Szentháromságunk Szentkoronája

Részlet: Badinyi Jós Ferenc: Jézus, a Pártus herceg - című könyvéből

A Kárpát-medencei államalapításnak „ezeregyszázadik" évét 1996-ban megünneplő Magyar Népnek királyi koronáját mutatjuk itt be, mely a hagyomány szerint „ezer" éves múltra tekint vissza. Hatalmas vasládában őrizte a „koronaőrség"-nek nevezett szervezet, melynek igen méltóságos fője a „koronaőr" volt.

Ezt a királyi koronát a Magyar Nép ,szakrálisnak hitte és szentnek tekintette. Csak a királyok koronázása alkalmával került elő a vasládából azok szeme elé, akik a „koronázás" magasztos és kozmikus ihletettségű ünnepségének szemlélői voltak.

A „Magyar Királyság" államrendjét 1945-ben szüntette meg a Magyarországot megszálló szovjet-hatalom által felállított kommunista kormányzat. A „koronaőrség" Ausztria földjére menekítette a „Szentkoronát". Innen az USA-ba került „hadifogolyként" és az USA kormányzata 1978-ban visszaadta a Magyaroknak. Az „átvevő": a Magyar Köztársaság kormánya volt. aki ezt a „szakrális és sugárzó" Szentkoronát közszemlére tette a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ezzel tanúságot is tett arról, hogy azt egyáltalában nem tekinti „szentnek".

A „köztársasági" uralkodók azonban 1983-ban megengedték, hogy egy fizikusokból, mérnökökből, ötvösökből, aranyművesekből és művészettörténészekből összeállított bizottság szakmai vizsgálat alá vegye a „Szentkoronát ".

A szakemberekből összeállított bizottság szakvéleménye szerint: „a magyar Szentkorona mérnöki és ötvösművéseti szempontból egységesen tervezett és kivitelezett, mesteri ötvösmű, mely az egységét megbontó és brutálisan végzett ötvösi beavatkozást szenvedett."

Ennek a változást okozó beavatkozásnak idejét azonban megállapítani nem tudták. Éppen e változtatás miatt keletkezett mostani „Szentkorona" - melyen az Atya-isten (Pantokrator) és Jézus Urunk zománcképe főhelyre illesztetten található - eredetére vonatkozóan egy könyvtárat betöltő hipotézis áll rendelkezésre. A legtöbbje ezeknek a zsidó-kereszténységet a Magyar Népre kényszerítő I. István (1000-1038) ún. „apostoli" királlyal hozzák kapcsolatba, akit a római júdeo-keresztények „Szent Istvánként" tisztelnek, annak ellenére, hogy szenté-avatási bullája Rómában nem található.

Az „eredet-kérdés"tehát régebbi időben vizsgálandó és ennek érdekében e sorok írója „A magyar Szentkorona arányrendszerének és mitológiájának közel-keleti kozmológikus vonatkozásai" (1986.) című tanulmányában kimutatja, hogy a „Szentkorona" díszítő szerkezetében a NAP, HOLD, MERKUR és VÉNUSZ kalendáriumok alupszámai találhatók meg.

Éppen ezek a „közel-keleti" vonatkozások ösztönöznek minket arra, hogy e „Szentkoronának" a Jézusi-Adiabene dinasztiához való kapcsolódását feltételezzük, az „Atya-Anya-Fiú" Szentháromságnak zománcképeken történt ábrázozlása következtében.

Indulási ütemként idézzük itt az egyik korona-szakértő, aranyműves-ötvös könyvében talált adatokat. (Csomor Lajos: „Őfelsége a Magyar Szentkorona ", Székesfehérvár, 1996.) Íme az idézet:

„....a Szent-Korona tengelyében lévő harmadik központi képnek szintén Isteni rangú személyt kell ábrázolni."

....a magyar kereszténység a párthun birodalomban, illetve annak vonzáskörében, még az apostolok korában kezdődött és így a magyar Szűz-Mária tisztelet az apostolok korába nyúlik vissza. "

,....Szűz-Máriának, a Magyarok Nagyasszonya és a Magyarok Királynéjaként való tisztelete igen régi gyökerű, és a párthun-hun korba, vagyis a kereszténység kezdeti időszakába nyúlik vissza. "

„Jézus párthun királyként jelenik meg a Szentkoronán. "

„Ez a művészeti hagyomány a párthunok keresztény művészetéből a kaukázusi keresztérre művészethe került és ott találkozott az ugyancsak párthun hagyományokkal rendelkező, hun megrendelő igénnyel. Ebből a találkozásból születest üteg a Magyar Szentkorona zománcképeinek sorozata. "

.,A Szentkorona hunkori, kaukázusi szabir-magyar ötvösműhely munkája."

„Egy keresztény szabir-magyar-hun nagykirály - akit mondai nevén Hu­nornak nevezzünk - megrendelésére készítették. "

Csomor Lajos fenti megállapításai kizárólag szakmai ismereteken alapulnak és így nagyon beleillenek a mi kutatási irányunkba.

Ezeket a megállapításokat ő a pártus-kereszténység ismerete nélkül teszi, anélkül, hogy eltávolodna a zsidó-keresztény vallási felfogástól. Éppen ezért értékesek részünkre a fent idézett adatai. Ugyanis - könyvéből látjuk, hogy ­ teljesen ismeretlen előtte mindaz, amit az előbbi fejezetben tárgyalunk, vagyis az Adiahene dinasztia létezése és átköltözése a szabírok országába ­ Dantumagyariába.

A dinasztiával együtt áttelepült mágus-papok és az előttük működő „manicheus" térítők tanítása szerint a Kaukázus feletti Hun-Magyar-Szabír népeink hitvilágának alapja a „Fény-Szentháromsága" volt, ahol a „Fény­Atya" mellett - a Konstantin által elrendelt római államvallásban is „legyőzhetetlen Istennek" tartott - „Fény-Fiú", Jézus Chrestos mellé a szeplőtelenül fogant Adiahene Mária - Jézus Urunk Édesanyja - lett „Fény­Szűzeként ", a Szentlelket adó „Szentháromságban" létezőnek tudatosítva. Pontosan úgy, amint Csomor - "a Szent Korona tengelyéhen lévő harmadik központi képén is Isteni-rangú személynek ábrázolását" feltételezte. De a jeles szakember túlment a feltételezésen, mert megtalálta azt a zománcképet, mely a Szent Koronán a „párthus királyként" megjelenő Jézus zománckép-ábrázolásának a párja.

A „khakhul-i Triptichonon fedezte fel megcsonkított állapotban. lde illesztem könyvének 564. oldaláról.

Csomor kutatási eredményei a zománcképekkel bizonyítják Szűz-Máriának és Jézus Urunknak pártus származását, mert nemcsak a ruharedőik azonosak az ábrázolásban, hanem jobb tenyerüket is úgy tartják feléd, amiként a pártus királyok és miként a „Fény-Atya" ősi, sumír neve - a már említett PA-SU-ULLU - jelenti azt, hogy a nyári napforduló utolsó napereje nem más, mint a „Fény-Atya" két kezének Feléd tartott két áldó tenyere. A földi hatalom fénye csak „egy " tenyérből árad.

lgy mi is azt valljuk, hogy a Magyar Szentkorona eredete valóban a Pártus­Hun-Magyar népnél keresendő. De bizonyítani tudjuk, hogy ennek a Szentkoronának alkotói, a mi Pártus-Hun-Magyar-Szabír őseink nem voltak zsidó­keresztény „katolikusok'', hanem azok az „eretnekek", akiknek a hitét a zsidó­származású „egyházatyák" (mint Ephiphanius is) csak „Jézusi szkítizmusnak" nevezik.

Ugyanis ők a mi népeinket csak „scytha" néven ismerték. Ezért tanítja a római egyháztörténelem, hogy „András és Fülöp apostolok voltak a scythák megtérítői." Mivel a szabírokat is a „scyták" közé sorolják, egy nagyon érdekes történeti adattal tudjuk bizonyítani a szabírok „Atya-Anya-Fiú" Szentháromságát. Így mondja az egyháztörténelem:

 

 

(Egy rendkívül fontos momentum: A fenti kép tanúsága szerint a Pantokrator Krisztusnak hat ujja van - pontosan ugyanúgy, mint valamennyi Árpád-házi, azaz Jézus-házi királyunknak - Aranyi)

 

„LEONTIUS *szabir* szerzetes harmadmagával felkeresi HORMISDAS pápát és azt kéri tőle, hogy a nesztoriánusokkal és a neofizitákkal szemben fogadja el a szkíták hittételét - a híres „ UNUS EX TRINITATE PASSUS CARNE"-t, vagyis azt, hogy az „ATYA-ANYA-FIÚ" Szentháromságból EGY testileg szenvedett."

Ez a történelmi valóság bizonyítja, hogy a szabírok Szentháromsága pontosan az, ami a Szentkoronán eredetileg ábrázolva volt, az „Atya-Anya-Fiú" és NEM az „Atya-Fiú-Szentlélek".

A szabírok azért fordultak a pápához, mert a „katholikus" római, zsidó­kereszténység hittételei - 100 éven át semmiféle „Szűzanya-tiszteletet" nem tartalmaztak. A két níceai zsinat (325. és 327. évi) jegyzőkönyveinek eredeti példányai nem tartalmazzák a következőket:

l .) a „Szűztől" való születést

2.) Poncius Pilátus alatti keresztre feszítést, és

3.) a zsidóság Tórájának (a mai ószövetségnek) az elfogadását, vagyis kanonizációját.

Ezek a hittételek mind később és utólag lettek rájegyezve az eredeti jegyzőkönyvre.

A Szentkoronán, eredeti állapotában és átalakítása előtt az ATYA-ANYA­FIÚ Szentháromság ábrázolásán kívül a következő zománcképeket találjuk: „nyolc" apostolét, akik a Pártus Birodalomban tanítottak,

„négy" mártír és

„négy" arkangyal.

Miután az apostolok között „Paulus" is ott van, feltesszük a perdöntő nagy kérdést:

 

Kit ábrázol Szentkoronánk „PAULUS" zománcképe...?

Csomor Lajos nagyszerű könyve szerint a zsidó-kereszténységünknek „Szent-Pálját" - a hajdani Saul rabbit. Miként az előbbi fejezetben ismertettem, Szentkoronánkon rögzített „Fényatya-Fényszüze-Fényfra" vagyis „Pantokrator-Adiabene Szűzmária pártus hercegnő és Jézusunk Szentháromsszága" mellett Saul rabbi nem ábrázolható!

Azért is tiltakozunk a Saul rabbiból önkényesen lett „Pál apostol"-nak a Szentkoronán való felismerése ellen, mert a „Saul rabbi" című fejezetünkben bemutattuk a római egyház által őrzött, falra festett, V. századbeli portréját. Ez pedig igen MÁS, mint a zománckép „Pál"-ja.

Bemutatom itt Csomor Lajos nagyszerű könyvének 370. oldalán közölt 31. rajzot, mely PAULUS zománcképét mutatja, összehasonlítva Péter, András, Tamás, Fülöp, Jakab, János apostolok képrajzaival. „Pál" képe alatt az alábbi szöveget olvashatjuk:

„Ha Szent Pál képét összehasonlítjuk a többi apostol képével azt látjuk, hogy Szt. Pálnak és Szt. Jánosnak zsidó szakálla van, a többieket viszont pártus .szakállal és hajviselettel ábrázolták. "

Megvizsgálva Szent Pálnak szakállát, feltűnt nekem az a különlegessége, hogy „háromágú".

 

 

Ilyen „zsidó szakállt" még nem láttam sem képen, sem a zsidókat ábrázoló szobrokon. De - ha ennek a PAULUS ábrázolásnak „zsidó-szakálla" megkülönbözteti a Saul rabbit, mint „Szent Pált", és így különíti el a többi apostoltól, akkor - gondoltam - itt Saul rabbi ábrázolása valószínűleg - Szentkoronánk készítésének idejében jól ismert - zsidó vallási előírások szerint való.

Előkerestem az „ószövetség" (Tóra) erre vonatkozó rendelkezéseit és meglepetéssel olvasom a „törvénykönyvben" így:

„A ti hajaitokat kerekdedre ne vágjátok, szakállad végét se csúcstsd el. " (3Móz. 19:27.) ...és

„...szakálluk szélét le ne messék" (3Móz. 21:5.)

Ezek szerint a mozaikkép Paulusának nincs zsidó szakálla, hiszen a széle „háromszorosan" be van metszve. De miért „háromrészes" ez a szakáll?

Itt valamit jelent ez a „három"-ág. Különösen azért gondolok „rejteki" közlésre, mert Paulus feje mellett, mindkét oldalon olyan sólyom-madurakat látunk, mint az alatta léve Szent András feje mellett van.

János mozaikképén is ott vannak ezek a sólymok, mindegyik előtt egy kereszt jelképpel. (Mintha Keresztelő Szent Jánosra emlékeztetne.)

Úgy gondoltam, hogy Saul rabbi idejében a „Fénymadárként" tisztelt „sólyom", mely az egyiptomi „OSIRIS-ISIS-HORUS" fény-szentháromságban magát a „Fény-Fiát" - Horust - jelképezte, semmiképpen nem díszítheti annak a Paulusnak a zománcképét, aki Saul rabbiból lett Pál apostollá. Megerősítette ezt a feltételezésemet „Petrus" mozaikképe, ahol hasonló díszítési szimbólumként „oroszlánokat" találunk.

A pártus-hun-szabír máguspapjaink, akik mentesek voltak minden zsidó és „ószövetséges" befolyástól, nagyon jól tudták, hogy kánáni Simon kapta Jézus Urunktól a „PAL" nevet. Így a Szentkoronánk „Paulus " mozaik-képe NEM a Saul rahbiból lett, zsidó-keresztény Pált ábrázolja, hanem Pál Apostolt, a kánáni ,Simont, aki Pünkösdkor megkapta a Szentlelket. - De a szakállával is valószínűleg a „három betűs" nevét kívánták kifejezni mágus-pap ötvöseink, akiknek feladatuk a szent hagyományoknak az ötvösművészeti termékeken való megörökítése és szimbolikus közlése - a „rejteki" nyelvet tartalmazó ábrázolások útján.

Így a „háromrészes szakállról" is „P-A-L" név olvasható le és ezt a beavatoltak valóban így olvassák le a zománcképről, míg a profónoknak ez érthetetlen. A katolikus kiértékelés pedig úgy simít mindent a zsidó-kereszténységhez ­ ahogy lehet. Maradjunk csak meg a pártus-kereszténységünk zsidórnentes szemléletében és akkor valóban megmutat minden Igazságot Őfelsége a Szent­koronánk.

Végtelenül sajnálom, hogy a Szentkoronával foglalkozó tudósaink (beleértve Pap Gábor és dr. Bakay Kornél kollegáimat is), Szentkoronánknak a magyarsághoz való érkezési időpontját I. István, vagyis Szent István királyhoz csatolják. Ahhoz a királyhoz, aki a római zsidó-kereszténységgel „gyalázatos szolgaságba" süllyesztette a nemes és szabadnak született magyar népet. A Szentkoronát a római pápától nyert ajándéknak minősítik, különféle hipotézisek említésével.

Nem akarják tudomásul venni azt a rideg valóságot, hogy:

„..a zsidó-kereszténység kitaszította az lstenanyát a Szentháromságból és helyette a „Szentlelket" tette be."

A „Fényvilág" őskereszténységétől teljesen idegen ez a felfogás.

Az „Istenanyát" is magába foglaló „Szentháromságot" ábrázoló királyi korona „eretnek" kegy(telen)tárgynak minősül a zsidó-kereszténység inkvizíciós rendszerében.

Ha ez a Szentkorona a nyugat-római zsidó-keresztény birodalomhoz, vagy annak valamelyik „hatalmasához" került volna, ugyanúgy szétszaggatók, szétszerelték volna a „nyugatiak", amiként a manicheus és Jézus-hitű, a volt Pártus Birodalomból a Kárpát-medencébe áttelepült avaroktól (kangaroktól) elrabolt kegytárgy-kincsekkel tették.

De még egy másik „rejteki" üzenetet is felfedezhetünk Pál Apostol zománcképén.

 

 

Nézzük meg a Paulus feliratot a kép felett. Láthatjuk, hogy itt kétféle „U" betűt találunk.

Én a Szentkorona alkotóinak üzenetét érzem itt. Mintha azt mondanánk: Vigyázz!... Ez az igazi „P4L" és nem Saul rabbi. Ugyanis az ,.alkotók" idejében már igen hathatósan működött a saul-páli ortodoxia „eretnek-irtó" mozgalma. A zománcképeken P4L ugyanúgy. pártus módra tartja feléd tenyerét, mint Jézus Urunk és Édesanyja, a Fény-Szűze.

Tehát az említett, kiváló koronakutatónk Csomor is önmagának mond ellent, amidőn elfogadja a zsidó-kereszténység patriarkális szentháromságát tanulmányának alapjaként, de ugyanakkor - Szentkoronánk eredeti alakjának és formájának ábrázolásánál - (mint az előbbi rajzán bemutatja) - a „Szentlelket" egy égből lecsapó madárral jelképei.

Ezt a „madarat" ő, - a saul-páti ideológiát tükröző és ki tudja hányszor átírt és átjavított evangéliumok szelleme szerint - „galambnak"nevezi, de csak a sólyom-madár csap így le, miként rajzán látható, galamb sohasem.

Helyesnek véljük Csomor Lajos megállapításait és hisszük, hogy Szentkoronánk eredeti állapotát a valóságnak megfelelően állítja elénk. A sólymot ­ mint a Szentlélek jelképes hordozóját - azért javasoljuk úgy, mint a Szerző azt feltüntette, mert Csomor Lajos a „pártus kereszténység" szellemi hatását nevezi meg a Szentkoronánk ötvösművészeti forrásaként.

A szabír-hun-pártus-magyar ötvösök nemcsak „szakmájuk mesterei" voltak. hanem a mágusok papi rendjének az egyik és talán legfontosabb tudósai, akik aranyba, ezüstbe, ékszerekbe rejtették el az ősi hagyományt, amit a „feszítsd meg"-et kiáltó gonoszok ma is el akarnak pusztítani.

Csodálatos üzenetük legfontosabbját éppen „Szentkoronánk" tolmácsolja nekünk, de az „üzenet" megismeréséhez, megértéséhez csak akkor jutunk, ha az ő hitvilágukat ismerjük és e hitvilág lelkiségével olvassuk le „Szentkoronánk­ról - a rejteki módserrel - az utódoknak hagyott Isteni Kinyilatkoztatásokat. Arra gondoljunk, hogy ők nagyon jól tudták, hogy a saul-páll ortodoxia „eretnek-sorsot" szánt az ő életüknek, írásaiknak és igazuk volt, mert a mi zsidó-kereszténységünk - a mai napig - tűzzel-vassal pusztít mindent, ami „pártus hagyaték".

Nézzük csak azt a mai felháborodást, amin a zsidó-keresztény egyházak papjai (sokszor igen csúf szavak kíséretében) tiltakoznak azon „felfedezés" ellen, hogy Szűzmáriánk-Nagyboldogasszonyunk nem volt zsidó, hanem Adiabene-Kharax pártus királyi hercegnő és így - miként Csomor Lajos is írta - „Jézus Urunk pártus királyként " jelenik meg a világtörténelem színpadán.....és a Szentkoronánkon is - a Pártus Szentháromságban. Ez a Szentlelket tartalmazó „Pártus Szentháromság" - „Fény-Atya - Fény-Szűze - Fény-Fia" pedig Szentkoronánkon díszlik a csodás zománcképein és ezért lett „Őfelsége" a Szentkoronánk.

 

A Szentkorona története

Erre vonatkozólag már említettem a hipotézisek sokaságát. Ugyanis e témakörben mindenki csak „találgat".

Amit itt most leírok, azt az olvasó veheti egy extraszenzorális érzékelésnek, a felső világból kapott, múltunkra vonatkozó, tér és idő által nem korlátozott történelmi információnak, egy újabb hipotézisnek, vagy - ha úgy véli - forgató­könyvnek is. Én úgy látom, hogy:

„A magyarok Szentkoronáját a Jézusi Adiabene (Adiabani) dinasztia rendeletére készítették!"

Az „alkotók" valóban a Kaukázus feletti területen települt ötvös mágus­papjaink. A készítés „indoka" nem a szakrális királyság ábrázolása, hanem a „Fény-Atya - Fény-Szűzee - Fény-Fia Szentháromságának a megörökítése. "

A „megörökítés" parancsa pedig elrendelte, hogy ennek a Szentháromságnak ábrázolása Jézus Urunk azon tanítványainak társaságában történjen, akik ezt tanították, a lelkekbe ültették és azok is ott legyenek, akik életükkel fizettek e Szentháromság védelmezésében.

Más kutatók is megérezték, rájöttek, hogy az így elkészített korona Atilla nagykirályunk birtokában is volt, de fejét sohasem ékesítette. Ugyanis Atilla bölcsen tudta, hogy Róma és Bizánc intrikájának a Szentkorona elpusztítása a legfontosabb feladatává lenne, ha létezéséről tudomást szereznének. Ezért őrizte titkosan a vasládában. De volt egy másik indoka is a titoktartásra, hiszen a kényszer-szövetségének gótjai valóban istentelen vandálok voltak.

Miután Atillát és hitvesét Önögész meggyilkolta, fiainak első és legfontosabb feladata a Szentkoronának biztos helyre való menekítése volt. Atilla legkisebb fiáról - Irnik-Csaháról - azért nem tudunk semmi biztosat, mert az ő feladata volt a Szentkorona menekítése.

Róma és Bizánc között EDESSA volt a legbiztosabb hely erre a célra, mert ott volt elrejtve Jézus Urunk halotti leple. Edessa ugyan a Kelet-Római Biroda­lom fennhatóságához tartozott, de - mint kis városállam - saját uralkodója adót fizetett Bizáncnak az önállóságáért. Ide vitte CSABA a Szentkoronát és Jézus Urunk halotti leplét is betették a Szentkorona vasládájába, azzal mintegy „betakarva" a Szentkoronát és a vasláda - a két karizmatikus szentséggel ­ befalazásra került. Ennél a „befalazási" elrejtésnél az Arsacida dinasztiából származó örmény király is jelen volt. Az örmény uralkodók tehát, mint „beavatottak", tudomással bírtak arról, hogy Jézus Urunk halotti leple hol van elrejtve, de azt a titkot nem fedték fel előttük, hogy a vasládában a „Fény­Szűzét" is magában foglaló Szentháromságú Szentkorona is benne van. Az örmény uralkodók úgy tudták, hogy a befalazott vasládában csak Jézus Urunk halotti leple van és ez nekik is „szent" volt, annak ellenére, hogy az örmény­kereszténység is már az „ortodoxia" által bevezetett „Christosi" ideológiát vallotta.

Múltak az évek és a bizánci trónra is olyan uralkodók kerültek, kik az örmény-ágon nyert arsacida származásukra büszkék voltak. Ezek „beavatottak" voltak és tudták, hogy Edessában hol van Jézus Urunknak a halotti leple egy vasládában elrejtve.

Miután az iszlám Észak felé való terjeszkedése és területfoglalása miatt Edessa már nem volt biztos hely a „halotti lepel részére, Leo, bizánci császár 944 augusztus 15-én hadsereget küld Edessába és Bizáncba hozatja a „vasládát ", abban a hitben, hogy a vasládában csak Jézus Urunk halotti leple van.

A „szent ereklyét" tehát most Bizánc őrzi, bezárva a régi vasládába. Megint századok telnek el így, de a „Felső Világ"úgy akarta, hogy egy magyar királyfi, akit majd III. Bélaként köszönthetünk a magyar trónon (1172-1196), ifjúkorában Bizáncban nevelkedjen. Itt ő megtudta, hogy Jézus Urunk halotti leple a császár őrizetében van.

Mint minden fiatal, ő is tudni és ismerni akart mindent és megtalálta a módját annak, hogy a féltve őrzött vasládába belenézzen és a halotti lepel alatt megtalálta a „Jézus-házi" Szentkoronát, az „Atya-Anya-Fiú Szentháromság" zománcképeivel.

Nagyon sokáig titokban tartotta ezt a felfedezését. Bár a bizánciak szerették volna őt a saját császárjukként tisztelni, ő mégis a magyar trónt foglalja el. Megházasodik. Feleségül veszi VII. Lajos francia király leányát, akitől három gyermeke születik: Mária-Margit, Imre és Endre. Az „első", akinek a nagy titkot elárulja, az a gyönyörű leánya, aki már 16 éves. Mária-Margit látni akarja a halotti leplet is és a Szentkoronát is. Együtt mennek meglátogatni a jó ismerős, de már megöregedett II. Izsák-Angelus nevű bizánci császárt és itt - talán egy új fejezetet is nyithatunk a történések elbeszélésében e címmel:

 

„Egy királyi szüzet a Szentkoronáért".

Mária-Margit apja lánya volt és hitt a Jézus-házi örökségben. Abban, hogy Jézus nem Christos, hanem Chrestos, a Földre szállt SZERETET és Jézus Urunk Édesanyja valóban a „Fény-Szűze" Istenanyának a földi megtestesülése. Tehát nem lett zsidó-keresztény a magyarországi, idegen papság befolyása és tanítása ellenére sem.

Amikor Jézus Urunk halotti leplét kezébe vette, azt kiterítették és meglátta rajta Jézus Urunkat valóságosan, az elhivatottság szilárdságával kijelentette apja és a bizánci császár előtt, hogy ejt a jézusi ereklyét ő fogja őríni. Hajlandó volt Bizáncban maradni császárnénak azzal a feltétellel, hogy a császár - a „lepel" alatt talált Szentkoronát, a vasládával együtt - átadja édesapjának, a magyarok királyának. Így maradt Mária-Margit Bizáncban, nem a „császár", hanem Jézus Urunk szolgálatában és Ill. Béla király vitte a „Fény­Szentháromságának Szentkoronáját" Magyarországra.

Ill. Béla királyunk első dolga az volt, hogy megszervezte és szolgálati szabályzattal ellátta a „koronaőrséget", mely szervezetnek a parancsnokául legmegbízhatóbb és az idegen vallást szívből megvető bizalmi emberét nevezte ki „koronaőr" méltóságnak.

A „koronaőrség" pompás egyenruhában éjjel-nappal őrizte a vasládában tartott Szentkoronát, melynek külön „szentélyt"építettek. Ennek a szentélynek épülete volt egyszersmind a koronaötség szálláshelye (laktanyája) is.

Törvénnyé lett iktatva, hogy:

„A Szentkoronát csak a királyi koronázások alkalmával lehet ládájából kivenni és azt csak a „koronaőr" foghatja kézbe, ő teszi a király fejére és a szertartás után ugyancsak ő helyezi vissza a ládába."

III. Béla azt is törvénybe iktatta, hogy a „koronaőr"-i méltóságba csak olyan személy nevezhető ki, aki ebben a szervezetben munkálkodott. Tehát Ill. Béla a „koronaőrséget" egy titkokat őrző, valójában „titkos társasággá" alakította és ez így is maradt nagyon sokáig. Valószínűleg III. Béla csak IMRE fiát avatta be ebbe a titokba, Andrást nem. A zsidó-keresztény római egyház papjai valószínűleg azért irányították a meráni Gertrudot III. Béla kisebbik fia, András felé és segítették ezt a közismerten könnyűvérű nőszemélyt a tapasztalatlan és nagyon fiatal ANDRÁS befogására, hogy Mária­Margit Imrére való befolyását ellensúlyozzák és megrontsák a királyi család békéjét, ami a meráni Gertruddal meg is történt. Az „eretnek-irtásba" talán besorolhatjuk III. Béla király, aztán fia Imre király és ötéves unokája, László király hirtelen halálának gyanús körülményeit. A nemzeti felkelés megöli Gertrudot, de II. András király halála sem természetes, hanem erőszakos és hirtelen.

Szaladnak az évek, egymást váltják a királyok. III. Andrással kihal a Jézus-házi gyökerű „Árpád-ház". Jönnek a „magyar Anjouk", akiknek Mária tisztelete kimagasló, és Zsigmond megépíti Mariazell-t is. Tiszteletben tartják a koronaőrséget és - talán hivatkozhatunk előbbi fejezetünkben leírottakra - mert a „harc a Jézusi örökségért" küzdelemben minden magyar-Anjou király és királyné gyilkosság áldozata lesz. Nagy Lajos és Zsigmond is.

De minden történelmi vihar ellenére a III. Béla király által megszervezett és megalapított „koronaőrség" erősen áll és őrzi a Szentkoronát a vasládában.

Itt aztán hivatkoznunk kell Pap Gábor kutatására, aki arról tudósít („Angyali korona, Szent csillag", 1997.), hogy:

„1613-ban egy koronaőr, aki hivatalhól kellett, hogy lássa őt, minden koronázás előtt szögről-szögre megvizsgálja a Koronát, tehát tulajdonképpen az egyetlen olyan polgári személyiség, aki hitelesen tanúsíthatta, mi van a Koronán, vagy mi nincs, ez a koronaőr, akit Révay Péternek hívtak, félreérthetetlenül megmondja, hogy a Koronán elől a pantokrátor Jézus képe, a hátsó oromzati elemben pedig Szűz Mária képe van.

Révay Péter koronaőr......az egyik legpróbáltabb becsületű férfiú volt a magyar történelemben, akinek szolgálata alatt kétszer is gazdát cserélt a Korona.

A Bethlen Gábor-féle szabadságharc ideje alatt ez a nagyságos fejedelem is hírtokba vette a koronát, őneki is ki kellett venni a ládájából, meg kellett mutatni, majd visszatenni. Utána, amikor Bethlen Gábor a békekötés értelmében visszaszolgáltatta az akkori Habsburg uralkodónak, megint ki kellett venni és ellenőrizni. És mindenütt ott volt Révay Péter és mind a két szembenálló fél elismerte a hűségét."

Azután részletesen leírja, hogy „1790-ig semmit nem tudunk a Koronáról ". Ugyanis ll. József - aki mint tudjuk nem koronáztatta meg magát - kiviteti az országból törvénytelenül a Koronát.

Pap Gábor szerint ezalatt az öt év alatt történt Mária zománcképének levétele és Dukász Mihállyal való behelyettesítése, valamint a többi képek cseréje is. De megint idézünk tőle:

„Ez alatt - és csakis ez alatt az idő alatt! - lehetett rajta képeket cserélni anélkül, hogy a nemzetnek tudomása lett volna róla. És, hogy ez mennyire köztudott volt: amikor hazahozták a Koronát, egy átvételi elismervénynek számító kettős metszet készült róla. Az egyiknek a felirata az, hogy: „Ilyennek írták le eddig tudósaink a Szent Koronát", a másiknak pedig, amelyik már lényegében a mai állapotot mutatja: „Mi ilyennek találtuk 1790-ben, február 16-ik napján". Ilyet akkor állit ki az ember, ha nem az eredeti állapotában veszi vissza azt, amit kiadott a kezéből.... Azt a részt, ahol a csere történt, először 1792-ben láthatjuk, annak a Decsy Sámuelnek a munkájában, aki egy helyen elszólja magát. Leírja ugyanis a mai állapotot, pontosan ezekkel az alakokkal s ugyanakkor, mikor a drágakövekről szól és a hátsó drágakőhöz ér, azt mondja: „az, amelyik a Szűz Mária képe alatt van. " Tehát tudja, hogy ott Szűz Mária képe volt, de ugyanakkor az aktuális helyzetet is leírja."

Pap Gábornak igazat adunk. A brutális cserét csak a Habsburg szellem sugallhatta és a „kalapos király" valósította meg. De mindjárt két kérdést is teszünk fel a korona-kutatóknak:

1.) Honnan szerezték be a Habsburgok Dukász Mihály, Konstantin és Géza zománcképeit és

2.) hová lett Szűz Mária mozaik-képe...?

Ugyanis ebben az esetben Csomor Lajos által, a khakhuli triptichonon talált csonka zománckép sohasem lehetett a Szentkoronán, mert 1784-ig azon rajta volt egy sértetlen Szűz Mária zománckép, amit a Habsburgok szereltek le róla.

Akárhogyan találgatjuk a lehetőségeket, a magyar Szentkorona története azt bizonyítja, hogy ez az egyetlen ereklye, amely megőrizte a „Fény-szent­háromságát ". Egyetlen, ahol a „Fény-Fia", Jézus Urunk „Pártus Királyként" van a zománcképen ábrázolva, azonos módon Édesanyjával, a „ Fény­Szűzével".

Tisztelet illesse az Árpád-házinak nevezett királyainkat, akik a Szent­koronájukkal őrizték a Szentkoronát készítő Adiabene nevű, Jézusi királyi dinasztiához való tartozásukat.

A „jézusi örökségért" folyó titkos küzdelem kiirtotta őket, mint a Jézusi dinasztia örököseit is. Az „Atya-Anya-Fiú" Szentháromság létezését hirdető Szentkoronát is megcsonkították. Mindezt azért, hogy Jézus Urunkat, a Pártus Herceget zsidóként és „Messiásként" fogadtassák el a zsidó­kereszténységben, melyet ma a „titkos társaságok" irányítanak. Nincs szándékomban a vitatkozás. Állító mondatokban írtam le mindent. - Annak a Jézus Urunknak szolgálatában, aki Pártus királyként jelenik meg a magvar Szentkoronán.

 

*     *     *

 

1998. március 16-án a Vatikáni Bizottság korszakos fontosságú dokumentumot tett közzé. Ebből akarok befejezésként egy részt kiragadni és idézni azért, mert II. János Pál pápa is sokszor kinyilatkoztatta az alábbiakat:

„A keresztények és zsidók közötti kapcsolat jövőjére tekintve, elsősorban katholikus testvéreinket kérjük, hogy ébredjenek tudatára héber gyökereiknek. Kérjük őket, hogy ne feledjék: Jézus Dávidtól származott, Szűz Mária és az apostolok a zsidó népből jöttek..... "

Nem értjük ennek a pápai nyilatkozatnak célját. Ugyanis az evangéliumok szerint nem Jézus, hanem József, a zsidó ácsmester származott Dávidtól. Ha pedig ez a zsidó József Jézus Urunk apja, akkor mi lesz a „szeplőtelen fogantatás " valóságával... ?

Az evangéliumok nem mondják és nem bizonyítják Szűz Máriának zsidó származását, az apostolok Jézus Urunk tanítványai pedig galileaiak voltak, a „galil hag gójiim " területről.

Ez a vatikáni dokumentum „magasabb" célokat szolgál. Kicsiny vagyok a vitatkozásra, de ismerve és leírva Jézus Urunknak - a Pártus Hercegnek - és Édesanyjának, Adiabani Mária Pártus hercegnőnek élettörténetét - egy szerény megállapítással zárom e könyv lapjait:

Zsidó-kereszténységünkben Jézust, a Pártus Herceget ugyanúgy tették zsidóvá, amiként a lengyel Vojtilia - mint pápa - római lett. De mégis meg­kérdezem Tőle: az „embertől" is és a „pápától" is:

 

QUO VADIS DOMINE...?

 

Vissza a nyitólapra

Jó Itt Site- Elektronikus könyvek - e-könyvtár

http://anyusch.multiply.com/journal/item/1351/1351
Elektronikus könyvtár
http://www.konyv-e.hu/

"Letörték a doszpotizmust"

(Ez a cikk meglehetősen régi. Kár, hogy megőrizte aktualitását.)

Doszpot Péter a belső viszonyokról, a korrupcióról és egy dossziéról. Exrendőrök élettörténetei 2.

Zsaruk voltak, belül ma is azok. Mégis máshol keresik a kenyerüket. Elhagyták a rendőrséget. Ennek oka van, erről mesélnek a zónában. A portrésorozat róluk szól. Most éppen az egykori gyilkossági sztárnyomozóról, Doszpot Péterről, aki MSZP-s parlamenti képviselő lett, majd visszamenekült a vállalkozásába, és már nem szeretne rendőr lenni.

Életút
A rendszerváltás utáni első igazi sztárzsaru. Többet szerepel, mint a híres elődök, Dobos János, Láposi Lőrinc vagy éppen Chilkó Ferenc együttvéve. Debrecenben látja meg a napvilágot, ám sohasem válik debrecenivé. Édesapját katonatisztként 1963 decemberében, alig két hónappal az után, hogy a kis Péter megszületik, Tápiószecsőre kényszeríti a szolgálat. Ott telnek ifjú évei, a közeli Nagykátán, a Damjanich János Gimnáziumban érettségizik, és nem tesz le arról az évek óta erősödő ábrándról, hogy tanár lesz. Képesítés nélküli nevelőként okítja a szecsői nebulókat, de magát is képezi. Ám a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola utolsó évét 1988-ban már a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ösztöndíjasaként végzi.

Mert ha már nevelés, ha már ifjúság, akkor mindenképpen ifjúságvédelmi zsaru lesz – dönti el valamikor a főiskola félidejében. Méghozzá Nagykátán, mert ott szerelmesedik bele a rendőri munkába, akkoriban még vannak önkéntes rendőrök, ő is az, és micsoda gyönyörűség éjszaka akcióba indulni, küzdeni a bűn ellen. Háromnapos rendőr, amikor egy gyilkossági ügyben a „Nagy Pesti Rendőrök” mellé osztják be. Nyomban elájul tőlük, és a vágyódása Pestre csak erősödik, amikor hallgatják a gyilkosságiak rádióforgalmazását, és azt hallják, hogy „Lantos 1” (Kovács József a megyei gyilkossági zsaruk főnöke) ide megy, meg oda megy. Micsoda világ!

A nagykátai rendőrkapitány, Bencze József – ma ő az országos főkapitány – rögtön rábólint, amikor szóba kerül, hogy vinnék a megyei gyilkossági csoportba. Azt mondják róla akkoriban: tehetséges, a fizikai állapotával sincs baj, hiszen 1981 óta a karate shotokan ágát űzi (egészen az egydanos mesteri címig viszi). Kiváló csapatba kerül, rögtön egy dömsödi leszámolásos gyilkosság kellős közepébe. Az csak kisiklás tán, hogy a rendszerváltás idején leszerel, és egy vállalkozó magánnyomozó irodáját vezeti korábbi zsarutársával. Nem sokáig bírja a gyilkossági csoport nélkül.

A média, pontosabban a Kriminális című bűnügyi magazin 1994-ben „fedezi fel”. Jó kiállású, még beszélni is tud, ideális riportalany. Hamarosan a bulvárlapok is megkedvelik, majd a női magazinok, a komoly napilapok is szerepeltetik, szóval beindul az üzlet. Elismerés is akad, 1995-ben rendőrségi tanácsosi címet kap. Nem is kérdéses, hogy ki vegye át 1996 februárjában a BRFK gyilkossági alosztályának éléről távozó Chilkó Ferenc helyét. Fél év múlva már tombol a budapesti bandaháború. Jókor van jó helyen? Rosszkor rossz helyen? Mindenesetre 1998-ban az év rendőrének választják a farmeros, bőrdzsekis, mobiltelefonos, ígéretes jövő előtt álló s még akkor is csak 36 éves fiatalembert, aki mellesleg már őrnagy.

Nincs ember az országban, aki ne ismerné, de azt csak kevesen tudják róla, hogy a szervezetben sok az ellensége. Dossziékat gyártanak róla, azt suttogják: medencés palotája van a Balatonon, az ő emberei őrzik fél Budapest éjszakai szórakozóhelyeit, bűnözőkkel emlegetik egy lapon, de ezt soha senki nem mondja a szemébe, és soha senki nem akar meggyőződni a szóbeszéd valódiságáról. Csak terjesztik róla. Rendőrségen belül és azon kívül is. Nem csoda, hogy a 2002-es országgyűlési választásokon az MSZP országos listáján találja magát, majd a parlamentben képviselőként. Négy év után kiszáll a politikából, a közéletből, azóta saját biztonsági cégét működteti. Ma már tudja: soha nem lesz rendőr. És ezt ki is mondja.

– Miért lett vége a szerelemnek?
– Azért, mert a rendőrséget emberek alkotják, és emiatt olyan dolgok is kialakulnak, amelyek egyértelműen a szakmai munka és az egész rendőrség hátrányára vannak. Emberek, döntéshelyzetben lévő emberek olyan vakvágányon jártak, járnak, amit én nem tudok hová tenni.

– Például?
– Kis rendőrséget csinálnak maguknak. Amikor zsaru lettem, akkor is voltak nagy nevek, aztán én is az lettem, de felettem is és a nagy nevek felett is voltak vezetők, kapitányok, akik eldöntötték a sorsodat, irányították és megszabták az életedet. És az nem mindegy, hogy a szabályokon, a törvényeken túl mennyire számít a szubjektum, ki hogyan építi fel a környezetét, mit kíván meg és mit nem. Kiszakítja-e az ő kis egységét a nagy egészből, vagy éppen a nagy egészet formálja a saját képére. Egész pályámon ezt láttam, és amikor politikus lettem, akkor rájöttem arra, hogy akiket mi csodáltunk, akiket mi szerettünk, és hagytuk, hogy még a magánéletünkbe is beleszóljanak, valójában kispályás emberek. Ráadásul nem okosabbak, nem jobbak nálunk, csak kaptak egy beosztást, vagy valamiért eljutottak oda.

– Ezért nem a Teve utcai zsarupalotában beszélgetünk most, és ezért nem Doszpot Péternek hívják az ország első rendőrét? És ezért nem hívják így akár az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkárát sem? Rendben van ez így?
– Nincs, de csak részben emiatt nem vagyok az, egyébként pedig a jogszabályi feltételeknek sem felelnék meg. Nincs jogi végzettségem, csak a szakmához értek. Nem hallgathatom el azonban, hogy van még valami más is, az emberi oldal. Én magam. Saját magamnak is felrovom, hogy nem vettem észre azokat az intő jeleket, amelyek azt bizonyították, már a bőrömre megy a játék. Ez nagyon nagy hiba volt. Éltem egy adott baráti közegben, mert a kollégáimat, ha nem is mindenkit, szerettem, és viszont, fürödtem a munkában, a sikerben, a népszerűségben. Közben pedig nem figyeltem arra, hogy a tágabb környezetem, azok, akik a munkánkat felülről irányították, már mennyire nem akarták, hogy ez a közeg működjön. És mennyire nem akarták, hogy én ott legyek.

– Kik nem akarták? Rossz zsaruk szakmai féltékenységből, piti emberek rosszindulatból? És miért? Abban az időben került a BRFK gyilkossági egységének az élére, amikor olyan bűncselekményeket követtek el – bérgyilkosságokat, robbantásos merényleteket –, amelyek addig szinte ismeretlenek voltak Magyarországon. És amelyeknek a felderítése, a bűncselekmények mélyen konspirált volta miatt, mindenütt a világon éveket, néha évtizedeket vesz igénybe. Éjjel-nappal dolgoztak, nem a legjobb körülmények között. Ez sem számított?
– A rendszer nem akarta, és nyilván működtetői közül jó néhányan sem akarták. A piti, kisstílű emberek kicsinyes féltékenysége. Az igazsághoz tartozik, hogy ezek az intő jelek még nem erre az időre tehetők, ám bizonyára egyesek saját rendőrségről alkotott képébe már akkor sem fértem bele. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon kerültem a gyilkossági csoportba; a BRFK-n lehúztam hat évet, a rendőri pályám utolsó hat évét, de a leszerelésem után, ha valami miatt benn jártam a Teve utcában, nem mentem a BRFK-ra. A gyilkosságiakat még meglátogattam egy darabig, a srácokat, akikkel együtt dolgoztam, de másokat nem. De a Pest megyei zsarukat igen. És mindig. Nemcsak a gyilkosságiakat, bárkihez bementem, bemegyek még ma is, jól éreztem, jól érzem magam nála. A BRFK-n az emberek megtartása, az emberek megbecsülése nem számított. Ebből a szempontból a BRFK a magyar rendőrség időzített bombája.

– Hol romlott el végérvényesen? A rendszerváltás utáni első igazi sztárzsaru volt, az egyik legnépszerűbb közszereplő. A rendőrség arca. Mégsem kellett?
– Az „én rendőrségem” kép nem tudja elviselni, hogy valaki nála többet szerepel, jobban tud bármit is, és még népszerűbb is. Ezek az emberek képtelenek voltak felfogni annak a jó oldalát, amit én jelentettem a rendőrségnek. Azt, hogy Doszpot Péterben az emberek a rendőrt, a rendőrséget szerették. A gyilkossági zsarut, aki a kollégáival elfogja a bűnözőket, aki megoldja az ügyeket, ha meg nem tudja megoldani, elmondja, miért nem. Olyan pozitív képet sugároztam, olyan marketingeszköze voltam éveken át a rendőrségnek – amiért mellesleg senkinek egyetlen fillért sem kellett fizetnie –, amely többet ért ezer felderített, de soha sehol nem említett ügynél. Azt meg végképp elfogadhatatlannak tartották, hogy te másként élsz, mint ahogyan azt ő elképzeli, netán megszabja. Szürkén kell élni, szürkén kell dolgozni, nem szabad kilógni a sorból. Az általa megalkotott sorból. Ez az elvárás. Minden egyes ettől eltérő kísérlet életveszélyes volt annak, aki megkísérelte.

– Mitől életveszélyes?
– Mert egy adott pillanatban eljutsz egy ismertségi szintre, jól érzed magad, és lubickolsz a népszerűségben. Mellette azt gondolod, és tudod is, hogy hihetetlenül sokat dolgozol, mert nem vagy otthon soha, mert nem mész szabadságra. Amikor pedig szerepelsz, az csupán 15-30 perc az életedből, munkaidőn kívül, és nem befolyásolja azt a napi 12-16 órát, amit egyébként dolgozol. De. Nem veszed észre, hogy mások nem a 16 óra munkát veszik alapul, hanem a 15 percnyi szereplést. Neki ez aránytalan. Azt sem veszed észre, hogy feléled a suttogó propaganda. Hogy például miért van RayBan napszemüveged. Mert nyilván eladtad magad. Ugyanis a beteg elme, a kisstílű ember nem tud másra gondolni, csak arra, hogy a siker azonos a korrupcióval. Így lesz a kikezdhetetlen zsaruból bűnöző. Szóban. Felvetődik, hogy miért jársz Alfa Romeóval, amikor az egyébként egy alapítványi autó, és feleannyiba kerül, mint a főkapitány szolgálati gépkocsija. Miért jársz bőrkabátban és Diesel farmerben? Pedig mindenki Diesel farmerben és bőrkabátban jár. Miért van terepjáród, ami ugyan csak hatszázezer forintba került, de miért van? Igaz, hogy aki ezt megkérdezi, minden hétvégén vadászni jár szolgálati autóval, de az nem számít. Neked miért van az, amid van? De nem szól, hogy Doszpot, ezt magyarázd már meg, mert ez nekem nem tetszik, és nem is értem. Nem, hanem hagyja, hogy élj úgy, ahogyan élsz, abban a hitben, hogy minden rendben van. Közben meg egyre több ember fülébe jut a „neked miért van?”. Ráadásul valakik ezeket le is írják, eljuttatják a feletteseikhez, és szép lassan összeáll egy dosszié, tele ellenőrizetlen információval, hogy ez a Doszpot milyen korrupt, bűnözőkkel tart kapcsolatot. Tényleg van a családunknak egy középszintű nyaralója a Balatonon. Olyan, amilyet annyian felépítettek kalákában maguknak. Az alap tehát igaz, de ez egy jelentésben – tudom, mert utóbb olvastam – már úgy szerepelt, mint úszómedencés palota. Aztán ehhez valaki még hozzátett két mondatot, aztán megint kettőt, és már enyém is volt egész Budapest. Pedig a dolog egyszerűen kezelhető lett volna, és mások ügyei bizonyítják, kezelhető lenne: ott volt a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata. Az én esetemben csak fel kellett volna venni a telefont, és kiküldeni a helyi körzeti megbízottat: „Te, Béla, nézd már meg azt a Doszpot-villát.” Akkor kiderült volna, hogy mekkora baromság az egész. Meg minden, ami utána ebből keletkezett.

– Azért annyira csak nem naiv, hogy ne tudná, ennek a rendszernek nem ez a fontos. Hanem az, hogy legyen valami, amit majd alkalomadtán felhasználhatnak.
– Sajnos ez pontosan így van. Még a gyilkosságok nyomozásában is így volt. Mindenki tudta, tudja, hogy sok gyilkosság felderítése különböző okok miatt lehetetlen. Nincsenek tanúk, nincsenek nyomok, a tettes és az áldozat nem kapcsolható össze, és még sorolhatnám. Nem Doszpot szúrta el ezeket, előtte is sokan a hasonlókat. Tízből megoldottunk hatot-hetet, de hármat-négyet nem. Bármennyit dolgoztunk is az ügyön. Ám ilyenkor azt lehetett mondani: „Szerepelget, nagyképűsködik, és eredmény meg nincs, vagyis nem dolgozik.” Ha meg nem dolgozik, akkor mi is van azzal a villával, a napszemüveggel, az Alfa Romeóval? Soha nem volt olyan rendőri vezető, aki elismerte volna, hogy vannak megoldhatatlan ügyek. Illetve akadt egy: Bene László. A beiktatása után egy adott pillanatban azt mondta: megköveti azokat a zsarukat, akiket azért rúgtak ki, mert részesei voltak ezen időszak nyomozásainak. Volt mersze kimondani, hogy magukra hagyták őket, nagy volt a politikai és a szakmai nyomás, de támogatást, segítséget nem kaptak, miközben megoldhatatlan feladatok elé állították őket. Magam sem gondolom másként. De azt is gondolom, a többiek kivétel nélkül féltették a pozíciójukat, és mindent megtettek azért, hogy azokat, akiket valamiért magukra nézve veszélyesnek láttak, tönkretegyék. Ma persze arra gondolok, hogy ez a rendszer, amelyet mi kitaláltunk, és amelyben dolgoztunk, annyira nem működhetett rosszul, mert évekkel a leszerelésem után még mindenki alezredes úrnak szólít. Illetve bárhová megyek az országban, még az általános iskolás gyerekek is tudják, ki az a Doszpot Péter.

– Kivel kellett mindennapi küzdelmet folytatni? És most nem az a lényeg, ami sokak szemét szúrta, hogy lazább volt a szokásosnál, nem öltöny-nyakkendőben ment be a vezetői értekezletekre, és a modora kevésbé volt simulékony, mint a fejeseké. Hanem az, ami a szakmai munkát gátolta.
– Főosztályvezetői szintnél feljebb soha nem küzdöttem, és ők sem küzdöttek velem. Tudniillik, ha gond volt velem, azt soha nem nekem mondták. Azt én csak hallottam, hogy ez meg az nem tetszik az országos rendőrfőkapitánynak vagy bárkinek. Mi pedig a problémáinkkal soha nem jutottunk a főosztályvezetőnél feljebb. Nagy néha a budapesti főkapitány színe elé kerültünk, kerültem, de az nem problémamegoldó eset volt.

– Nem is jutott eszébe, hogy magasabb köröknek azt mondja: na, figyeljetek ide, ti is rendőrök vagytok, én is, ez így marhára nem megy?
– Eszembe jutott, de a rendőrség nem az a szervezet, ahol ezt csak úgy megteszi az ember. Ez elképzelhetetlen egy katonai rendszerben, csak úgy nem megy oda a zsaru a főkapitányához. Ha hívatja, megy, ha nem, hát nem.

– Ki rúgta volna jobban fenékbe, a főkapitány, a főosztályvezetője vagy a közvetlen főnöke, az osztályvezető, Andréka Péter?
– A közvetlen főnököm, hogy ilyen helyzetbe hozom. Egyébként pedig ha valamikor is felhívott a főkapitány, tehát nem én kerestem őt, és érdeklődött egy ügyről, azért ott volt az ember gyomrában a nyomás, hogy mit szólnak, amiért csak úgy beszélek a főkapitánnyal. Ez elmebeteg dolog volt, de a BRFK minden más részlegnél katonásabban működött, s ezt mindenki tudomásul is vette. Ha már szóba hozta Andréka Péter nevét, azt mindenképpen el kell mondanom, hogy az én igazi szárnyalásom arra az időre tehető, amíg ő élt. Addig semmi problémám sem volt. A bajok akkor kezdődtek, amikor Péter meghalt. Róla lepattantak a rosszindulatú, képtelen áskálódások. Akkora tekintély volt, hogy amire ő azt mondta, hogy ez így van jól, abba nem mertek belekötni. És kész. Fenn azt mondhatták, amíg az Andréka hagyja, hogy a Doszpot így dolgozzon, jöjjön, menjen, addig nem szólunk bele. Ha esetleg beleszóltak, akkor pedig Péter mondta azt, hogy bízzátok rám, én vagyok a főnöke, majd lerendezem vele, ha úgy gondolom. Szakmailag és emberileg is tiszteltem, és azt gondolom, ő is kedvelt; közöttünk soha nem volt vita. Őt aztán egyáltalán nem zavarta, hogy én mennyit szerepelek. Nyilván mert azt is látta, mennyit dolgozunk a fiúkkal. És ezt teljesen rendjén valónak találta. Valljuk meg: klasszisokkal magasabb szinten állt a nála beosztásban feljebb állóknál. Ráadásul jó ember volt.

– És amikor Andréka Péter már nem volt?
– Azt gondoltam, én következem. Én leszek a főkapitányság gyilkossági főnöke, és azt csinálhatjuk tovább, amit elkezdtünk. Akkor kaptam az első pofont, amely egyben intő jel is volt. Olyan embert neveztek ki a csapat élére, akinek semmi köze nem volt hozzánk. Emiatt egy éven át követték egymást a balhék a gyilkossági csoportnál. Nagyon zavart, hogy engem irányít. Tökéletesen tisztában volt a helyzettel: abban az egységben én számítottam a „főnöknek”, és ezért mindent megtett, hogy ellenőrizzen. Én is mindent megtettem, hogy szurkáljam, hogy alátegyek, vagy éppen nagy ívben tettem arra, amit mondott. Ez meg is ölte a munkát, csak akkor dolgoztam, ha ő nem volt benn. Abban az évben két belső vizsgálatot folytattak az egységünknél.

– Ki állt e mögött?
– Nem tudom, nem is akartam tudni. Ma sem érdekel.

– Engem igen. A főosztályvezetője vagy a budapesti főkapitány, esetleg az 1998-ban kinevezett Orbán Péter országos rendőrfőkapitány?
– Mit tudom én?! Hát nem mindegy? Életemben egyszer beszéltem Orbán Péterrel, a kinevezése után. Előtte fogalmam sem volt róla, hogy kicsoda, akkor megismerkedtünk, volt is egy-két rosszízű mondta a gyilkossági csoportról. Szerintem fogalma sem volt a mi munkánkról, a nagy magyar rendőrség működéséről. Szeleteket ismert belőle, de hát elvállalta, én ezt néhány szóban ott el is mondtam neki. Lehet, hogy nem kellett volna. De én akkor már nagyon nem szerettem, amikor ültek velem szemben a rendőri vezetők, és azt kellett hallgatnom, ők hogyan dolgoztak a hetvenes években. Azt meg különösen rühelltem, amikor Orbán Péter azt mondta, ő a helyszíneken a háttérből figyelte a munkámat, és képes megítélni, hogyan dolgoztam. Ne hibázzon ekkorát egy országos főkapitány. Tudniillik sokkal inkább tisztában voltam azzal, kiket láttam egyes helyszíneken, mint ahogyan azt ő gondolta. Miért mond ilyen hülyeségeket egy ember, még ha főkapitány is? Soha többet nem beszéltünk személyesen.

– Mindenki úgy tartotta, Orbán Péter az akkori belügyminiszter, Pintér Sándor embere, hű katonája, aki azt teszi, amit Pintér mond. Foglalkoztak önök ezzel?
– Meglepőt mondok. Nemcsak ez nem érdekelt, Orbán Péterrel sem foglalkoztam. Persze mi is hallottuk, hogy valójában Pintér az országos főkapitány, de ez minket hidegen hagyott. Az már érdekelhetett volna, amikor visszahallottam, hogy Orbán (Péter) őrjöngve minősítette egy-két szereplésemet vagy kijelentésemet. Olyasmikre ragadtatta magát, hogy le kell törni a „doszpotizmust” meg hasonlók. Hogy a vezérhangya honnan és mikor indult el nála, arról fogalmam nincs. Mondták neki, kitalálta? Nem tudom. Állítólag sok mindent terjesztett rólam, de ezzel nem tudok mit kezdeni, mert soha nem nekem mondta. Így meg nem hiteles. Azt gondolom, nem Orbán személye a fontos, hanem a rendszer működése. Milyen különös, két vagy három nappal az után, hogy én 2001-ben leszereltem a rendőrségről, kirúgták azt az osztályvezetőt, akit helyettem neveztek ki. Egyszeriben kiderült, hogy bizony alkalmatlan a gyilkossági csoport vezetésére, hibák sorozatát követte el. Éppen emiatt csak arra tudok gondolni, azért küldték oda, hogy rajta keresztül söpörjenek félre, a szerencsétlen pedig végigcsinálta.

– Tehát mégsem a rendszer a hibás? Azt mondja, nem érdekli, ki állt vagy kik álltak a háttérben, mégis meg tudná mondani?
– Nem hiszek abban, hogy egy személy érezte úgy, hogy félre kell állítania. Olyan volt, akiről azt hittem, a barátom, és később kiderült, ő volt az egyik legnagyobb árokásó. Pedig annak idején a rablási osztályvezető, Varju Lajos, amikor leszerelt, figyelmeztetett, vigyázzak ezzel az emberrel, mert én leszek a következő, akit kinyír. Nem hittem el, jól kiröhögtem, és azt mondtam, Lajos, te hülye vagy. Ma már tudom, Varjunak igaza volt, és csupán mutatta, hogy a barátom, de nem volt az. Sőt.

– Kiről van szó?
– Mindegy, ma már ez sem lényeges.

– Kitalálhatom?
– Nem.

– Mi volt az a pont, amikor érezte, itt a vég?
– 2001 júniusában a Dembinszky utca egyik házában felrobbant egy kapualj. Egy férfi meghalt, fiatal barátnője pedig megsérült. A férfi egyébként balhés volt, ismert alakja az alvilágnak. Először hivatalosan gázrobbanásnak minősítették az esetet, majd robbantásos merényletnek. Engem pedig felállítottak a gyilkossági alosztályvezetői székből, és az ügy kivizsgálásával megbízott négyfős nyomozócsoport vezetője lettem. Alosztály helyett egy kis csoport vezetése. Izgalmas fordulat. Akkor jöttem rá, vége a dalnak.
Éppen akkor kaptam a felkérést a politikai szereplésre.(???) (Kiemelés tőlem) Nem is gondolkodtam sokat.

– Két történet azokból az időkből. Az első. A bűnügyi újságírók olyan információ birtokába jutottak, hogy arra a hírre, miszerint Doszpot Péter politikai pályára lép, Hatala József, az ORFK közbiztonsági főigazgatója azt a feladatot kapta, minden eszközt bevethet, csak bizonyítsa be, hogy ön összeállt a bűnözőkkel, hogy korrupt, alávaló gazfickó. Gyűjtse az információkat, hol kivel találkozott, mit beszélt, milyen szórakozóhelyek vannak az ön tulajdonában, illetve kikkel, milyen éjszakai szórakozóhelyek biztonságát őrzi. Így volt?
– Hallottam. Esküdni nem mernék rá, hogy így volt, de ezt hallottam én is. És azt is, hogy ezeroldalas anyagot gyűjtöttek rólam. Igen ám, de ellenem soha senki semmilyen eljárást nem indított. Nem volt miért.

– A másik. Amikor kiderült, hogy az MSZP támogatásával indul a parlamenti választásokon, Orbán Péter furcsa lépésre szánta el magát. Elment az MSZP akkori elnökéhez, Kovács Lászlóhoz, és bizonyítandó az ön érintettségét csúnya dolgokban, egy dossziét tett le az asztalára.
– Ez megtörtént. Szerintem kispályás, féltékeny, elvakult emberek hergelték egymást, és az ő nevükben jelent meg a dossziéval Orbán. Vagy féltek attól, hogy én tudok róluk valamit, és ha nyer az MSZP, jön majd a bosszú. Nem tudom. Beteges és nevetséges, mi több, szánalmas volt az egész. Igen ám, de csak ott és akkor tűnt annak. Jól kiszámított lépés volt. Elültették a gyanakvást a párton belül is. Noha sem Kovács László, sem más nem adott hitelt ezeknek az ellenőrizetlen és kósza információknak, mégis ott maradt a kérdés: ki lehet ez a Doszpot, mi lehet az egész dosszié mögött? Ördögi. Akik ezt akkor kitalálták, nem voltak hülye emberek. A mai napig is érzem ennek a hátrányát. Sajnos.

– Két történetet említettem, de van egy harmadik is. Azt hallottam, önt azzal az ígérettel csábították a kampányba mint ismert és kedvelt figurát Medgyessy Péter mellé, hogy győzelem esetén kormányzati pozíciót kap. Az pedig nagyon nem lehetett más, mint a Belügyminisztérium rendészeti helyettes államtitkári posztja. Ez igaz?
– Igen. Azt nem mondta ki senki sem, hogy ez a hely a rendészeti helyettes államtitkári szék, de kormányzati pozíciót ígértek. Ráadásul, mert megkértek rá, a kollégáimmal írtunk egy tanulmányt arról, miért van szükség a Belügyminisztériumban rendészeti vezetőre, és mi a feladatköre. Hát nem lett, én sem lettem államtitkár. Valaki találóan megjegyezte: a reklámot megrendelték, a reklám lement, de nem fizették ki. Aztán amikor egyre lejjebb süllyedt a rendőrség, amikor ki akarták rúgni a belügyminisztert, akkor hirtelen mégis szükség lett erre a posztra. Ilyen a politika.

– Ma már nem rendőr, nem politikus. Talán objektíven képes látni a helyzetet. Ráadásul a körön kívülről. Hogyan juthatott ilyen mélyre a magyar rendőrség?
– Teljesen egyértelmű. A rendőrség már jó ideje koncepció nélküli szervezet, ahol az emberek vezetőként saját rendőrséget csináltak maguknak. A rendőrség munkahely, nem több, igaz, megfelelő szabályok szerint kell dolgozni. De nem úgy, hogy X. Y. rendőri vezető éppen aznap hogyan ébredt fel, és mennyire utál valakit. Nem. Ha nincs szakmai koncepciója arról, milyen látható életpálya lebeg egy rendőr előtt, milyen a személyzeti munka, milyen karrierlehetőségek vannak, akkor az a rendőr létbizonytalanságban, szürkeségben szenvedő zsaru lesz. Aki retteg attól, hogy ezt a keveset is elveszítheti, és ezért mindenre képes, bármit meg lehet vele csinálni. És ami a legszomorúbb: bármilyen mélységbe taszítható, anyagilag és morálisan. Ennél több nem kell. Máshol a világban ezért egyeseket lecsuknak, másokat felállítanak a helyükről. Itt nem.

– Lesz-e még valaha rendőr Doszpot Péter?
– Nem. Kizárt. Lehetetlen. Nem hiszem, hogy lenne helye ebben a szervezetben. Ez a szervezet már eléggé utálta Doszpot Pétert – mondvacsinált okok miatt és Doszpot Péter hibájából is – ahhoz, hogy valaha is a soraiban lássa. Ma már egészen másként gondolkodom a rendőrségről, a bűnüldözésről, a bűnözés hatásairól, úgyhogy nem tudnék sokáig ennek a szervezetnek a része lenni.

– Fáj ez önnek?
– Fáj. Mindenfajta álszerénység nélkül: sok ötletem lenne, hihetetlen sok a bennem levő szakmai elgondolás, ám a magvalósításukra nem kaptam lehetőséget. Ötven százalékban a rendszer, ötven százalékban én vagyok a hibás ezért. A különbség az, hogy én egyenesen mondtam el mindazt, amit képviseltem, amit gondoltam és akartam, a másik oldal azonban nem.

Forrás:
http://zona.hu/article/484/letortek-a-rendorsegen-a-doszpotizmust.html
http://www.linkszerzo.hu/kozossegi_oldalak/celebek/doszpot_peter/zona|40855

Dobogókő - Bocskai katonáihoz

Ének: Magyar Gábor

Kerecseny János: Árpád fejedelem

Kerecseny János
ÁRPÁD FEJEDELEM
(Részlet az 54O oldalas époszból.
        Budapest, 1933.)
       
ELŐHANG.

Naptűzbe meritem jó magyar tollamat!
Folyó szinaranyba, mi az égen halad.
Ragyogó csillagot tűzök a hegyére
S bevágom - a Göncöl gyémántszekerébe!
Lángszóró kristálya fényborába mártom
És izzó betűkkel ihletve kiáltom:

Szikrázzék a Toll most! Ne csellengjen kábán
Magyarszabadságnak fojtó éjszakáján,
Zúgjon és riadjon, miként ama bóra
S gyúljon föl szavától a szent Magyar Róna!
Dunántúl száz halma tűzözönben égjen:
Lássák meg az Irást a bús magyar égen!

Lássák meg az Irást az elrabolt Végen,
S döbbenjenek föl rá a négy anyaszélen.
Lángírás hirdesse a lehajló bolton,
Süssön át velőkön, nyilaljon át csonton,
Boritsa vérlángba a rengeteg Tátrát.
S harsogja szüntelen: Árpád! Árpád! Árpád!

... Oh, mert csak naptűzzel véshetem e szókat,
Ami nem illeti a többi bolygókat.
Mert csak a lángbetű illendő Nevéhez!
Diadalmas, dícső magyar-szelleméhez!
Gyémánthegyű tollam hát a napba vágom
És titánalakját festeni próbálom.

--- Királyi Szittyanép Első Fejedelme,
Nagyságos Árpád Úr! Akibe keverve
Isten Ostorának morajlik bő vére:
Alázattal jövök ma Szined elébe.
Megemelt föveggel, térdeimen állván
Áldozok im Néked, mint az ősi sámán.

S révületbe torpant látomásos szemmel,
Tőled nyert lázadó hazaszerelemmel,
Ittfelejtett kobzos, --- pogányhúrba tépek
Halljad meg, rivallom, mint a csatacsépek.
Lángirással rovom föl a magas égre,
Aranybetűtenger izzó közepébe:

Császárokat tipró Királyok Királya,
Európát zúzó, népek buzogánya.
Honszerző uraknak egyfejjel nagyobbja!
--- Az egész világot befolyod ragyogva.

Te vagy a fajtámnak ütőere, vére:
Ú t, I g a z s á g, É l e t - vagy Te ezeréve.
Ősi Istenünknek vagy órjás Egésze
És igaz magyarnak: -- V i l á g t e r e m t é s e .

Szabó Gyuri bácsi - a füvesember

IGAZI RÉGEN VÁRT VENDÉG A KÉT HOLLÓSBAN!

GYÓGYÍTÓ EMBEREKNEK ÉS GYÓGYULNI VÁGYÓKNAK:
SZABÓ GYURI bácsi
(a bükkszentkereszti füves ember)
előadása

A javas asszony unokája
címmel

Régen szinte minden faluban élt egy javasasszony vagy füvesember, aki a betegségekre, testi nyavalyákra a gyógyírt erdőn-mezőn kereste. Az egészség a legnagyobb érték - tartja a mondás, és Szabó Gyuri bácsi (az utolsó füvesemberek egyike) tudása valóban kincset ér.

Kezdési dőpont: 2009. március 9. hétfő, 18 óra
Helyszín: Két Hollós Könyvesbolt, 1081 Kenyérmező u. 3/a. telefon: 299-0032

Belépőjegy NINCS!
Az est költségeire hozzájárulást szeretettel várunk és fogadunk.

Az előadás ideje alatt jelentős kedvezménnyel kaphatók Szabó Gyuri bácsi könyvei, illetve saját keze által szedett gyógynövényekből készült teái!

JÖJJÖN EL HOZZÁNK HOGY VELÜNK EGYÜTT TANULHASSON ELEINK GYÓGYÍTÓ TUDÁSÁRÓL!

Látogasson el honlapunkra: www.dobogommt.hu

Pestújhelyi toborzó

A ZENIT TV INTERNETES ADÁSÁN LÁTHATÓ

A MAGYAROK VILÁGA
ZENIT TV
2009. március 6., péntek,
ÉLŐBEN-INTERNETEN: 19:00- 20:00 h www.zenittv.hu
Másnap megtekinthető Teddy és M.Szabó Imre honlapján

A MAGYAROK VILÁGA
A ZENIT TV-ben
- a nemzetpolitikai magazin,

HELYSZÍNI JELENTÉS SZABADKÁRÓL
A SOKSZÍNŰSÉG LABORATÓRIUMA

DR. BECSEY ZSOLT, EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐ KIÁLLÍTÁSA A DÉL-ALFÖLD, BÁCSKA ÉS BÁNÁT TÖRTÉNETÉT BEMUTATÓ KIÁLLÍTÁS DÉLVIDÉKI (március 5.) BEMUTATÓJÁRÓL - filmbeszámoló

Rendező-operatőr- a felelős szerkesztő: M. Szabó Imre

Sydney-i magyarok figyelmébe!

2009. Március 7. és 8-án
Szántai Lajos, történész és Tóth Zoltán József, jogtörténész
történelmi előadásai Sydney-ben

Magyarország történelmének talán legválságosabb időszakát éli. Az országot kiárusítják, a nemzet felett hazaáruló, idegen erőket kiszolgáló politikusok uralkodnak.

A magyar embert a mindennapok súlyos anyagi gondjai gyötrik. A leghatásosabb méreg mégsem ez, hanem a szellemi sorvasztás, ősképének meghamisítása, történelmének és kultúrájának dehonesztáló megmásítása, amivel emberöltők óta próbálják hamis irányban nevelni a felnövekvő nemzedékeket.

"Ámde" - Szántai Lajost idézve, van egy jó hírem; nem fog sikerülni.

Szántai Lajos történész, a magyarság üdvtörténetének egyik legelhivatottabb kutatója. Igaz történelmünkről, Szent királyainkról, királylányainkról tart hosszú évek óta érdekfeszítő előadásokat a Kárpát-medence egész területén. Kutatásai szerteágazóak, írásai, előadásai a magyar kultúrtörténet, őstörténet minden területére kiterjednek. Lebilincselő stílusával vonza a közönséget, az igaz szóra vágyó hallgatóságot.

Mindenkihez szól, megismertet ősi szittya származásunkkal, mondáinkkal, rámutat a régészeti leletekből levonható tanulságokra és üzenetekre, felnyitja szemünket a mai világunkban tapasztalható párhuzamokra.

Mesét elemez és nagy magyarjaink életébe nyújt bepillantást. Súlyos dolgokat mond, mégis lelkünkben felüdülve jövünk ki az előadásairól.

Dr. Tóth Zoltán József jogtörténész és politológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és államtudományi Karán oktató.

Előadásaival megismerteti velünk a történelmi alkotmányukat, a Szent Korona eszmei lényegét. Mára vonatkoztatott üzenetekkel elemzi a magyar történelem és a történeti alkotmány legfontosabb kérdéseit, elveit, gyakorlatát.

A két előadó látogatása időszerű és sürgető kérdésekre ad választ és serkenti a közönséget a közös gondolkodásra és cselekvésre.

Mi, a hazától távol élő testvérek se legyünk mostohák, összpontositsuk szellemi erőinket és vegyünk részt a nemzet felemelkedésében!

Előadásokat a Magyar Házban március 7-én délután 2 órakor, a DMSZ Klubban március 8-én, 2 órakor rendezzük.

Érdeklődni lehet Magyar Jánosnál a 9634 4335 telefonszámon, vagy Török Zsuzsánál a 0403 111 930

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Dr. Kalotay Eszter meghívására Ausztráliába érkezik
2009. február 28-án
Böjte Csaba
ferencesrendi szerzetes,
az erdélyi árva magyar gyermekek gondviselője.



Böjte Csaba ausztráliai programja:
2009. február 28. d.u. 5.30-kor
Szentmise a St. Francis Xavier Katolikus templomban
(régen itt tartották a magyar szentmiséket)
(McKenzie St. Lavender Bay)
Március 1-én d.e. 11.30-kor
Szentmise a St. Martha Katolikus Templomban
(mise előtt gyóntatás 11 órakor)
(Homebush Rd. Strahfield)

Március 1-én
d.u. 2-kor ebéd
a DMSZ Otthonban (31 Glendennding Rd. Glendenning)
Kérjük, hogy február 15-ig adják le jelentkezésüket.
Belépőjegy egységesen $30, diák jegy 12 éves korig $10
Erre a különleges alkalomra biztosítsa a helyét mielőbb!

Március 3.
A wollongong-i magyarság vendége,
szentmise 12 órakor a Katedrálisban lesz.

Március 7-10.
A melbourne-i magyarság vendége

Március 13.
A Lane Cove-i St. Michael Katolikus Templomban
(Longueville Rd. Lane Cove)
szeretetvendégség d.u. 4.30-től, majd szentmise 7 órától.

Március 14.
Védnöki ebéd d.u. 5 órakor
Zártköru rendezvény, kizárólag a védnökök részére.
(Zártköru rendezvény, kizárólag a védnökök részvételével)

Március 15.
Az adelaide-I magyarság vendége

Március 16.
d.u. 2-3 között
az SBS rádió vendége, "Radiothon." Élő adás.

Bővebb felvilágosítás:
Dr.Kalotay Eszter
Telefon: (02) 9906 6886, mobil: 0421 528 634 email: kormico@optusnet.com.au

Török Zsuzsanna
Telefon: (02) 9639 1857 mobil: 0403 111 930 email: stak87@bigpond.net.au

Dobogó Kő zenekar plakát

(Bernáth Tibor - dobok, Deák András - szólógitár, Farkas Gábor - basszusgitár, Juhász Dénes - furulya, Karakas Zoltán - duda, Magyar Csenge - ének, Magyar Gábor - ének, Molnár Réka - ének)

MAGYAROK - Csütörtök 13.05-13.55 Műsorajánló - kishírek

MAGYAROK - Csütörtök 13.05-13.55 Műsorajánló

Miről mesélnek a kövek? Vajon hol van a forrásfő fölötti víz borította sír, ahová Árpádot temették? Hová tűnt a térképekről Ős-Buda vára? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a MAGYAROK műsorában csütörtök délután Lánszky Imre ökológussal, aki már 8 esztendeje kutatja a magyarok egykori világi központját.

MAGYAROK: 2009. március 5-én, 13.05-13.55
Ismétlés: este 10 óra után

Szerkesztő: Horváth Ágnes
http://lanchidradio.hu/hallgatas

http://www.lanchidradio.hu/

E-mail címünk: magyarok@lanchidradio.hu

De vajon érdemes-e ennyire mélyre ásnunk? Megváltoztathatja-e életünket egy addig ismeretlen lelet, feltáratlan város? A műsor ideje alatt Önök is feltehetik kérdéseiket telefonon!

Ezenkívül beszélgetést hallhatnak Semir Osmanagickal, aki néhány évvel ezelőtt azzal döbbentette meg a világot, hogy hazájában a kontinens legnagyobb piramisait vélte megtalálni. A bosnyák kutató a hét végén a Pilisben tett sétát, hogy közelről megnézze a Pilisben rejlő különös köveket.

Tartsanak velünk csütörtök délután 13 órától!

Várja önöket a szerkesztő: Horváth Ágnes

Zuschlag: Zsebből zsebbe mentek a pénzek

Újra szóba került a zsebből zsebbe történő pártfinanszírozás a Zuschlag-perben. Amikor egy magánszponzor zsebből zsebbe adott támogatást, akkor ez az összeg került az úgynevezett B-kasszába – jelentette ki Zuschlag János szocialista politikus csütörtökön a kecskeméti megyei bíróságon.




Kovács nénivel példálózott Gyurcsány (+videó)

Újabb hibást talált a magyar gazdaság gondjaira Gyurcsány Ferenc, aki a kormányzati roadshow szegedi állomásáról a hazánkat elrettentő példaként emlegető amerikai elnöknek is üzent szerda este.

Mellbe lőttek egy behajtót Pesten

Mellkason lőttek egy férfit csütörtökön hajnalban Budapesten, a XVI. kerületben. A férfi életveszélyesen megsérült, a támadó elmenekült. Értesülések szerint egy autós lízingcégeknek behajtással foglalkozó embert támadtak meg.

Magyarország eltitkolt gázmezői

Köszönet érte Katicabogárnak

Földtörténeti korok szerint Európa legnagyobb földgáz lelőhelye
Magyarországon a Hortobágy alatt kell, hogy legyen - mondta a 70-es
évek közepén a középiskolai földrajz tanárom...

A hajdúszoboszlói földgáz "940-1000 m mélységben elhelyezkedő, 44 m
átlagos etázsmagasságú, 5Mrd m^(3)-es földtani készletű, egyik
legnagyobb alsó-pannon homokkő tároló eredeti készletének kitermelése
még 1962-ben megkezdődött".
"A III. ütem tervezésekor az volt a kiindulási kritérium, hogy a
bővítés még a mobil gáz 70%-ának kitermelése esetén is tegye
alkalmassá a tároló rendszereit a csaknem 20 millió m^(3)/napos
csúcskapacitási igény kielégítésére."

"Zsanán 2,5 millió köbméterrel nő a napi kitárolási kapacitás, amely
két olyan nagyváros, mint Pécs és Debrecen háztartásainak ellátásához
elegendő egy hideg téli napon."

"A remények szerint a makói árok legalább 100 évre biztosíthatja
Magyarország földgáz-szükségletét."
"Magyarországon a legnagyobb mélységet, 5842,5 métert
Hódmezővásárhelyen érték el egy fúrás során."

"Magyarországi földgázleletről tett bejelentést a Londoni Értéktőzsdén
az Ascent Resources. A brit feltáró és kitermelő cég részvényei a
hírre 16 százalékkal drágultak. A cég közleménye szerint egy Penészlek
melletti próbafúrásuk járt eredménnyel."

"Mert ne higgye senki sem hogy a Makó-Árok az egyedüli gázlelőhely
Magyarországon. Suttognak még bihari, zalai, somogyi, bácsi mezőkről
is, bár ha ezeket összekötjük, egyetlen összefüggő gigászi gázmedence
adódik, melynek értéke világszinten is felbecsülhetetlen."

"A Falcon nemrégiben azt közölte honlapján, hogy a külföldi kutatások
nyomán eddig feltárt hazai földgázvagyon olyan nagy, hogy abból bőven
ki lehetne elégíteni az ország egész éves fogyasztását, és még
exportra is futná belőle."

"Magyarországon jelenleg 11 cég 210 engedély alapján kutathat
szénhidrogén-lelőhelyek után. Csak a Mol Nyrt. több mint száz helyen
kapott erre lehetőséget szerte az országban."

"Magyarország gázfogyasztása egyébként 70-90 millió köbméter egy
átlagos téli napon, ebből 40 millió köbmétert fedez az import" -
mondta Kiss Péter kancellária miniszter.
"Zsuga János hozzátette: az ország napi gázszükséglete 44-46 millió
köbméter, a földalatti tározókból pedig naponta akár 51 millió
köbméter földgázt is ki tudnak nyerni."

"Oroszországból viszont nagyjából mindig ugyanannyi gáz jön, ezért a
Mol nyáron feltölti, télen pedig fokozatosan leszívja a tartalékokat"
"Soha nem látott, 102 mrd Ft-os negyedéves profitot érhetett el a MOL
az elemzők szerint"

Gázkitörések Magyarországon:

1961 - Nagyhegyes
1963 - Üllés
1965 - Szank
1968. december - Algyő
1979. február - Zsana
198 - december - Algyő
1982. augusztus - Szeghalom
1982. október - Algyő
1983. január, február - Hajdúszoboszló- Nagyhegyes
1983. március - Battonya
1984. június - Balaton- magyaród-Zalakomár
1985. április - Biharkeresztes
1985. május - Füzesgyarmat
1985. december - Fábiánsebestyén
1986. június - Balatonmagyaród
1987. január - Füzesgyarmat
1998. november - Nagylengyel

"A nagyalföldi artézi fúrásokból a vízzel együtt számos helyen némi
földgáz is áramlott a felszínre. A falusi kutak körül esténként vízért
gyülekező fiatalok gyakran bámulták a lángra gyújtott gáz játékosan
táncoló lidércfényét, amíg egy erősebb fuvallat ki nem oltotta a
kékes-vörhenyes lángocskákat."

Megjegyzés:
"Már 500 méter mélységben 35 Celsius fokos meleg vízre bukkannak
gyakorlatilag minden fúrásnál - ennek köszönhető hazánk rendkívül
gazdag termálvíz-készlete." (Távfűtés)

Következtetések nélkül, csak mazsolázásra!

A várakozások szerint év végén indulhat meg Makó környékén a földgáz
kitermelése, a föld mélyében rejtőző 1.500 milliárd köbméter gáz 100
évre fedezné a hazai igényeket. A feltárást végző kanadai cég továbbra
is partnert keres a vállalkozáshoz.

A gázmező nagyságát 600, később 1500 milliárd köbméterre becsülték a
szakértők. Figyelembe véve, hogy hazánk nagyjából 14-15 milliárd
köbméter földgázt használ fel évente, a készlet akár 100 évre is
fedezné a hazai igényeket.

A földgázkincs elhelyezkedése azonban jelentősen különbözik a korábbi,
illetve a jelenlegi kitermelési helyekétől. Általában ugyanis 2 ezer
méter mélyről hozzák fel hazánkban a földgázt, Makó térségében viszont
a legmélyebb fúrás a 6 ezer métert is túlhaladta. Azon múlik az
iparszerű kitermelés beindítása, hogy mikor lesz sikeres az
úgynevezett rétegserkentés, a gázt rejtő réteg hidraulikus repesztése
és kitámasztása. Ennek időpontja lehet 2008 vége.

A kutatást-kitermelést végző kanadai illetőségű Falcon cég partnereket
is keres a magyarországi kitermeléshez, akik között a Mol csakúgy
szóba jött korábban, mint a legnagyobbak között számon tartott
ExxonMobil.

Gombostűt a tűpárnában

Magyarország földjének mélyén,
Makó közelében olyan gázkincsre bukkantak hivatásos külföldi
kincsvadászok, amely negyven éven át képes volna biztosítani
Magyarország gázellátását, vagy a mostani ínséges időkben egy
intenzív, húsz évre rövidített kitermelést véve alapul, akkora
bevételhez juttathatná a magyar államkasszát, amely rövid idő, mondjuk
öt-tíz év alatt a magyar életszínvonalat körülbelül az ausztriaira
emelné, és húsz év múltán a magyar gazdaság csak e gázkincsnek
köszönhető en felzárkózhatna a gazdag Európához.

Mindebben nincs semmi túlzás. Minően érdeklődő ember tudta, hogy az
Alföld mélyén többféle kincs lapul - olaj, gáz, termálvíz -, csak meg
kell találni, de az sem nehéz, csupán fúró és némi türelem kell hozzá.

Körülbelül olyan feladat ez, mint gombostűt találni a tűpárnában. A
Falcon Oil, ez a kanadai központú multi cég képes volt - saját állítása
szerint - egy éven át keresni, amíg telibe találta a gombostűt, vagyis
a 600 milliárd köbméteres gáztartályt, lent, hat kilométer mélyen a
föld alatt.

A cég - nem tudni hogyan és mennyiért - kizárólagos jogot kapott 35
évre a magyar államtól a gázkutatásra, és ami elképesztő, a gáz
kitermelésére és eladására is. A magyar állam szerényen csak 12
százalék bányajáradékot kér cserébe, vagyis odaajándékozta a Falcon
Oil-nak e páratlanul értékes gázkincs 88 százalékát.

Hogy mennyi pénzről van szó? Ebből a gázkincsből az utolsó fillérig ki
lehetne fizetni a teljes magyar államadósságot, ami egyúttal a magyar
gazdaság elképesztő felerősödését eredményezné. Avagy fel lehetne
függeszteni a megszorításokat, sőt emelni lehetne a nyugdíjakat és a
béreket, és a gazdaságot serkentő intézkedéseket lehetne indítani.

Felfoghatatlanul sok pénz, ami a jelek szerint majdnem mind a másé
lesz. Nem kell, hogy így legyen. A magyar jog ismeri a feltűnően
aránytalan szerződés fogalmát. Az ilyen szerződést meg lehet támadni,
és amíg jogállami volt Magyarországon, addig a bíróság az ilyen
szerződéseket meg is semmisítette. Íme, itt a nagy történelmi pillanat
a nagy közös cél, amelynek mentén közös nevezőt találhatnának az
ország egymással szembenálló erői.

Senki nem vitatja el a külföldi befektető jogát a tisztes haszonhoz,
de senki sem fogadhatja el a tisztességtelen haszon érvényesítését.
Tudtuk, hogy Magyarország földjének mélyén kincsek lapulnak, örömmel
vettük a kalandos kedvű vállalkozók jelentkezését, azonban az államnak
jól felfogott érdeke, hogy az ország földjében rejtőző kincs
kiaknázása az ország népének érdekeit szem előtt tartva történjék.
Magyarország nem Rhodesia, és ez nem a XIX. század.

A Gyurcsány-kormány lapzártakor hallgatott a szerződés
tartalmáról. Van azonban egy pont, ahol már
meg kell állítani a dolgok menetét. A makói gázkincs kitermelése nem
történhet meg a mostani feltételek között. Az ország népe nem nézheti
ölbe tett kézzel saját kifosztását. A történelmi hanyatlásnak és a
kollektív hülyeségnek egy ponton véget kell vetni. Azért, mert
lelkiismeretlen bűnözők a maguk pitiáner hasznára, olcsó jutalékokért
kiárusítják apránként és nagyban az ország kincseit, még nem kell
feladni mindent, még érdemes harcolni mindazért, ami megmenthető.

A magyar nagytőkének sem áll érdekében az ország kifosztása. Talán
vegyünk példát a horvátokról Ők nem adták oda koncesszióba sem 35
évre, sem rövidebb időre, sem a Falcon Oil-nak, sem másnak az Adriát.
Inkább maguk építettek autóutat, hogy a turisták kényelmesebben
odaérjenek. Nota bene: az ügyes kanadaiak a horvátoktól bérelték azt a
fúrótornyot, amivel Makónál gázt találtak.

Küldd tovább mindenkinek!
Tudjon róla minden Magyar!

Püspöki levélváltás a csángók ügyében

Püspöki levélváltás a csángók ügyében

Tőkés lászló erdélyi református püspök levelet írt Petru Gherghel jászvásári katolikus püspöknek a csángó magyarok anyanyelvi oktatsával kapcsolatban. Tanulságos a két levelet összehasonlítani, itt most mindkettőt közöljük.

Tőkés László levele:

Főtisztelendő Püspök úr!

Engedje meg, hogy Krisztusba vetett hitünk közösségében, a keresztyéni testvéri őszinteség szellemében, ezúton – nyilvános formában – keressem meg Önt, a legutóbb, a Bákó megyei Szitás faluban történtek ügyében. Az ottani plébános valóságos ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli, semmilyen törvénybe nem ütköző oktatása ellen – olyannyira, hogy még a ministrálástól is eltiltotta azokat a gyermekeket, akik magyarórára járnak. Ez nem az első hasonló eset Főtisztelendőséged egyházmegyéjében, a csángómagyar gyülekezetekben.

Ez az eset, illetve bánásmód mindenekelőtt közös keresztyén hitünknek, a szeretet evangéliumi parancsolatának mond ellent. Lehetetlen és minden igaz hitű keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között, akik semmi egyebet, semmi rosszat nem akarnak, hanem csak azt, hogy atyáik nyelvét megtanulják, és ezen a nyelven dicsérjék az Istent.
Másodsorban az ellen az intolerancia ellen emelem fel a szavam, amely szögesen ellentmond az európai vallási türelem és a Főtisztelendőséged Egyháza által is hirdetett ökumenikus testvériség szellemének, illetve – ezzel együtt – az EU-tagország Románia törvényeinek.

Európai parlamenti képviselőként hadd említsem meg, hogy Románia maga is ratifikálta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, melynek értelmében a csángómagyarok nyelvét mind kisebbségi, mind regionális minőségében teljes védelem illeti meg – arról nem is beszélve, hogy a magyar, a román nyelvvel egyenrangú módon, az egyesült Európa egyik hivatalos nyelve. Ráadásul az sem elhanyagolható körülmény, hogy az európai többnyelvűség és multikulturális politika főfelelőse az Európai Bizottságban éppen a mi hazánkfia, Leonard Orban főbiztos.

Főtisztelendő Püspök úr!

Mindezeket figyelembe véve, tisztelettel kérem, hogy vegye személyes védelmébe a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetében hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek.

Úgy ítélem, hogy ezek az ügyek méltán tarthatnak számot a Szentszék, valamint az Európai Unió érdeklődésére. Viszont erre semmi szükség nincsen, hogyha ezt a súlyos problémát – az anyanyelv iskolai és egyházi használatának a kérdését – idehaza meg tudjuk oldani. Kész vagyok bármikor találkozni a Főtisztelendő Püspök úrral, hogyha ezzel használni tudok a csángók ügyének megoldásában és egyházi kapcsolataink építésében.

Isten gazdag áldását kérve a Püspök úr életére és szolgálatára, szeretettel küldöm testvéri jókívánságaimat – in Christo:

Tőkés László püspök
EP-képviselő

 

 

Petru Gherghel levele:

 

Tőkés László püspök úr!

Az Ön 2009. február 9-én, e-mailben küldött levelére válaszolva szeretném elmondani, hogy megleptek az abban felsoroltak, akárcsak az, hogy önt foglalkoztatják a Jászvásári Egyházmegye római katolikus hívei, és amint az természetes volt, helyszíni vizsgálatot rendeltem el.

Küldöttünk megállapításai, akárcsak a helybéli plébános, a szitási (Nicoreşti) közösség által nagyra tartott lelkipásztor, Inocenţiu Arcana írásos nyilatkozata azt mutatják, hogy senki sem ellenzi az iskolai, törvényes keretek közötti, szervezett magyarórát, ha ezt kérik és ez szükséges, ahogyan senki sem ellenzi az angol, francia, német, olasz stb. nyelvórák megtartását sem. Az iskolai tantervet a tanügyi előírásoknak és az iskola, valamint a közösség valós szükségleteinek megfelelően állítják össze.

Ami a szitási plébános és más, ön által említett papok viszonyulását illeti, nem igazolódott, hogy létezne „egy valódi ellenséges kampány a magyar nyelvű oktatás ellen”. Inkább az figyelhető meg, hogy a plébános lelkipásztori gondossággal őrködik a reá bízott egyházközségben a hívek nyugalma, erkölcse és hite fölött.

Az említett egyházközségben végzett elemzések nem mutatták ki, hogy a plébános valamely nyelv tanulását ellenezné, legkevésbé a magyar nyelvét, főleg, mivel a településről sokan Magyarországon dolgoznak. A megkérdezett hívek sem úgy értékelték, hogy a plébános fellépett volna a nyelv ellen, hanem a faluba érkezett két személy munkamódszereitől óvta őket, amelyek gyanakvást keltettek és keltenek.

Egyébként természetes, hogy a magyarokat testvéreinknek érezzük, akikhez nemcsak a történelmi konjunktúra révén kötődünk, hanem a földrajzilag és a felekezetileg is. Hasonlóképp meggyőződésem, hogy mindenkinek joga van saját nyelvén dicsérni az Urat, és főképp – remélem, egyetért –, hogy az embereket akként kell tisztelni, aminek magukat vallják. Igaz, ön szitási és más falvakbeli „csángó magyarokról” beszél, de a román állam által végzett népszámlálások azt mutatják, hogy ők nagy többségükben románnak és katolikusnak vallották és vallják magukat.

Remélem továbbá, hogy egyetért velünk abban, hogy az embereket más, kívülről érkezett személyeknek nem kell uszítaniuk, és nem jó feldúlni nemzetiségükre vagy az általuk beszélt nyelvre vonatkozó meggyőződéseiket. Nagy tisztelet jele lenne megbízni nyilatkozataikban, abbéli képességükben, hogy megtartsák szokásaikat, megőrizzék hitüket és békességben éljenek mindenkivel.

Nem hiszem, hogy nyelvjárásuk vagy az általuk beszélt nyelv megőrzésében szolgálatot tesznek nekik, amikor kívülről más értékeket ajánlanak nekik, mint amelyeket éreznek és kinyilvánítanak.

Egyébként a Jászvásári Egyházmegyében nekünk nincsenek „csángó magyar” egyházközségeink, ahogyan ön levelében kijelenti, hanem mindig is római katolikus hívek alkotta egyházközségeket emlegettek. Tehát a mi kötelességünk az, hogy azon a nyelven szolgáljuk hívő népünket, amelyet mindannyian ismernek, tiszteletben tartva minden más nyelvet, amelyet használnak, jól tudva, hogy a Katolikus Egyház nem kötődik egyik vagy másik nyelvhez, hanem valamennyit Isten ajándékaként értékeli.

Továbbá úgy hiszem, kötelességünk – a hagyományok, a kulturális örökség és a hit megőrzése mellett – felszámolni a tájainkon élők közül sokakat sújtó szegénységet: a rossz utakat, az embert megillető életvitelhez szükséges korszerű eszközök hiányát, a kezdetleges eszközökkel zajló földművelést, az otthonuktól kényszerűen távol vállalt munkát családjuk fenntartása érdekében, valamint azt, hogy nehezen elérhetőek számukra a különféle iskolák és a mai társadalombeli funkciók stb. Mindezek egyformán fájdalommal töltenek el és foglalkoztatnak.

Reménykedve, hogy Önnek – tisztségei birtokában – sikerül nagyobb mértékben hozzájárulnia a szegénység és nyomorúság felszámolásához ezeken a vidékeken, híveink életkörülményeinek javításához és fejlesztéséhez, és bízva abban, hogy ezekről az áldásos dolgokról még beszélgethetünk, kívánom önnek Isten áldását és kegyelmét.

Tisztelettel és testvéri szeretettel:

Petru Gherghel
jászvásári püspök

Forrás:  http://www.zarandok.hu/?m_id=45&m_op=view&id=3915

Katicabogár oldala - Pályázati felhívás Erdélyből

http://katicabog.multiply.com/journal/item/186/186
Pályázati felhívás Erdélyből Mar 3, '09 11:40 AM

- a húszéves temesvári események évfordulója alkalmából

Idén a temesvári események húszéves évfordulójához érkeztünk. 1989 után felnőtt egy új nemzedék, akiknek már történelem mindaz, ami húsz évvel ezelőtt történt.

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) pályázatot hirdet azon fiatalok számára,

akik 1989 után születtek.

Lengyelországban is merényletet terveztek II. János Pál pápa ellen

Sajtóértesülések szerint a bolgár bérgyilkos felesége – vagy élettársa – hiúsította meg azt a merényletet, amelyet a férfi az 1987-es lengyelországi pápalátogatás alatt szándékozott elkövetni.

A megbízó feltehetően a szovjet titkosszolgálat volt. A Szovjetuniónak azért állt érdekében II. János Pál pápa meggyilkolása, mert jól ismerték kommunizmusellenességét, amely kétségkívül nagyban hozzájárult a kelet-európai kommunista rendszerek összeomlásához – írja a Daily Mail.

A katolikus asszony elárulta a tervet egy papnak, aki riasztotta a rendőrséget. A pap, Zdzisław Król a napokban egy lengyel televíziónak azt nyilatkozta: „Felkeresett egy asszony, aki elárulta: tudomása van róla, hogy merényletet terveznek a pápa ellen.
A bolgár férfi feleségének – vagy élettársának – birtokában volt a pápa częstochowai útiterve, és már vonatjegye is volt. Értesítettem a biztonságiakat, és a bérgyilkost letartóztatták."

Jan Żaryn történész, a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa az általa kutatott dokumentumok alapján megerősítette az 1987-es merényletkísérlet tényét. „A szándékolt merényletek a kommunista titkosszolgálatok által kitervelt provokációk lehettek. Így akarták kézben tartani a lengyel egyházat, amely az 1980-as években az ellenállási mozgalom egyik gócpontja volt" – mutatott rá a történészprofesszor.

Zdzisław Król, aki a nyolcvanas években II. János Pál pápa kísérője volt lengyelországi útjai során, majd a varsói érseki kúria kancellári tisztségét töltötte be, azt is elmondta, hogy a második, 1983-as lengyelországi apostoli látogatás alatt is tudomást szerzett egy hasonló tervről. Az információ ezúttal egy osztrák követségi alkalmazottól származott, aki azt állította, hogy három, németországi börtönből szabadult fogoly tervez merényletet II. János Pál ellen. A Vörös Brigádok olasz terrorista szervezettel kapcsolatba hozott férfiak átszöktek Lengyelországba, ahol a varsói stadionban pontifikált mise alatt ölték volna meg a pápát.

Magyar Kurír

Dátum: 2009. February 20. Friday, 11:45 Szerző: polgarinfo
*********************************************************************
Kapcsolódó írások:


http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=next_topic&f=2&t=009455&go=newer

http://www.lakatospal.hu/index.php?page=articles&id=933

http://iranytu.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=42719

http://ssdb.blogter.hu/158174/veget_ert_a_szabo_csalad

http://www.heol.hu/cikk_hozzaszolas/124719?p=4

http://konspiradio.blog.hu/2008/06/06/ki_akarta_meggyilkolni_ii_janos_pal_papat

http://kecskemetilapok.hu/img_news/s_!news/i_helyi_hirek_8/i_megjelent_a_friss_kecskemeti_lapok!
_12748/t_Megjelent%20a%20friss%20Kecskem%C3%A9ti%20Lapok!/index.html

Elítélnék a kommunista bűnösöket

2009-03-02 14:18 barikád.hu

Koalícióba tömörülve lépnek fel Tőkés László EP-képviselő kezdeményezésére a kommunizmust elítélő és vizsgáló intézetek, civil szervezetek a Prágai Nyilatkozat romániai támogatása, valamint a hamarosan parlamenti vitára kerülő új büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása érdekében - tájékoztatott pénteken Marius Oprea, a Kommunizmus Bűntényeit Vizsgáló Intézet igazgatója (IICCR) Bukarestben, a koalíció tagjainak egyeztetése után.

Oprea elmondta, azonkívül, hogy a Btk.-t úgy szeretnék módosítani, hogy a kommunista rendszer bűncselekményei emberiesség elleni tetteknek minősüljenek, és ezáltal elévülhetetlenek legyenek, közösen szeretnének fellépni az olyan törvénytervezetek elfogadásáért, mint például a volt szekus tisztek nyugdíjának csökkentése.

Kiemelte, ő maga is részt vesz azon a március 18-án az Európai Parlamentben tartandó nyilvános meghallgatáson, amelyet Tőkés EP-képviselőként szervez a Prágai Nyilatkozat elfogadásáért. Cristian Pîrvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke szerint, "ha a nyilatkozat EP-határozattá válna, az alapján a román törvénykezésben számos módosítást lehetne bevezetni, és elkezdődhetne Romániában is a kommunizmus bűnöseinek számonkérése".

Tőkés hozzátette, a Prágai Nyilatkozat arra hívja fel a figyelmet, hogy meg kell szüntetni a kettős mércét a fasizmus és kommunizmus viszonylatában, a fasizmus bűnöseihez hasonlóan a kommunizmus bűnöseit is el kell ítélni.

Megerősítette: a nyugat-európai politikusok, akárcsak a bukarestiek, lezártnak tekintik a kommunizmus ügyét, ezért szorgalmazta a koalíció létrehozását. Annak tagjai között szerepel többek közt az IICCR, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság, a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet, a Pro Democratia Egyesület és a Társadalmi Dialógus Csoport.

Új Magyar Szó - barikád.hu

Elnapolták a pert - marad a turul

A bíróság szerint a turulper ítéletre érett ugyan, a várt ítélethozatal mégis elmaradt kedden a Főváros Bíróságon, mert a döntés megszületése előtt a XII. kerületi önkormányzat jogi képviselője váratlanul bejelentette, hogy perbe kívánja hívni a Fővárosi Önkormányzatot és a turulszobor tulajdonosát is. A bíróság figyelmeztette mindkét oldalt a perelhúzás törvényben megfogalmazott tilalmára, de végül mégis elnapolta a pert.

A Fővárosi Bíróságon folyó per tárgya, hogy elbontandó-e a XII. kerületben építési engedély és az előírt fővárosi közgyűlési hozzájárulás nélkül még 2005 őszén felállított turulszobor. A szoborra fennmaradási engedélyt adott az építési hatóságként eljáró I. kerületi önkormányzat, de a közigazgatási hivatal ezt az engedélyt megsemmisítette.

A turulszobor fennmaradásáért pereskedő XII. kerületi önkormányzat szerint erre a közigazgatási hivatal vezetőjének a rendszer átszervezése miatt nem volt joga. A keddi tárgyaláson a közigazgatási hivatal jogutódja, a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal jogi képviselője vitatta, hogy közjogi helyzetük bizonytalan lenne.

Ezt követően a bíróság bejelentette, hogy ítéletet kíván hozni, de a XII. kerületi önkormányzat jogi képviselője váratlanul közölte: perbe kívánja hívni a fővárosi önkormányzatot és a turulszobor tulajdonosát, a Faber Kft-t. Réthy Edit bíró ezután újból hangsúlyozta, hogy érdemi döntést szeretett volna hozni, és figyelmeztette a peres feleket arra, hogy ne akadályozzák a döntést, és tartózkodjanak a perelhúzó magatartástól.

A Turul-per május 5-én folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

(FH)

100% MAGYAR - Egy kis matek, kevés hibával

http://szabadostamas2.multiply.com/journal/item/102/102
Egy kis matek, kevés hibával Mar 2, '09 3:04 PM

Egy hazi vállalkozó 100 + 20 Ft bevételből:
20% áfa
24% NYBA
5% EGBA
16% társasági adó
3% MAJ
2% iparűzési adó
1,5% szakképzési hozzájárulás
36% személyi jövedelemadó
11% egészségbiztosítás
4% különadó
összesen 111,5 Ft-ot kell az embernek visszafizetni. 120 Ft-ból marad 8,5 Ft.

Miskolci megszállás Kisgyőrben - Áldás és köszönet

/Megalakult a miskolci csoport/
admin, 2009, március 2 - 08:55 MSZ

A Magyarok Szövetsége B-A-Z megyei szerveződése egy olyan, festői környezetben elterülő kicsiny, Miskolc melletti faluból indult hitet próbáló, de eleinkhez méltó, magyar jövőt építeni vágyó útjára, ahol a betévedő vándor, ha szertenéz, rögtön tudja: magyar földön jár.

Indulásunk ezen helyszíne nem kifejezetten tudatos, ám semmiképpen sem véletlenszerű, lévén e magyar hagyományokhoz ragaszkodó, azokat ápoló és megélő közösség az, mely megmutatja, hogy honnan jöttünk, s hová tartunk, bizonyítván a jelenkor nagyvárosi létének átmeneti jellegű, a romlatlan magyar lelkülettől idegen voltát.

Mi miskolciak mindig szívesen veszünk részt kisgyőri hagyományőrző barátaink által rendezett programokon: tettük ezt most is. A rendezvény meghirdetett kezdése előtt percekkel nem lehetett állóhelyet sem, nemhogy ülőt találni a helyi kultúrházban. A hosszú kocsisorokban érkező majd' 150 miskolcin túl szép számmal voltak vendégek a megye távoli és közelebbi tájairól is (név szerint: Varbó, Encs, Boldva, Sajópetri, Sajóecseg, Sajóivánka, Bükkszentkereszt, Hernádnémeti, Harsány, Emőd, Sárospatak, Bükkaranyos mi több, még a Hajdúságból is), nem megfeledkezvén vendéglátóinkról sem, melynek nyomán kb. 200 főnyi (zömében tettekre kész, Kunszentmiklóst már legalább egy ízben megjárt) hallgatóság várta Vukics Ferencet.

A nagy ívű előadás, a való, szinte semmilyen könyvből meg nem ismerhető, csupán megélve megérthető magyar múltat bemutatván, hitet és lelket megerősítve, szellemet pallérozva, lenyűgözte és cselekvésre sarkallta a jelenlévőket.

Rávilágított, hogy az életet és annak lényegét értő és megélő csoportok, népek, nemzetek voltak képesek évezredeken át fennmaradni a világtörténelem forgatagában. Hangsúlyozta azonban ezen megtartó állapot és szemlélet újkori magyar történelem során való megbomlását, a társadalom szétszakadását és szétesését: először csak urakra és uraltakra, árulókra és elárultakra, majd a későbbiekben pártok és "izmusok" által szétforgácsolt, hitét és jövőképét vesztett, hamis álkirályok által kihasznált, egymással acsarkodó arctalan tömegekre. Mert lehet-e teljes az ember bal kéz, vagy jobb fül nélkül? A magyar nyelv, a magyar szemlélet elárulja a nem is olyan nagy titkot, hiszen az csak fél kéz, és fél fül. Akkor miért tépkedjük továbbra is egymás fülét és kezét az árok jobb és bal pártján állva?

Természetesen alaptétel, hogy csak a nemzetben, mint közösségben gondolkodók, kikre számítunk és számíthatunk, ám e körön belül is lassan minden emberre jut egy párt, vagy "izmus". A megjelentek döntő többsége osztotta Vukics Ferenc elhangzott szavait.

Végeredményben mit is óhajtanak a megjelentek? Áldemokráciában, álideológiák álképviselői által vezérelt, egymás szemét kivájó, acsarkodó, a napi megélhetésért élet-halál harcot folytató társadalmat, és az ezt kihasználó elitet, avagy valódi, magyar hagyományokon alapuló, visszahívható képviselőkkel, ám pártok és pártoskodás nélkül működő állami berendezkedést, szerény, de biztos megélhetést, jövőbe vetett hitet, való tudást, sok-sok magyar gyermeket, összetartó közösségeket, megbecsült időseket, egyszóval az igazi, természetes, istenes életet?

A jelenlévők természetesen az utóbbi mellett tettek bizonyságot, s bár voltak, akik még nehezen tudták átkapcsolni az agyukat a jelenkor világrendje által belekódolt műsorról, bizton kijelenthetjük, hogy Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén, Gömör- és Kishont vármegyékben is kiszabadult a szellem a palackból, elvettetett a mag. Ugyan még csak február 12. napja volt, s jó öt hét hátra van a télből, a magban tárolt információ és energia az első tavaszi napsugarakra vár, hogy beteljesítse a teremtés által belékódoltakat: életté sarjadjék.

Mert bár Wass Albert is megírta Nagypénteki sirató c. művében:

"Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi üres marad."

E szavak ma sem vesztettek jelentőségükből és időszerűségükből, azonban csak rajtunk múlik, hogy magunkévá tesszük-e, és beteljesítjük a teremtés természetnek tavaszra való elrendelését.

Mindezen lelki és szellemi táplálékot elfogyasztván, megerősödve láttunk hozzá a munkához, meghallgatva kezdeményező-előadónk konkrét iránymutatásait a helyi szervező csoportok megalakulásáról és működéséről. Tudtunkra adta a szervezési és működési alapokat, a településenkénti szerveződés, önállóság, és a hatékony cselekvésbe vetett hit szükségességét, mert sikert csak így lehet elérni. Mert ugyan megkapáltatik-e a kukorica aláírásgyűjtés által? Ennek fényében az önkénteseket szétválasztottuk miskolciakra és nem miskolciakra, figyelemmel a nagyváros és a falu működési, életviteli sajátságaira. Zárásként pedig megegyeztünk következő - miskolciakat érintő - találkozónk helyszínében és időpontjában - immár Vukics Ferenc nélkül, önállóan - a sikeres folytatás reményében.

Az est hátralévő részét már a könnyedség, a lazítás jellemezte, mely magában foglalt némi hamisítatlan magyar pálinkát és bort, eredeti kisgyőri szürkemarhából főtt gulyáslevest, házi tönkölykenyeret, süteményt, közös éneklést, és kötetlenebb beszélgetést. Magyar ember magyar ruhában magyar imát mond, magyar hangszeren magyar zenét játszik, magyar dalt énekel, magyar ételt és italt fogyaszt. Reméljük innentől az év 365 napján így tehetünk, ősidőktől az idők végezetéig, itthon a Kárpátok alatt, mi magyarok.

Áldás és köszönet vendéglátóinknak.

A Kard és kaszától A funtineli boszorkányig

(Erdély.Ma)
[ 2009. március 02., 12:18 ]

  Nyilvánvaló: Wass Albert nem lett hirtelen felmentett háborús bűnös attól, hogy a Kárpát-medence 16 településén egyszerre, egy időben 25 órán keresztül olvastak fel műveiből, s az irodalomtankönyvek és magyartanárok sem fogják máról-holnapra a huszadik századi magyar próza és költészet derékhadában emlegetni. Arra azonban talán sikerrel hívta fel a figyelmet: az író és az ember Wass Albertnek egyaránt joga van ahhoz, amire egész életében hiába várt, hogy tudniillik jog és irodalom egyaránt pártatlanul és előítéletektől mentesen tárgyalja ügyét és életművét. A maratoni rendezvény mindezek mellett az egymásnak olvasás lassan feledésbe merülő élményét és hagyományát is felelevenítette.

Nagybányán is lezajlott a Wass Albert maraton. Pénteken este pontosan hat órakor Dávid Lajos üdvözölte a jelenlévőket, a nagybányai programot befogadó Teleki Magyar Ház nevében. A magyar és a székely himnusz eléneklését követően a kezdeményező Pilis-Hargita vándorok közös köszöntője hangzott el, majd Romok József indította el a felolvasát, a Kard és kasza első fejezetével. A regényt a következő órákban misztótfalusi vendégeink folytatták.

Kilenc óra körül megérkeztek az óvárosi református gyülekezet lelkipásztorai: Bak László, és Bakné Major Enikő; utóbbi a Tizenhárom almafa című regényből olvasott fel ízes nyelven. Őt az újvárosi református gyülekezet küldöttsége követte, akik – bizonyára a felszolgált friss farsangi fánkból és forró gyümölcsteából is erőt merítve – több mint három és fél órán keresztül biztosították (Dombi Erzsébet és Pap Anikó vezetésével) a rendezvény folyamatosságát, versekkel és a Voltam című önéletrajzi írás felolvasásával.

Időközben Osváth Rita és Nagy Gábor is megérkezett Debrecenből. Mindketten tagjai a Pilis-Hargita vándorok társaságának, de Rita Nagybányáról került gyermekkorában a cívis városba, így szinte ismerősként üdvözölhettük. Éjjel két órára pedig koltói fiatalok jelentették be magukat, öten. Számítottunk rájuk, de csak másnak délelőttre, annál kellemesebb meglepetést okoztak megjelenésükkel. Eredetileg még többen érkeztek volna, a helyi református gyülekezet egy kisebb küldöttsége azonban szombaton gróf Teleki János síremlékének avató ünnepségén vett részt Budapesten, így nem tudtak eljönni Nagybányára. Varga Károly lelkipásztor utólag elmesélte: útban hazafelé betértek a magyarországi Jászárokszállásra, ahol megtalálták az ottani felolvasó-maraton helyszínét, s így rövid időre mégis csak részesei lehettek a 16 települést felölelő kárpát-medencei összefogásnak.

Hajnali fél négytől – amikor a koltóiak hazatértek pihenni egy kicsit – megcsappant a létszám a Teleki Magyar Házban, de azért megszakítás nélkül folyt tovább a felolvasás (Tavak és erdők könyve, Átoksori kísértetek), többek között a debreceni fiatalok és Szaniszló József közreműködésével. Reggel hét órától a Németh László Gimnázium két diákja, Balogh Brigitta és Vékony Roland tolmácsolták Wass Albert írásait. Majd megérkezett az újvárosi református gyülekezet lelkipásztora, Tasnádi András és felesége, Tasnádi Ella, aki a felolvasásba is bekapcsolódott.

A szombat délelőtt nagy részét az időközben ismét megjelenő koltói csapat töltötte ki olvasással, versmondással. Őket a kiscserkészek követték, majd a nagyobbak, s Tim Márta és Ludmann Zelma mellett két cserkészanyuka is könyvet vett a kezébe.

A kora délutáni órákban ismét megszaporodott közönség előtt folyt a felolvasás. Előbb többek között Vári Renáta óvónéni, majd az Olvass Nekem Klub tagjai vették át a satfétát. Öt óra körül Moldován Blanka (Németh László Gimnázium) adott elő – önmagát kísérve zongorán – igen sikeres összeállítást Wass Albert írásaiból. Végül Bogya Emese tanárnő meséjét követően Frind Ilona olvasott fel román nyelven A funtineli boszorkányból; a regényrészlet a maratoni felolvasás befejező részeként magyarul is elhangzott.

A program – szombaton este negyed nyolc körül – az Üzenet haza című verssel és a Szózat eléneklésével zárult, a Teleki Blanka teremben.

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a rendezvényben!

Teleki Magyar Ház