Blogarchívum

2010. május 19., szerda

Captured: A Look Back at the Vietnam War on the 35th Anniversary of the Fall of Saigon – Plog Photo Blog

http://blogs.denverpost.com/captured/2010/04/30/captured-a-look-back-at-the-vietnam-war-on-the-35th-anniversary-of-the-fall-of-saigon-2/

21 megjegyzés :

  1. 91
    This is a general view of the first meeting between the United States delegation, left, and North Vietnam delegation on the Vietnam peace talks at the international conference hall in Paris, May 13, 1968. (AP Photo)

    (Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, csak a szőnyeg mintájára szeretném a magyar népművészet-értők figyelmét felhívni a 91. fotónál.)

    VálaszTörlés
  2. Iskolapéldája hogyan lehet egy megnyert háborút elveszteni rossz politikával.
    Továbbá iskolapéldája mi történik, amikor egy ország diplomáciája kényszerhelyzetbe kerül felkészületlenül....

    VálaszTörlés
  3. A 95. fotón, a gyermekét gyászoló anya arckifejezése és a világot-bejárt 112 rendített meg mélységesen. A kép közepén látható, menekülö kislány - túlélte, szerte a világban TV-állomásokon nyilatkozik ma is.

    Vissza, a szönyegmintához: sejtem, mire gondolsz. A motívumok lehetnének a magyar népmüvészet tipizált virágai, s amennyiben ez áll, akkor ez újabb bizonyítéka, hogy a többezer éves magyar-perzsa közös eredet él és virul napjainkban is.

    VálaszTörlés
  4. Majd` 40 esztendeje, hogy a vietnami háború véget ért: ma sem látok mögé.
    Legföképpen azt nem látom, mi volt a VALÓDI célja amerikai részröl.
    A szovjeteké teljesen világos: a rothadt vörös kommunizmust terjeszteni a világban. Lehet, hogy az amerikai is ilyen szimpla volt: ahol csak lehet, EZT megakadályozni ?

    VálaszTörlés
  5. Nyilván útját akarták állni a Szovjetúnió világhódító törekvésének.
    Mennyi szenvedés nyomorúság és halál jár ezzel!

    VálaszTörlés
  6. Az amerikaiakat belehúzták ebbe, teljesen felkészületlenül, úgy kerültek bele mint Pilátus a krédóba....

    VálaszTörlés
  7. "A vietnami háború[3] alatt bővebb értelemben a teljes második indokínai háborút (1957–1975), szűkebb viszonylatban az ebbe való közvetlen amerikai katonai beavatkozást (1959[4]–1973) értjük. A háború[5] alapvetően Vietnam újraegyesítéséért folyt, amely során ideológiai alapon Kína és a Szovjetunió a kommunista Észak-Vietnamot, míg az USA Dél-Vietnamot támogatta. A szárazföldi hadműveletek nagyobbrészt Dél-Vietnamban, továbbá Kambodzsa és Laosz határmenti területein folytak; Észak-Vietnam felett ugyanekkor légiháború dúlt. A televízió közvetítette, arcvonal nélküli gerillaháború kegyetlensége, illetve a hadkötelezettséggel szembeni ellenállás az amerikai baloldali békemozgalmak megerősödéséhez vezetett, ami párosulva a katonai kudarcokkal és az egyre nagyobb költségvetési terhekkel végül maga után vonta az Egyesült Államok kivonulását. A támogatás nélkül maradt Dél-Vietnam ereje megtört, az északiak a békeszerződést megszegve 1975-ben elfoglalták a déli fővárost, majd a két ország 1976-ban Vietnami Szocialista Köztársaság néven hivatalosan is egyesült. A harcok során körülbelül 3,2 millió vietnami és több mint 58 000 amerikai vesztette életét.

    Előzmények

    A vietnami háború alapvetően az (első) indokínai háború folytatásának tekinthető, amelyet Franciaország vívott volt gyarmata, Indokína visszaszerzéséért a Ho Si Minh vezette, Viet Minh (vagy Vietkong) nevű függetlenségi mozgalom csapatai ellen. Míg a Vietkong a kommunista országok támogatását élvezte, addig a franciák a dominóelmélet, illetve a Truman-doktrína alapján az Egyesült Államoktól kaptak mind nagyobb pénzügyi és logisztikai segítséget, hogy a kommunizmus további térnyerésének elejét vegyék. A háború utolsó éveiben a költségek túlnyomó részét már az USA viselte. Ennek ellenére a gyarmati hadsereg képtelen volt úrrá lenni a helyzeten, s 1954. május 7-én Dien Bien Phu alatt döntő vereséget szenvedett."

    Ennyi az összefoglalás, amelyböl tökéletesen kiviláglik, miként sétált Amerika a farkascsapdába: Az Indokínát gyarmatosító Franciaország nem bírt Ho Si Minh partizánjaival, a leteperés átcsúszott az öt támogató amerikai kézbe: a keskeny földcsíkon a vörös subidú Szovjetunió csatázott a szupernagyhatalom Amerikával.
    Ami azóta sem megy a fejembe, hogyan történhetett, hogy legyözte, egyesült a két Vietnam 1976-ban szocialista mintára ?!
    De hogy a békekötés fölött Kissinger bábáskodott, arra még kitünöen emlékszem. Nürnberg-Fürth-i néhai szülöháza gyakran esik útunkba.
    Kissinger, az alku spiritus rectora ...

    VálaszTörlés
  8. Ebből arra emlékszem, hogy nekünk mindig tiltakoznunk kellett az amerikai agresszió ellen, "El a kezekkel Vietnam"-tól transzparensekkel.
    Egyszer '70-'71-ben csapatunknak fel kellett adnia egy táviratot az amerikai követség számára valami ilyesmi tartalommal.
    Amikor a főnök felolvasta nekünk a távirat szövegét, volt olyan balga megkérdezni, hogy van-e kérdés, hozzászólás?
    Én meg még balgább voltam, mert azt mondtam: "Remélem ennek a táviratnak hatására Amerika AZONNAL abbahagyja a háborút."
    Olyan csúnyán néztek rám...
    Vajon miért...?
    ;-)

    VálaszTörlés
  9. De Gaulle és a franciák belehúzták Amerikát a konfliktusba a szó szoros értelmében.

    A mi szempontunkból azért bír fontossággal, mert 45-ben már megjelentek a franciák az osztrák és német menekülttáborokban az ún. "dipi" táborokban és ezrével vitték a szerencsétlen menekülteket az Idegenlégióba a "kommunizmus elleni harc" jelszavával. A Légió történetében ez volt az egyetlen alkalom, amikor nem francia tisztek vezettek minden csapatot, mert teljes magyar, német, ukrán, horvát, stb. századok voltak akik egy kukkot sem tudtak franciául.
    A franciák olyan népirtásokat végeztek Indokínában a XVIII-XIX. században az elmondhatatlan, egész népcsoportokat írtottak ki.
    Olyan hogy Vietnam soha nem létezett, ami létezett az három állam volt, Tonkin, Annám és Kokinkína, ebből lett aztán Észak-, Közép- és Dél Vietnam, aztán Annámot felosztották a két másik között.

    De nem is ez a lényeg...
    Ami mára világosan látszik, a franciák összejátszottak a szovjetekkel és belehúzták ebbe a cirkuszba Amerikát, hogy a szovjetek tudjanak terjeszkedni Dél-Amerikában, ez volt a hátsó szándék.
    Kennedynek és Johnsonnak fogalma sem volt róla, anélkül is "progresszívek" voltak, aztán Nixon valahogy helyrepofozta a dolgokat, de ez azt jelentette hogy fel kellett adni a megnyert háborút...
    Itt jön fel a csillaga Kissingernek, aki annak a Walter Lippmannak a tanítványa, aki Woodrow Wilson legbelsőbb embere és Trianon egyik megvalósítója....

    VálaszTörlés
  10. Soha nem álmodtam volna, hogy a Nagy Ellenállótól, De Gaulle-tól Trianonig juthatok el: eszméletlen, miket tudsz, Kanbagoly.

    Helyretenni a világtörténelmet - Rád bíznám.

    VálaszTörlés
  11. A franciák anélkül is ganék voltak mindig, de De Gaulle kiemelt helyen van az aljasságban, a II. világháború utáni idők legnagyobb szarkeverője volt, összedolgozott a szovjetekkel, megpróbálta felrobbantani a NATO-t, arra bíztatta az európai államokat hogy a szovjetekkel karöltve támadják meg és kergessék ki az amerikai csapatokat Európából, megpróbálta Kanadát kettészakítani, a szovjeteknek kedvezve átadta nekik Algériát a szó szoros értelmében, francia csapatokkal támogatta Izrael megalakítását, ő fegyverezte fel az izraeli hadsereget, de szovjet nyomásra 1947-ben egyik napról a másikra kivonta a csapatokat és ott is az amerikaiaknak kellett belépni utolsó pillanatban, pedig nem állt szándékukban...
    Ő törte meg a nyugati államok egységét és ismerte el elsőnek a kommunista Kínát, mindenfelé keverte a dolgokat egész Afrikában Egyiptomtól Nigériáig.

    Kanadát megpróbálta kettészakítani, de a bretonokra katonaságot küldött amikor felhozták az autonómia ügyét...

    Bejárta Dél Amerika összes országát és mindenütt az Egyesült Államokat szidta és lázított ellene, de a legnagyobb száma az volt amikor Phnom Phen-ben kitámadta az amerikaiakat a vietnami háború miatt, az már másoknak is sok lett....


    VálaszTörlés
  12. A franciáknál akár "haladó hagyománynak" is nevezhetném a "lékeverést". Minden felforgató Párizsban vagy a környékén tanyázik - függetlenül a nacionáléjától. Még Komeini Ajatollah is onnan indult Iránba.
    Valószínűleg ezért érzik "testvéri" népnek egyesek. :-(

    Mivel a szónoki kérdésre nem szokás válaszolni, elárulom, miért néztek rám úgy, mint a varangyos békára:
    - Nyilván maguk sem hitték, hogy egy ilyen táviratocskától kivonulna az USA Vietnámból. Leégtek egy kissé a túlbuzgóságtól. :-)

    VálaszTörlés
  13. Tényleg: Ismertem egy kocsmárost, aki a Légióból szabadult.
    Aztán egyszer túlélt egy kamionos autóbalesetet, másodszor már nem...

    VálaszTörlés
  14. Számomra majd hogy követhetetlen dolgokról számoltok be, Kedves Ólevendula és Kanbagoly: a vérem áll el tölük ! Olyan "jól" müködött a szocialista média, hogy De Gaulle egy nyugati nagyhatalom tábornok-elnöke, néhai antifasiszta volt, de viselt dolgairól mit sem tudhattam.
    Aztán lemondott, aztán meghalt és MOST szembesülök teljes valójával !

    Arról dereng csak halványan valami, hogyan viszonyult hozzá a háború utáni német külpolitika - képzelhetni, de abból is a lényeg a franciaellenesség volt...akkor most belevetem magam e témába.

    VálaszTörlés
  15. Nagyon megszűrve adták nekünk az információt.
    Valami sejlik, hogy De Gaulle-nak valami köze volt az OAS-hoz, meg hogy tényleg hajszál híjján sikerült lepuffantani...
    De már OAS-kérdésben sem tudom hogy "melyik oldalán volt a lopott kabátnak".
    Mi tényleg úgy tudtuk, hogy ő egy kiváló úriember.
    Na, most képzelhetjük a többit. :-S

    VálaszTörlés
  16. Ő volt a szovjetek egyik szálláscsinálója az OAS-ban, francia titkosszolgálati segédlettel képezték ki a kommunista gerillákat Mexikóban, Castro és Che Guevara is ezen az iskolán ment keresztül...

    VálaszTörlés
  17. Egy hasonló és nagyon veszedelmes dolog történik napjainkban is és emögött is az orosz és ex-kommunista érdekek állnak.

    Afganisztánnal és Irakkal egyidőben újra beindult az aggresszív baloldali nyomulás Dél-Amerikában és már kezd aggasztó méreteket ölteni.
    Most hogy kezd lecsengeni az iraki háború és Afganisztán végeredményében csak csendőrakció, hirtelen kitör a balhé Észak- és Dél-Korea között, de nem is akármilyen!!!
    Ott most olyan csúnyán és aggresszíven viselkednek a komcsik, csodával lesz határos ha nem tör ki komoly fegyveres konfliktus, az első vonalban meg a demilitarizált övezet mögött 3o,ooo amerikai katona áll folyamatos riadókészültségben....
    Akkor láttok majd világméretű gazdasági és pénzügyi összeomlást, ha ott kitör a konfliktus!!!

    VálaszTörlés
  18. Igaz, ott most egy lőporos hordón üldögélve szivaroznak.
    Másrészt Irán kérdése is szóba jön, megtetézve azzal, hogy Izraelben teljesen békés jellegű légiriadó gyakorlatot tartottak a teljes lakosság részére. :-(

    VálaszTörlés
  19. Az ott nem újság...:D

    Mikor érkeztek a bevándorló orosz zsidók Izraelbe a nyolcvanas-kilencvenes években, ahogy leszálltak a repülőgépről, már a lépcső aljában mindenkinek a kezébe nyomták a gázmaszkot, néztek is nagyot szegények...:D

    VálaszTörlés
  20. Akkor viszont valaki(k)nek mégis csal jól jön egy "szép nagy" gazdasági válság. Le vagyok nyűgözve. :-S

    VálaszTörlés
  21. Ezek egyike népi Kína....

    Ahogy a tótok semmit sem tesznek orosz engedély nélkül, Észak Korea sem tesz semmit kínai engedély nélkül...

    VálaszTörlés