http://anyusch.multiply.com/journal/item/1417
MORVAI : "MEGÜTÖTTEK ÉS MEGRUGDOSTAK A RENDŐRÖK"
2009. március 16., hétfő
2009. március 15., vasárnap
A székelyek is megemlékeztek
Egy barátom hívott fel néhány napja telefonon: "Gyertek Udvarhelyre 15-én, mert nem hagyhatjuk, hogy ezen a napon csak az árulóké legyen Udvarhely, cselekednünk kell, most, vagy soha! "
Magyarországról öt autóval érkeztünk a székely anyavárosba, amely nem öltözött nemzeti színekbe sajnos ezen a márciusi napon. Csak elvétve lehetett piros-fehér-zöldet látni az utcákon, ablakokban. A város RMDSZ-es vezetése által meghirdetett hivatalos ünnepélyre a Fő téren került sor. 2-3000 lelkes "magyar" várta Bunta Levente és dr. Gyenesei István, a magyar kormány képviselőjének beszédét. A tér közepén több száz fős jól kivehető, a tömegtől különálló csoport Árpád-sávos, és nemzeti lobogókat lengetett. Bocskaiban, székelyruhában, kokárdával.
Amikor a műsorvezető felkonferálta Bunta Leventét, rövid fütyülés és bekiabálások után a csoport hátat fordított, és kivonult az ünnepély helyszínéről, le a tér másik felén lévő Turul szoborhoz. Az ősi, magyar jelkép talapzatán elhangzott Reményik Sándor vers után koszorút helyeztünk el és könnyező szemekkel elénekeltük a Székely Himnuszt. Sok döbbent tekintet kísérte e "külön" ünnepséget, volt néhány bátorító pillantás is, amely bíztató lehet a jövőre nézve.
Több civil ruhás "ünneplő" látható zavarodottsággal kapkodott telefonja után, utasítást várva a követendő eljárásra. Végül is nem történt semmi rendkívüli Székelyudvarhelyen, március 15-én. Ahogy évtizedek óta nem történik semmi. Csak fogyunk, engedünk, és marakodunk. A Turul szobornál elhelyezett koszorún ez áll: Székely Ellenállás. Néhány tucat ember akarata. Isten legyen velük.
Rába Kálmán, Kaibinger Gergő
Jobbik, Kőszeg
Jobbik, Kőszeg
Megemlékezés a déli végeken
A három vezető délvidéki magyar párt közös ünnepségén emlékeztek meg vasárnap a délvidéki magyarok Bácskossuthfalván (Stara Moravica) az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról.
A sok száz embert megmozgató eseményen az idén - hosszú évek óta először - nem volt hivatalos magyar vendég. Sólyom László köztársasági elnököt várták a három vajdasági Kossuth-szobor egyikének otthont adó észak-bácskai faluba, de miután az államfő elhalasztotta az ünnepséget követő, két naposra tervezett látogatását, s csak Bácskossuthfalvára ment volna el, a vendéglátó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöksége úgy döntött, hogy eltekint a meghívástól.
Vasárnapi ünnepi beszédében is kitért erre Pásztor István, a VMSZ elnöke, s azt mondta, hogy pártja vezetésének nem volt más választása, mint a Sólyom-látogatás lemondása azok után, hogy belgrádi kifogások hatására a köztársasági elnök elállt a hónapok óta tervezett, remélt vajdasági látogatásától, s most csak Bácskossuthfalvára és Szabadkára utazott volna néhány órára.
Azért kellett a meghívástól elállni, mert ha nem ezt teszik, belenyugszanak az út szerb kifogások miatti lerövidítésébe, akkor azzal lényegében elfogadják, hogy Belgrád, a szerb politika szabja meg, mit tehetnek, s mit nem a vajdasági magyarok. Nagy vívódás után született meg a döntés, amelyre nem vagyunk büszkék, s amellyel magunknak is fájdalmat okoztunk - mondta Pásztor István.
Biztos vagyok benne, hogy a történtekből levonjuk, s mások is levonják a tanulságokat. Harag nincs bennünk, csak keserűség, de ezen túl fogunk lépni, és folytatjuk a kapcsolatok építését az anyaországgal - tette hozzá a VMSZ elnöke.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a Sólyom Lászlónak Belgrádból és Bukarestből küldött, a vajdasági és romániai látogatástól eltanácsoló üzenetek kapcsán a magyar államfő meghurcolását emlegette, hozzátéve, hogy mint a köztársasági elnök székelyföldi, nyergestetői kopjafaállítása bizonyítja, ebben az ügyben mégis a magyarok győztek.
A 161. évforduló ünnepségei már napok óta zajlanak a Vajdaságban. Huszonhét helyen harminckét megemlékezést tartanak, amelyekből még hétfőre is jut.
(MTI)
Kordonok, előállítások, zavaros rendőrségi akciók – vége az ünnepnek
Este tíz órára gyakorlatilag mindenütt feloszlott a tüntető tömeg a fővárosban, miután a rendőrség több helyszínről is kiszorította az embereket. Az idei március 15-e is hasonló módon telt az utcán, mint azt 2006 ősze óta megszokhattuk nemzeti ünnepeinken. A hatalom a kordonok mögött ünnepelt.
Vasárnap estére elcsendesedett a főváros, szinte mindenütt zavartalan a forgalom. Előzőleg több bejelentett nagygyűlés és demonstráció zajlott különböző helyszíneken, ezek többnyire békésen értek véget.
A legnagyobb zavart valószínűleg most is a rendőrség okozta. Több helyszínen az egyszerű ember számára érthetetlen módon próbálták kiszorítani a tüntetőket, illetve megakadályozni, hogy eljussanak egyik helyről a másikra.
Végül is a nap folyamán több embert előállítottak. Vasárnap este háromnegyed tízre 35-re nőtt az előállítottak száma. Elfogták Budaházy Györgyöt és Toroczkai Lászlót is, őket állítólag hétfőn ki akarja szabadítani híveik egy csoportja.
Gyurcsány Ferenc csupán olyan eseményeken jelent meg, ahol a köznép nem férhetett a közelébe: reggel az ünnepélyes zászlófelvonáson a Kossuth teret kellett miatta hermetikusan elzárni kordonokkal, este pedig a Művészetek Palotájában mondott ötperces beszédet szigorúan kiválasztott közönség előtt.
A Fidesz a Várban ünnepelt, ahol Orbán Viktor mondott beszédet. Lebontottuk a régi világot, de Magyarország újjászületése elmaradt, ezért kapott lángra a szocialista szamárkóró, az ország csődben, az állam romokban, a tőzsde inog, mint részeg ember a felcsúti éjszakában – jellemezte Orbán Viktor a kialakult helyzetet.
(MNO)
Egy kis adalék a mai naphoz
Előállítások és rabosítások a Kossuth téren (+képriport és videók)
2009-03-15 11:30 hírTV
Négy fiatalembert állított elő a rendőrség a budapesti Kossuth téren, a kordonokkal hermetikusan elszigetelt Parlament épülete előtt, miközben a megközelíthetetlen téren felvonták az állami zászlót.
Videók:
Előállítások és rabosítások a Kossuth téren
Némán tiltakozás: "Felelős kormányt Buda-Pesten"
Galéria:
Kattintson a képre!
A Magyar Köztársaság lobogójának felvonására csak a meghívott állami vezetőket, a diplomáciai testület tagjait és a sajtó előzetesen regisztrált munkatársait engedték be a Parlament előtti Kossuth térre. Az ünnepelni vágyó polgárok ezúttal is a kordonon kívül rekedtek. A megemlékezésen részt vettek a legfőbb közjogi méltóságok, köztük Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
Februártól szabálysértésnek minősül, ha valaki bekiabálással akadályoz mást gyülekezési joga gyakorlásában. A rendőrség ennek megfelelően máris intézkedett a Kossuth téren, ahol kettős kordon védte az állami megemlékezést.
Tojástartó és Sztálin-könyv
A zászlófelvonás ideje alatt négy tüntetőt vettek őrizetbe, majd rabosítottak a rendőrök. Két fiatal tojástartóval és Sztálin élete című kötettel demonstrált a kordonok mögött és Gyurcsány Ferenc távozását követelték. Másik két tüntető "Felelős kormányt Buda-Pesten" transzparenssel némán tiltakozott, őket is előállították.
Elszabadultak az indulatok: a kormány ellen demonstrálókat a helyszínen más, ott álló személyek inzultálták. Egy bekiabálónak letépték a szemüvegét, és megpróbálták kézzel befogni egy kormányellenes tüntető száját.
A Garibaldi utcából egy embert azért állítottak elő, mert különféle veszélyes eszközöket, szögeket, csavarokat találtak nála. Ugyanitt egy piros autót is ellenőriztek a rendőrök, mert hangszóróval a tetején közlekedett.
A rendőri erőket a Parlament közelében található tévészékház mellett vonták össze, a mellékutcák tele vannak csapatszállító kisbuszokkal és járőrautókkal.
2009-03-15 11:30 hírTV
Négy fiatalembert állított elő a rendőrség a budapesti Kossuth téren, a kordonokkal hermetikusan elszigetelt Parlament épülete előtt, miközben a megközelíthetetlen téren felvonták az állami zászlót.
Videók:
Előállítások és rabosítások a Kossuth téren
Némán tiltakozás: "Felelős kormányt Buda-Pesten"
Galéria:
Kattintson a képre!
A Magyar Köztársaság lobogójának felvonására csak a meghívott állami vezetőket, a diplomáciai testület tagjait és a sajtó előzetesen regisztrált munkatársait engedték be a Parlament előtti Kossuth térre. Az ünnepelni vágyó polgárok ezúttal is a kordonon kívül rekedtek. A megemlékezésen részt vettek a legfőbb közjogi méltóságok, köztük Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
Februártól szabálysértésnek minősül, ha valaki bekiabálással akadályoz mást gyülekezési joga gyakorlásában. A rendőrség ennek megfelelően máris intézkedett a Kossuth téren, ahol kettős kordon védte az állami megemlékezést.
Tojástartó és Sztálin-könyv
A zászlófelvonás ideje alatt négy tüntetőt vettek őrizetbe, majd rabosítottak a rendőrök. Két fiatal tojástartóval és Sztálin élete című kötettel demonstrált a kordonok mögött és Gyurcsány Ferenc távozását követelték. Másik két tüntető "Felelős kormányt Buda-Pesten" transzparenssel némán tiltakozott, őket is előállították.
Elszabadultak az indulatok: a kormány ellen demonstrálókat a helyszínen más, ott álló személyek inzultálták. Egy bekiabálónak letépték a szemüvegét, és megpróbálták kézzel befogni egy kormányellenes tüntető száját.
A Garibaldi utcából egy embert azért állítottak elő, mert különféle veszélyes eszközöket, szögeket, csavarokat találtak nála. Ugyanitt egy piros autót is ellenőriztek a rendőrök, mert hangszóróval a tetején közlekedett.
A rendőri erőket a Parlament közelében található tévészékház mellett vonták össze, a mellékutcák tele vannak csapatszállító kisbuszokkal és járőrautókkal.
„Ne mutogassa ezt a sz...t” – egy rendőr a sajtóigazolványról (+videó)
Kővel dobálják a rendőröket a Nyugatinál
A Bajcsy-Zsilinszky utat szirénázó rendőrautók tagolják, a teljes harci díszben lévő rendőrök mindenkit lezavarnak az utcáról a járdára. Megjelent a vízágyú, és egy kisteherautóból folyamatosan kamerázzák a tömeget. A demonstrációk idején megszokott utcaképek Budapesten. Tudósítás percről percre.
Tekintse meg a hírTV felvételét!
19:05: 200 rohamrendőr tartózkodik még mindig az Arany János utcai metrómegállónál. Itt már csak néhány tüntető van, viszont a téren állomásoztatnak egy könnygázvetővel felszerelt rendőrségi terepjárót és egy vízágyút is.
19.08: Az egyik hangadót kiemelték a tömegből.
19.06: Tovább folytatódik a Nyugati várójában a kergetőzés, a rendőrök hangadókat próbálnak kiemelni a megfogyatkozott tüntetők közül.
18.58: Az MNO a Nyugati pályaudvarnál tartózkodó helyszíni tudósítója este 7 óra előtt néhány perccel arról számolt be, rohamrendőrök egy csoportja üldözni kezdett néhány tüntetőt, akik viszont a pályaudvar és a Podmaniczky utca irányába szaladtak. Erre az egyik rohamrendőr azzal kezdte nyugtatni társait: „Messze vannak már, srácok!”.
18.56: A Nyugatiban a demonstrálók a rendőröket dobálják üvegekkel, kövekkel. A rendőrök üldöznek valakit, de azt nem látni, hogy azt a fiatalt-e, aki meg akarta rúgni az egyik rendőrautót. Hatalmas a rendőri készültség, 4-5 furgon jelent meg. Nagy számú rendőri jelenlét van a Nyugati külső vágányainál.
18.54: A Nyugatinál a rendőrök elkezdtek üldözni egy fiatalt, mert az megpróbált belerúgni az egyik rendőrautóba. A pályaudvarnál folyamatos a hangoskodás, 100-150 fős csoport érkezett a helyszínre, miközben a rendőrök is erősítést kaptak.
18.53: A Bajcsy-Zsilinszky úton levő rendőrsorfalnál a rendőrségi hangágyú arra szólította fel a „tömeget”, hogy a bazilika felé hagyják el a területet, azonban a bazilikánál szintén rendőrsorfal zárja el az utcát, így a rendőri felszólítás teljesen értelmezhetetlen. Ráadásul a két rendőrsorfal között már csak az újságírók tartózkodnak, így őket szorítják ki a rohamrendőrök. A hírTV tudósítójának kérdésére, hogy mégis hol lehetne elhagyni a lezárt területet, a sorfalban álló rendőrök sem tudtak válaszolni.
18.52: Az MNO tudósítója beszámol: a tüntetők kövekkel kezdték dobálni a Nyugatinál a rendőröket, de a villamosforgalom még zavartalan.
18.44: A Nyugatihoz megérkezett 6-700 tüntető.
18.41: A rendőrök megkezdték a emberek igazoltatását. Amikor a Magyar Nemzet Online munkatársa felmutatta sajtóigazolványát az egyik rendőr azt mondta: „Ne mutogassa ezt a sz...t, hanem menjen innen a f...szomba”.
18.40: A tüntetők az Alkotmány utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán várják be azokat, akiket a rohamrendőrök feltartóztattak az Ó utcánál. A tömeg úti célja ismeretlen, de többen a Kossuth teret emlegetik, ami természetesen le van zárva.
18.39: A tömeg a Bajcsy-Zsilinszky úton haladva ért át az Alkotmány utcához, jelenleg itt áll egy kisebb csoport, 40-50 fő. Úgy tűnik, a rendőrök „leszalámizásra” játszanak, ugyanis az elvonuló tömeget kisebb részekre osztják fel. Ebben a percben nincs összefüggő, több száz fős tömeg a láthatáron.
18.37: A Szent István bazilika előtt az egymással szemközt álló rendőrsorfalak kiszorították az embereket Bajcsy Zsilinszky útról, akik a környező utcákban hagyják el a teret. Az emberek között felháborodást keltett, hogy a hangágyukban elmondottak érthetetlenek voltak.
18.33: A tömeg „Gyurcsány takarodj!” felkiáltásokkal halad a Nagymező utcán a Bajcsy-Zsilinszky út felé. Körülbelül 3-500 főről van szó, hangosan küldik el Gyurcsányt melegebb éghajlatra. Egyelőre nem tudni, mi a célja a tömegnek, rendőröket nem látni a menet mellett.
18.28: Több rendőrnél könnygázvető van. Eltorlaszolják a rendőrök a Bajcsy-Zsilinszky utat, hármas sorban állva.
18.25: Rendőrsorfal mögött megjelent a kamerázó egység, a tömeg elindult az Ó utcán.
18.24: A forgalmat lezárták az Arany János utcánál mind a Deák tér, mind a Nyugati irányába.
18.22: Toroczkay egy Árpád-sávos zászlóval a kezében 60-70 fővel elindult a bazilika felé. A társaságot az Arany János utcánál rohamrendőrök állították meg. A tiltakozók a rendőröket szidják. A tömegben többen csuklyát húztak magukra, vagy sállal takarják az arcukat. Operatőrök és fotósok gyűrűje kíséri a tömeget, amely megrekedt az Arany János utcai metrómegállónál. Közben megjelent a vízágyú, és egy kisteherautóból folyamatosan kamerázzák a tömeget.
18.15: A bazilikához az Arany János utca felől jelentős rendőri erők vonulnak. Jónéhány egyenruhásnál hatalmas könnygáztartály van, némelyiküknél könnygázgránátlövő puska is. A Bajcsy-Zsilinszky utat szirénázó rendőrök tagolják, a teljes harci díszben lévő rendőrök mindenkit lezavarnak az utcáról a járdára. Egy rendőrhelikopter folyamatosan köröz a terület felett. E percben nagy számú kormányellenes demonstráló skandálja a „ria, ria, Hungária” rigmusát. Ezen kívül nagy hangerővel „Gyurcsány takarodj” - felkiáltások hangzanak.
A nap korábbi eseményei – percről percre »»»
2009. március 14., szombat
Obama: A magyarokat a forradalom öröksége inspirálja - és több hír
A szabadságszerető magyar embereket üdvözölte szombaton Barack Obama március 15-e alkalmából. Az amerikai elnök szerint a magyarok a történelem során sokat tettek a szabadságért, és ma is hozzájárulnak a világban levő konfliktusok megoldásához.
Barack Obama a Fehér Házban helyi idő szerint szombaton reggel kiadott üdvözletében kijelentette, örömmel csatlakozik a magyarok 1848-as forradalmának megünnepléséhez, amely mérföldkő a magyar történelemben, és méltatta a magyarokat, akik vállalták, hogy szenvedjenek a szabadságért. Az amerikai elnök üdvözletében úgy fogalmazott: ma tisztelgünk a bátor magyarok előtt, akik elindították országukat a szabadság felé vezető úton. Mint fogalmazott, a forradalom öröksége folyamatosan inspirálja a magyarokat, hogy kiálljanak a szabadság ügyéért.
„Barátság”
Obama üdvözletében méltatta a mai amerikai-magyar kapcsolatokat is. Azt írta: amikor felidézi ezt a történelmi pillanatot, akkor Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok összekovácsolódott barátságát is ünnepli. Ennek alapja pedig nagyon hétköznapi: magyarok és amerikaiak együttműködtek az őket kölcsönösen érintő ügyek megoldásában. Az amerikai elnök megemlékezett Magyarország NATO tagságának 10. évfordulójáról is, és azt úgy értékelte, hogy a magyar emberek felbecsülhetetlen mértékben hozzájárultak a szövetség erősítéséhez és a világban jelenleg zajló konfliktusok megoldásához.
„Büszkeség”
Obama ezt követően megemlékezett a magyar származású amerikaiak „büszke közösségéről”, akik erősítették ezt a barátságot. „A magyar amerikaiak generációi erősítették az egyesült államok kultúráját” - fejeződik be az amerikai elnök ünnepi köszöntése.
(FH)
Idén 100 éve született Keresztes Krizosztom atya
Megemlékezés a Délvidéki több, mint 40 ezer halálos áldozatról
DÉLI KULISSZA: 2009. március 14-én, 12.30-12.55-ig - Műsorajánló
Szerkesztő-műsorvezető: Kocsis Éva
E-mail címünk: kulissza@lanchidradio.hu
A fegyveresek betegsége miatt elengedték volna, ám ő azt mondta, amíg a templomban lesz valaki, nem megy sehová. A templom pedig tele volt.
Keresztes Krizosztomot kegyetlen kínzások után, híveivel együtt meggyilkolták. A ferences vértanú száz éve született, szombaton rá és a többtízezer ártatlan áldozatra emlékezünk, akiket a szerb népirtásban magyarságuk miatt gyilkoltak meg. Menetelés a biztos halálba, avagy sorsok, hit és áldozat a szombati Kulisszában.
Obama: A magyarokat a forradalom öröksége inspirálja
A szabadságszerető magyar embereket üdvözölte szombaton Barack Obama március 15-e alkalmából. Az amerikai elnök szerint a magyarok a történelem során sokat tettek a szabadságért, és ma is hozzájárulnak a világban levő konfliktusok megoldásához.
Barack Obama a Fehér Házban helyi idő szerint szombaton reggel kiadott üdvözletében kijelentette, örömmel csatlakozik a magyarok 1848-as forradalmának megünnepléséhez, amely mérföldkő a magyar történelemben, és méltatta a magyarokat, akik vállalták, hogy szenvedjenek a szabadságért. Az amerikai elnök üdvözletében úgy fogalmazott: ma tisztelgünk a bátor magyarok előtt, akik elindították országukat a szabadság felé vezető úton. Mint fogalmazott, a forradalom öröksége folyamatosan inspirálja a magyarokat, hogy kiálljanak a szabadság ügyéért.
„Barátság”
Obama üdvözletében méltatta a mai amerikai-magyar kapcsolatokat is. Azt írta: amikor felidézi ezt a történelmi pillanatot, akkor Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok összekovácsolódott barátságát is ünnepli. Ennek alapja pedig nagyon hétköznapi: magyarok és amerikaiak együttműködtek az őket kölcsönösen érintő ügyek megoldásában. Az amerikai elnök megemlékezett Magyarország NATO tagságának 10. évfordulójáról is, és azt úgy értékelte, hogy a magyar emberek felbecsülhetetlen mértékben hozzájárultak a szövetség erősítéséhez és a világban jelenleg zajló konfliktusok megoldásához.
„Büszkeség”
Obama ezt követően megemlékezett a magyar származású amerikaiak „büszke közösségéről”, akik erősítették ezt a barátságot. „A magyar amerikaiak generációi erősítették az egyesült államok kultúráját” - fejeződik be az amerikai elnök ünnepi köszöntése.
(FH)
2009. március 13., péntek
Hírtallózó
Mohácsi: Hillernek tudnia kellett a gyanús pénzmozgásokról (+videó)
A szocialista oktatási miniszter felelősségét sem zárja ki a tárcánál feltételezett vesztegetési ügyben Mohácsi Viktória. A liberális EP-képviselő szerint a hátrányos helyzetű cigányok támogatásánál felmerült gyanús pénzmozgásokról Hiller Istvánnak is tudnia kellett.
Tekintse meg a hírTV felvételét!
Mohácsi Viktória azt állítja: több mint 60 milliárd forint eltűnt. A programra szánt kezdeti 70 milliárd forintból alig maradt 6 milliárd, amit vagy átcsoportosítottak, vagy akkor folyt el, amikor Borovszky Tímea volt a főigazgató.
A programot 2006-tól a szocialista Arató Gergely államtitkár felügyelte, 2008 augusztusától pedig Hiller István miniszter. A szaktárca vezetője csütörtökön jelentette be, hogy ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettek a hátrányos helyzetű egyetemistákat segítő Katapult Mentorprogamnál történt szabálytalanságok miatt.
A Borovszky-üggyel foglalkozik péntek este a Hír Televízió Célpont című műsora is 21.30-kor.
(hírTV)
Bilincsbe verve vezették el a Wall Street báróját
Bilincsben vezették el egy New York-i bíróságról a milliárdos csalással vádolt Bernard Madoffot csütörtökön - számolt be róla az amerikai média. A 70 éves Madoff előzőleg mind a 11 vádpontban bűnösnek vallotta magát.
A 70 éves, nemrég még a Wall Street bárójának is nevezett Madoff akár 150 éves börtönbüntetést is kaphat, mert 50 milliárd dollárt csalt ki több ezer ügyfelétől.
Madoff egyébként a tárgyalóteremben elmondta: „mélységesen sajnálja és szomorúsággal tölti el, ami történt”.
A média szerint a Bernard L. Madoff Investment Securities elnöke az úgynevezett Ponzi-módszert alkalmazta üzelmei során, ami lényegében piramisjáték, vagyis a korai belépők magas hozamát a későbbi befektetők pénzéből fizették ki.
Madoff egyébként jelenleg házi őrizetben van New York-i luxuslakásában. Büntetésének konkrét mértékét júniusban közlik majd.
(FH)
Milliárdok vándoroltak el a Magyar Villamos Művektől Számos korrupciógyanús ügyletre derülhet fény a közeljövőben a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) korábbi életéből a belső vizsgálatok alapján. A lavinát a Kapolyi László szocialista országgyűlési képviselő cége, a System Consulting Zrt. közvetítésével folytatott áramvásárlási tranzakciók ügye indította el. Mára kiderült az is: közel tízmilliárd forint kerülhetett off-shore cégekhez Kapolyi révén az MVM-től.
(Részletek a Magyar Nemzet március 12-i számában)
Ügyvédi feljegyzés ifj. Hegedűs Loránt fegyelmi ügyében
2009. március 13. 15:25
HunHír.Hu-információ
HunHír.Hu-információ
A XIII. ZSINAT 2009.március 11-i második ülésén a „Beszámoló az Elnökség intézkedéseiről” 8. tárgysorozati pontja tárgyalásakor, mint a ZSINAT rendes tagja szereztem tudomást arról, hogy a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége ( Főtiszteletű Dr. Bölcskei Gusztáv lelkészi és Dr. Nagy Sándor világi elnök) a Vértesaljai Református Egyházmegye Bírósága 3/2008. számú határozata ellen – mely határozatával az Egyházmegyei Bíróság Nt. ifj. Hegedűs Loránt lelkipásztor urat a fegyelmi vétség alól felmenti – fellebbezéssel élt.
Ugyanekkor szereztem tudomást arról, hogy a Zsinat Elnökségének fellebbezését a Dunamelléki Református Egyházkerületi Bíróság Elnöksége el is bírálta és a 2009. február 27-én kelt határozatával az Egyházmegyei Bíróság 3/2008. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás megismétlésére utasította.
2009. március 11-én a zsinati ülésen tudtam meg azt is, hogy a Zsinat Elnöksége nem csak fellebbezéssel támadta a Vértesaljai Református Egyházmegye Bírósága 3/2008. sz. határozatát, hanem az ellen felülvizsgálati eljárást is kezdeményezett a Zsinati Bíróságnál.
Amint a fentiekről tudomást szereztem, nyilvánvalóvá vált előttem, hogy ifj. Hegedűs Loránt lelkipásztor fegyelmi ügyében az Egyházmegyei Bíróság felmentő határozatának meghozatalát követően a törvénysértések egész sorát követték el.
1.)Kiemelésre kívánkozik, hogy az Egyházmegyei Bíróság határozata ellen – az ügy érdemét illetően – csak a Vértesaljai Egyházmegye Jogtanácsosa valamint ifj. Hegedűs Loránt panaszlott és jogi képviselője Dr. Nemes Árpád ügyvéd jelenthetett volna be fellebbezést.
Miután az Egyházmegyei Bíróság határozatát, annak kihirdetését követően úgy az egyházmegyei jogtanácsos, mint a panaszlott és jogi képviselője tudomásul vették és a fellebbezési jogukról lemondtak, az ügy érdemét – azaz ifj. Hegedűs Loránt felmentését – illetően az Egyházmegyei Bíróság 3/2008. számú határozata nyomban jogerőre emelkedett.
Az MRE Zsinatának Elnöksége csak a határozat azon része ellen volt jogosult fellebbezni, mellyel Őt az elsőfokú bíróság az eljárással felmerült költségek megfizetésére kötelezte.
Az MRE Zsinatának Elnöksége ennek megfelelően csak az iránt nyújtott be fellebbezést, hogy a bíróság mentesítse Őt az eljárási költségek megfizetése alól.
Tény az, hogy az MRE Zsinatának Elnöksége fellebbezésében hivatkozik arra is, hogy álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban több olyan eljárási szabálysértés is megállapítható, melyek az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indokolják. Többek között arra hivatkoztak, hogy a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, ugyanis az eljáró bírósági tanács elnöke más tisztséget is betölt, márpedig az egyházi bíráskodásról szóló törvény rendelkezése szerint a bíróság tagja nem választható további tisztségre.
Az Egyházkerületi Bíróság Elnöksége az MRE Zsinatának Elnöksége által benyújtott fellebbezést – anélkül, hogy a fellebbezésről akár az egyházmegyei jogtanácsot, akár a panaszlottat és/vagy jogi képviselőjét értesítette volna – saját hatáskörében elbírálta és 2-1/2009. Bír. Számú határozatával az elsőfokú határozatot –amely az érdemét tekintve kihirdetését követően nyomban jogerőre emelkedett – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Az Egyházkerületi Bíróság Elnöksége határozatát azzal indokolta, hogy az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, mivel az egyházi bíráskodásról szóló 2000. évi I.tv. 2. §. (4) bekezdése értelmében „ Akit bírói tisztség betöltésére megválasztottak, más újabb egyházi tisztségre nem választható.” Márpedig az első fokú bíróság elnöke egyházmegyei jegyzői és egyházkerületi tanácsosi tisztséget is betöltött.
Miben nevesíthetők a törvénysértések?
a.)Az egyházmegyei bíróság határozatát csak a fellebbezési bíróság ( azaz az egyházkerületi bíróság ) – nem pedig az egyházkerületi bíróság elnöksége – jogosult fellebbezés esetén elbírálni.
Az egyházi bíráskodásról szóló tv. 10. §. (4) bek rendelkezése szerint fellebbezési ügyben az eljáró bírósági tanács öt tagból áll. Az (5) bek. értelmében az eljáró bírói tanács tagjait a bíróság elnöksége jelöli ki. A (6) bekezdés kifejezetten megtiltja, hogy az elnökség tagjai az ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában részt vegyenek.
Megállapítható tehát, hogy az egyházkerületi bíróság elnöksége a fellebbezést illetően csak annyit tehetett volna, hogy kijelöli az eljáró bírói tanács tagjait. Ennek megfelelően megállapítható az is, hogy az egyházkerületi bíróság elnöksége hatáskörét túllépve, a törvény kifejezett tiltása ellenére bírálta el a fellebbezést és hozott határozatot. A 10.§.(6) bekezdés cogens rendelkezése szerint, az elnökség nem hogy maga nem hozhat határozatot, de az elnökség tagjai még az ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában sem vehetnek részt.
b.)Tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság felmentő határozat a kihirdetését követően nyomban jogerőre emelkedett, azt rendes jogorvoslat keretében az ügy érdemét illetően az egyházkerületi bíróság sem változtathatta volna meg.
c.)Téves úgy a fellebbezést benyújtó Zsinat Elnökségének, mint a fellebbezést hatáskörének hiányában jogellenesen elbíráló Egyházkerületi Bíróság Elnökségének az az álláspontja, hogy az egyházmegyei bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, mivel abban olyan bíró vett részt aki a bírói tisztség mellett egyházmegyei jegyzői és egyházkerületi tanácsosi tisztséget is betöltött. E körben mindkét elnökség tévesen értelmezi az egyházi bíráskodásról szóló törvény 2. §. (4) bekezdésének rendelkezését.
A hivatkozott törvényhely ugyanis akként rendelkezik, hogy „ Akit bírói tisztség betöltésére megválasztottak, más újabb tisztségre nem választható. Márpedig nem vitásan Dr. Bakó Bélát az eljáró bírósági tanács elnökét azt követően, hogy bírói tisztségre megválasztották, más, újabb tisztségre nem választották meg.
.
d.)Feltéve de meg nem engedve, hogy az első fokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva az egyházi bíráskodásról szóló törvény 60. §. (1) bekezdésének rendelkezése értelmében az első fokú határozat hatályon kívül helyezésére csak a fellebbezési bíróság (nem pedig a bíróság elnöksége) lenne jogosult.
.
e.)Ugyancsak feltéve de meg nem engedve, hogy az a körülmény, hogy Dr. Bakó Bélát a bírói tisztségre történő megválasztását megelőzően olyan tisztségre is megválasztották, amely összeférhetetlen a bírói tisztségre, nyilvánvalóan nem a bírói tisztségre történő megválasztását tenné ab ovo érvénytelenné.
Elvi éllel kell leszögeznünk azt, hogy – hangsúlyozom feltéve de meg nem engedve – amennyiben törvénysértő volt a kerületi közgyűlés bíróválasztása, annak konzekvenciáját nem egy konkrét ügyben a bíró kizárásával illetve nem annak megállapításával lehet orvosolni, hogy a bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, hanem azt az egyházkerületi közgyűlés bíróválasztással kapcsolatos határozatának megváltoztatásával lehetne kiküszöbölni.
2.)Az MRE Zsinatának Elnöksége a 2008. december 19-én kelt fellebbezésén túlmenően – még mielőtt a fellebbezését elbírálták volna – felülvizsgálati eljárást is kezdeményezett, arra hivatkozással, hogy a határozat érdemi döntése ellen nekik mint panasztevőknek rendes jogorvoslati lehetősége nem volt.
E körben mit tekintünk törvénysértőnek?
a.)A Zsinat Elnöksége úgy rendes mint rendkívüli jogorvoslattal csak a határozat rá vonatkozó rendelkezése tekintetében élhet.
Az egyházi bíráskodásról szóló törvény 53. §. (1) és 70. §. (1) bekezdése azonosan határozza meg a jogorvoslatra jogosultak körét.
b.)Az elsőfokú határozat csak az érdemi részét illetően vált jogerőssé, abban a részében, amelyben az MRE Zsinatának Elnöksége fellebbezéssel élhetett, nem vált jogerőssé, márpedig az egyházi bíráskodásról szóló törvény 69. §.-a értelmében felülvizsgálatnak csak jogerős ügydöntő határozat ellen van helye.
c.)Különös pikantériája az ügynek, hogy a kerületi bíróság elnökségének hatáskör hiányában, jogellenesen hozott határozata, hatályon kívül helyezte azt a határozatot, amely ellen az MRE Zsinatának Elnöksége felülvizsgálati kérelmet nyújtott be.
3.)Nem lehet elmenni szó nélkül azon anomália mellett, amely az MRE Zsinata Elnökségének és egyben a Zsinati Bíróság Elnökségének „szereptévesztéséből” adódik.
hogy lehet a Zsinat Elnöksége fegyelmi ügyben panaszos, mint a legfőbb törvényhozó szerv elnöksége, és mint a legfelsőbb bíróság a Zsinati Bíróság Elnöksége, ugyanezen minőségeiben hogyan lehetne jogorvoslat előterjesztésére jogosult.
Nyilvánvaló, hogy a Zsinat Elnöksége és egyben a Zsinati Bíróság elnöksége kezdeményezésére indult eljárás csak hivatalból indult eljárás lehet. Márpedig ha ez így van elvileg nem kerülhetett volna az Elnökség olyan helyzetbe, hogy a határozat rá nézve rendelkezést tartalmazzon és ezáltal akár rendes, akár rendkívüli jogorvoslat benyújtására jogosult legyen.
Utalok arra, hogy a Zsinat és egyben a Zsinati Bíróság elnöksége nem volt jogosult a Vértesaljai Egyházmegyei Bíróság Elnökségének eljárást megszüntető határozatával szemben jogorvoslattal élni.
4.)Dr. Bölcskei Gusztáv püspök a Zsinat lelkészi elnöke és Dr. Nagy Sándor főgondnok a Zsinat világi elnöke sérelmezik azt is, hogy a fegyelmi ügynek nem volt tárgya az ifj. Hegedűs Loránt lelkész 2007. október 23-án mondott beszéde kapcsán előterjesztett panaszuk. Ezzel kapcsolatban – annak megállapítása mellett, hogy ezen beszédével ifj. Hegedűs Loránt semmiféle fegyelmi vétséget nem követett el – utalnom kell arra, hogy ez ügyben fegyelmi eljárás már csak elévülés okán sem lenne indítható, ugyanis az egyházi bíráskodásról szóló törvény 87. §.(1) bekezdése akként rendelkezik, hogy „Fegyelmi eljárást a vétségnek az illetékes fegyelmi hatóság tudomására jutásától számított 6 hónapon belül lehet megindítani. „
Szekszárd, 2009. március 12.
Dr. Nemes Árpád
ügyvéd
Március 15. Nemzeti ünnep
Március 15-ét először 1927-ben nyilvánították hivatalosan Nemzeti ünnepé.
1848.március 15. előzményei :
A párizsi forradalom híre 1848.március 1.én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágy felszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsó tábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felső táblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult.
Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik.
A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak elhatározzák, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot.
Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonul zuhogó esőben.
A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait.Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette.
Március 15-én vér nélkül győzött a forradalom Pesten. Vezetője a radikális ifjúság volt.
Az ifjak mind polgári foglalkozást űztek, és írók, újságírók voltak. Írók ,akik politizáltak, politikusok, akik írtak. Mindegyiküket jegyzi az irodalom történet.
Márciusi ifjak.
 |  |
Vasvári Pál (1826–1849) | Degré Alajos |
Petőfi,Vasvári Pál, Irinyi József,Jókai,Degré Alajos, Pálfi Albert, Lisznyai Kálmán az ismertebbek közöl, de ennél jóval többen voltak. Ők azoknak a nemzedéknek a tagjai amelyik radikális változásokat követelt.Nem volt fegyverük, erős orgánumunk, külföldi kapcsolatuk, mégis ők csinálták a forradalmat. Március 19-én már az olvasók kezében volt a Marczius Tizenötödike első száma. Miközben az Életképek -jellemző módon felcserélve a francia forradalom jelszavainak sorrendjét-címlapjára írta az Egyenlőség, szabadság, testvériség szavakat.
Első csoportjuk a Tízek Társasága.
A forradalom főbb helyszínei
Jókaiék lakása ( Petőfi és Jókai által bérelt közös lakás):
Itt írta meg Petőfi Sándor a Nemzeti dalt, és itt gyűltek össze a radikális ifjak 15-én kora reggel, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, és Bunyovszky Gyula, hogy megbeszéljék az aznapi teendőket.
A Pilvax:
Jókaiék lakásából a Pilvax kávéházba ment át a kis csoport ahol már többen vártak rájuk.Miután Jókai felolvasta a kiáltványt, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt, a lelkes forradalmárok elindultak, hogy maguk mellé állítsák az egyetemi ifjúságot.
A Landerer nyomda :
Az egyetemisták nagy lelkesedéssel csatlakoztak Petőfiékhez, így a több százas tömeg együtt indult a Landerer nyomda felé. Petőfiék a két kéziratot akarták kinyomtatni de cenzori engedély nélkül ezt nem lehetett. A nyomda tulajdonosa a nyomtatást nem engedélyezte, de javasolta , hogy foglalják le az egyik nyomda gépet.
Míg a nyomda gép dolgozott Jókai és Vasvári közben lelkesítő beszédet tartott a tömegnek, majd délután 3-ra népgyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé.
Nemzeti Múzeum :
A gyűlés végeztével a forradalom vezérei a tömeggel együtt a Városháza elé vonultak, hogy a városi tanáccsal aláírassák a 12 pontot .
( Ma a helyén az ELTE épülete áll.)
Nemzeti dal
zenei hanganyag
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)
Helytartótanács :
A már húszezres nagyságra nőtt tömeg a dunán átkelve felment a várba,a Helytartótanácshoz. A tanácsterembe ahol épp gyűlést tartottak , egy 14 tagú küldöttség lépet be élén Petőfivel és Jókaíval. A korabeli beszámolók szerint a tanácsbeli urak annyira megrémültek a tömeg láttán, hogy azonnal teljesítették a küldöttség kéréseit : a sajtó felszabadítását, a cenzúra eltörlését és Táncsics szabadon bocsájtását. A katonaságot utasították, hogy semmi esetre se lépjenek fel a tömeggel szemben.
Táncsics börtöne :
Hivatalos iratokkal a kezükben az ifjak a József kaszárnya felé vették az irányt, ahol Táncsics Mihály raboskodott. A forradalmárok börtönéből kiszabadított Táncsicsot egy lovaskocsira ültették, és a lovakat kifogva a kocsit az ifjúság vontatta át Pestre.
Nemzeti színház :
A színház aznap estére Katona József Bánk Bánját tűzte műsorra, az örömittas tömeg azonban Táncsicsot követelte így az előadás félbeszakadt. A kedélyek lecsillapítására Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai pedig beszédet mondott.
Bánk Bán-Simándi József
Az 1848-49-es magyar szabadságharc
-A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V.Ferdinánddal jóváhagyassa.A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra.
- Batthyány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elsejére megalapította a kormányt. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki . Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelődés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter lett.
Májusban felállítottak tíz honvédzászlóaljat, majd Kossuth július 11-i javaslatára az országgyűlés egyhangúan megszavazott 200 ezer katonát. A magyarországi parasztság soknemzetiségű volt, a mozgalmakban a parasztok még is nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek. A túlnyomó részben nemzetiségek lakta országrészek nemzetiségi mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak. A nemzetiségeknek értelmisége is volt, akik követelték az őket megillető hasonló jogokat. A Batthyány-kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak.
-Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics készülődése is Magyarország ellen irányult. A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, de az erős horvát mozgalom nem érte be ennyivel, az események itt is fegyveres összeütközés felé fejlődtek.
-Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba.
-Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást.
-Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsájtást.
-Szeptember 15-én az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát.
- A liberális nemesség az önkéntes alávetés helyett az önvédelmi harcot választotta.
-A miniszterek, Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével lemondtak. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, melynek elnöke : Kossuth.
-Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A gyenge magyar csapataink visszahúzódtak, s a volt császári tisztek kardcsapás nélkül feladták csaknem az egész Dunántúlt. Jellasics Pest felé igyekezett, Pest azonban készülődött, a város határaiban erődítési munkálatok folytak. Az udvar által tejhatalmú biztossá kinevezett, de a magyar országgyűlés által el nem ismert gróf Lamberg Ferenc Pestre utazott. A hajóhídon felismerték, s felkoncolták. A táborba érkezett országgyűlési küldöttek arra kényszerítették Móga altábornagyot, hogy megütközzék Jellasics seregével. Erre szeptember 29-én került sor Pákozd és Sukoró között, ahol jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, mely alatt Győrön át elhagyta az országot.
-Október 4-én V:Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést, s Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour hadügyminiszter kiadta a parancsot, hogy valamennyi határ mentén álló császári erő intézzen támadást Magyarország ellen. Erre azonban nem került sor a bécsi nép fölkelése miatt. Móga tábornok követte a visszavonuló Jellasicsot, s október 30-án a magyar sereg átlépte a Lajtát. Az összpontosított császári erők azonban ezen a napon visszaverték a magyar erőket.
- 1848.december 2-án V.Ferdinándot a kamarilla lemondatta. A 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánították ki osztrák császárrá és magyar királlyá.
-Windischgratz vezetésével a császári fősereg 44 ezer katonájával Magyarországra érkezett. Vele szemben csak 25 ezer főnyi magyar sereg állott Görgey Artúr vezetésével. Galíciából betört Schlick hadteste, s elfoglalta Kassát és Miskolcot. Puchner szebeni főparancsnok elfoglalta Kolozsvárt.
Görgey Pozsony térségéből Pest felé húzódott harc nélkül. Percel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgratz seregével, de a többszörös túlerő legyőzte őt.
A pesti haditanács a Debrecenbe vezető út védelmét Perczelre bízta.
Görgey Vác felé indult, majd nyugatra Windischgratz hátát fenyegetve, hogy visszatartsa Debrecen elleni támadásától.
- A Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés átköltözik Debrecenbe.
Batthyány és Deák Bicskén felkeresi Windischgratzet, ő azonban Batthyányt egyáltalán nem, Deákot meg csak magánemberként fogadja. Windischgratz feltétel nélküli megadást követelt.
-Az erdélyi hadsereg új főparancsnoka Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Január 13-án Marosvásárhelyen, január 17-én Gálfalvánál, február 9-én Pisknél Puchner vereséget szenvedett tőle.
-1849.február 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói-hágón.
Klapka György Tokajnál megállította Schlicket. Percel kiverte Windischgratz elővédjét Szolnokról.
-Kossuth Dembinszky Henriket nevezte ki a magyar sereg fővezérévé.
Dembinszky 1849. február 26-27-én Kápolnánál ellentámadást indított, ahol a várt síker elmaradt. Görgey az elégedetlenkedő tisztek élére állt, s Dembinszkynek megtagadta az engedelmességet. Kossuth a táborba érkezvén látta, hogy mindenki Görgey mellett áll, a Dembinszkyt alkalmatlannak találják a sereg vezetésre. Kossuth ekkor Görgeyre bízta a fősereget.
-1849.március 4-én Olmützben alkotmányt adtak ki (oktrojált,kényszerített),
-1849.április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte Windischgratzet. Ezután a fősereg április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál, április 23-án Komáromnál aratott győzelmet.
Az Isaszegi ütközet után Bécs leváltja Windischgratzet, de a helyébe került Welden sem jár több sikerrel.
-Április 23-án Pest felszabadul.
-1849.április 14-én Kossuth Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét.
-Ferenc József segítséget kér I. Miklóstól, ki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít.
Június elején megkezdi támadását 200 ezer katonával, a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával. Vele szemben a magyar sereg csak 170 ezer katonából állt.
-1849.júliusában elfogadták azt a tervet, hogy először dél-keleten verik ki az orosz csapatokat, majd nyugaton a császári erőket. Kossuth Dembinszkyt nevezi ki a fősereg élére. Bem július 31-én Segesvárnál vereséget szenved, ezért menekülni kényszerül. Kossuth Dembinszkyt leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál. A magyar fősereg szétesett, csak Görgey serege volt az egyetlen harcképes.
-Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeynek.
Görgey a világosi-síkon augusztus 13-án feltétel nélkül letette a fegyvert.
-A komáromi vár 20 ezres seregével, Klapka vezetésével nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án.
- Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.
Lőpor és golyó általi halált halt
-Lázár Vilmos főtiszt
-Gróf Dessewffy Arisztid tábornok
-Kiss Ernő tábornok
-Schweidel József tábornok
Kötél általi halállal halt
- Lovag Poeltenberg Ernő tábornok
- Török Ignác tábornok
- Lahner György tábornok
- Knezic Károly tábornok
- Nagysándor József tábornok
- Gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok
- Aulich Lajos tábornok
- Damjanich János tábornok
- Gróf Vécsey Károly tábornok
Barabás Miklós: A 13 aradi vértanú - litográfia
Széchenyi István. Szerkesztette: Fenyő Ervin.
Helikon Kiadó, Budapest, 1991, 105. kép.
Fotó: Gyarmathy László
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok, Budapest
Széchenyi István. Szerkesztette: Fenyő Ervin.
Helikon Kiadó, Budapest, 1991, 105. kép.
Fotó: Gyarmathy László
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok, Budapest
- Pesten agyonlőték Batthyányt.
A várfogságra ítéltek száma megközelítette a négyszázat.
Akikre még emlékezünk :
Gábor Áron
Gábor Áron műhelyében készült ágyú .
457. A kézdivásárhelyi ágyúöntöde. Előtérben áll Gábor Áron
- Petőfi Sándor -
MAGYAR VAGYOK
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.
Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.
Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.
Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
Ha vert az óra odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét.
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.
Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!
(Pest, 1847. február.)
Forrás: (magyae-irodalom elte.hu)
Összeállította : Kovácsné Révész Zsuzsanna
Nem szállhat le Sólyom László gépe Marosvásárhelyen
A Köztársasági Elnök Hivatalának tájékoztatása szerint Sólyom László köztársasági elnök vasárnap délutánra, Romániába, Székelyföldre tervezett ünnepi látogatásának időpontját korábbra, szombat délutánra módosította. Erre azért volt szükség, mert a román légügyi hatóságok az általuk korábban kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt időközben visszavonták.
A közlemény szerint a köztársasági elnök szomszédos országokba való látogatásakor eddig mindig figyelembe vették az euroatlanti szerződésben foglalt partnerséget és az országok együttműködését. Mind Románia, mind Magyarország alapelvként fogalmazza meg az elkötelezettséget a határon túli nemzetrészek iránt. Ez tükröződött legutóbbi is a román államfő sikeres magyarországi látogatás során. Ebben a szellemben készítette elő a Köztársasági Elnöki Hivatal és a Külügyminisztérium Sólyom László vasárnapra tervezett ünnepi látogatását.
A kétoldalú kapcsolatok jelentős vívmánya, hogy országaink egymás kultúráját és történelmét a nemzeti ünnepeink kölcsönös, méltó megemlékezésével tisztelik meg. Az államfő, egyetértésben a magyar kormányzattal, meggyőződéssel vallja, hogy a szomszédos országok vezetőinek kölcsönös utazásai hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez és az előítéletek lebontásához, ezért ezt a gyakorlatot folytatni kívánja. - olvasható a közleményben.
(FH)
2009. március 11., szerda
GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGVÁSÁR 2009. Március 14.
Tartalom:
- Húsvéti tésztakülönlegességek házhozszállításra;
- PIACTÉR március 14-én;
- Húsvéti bevásárlás Jákoton;
- Élő Tisza sarokpolc a Mamut I. Édes Élet Delikát boltjában (már Húsvétra is!)
GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGVÁSÁR 2009. Március 14-én, szombaton a Komjádi előtt!
Március 14-én, szombaton, reggel hat órától délután 12 óráig várjuk
Önöket a Komjádi Uszodánál (Budapest, II. ker., Árpád fejedelem útja 8.)
Standunkat a Szövetség az Élő Tiszáért embléma jelzi.
KOMJÁDI piacon az uszodától távolabbi, Árpádhíd felöli végén, az Árpád fejedelem út felöli oldalon található.
Utánunk még egy virágos és műanyag használati cikk árus szokott lenni. Majdnem szemben a túloldalon (a legvégén) a Kolossy téri pék piac sátra van. Standunkon általában TÖBB termelő is jelen van, mind külön kasszával. Megértésüket köszönjük.
Stein tészták tudnivalóit a www.tesztagyarto.5mp.eu oldalon találja.
ELŐRENDELÉST FELVESZÜNK AZ ALÁBBI TERMÉKEKRE:
Előrendelést az info@elotisza.hu címre kérjük 2009. március 12-ig, 14 óráig!
(Megrendelő lap csatolva, csak a sárga részekbe lehet írni!
Az előrendelő lapon válassza ki a piros mezőben, hogy személyesen veszi át, vagy házhozszállítást kér.)
1. Gála alma
Kisméretű, édes
Ár: 79Ft/Kg
Házhozszállítással: 90Ft.
2. Idared alma
Ár: 140Ft/Kg
Házhozszállítással: 160Ft.
3. Vöröshagyma/Nagykörü
Tárolható, szép erős héjú!, szabadföldi, kímélő gazdálkodásból
Ár: 120 Ft/Kg
Házhozszállítással: 140Ft.
4. Lila hagyma/Nagykörü
Kímélő gazdálkodásból
Ár: 250Ft/Kg
Házhozszállítással: 285Ft.
5. Fokhagyma/Nagykörü Akció!
Tavaszi, tárolható, magyar
Ár: 650Ft/Kg
Házhozszállítással: 750Ft.
6. Desire burgonya/Nagykörü
Kímélő gazdálkodásból, tárolható
Ár: 80Ft/Kg
Házhozszállítással: 90Ft.
7. Savanyú káposzta
Ár: 350 Ft/Kg
Házhozszállítással: 400Ft.
8. Lilla krumpli/Nagykörü
Kímélő gazdálkodásból, tárolható, fehér húsú krumpi
Ár: 75 Ft/Kg
Házhozszállítással: 85Ft.
9. Sárgarépa/Nagykörü
Szabadföldi, kímélő gazdálkodásból
Ár: 150 Ft/Kg
Házhozszállítással: 175Ft.
10. Petrezselyem gyökér/Nagykörü
Szabadföldi, nagyméretű, kímélő gazdálkodásból
Ár: 350 Ft/Kg
Házhozszállítással: 400Ft.
11. Cékla/Nagykörü
Kímélő gazdálkodásból
Ár: 110/Kg
Házhozszállítással: 115Ft.
12. Bosc Kobak körte
nagyméretű, enni való
Ár: 300 Ft/Kg
Házhozszállítással: 345Ft.
13. Vilmoskörte
Ár: 250Ft/Kg
Házhozszállítással: 290Ft
14. 100% préselt VITABOX almalé /Lakitelek
Édes, többféle (golden, gála, jonatán) almából, Kartondobozból kivehető,
csappal ellátott tömlőben.
Ár: 1390 Ft/5liter
Házhozszállítással: 1600Ft.
15. ALMUSKA 100% préselt almalé/Nyíregyháza
Jonatán almából, kartondobozból kivehető, csappal ellátott tömlőben.
Ár: 1390Ft/5 liter
16. ALMUSKA vegyes gyümölcslé (90% alma, 10% más gyümölcs)
- meggy gyümölcsvelővel almalé
- áfonya gyümölcsvelővel almalé
- körte gyümölcsvelővel almalé
- sárgabarack gyümölcsvelővel almalé
Ár: 1590Ft/5liter
Házhozszállítással:
17. Őrölt Csemege Fűszerpaprika/Nagykörü
Kímélő gazdálkodásból
Ár: 2400Ft/Kg
2700Ft/Kg Csak házhozszállításra
18. Stein száraztészta: HÚSVÉTI figurás köret tészta
4 tojásos, 500gr/csomag
Ár: 250Ft Tétényi úti piacon
290 ft házhozszállítással
19. Stein száraztészta: Ünnepi csigatészta
250gr/cs
Ár: 150Ft Tétényi úti piacon
170 Ft házhozszállítással
20. Stein 8 tojásos száraztészta levesbe
250gr./cs : eper, cérna, kiskagyló
Ár: 150Ft Tétényi úti piacon
170 Ft házhozszállítással
21. Stein 4 tojásos száraztészta
levesbe: 500gr./cs : betű, cérna, csipetke, eper, kiskagyló
körtenek: 500gr./cs : fodros nagykocka, radiátor, kerék
Ár:
255Ft házhozszállítással
22. Méz: Akác /Nagykörü
Átállásos méhészetből bioméhészetre
Ár: 1300Ft/1000gr.
Házhozszállítással: 1495Ft.
23. Méz: Vegyes /Nagykörü
Átállásos méhészetből bioméhészetre
Ár: 1000Ft/1000gr.
Házhozszállítással: 1150Ft.
24. Szatmár-Beregi Szilvalekvár/Tarpa
Ár: 1600 Ft/üveg (950g)
házhoz: 1840Ft
25. Aszalt meggy/Tarpa
Ár: 450 Ft/100 gr.
házhoz:
26. Aszalt körte/Tarpa
Ár: 1200 Ft/csomag (500gr)
házhoz:
27. Aszalt szilva/Tarpa
Maggal aszalva
Ár: 1200 Ft/csomag (1000g)
házhoz:
Az előrendeléseket a helyszínen 9 óráig tudjuk fenntartani.
Amennyiben sehogy nem oldható meg 9 óráig az átvétel, akkor jelezze mikor jönne érte (max. 11 óráig tartjuk!).
Előrendelését leadhatja 2009. március 12. (csütörtök) 12 óráig.:
info@elotisza.hu címen.
Házhozszállítás esetén kérjük a címet és telefonszámot is, amelyen a szállítók jelezhetik ha gondjuk akad. Péntek éjjelig megküldjük a szállítás várható időpontját emailen is. Amennyiben csak hétköznap megfelelő, kérem jelezzék (pl. cégek).
Házhozszállítás (
Házhozszállítás esetén kérjük Önöket, hogy előre szerezzék be és készítsék ki a termékek tárolására a DOBOZOKAT...! Emeleten lakók, ha tehetik, jöjjenek le a kapuhoz a termékekért! Köszönjük!
Név:
E-mail cím (ahová a visszaigazolást, vagy a vis maior jelentést is
küldhetjük):
Gyümölcs (pl. alma):
A gyümölcs fajtája (pl. jonatán, stb.):
Megrendelt mennyiség:
* * *
Jákoton marhahús és mangalica termékek vásárlására.
Beérkezési sorrendben tudjuk kiszolgálni az igényeket, amíg a készlet tart.
Családi kis gazdaság.
Kínálatból:
Füstölt sonka, Füstölt szalonna, Füstölt kenőmájas (Tartósítószer,
szója,... nélkül), Hurka, Kolbász, Zsír, Disznósajt, Abátszalonna,
Töpörtyű.
Csipkebogyó lekvár, Méz, tej, sajt, dióbél
Húsvétra:
Áprilistól tervezzük kecske sajt (esetleg tehénsajt) készítését, értékesítését is.
Húsvéti előrendelest felveszünk:
Füzér Zsolt
jakotpuszta@externet.hu
www.jakot.hu
35/384-715
A projektben érintettek elérhetőségei 
 Kajner Péter, a Szövetség az Élő Tiszáért elnökségi tagja |
| Tel.:06-30-768-8717 E-mail: kajnerp@elotisza.hu Cím: 5065 Nagykörű, Május 1. út 1. |
| Szabadkai Andrea, programvezető - piacépítés, Élő Tisza védjegy |
| Tel.:06-30-768-8718 E-mail: info@elotisza.hu Cím: |
| Matúz Krisztina, a Szövetség az Élő Tiszáért irodavezetője |
| Tel.:06-30-431-9292 E-mail: titkar@elotisza.hu Cím: 5065 Nagykörű, Május 1. út 1. |
* * *
2009. március 7., szombat
Szentháromságunk Szentkoronája
Részlet: Badinyi Jós Ferenc: Jézus, a Pártus herceg - című könyvéből
A Kárpát-medencei államalapításnak „ezeregyszázadik" évét 1996-ban megünneplő Magyar Népnek királyi koronáját mutatjuk itt be, mely a hagyomány szerint „ezer" éves múltra tekint vissza. Hatalmas vasládában őrizte a „koronaőrség"-nek nevezett szervezet, melynek igen méltóságos fője a „koronaőr" volt.
Ezt a királyi koronát a Magyar Nép ,szakrálisnak hitte és szentnek tekintette. Csak a királyok koronázása alkalmával került elő a vasládából azok szeme elé, akik a „koronázás" magasztos és kozmikus ihletettségű ünnepségének szemlélői voltak.
A „Magyar Királyság" államrendjét 1945-ben szüntette meg a Magyarországot megszálló szovjet-hatalom által felállított kommunista kormányzat. A „koronaőrség" Ausztria földjére menekítette a „Szentkoronát". Innen az USA-ba került „hadifogolyként" és az USA kormányzata 1978-ban visszaadta a Magyaroknak. Az „átvevő": a Magyar Köztársaság kormánya volt. aki ezt a „szakrális és sugárzó" Szentkoronát közszemlére tette a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ezzel tanúságot is tett arról, hogy azt egyáltalában nem tekinti „szentnek".
A „köztársasági" uralkodók azonban 1983-ban megengedték, hogy egy fizikusokból, mérnökökből, ötvösökből, aranyművesekből és művészettörténészekből összeállított bizottság szakmai vizsgálat alá vegye a „Szentkoronát ".
A szakemberekből összeállított bizottság szakvéleménye szerint: „a magyar Szentkorona mérnöki és ötvösművéseti szempontból egységesen tervezett és kivitelezett, mesteri ötvösmű, mely az egységét megbontó és brutálisan végzett ötvösi beavatkozást szenvedett."
Ennek a változást okozó beavatkozásnak idejét azonban megállapítani nem tudták. Éppen e változtatás miatt keletkezett mostani „Szentkorona" - melyen az Atya-isten (Pantokrator) és Jézus Urunk zománcképe főhelyre illesztetten található - eredetére vonatkozóan egy könyvtárat betöltő hipotézis áll rendelkezésre. A legtöbbje ezeknek a zsidó-kereszténységet a Magyar Népre kényszerítő I. István (1000-1038) ún. „apostoli" királlyal hozzák kapcsolatba, akit a római júdeo-keresztények „Szent Istvánként" tisztelnek, annak ellenére, hogy szenté-avatási bullája Rómában nem található.
Az „eredet-kérdés"tehát régebbi időben vizsgálandó és ennek érdekében e sorok írója „A magyar Szentkorona arányrendszerének és mitológiájának közel-keleti kozmológikus vonatkozásai" (1986.) című tanulmányában kimutatja, hogy a „Szentkorona" díszítő szerkezetében a NAP, HOLD, MERKUR és VÉNUSZ kalendáriumok alupszámai találhatók meg.
Éppen ezek a „közel-keleti" vonatkozások ösztönöznek minket arra, hogy e „Szentkoronának" a Jézusi-Adiabene dinasztiához való kapcsolódását feltételezzük, az „Atya-Anya-Fiú" Szentháromságnak zománcképeken történt ábrázozlása következtében.
Indulási ütemként idézzük itt az egyik korona-szakértő, aranyműves-ötvös könyvében talált adatokat. (Csomor Lajos: „Őfelsége a Magyar Szentkorona ", Székesfehérvár, 1996.) Íme az idézet:
„....a Szent-Korona tengelyében lévő harmadik központi képnek szintén Isteni rangú személyt kell ábrázolni."
....a magyar kereszténység a párthun birodalomban, illetve annak vonzáskörében, még az apostolok korában kezdődött és így a magyar Szűz-Mária tisztelet az apostolok korába nyúlik vissza. "
,....Szűz-Máriának, a Magyarok Nagyasszonya és a Magyarok Királynéjaként való tisztelete igen régi gyökerű, és a párthun-hun korba, vagyis a kereszténység kezdeti időszakába nyúlik vissza. "
„Jézus párthun királyként jelenik meg a Szentkoronán. "
„Ez a művészeti hagyomány a párthunok keresztény művészetéből a kaukázusi keresztérre művészethe került és ott találkozott az ugyancsak párthun hagyományokkal rendelkező, hun megrendelő igénnyel. Ebből a találkozásból születest üteg a Magyar Szentkorona zománcképeinek sorozata. "
.,A Szentkorona hunkori, kaukázusi szabir-magyar ötvösműhely munkája."
„Egy keresztény szabir-magyar-hun nagykirály - akit mondai nevén Hunornak nevezzünk - megrendelésére készítették. "
Csomor Lajos fenti megállapításai kizárólag szakmai ismereteken alapulnak és így nagyon beleillenek a mi kutatási irányunkba.
Ezeket a megállapításokat ő a pártus-kereszténység ismerete nélkül teszi, anélkül, hogy eltávolodna a zsidó-keresztény vallási felfogástól. Éppen ezért értékesek részünkre a fent idézett adatai. Ugyanis - könyvéből látjuk, hogy teljesen ismeretlen előtte mindaz, amit az előbbi fejezetben tárgyalunk, vagyis az Adiahene dinasztia létezése és átköltözése a szabírok országába Dantumagyariába.
A dinasztiával együtt áttelepült mágus-papok és az előttük működő „manicheus" térítők tanítása szerint a Kaukázus feletti Hun-Magyar-Szabír népeink hitvilágának alapja a „Fény-Szentháromsága" volt, ahol a „FényAtya" mellett - a Konstantin által elrendelt római államvallásban is „legyőzhetetlen Istennek" tartott - „Fény-Fiú", Jézus Chrestos mellé a szeplőtelenül fogant Adiahene Mária - Jézus Urunk Édesanyja - lett „FénySzűzeként ", a Szentlelket adó „Szentháromságban" létezőnek tudatosítva. Pontosan úgy, amint Csomor - "a Szent Korona tengelyéhen lévő harmadik központi képén is Isteni-rangú személynek ábrázolását" feltételezte. De a jeles szakember túlment a feltételezésen, mert megtalálta azt a zománcképet, mely a Szent Koronán a „párthus királyként" megjelenő Jézus zománckép-ábrázolásának a párja.
A „khakhul-i Triptichonon fedezte fel megcsonkított állapotban. lde illesztem könyvének 564. oldaláról.
Csomor kutatási eredményei a zománcképekkel bizonyítják Szűz-Máriának és Jézus Urunknak pártus származását, mert nemcsak a ruharedőik azonosak az ábrázolásban, hanem jobb tenyerüket is úgy tartják feléd, amiként a pártus királyok és miként a „Fény-Atya" ősi, sumír neve - a már említett PA-SU-ULLU - jelenti azt, hogy a nyári napforduló utolsó napereje nem más, mint a „Fény-Atya" két kezének Feléd tartott két áldó tenyere. A földi hatalom fénye csak „egy " tenyérből árad.
lgy mi is azt valljuk, hogy a Magyar Szentkorona eredete valóban a PártusHun-Magyar népnél keresendő. De bizonyítani tudjuk, hogy ennek a Szentkoronának alkotói, a mi Pártus-Hun-Magyar-Szabír őseink nem voltak zsidókeresztény „katolikusok'', hanem azok az „eretnekek", akiknek a hitét a zsidószármazású „egyházatyák" (mint Ephiphanius is) csak „Jézusi szkítizmusnak" nevezik.
Ugyanis ők a mi népeinket csak „scytha" néven ismerték. Ezért tanítja a római egyháztörténelem, hogy „András és Fülöp apostolok voltak a scythák megtérítői." Mivel a szabírokat is a „scyták" közé sorolják, egy nagyon érdekes történeti adattal tudjuk bizonyítani a szabírok „Atya-Anya-Fiú" Szentháromságát. Így mondja az egyháztörténelem:
(Egy rendkívül fontos momentum: A fenti kép tanúsága szerint a Pantokrator Krisztusnak hat ujja van - pontosan ugyanúgy, mint valamennyi Árpád-házi, azaz Jézus-házi királyunknak - Aranyi)
„LEONTIUS *szabir* szerzetes harmadmagával felkeresi HORMISDAS pápát és azt kéri tőle, hogy a nesztoriánusokkal és a neofizitákkal szemben fogadja el a szkíták hittételét - a híres „ UNUS EX TRINITATE PASSUS CARNE"-t, vagyis azt, hogy az „ATYA-ANYA-FIÚ" Szentháromságból EGY testileg szenvedett."
Ez a történelmi valóság bizonyítja, hogy a szabírok Szentháromsága pontosan az, ami a Szentkoronán eredetileg ábrázolva volt, az „Atya-Anya-Fiú" és NEM az „Atya-Fiú-Szentlélek".
A szabírok azért fordultak a pápához, mert a „katholikus" római, zsidókereszténység hittételei - 100 éven át semmiféle „Szűzanya-tiszteletet" nem tartalmaztak. A két níceai zsinat (325. és 327. évi) jegyzőkönyveinek eredeti példányai nem tartalmazzák a következőket:
l .) a „Szűztől" való születést
2.) Poncius Pilátus alatti keresztre feszítést, és
3.) a zsidóság Tórájának (a mai ószövetségnek) az elfogadását, vagyis kanonizációját.
Ezek a hittételek mind később és utólag lettek rájegyezve az eredeti jegyzőkönyvre.
A Szentkoronán, eredeti állapotában és átalakítása előtt az ATYA-ANYAFIÚ Szentháromság ábrázolásán kívül a következő zománcképeket találjuk: „nyolc" apostolét, akik a Pártus Birodalomban tanítottak,
„négy" mártír és
„négy" arkangyal.
Miután az apostolok között „Paulus" is ott van, feltesszük a perdöntő nagy kérdést:
Kit ábrázol Szentkoronánk „PAULUS" zománcképe...?
Csomor Lajos nagyszerű könyve szerint a zsidó-kereszténységünknek „Szent-Pálját" - a hajdani Saul rabbit. Miként az előbbi fejezetben ismertettem, Szentkoronánkon rögzített „Fényatya-Fényszüze-Fényfra" vagyis „Pantokrator-Adiabene Szűzmária pártus hercegnő és Jézusunk Szentháromsszága" mellett Saul rabbi nem ábrázolható!
Azért is tiltakozunk a Saul rabbiból önkényesen lett „Pál apostol"-nak a Szentkoronán való felismerése ellen, mert a „Saul rabbi" című fejezetünkben bemutattuk a római egyház által őrzött, falra festett, V. századbeli portréját. Ez pedig igen MÁS, mint a zománckép „Pál"-ja.
Bemutatom itt Csomor Lajos nagyszerű könyvének 370. oldalán közölt 31. rajzot, mely PAULUS zománcképét mutatja, összehasonlítva Péter, András, Tamás, Fülöp, Jakab, János apostolok képrajzaival. „Pál" képe alatt az alábbi szöveget olvashatjuk:
„Ha Szent Pál képét összehasonlítjuk a többi apostol képével azt látjuk, hogy Szt. Pálnak és Szt. Jánosnak zsidó szakálla van, a többieket viszont pártus .szakállal és hajviselettel ábrázolták. "
Megvizsgálva Szent Pálnak szakállát, feltűnt nekem az a különlegessége, hogy „háromágú".
Ilyen „zsidó szakállt" még nem láttam sem képen, sem a zsidókat ábrázoló szobrokon. De - ha ennek a PAULUS ábrázolásnak „zsidó-szakálla" megkülönbözteti a Saul rabbit, mint „Szent Pált", és így különíti el a többi apostoltól, akkor - gondoltam - itt Saul rabbi ábrázolása valószínűleg - Szentkoronánk készítésének idejében jól ismert - zsidó vallási előírások szerint való.
Előkerestem az „ószövetség" (Tóra) erre vonatkozó rendelkezéseit és meglepetéssel olvasom a „törvénykönyvben" így:
„A ti hajaitokat kerekdedre ne vágjátok, szakállad végét se csúcstsd el. " (3Móz. 19:27.) ...és
„...szakálluk szélét le ne messék" (3Móz. 21:5.)
Ezek szerint a mozaikkép Paulusának nincs zsidó szakálla, hiszen a széle „háromszorosan" be van metszve. De miért „háromrészes" ez a szakáll?
Itt valamit jelent ez a „három"-ág. Különösen azért gondolok „rejteki" közlésre, mert Paulus feje mellett, mindkét oldalon olyan sólyom-madurakat látunk, mint az alatta léve Szent András feje mellett van.
János mozaikképén is ott vannak ezek a sólymok, mindegyik előtt egy kereszt jelképpel. (Mintha Keresztelő Szent Jánosra emlékeztetne.)
Úgy gondoltam, hogy Saul rabbi idejében a „Fénymadárként" tisztelt „sólyom", mely az egyiptomi „OSIRIS-ISIS-HORUS" fény-szentháromságban magát a „Fény-Fiát" - Horust - jelképezte, semmiképpen nem díszítheti annak a Paulusnak a zománcképét, aki Saul rabbiból lett Pál apostollá. Megerősítette ezt a feltételezésemet „Petrus" mozaikképe, ahol hasonló díszítési szimbólumként „oroszlánokat" találunk.
A pártus-hun-szabír máguspapjaink, akik mentesek voltak minden zsidó és „ószövetséges" befolyástól, nagyon jól tudták, hogy kánáni Simon kapta Jézus Urunktól a „PAL" nevet. Így a Szentkoronánk „Paulus " mozaik-képe NEM a Saul rahbiból lett, zsidó-keresztény Pált ábrázolja, hanem Pál Apostolt, a kánáni ,Simont, aki Pünkösdkor megkapta a Szentlelket. - De a szakállával is valószínűleg a „három betűs" nevét kívánták kifejezni mágus-pap ötvöseink, akiknek feladatuk a szent hagyományoknak az ötvösművészeti termékeken való megörökítése és szimbolikus közlése - a „rejteki" nyelvet tartalmazó ábrázolások útján.
Így a „háromrészes szakállról" is „P-A-L" név olvasható le és ezt a beavatoltak valóban így olvassák le a zománcképről, míg a profónoknak ez érthetetlen. A katolikus kiértékelés pedig úgy simít mindent a zsidó-kereszténységhez ahogy lehet. Maradjunk csak meg a pártus-kereszténységünk zsidórnentes szemléletében és akkor valóban megmutat minden Igazságot Őfelsége a Szentkoronánk.
Végtelenül sajnálom, hogy a Szentkoronával foglalkozó tudósaink (beleértve Pap Gábor és dr. Bakay Kornél kollegáimat is), Szentkoronánknak a magyarsághoz való érkezési időpontját I. István, vagyis Szent István királyhoz csatolják. Ahhoz a királyhoz, aki a római zsidó-kereszténységgel „gyalázatos szolgaságba" süllyesztette a nemes és szabadnak született magyar népet. A Szentkoronát a római pápától nyert ajándéknak minősítik, különféle hipotézisek említésével.
Nem akarják tudomásul venni azt a rideg valóságot, hogy:
„..a zsidó-kereszténység kitaszította az lstenanyát a Szentháromságból és helyette a „Szentlelket" tette be."
A „Fényvilág" őskereszténységétől teljesen idegen ez a felfogás.
Az „Istenanyát" is magába foglaló „Szentháromságot" ábrázoló királyi korona „eretnek" kegy(telen)tárgynak minősül a zsidó-kereszténység inkvizíciós rendszerében.
Ha ez a Szentkorona a nyugat-római zsidó-keresztény birodalomhoz, vagy annak valamelyik „hatalmasához" került volna, ugyanúgy szétszaggatók, szétszerelték volna a „nyugatiak", amiként a manicheus és Jézus-hitű, a volt Pártus Birodalomból a Kárpát-medencébe áttelepült avaroktól (kangaroktól) elrabolt kegytárgy-kincsekkel tették.
De még egy másik „rejteki" üzenetet is felfedezhetünk Pál Apostol zománcképén.
Nézzük meg a Paulus feliratot a kép felett. Láthatjuk, hogy itt kétféle „U" betűt találunk.
Én a Szentkorona alkotóinak üzenetét érzem itt. Mintha azt mondanánk: Vigyázz!... Ez az igazi „P4L" és nem Saul rabbi. Ugyanis az ,.alkotók" idejében már igen hathatósan működött a saul-páli ortodoxia „eretnek-irtó" mozgalma. A zománcképeken P4L ugyanúgy. pártus módra tartja feléd tenyerét, mint Jézus Urunk és Édesanyja, a Fény-Szűze.
Tehát az említett, kiváló koronakutatónk Csomor is önmagának mond ellent, amidőn elfogadja a zsidó-kereszténység patriarkális szentháromságát tanulmányának alapjaként, de ugyanakkor - Szentkoronánk eredeti alakjának és formájának ábrázolásánál - (mint az előbbi rajzán bemutatja) - a „Szentlelket" egy égből lecsapó madárral jelképei.
Ezt a „madarat" ő, - a saul-páti ideológiát tükröző és ki tudja hányszor átírt és átjavított evangéliumok szelleme szerint - „galambnak"nevezi, de csak a sólyom-madár csap így le, miként rajzán látható, galamb sohasem.
Helyesnek véljük Csomor Lajos megállapításait és hisszük, hogy Szentkoronánk eredeti állapotát a valóságnak megfelelően állítja elénk. A sólymot mint a Szentlélek jelképes hordozóját - azért javasoljuk úgy, mint a Szerző azt feltüntette, mert Csomor Lajos a „pártus kereszténység" szellemi hatását nevezi meg a Szentkoronánk ötvösművészeti forrásaként.
A szabír-hun-pártus-magyar ötvösök nemcsak „szakmájuk mesterei" voltak. hanem a mágusok papi rendjének az egyik és talán legfontosabb tudósai, akik aranyba, ezüstbe, ékszerekbe rejtették el az ősi hagyományt, amit a „feszítsd meg"-et kiáltó gonoszok ma is el akarnak pusztítani.
Csodálatos üzenetük legfontosabbját éppen „Szentkoronánk" tolmácsolja nekünk, de az „üzenet" megismeréséhez, megértéséhez csak akkor jutunk, ha az ő hitvilágukat ismerjük és e hitvilág lelkiségével olvassuk le „Szentkoronánkról - a rejteki módserrel - az utódoknak hagyott Isteni Kinyilatkoztatásokat. Arra gondoljunk, hogy ők nagyon jól tudták, hogy a saul-páll ortodoxia „eretnek-sorsot" szánt az ő életüknek, írásaiknak és igazuk volt, mert a mi zsidó-kereszténységünk - a mai napig - tűzzel-vassal pusztít mindent, ami „pártus hagyaték".
Nézzük csak azt a mai felháborodást, amin a zsidó-keresztény egyházak papjai (sokszor igen csúf szavak kíséretében) tiltakoznak azon „felfedezés" ellen, hogy Szűzmáriánk-Nagyboldogasszonyunk nem volt zsidó, hanem Adiabene-Kharax pártus királyi hercegnő és így - miként Csomor Lajos is írta - „Jézus Urunk pártus királyként " jelenik meg a világtörténelem színpadán.....és a Szentkoronánkon is - a Pártus Szentháromságban. Ez a Szentlelket tartalmazó „Pártus Szentháromság" - „Fény-Atya - Fény-Szűze - Fény-Fia" pedig Szentkoronánkon díszlik a csodás zománcképein és ezért lett „Őfelsége" a Szentkoronánk.
A Szentkorona története
Erre vonatkozólag már említettem a hipotézisek sokaságát. Ugyanis e témakörben mindenki csak „találgat".
Amit itt most leírok, azt az olvasó veheti egy extraszenzorális érzékelésnek, a felső világból kapott, múltunkra vonatkozó, tér és idő által nem korlátozott történelmi információnak, egy újabb hipotézisnek, vagy - ha úgy véli - forgatókönyvnek is. Én úgy látom, hogy:
„A magyarok Szentkoronáját a Jézusi Adiabene (Adiabani) dinasztia rendeletére készítették!"
Az „alkotók" valóban a Kaukázus feletti területen települt ötvös máguspapjaink. A készítés „indoka" nem a szakrális királyság ábrázolása, hanem a „Fény-Atya - Fény-Szűzee - Fény-Fia Szentháromságának a megörökítése. "
A „megörökítés" parancsa pedig elrendelte, hogy ennek a Szentháromságnak ábrázolása Jézus Urunk azon tanítványainak társaságában történjen, akik ezt tanították, a lelkekbe ültették és azok is ott legyenek, akik életükkel fizettek e Szentháromság védelmezésében.
Más kutatók is megérezték, rájöttek, hogy az így elkészített korona Atilla nagykirályunk birtokában is volt, de fejét sohasem ékesítette. Ugyanis Atilla bölcsen tudta, hogy Róma és Bizánc intrikájának a Szentkorona elpusztítása a legfontosabb feladatává lenne, ha létezéséről tudomást szereznének. Ezért őrizte titkosan a vasládában. De volt egy másik indoka is a titoktartásra, hiszen a kényszer-szövetségének gótjai valóban istentelen vandálok voltak.
Miután Atillát és hitvesét Önögész meggyilkolta, fiainak első és legfontosabb feladata a Szentkoronának biztos helyre való menekítése volt. Atilla legkisebb fiáról - Irnik-Csaháról - azért nem tudunk semmi biztosat, mert az ő feladata volt a Szentkorona menekítése.
Róma és Bizánc között EDESSA volt a legbiztosabb hely erre a célra, mert ott volt elrejtve Jézus Urunk halotti leple. Edessa ugyan a Kelet-Római Birodalom fennhatóságához tartozott, de - mint kis városállam - saját uralkodója adót fizetett Bizáncnak az önállóságáért. Ide vitte CSABA a Szentkoronát és Jézus Urunk halotti leplét is betették a Szentkorona vasládájába, azzal mintegy „betakarva" a Szentkoronát és a vasláda - a két karizmatikus szentséggel befalazásra került. Ennél a „befalazási" elrejtésnél az Arsacida dinasztiából származó örmény király is jelen volt. Az örmény uralkodók tehát, mint „beavatottak", tudomással bírtak arról, hogy Jézus Urunk halotti leple hol van elrejtve, de azt a titkot nem fedték fel előttük, hogy a vasládában a „FénySzűzét" is magában foglaló Szentháromságú Szentkorona is benne van. Az örmény uralkodók úgy tudták, hogy a befalazott vasládában csak Jézus Urunk halotti leple van és ez nekik is „szent" volt, annak ellenére, hogy az örménykereszténység is már az „ortodoxia" által bevezetett „Christosi" ideológiát vallotta.
Múltak az évek és a bizánci trónra is olyan uralkodók kerültek, kik az örmény-ágon nyert arsacida származásukra büszkék voltak. Ezek „beavatottak" voltak és tudták, hogy Edessában hol van Jézus Urunknak a halotti leple egy vasládában elrejtve.
Miután az iszlám Észak felé való terjeszkedése és területfoglalása miatt Edessa már nem volt biztos hely a „halotti lepel részére, Leo, bizánci császár 944 augusztus 15-én hadsereget küld Edessába és Bizáncba hozatja a „vasládát ", abban a hitben, hogy a vasládában csak Jézus Urunk halotti leple van.
A „szent ereklyét" tehát most Bizánc őrzi, bezárva a régi vasládába. Megint századok telnek el így, de a „Felső Világ"úgy akarta, hogy egy magyar királyfi, akit majd III. Bélaként köszönthetünk a magyar trónon (1172-1196), ifjúkorában Bizáncban nevelkedjen. Itt ő megtudta, hogy Jézus Urunk halotti leple a császár őrizetében van.
Mint minden fiatal, ő is tudni és ismerni akart mindent és megtalálta a módját annak, hogy a féltve őrzött vasládába belenézzen és a halotti lepel alatt megtalálta a „Jézus-házi" Szentkoronát, az „Atya-Anya-Fiú Szentháromság" zománcképeivel.
Nagyon sokáig titokban tartotta ezt a felfedezését. Bár a bizánciak szerették volna őt a saját császárjukként tisztelni, ő mégis a magyar trónt foglalja el. Megházasodik. Feleségül veszi VII. Lajos francia király leányát, akitől három gyermeke születik: Mária-Margit, Imre és Endre. Az „első", akinek a nagy titkot elárulja, az a gyönyörű leánya, aki már 16 éves. Mária-Margit látni akarja a halotti leplet is és a Szentkoronát is. Együtt mennek meglátogatni a jó ismerős, de már megöregedett II. Izsák-Angelus nevű bizánci császárt és itt - talán egy új fejezetet is nyithatunk a történések elbeszélésében e címmel:
„Egy királyi szüzet a Szentkoronáért".
Mária-Margit apja lánya volt és hitt a Jézus-házi örökségben. Abban, hogy Jézus nem Christos, hanem Chrestos, a Földre szállt SZERETET és Jézus Urunk Édesanyja valóban a „Fény-Szűze" Istenanyának a földi megtestesülése. Tehát nem lett zsidó-keresztény a magyarországi, idegen papság befolyása és tanítása ellenére sem.
Amikor Jézus Urunk halotti leplét kezébe vette, azt kiterítették és meglátta rajta Jézus Urunkat valóságosan, az elhivatottság szilárdságával kijelentette apja és a bizánci császár előtt, hogy ejt a jézusi ereklyét ő fogja őríni. Hajlandó volt Bizáncban maradni császárnénak azzal a feltétellel, hogy a császár - a „lepel" alatt talált Szentkoronát, a vasládával együtt - átadja édesapjának, a magyarok királyának. Így maradt Mária-Margit Bizáncban, nem a „császár", hanem Jézus Urunk szolgálatában és Ill. Béla király vitte a „FénySzentháromságának Szentkoronáját" Magyarországra.
Ill. Béla királyunk első dolga az volt, hogy megszervezte és szolgálati szabályzattal ellátta a „koronaőrséget", mely szervezetnek a parancsnokául legmegbízhatóbb és az idegen vallást szívből megvető bizalmi emberét nevezte ki „koronaőr" méltóságnak.
A „koronaőrség" pompás egyenruhában éjjel-nappal őrizte a vasládában tartott Szentkoronát, melynek külön „szentélyt"építettek. Ennek a szentélynek épülete volt egyszersmind a koronaötség szálláshelye (laktanyája) is.
Törvénnyé lett iktatva, hogy:
„A Szentkoronát csak a királyi koronázások alkalmával lehet ládájából kivenni és azt csak a „koronaőr" foghatja kézbe, ő teszi a király fejére és a szertartás után ugyancsak ő helyezi vissza a ládába."
III. Béla azt is törvénybe iktatta, hogy a „koronaőr"-i méltóságba csak olyan személy nevezhető ki, aki ebben a szervezetben munkálkodott. Tehát Ill. Béla a „koronaőrséget" egy titkokat őrző, valójában „titkos társasággá" alakította és ez így is maradt nagyon sokáig. Valószínűleg III. Béla csak IMRE fiát avatta be ebbe a titokba, Andrást nem. A zsidó-keresztény római egyház papjai valószínűleg azért irányították a meráni Gertrudot III. Béla kisebbik fia, András felé és segítették ezt a közismerten könnyűvérű nőszemélyt a tapasztalatlan és nagyon fiatal ANDRÁS befogására, hogy MáriaMargit Imrére való befolyását ellensúlyozzák és megrontsák a királyi család békéjét, ami a meráni Gertruddal meg is történt. Az „eretnek-irtásba" talán besorolhatjuk III. Béla király, aztán fia Imre király és ötéves unokája, László király hirtelen halálának gyanús körülményeit. A nemzeti felkelés megöli Gertrudot, de II. András király halála sem természetes, hanem erőszakos és hirtelen.
Szaladnak az évek, egymást váltják a királyok. III. Andrással kihal a Jézus-házi gyökerű „Árpád-ház". Jönnek a „magyar Anjouk", akiknek Mária tisztelete kimagasló, és Zsigmond megépíti Mariazell-t is. Tiszteletben tartják a koronaőrséget és - talán hivatkozhatunk előbbi fejezetünkben leírottakra - mert a „harc a Jézusi örökségért" küzdelemben minden magyar-Anjou király és királyné gyilkosság áldozata lesz. Nagy Lajos és Zsigmond is.
De minden történelmi vihar ellenére a III. Béla király által megszervezett és megalapított „koronaőrség" erősen áll és őrzi a Szentkoronát a vasládában.
Itt aztán hivatkoznunk kell Pap Gábor kutatására, aki arról tudósít („Angyali korona, Szent csillag", 1997.), hogy:
„1613-ban egy koronaőr, aki hivatalhól kellett, hogy lássa őt, minden koronázás előtt szögről-szögre megvizsgálja a Koronát, tehát tulajdonképpen az egyetlen olyan polgári személyiség, aki hitelesen tanúsíthatta, mi van a Koronán, vagy mi nincs, ez a koronaőr, akit Révay Péternek hívtak, félreérthetetlenül megmondja, hogy a Koronán elől a pantokrátor Jézus képe, a hátsó oromzati elemben pedig Szűz Mária képe van.
Révay Péter koronaőr......az egyik legpróbáltabb becsületű férfiú volt a magyar történelemben, akinek szolgálata alatt kétszer is gazdát cserélt a Korona.
A Bethlen Gábor-féle szabadságharc ideje alatt ez a nagyságos fejedelem is hírtokba vette a koronát, őneki is ki kellett venni a ládájából, meg kellett mutatni, majd visszatenni. Utána, amikor Bethlen Gábor a békekötés értelmében visszaszolgáltatta az akkori Habsburg uralkodónak, megint ki kellett venni és ellenőrizni. És mindenütt ott volt Révay Péter és mind a két szembenálló fél elismerte a hűségét."
Azután részletesen leírja, hogy „1790-ig semmit nem tudunk a Koronáról ". Ugyanis ll. József - aki mint tudjuk nem koronáztatta meg magát - kiviteti az országból törvénytelenül a Koronát.
Pap Gábor szerint ezalatt az öt év alatt történt Mária zománcképének levétele és Dukász Mihállyal való behelyettesítése, valamint a többi képek cseréje is. De megint idézünk tőle:
„Ez alatt - és csakis ez alatt az idő alatt! - lehetett rajta képeket cserélni anélkül, hogy a nemzetnek tudomása lett volna róla. És, hogy ez mennyire köztudott volt: amikor hazahozták a Koronát, egy átvételi elismervénynek számító kettős metszet készült róla. Az egyiknek a felirata az, hogy: „Ilyennek írták le eddig tudósaink a Szent Koronát", a másiknak pedig, amelyik már lényegében a mai állapotot mutatja: „Mi ilyennek találtuk 1790-ben, február 16-ik napján". Ilyet akkor állit ki az ember, ha nem az eredeti állapotában veszi vissza azt, amit kiadott a kezéből.... Azt a részt, ahol a csere történt, először 1792-ben láthatjuk, annak a Decsy Sámuelnek a munkájában, aki egy helyen elszólja magát. Leírja ugyanis a mai állapotot, pontosan ezekkel az alakokkal s ugyanakkor, mikor a drágakövekről szól és a hátsó drágakőhöz ér, azt mondja: „az, amelyik a Szűz Mária képe alatt van. " Tehát tudja, hogy ott Szűz Mária képe volt, de ugyanakkor az aktuális helyzetet is leírja."
Pap Gábornak igazat adunk. A brutális cserét csak a Habsburg szellem sugallhatta és a „kalapos király" valósította meg. De mindjárt két kérdést is teszünk fel a korona-kutatóknak:
1.) Honnan szerezték be a Habsburgok Dukász Mihály, Konstantin és Géza zománcképeit és
2.) hová lett Szűz Mária mozaik-képe...?
Ugyanis ebben az esetben Csomor Lajos által, a khakhuli triptichonon talált csonka zománckép sohasem lehetett a Szentkoronán, mert 1784-ig azon rajta volt egy sértetlen Szűz Mária zománckép, amit a Habsburgok szereltek le róla.
Akárhogyan találgatjuk a lehetőségeket, a magyar Szentkorona története azt bizonyítja, hogy ez az egyetlen ereklye, amely megőrizte a „Fény-szentháromságát ". Egyetlen, ahol a „Fény-Fia", Jézus Urunk „Pártus Királyként" van a zománcképen ábrázolva, azonos módon Édesanyjával, a „ FénySzűzével".
Tisztelet illesse az Árpád-házinak nevezett királyainkat, akik a Szentkoronájukkal őrizték a Szentkoronát készítő Adiabene nevű, Jézusi királyi dinasztiához való tartozásukat.
A „jézusi örökségért" folyó titkos küzdelem kiirtotta őket, mint a Jézusi dinasztia örököseit is. Az „Atya-Anya-Fiú" Szentháromság létezését hirdető Szentkoronát is megcsonkították. Mindezt azért, hogy Jézus Urunkat, a Pártus Herceget zsidóként és „Messiásként" fogadtassák el a zsidókereszténységben, melyet ma a „titkos társaságok" irányítanak. Nincs szándékomban a vitatkozás. Állító mondatokban írtam le mindent. - Annak a Jézus Urunknak szolgálatában, aki Pártus királyként jelenik meg a magvar Szentkoronán.
* * *
1998. március 16-án a Vatikáni Bizottság korszakos fontosságú dokumentumot tett közzé. Ebből akarok befejezésként egy részt kiragadni és idézni azért, mert II. János Pál pápa is sokszor kinyilatkoztatta az alábbiakat:
„A keresztények és zsidók közötti kapcsolat jövőjére tekintve, elsősorban katholikus testvéreinket kérjük, hogy ébredjenek tudatára héber gyökereiknek. Kérjük őket, hogy ne feledjék: Jézus Dávidtól származott, Szűz Mária és az apostolok a zsidó népből jöttek..... "
Nem értjük ennek a pápai nyilatkozatnak célját. Ugyanis az evangéliumok szerint nem Jézus, hanem József, a zsidó ácsmester származott Dávidtól. Ha pedig ez a zsidó József Jézus Urunk apja, akkor mi lesz a „szeplőtelen fogantatás " valóságával... ?
Az evangéliumok nem mondják és nem bizonyítják Szűz Máriának zsidó származását, az apostolok Jézus Urunk tanítványai pedig galileaiak voltak, a „galil hag gójiim " területről.
Ez a vatikáni dokumentum „magasabb" célokat szolgál. Kicsiny vagyok a vitatkozásra, de ismerve és leírva Jézus Urunknak - a Pártus Hercegnek - és Édesanyjának, Adiabani Mária Pártus hercegnőnek élettörténetét - egy szerény megállapítással zárom e könyv lapjait:
Zsidó-kereszténységünkben Jézust, a Pártus Herceget ugyanúgy tették zsidóvá, amiként a lengyel Vojtilia - mint pápa - római lett. De mégis megkérdezem Tőle: az „embertől" is és a „pápától" is:
QUO VADIS DOMINE...?
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)