amíg az itt élő nemzetek - magyarok, románok, szerbek, szlovákok és a többiek - nem is­me­­­rik meg, illetve nem fogadják el múltjuk és jelenük minden igazságát.

Gy: Hogyan látod a magyar nemzet jövőjét?

   Megváltozhat a világ nem­zeteinek a viszonya a ma­gyar nem­zethez. A keresztény nemzetek legjobbjai, a valódi hagyományőrzők méltó választ szeret­nének adni egy nagy fenyege­tésre. Nem volt még ennél nagyobb veszedelem. Ma már nemcsak magyarok beszélnek a magyar nem­zethalál rémképéről, és nem­csak németek beszélnek a német nemzet­halál elkerülhetetlenségéről, hanem fran­ciák is a francia nemzethalál, angolok is az angol nemzethalál fenyegető réméről. Fogynak, öregszenek az európai nemzetek, és lelkiismeretes gondolkozóik már sejtik, hogy csak akkor menekülhetnek meg, ha visszafor­dul­nak a régi éltető ha­gyo­mányokhoz, a szent hagyomá­nyok­hoz. Tudják, hogy ha az idő "nem tolatik vissza a helyére", a nem­zethalál ellen nem tudnak küzdeni. És eszükbe juthat a magyar történelem. Eszükbe juthat a kizökkent idő hely­re­to­lójának a története, a Mátyás király története. Mátyásnak, az utolsó szakrális ki­rálynak a története. A magyar szakrális királyság egész története. Eszükbe juthatnak mindazok az éltető, szent hagyományok, amelyekhez a magyar nemzet segítségével térhetnek vissza. És tanulmányozhatják mindazt, amit a magyar mitológia, a ma­gyar szerves műveltség, az archa­ikus népmese, az ar­chaikus imád­ságaink, legen­dáink, regösénekeink, régi templomaink freskói, a keresztény magyar misztika, a magyar múlt magasztos emlékeit tudatosan, kevésbé tudatosan vagy önkéntelenül magába szívó magyar irodalom, elsősorban a magyar költészet és nem utolsó sorban a Szent Korona eszméje a ma és a jövendő számára is átmentett.
   Vegyük még tekintetbe a következőket: Nyugat-Európa népei nem fogták fel Trianon évében, hogy mi tör­tént a kulisszák mögött, nyilván a politikusok többsége sem. Nyugat-Európa államférfiai szolga­ként engedelmes­ked­tek vagy né­ma cinkosként. Tisztelet a kivételnek. Legtöbben nem tud­­ták, mit cselekszenek. Nyugat-Európa népei bizony nem fog­ták fel, mi tör­ténik: hogy ami­re a végsőnek szánt csapást mérik a cinkosságukkal, azok az éltető hagyo­má­­nyok. A sajátjaik is.
   Nem volt még tudomásuk a közelgő veszedelemről. De ma már szembe kell nézniük a keresztény nemzeteknek a nem­zethalál rém­ké­pével. És ha méltóképpen szembenéznek vele, megértik azt is, hogy Trianon rejté­lyes urai miért éppen Magyaror­szágot akarták megsemmisíteni. Tudták azok, hogy itt vetheti meg a lábát az, aki a kizökkent időt helyretolja: aki visszavezetheti a ke­resz­ténységet a szakrális hagyományokhoz. Az éltető hagyományokhoz.
    Aki ma felelősen küzd a nemzethalál réme ellen, aki nemzete szá­mára a bizton­ságos jövendő feltételeit szeretné megteremteni, az ma már Trianon ellensége. És akkor is, ha látszatra nemzetének nincs kö­ze Trianonhoz, akkor is, ha látszatra nem­zete Trianon kedvez­mé­nyezettje.

*** www.nemzetihirhalo.hu ****