Az ECHO Tv Analízis műsorában Bogár László és Lóránt Károly elmondták, hogy bizonyos SZDSZ-es körök hogyan működtetik a pénzpumpát, amit a Fidesz-nek sem szabad megpiszkálni. Tegnap kaptam ehhez a riporthoz egy megelőlegezett számítást. Be is illesztem, hogy lássátok, miről is van szó, és mit művelnek Sorosék.
"Top Secret! Szigorúan bizalmas anyagok! A lenti adatokat erősen őrzik a nyilvánosság elől. A mi célunk viszont az, hogy minél több ember tudja meg őket. Küldje tovább minden megbízható ismerősének! Ha egyetért velünk, segítse munkánkat, azzal, hogy terjeszti anyagainkat. Nem csoda, az adatok megdöbbentőek, és még megdöbbentőbb, hogy egyetlen magyar politikus sem beszél róla, még évértékelésben sem.
Olvasson a sorok között! Íme két hír, amit az emberek 99,9%-a el sem olvas, és nem is ért.
1. hír Az ország államháztartási és külső finanszírozási helyzete látványosan javult. ... A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlege átfogó összehasonlító elemzést állított össze a magyar és a lengyel költségvetési helyzetről. A ház számításai szerint a magyar államháztartás strukturális elsődleges egyenlege az idén (2010) a hazai össztermék (GDP) 5,3 százalékának megfelelő többletet mutat majd, ...
2. hír Röntgen alatt Magyarország - elégedett Brüsszel az eredménnyel ..... Magyarország tartja a gazdasági program megvalósításának irányát, javul külső pénzügyi helyzete - állapította meg az Európai Bizottság, hétfőn közzétett, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködésben készített helyzetértékelésében. (.....) Az elfogadott 2010-es költségvetés összhangban van a 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, és jelentős tartalékok vannak benne.
Tényadat: A vártnál kevesebb, 918,6 milliárd forint lett a 2009-es államháztartási hiány, azaz a GDP 3,6 százaléka. Akkor most nézzük meg mit jelent ez MAGYARUL:
1. A magyar államháztartás 2009 és 2010 között stagnál, azaz nem változik. (Most tekintsünk el a pár tízed százalékos csökkenéstől, vagy esetleges emelkedéstől.)
2. a fenti tényadatból így könnyen kiszámítható, hogy a magyar költségvetés 1% az 255 milliárd forinttal egyenlő. (Sima aránypár: Ha 918,6 milliárd 3,6%, akkor 1% hány milliárd?) Tehát 1% 255 milliárd forint!
3. Idén 2010-ben 5,3% lesz az államháztartás elsődleges többlete. Azaz 5,3-szer 255 milliárd, vagyis 1352 milliárd forint. Ez az elsődleges egyenleg. Vagyis 2010-ben ennyi pluszt termel MAGYARORSZÁG. 1352 millárd forintot.
4. A 2. hír szerint mégis tartható lesz a 3,8%-os hiány!!! Ezek szerint 3,8-szer 255 milliárd, azaz 969 milliárd forint lesz a hiány.
5. Kérdés, hogy hová tűnt az 1352 milliárd többlet és miből keletkezett a 969 milliárdos hiány. Ez összesen 2321 milliárd forint, azaz 11,6 milliárd dollár. Hol ez a pénz?
Kapaszkodjon meg! Ez a pénz a KAMAT, amit mi MAGYAROK, 2010-ben fizetünk! 2321 milliárd forint, 11,6 milliárd dollár. Hogy érzékeltessük mennyi pénz ez, néhány példa:
2321 milliárd forint az öt darab teljes és felépített 4-es METRO,
vagy 13., 14., 15., 16., 17., 18., 19., 20., és 21. havi nyugdíj,
vagy a teljes jelenleg már meglévő magyar autópályák felépítésének költsége,
vagy mintegy 50-szer annyi pénz, mint amennyit az eltörölt vagyonadóból várt a kormány,
vagy 150 darab Grippen vadászgép,
vagy 2321 darab Combino villamos
vagy 46420 darab Zuschlag és általa ellopott pénz
vagy minden magyarnak a csecsemőtől az aggastyánig 232000 forint.
Ennyit fizetünk csak kamatra 2010-ben.
Mit tehetünk? Először is el kell érni, hogy ez közbeszéd tárgya legyen hazánkban, mert azoknak a kezében van a hivatalos és pártmédia, akik a kamatokat szedik tőlünk. Így soha, sehol nem hangoznak el ezek a számok. Az a politikus aki beszélne róla, holnaptól a süllyesztőben találná magát. Kik ezek a befektetők? Kik szedik a kamatokat?
David Rockefeller, Nicholas Rockefeller, és csicskásuk Soros György
Ha tenni szeretne valamit, küldje tovább minél több ismerősének ezt a levelet. Köszönjük!
A Fidesz és a Lisszaboni Szerződés A tisztán látás kedvéért.... 2009-11-27 FÚSZ
A Lisszaboni Szerződést MINDEN PARLAMENTI PÁRT (MSZP, Fidesz, MDF, SZDSZ) 2007. december 17-én 325 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 14 tartózkodás mellett fogadta el. A magyar országgyűlés volt az első az EU-s tagállamok közül, aki elfogadta és aláírta ezt a Szerződést.
Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja, amely a Szerződésben foglaltatik:
1. Minden magyar értek (benne a termőföld) elvesztése
2. A nemzeti termékék védelmének elvesztése
3. Pénzügyi függetlenség elvesztése
4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése
5. Vám elvesztése
6. Az önálló adópolitika elvesztése
7. Külügy és hadügy elvesztése
8. Önálló jogalkotás elvesztése
9. Közigazgatás elvesztése
10. Belbiztonság elvesztése
11. Igazságszolgáltatás elvesztése
12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt.
A Lisszaboni Szerződéses aláírásának körülményei:
2007. december 17-én minden demokratikus legitimáció és a társadalmi konszenzus nélkül, sztrájkok miatti figyelemelterelő körülmények közt, sőt a közvélemény előzetes értesítése, népszavazás és parlamenti vita nélkül gyorsan, titokban a színfalak mögött a jelenlegi diktatórikus EU-vezetés első szolgai csatlósaiként, szégyenletes módon, mintegy parlamenti puccs keretei közt, ratifikálták ezt a nemzettipró Szerződést.
A Lisszaboni Szerződés lényege, következményei:
Hazánk nemzetállami függetlenségének feladása és a magyar állampolgárok magyar állampolgársági jogaitól való megfosztása!
A jelen fennálló alkotmányos rend erőszakos megdöntése!
A Lisszaboni Szerződés értelmében ezután a Magyar Országgyűlésnek nem lesz jogában dönteni olyan kérdésekben, mint saját külpolitika, saját biztonságpolitika, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, energiaárak, költségvetés, adók, stb., mivel minden ilyen jellegű reform jelenlegi és jövőbeli forrása is maga az EU központi vezetése és annak diktátumai!
Országunk oly mértékben veszíti el önállóságát, hogy gyakorlatilag gyarmati sorba kerül, kiszolgáltatva egy új európai szuperhatalom szamara, amelynek döntéshozatalába Hazánknak semmi béleszolása nem lesz!
Az ország ezáltal egy olyan nemzetközi politikus-csoport által vezetett szuperhatalomnak lett kiszolgáltatva, amely a népirtó és nemzetáruló, diktatúrát bevezeti akkori SZDSZ-MSZP magyar koalíció hű támogatója!
A magyar kormány az EU központi utasítására vezet be minden népellenes reformot az országban a legdurvább kényszerítő eszközökkel!
A Lisszaboni Szerződés nem a demokrácia és szabadság világába való belépést jelenti, amint azt a globalizációs diktatúrát építő EU és annak első csatlósa, a magyarországi liberális koalíció fennen hirdeti, hanem nemzeti szuverenitásunk és jogaink hivatalos kiszolgáltatását ugyanazon diktatórikus központi EU vezetés szamara, amely emberi és alkotmányos jogaink eltiprásában és a magyarság népirtásában hallgatólagosan segédkezik, amely a helyi koalíció közreműködésével a közös EU-reformokat rákényszeríti Magyarországra és amely teljesen rendben találja a szemkilövető, elnyomó és népirtó "demokráciát" és emberi jogi helyzetet Magyarországon!
A szerződéses alapja a parlamentáris diktatúrát alkalmazó Európai Egyesült Államok megvalósításának!
Felmerülő kérdések a Szerződést megerősítő "ellenzékkel" kapcsolatban:
Az meg világos, hogy az MSZP, az SZDSZ és az MDF támogatta ezt a magyar nemzetet gyalázó szerződést, de a Fidesz miért? (Álellenzék!)
Orbán Viktor úr és a Lisszaboni Szerződést megerősítő Fidesz képviselők miért nem végeztek előzetes kutatásokat és elemzéseket a Szerződés lényegének feltárására? (Megtehették volna, de nem akarták!)
Egyáltalán miért nem olvastak el a Fidesz képviselők a 300 oldalas szerződést?
(Ugyanis, ha egy nemzetben gondolkodó igazi magyar ember elolvassa a szerződést, biztosan nem támogatja azt, mint ahogy azt Önök tették!)
Mi indokolja azt, hogy ellentétben a többi EU-országgal, a Fidesz képviselők ezt a történelmi lépést, nem hogy népszavazásra nem javasoltak, de meg parlamenti vitára sem tartottak érdemesnek - sőt, meg a közvéleményt sem értesítették sem a szavazás tervéről sem arról, hogy Önök igennel szándékoznak szavazni? (Magyar nemzetet érintő információkat titkoltak e!)
Orbán Viktor úrék önként döntöttek így ebben a különleges jelentőséggel bíró kérdésben vagy a kormány kényszerítette Önöket?
Miért segédkeznek a kormány bűnrészeseiként a választóik és az egész magyar társadalom megtévesztésében?
Miért játsszák meg ebben a parlamentáris diktatúrában ezt az álellenzéki szerepet?
Nem veszik eszre a hithű szavazóik, hogy a Lisszaboni Szerződés aláírásával döntő bizonyítékot adtak arra, hogy a Fidesz valójában az MSZP-SZDSZ együttműködéses szövetségese és annak hátországaként egyengeti annak útját? (Vakon X-elnek!)
Ajánlom a többszöri élolvasást, és a tudatos gondolkodást!
Orbán Viktor kormányfő múlt héten új gazdaságpolitikai akciótervet mutatott be az Országgyűlésnek. A 29 pontos program az első közvélemény-kutatások szerint népszerű a társadalom körében. Többek között erről lesz szó a mai Kulisszában, de beszélgetünk arról is, hogy számíthatunk-e más hangnemre Szlovákiában, ha egy jobbközép kormány alakul.
Édes élet, ami megkeseríti a sorsunkat. Néha egy átlagos rutinvizsgálatnál, például a jogosítvány meghosszabbításakor derül ki, hogy a kelleténél magasabb a vércukorszintünk, és úgynevezett 2-es típusú cukorbetegségben szenvedünk. Szigorú étrend? Még több mozgás? Folyamatos lelki erősítés?
Ha sikeres lesz Orbán Viktor kormányának 29 pontja, az meggyőzi a külföldi befektetőket arról, hogy a magyar gazdaság helyreállt – írja a Wall Street Journal.
Az amerikai lap szerint korábban sok elemző populista intézkedéseket várt a Fidesz-kormánytól és nem reménykedtek valódi gazdasági és adózási reformokban. A cikk szerint ha beválik, a magyar példa más, hasonló gondokkal küzdő országok számára is példa lehet.
A miniszterelnök szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország számára örök igazodási pont, amely bár történelem, de nem a múlt, hanem a magyarok jövőjének is része. Orbán Viktor erről szerdán beszélt a budapesti Kisfogházban a Nagy Imre halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
Családi drámával végződött tegnap egy budatétényi kilakoltatás: a nagyszülőt életveszélyes állapotban, agyvérzéssel szállították el a helyszínről, az ötgyermekes család tagjai pedig még este sem tudták, hol hajtják majd álomra fejüket.
Részletek a Magyar Nemzet 2010. június 16-i számában
A vádiratok ismertetésével és adategyeztetéssel kezdődött a Cozma-per tárgyalása szerdán reggel a Veszprémi Városi Bíróságon. Az a 25 ember állt most a városi bíróság elé, akiket garázdasággal vádol az ügyészség. A gyilkosság kapcsán három embert emberöléssel vádolnak, az ő ügyük a Veszprém Megyei Bíróságon van.
Szerda reggel fél kilenckor kezdődött a Cozma-per tárgyalása a Veszprémi Városi Bíróságon. Az ügyész 25 vádlott és ügyvédeik jelenlétében ismertette a vádiratot. A 25 vádlottból tízen érkeztek bilincsben, azok, akik előzetes letartóztatásban vannak. Ketten kámzsával a fejükön jöttek a tárgyalóterembe. A Független Hírügynökség tudósítójának beszámolója szerint a tárgyalóterem megtelt rokonokkal, újságírókkal.
A Cozma-perben 25 embert vádolnak garázdasággal, közülük négy embert emellett kitartottsággal, Raffael Sándort pedig mindezek mellett még magánokirat-hamisítással is. A kora délutáni tárgyalási szünet után szerdán a bíróság még meghallgatja az első- és másodrendű vádlottat, vagyis Raffael Sándort és Németh Győzőt.
A bíróság garázdaság ügyben még 28 tárgyalási napot tűzött ki, több mint 300 tanút hallgatnak meg.
2009. február 8-án Veszprém belvárosában, egy lokál előtt halálos késszúrás érte a város kézilabdaklubjának beállósát. Mellette életveszélyesen megsebesült a csapat horvát kapusa, Ivan Pesic, és súlyos sérüléseket szenvedett Zsarko Sesum szerb irányító is. A nyomozók a tanúvallomások alapján egy Enyingről érkezett bandát gyanúsítottak az elkövetéssel. A gyilkossághoz használt eszköz azonban eddig nem került elő, és bár a teljes elkövetői kör rendőrkézen van, a gyilkost nem nevezte meg a rendőrség.
3 hónappal meghosszabbították a BKV-ügyben gyanúsított Hagyó Miklós előzetes letartóztatását - tudta meg a Független Hírügynökség. Az értesülést a bíróság nem erősítheti meg addig, amíg a volt szocialista főpolgármester-helyettes védője kézhez nem kapja a hivatalos, írásos értesítést.
A Központi Nyomozó Főügyészség múlt pénteken kezdeményezte a kényszerintézkedés meghosszabbítását a szökés és elrejtőzés, valamint az eljárás befolyásolásának veszélyére hivatkozva. A politikust - két egykori kommunikációs munkatársával együtt - bűnszervezetben elkövetett, 50 és 500 millió forint közötti vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják.
Június 19-én 9 órától megemlékezést tart a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete az elhurcolások 60. évfordulója alkalmából.
A rendezvény a hortobágyi ökumenikus templomban veszi kezdetét, ahol ünnepi köszöntőt mond Rétvári Bence államtitkár, valamint az egyesület elnöke, Eötvös Péter. A beszédeket követően megáldják és felszentelik a táborok egykori lakóinak kőbe vésett névsorát – olvasható az egyesület közleményében.
Ezt követően az egyesület tagjai koszorút helyeznek el a hortobágyi keresztnél, ahol Kenyeres Imre tart beszédet.
Miért éri meg, vagy épp miért nem éri meg bérlakásban élni? Érvek és ellenérvek a saját tulajdon illetve a bérbe vett ingatlan mellett és ellen. Ön számolgatott már? Mennyit költ havonta, évente arra, hogy lakjon, éljen valahol? Mindenképpen ragaszkodna ahhoz, hogy saját háza legyen - még hatalmas kölcsönök árán is? Vagy tökéletesen jól érzi magát a bérelt lakásban is, hiszen így bármikor válthat?
Vajon tudjuk-e mi, hazai vásárlók és fogyasztók, hová fordulhatunk esetleges panaszainkkal? Ismerjük-e a fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezeteket, tudjuk-e miben és hogyan segíthetnek a Békéltető testületek? Fogyasztóvédelmi félóra történetekkel, tanácsokkal.
Közérdekű vitatéma hallgatókkal, szakértőkkel. Csak néhány nevezetes épület, műemlék közelében, eldugott helyeken van nyilvános illemhely Budapesten. Ezeket is csak a beavatott idegenvezetők ismerik - oda terelik a szükségét érző turistákat. De amit ott látnak, az sem öregbíti a magyar főváros jó hírét. Változik-e a helyzet most, hogy újra a Csatornázási Művek üzemelteti a nyilvános illemhelyeket?
Édes élet, ami megkeseríti a sorsunkat. Néha egy átlagos rutinvizsgálatnál, például a jogosítvány meghosszabbításakor derül ki, hogy a kelleténél magasabb a vércukorszintünk, és un. 2-es típusú cukorbetegségben szenvedünk. Szigorú étrend? Még több mozgás? Folyamatos lelki erősítés?
KETTESBEN: 2010. június 17-én 23.05-00.55 - Ismétlés
A legújabb kutatási eredmények ismeretében melyek a naprakész tanácsok ? Mit egyen, mit tegyen a 2-es típusú cukorbeteg? Erről beszélget Kettesben Béky László természetgyógyász Fövényi József diabetológus főorvossal június 15-én, kedden 23 órától éjjel 1- ig. Az adásba a hallgatók is bekapcsolódhatnak telefonon és SMS-ben is.
az Országgyűlés hétfői ülésén elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a lakossági és kisfogyasztói gáz, valamint az elektromos áram esetében hatósági árat vezet be. A gázellátásról és a villamos energiáról szóló törvények módosítása szerint az egyetemes szolgáltatók lehetséges legmagasabb árait az illetékes miniszter határozza meg, aki ebben az esetben Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.
Orbán Viktor múlt héten kedden a Parlamentben jelentette be a kormány első gazdasági akciótervét, amelynek egyik pontja, hogy befagyasztják az energiaszolgáltatók árait. >>Tovább
Az Országgyűlés egyhangúlag, 318 igen szavazattal elfogadta hétfőn este az áfa-törvény módosítását, amellyel áfa-mentessé válnak a közcélú adományok. A képviselők támogatták a törvénymódosítás sürgős kihirdetését is, vagyis még ezen a héten életbe is léphet az új szabályozás, amely például az árvízi károsultaknak is segítséget nyújthat. >>Tovább
Eseti bizottságot hozott létre az Országgyűlés az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének és alelnökeinek megválasztásához szükséges jelöléshez. Az ehhez szükséges javaslatot 260 igen és 111 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el a parlament hétfőn. Nyolctagú a testület, az a feladata, hogy jelöltet állítson az ÁSZ elnöki és két alelnöki tisztségére, tagjai ezért a munkájukért külön nem kapnak pénzt. (...)
Kovács Árpád ÁSZ-elnök megbízatása 2009. december 9-én lejárt. A korábbi számvevőszéki alelnökök megbízatása 2001. augusztus 17-én, illetve 2001. november 23-án lejárt, azóta mindkét alelnöki tisztség betöltetlen. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi törvény szerint az ÁSZ elnökét és alelnökeit 12 évre választja meg az Országgyűlés.
Lázár János a Fidesz frakcióvezetője hétfőn jelentette be, hogy az ÁSZ elnökének Domokos László fideszes országgyűlési képviselőt, alelnökének pedig Warvasovszky Tihamér volt MSZP-s képviselőt, Székesfehérvár polgármesterét javasolják. A kormánypártok álláspontja szerint egy elnök és egy alelnök jól el tudja látni az ÁSZ vezetését, de ennek végős eldöntését a leendő elnökre bízzák. >>Bővebben:
A Fidesz-KDNP 2010-ben ismét Bús Balázst jelöli polgármesternek. A pártszövetség 2010. június 10-én, csütörtökön szavazatával újból bizalmat adott a jelenlegi polgármesternek.
Bús Balázs az elmúlt 4 évben munkájával és tettre készségével bizonyította, hogy érdemes a következő ciklusban is a városrész vezetésére. A kerületben létrehozta az ország egyik legfejlettebb szociális ellátórendszerét, javított a közbiztonságon, játszótereket újított fel, megvédte a Margit Kórházat, kulturális programokat kínált a kerületben élőknek, és tett azért, hogy élhetőbb legyen Óbuda-Békásmegyer.
A Fidesz-KDNP ezekre figyelemmel döntött úgy, hogy ezt a munkát folytatnia kell Bús Balázs jelenlegi polgármesternek – áll Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának közleményében.
Bús Balázs, 2010. június 11-től hivatalosan is polgármester jelöltje Budapest III. kerületének.
A képviselők 260 igen, 66 nem szavazatával és 46 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés hétfőn a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot, amelynek beterjesztését a parlament alakuló ülésén jelentette be Orbán Viktor május 14-én. (...) Orbán Viktor a parlament alakuló ülésén azt mondta, hogy az új Országgyűlést olyan nemzeti egység hozta létre, amely évtizedek óta nem volt itthon, és ez az egység a nemzeti felemelkedés záloga. Javaslata szerint a parlament a nyilatkozattal ismerhetné el "a választók forradalmát". A benyújtott tervezetet a Fidesztől Orbán Viktor és Lázár János, a KDNP-től pedig Semjén Zsolt és Harrach Péter jegyzik.... >>> Bővebben:
Orbán Viktor kormányfő múlt héten új gazdaságpolitikai akcióprogramot mutatott be az Országgyűlésnek és a szélesebb nyilvánosságnak. A miniszterelnök szavai szerint a 29 pontos program célja a költségvetési hiány betarthatóságának biztosítása mellett leginkább a kis- és közepes vállalkozások működésének támogatása, valamint munkahelyek teremtése. A terveket a társadalom elsöprő többsége támogatja.
Újszászon, Kunmadarason és Karcagon is fákat döntött ki a hétfő délutáni vihar. Újszász és Jászboldogháza között egy kidőlt fa leszakította a vasúti felsővezetéket, de senki sem sérült meg. Baranya erdeiben több ezer köbméternyi fa dőlt ki és erdei utakat tett járhatatlanná az elmúlt hetek rendkívüli időjárása.
Vihar pusztított Jász-Nagykun-Szolnok megyében hétfő délután. 13 órától több mint 50 hívás érkezett a megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz – tájékoztatott az ügyeletes. Jászberényben és Szolnok egyes területein is jégeső hullott, másutt viszont nem is esett.
Teljesen elzárta az utat Kunmadaras és Kunhegyes között egy kidőlt fa. Kunmadarason egy családi házra is rázuhant egy fa, ugyanitt egy beton villanyoszlopot is magával rántott egy másik kidőlő fa.
Karcagon is pusztított a vihar, egy melléképületet rombolt össze ugyancsak egy fa. Tiszaburán, Tomajmonostorán is több helyen dőlt kerítésre, autóra fa, a legtöbbször Újszászra hívták a tűzoltókat. Az ügyeletes tájékoztatása szerint nem váltak lakhatatlanná a lakóépületek, de több melléképület tetőszerkezete megrongálódott.
A Szolnok-Újszász-Hatvan vasútvonalon 11 óra után Jászboldogházánál fa dőlt a sínekre és leszakította a felsővezetéket, ott most vonatpótló buszok járnak. Százmilliós kárt okozott a rendkívüli időjárás Baranyában
Több ezer köbméternyi fa dőlt ki a baranyai erdőkben az elmúlt hetek esőzése miatt. Ebből a szempontból a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben a legrosszabb a helyzet, itt jelentkezett ugyanis a teljes dőléskár 80 százaléka. Csaknem nyolcezer köbméter fa fordult ki a felázott talaj és a viharos szél miatt. A Hármas-hegyre, a Templom-hegyre és a Zengő északi oldalára még mindig nem mehetnek a túrázók, jelenleg ugyanis ezek a legveszélyeztetettebb erdei területek a térségben.
A Mecsekben lezúduló hatalmas mennyiségű víz utakat, hidakat mosott alá, több helyen be is szakadt az út, csak itt százmilliós a kár. Az Ormánságban 300 hektár fiatal erdőt öntött el a víz, azt még nem tudni, hogy a fáknak sikerül-e túlélniük a körülményeket. Ez csak az után derül ki, ha levonul a víz.
A Mecseki Erdészeti Zrt.-nél még tart a károk felmérése, de a jelenlegi adatok szerint csak az utakban és a hidakban esett kár eléri a 100 millió forintot. Baranya megyére 2-3 hét alatt zúdult annyi csapadék, mint máskor fél év alatt.
Kész enyhíteni a Gázai övezet blokádján Izrael - közölte hétfőn Tony Blair. A volt brit kormányfő, aki jelenleg az ENSZ, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország különleges közel-keleti megbízottja, azt mondta, hogy Izrael be fogja engedni a mindennapi megélhetéshez szükséges árukat, miközben a fegyverek, katonai alkatrészeket továbbra is feltartóztatja. (...) A blokád május végén vált ismét drámai üggyé. Ekkor szállta meg az izraeli haditengerészet kommandója a Szabadság Flottillának nevezett és állítólag Gáza felé segélyeket szállító konvoj egyik hajóját. A világszerte nagy visszhangot kiváltó akcióban kilenc török, köztük egy török-amerikai kettős állampolgár halt meg. Az izraeliek szerint a kommandósokra fegyverekkel támadtak a hajó utasai.
(Kérdés: Mit kerestek a hajón?!)
A két átkelő megnyitásának feltétele, amibe Izrael a jelek szerint beleegyezett, hogy az ENSZ és az EU is vegyen részt ellenőrzésben, és ennek hatékonysága érdekében egy új rendszert építsen ki, beleértve a technikai kontrollt is. Tony Blair hétfői bejelentése szerint Izrael arra készül, hogy lemond arról a listáról, amin a bevitelre engedélyezett termékek vannak, és egy új listát vezetne be a tiltott termékekről. "Ez fontos változás."- közölte Blair. >> Bővebben:
57 éven keresztül figyelni, elemezni, javaslatokat kidolgozni vagy éppen tanácsokat adni politikusoknak – csak keveseknek adatik meg.
Kopátsy Sándor közgazdászprofesszor azonban ilyen, mondhatni „történelmi múlttal” rendelkezik. Pályája kezdetén például részt vett Nagy Imre mártír miniszterelnök 1953-as reformjának kidolgozásában. De az elmúlt 20 évről is megvan a maga, meglehetősen csípős véleménye...
A Magyarok műsorának vendégei ez alkalommal a Mária Út Egyesület tagjai, akik idén gyalog tették meg a több száz kilométeres utat a csíksomlyói búcsúig. Vajon hogyan változik az ember lélekben és szellemileg egy efféle zarándoklat során? Miért érdemes útra kelnünk?
"Az 1849-es durva leverésünket és hosszú eltiprásunkat követő Deák-i kiegyezés biztosította számunkra a viszonylag nyugodt, békés gazdasági-társadalmi-kulturális fejlődés lehetőségét, ám életterünket, a Kárpát-medencét eltéphetetlen szálakkal a kizsákmányoló, gyarmatosító Habsburg-birodalomhoz láncolta (Osztrák-Magyar Monarchia). Meglehet, e nélkül további kemény évtizedeket kellett volna átvészelnünk, de valószínűleg elkerülhettük volna a számunkra közömbös, idegen célokért föllángoló háború roppant csapásait, s egész bizonyosan megúsztuk volna a világtörténelem legbarbárabb ország-csonkítását. "
"Már csak a hülye nem tudja, hogy az amerikai gyarmat, Nyugat Európa, szekrényeiben (viszonylagosan) sokkal több csontváz van, mint amennyit Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai képesek voltak eldugdosni. Sőt! A vén büdös oroszlán szekrénye a csontvázzal egyűtt úgy fog rázuhanni Európára, mint egy malomkő és agyonlapítja a sosemvolt "európai eszmét", amelynek Anglia még látszatra sem volt részese."
Válaszolt az OTP, Dr. Gresa István vezérigazgató-helyettes a Csányi Sándornak címzett levelemre. Le a kalappal a válasz előtt. Minden elismerésem az OTP Banké. Ezt teljesen komolyan gondolom a válasz alapján. Nagyon korrekt és segítő válasz. Kéri az együttműködésünk, felsorolta több oldalon, amit ők tettek az adós védelmi programjukba, ami igaz is egy rossz szó nem érheti az OTP-t ezen a téren.
Idézem: "Személyesen kérjük Önöket, hogy felelős fogyasztóvédelmi szervezetként megtett intézkedéseinket minél szélesebb körben hozzák a fogyasztók tudomására, hozzák nyilvánosságra és buzdítsák őket, minél szélesebb körben éljenek a lehetőségekkel. Bízunk benne, hogy szervezetükkel együttműködve sikerül a fogyasztókat valós információkkal tájékoztatni a világgazdasági válság bankok és ügyfeleik kapcsolatára gyakorolt hatásairól, és több adósunk számára reális lehetőséget biztosítani törlesztésük megkönnyítésére, a kilakoltatások elkerülése érdekében."
AZ OTP Faktoring működéséről viszont röviden írt, erről még egyeztetni fogunk, mely megtörtént a szerdai nap délelőtt folyamán. Vissza hívott telefonon a Dr. Gresa István vezérigazgató-helyettes úr, és a Faktoring visszaéléseiről közel fél órás szó szerinti vitatkozás után, kérte, hogy működjünk közre, abban, hogy felszínre kerüljön a szövetségünk, - ügyfélmegkeresések elmondásai alapján- rendelkezésére álló íratok, tények alapján, arra vonatkozóan, hogy a Faktoring milyen visszaéléseket követ el az adósokkal szemben. Vezérigazgató-helyettesként utasításba adja az OTP Faktoring vezérigazgatójának, hogy ez ügyben azonnali hatállyal vegye fel a szövetséggel a kapcsolatot és személyes találkozást biztosítva közösen vizsgáljuk ki a csalásokat.
Pár órával később hívott Szász János Vezérigazgató úr, hogy személyes találkozásra időpontot biztosítson 2010. május 28. napra. Erre a megbeszélésre, le kell tennem az asztalra az adósok írásos megkereséseit, melyben jól kivehető visszaélés.
EZÉRT most nagyon sürgősen Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége arra kéri az összes Otthonvédő Társadalmi Szervezetet, hogy egy kicsit összpontosítson az OTP Faktoring -os esetekre, ügyfélmegkeresésekre. Segítsen minél nagyobb számban összegyűjteni ezen adósokat, eseteket.
Sajnos a januári hónapban többszörösére nőtt a panaszosok levelében írt OTP Faktoring esetek száma. Ahol érzékelhető hitel csalás ténye, egy havi törlesztő részlet be nem fizetése esetén jogtalan szerződés felmondások, egyoldalú szerződés módosítások, egyéb költségek felszámolása, jogtalan, több esetben is a hitel tíz szeresének a követelése, még a hitel vissza fizetése esetén is. Valamint alapos a gyanú a vissza élésekre és a bűncselekmények nagyszámú elkövetésére.
Kérek minden Otthonvédőt, hogy a tudomására jutott eseteket, ügyfeleket irányítsa, - de csak is írásban - a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségéhez, hogy érdemben tudjuk igazolni az állításainkat.
Azt az ígéretet kaptam, hogy, amennyiben igazolni tudom állításainkat, abban az esetben a Szász János Vezérigazgató úr saját hatáskörében megteszi a szükséges jogi lépéseket és az összes adóst kártalanítják. Ez azért is jó lenne, mert rövidre lehetne zárni a vitás ügyeket és megszabadulna az adós a sok bírósági és büntető ügyi eljárástól, további költségektől, kilakoltatástól.
Kérek mindenkit, hogy a többi Otthonvédő Társadalmi szervezeteket is értesítse.
Csodaszámok. 200 ezer könyvet gyűjtöttek össze és szállítottak egy kölcsönkért furgonnal a határon túli magyaroknak Erdélybe, Délvidékre, Kárpátaljára. Évek óta 30 ezer forintos ösztöndíjat adnak 100-150 pedagógusnak, akik eldugott kárpátaljai településeken magyar nyelven tanítanak.
KETTESBEN: 2010. május 26-án 23.05-23.55 - Műsorajánló
Néhány jogász, közgazdász, hivatalnok vagyis egy baráti társaság úgy gondolja, nem elég csak együtt érző szívvel felkeresni a szórványvidék magyarjait. Magánadományokból és pályázatokból a szülőföldjükön boldogulni akarókat segítik.
Mire megy ma néhány határon belüli civil, ha saját misszióknak tartják a magyar nyelv megmentést - a határokon kívül. Erről is beszélget Jónás István KETTESBEN Szakáli István Loránd közgazdász-történésszel, a Hármashalom Alapítvány egyik alapítójával.
Nékám Sándornak, a Magyar Politikai Misszió vezetőjének jelentése a csíksomlyói búcsúról. Bukarest, 1946. június 16.
Márton Áron erdélyi római katolikus püspök többhetes székelyföldi bérma-útja során részt vett a hagyományos csíksomlyói búcsún és ott pünkösdvasárnap beszédet tartott. A csíksomlyói búcsúról, a beszéd előzményeiről és utóhangjairól a következőket jelenthetem:
A búcsún eddig még soha nem látott tömeg, mintegy 150.000 ember vett részt. A katolikus világon kívül a többi erdélyi magyar felekezet hívei is igen nagy számban zarándokoltak el Csíksomlyóra.
A párizsi határozat hatására a különben igen fegyelmezett csoportokban felvonuló tömeg hangulata rendkívül nyomott és egyben veszedelmesen feszült volt. Jelenlevők szerint a püspöki beszéd előtt a légkör annyira telített volt, hogy az elkeseredettség könnyen politikai tüntetésben robbanhatott volna ki. Hallatszottak olyan hangok is, amelyek azt kívánták, hogy a gyülekezetnek az 1918-as gyulafehérvári példa nyomán nemzetgyűléssé kellene átalakulnia és a párizsi határozat elleni tiltakozás jeléül a Magyarországhoz való csatlakozást kellene követelnie.
Ilyen körülmények között Márton Áron püspökre hárult az a feladat, hogy a tömeg érzelmeinek olyan formában adjon kifejezést, hogy azzal egyben az indulatokat is levezesse. A püspöki beszédet tehát úgy kell értelmezni, hogy az tiltakozás volt ugyan a párizsi határozat ellen, de egyúttal a legmegfelelőbb, sőt egyedül hatékony eszköz a tömegszenvedélyek és az elkeseredés levezetésére.
Az egybegyűlt nép a beszéd hatására valóban megőrizte fegyelmét, a jelenlevő román csendőr őrnagy, a kivezényelt karhatalom parancsnoka – aki előzőleg aggodalmát fejezte ki a nép hangulata miatt, amely szerinte a párizsi határozat után napokig „nem dolgozott, csak izzott és minden akcióra képes lett volna” – a beszéd után elismerését fejezte ki a püspöknek, hogy papjainak adott szigorú utasítása nyomán a tömeget ennyire fegyelmezetten sikerült mozgatni és rendben tartani.
Márton püspök különben mindenütt mérséklőleg lépett közbe: a magyar nemzeti zászlók felvonultatása miatt a csendőrökkel támadt incidenseket, melyek könnyen a székelyek ellenszegülését eredményezhették volna, tapintatosan elsimította.
A beszéd elmondás után a püspököt felkereste a jelenlevő községek férfiküldöttsége és megkérte beszédének a szövetséges nagyhatalmak képviselőihez való továbbítására. Hazavezető útjában a szentkeresztbányai munkások köszönetet mondtak a csíksomlyói beszédért, és reményüket fejezték ki, hogy a püspöki szót a béketárgyaláson is meghallgatják. Marosvásárhelyen a református esperesi kerület tanácsa közölte vele, hogy mögötte áll minden hasonló természetű megnyilatkozásában. Ugyanezt hozták tudomására az unitáriusok is.
Márton Áron püspök csíksomlyói beszédével sem a román, sem az erdélyi magyar sajtó nem foglalkozott.
Magyar Országos Levéltár, a Külügyminisztérium Béke-előkészítő Osztálya iratai, XIX-J-1-a, 61. doboz, IV-137., 1860/Bé./1946., hitelesített másolat. (Az aktán ismeretlen kéztől származó, augusztus 28-i bejegyzés olvasható: „Mellékelten tudomásul, illetve megfelelő felhasználás végett megküldöm Márton Áron püspöki pünkösdi beszédének szövegét. Márton Áron beszédét Csíksomlyón, a katolikus székelység ősi zarándokhelyén, százezernyi székely tömeg előtt mondotta el.” A püspök beszédének szövegét megküldték a moszkvai, londoni, párizsi és washingtoni külképviseleteknek is.) A jelentést közli: Revízió vagy autonómia? Iratok a magyar–román kapcsolatok történetéről 1945–1947. (Gyűjtötte, a bevezető tanulmányt írta Fülöp Mihály, sajtó alá rendezte, a jegyzeteket írta Vincze Gábor) Budapest, Teleki László Alapítvány, 1998. 228–229.
* * *
Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök beszéde a csíksomlyói búcsún Csíksomlyó, 1949. június. 4.
Kedves keresztény testvéreim!
Ma egy éve gyűltetek itt össze ezen a helyen és tettetek fogadalmat a boldogságos Szűz Mária előtt, hogy buzgón kitartatok katolikus hitetek mellett, amit meg is tettetek, mert kedves keresztény testvéreim, az elmúlt esztendőben nem volt könnyű katolikus kereszténynek lenni, annyi megpróbáltatással szemben, annyi kísértéssel szemben, ami bennünket ért. Erő kellett ahhoz, hogy egy katolikus felemelt fővel tudjon járni. Most egy éve a háromszázezret számláló keresztény katolikusokból hetvenötezer jött el a boldogságos Szűzanyához, hogy megerősítse magát a hitében. Ma pedig százezer lelket számlálunk, ami bizonyítja, hogy dacára annak a sok akadálynak, amit elénk gördítettek, bebizonyítottátok, hogy minden körülmények között megtartottátok fogadalmatokat, amit most egy éve a boldogságos Szűzanya lábainál tettetek. Keresztény testvéreim, mint Erdély püspöke kötelességemnek tartom, hogy beszámoljak ennek a nehéz évnek a leteltével, de azt hosszadalmas lenne elébetek terjeszteni. Így hát csak az utóbbi eseményeket ismertetem veletek.
Május 12-én indultam főpásztori utamra, rendesen megszervezett munkaprogrammal, amelyet a világ minden püspöke megtesz, és kötelessége, hogy megtegye. Ezért előbb kérvényt nyújtottam be a közoktatásügyi minisztériumhoz, amelyben kértem, hogy a felcsíki körutam alkalmával az iskolás gyermekeket mentsék fel az iskolalátogatás alól. Erre azt a választ kaptam, hogy még szigorúbban adtak utasítást a tanulóknak, hogy ne vehessenek részt a templomokban, ahol megjelentem, és még kísérletet tettek, hogy abban az időben a felnőtteket is eltérítsék a templomoktól. Ez a vallásszabadság megsértése. Vajjon kit feszélyez az isteni törvény, és mi a célja ezzel, hogy akadályozza az egyház püspökét abban, hogy azt a jogát, amelyet semmikor senki sem akadályozott évszázadok óta, korlátozzák. Amikor elkészítettük a búcsú programját, hasonló intézkedéseket tettek, hogy ezt ne lehessen a katolikus[ok] jogaihoz méltóan véghez vinni. Megfékezték azokat a jogainkat, amelyeket senkinek sincs joga a világon megfékezni, mert mi csak az igazságot, erkölcsösséget, testvéri szeretetet gyakoroljuk. Arra, amit mondok, százezer katolikus magyar dolgozó a tanú. Tudomásom van arról, hogy intézményesen, felsőbb szervek, éppen a búcsú idején, június 1–5. között különböző rendezvényeket állítottak be, hogy eltereljék a nép figyelmét [a búcsú] megtartásáról és legszentebb kötelességéről.
Tanúi vagytok ezeknek, és annak, hogy pár nappal ezelőtt főpapjainkat kitámadták, hogy ezzel is megakadályozzák a csíksomlyói búcsúnkat. Kérdem én tőletek: mi történt ezen a Csíksomlyón valaha olyan, hogy ezt meg kelljen akadályozni? Azért akadályozzák, mert az emberi méltóságot és erkölcsöt gyakoroljuk? Hát annyira lebecsülnek bennünket, a hitet! Mit akarnak? Be akarják nektek bizonyítani, hogy az ember az állattól származik, és hogy csak egy felsőbbrendű állat, hogy nincsen lelki élete, és hogy ne higgyetek a túlvilágban. Kinek fáj, hogy ha valakinek hite van, és ragaszkodik legszentebb jogához? Hogy lelke van és hiszi a túlvilági hivatást. (A tömeg ezeknél a szavaknál morajlott, és sokan sírtak!)
Mindezekre ezúttal is a nép megfelelt. Százezren gyűltetek össze, katolikus keresztények, hogy tanújelét adjátok hiteteknek, és a boldogságos Szűzanya által megerősödve, továbbra is kitartsatok, minden megpróbáltatásotok ellenére a katolikus anyaszentegyházba vetetett hitetekben.
Tavaly felajánlottuk boldogságunkat a Szűzanyának. Ezt tesszük ma is, de még többen. Tavaly óta nehéz, és veszedelmes körülmények közzé kerültünk. Nincs más, ki védelmet adjon, csak az Isten. Ő mindenkor, és mindenki ellen megvéd. Azok, akik halottaknak hittek, és a mi temetésünkre jöttek, az ellenkezőjéről győződhettek meg. Túlerővel, aránytalan erővel állunk szemben, ostromlott vár vagyunk, de van, aki megvédelmezzen. Ez a mi Erősségünk.
[Itt a beszéd lejegyzőjének megjegyzése olvasható:] Befejezésül [Márton Áron] kijelentette, hogy feloldozást nyernek mindazok, akiknek nem volt idejük a szentgyónáshoz, és szentáldozáshoz járulni, ha nyolc napon belül ezt teljesítik, és mindazok, akiket a Pápa Őszentsége feloldozott.
Keresztény testvéreim, a hitetekben való megerősítést az jelenti főképpen, hogy gyakran járuljatok a szentgyónáshoz és áldozáshoz.
Magyar Országos Levéltár, Bányai László-iratok, XIX-J-1-l, 1. doboz, 3/a tétel, egykorú lejegyzés fénymásolata.
* * *
Ismeretlen pártaktivista jelentése a búcsúról
Elvtársaink utasítás értelmében az odautazás alatt elállták a vasuti kocsik ajtaját, megakadályozva ezzel a bucsuba igyekvők felszállását. Így körübelül 1000 főnyi tömeg maradt le a vonatról.
A Gyergyoszentmiklos-i vasutállomáson elvtársaink ez az akcioja, kissé kudarcot vallott, mert nemcsak a vasutasok, de a milicia is a bucsuba igyekvők segítségére sietett, és igy mintegy 500 személy vonattal mehetett el a bucsura.
Visszajövet elvtársainknak a vonaton több hazafele igyekvő embert sikerült meggyőzni, eljövetelének helytelenségéről. Ugyancsak visszafele jövet a Csicso-i állomáson egy csapat moldvai brigádosifju, akik a Salva-Visoi rohammunkárta akartak menni, a vonat zsúfoltsága miatt képtelenek voltak a vonatra felszállni, lemaradtak.
Csíkba érkezve csíki pártszervezet autója várta az elvtársakat, ami nagy feltűnést keltett. Ugyanigy oriási feltünést keltett az is, hogy Somlyora valo elindulásuk után egy kerékpáros aktivista visszatérítette a csoportot a megyei szervezetbe, ahol 5 perc alatt még egyszer feldolgozták a Nagy Mihály elvtárs által feldolgozott anyag egyes részleteit. Ez nemcsak időveszteséget jelentett, hanem nagy feltünést is.
Ugyancsak nagy feltünést keltettek a csiki pártszervezet által kiküldött elvtársak viselkedésükkel, akiknek hivatása lett volna az idegen elvtársak útbaigazítása. Munkánk kevés sikerének egyik oka az volt, hogy a csiki pártszervezetben levö egyes elvtársak meg nem értve pártunk szavát nem dolgoztak elég konspirativan, igy a papságnak lehetősége volt előre mozgositani és megszervezni a tömeget a mi akcionk ellen. Azok a rémhirek, amik a tömeg között terjengtek, bizonyitékai voltak annak a ténynek, hogy a csikmegyei alapszervezet tagjai nem vették fel a kellö mértékben a harcot a rémhirek visszaverésére a reakcioval.
Különösen gyengének bizonyult szervezetünk akcioja a gyimesvölgyi csángó vidékeken, ahol az ifjuság teljes mértékben a papság befolyása és szolgálatába állt. A csiki pártszervezetek és tömegszervezetek látszat után itélve nem végeztek kellö felvilágosito munkát abban az irányban, hogy a tömegeket felvilágositották volna a demokrácia ellen munkálkodo papoknak az állami költségvetésből valo kizárásával kapcsolatosan.
A bucsu maga reggel 9 orakor kezdodott, amikor csak 7.000-8.000 fönyi tömeg volt jelen. A tömeg zöme délután 2 óra felé kezdett beözönleni három irányból egyszerre, szervezett fegyelmezett sorokban. Egyes csoportok élén az állami iskolák növendékei vonultak fel, tanitoik vezetése mellett. Az egész felvonulás egy jo szervezési munka eredményét bizonyitotta, mivel hogy a csoportok példás rendben vonultak fel.
A tömeg 75%-át ifjak képezték, akiknek nagyrésze demokratikus szervezeteink tagja volt, és ennek jelvényével vonultak fel. Ugyancsak itt vonultak fel a gyimesi és középloki kulturcsoport tagjai, akik megszöktek a kulturversenyről és eljöttek a bucsuba.
Maga a tömeg kb. 35–45 ezer embert tett ki ami azt jelentené, hogy többen vettek részt a bucsun, mint a múlt évben, mutatja azt, hogy csak Gyergyóból 16 község lakossága vonult fel, akik 60–70 km-t tettek meg gyalog.
A csoportok nagyrészét csángók képezték, akiknek nagyrésze szegény és középparasztból tevődött össze. A baroti zarándokoknak 80%-át ipari munkásság tette ki. A bucsura jött görögkatolikusok Gyimes, Palanca, Bacau és Piatra Neamtról jöttek legnagyobb számban
A csoportok között az elvtársak egyike felfedezte a marosvásárhelyi Fekete Gyula ügyvédi kamarából kizárt ügyvéd fiát, aki jelenleg egy csíki községben mint ügyvéd dolgozik, aki unitárius létére szükségesnek látja azt, hogy a plébánossal együtt meglátogassa a szenthelyet, ezzel is megakadályozza a község lakosságának helyes irányba való nevelését.
A püspök délután kb. 3 órakor érkezett szürke-fehér idomított lovon, mint egy 7-8.000 csángo kíséretében. Ez a bevonulás emlékeztetett a Horti féle bevonulásokra. A csángok ifju legényekből állottak, akik kéz a kézben szoros kordont alkottak Márton Áron körül, hogy lehetetlen legyen az ő megközelítése.
A megvakitott tömeg eszeveszetten rohant, a püspök felé, hogy abban a nagy tisztességben lehessen része, hogy a palástját, de legalább a lábnyomát megcsókolhassa. A tömeg ovációkban tört ki, szervezetten éljeneztek, s „megváltónknak” nevezték a püspököt. Márton Áron késői jövetelének oka, komoly volt. Vissza akarta tartani a tömegeket a kulturversenyekröl. Márton Áron jobbját 50 szögbe felemelte, a tömeget elhallgattatta, mely egyetlen intésére néma csendbe, lélegzet visszafolytva figyelte minden szavát.
A körübelül 15 percet tartott beszédében megköszönte a csángoknak, hogy elkisérték.és megvendégelték őt, valamint azt a szives vendéglátást, amibe a csángo vidéken töltött 5 nap alatt öt részesitették. Kihangsúlyozta, hogy ez alatt az idő alatt, meggyőződött a csángok tiszta hitéről. Kérte a hiveket, hogy továbbra is tartsanak ki, ebben a nehéz időkben mellette és kérte a szülőket, hogy biztositsák gyermekeiknek a katolikus nevelést, mert ezekben a nehéz időkben, ezekben a veszélyes percekben a legnagyobb szükség van arra, hogy a hivek kitartsanak mellette, az egyház mellett. A beszéde további részét lehetetlenség volt megérteni, mert amikor a mai nehéz idöket vádolta, a megszervezett csengös ifju csoportok, akiknek hivatásuk volt elvtársaink munkáját megzavarni, lármát csaptak, s a harangokat is zugatni kezdték.
A beszéd után a püspök kiséretével a templomba vonult.
A délután folyamán a szabadba felállitott katedrárol több pap beszélt a hivekhez. A mindszenti pap (Lajos Balázs) prédikációja közben a következőket mondotta: „Régebben nem ilyen rafinált emberek vezették a népeket mint ma.” Beszélt a szomszédokkal, rokonokkal valo megbékélésröl. Majd a következöket mondotta: „Ne tizedeljétek és felezzétek a vasárnapot!” utána pedig „Tüzzel égessétek ki soraitokbol az istentagadokat, hogy ne fertozzenek titeket.” Nem megjelölve a helyet hivatkozott arra, hogy keleten egy országban letiltották a vallás gyakorlását, bezárták a templomokat, és elüldözték a papjaikat. Az ö beállitása szerint a nép nem nyugodott bele, minden lehetö eszközt igénybe vett és a hatalmon levö erök kénytelenek voltak nekik engedelmeskedni, meghajolni a hivök akarata elött, s a templomokat ujra megnyitották.
Ezután bizalmát fejezte ki abban, hogy a katolikus hivök nem fognak eltérni az anyaszentegyháztol és annak jogaitol, majd ezeket mondotta: „Ha a tömeg nem imádkozik, akkor az következik be, mint 1917-ben, amikor három embernek az akarata érvényesült.” Ezt Marx-Engels és Leninre értette. Beszélt a sajtorol, beszélt a betürágo zsidokrol, beszélt arrol, hogy a hatosag sok helyütt megakadályozta a hiveket abban, hogy a bucsura eljöhessenek.
Minden megnyilvánulása a népi demokratikus rendszer ellen irányul. Egy másik paptársával valo beszélgetés folyamán kijelentette, hogy bár a hatosagok mindent elkövetnek, hogy akadályokat görditsenek a bucsu elé, a tömeg mégis mellettük van.
A tusnádi pap egyszer otthon összehivta a hiveket, és a lelkükre kötötte, hogy semmit ne kérdezzenek, senkivel ne beszéljenek, a falubeli ismerösökön kivül. A bucsun ujra összehivva a hiveit kijelentette: „A fertözö sátán kommunitákkal ne álljatok szoba, sem odahaza, sem itt, sem munkátok közben.”
A dicsöszentmártoni, csapoi, mindszenti, csikszentdomokosi papok külön összehivták a hiveket, és a lelkükre kötötték, hogy lássanak, halljanak, de a bucsun senki idegennel ne beszéljenek.
A szárhegyi plébános példának hozta fel a tömeg elött azt a gyermeket, akit szülei eltiltottak a vallás tanulásától. Ez a gyermek három honap alatt meghalt. Ezzel a példával élve prédikálta a szárhegyi plébános, hogy aki a természetbe hisz, annak a jo isten nem ad eröt, ezzel rémitgetve a tömegeket.
A templom udvarán egyes papok röpgyülés [sic!] formájában felolvasták az Igazságban „Nem fizetjük ellenségeinket” cim alatt megjelent cikket, amely a demokrácia ellen dolgozo papoknak a költségvetésből valo kizárásával foglalkozott.
A mádéfalvi plébános nem akart a bucsuba elindulni addig, amig a szinjátszo és tánccsoportok nem végeznek. A falusi lakosság kényszeritette azonban a papot arra, hogy elinduljanak, mert ök látni akarják Márton Áron püspököt.
A tömeg között különféle hirek terjengtek. A tömeg elöre tisztában volt azzal, hogy kommunisták vannak kiküldve a bucsuba, akiknek hivatásuk kémkedni.
A papok (a nem konspirativan végzett munka miatt) az ottlevo hivek tudtára adták, hogy a kommunisták nem adtak vasuti kocsit a bucsuba igyekvőknek. Elhiresztelték azt hogy a kommunisták valahányukat le akarják gyilkolni. Márton Áron azt a csángo vidéken eltöltött öt napot arra használta fel, hogy Gyimesfelsőlokon, Gyimesközéplokon, Gyimesalsolokon és Széplakon minél több hivet toborozzon magának, elhiresztelve azt, hogy a kommunisták öt a bucsun meg akarják gyilkolni, és ennek eredményeképpen fogta öt körül a 8.000-es tömegkordon, hogy megvédje öt.
A bucsun levö tömeg között elterjedt az a rémhir, hogy a széplaki tömeget felvonultatani akaro Márton Áront a kommunisták letartoztatták, a széplakiakat pedig nem engedik felvonulni a bucsuba.
Ugyanakkor terjedt az a hir is, hogy Márton Áron autoját elvették a kommunisták, és azért kellett lora ülnie.
Elismertté vált az, a bucsun jelenlevö parasztság tudatában, hogy amelyik községből nem jönnek a bucsuba, ott nem fog esni az esö. Egyesek azt mondták, hogy megváltozik a helyzet, s akkor rajtuk lesz a sor, hogy mind meggyilkolják a kommunistákat.
Általános tömeghangulat. A tömeg vakon követte mindenben a papok utasitásait. Ezt bizonyitja az a tény is, hogy elvtársainkkal tehát idegenekkel, senki nem volt hajlando szoba állni. Külön csoportok voltak megszervezve, csengökkel, akik figyelték elvtársainkat, és ha valahol agitálni hallották őket, a fülükbe csengettek.
A bucsun észrevehetö volt az, hogy a tömegek elégedetlenek a papoknak a költségvetésből való kihagyása miatt, s kemény elhatározásra jutottak papjaik megvédése érdekében. Egyik csángoval folytatott beszélgetés alkalmával az kifejezte a csángoságnak azt az álláspontját, hogy ha csak 10 lejük lesz is, abbol 8 leu Márton Ároné fog lenni. Általában többen kijelentették, hogy ők fogják eltartani papjaikat. Egy csángo nö egyik elvtársunkkal beszélgetve rámutatott, hogy az a tömeg, aki most résztvesz a bucsun, hetenként csak 1 leit fog fizetni, akkor is eltartja papjaikat. A csikszépvizi csángok elégedetlensége különösképpen feltünö. Az egész község arra az álláspontra helyezkedett, hogy ők fogják fizetni költségvetésböl kizárt papjaikat, mert nekik arra szükségük van.
A bucsusok semmilyen pénzt nem kimélve méregdrágán vásárolták a szent érméket, imakönyveket, olvasokat, szallagokat, stb. Ugyszintén 3-500 leit fizettek egy gyonásért vagy miséért. Volt olyan szegény ember, aki a perselybe tette utolso fillérét, nem törödve azzal, hogy holnap mit fog enni.
A tömegek nagyrésze félt nem elmenni a bucsura, mivel a papjaik kiprédikálással, az egyházbol valo kizárással és átkokkal fenyegették őket.
A tömegek nagyrésze a papok befolyása alatt áll. Egyes parasztok kijelentették, hogy őket nem érdeklik a világi dolgok. A papok befolyását bizonyitja az a tény is, hogy a dokruhás gyári munkás egész családjával ötször járta végig térdenálva a kápolnát. Márton Áron a gyimesen [sic!] valo tartozkodása alatt, mint az egyes parasztok által mondottakbol kitünik, nem restell, elmenni minden házhoz, s megfenyegetni a hiveket, hogy nehogy elmerjenek menni gyülésbe, mert addig itthon elmarad a munkájuk. Ezzel is távol akarta tartani a tömeget a demokratikus szellemben valo neveléstöl.
Különösen megfigyelhetö a papi befolyás Csikszentsimon, Csikszentiván, Csikszentkirály, Csikgyörgy [sic!], Csikménsád [sic!] község lakossai között. A papok már elözöleg rendszeresen üléseket tartottak a tömegekkel agitálva öket a bucsun valo minél nagyobb részvételre.
A papság befolyása alatt állnak egyes állami intézmények egy egy alkalmazottai is. Ezt bizonyitja az, hogy a Somlyoi Állami Gyermek Otthonban 30 gyermek mellé a gondnok 10 apácát vett fel, akik állitolag csak föznek, mosnak, takaritanak. Hiányosságok. Hiányosságnak tartjuk azt, hogy az agitátoraink között, hiányzott a kellö szervezettség, nem voltak eléggé fegyelmezettek, többször elvtársaknak is szolitották egymást, ami az utasitások megismétlését kellett maga után vonja.
Egyesek elvtársaink közül igen feltünöen viselkedtek. Hiányosság volt részünkröl az, hogy kevés nö volt kiküldve, akik pedig könyebben szolásra birták volna a tömeget. Komoly hiányosságnak bizonyult az, hogy elvtársak 75%-a munkaruhában ment el, mert ezzel magukra vonták a tömegek zárkozottságát. Egyes elvtársak felhasználták az alkalmat arra, hogy valotlanságot beszéljenek. Például azt, hogy a püspök nem fog a bucsura jönni, mert elment Marosvásárhelyre, ahol bérmálja a gyerekeket. Nem telt bele egy ora, s megjelent a püspök, ami megcáfolta valotlan kijelentésüket.
A jövöre nézve tanulságként meg kell jegyezzük, hogy falurol kikerült jol felkészült kádereket megfelelö népi öltözetben küldjünk ki, akik felvilágosito munkájukat nem a materialista filozofia boncolgatásával kezdik, mint ahogy azt, egy brassoi Keresztes nevu munkás tette.
Eredményes lenne, ha a csiki tanitoinkat felcserélhetnénk, hogy azáltal biztositani tudjuk a gyermekeink demokratikus szellemben valo nevelését. A jövöre nézve sokat kell foglalkoznunk ugy az alapszervezetekben, mint a tömegszervezeteken keresztül a falusi tömegek felvilágositásával, hogy ki tudjuk öket vonni a papság befolyása alol, mert ezáltal biztositva lesz ezeknek a tömegeknek a szocializmus munkálataiba valo bevonása.
Meg kell erositenünk alapszervezeteink munkáját, különösen a csángo vidékeken, amelyek még ma is a papi sötétségnek a fészkét képezik.
Meg kell erösitenünk az ifjusági szervezeteinket, lehetöséget kell adjunk ifjainknak, hogy politikai és ifjusági szinvonalukat erositeni tudják, természetesen ifjusági szervezeteink keretein belül hogy ezen keresztül össze tudjuk fogni az ifjuságunkat ezáltal biztositjuk a jövö helyes kádereinek kiépiteset.
Korlátlan méretekben kell folytatnunk a felvilágosito munkát a székelyföldön [sic!], hangsulyozottan a sovinizmus kiölésére megerösitve a román magyar barátságot, ezáltal biztositjuk ugy gazdasági életünk, mint politikai életünk akadálytalan fejlödését.
Állami Levéltár Maros Megyei Fiókja, az RKP Maros megyei bizottságának iratai, 1073. fond, 79/1948. sz. iratcsomó, 244-248. A jelentés keltezés, aláírás nélküli, de több, ott említett adat (milícia, állami iskolák, a papok fizetésmegvonása, stb.) bizonyítja, hogy az 1949-es búcsúról van szó. Gagyi József gyűjtése, betűhív átírás.
* * *
Széll Jenő követ jelentése a székelyföldi kultúrversenyről és az erdélyi római katolikus egyház helyzetéről. Bukarest, 1949. június 24.
Szigorúan bizalmas!
Május hó elején kezdődött és június 26. körül fejeződik be a négy székely megyét (Csík, Háromszék, Udvarhely, Maros) megmozgató nagyarányú kultúrverseny. A négy megye minden egyes községe kivétel nélkül részt vett ezen a hatalmas megmozduláson.
A Művészetügyi Minisztérium és a Magyar Népi Szövetség, első sorban természetesen a Román Munkáspárt voltak a szervezők. Május első két vasárnapján, miután a megyei kultúrtanácsok a politikai és kulturális kérdéseket alaposan megbeszélték, a kultúrcsoportok saját községükben mutatkoztak be, utána 3–4 község körzeti versenyt rendezett, már bíráló bizottság jelenlétében. A körzeti versenyek győztesei vettek részt a járási versenyeken, a járási győztesek a megyei versenyekben s a megyék győztes csoportjai június 26-án Csíkszeredán csapnak össze a végleges elsőség kérdésének eldöntésére.
Minden faluban életre hívták, ott is, ahol eddig nem működött, a falusi kultúrotthont, a versenyben minden község színjátszó csoporttal, tánccsoporttal és kórussal vett részt, voltak ezen kívül kéziipari, kézimunka és hasonló kiállítások. A minisztérium gondoskodott róla, hogy a kultúrcsoportok bőségesen kapjanak értékes díjakat. Nagy mennyiségben osztanak ki könyvtárakat, szovjet gyártmányú filmvetítő és rádiókészülékeket.
A verseny igen nagy nehézségek leküzdését követelte meg a rendezőségtől. Legnagyobb probléma volt a kultúrotthonokat megfelelő anyaggal és vezetővel ellátni. Elsősorban a falusi tanítókra építettek. A megfelelő embereket még a tél folyamán tanfolyamra vitték. Énekkari és színpadi anyag dolgában szigorúan ragaszkodni kellett a kultúrotthonok számára kiadott anyaghoz, mely részben a Kulturális füzetekben, részint speciális kiadványokban található.
Kitűnően sikerült a versennyel kapcsolatos tömegmozgósítás. Már a járási versenyeket 10 és 10 ezer ember nézte végig; a falvak apraja-nagyja lázban volt, a lendület az eddig alvó kultúrotthonokat is magával ragadta.
A Székelyföld népe határozottan hálásan vette, hogy ilyen nagy méretekben foglalkoznak vele. A hangulat általában igen lelkes volt. A teljesítmény értékelésénél meg lehet állapítani, hogy a színjátszó csoportok messze a kórusok és táncos csoportok színvonala alatt voltak. Részint a rendelkezésre álló színdarab anyag volt igen gyenge, részint úgy látszik, a színjátszás igényli leginkább az erőskezű szakértő vezetőt, amivel nem lehet két hónap alatt több száz községet ellátni. Az énekkarok forradalmi indulókat, szovjetdalokat, és nagy számban magyar és román népdalokat jó feldolgozásban énekeltek. Különösen értékes volt a táncos csoportok teljesítménye. Minden csoport a maga falujának a táncait mutatta be, melyet a vezetés csupán csiszolt, simított, de nem változtatott. Látszott, hogy az egész vonalon érvényesült a népművészettel szemben vallott egészséges, szocialista álláspont. A szép teljesítményt egyáltalán nem rontotta néhány kezdetlegesség, pl. az, hogy a legtöbb csoport a maga falujának egy szál (legjobb esetben két szál) cigányával vonult fel, ez még inkább mutatta, hogy nem valami gyöngyösbokrétát lát a nézősereg.
A Magyar Népi Szövetség meghívására részt vettem június 19-én Marosvásárhelyen a kultúrcsoportok Maros megyei versenyén. (A verseny egész nap 3 különböző helyen folyt, egy alkalommal üdvözöltek a színpadról név szerint, egyébként nem verték dobra a magyar követ jelenlétét.) Nekem különösen a román és magyar résztvevők közötti igazán testvéri, jó egyetértés tűnt fel. Ezt a rendezés az egész vonalon igyekezett hangsúlyozni. Vegyes lakosságú községek kultúrcsoportjai vegyesen, népviseletben vonultak fel. A magyarok énekeltek románul is, a románok magyarul is, egymás táncait is közösen járták, román legény magyar lánnyal és fordítva. De ezen túlmenően lépten-nyomon láttam, hogy a falusi románok és magyarok kezdenek valóban összemelegedni. Versenyen kívül is sokan együtt sétáltak, egymás teljesítményéért lelkesedtek. Kísérőm szerint az utolsó fél esztendő hozott örvendetes javulást e téren.
Két érdekes megfigyelésről számolhatok még be. Az egyik, hogy a kultúrversenyen megjelentek a szászok is. Önálló szász kultúrcsoportot nem láttam, csupán románokkal vegyesen. A másik érdekesség, amit Marosvásárhelyen láttam, hogy a székelyek csaknem kivétel nélkül piros fehér zöld díszítésű népviseletben vonultak fel. Nem nemzeti színű szalagokkal, hanem úgy, hogy a ruha alapszínei a piros és zöld. Ez a régi Romániában elképzelhetetlen volt, tudomásom szerint a bécsi döntés idején nem volt divatban.
A Magyar Népi Szövetség vezetői több ízben elmondották nekem, hogy az egész kultúrverseny legfőbb politikai célja az volt, hogy elvonják a tömegeket a katolikus főpapság befolyása alól. Időben is úgy volt beállítva, hogy a verseny legmozgalmasabb része épp Pünkösdre essék, amikor a székelyföldi katolikusok legnagyobb eseménye, a csíksomlyói búcsú van. Ebből a szempontból nézve a kultúrversenyt, minden szép eredmény mellett legjobb esetben fél sikerként értékelhetjük.
Tavaly Pünkösdkor a Magyar Népi Szövetség Csíkszeredán intézőbizottsági ülést tartott, majd a búcsúval egy időben népgyűlést. A népgyűlésen 6000 ember vett részt, a szomszédos Csíksomlyón, a búcsún 60.000 ember volt. Idén az MNSZ vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az eredménnyel meg vannak elégedve, mert a búcsún kevesebb, mintegy 30.000 ember volt. Információim szerint a résztvevők száma idén sem volt kevesebb, mint 40.000 (ez nehezen állapítható meg). A lényeg az, hogy óriási tömeg volt jelen, melyben feltűnő volt az ifjúság nagy résztvétele. Erdélyi utazásaim tapasztalata az, hogy a katolikus egyház befolyása speciálisan a Székelyföldön nemhogy csökkent volna, hanem inkább erősödött. Ezt láttam most a verseny alkalmával Marosvásárhelyen is, ahol a hivatalos beszédek azon részét, melyben az egyház vezetőinek reakciós politikáját támadták, a hallgatóság túlnyomó része fagyos hangulatban fogadta. Az egyházi befolyás erősödését a következő okokra vezethetem vissza.
Maga a Székelyföld népe, különösen Csík megye mélyen katolikus. Tudok olyan esetről, hogy munkáspárti tag traktorista ifjúmunkás elment a búcsúra, „mert mi kérem ezt 400 éve így csináljuk”. Amellett a Székelyföld zárt világ, önmagának élő parasztnép, ipari munkás alig van.
Ez a parasztság a népi demokráciától eddig jóval kevesebbet kapott, mint a magyarországi parasztság. Földreform itt nem játszott szerepet, a három évi szárazság és a kemény adópolitika gazdaságilag igen földre nyomta. (Ez az év ígérkezik olyannak, melyben a mélyponton túljutottak.)
A román kormány politikájában nem számolt megfelelően a Székelyföld különleges helyzetével. Igen sok intézkedés, mely előnyös lehet az Ókirályságban, itt rossz hatást vált ki. Különösen megnyilvánult ez az úri birtokosok „államosításakor”.
Székelyföldön úri birtok kevés volt, de mikor túlbuzgó funkcionáriusok elvettek néhány 30–40 holdat (amit itt nem lehet egy bánáti 30 holdassal egyenlő mértékkel mérni), erre csak úgy reagáltak, hogy megkezdődött a „harisnyás” székelyek elleni akció.
Az általános szegénységhez és politikai dezorientáltsághoz hozzájön a nemzetiségi helyzet. A tagadhatatlanul sok szép eredményt felmutató nemzetiségi politikai mellett a székely ember alapjában még mindig kisebbségnek érzi magát. Márton Áron gyulafehérvári püspök, a katolikus klérus vezetője, az egész politikáját a „nemzeti egységre” építi. Minden magyar egy akolba, ez ellen a jelszó ellen a Székelyföldön nagyon jó politikát kell folytatni, az osztályharcot nem lehet ugyanarra a kaptafára húzni, mint Moldovában, vagy Bánátban.
A katolikus kérdés Romániában nem központi kérdés, mint Magyarországon. A román kormány tehát sokkal radikálisabban vágott neki a probléma megoldásának, nem igyekezett kompromisszumos megoldásokkal. A vallásoktatást az iskolareformmal teljesen eltörölték. A szerzetesrendi és apáca pedagógusok nem voltak hajlandók átlépni az államigazgatásba, de ezen merevségüket a tömegek előtt indokolni nem tudták. Nem állt elő tehát az a helyzet, mint Magyarországon, ahol a nép előtt a klérus lelepleződött azáltal, hogy nem engedte a szerzeteseket tanítani, holott az iskolákban továbbra is megmaradt a vallásoktatás. A katolikus egyház elleni ilyen akciókat a reakciónak Erdélyben nem volt nehéz úgy feltüntetni, mint magyarellenes intézkedést.
Külön figyelmet érdemel Márton Áron személye. Csík megyei szegényparaszt származású, a nép előtt igen népszerű. Kétségtelen, hogy teljes mértékben az imperialista politika vonalán mozog, működése az erdélyi magyarságra igen káros, és veszélyes.
Gyökerei a népben azonban mélyek. Kiváló szónok, okos ember, aki nem nyújt ellenfeleinek olyan támadható felületeket, mint Mindszenty. A katolikus vidéket szekéren járja, sőt a csíksomlyói búcsún, mint igazi „zászlósúr”, lóháton vonult végig, teljes püspöki ornátusban. Vele szemben azonban nem az ország első garnitúrája vonul fel, hanem a Magyar Népi Szövetség vezetősége. Az erőviszonyok személyi vonalon a püspökre nézve kedvezőek.
Újabban a magyar nyelvű sajtóban erős támadó akció indult meg Márton Áron ellen. Több esetet kiteregettek, melyből kiderült, hogy a püspök a múltban, és ma is népellenes, kizsákmányoló, kulákelemekkel szűri össze a levet. Az ilyen hírlapi támadások valószínűleg jogosak, de nem elég súlyosak ahhoz, hogy Márton Áron hitelét és befolyását komolyan megingassák. Márton Áron még nem szenvedett eddig politikai vereséget, nem úgy, mint Mindszenty. A vezető katolikus papok egy része kétségtelenül zavarba van, fél az elkövetkező vereségtől. Az alsópapság körében is van némi ingadozás. Nagyon kevés azonban az olyan pap, aki a püspökkel és politikájával szembehelyezkedne. Márton Áron pedig úgy látszik, a vereség elkerülhetetlenségének tudatában, rossz ügyhöz méltó buzgalommal hordozza meg a szent háború véres kardját Erdélyben, inkább vállalva a harc közben a vereséget, mint a megalkuvást, kihívva maga ellen az államhatalom erejét.
Megemlítésre méltó körülmény, hogy befolyása a református egyházra is erős. A kálvinista püspök, Vásárhelyi, kezes bárány, de erős ellenzéke van papjai körében, akik Márton Áronra esküsznek.
Márton Áron malmára hajtotta a vizet az a nem éppen szerencsés politika, hogy Erdélyben a görög-katolikus kérdést liquidálták. Még múlt év nyarán Iustinian patriárka, a görögkeleti egyházfő, beiktató beszédében felszólította a görög-katolikusokat, hogy térjenek vissza az ortodox egyház kebelébe. A görög-katolikus püspökök keményen ellenálltak, mire legtöbbjüket letartóztatták. A liquidálás mégis meglepően rövid idő alatt sikerült, erős adminisztrációs és rendőrségi nyomás hatására. 32 görög-katolikus pap Bukarestben konferenciát tartott, melyen a csatlakozást elhatározták. Ezeket országszerte „vajasok”-nak nevezték, mert köztudomású volt, hogy a múlt rendszer idejéből sok vaj volt a fejükön. Általában, igen ügyesen, a múlt rendszerben kompromittált papokat azzal bírtak jobb belátásra, hogy régi bűneik előkaparásával fenyegették meg őket. Márpedig a román papok túlnyomó többségét nem kell sokáig kaparni, hogy egy kis vasgárdista adat előkerüljön. Az akció tehát látszatra sikerült. Másfélmillió lélek kikerült a Vatikán irányítása alól. Ugyanakkor a kedélyeket rendkívül felkavarták, az érdekelt tömegek ma nagyobb mértékben járnak templomba, mint azelőtt. Ortodox templomba azonban csak azokban a falvakban, ahol más nincs. Ha van rá mód, az ortodoxoknak áttérített egykori görög-katolikusok ma katolikus templomba járnak, sőt, hallottam olyan esetről, hogy inkább a református templomot keresik fel, mint a görögkeletit.
A jelek azt mutatják, hogy Márton Áron nagy harcra készül, nem hajlandó a népi demokrácia támogatására, inkább vállalja a vereséget. Erdély népe némi izgalommal figyeli a nagy mérkőzést. Véleményem szerint fennáll az a veszély, hogy Márton Áront hatalmi úton igyekeznek eltávolítani, ami a székelység politikai fejlődése szempontjából a mai helyzetben nem lenne előnyös.
Széll követ
Magyar Országos Levéltár, a külügyminisztérium TÜK-iratai 1945-68, Románia, XIX-J-1-j, 17. doboz, 16/b tétel, 239/49 sz., másolat.
Sajtótájékoztatójával egy időben egy internetes portálon hozta nyilvánosságra az MSZP-t érintő legújabb vesztegetési ügy részleteit az a vállalkozó, aki kenőpénzt adott az általa bérelt üzlethelyiség megvásárlása előtt az újbudai vagyongazdálkodási bizottság szocialista elnökének, Wieszt Jánosnak.
A politikus lefizetését a vállalkozó rejtett kamerával rögzítette, a felvételt csütörtökön mutatta be a XI. kerületi Fidesz a sajtónak. Gálfi István számítástechnikai cégének bérleti szerződését indoklás nélkül mondta fel 15 év után az önkormányzat - a cégvezető ezután adta be vásárlási kérelmét. Később találkozóra hívta Wieszt János, aki közölte vele a vételár és a kenőpénz nagyságát - később ezt az összeget az MSZP-s politikus telefonon megemelte. A cégvezető azt állítja a pénzt tartalmazó boríték átadásáról saját biztonsága miatt készítette a videót.
Újabb rejtett kamerás felvétel készült
Egy hete Gálfi István újabb rejtett kamerás felvételt készített, amikor egy fekete öltönyös napszemüveges férfi érdeklődött nála a pénz átadásáról korábban készült videóról. A videó alapján a cégvezető egy szórakozóhelyen kitérő válaszokat adott a magát meg nem nevező férfinak, a kérdéses felvételt pedig nem adta át. Gálfi István azt állítja: az ismeretlen férfival történt találkozása óta betörték cége kirakatát, APEH-ellenőrzést kapott és a kerületben rakodó teherautóit nyolcszor is megbírságolták, Wieszt János pedig megfenyegette, hogy tönkreteszi.
Negyedmilliós bírság, visszataszító kirakat
- Wieszt János azt üzente, ha kitudódik ez a felvétel, akkor tönkretesz engem. Azóta betörték a kirakatomat, egy hét alatt nyolc bírságot kaptam negyedmillió forint értékben és meg akarnak büntetni, mert nem esztétikus a kirakatom. Hogy van-e összefüggés a fenyegetés és a fenti események között, annak megítélését Önökre és a nézőkre bízom – jelentette ki a hírTV-nek Gálfi István, a Qwerty Computer Kft. ügyvezető igazgatója.
Megkezdődik az elszámoltatás Újbudán
Hatalommal való visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést Wieszt János ellen a Fidesz XI. kerületi szervezete. Kupper András, Gálfi Istvánnal tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta: a titokban készített felvétel tanúsítja, hogy Wieszt János kétmillió forint csúszópénzt fogadott el a vállalkozótól.
- Innentől kezdve minden kerületi vállalkozónak, sőt többet mondok: minden önkormányzati tisztviselőnek, közalkalmazottnak azt üzenem: ha megkeresnek minket olyan információval, amelyben bűncselekményre utaló jelek vannak, akkor azt segítünk a nyilvánosság elé tárni és annak védelmével ezeket az ügyeket napvilágra hozzuk. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy megkezdődik az elszámoltatás Újbudán – mondta a Fidesz XI. kerületi frakcióvezetője, Kupper András.
Igazságügyi szakértővel vizsgálódna Wieszt
Wieszt János szerint különbség van a bemutatott felvétel tényleges tartalma és annak értelmezése között. A szocialista politikus igazságügyi szakértővel vizsgáltatná meg a pénzátadásról készült videót. Közleményében azt írja: a felvétel illegális titkosszolgálati eszközzel készült, amit a törvény büntet. Wieszt János vállalja a vizsgálatot és rágalmazásért feljelentést tesz Kupper András Fideszes képviselő ellen.
Adótitokra hivatkozva hallgat az APEH
Adótitokra hivatkozva nem ad tájékoztatást az APEH. A hatóság szóvivője azt ígérte, amennyiben Gálfi István írásban felmentést ad az adóhatóságnak, úgy minden adatot a nyilvánosság elé tárnak.
- Sem erősíteni, sem cáfolni nem tudom ezt az állítást. Adótitok miatt nem szólalhatok meg az ügyben. Viszont szeretném leszögezni, hogy az adótitok gazdája mindig az érintett, legyen az jogi-, vagy magánszemély. Amennyiben az érintett a hatóságot hivatalos levélben felmenti az adótitok kötelezettsége alól természetesen az APEH mindenben áll a nyilvánosság rendelkezésére – nyilatkozta telefonon a hírTV-nek Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője.
(hírTV)
Körbejárt?
A rejtett kamerás felvételt az újbudai Fidesz hozta nyilvánosságra. Az Index a videót a fővárosi MSZP korábbi hatalmi harcaival hozta összefüggésbe: a portál szerint a felvétel körbejárt a szocialista pártban, mielőtt az ellenzékhez került.
Lendvai tagad
Az MSZP távozó elnöke tagadja, hogy a szocialista pártban tudtak az újbudai vesztegetésről. "Ez a videó az MSZP-ben nem járt kézről kézre, vagy akkor az én kezem nem lenne ott az MSZP-ben, de senkié sem, akivel beszéltem" - jelentette ki Lendvai Ildikó. Hozzátette: "ez a videó számunkra ismeretlen; kicsit kevésbé életszerű is, hogy az illető magáról készít egy videót és körbeadja a saját pártjának, hogy nézzétek meg, milyen csinos vagyok rajta".
A BRFK vesztegetés gyanújával nyomoz ismeretlen tettes ellen. Ha az eljárás során mégis bebizonyosodna, hogy az MSZP-ben körbejárt a videó, az érintett politikusokból gyanúsított lehet. A törvény ugyanis bünteti, ha egy hivatalos személy nem tesz feljelentést a tudomására jutott a vesztegetés kapcsán. (hírTV, FH)
Kapcsolódó cikkek: Zsarolás miatt fizetett milliókat az MSZP-s Wiesztnek? (+videó) Mi a különbség Hunvald, Hagyó és Wieszt között? (+videó) Leleplező felvétel: kenőpénzt vesz át a szocialista bizottsági elnök (+videó)
Elsőfokú határozatot hoz a bíróság június elején a diósdi maffiaperben. Az ezredforduló tájékán a főváros környékén tevékenykedő társaság legalább négy halottat és sok milliárd forintnyi kárt hagyott maga után.
Szakemberek szerint a kirívó bűncselekmények zömét a vádlottak nem követhették el rendőrségi és politikai kapcsolatok nélkül.
Bár korábbi hírek arról szóltak, hogy a társaság tagjaira összesen akár hétszáz évet is kiróhat a bíróság, az ügyészség vádbeszédében egyik terheltre sem kért életfogytig tartó büntetést.
A héten szavazhat az Országgyűlés arról a Fidesz által benyújtott határozati javaslatról, amelynek elfogadása után az állam kártérítést fizetne az augusztus 20-i vihar és a 2006-os rendőri túlkapások áldozatainak. A parlamenti pártok közül egyedül az MSZP utasítja el a jóvátételt, amelyre azok is jogosultak lennének, akik ügyében azért nem emelt vádat az ügyészség, mert az őket bántalmazó rendőröket nem tudta azonosítani.
Az üzletkötőként- és áruszállítóként dolgozó Fábián Gábor maradandó sérülést szenvedett, azóta nincs állandó munkahelye. Három és fél év elteltével tudta meg, hogy ujját az egyik vadászpuskás, szemkilövős osztag parancsnoka törte el az ügyészség szerint. Vágó László azóta leszerelt, a nyugalmazott rendőr alezredes ellen a közelmúltban emelt vádat az ügyészség. Fábián Gábornak peren kívüli egyezséget kínált a rendőrség, amit elutasított.
- Kártérítési peremben jelen pillanatban még semmilyen előrelépést nem tudtunk elérni. Annyi történt, hogy tavaly februárban a rendőrség fölajánlott 2 millió forintot az ügyben, holott azt tudni kell, hogy a kárigényünk 8 millió forint volt a maradandó sérülésem miatt – mondta Fábián Gábor.
7 milliót osztott szét a „Ne Féljetek!” Alapítvány
A rendőri túlkapások áldozatain az elmúlt években alapítványok próbáltak segíteni. Az ismert közéleti személyiségek által létrehozott „Ne Féljetek!” Alapítvány 7 millió forintot osztott szét. A civil szervezet mára befejezte működését.
- 2008-ban illetve 2009-ben sok-sok per indult, és már néhány be is fejeződött, ami rendezte a más károsultak anyagi igényeit, tehát ez az alapítvány elsősorban erre az egy-másfél-két évre volt szánva, úgy gondoljuk mi, a kuratórium tagjai, hogy sikeresen befejezte a küldetését – mondta a hírTV-nek az alapítvány kuratóriumi tagja, Magyar István.
Nem lehet meg nem történtté tenni, csak enyhíteni
Az új Országgyűlés - bizonyos megkötésekkel - kártérítésre kötelezné a kormányt a 2006-os rendőri túlkapásokért. Jóvátételt csak azoknak fizetnének, akiknek a bíróság nem ítélt meg kártérítést, vagy nem fogadták el a peren kívüli egyezséget. Jogosultak lennének továbbá a kártérítésre azok is, akik ugyan nem pereltek, de a rendőrök által elkövetett bűncselekményről ügyészségi határozat van. E kitétel alapján részesülhetnek jóvátételben azok, akik ügyében azért nem emelt vádat az ügyészség, mert nem tudta azonosítani a túlkapást elkövető rendőrt.
- Az áldozatok esetében az okozott sebek keletkezésének körülményeit nem lehet meg nem történtté tenni, de begyógyítani, vagy legalább enyhíteni igen. A demokratikus jogállam becsületén esett szégyenfolt sem mosható már le úgy, mintha azt a rendszerváltozást követően sohasem mocskolták volna be, de az államnak jogi és erkölcsi kötelessége jóvátenni az áldozatoknak mindazt, ami jogszerűen lehetséges – jelentette ki az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság fideszes alelnöke, Gulyás Gergely.
Szocialista sajnálkozás és elutasítás
Az MSZP vezérszónoka sajnálkozott a parlamenti vitában, majd elutasította az állami jóvátételt.
- Országgyűlési határozattal beavatkozni folyamatban lévő akár polgári, akár büntetőügyekbe a független bíróság eljárását befolyásoló, nyomásgyakorló eszköz lehet és ez a határozat magában hordozza ennek lehetőségét – mondta az MSZP országgyűlési képviselője, Steiner Pál. A radikális párt kiegészítené a javaslatot
Az LMP és a Jobbik támogatja a Fidesz-KDNP javaslatát, de a radikális párt ki is egészítené az indítványt.
- Mindenképp szeretném a kormánytöbbség figyelmébe ajánlani, hogy el kell gondolkodni a közkegyelem lehetőségéről azok esetében, akik összeütközésekben, olyan eljárásokban kerültek jogerősen elítélésre, amely eljárásokra nyugodtan mondható a koncepciós jelleg – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.
A Fidesz-KDNP határozati javaslata azonban egyértelmű különbséget tesz tüntető és rendbontó között, amikor úgy fogalmaz, állami kártérítésre nem jogosult olyan személy, akinek büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben állapította meg a bíróság.
Kedden kezdődik a kilenc leendő miniszter meghallgatása a parlament 18 állandó bizottságában. A legtöbb testület előtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelöltnek kell megjelennie. A meghallgatásokkal párhuzamosan holnap kezdődik a kormányprogram vitája is a parlamentben.
Orbán Viktor nyitófelszólalását követően tízórás időkeretben tárgyalja a Ház javaslatait a Országgyűlés. A dokumentumról és Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt megválasztásáról szombaton szavaznak. Elfogadásához az országgyűlési képviselők több mint felének, azaz 194 képviselőnek az igen szavazata szükséges. Ezután a miniszterek is leteszik az új esküt, így hétvégére már hivatalosan is felállhat az új kormány.
Ficóék javaslata: magyar állampolgár ne tölthessen be közéleti tisztséget Szlovákiában
Rendkívüli ülést tart kedden a szlovák parlament, hogy megvitassa a magyar kettős állampolgársági törvénymódosítást. Az ülést a három koalíciós párt 51 képviselője kezdeményezte. Ezután politikai nyilatkozatot fogadnak el arról, hogy ne tölthessen be közéleti tisztséget Szlovákiában az, aki felveszi a magyar állampolgárságot.
Robert Fico szlovák miniszterelnök a mai rendkívüli koalíciós tanácskozás után azt is bejelentette: kedd reggel rendkívüli ülést tart a szlovák kormány is, amelyen megvitatják a szlovák állampolgársági törvény módosítását is. Eszerint aki önként felveszi más ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot.
(hírTV)
Ausztrália kiutasított egy izraeli diploma
Ausztrália kiutasított egy izraeli diplomatát
Ausztrália kiutasított egy izraeli diplomatát, miután kiderült: az izraeli titkosszolgálat, a Moszad hamisított meg négy ausztrál útlevelet, amelyeket Mahmud al-Mabhuh, a Hamász egyik katonai vezetőjének januári meggyilkolásához használtak Dubajban – számoltak be róla hétfőn ausztrál illetékesek.
Stephen Smith ausztrál külügyminiszter az ausztrál parlamentben hétfőn azt mondta: Izrael viselkedése „nem egy barátéhoz” fogható. Egy rendőrségi vizsgálat kiderítette, hogy legalább négy, Izraelben élő ausztrál útlevelét hamisították meg. Ezután döntött úgy az ausztrál kabinet, hogy kiutasítják az izraeli diplomatát a canberrai nagykövetségről. Smith szerint „inkább csalódás miatt és nem dühből hozták meg a döntést”.
Nagy-Britannia egyébként már márciusban ugyanígy kiutasított egy izraeli diplomatát Londonból, amikor kiderült, hogy meghamisítottak brit útleveleket is. A januári gyilkosság után az is nyilvánosságra került, hogy hamis francia, ír, német útleveleket is használtak az ausztrál és brit dokumentumokon kívül.
Az izraeli kormány szerint nem ők állnak a gyilkosság mögött, de dubaji illetékesek majdnem száz százalékig biztosak abban, hogy a Moszad felelős Mahmud al-Mabhuh haláláért.
Trianoni harangzúgás – avagy a tudatlanság bosszúja
Vannak a világon olyan dolgok, szokások, amelyeket nem lehet az emberi elképzelések szerint változtatgatni. Amikor ragaszkodunk nemzeti hagyományainkhoz, tudnunk kell azt, is, hogy e hagyományok nem véletlenül alakultak ki, s régen minden ma már hagyománnyá érett, nemesedett dolognak praktikus okai voltak. Ilyen a harangozás is. Most, amikor közeledik a trianoni döntés 90. évfordulója, civil szervezetek lépnek föl az egyházakkal szemben, illetve az egyházakat kérve a délután fél ötös harangozásra. Amely egyház nem vállalja a civilek kérését, azt azonnal cionista, kommunistabérenc, magyarellenes és még ki tudja milyen jelzőkkel illetik a sajtóban – a tudatlanok, a mellüket magyarságuk okán, majd beszaggató honfitársaink.
Kezdjük talán a déli harangszóval: Először a kölni egyházmegyei zsinat (1413) rendelte el, de nem minden napra, hanem csak péntekre, Jézus szenvedésének emlékezetére. 1456. június 29-én kelt úgynevezett Imabullájában III. Calixtus pápa (Alfonso Borgia, volt valenciai püspök) az egész egyházra előírta a déli harangszót. Ennek a célja az volt, hogy a muszlimoknál naponta ötször imára hívó imám kiáltásához hasonlóan a keresztényeket is imára szólítsa a magyarországi keresztes seregnek a törökök elleni győzelméért. Hunyadi János 1456. július 22-én a nándorfehérvári diadal során győzelmet aratott a török sereg felett. A pápa a győzelem örömére módosított a kiadott bullán, melynek új szövege szerint, mivel Isten győzelemre segítette a keresztényeket, a déli harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái is legyenek. Így változott át az eredetileg könyörgésre felszólító déli harangszó a nándorfehérvári győzelemért való hálaadás harangszavává. (Kat. Lex. – a szerk.)
A déli harangszó után térjünk rá a harangok praktikus szerepére. Mikor is harangoztak eleink? - Amikor veszedelem közeledett, akkor félreverték a harangokat, és ebből tudta a nép, hogy közeleg a baj, vagy ég a fél város. - Ha örömünnep volt, akkor a tornyokban lakó összes harang dicsérte Istent, mert örömöt adott népének. Ilyenek voltak a hadi győzelmek, a király koronázása, a püspök látogatása, az egyházi ünnepek, s az ünnepi szentmisék alatt, az Úr- felmutatásának pillanata, a feltámadási szertartás végén Krisztus halál feletti győzelmének hirdetése. És sorolhantnók azokat a hagyományos szép ünnepeket, amelyeken az öröm zengett a haragok által, hirdetve a hit erejét és nagyságát. Azonban, ha gyászhírt közölt a közösséggel a harang, akkor a lélekharangot húzták meg, amely csengésével alapvetően nem az örömöt, hanem a fájdalmat közvetítette, s az elhunytért való imádságot kérte, arra hívott fel. Nagypénteken egészen a feltámadásig nincs harangozás, mert a gyász olyan mély, hogy azt csak a Krisztussal való személyes kapcsolat csendjében viselhetjük el – mi keresztény, keresztyén emberek.
Most a trianoni gyásznapra harangzúgást kezdeményeztek a civil szervezetek, de ez nem biztos, hogy helyes. Sőt, ha élesen akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy helytelen. Ugyanis Trianon nem örömünnep a magyarság számára. Ezen a napon vagy félreverni kellene a harangokat, mint 1920. június 4-én tették, vagy csak a lélekharangokat kellene megszólaltatni. Mert ez a nap gyásznap. Egy nemzet gyászának a napja, amely majdnem egyenlő egy temetéssel, hiszen 90 év után, a magyar nemzet drámai fogyása idején, s az esztelenség korában nem szólalhatnak meg az egykor örömünnepeket hirdető harangok. A lélekharangot pedig nem illendő meghúzni, mert a hazát ugyan feldarabolták, de a nemzet él, és egy - azóta is.
Fáj tehát, amikor durva és oktalan írásokban a Katolikus Egyházat ostorozzák azért, mert az papjaira bízta a harangozás lehetőségét és nem rendelte el központilag a június 4-iki délután fél ötkor tartandó harangozást. Az, hogy melyik egyház hogyan dönt harangozás ügyben, az magánügye az egyházaknak. Hiszen a protestáns testvérek fiatalabbak, mint a Katolikus Egyház, így nem tarthatják, nem ismerik, vagy nem ismerik el azokat az ősi magyar(!) szokásokat, amelyek Szent István óta élnek Magyarországon, a harangozást illetően.
A gyűlölködés még a trianoni harangozást illetően is rendkívül visszataszító, de jellemző is. S talán Trianon kialakulásában is szerepet játszott ez a ma tapasztalható szellemi deviancia. Mert a magyarnak mindig kell valaki, aki ellen szólhat, akit megszólhat vagy gyűlöletét ráöntheti. Ma a Katolikus Egyházra hull a civil társadalom egy részének meglehetősen ostoba, és tudatlanságról árulkodó rágalomözöne, amelyre nem is volna érdemes reagálni, ám azért fogtam tollat, hogy egy krisztusi intelmet közreadjak Trianon évfordulója előtt, ami a harangozás vagy nem harangozás ügyét semmivé foszlatja. Ugyanis Jézus a hívő népnek örökérvényű tanácsot adott:
7. És mikor imádkoztok, ne legyetek sokbeszédűek, mint a pogányok, a kik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg.
8. Ne legyetek hát ezekhez hasonlók; mert jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle.
9. Ti azért így imádkozzatok: Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a te neved;
10. Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.
11. A mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma.
12. És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk azoknak, a kik ellenünk vétkeztek;
13. És ne vígy minket kísértetbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség mind örökké. Ámen!
14.
Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok.
(Mt. 6, 7-14)
Jó volna tehát egységesen, a keresztény egyházak tagjainak közösen megfogadni Jézus tanítását, és imádkozni a Miatyánkot… hiszen hit nélkül, és remény nélkül és Istenhez szálló és nemzetünkért esedező imádság nélkül, a Katolikus Egyház gyalázása mellett a harang csupán lelketlen kongatás, díszlet, visszataszító politikai színház. Adja Isten, hogy a pünkösdi szent ünnepen a Szentlélek járja át lelkeinket, és töltse el szíveinket szeretettel, egyetértéssel és igaz hittel, hogy ne a harangozáson múljék a nemzet egysége, hanem a közös imádságon!
Nékám Sándornak, a Magyar Politikai Misszió vezetőjének jelentése a csíksomlyói búcsúról. Bukarest, 1946. június 16.