Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szűzmária. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szűzmária. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 29., kedd

Bernadette Soubirous - Lourdes





Bernadette Soubirous

www.lourdes-france.org
Bernadette Soubirous (1744. I. 7 -- 1879. IV.16)

Lourdes 1858 febr. 11. - a Massabielle barlangban megjelent a Szűzanya Bernadettenek

1858 már. 25.-én megmondta a nevét:
"Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás"



2011. október 6., csütörtök

Ómagyar Mária-siralom

(1300 körül) [1]

 

Betűhű közlés áttördelve:

 

Volek syrolm thudothlon

syrolmol sepedyk.

buol ozuk epedek.

 

Walasth vylagumtul

sydou fyodumtul

ezes urumemtuul.

 

O en eses urodum

eggen yg fyodum,

syrou aniath thekunched

buabeleul kyniuhhad.

 

Scemem kunuel arad,

en iunhum buol farad

the werud hullothya

en iunhum olelothya

 

Vylag uilaga

viragnac uiraga.

keseruen kynzathul

uos scegegkel werethul.

 

Vh nequem en fyon

ezes mezuul

Scegenul scepsegud

wirud hioll wyzeul.

 

Syrolmom fuhazatum

therthetyk kyul

en iumhumnok bel bua

qui sumha nym kyul hyul

 

Wegh halal engumet

eggedum illen

maraggun urodum,

kyth wylag felleyn

 

O ygoz symeonnok

bezzeg scouuo ere

en erzem ez buthuruth

kyt niha egyre.

 

Tuled ualmun

de num ualallal

hul yg kynzassal,

Fyom halallal.

 

Sydou myth thez turuentelen

fyom merth hol byuntelen

fugwa huztuzwa

wklelue kethwe ulud.

 

Keguggethuk fyomnok

ne leg kegulm mogomnok

owog halal kynaal

anyath ezes fyaal

egembelu ullyetuk.

Egykori kiejtés szerinti szöveg Pais Dezső olvasatában:

 

Volék sirolm tudotlon.

Sirolmol sepedik,

buol oszuk, epedek,

 

Választ világumtuul,

zsidou fiodumtuul,

ézes ürümemtüül.

 

Ó én ézes urodum,

eggyen-igy fiodum,

sírou anyát teküncsed,

buabeleül kinyuhhad!

 

Szemem künyüel árad,

junhum buol fárad.

Te vérüd hullottya

én junhum olélottya.

 

Világ világa,

virágnak virága,

keserüen kinzatul,

vos szegekkel veretül!

 

Uh nekem, én fiom,

ézes mézüül,

szégyenül szépségüd,

vírüd hioll vizeül.

 

Sirolmom, fuhászatum

tertetik kiül,

én junhumnok bel bua,

ki sumha nim hiül.

 

Végy halál engümet,

eggyedűm íllyen,

maraggyun urodum,

kit világ féllyen!

 

Ó, igoz Simeonnok

bezzeg szovo ére:

én érzem ez bútürüt,

kit níha egíre.

 

Tüüled válnum;

de nüm valállal,

hul igy kinzassál,

fiom, halállal!

 

Zsidou, mit téssz türvéntelen,

Fiom mert hol biüntelen.

Fugvá, husztuzvá,

üklelvé, ketvé ülüd!

 

Kegyüggyetük fiomnok,

ne légy kegyülm mogomnok!

Ovogy halál kináal

anyát ézes fiáal

egyembelű üllyétük!

 

 



[1] Első magyar nyelvű versünk szövege a Leuveni-kódex 134v lapján található. A vers műfaja: planctus, azaz siralomének. Közlésünkben verssorokra tördeltük az eredtilag folyószövegként leírt siralomverset. Mészöly Gedeon értelmezése szerint mai magyar nyelven a következő a szöveg jelentése:

Nem tudtam, mi a siralom. Most siralommal zokogok, bútól aszok, epedek.

Zsidók világosságomtól, megfosztanak én fzamtól, az én édes örömemtől.

Ó, én édes Uram, egyetlenegy fiam, síró anyát tekintsed, bújából őt kivonjad!

Szemem könnytől árad, szívem bútól fárad. Te véred hullása szívem alélása.

Világnak világa, virágnak virága, keservesen kínzanak, vas szegekkel átvernek!

Jaj nekem, én fiam! édes vagy, mint a méz, de szépséged meggyalázzák, véred hull, mint a víz.

Siralmam, fohászkodásom belőlem kifakad, én szívemnek belső búja, mely soha nem enyhül.

Végy magadhoz engem, halál, egyetlenem éljen. Maradjon meg az én Uram, világ tőle féljen!

Ó, az igaz Simeonnak bizony érvényes volt a szava. Én érzem e bú tőrét, melyet egykor jövendölt.

Tetőled válnom kell, de nem ily szörnyű valósággal, mikor így kínoznak, én fiam, halálosan!

Zsidó, mit téssz törvénytelenül? Fiam miért hal bűntelenül? Megfogván, rángatván, öklözvén, kötözvén megölöd!

Kegyelmezzetek fiamnak, nem kell kegyelem magamnak! Avagy halál kínjával, anyát édes fiával vele együtt öljétek!


2011. szeptember 16., péntek

Ki volt M S mester?


Mikó Árpád
Misztériumjáték a táblák sorsa: források és feltevések
(részlet)


Állítólag van valaki Budapesten, aki tudja M S mester igazi nevét. Hogy csupán a hétköznapi nevét ismeri-e, vagy kabbalisztikus értelemben véve az igazit, arról nem tudnak a városban, csupán arról beszélnek, hogy e titok tudását nem tartja lényegesnek. A művekről kellene beszélni. Csakugyan: fontos-e a név kimondása? S kell-e ismernünk a mögötte lévő személyiséget? A feloldatlan jelek mögé rejtőzött alkotót, aki - talán egyedül a középkori magyarországi festészet mesteremberei közül - valóban művész volt? "Mindenképpen ő az ..., akinek sorsáról, életéről mindent szeretnénk tudni. S ennek a tudnivágyásnak legfőbb oka művészetének személyes, egyéni jellege. M S mester egyik betetőzője a középkori magyarországi művészet történetének, képviselője annak a művészeti és szellemi életre általában jellemző fejlődésnek, amely elvezetett a modern értelemben vett egyéniség kialakulásához." Legszigorúbb művészettörténészünk vallomása ez arról a mesterről, aki "... személyes élménnyé volt képes formálni ember és természet szerves összeforrásának, egyetlen világrend részeként való meghatározottságának tudatát."

M S mester képei - kivált a Vizitáció és a Kálvária - jó ideje már emblematikus jelentőségűvé növekedtek a magyar szellemi patrimoniumban; valószínűleg nincs nála ismertebb festője, alkotásainál nincsenek ismertebb művei a régi magyarországi festészetnek. Képe előtt állva egyetlen percig sem kétséges, hogy a mű nem a tudomány poros illusztrációja, nem absztrakt formák szervezett halmaza a síkon, hanem emberi drámák magával ragadó megformálása; hogy nem egyszerű bibliai illusztráció, nem csupán morális narratíva, hanem annál sokkal több: szavakkal lefordíthatatlan, szimbolikus beszéd az élet, a lét végső kérdéseiről: Numen adest.

. . .

Epilógus

Mindig sajnáltam Hermogenést, Hipponikos fiát, hogy oly hosszan - sok-sok caputon keresztül - kénytelen végigelemezni Kratylos tanítását a nevek igazi természetéről, amely szerint azok hozzátartoznak az emberekhez, a tárgyakhoz, mi több, talán fontosabbak is annál, mint amit megneveznek. Hermogenésnek adtam igazat, aki úgy vélte, hogy a névvel "az emberek a dolgokat... megegyezés alapján, konvencionálisan jelölik", és azt hittem, hogy teljesen mindegy, M S mesternek mi - vagy mi volt - a neve. Hamarosan be kellett látnom, hogy tévedtem. Mert nemcsak az eddig javasolt feloldásokkal, hanem már magukkal a betűkkel is baj van. Urbach Zsuzsa pontosan látja, hogy "már neve is tévedéseink egyik jele", hisz helyesen M S monogramistának kellene neveznünk őt, s az ő olvasatában a szignatúra is: "más." Végh János a grammatikailag helyes megoldáshoz ragaszkodott: a két betűt a pontok névbetűkké teszik, s mögöttük ott van maga az ember. Mindezek szigorúan tudományos, száraz érvelésen alapulnak, mégis tagadhatatlanul van bennük valami mágikus elem. Akaratlan névvarázs? A szómágia igazán hatékony formája azonban - ezt mindannyian tudjuk - a hallgatás. Ki rejtőzködik voltaképp e két betű mögött?

M S mester nevének kimondhatatlansága számomra a szó hatalmának ékes tanúbizonysága. Ezen már az sem változtathat, ha egyszer megtudom, ki ő. Ennek a két betűnek hatalma van: aki tudja, mit jelentenek, az a képet is olvasni tudja - vagy legalább másképp is tudja olvasni, mint mi, beavatatlanok. A jeleknek ez a képessége roppant fontos e hitét vesztett világban. Mintha az parázslanék föl hirtelen ebben a két betűben, hogy mégis megvan még elevenen, a feledés hamuja alatt az a titok, ami egykor a nyelvben lakott. Amely egykor szólásra bírta a nyelvet.

Forrás: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester Vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (kiállítás katalógusa) (Magyar Nemzeti Galéria, 1997. március 14 - május 25.), A Magyar Nemzeti Galéria és a Pannon GSM közös kiadványa, Budapest, 1997, 143. és 155. oldal



Vissza a kezdőlapraVissza az oldal elejére


***


2011. január 22., szombat

2010. december 24., péntek

Pásztorok, Pásztorok (Shepherds in Hungarian)




Pásztorok, pásztorok örvendezve
sietnek Jézushoz Betlehembe.
köszöntést mondanak a kisdednek,
ki váltságot hozott az embernek.

Angyalok szózata minket is hív,
értse meg ezt tehát minden hű szív:
a kisded Jézuskát mi is áldjuk,
mint a hív pásztorok magasztaljuk.

Üdvöz légy, kis Jézus, reménységünk,
aki a váltságot hoztad nékünk.
Meghoztad az igaz hit világát,
megnyitod Szentatyád mennyországát.

Dicsõség, imádás az Atyának,
érettünk született szent Fiának,
és a vigasztaló Szentléleknek:
Szentháromságban az egy Istennek!

2010. szeptember 8., szerda

SZEPTEMBER 8. KISBOLDOGASSZONY NAPJA


Kisboldogasszony napja, (Kisasszony napja), Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számon tartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek kódexirodalmunkba is bekerültek. Kultusza a régi időkben- és napjainkban is káprázatos gazdagságban bontakozott- és bontakozik ki.

A középkori templomok többségének eredetileg Mária-patrónusa volt, a barokk időkben aztán a Kisasszony-búcsúnapot választották hozzá. Egy korabeli eredetű legenda szerint Kisasszony hajnalán angyalok zengnek éneket a mennyekben.
E régi hiedelemnek jellegzetes népi hajtásai is vannak.

Tápén, például, e jámbor hagyománynak hódolva még napjainkban is sok asszony megy ki Kisasszony-nap hajnalán a Tisza partjára „napköltét” várni - írja Bálint Sándor. Azt mondják, akinek „érdeme van rá”, az a felkelő napban megláthatja Máriát és amint a nap sugarai rózsát szórnak. Kisasszony napjára a jámborabb asszonynép másfelé is virrasztással készül – írják krónikáink. Ősi pogány őszkezdő nap. A fecskék is összesereglenek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek, ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”. Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos. Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót is, de a vetésre is kell gondolni, hogy „Szent Mihály napra má fődbe kerüjjön a mag”. Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre.

A Balaton vidékén és Göcsejben volt szokás az, hogy a vetőmagot Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kiteszik a harmatra, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Napkeltekor már be is viszik. Az a hiedelem, hogy az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem. Ez a nap volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének ideje is. E nap után kezdik szedni a fűszerpaprikát, majd rövid fonnyasztás után felfűzik, és az eresz alá akasztják száradni.

Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is:

„Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.
Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”

Az ünnep, eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak felszentelési évfordulója, amely ott áll, ahol a hagyomány szerint Mária született. Ez a templom, a ma is álló jeruzsálemi Szent Anna templom. Bizáncban és Rómában egyaránt már a VII. században megünnepelték Mária születésnapját. Rajta kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Jánosnak üljük meg földi születésnapját. Ez a nap tehát, a nagy Mária-ünnepek közé tartozik, népi elnevezése Kisboldogasszony ünnepe.

A máriapócsi Könnyező Mária kegyképE jeles napra Hajdúdorogról visszaérkezett Máriapócsra a könnyező Mária-kegykép aminek a tiszteletére vasárnap (szeptember. 6.) szent liturgiát tartottak a helyi görög katolikus templom előtti téren. A Mária-ikont a vasárnapi püspöki vecsernye után helyezik vissza a felújított kegyoltárra, és ezután korlátozás nélkül látogatható lesz. A templom teljes rekonstrukciója várhatóan jövő ősszel fejeződik be, szertartásokat ez idő alatt még nem fognak tartani a bazilikában.

* Mikolai Bertics Mihály&nbspblogja nyomán

2010. március 25., csütörtök

"Gyümölcsoltó Boldogasszony" napján,

2010. március 25-én
      A tavasz kezdete, fák, virágok, rügyek éledése, Gyümölcsoltó Boldogasszony a fogantatás, megtestesülés napján köszöntjük a Nőket. Ekkor kezdik oltani a gyümölcsfákat. A hosszú sötét téli napok után megkezdődnek a tavaszi munkák, mely az év folyamán aztán meghozzák a jó munka gyümölcsét.
      Daczó Árpád (Lukács Atya) erdélyi Ferences szerzetes "Csiksomlyó titka Mária-tisztelet a néphagyományban" című könyvében olvashatók az alábbi sorok:
      "Égi Édesanya! Minden bűnünk és hűtlenségünk ellenére Mária népe vagyunk ma is! Mert Ö a Babba Mária betartja a szavát, amivel elfogadta Szent István felajánlását, mikor is Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot. Szent István tulajdonképpen csak megújította azt a valóságot, amivel már évszázadokkal talán évezredekkel azelőtt, ki tudja hányszor és hány törzsfőnök, nagyfejedelem vagy éppen király tette oda népét Boldogasszonya anyai ölének oltalmazó biztonságába! Kutatásaim során - írja Lukács atya -, érdekesek voltak a nőkkel való ismeretségeim. Mindig azokat sodorta elém a Szűz Anya, akikben különösképpen is virágzott az igazi nőiesség és a Máriás lelkület. A magyar nő mindig a Boldogasszonyban látta nőiességének örök példaképét, és ezért tisztelte is őt a magyar férfi mindig úgy, mint a Boldogasszonynak részére küldött földi mását. Európa népeinél pedig szinte közmondásszerű lett a "lovagias magyar nép" elnevezé s. A lovagoknak éppen az volt egyik vállalt főtulajdonságuk a: Nőtisztelet. A férfi az erő, a nő a szív. És ezen az egységen a Boldogasszony Őrködik."
      E morális válságban kérjük nap mint nap Boldogasszony Anyánk oltalmát Hazánkra, hogy mielőbb győzedelmeskedjék Hazánkban már végre a sok hazugság helyett az igazság, az emberek szabadsága a Szent Korona Alkotmánya értékrendjében.

Köszöntjük a NŐKET Gyümölcsoltó Boldogasszony napján,
március 25-én Magyarországon, Európában és az egész Világon egyaránt.

Kelt: Budapesten, 2010. Kikelet havában /március 25-én/
Perjés Andrea


*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Lourdes


A franciaországi Lourdes a Pireneusok között, a Gave patak mentén húzódik meg a spanyol határ mentén, közel a Földközi tengerhez. A kegyhely a jelenések előtt nyomorúságos kis település.

Három gyermek, Bernadette és Maria Soubirous, a helyi szegény molnár lányai és Janka Abadie 1858. február 11-én fát szedegetnek a Massabielle szikla környékén. A malompatakon átgázolnak, de a 14 éves beteges Bernadett elmarad társaitól. Váratlanul erős szélzúgásra lesz figyelmes, és feltekintve a patak túloldalán egy sziklahasadékban a Szent Szüzet pillantja meg.

A jelenés asszonya fénytől övezve gyönyörű fehér ruhában tűnik fel, lábai sarutlanok, egy vadrózsabokor ágait érintik, egy-egy aranyrózsával ékesítve, derekát, pedig kék öv fonja körül, fején dús fátyol. A Szűz imádságra kulcsolt kezében hófehér rózsafűzért tart, amelynek szemeit aranylánc fogja egybe.

Bernadett ijedtében rózsafűzére után kap, de félelmében még keresztet se tud vetni. A Hölgy ekkor bátorítólag rámosolyog, lassan keresztet vet, de nem szól semmit. Ő követi a Szüzet és térdre ereszkedve imádkozni kezdi a rózsafűzért. Amikor befejezi, a Szűz közelebb inti, de ő nem mer mozdulni, s ekkor a jelenés eltűnik.

A harmadik jelenés napján /február 18./ a Szűz először szól Bernadetthez, amikor a gyermek látnok arra kéri, írja fel nevét a magával hozott papirosra. A Szűz ellenben azt kéri, két héten át mindennap jöjjön el a jelenés helyére, mert sok embert szeretne látni.

A kilencedik jelenés / február 25. / napján, amikor már 350 ember jön el, a Szűz a következőket mondja:
"Igyál és mosdjál meg a forrásból és egyél a füvekből, melyek ott teremnek".

A gyermek a patakhoz akar futni, de a Szűz megállítja:
"Ne menj oda! Én neked nem azt mondtam, hogy a Gave patakból igyál, hanem ebből a forrásból meríts."
Bernadett a jelzett helyre megy, s kézzel kaparni kezdi a földet a barlang egyik száraz szögletében, s nemsokára víz jelenik meg. A negyedik próbálkozásra legyőzve undorát iszik a sáros vízből, megmosakszik s eszik a fűből is. A jelenlevők bolondnak nézve őt megkérdezik miért tette ezt? Bernadett válasza:
"A bűnösökért."

Március 2-án a Szűz a következőt kéri:
"Menj és mondd meg a papoknak, hogy jöjjenek ide és építsenek itt kápolnát!"

A plébános bizonyosságot akarva a jelenés asszonyának neve után érdeklődik, de Bernadett nem tud mit mondani. A plébános jelet akarva mondja a gyermeknek, hogy kérje meg a Hölgyet, hogy virágozzék ki a rózsabokor, és a kápolna felépül. A Szűz mosolyog a kérésen, s csupán ennyit mond:
"Bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat."

A forrás vize egyre bőségesebben árad, elhagyja a barlangot, s vize letisztul.

Az első csodás gyógyulások már a jelenések napjaiban bekövetkeztek, ennek ellenére hadjárat indult Bernadett és a forrás ellen: rendőrségi eljárások, a barlang betömése, korlátok felállítása, tiltások következtek. A forrás és a csodás gyógyulások nem győzik meg az emberek nagy részét és a plébánost sem.

1858. március 25-i jelenés során a Hölgy megmondja a nevét:
"Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás."

Az utolsó jelenésre a barlang előtt április 7-én, Mária búcsúlátogatására pedig július 16-án kerül sor.

A lourdes-i jelenések üzenete:
- Emeljenek kápolnát a jelenés helyén, vezessenek oda zarándoklatokat.
- Háromszor szólít fel bűnbánatra és biztat a bűnösök megtéréséért végzett imára.

A lourdes-i jelenések történetében sokan játszottak szomorú szerepet, olyannyira, hogy 1869. szept. 4-én IX. Pius pápa levele vet csak véget a megnyilvánuló rosszindulatnak.

Bernadett 13 évig volt szerzetes és a megaláztatás és a testi szenvedések élete végéig elkísérték. 1844. január 7-én született Bolyban és 1879. április 16-án halt meg Neversben. 1925-ben boldoggá avatásakor exhumálták, és holttestét 46 év után épségben találták.

1933. december 8-án XI. Pius pápa avatta szentté. Bernadett holtteste ma a nevers-i kolostorkápolnában látható.
Az Egyház 1993-tól az első lourdes-i jelenés napján február 11-én ünnepli a Betegek Világnapját.

titkosertelmurozsa

Szűz Mária jelenésének szent helye * DÖMÖS - RÁM VÖLGY

Dömösön, a Rám völgyben, Szűz Mária jelenésének szent helyén csodálatos berket, ligetet alakítottunk ki. E helyen gyógyulást kérhetünk testi, lelki, szellemi gondjainkra, megérezhetjük mennyei Anyánk és Atyánk szerető ölelését. Ne felejtsük el megköszönni azt a mérhetetlen csodát, melyben részesülünk!

Dömös, a Dunakanyar nevezetes helye,
Határa a Pilis Tájvédelmi Körzet része.
A Rám szakadék a környék híressége.
E vadregényes helyen, aranyló fényben,
Jelent meg Szűz Mária szelleme 1885-ben.

A szent ligetet bemutató kisfilmünk
megtekinthető Kovács - Magyar András 32. filmjén,
címe: Szent helyek - Szent idők:

Filmünket indítani kell! Kattintson a bal alsó sarokban lévő lejátszás gombra!
A jobb alsó sarokban elérhető a teljes képernyőméret!

Egyre többen zarándokolnak e kegyhelyhez. Idilli a környezet, rabul ejti az embereket. Csörgedezik a kis patak, a forrás vize erőt ad. Utazunk a képzelet szárnyán, életre hívjuk a múltat. Ez a felújítás szép példája az összefogásnak. A nap fénye beragyogja a tájat. A madarak vidáman köszöntik a látogatókat. Ebben a szép környezetben, bánatodra vigaszt találhatsz. A gyógyító padon, meghitt perceidben Máriához fordulhatsz.

Dömös, e régi, ősi királyi székhely Magyarország egyik legegzotikusabb pontja. Itt található a Rám szakadék, egy csodálatos kanyon. Az országban a legtöbb turista itt fordul meg. E gyönyörű völgy, a Királypatak völgye azonban rejt még valamit, amit sok száz éven keresztül, csak egy-egy ember őrzött meg az utókornak. A völgyben található a szentfa kápolna, ahol egykoron, az 1800-as évek végén megjelent Szűz Mária, Szent Margit és Mátyás király szelleme. A falubeli gyerekek látták a jelenésüket, kijöttek erre a helyre. A szent szellemek elmondták, mikor fognak legközelebb megjelenni.

A faluból idősebb emberek is kijöttek ezekben az időpontokban, és többször beszéltek a szellemekkel. Ennek a helynek a csodáját megőrizte néhány ember, ápolták ezt a helyet, majd a fát, melynél megjelentek a szellemek, kivágták, ennek a helyébe egy kis kápolna épült. Ezt ma Szentfa kápolnának nevezik. A jelenések helyén egy forrás is fakadt. Az évek során több áradás volt, 2-3 méteres hordalék került rá, el is tűnt akkor ez a forrás.

A régi emlékezet alapján sikerült ezt a forrást kitakarítani, felszínre hozni. Egy sáros kis gödör volt itt a forrás helyén. Több száz szorgos kéz, emberek felajánlásai lehetővé tették azt, hogy ma pompájában álljon itt a jelenések kútja, a Szentfa kápolna mellet található csodálatos forrás.

Világszerte több helyen tapasztaltak csodákat, Mária jelenéseket, Szentek megjelenését. Magyarország ebben jeleskedik. Magyarországon több mint 280 helyről tudunk, ahol Szűz Mária megjelent. Lourdes, Fatime, Mariazell, egy-egy országban egy-egy híres hely van, amit őriz a hagyomány. Magyarország bővelkedik mindezekben, egy-egy kis emlék őrzi Szentjeink megjelenését. A Táltos tanítványokkal úgy döntöttünk néhány évvel ezelőtt, felelevenítjük a hagyományt, a Máris jelenések helyén, a csodatévő helyeken gyönyörű padokat állítunk, gyógyító Táltos padokat. Dömösön Szűz Mária, Jézus Urunk és Mátyás király emlékére állítottuk a gyógyító padot. Lent a forrásnál Szent Margit és Szűz Mária tiszteletére állítottunk gyógyító padot.

Vannak olyan emberek, akik kapcsolatban vannak a szellemvilággal. A szellemvilág elmondta, hogy ha az emberek tiszta szívvel jönnek ezekre a helyekre, és kérnek, ők teljesítik kéréseiket. Számtalan olyan ember van, aki itt nyert gyógyulást.

Ehhez a helyhez kötődik március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napjának szent emléke, amikor gyermektelen párok leendő édesanyák és leendő édesapák kérik Szűz Mária áldását, hogy gyermekük lehessen. 8-10-12 évnyi gyermektelenség után sok-sok kisbaba született. Ezeket a szép emlékeket Boldogasszony napokon felelevenítjük. Elmondják azok, akik hiába vártak születendő gyermekre. Voltak olyanok, akiknek izületi gyulladása gyógyult meg, allergiája, asztmája, szemüvegeket tettek le. Sok-sok csoda történt ezeken a helyeken. Ezek a padok várják az embereket, hogy az emberek egy kicsit üljenek le, mélyüljenek el, idézzék meg a szentek szellemeit, és kérjenek.

"Kérjetek és megadatik Tinéktek!"

Ahol elhelyeztük ezeket a gyógyító padokat, megjelöltük a szent helyeket, ősi motívumokkal, jelképekkel. A Szűz Mária, Jézus Urunk és Mátyás király emlékére állított Táltos padot egy kövekből kirakott köralakzat öleli körbe. Ez a szellemi védelmet jelenti. Kövekből kirakott, egyenlő szárú kereszt található a körben, ami azt jelenti: szövetséget kötöttünk Istennel. A keresztség = szövetségkötés Istennel. Istent csak Szent szellemein keresztül imádhatjuk, ahogy Mátyás király tanította ezt nekünk. Amikor Kapisztrán Szent János szentté avatását kérte a pápától, ezzel a mondattal kezdte a levelét: Szentjeinken keresztül imádhatjuk csak az Istent!

Egy gyönyörű tisztás látható Szűz Mária jelenésének helyén, Tisztás - ez a szó is különös, hiszen ezen a helyen nem nő akármilyen növény, tiszták ősidők óta. Az emberek önkéntelenül ide gyűlnek a tisztásokra, mert áthatja ezeket a helyeket valamilyen csoda. Minden lelket megérint ez a hely. Az emberek szívesen gyújtanak itt tüzet, tűrakó helyeket alakítottunk ki. Amikor az ember tüzet gyújt, megidézi az Istent. Összeköti a Földanyát az Égatyával.

Szívesen időzik el itt az ember. Nincs is attól megnyugtatóbb egy magyar ember számára, mint egy pattogó tűz mellet beszélgetni, anekdotázni, a régi szép időkre emlékezni és tervezni. Tervezni a jövőt. Mert az is reánk vár.

Szűz Mária jelenése, Jézus Urunk jelenése, Mátyás király jelenése - erről szól az emlékezet. Szent Margit, Árpád-házi IV. Béla királyunk lánya gyakorta kereste meg ezeket a helyeket, ahol nemcsak megjelentek Szentjeink, hanem egykoron jártak is. A Pilis rejtekei, ezek a gyönyörű források, ligetek, berkek, ahová Szűz Mária és Jézus Urunk ellátogattak, szakrálisak, szent helyek voltak már az Ő idejükben is. Csak néhányan őrizték meg ezeknek a helyeknek a csodáját, de hála Istennek, ma a 21. században újra az emberek lelkében fellobbant egy tűz, emlékezni akarnak. Emlékezni kívánnak ezekre a csodákra.

Ezen a helyen, ahol most vagyunk, sok-sok év után sikerült újra teret adnunk egy kis forrásnak. Újra csörgedezik a vize, újra bárki a szomját olthatja. Ennek a víznek csodatévő ereje van. A forrástó alakja egy gyönyörű kagyló formájú. A kagyló az a titok, amit őriz a mélység, benne a gyöngy, amit egykoron szentségnek gondolták az emberek. Ez volt a Föld első értéke.


Ez a kagyló alakú forrás őriz egy nagyon régi ősi szakrális titkot, a magyarok titkát.

A jelképek nagyon különös dolgok, két dimenzióban vannak rajzolva, és a negyedik dimenzióra hatnak. Csak képek, de nem a testünkre hatnak, hanem a tudatunkra, a lelkünkre, a szellemünkre. Kagyló alakú a forrás kialakítása, a gyöngy, az igazgyöngy maga a forrás.

A forrás melletti Táltos padot körülölelő, kockakövekből kialakított kis tér, egy élére állított négyzet formájú. Ez egy ősi jelkép. A csúcsos rész a férfi, a homorú rész a nő jelképe. A két jelkép együttesen a nő és a férfi egyenrangúságát jelképezi. Jézus_Urunk annak idején gyakran rajzolgatta ezt a jelet, a kedvenc jelképe volt. Itt, az élére állított négyzetben, van egy kövekből kirakott szív, amely szintén egy nagy titkot sugall, Jézus Urunk szerelmének a titkát.

Hányszor mondják az emberek:
Jézus szerelmére! Az Isten szerelmére!

Ez az ősi jelkép megmaradt és őrzi a nemzet a szívében. A régi legendák is elmondják, hogy ahol Mária jelenés volt, forrás fakadt, e források vize csodálatos gyógyító erővel bír. (Ilyen hely Szentkút is, ahol Mária jelenésének emlékét egy fa őrizte, miután a fa kiszáradt, helyén forrás fakadt)

Különös, szép dolog, hogy e hely emlékét egy kápolnával megőrizték. Külföldön, Franciaországban, Portugáliában, Ausztriában Szűz_Mária jelenésének a csodája arra késztette az embereket, hogy városokat, templomokat építsenek. Gondoljunk most Lourdes, Fatime, Mariazell városokra. Magyarországon kis megjelölések vannak, és mintha titkos kezek arra ügyelnének, nehogy az emberek emlékezzek ezekre a dolgokra. Tanítványaimmal arra vállalkoztunk, hogy ezeket a titkos szellemi helyeket megjelöljük, szépítsük, előhívjuk a hely szellemét, szellemiségét, és odaadjuk mindazoknak, akik keresik a szellemvilág csodáját, jelenlétét, örök életét. Nekünk egyetlen dolgunk van, ápoljuk ezeket a szentségeket.

További képeink: http://data.hu/url/32841g
 

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

2009. december 14., hétfő

Karácsonyi versek Gabyca70 oldalán

Rating:★★★★★
Category:Other

Krisztus Urunknak aldott szuletesen

Itt van a szep,vig Karacsony

Harom kiralyok napjan

Adventi enek

Székely Karácsony

Boldogasszony Anyánk!

Köszönet érte Gabriellának 

Bús szivem elfogul,könny fakad szemembe,
Midőn Magyarország sorsa jut eszembe.
Nem tudok gondolni szép hazám multjára,
Hogy meg ne induljon könnyeimnek árja.
S ekkor,mint az elmúlt idők szellemének
Bús hangja,megzendül szivemben az ének,
Mellyel jobb eleink,midőn bajba estek,
Az Isten Anyjához sirva esedeztek.
Sirva szól az ének:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Elmentek csatákra,vivtak,elvérzettek,
Új hősök szállottak a sikra helyettek.
S mig ők a hazáért vérüket ontották,
A családok otthon buzgón imádkozták,
Sirva imádkozták:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Midőn a bosszús ég legnagyobb csapása,
A pártviszály rontott e szegény hazára:
A jobb érzésűek,kikben sirt a lélek,
Látván,mint üldözik egymást a testvérek,
Fájdalmasan zengék:"Boldogasszony Anyánk
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Midőn a jó erkölcs s régi szent szokások
Romlásnak indulván,eljött a nagy átok,
Az elkorcsulás és hitetlenség átka,
Mely a sirt még minden nemzetnek megásta,
Kikben az önzéstől ment honszeretetnek
Szent tüze még lángolt,a nemesebb lelkek
Szivrenditve zengék:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

És midőn megkondult,miként a halálra
Vált embernek,a végveszély nagy órája,
Midőn napja leszállt,eltünt a régi fény,
Midőn nem volt segély,nem volt többé remény,
Följajdult az ének:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Nem tudok gondolni szép hazám sorsára,
Hogy meg ne induljon könnyeimnek árja.
S ekkor,mint az elmúlt idők szellemének
Bús hangja,megzendül szivemben az ének.
Keseregve zengem:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"


2009. október 8., csütörtök

2009. szeptember 8., kedd

Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja

Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk, amelynek a középkorban vigíliája és nyolcada is volt.

Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek főleg a Legenda Aurea és a Stellarium révén kódexirodalmunkba is belekerültek (Teleki-, Horváth-, Tihanyi-, Debreczeni-, Érdy-kódex).

A Teleki-kódex Anna-legendája elmondja, hogy Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.

Következő, Balassa-strófára szedett énekünk egyaránt idézi az Énekek énekének és a magyar rokokónak világát:





Ma született e világra

Egy ékes kisasszonyság,
Kinek kebléből bimbódzik
Fölséges nagy uraság.
Fellegek és az egek közt
Ma tartatik vigasság,
Az angyalok énekelnek,
Zengenek a muzsikák.
Szent Annának  sok húrját
Bár egyenként verhetném,
Szűzanyám kis pólyácskáját
Én azzal tisztelhetném,
Kissszonynak, Máriának
Versét énekelhetném,
Bölcsőcskéjét vigadozva
Örömmel rengethetném.




Tintoretto: St. Maria van Egypte (1582-87) Scuola di San Rocco, Venetië

2009. május 14., csütörtök

92 éve történtek a fatimai jelenések


1917. május 13-án jelent meg először a Szűzanya három pásztorgyermeknek Cova da Iriában.
TPJJ, sze, 2009/05/13 - 20:19 SzKR

1917. május 13-án jelent meg először a Szűzanya három pásztorgyermeknek Cova da Iriában. Az első jelenést további öt követte. Május 13-a minden évben nagy ünnep Fatimában. Idén a szertartásokat Oscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, a Nemzetközi Karitász elnöke vezette.


1917. május 13-án egy Cova da Iria nevű helyen, a fatimai egyházközség területén három pásztorgyermek őrizte nyáját: a 10 éves Lúcia és unokatestvérei, a kilencéves Ferenc és a hétéves Jácinta. Délben szokás szerint elimádkozták a rózsafüzért, majd játszani kezdtek ott, ahol ma a fatimai bazilika áll. Hirtelen nagy fényességet láttak, amit villámnak gondoltak, és úgy döntöttek, hazasietnek még a vihar előtt. Ám rögtön ezután újra fényt láttak, és egy kis tölgyfa fölött (ahol ma a Jelenési Kápolna áll), megpillantottak egy "Asszonyt, aki ragyogóbb volt, mint a nap".

Az Asszony imádságra buzdította a kis pásztorokat, és kérte őket, hogy öt hónapon át minden hónap 13-án jöjjenek el Cova da Iriába. A gyermekek teljesítették a kérést, és a Szűzanya mindannyiszor megjelent nekik. Arra kérte a gyermekeket, hogy imádkozzanak, hozzanak áldozatot a bűnösök megtéréséért. Ferenc és Jácinta még gyermekként meghalt, a legidősebb látnok, Lúcia nővér 2005. február 13-án hunyt el Coimbrában, 98 éves korában.

Május 13. egy másik eseménnyel is összekapcsolódik: 1981-ben ezen a napon kísérelt meg merényletet II. János Pál pápa ellen a török származású Ali Agca Rómában. II. János Pál szilárdan hitte: a fatimai Szűzanyának köszönheti, hogy túlélte a merényletet, ezért a testéből kioperált két golyó közül az egyiket beépítették a fatimai szobor koronájába. 2006-ban, a merénylet 25. évfordulóján a fatimai Szűzanya-szobrot Rómába hozták.

Emlékezet és identitás című könyvének utószavában II. János Pál pápa így írt a merényletről: "Minden az isteni kegyelem megnyilatkozása volt: Agca tudta, hogyan kell lőni, és kétségtelenül a halálom volt a célja. Úgy látszik, mintha valaki eltérítette volna a golyót. (...) Éreztem, hogy túl fogom élni. Nagy fájdalmam volt, megvolt az okom a félelemre, mégis egy különös bizalom kerített hatalmába."

(Magyar Kurír)

Kapcsolódó linkek
    * A máriabesnyői kegyszobor megtalálásának évfordulójára emlékeztek
    * Január 1. - Isten Anyja, a Boldogságos Szűz Mária ünnepe
    * Patrona Hungari? - Boldogasszony Anyánk Napja

2009. április 16., csütörtök

Magyarországon múlik a Föld jövője!

Köszönet érte Anyusch - nak.
Testvérek!

Rajtunk, a világ szeme. Oly' dicsőséges eseményeknek nézünk elébe, hogy ezzel kéne tele legyen kicsi Hazánkban, minden sajtó. Ezzel szemben ezt is agyonhallgatják, méghozzá oly eredményesen, hogy még a konzervatív érzelmű, és a hívő magyarok is csak elenyésző hányada tud ezen dolgok eljöveteléről. Ezért, most közkinccsé teszem, bár ezek a neten bárki számára fellelhetők, csak össze kell szedegetni őket, mint a puzzle darabkáit, és összeilleszteni a részleteket, hogy kirajzolódjon a teljes kép:

Jézus Kovacsics Mária Natalia nővérnek adott üzeneteiből (1934):
"Anyám országát szeretném megkímélni, ha akad elegendő számú engesztelő lélek. Terveim vannak ezzel az országgal. Ha a magyar nép megszűnik vétkezni, mindenekelőtt a tiszta erkölcs ellen, nem káromkodik, tisztelettel ejti ki Szeplőtelen Anyám nevét, bűnbánatot tart és engesztel, eljövök, és kegyelemmel gazdagon felruházom őt. Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy művem: a bűnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a Sátán letaszítása, az Én győzelmem. Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész Világon könyörülni!"

Natalia nővér beszámolója a Szűzanya üzenetei alapján (1985):
A Magyarországon végzett, és innen kiindult engesztelések, amelyek az egész világon elterjedtek (pl. Szeretetláng), a Mennyei Atya előtt nagyon kedvesek. Tudom, ha tovább engesztelünk, még vér sem lesz Szűzanyánk eljövetelekor. Ez az ország soha el nem pusztul. Ez az ország mindörökre fennmarad. A Szűzanya megmutatta nekem, hogyan terjed a bűnbánat és engesztelés szelleme Magyarországon. Az országot ekkor kietlen sivatagnak láttam, amelyet régóta hasztalan öntözött a mennyei áldást jelentő eső. Ám hirtelen itt is, ott is, friss rügyek ütköztek ki a földből, s zöld foltokat alkotva egyre terebélyesedtek. A Szent Szűz értésemre adta, hogy ezek a rügyecskék csak egymást támogatva és egymás közelségében növekedhetnek. Megértette, hogy Magyarország történetének e kietlen időszakában az Istenben növekvő lelkeknek együtt kell maradniuk, kis közösségeket alkotva. A halállal szemben csak így lesz esélye az életnek.
Nemzetünket az Úr Jézus személyesen készíti fel az előttünk álló világtörténelmi, apokaliptikus fontosságú feladatra, ugyanis a Sátán fölötti végső győzelem és a megváltás beteljesedésének földi eszközéül - bármilyen hihetetlennek látszik is - a Mennyei Atya öröktől fogva Magyarországot választotta. Erre a feladatra azért lettünk kiválasztva, mert Szent István, első magyar királyunk országunkat a Szent Koronával együtt a Boldogságos Szűznek, az Úr Jézus Édesanyjának örökségéül és örökös tulajdonául adta.

Don Stefano Gobbi olasz pap, a Máriás Papi Mozgalom alapító elnöke így írja le az 1981. augusztus 16-án történt látomását:
"Mária így szólt: Jézusom földi helytartója, tudja..., hogy az Úr tervében különlegesen fontos helyet foglal el egy nép, amelyet első királya, István, majdnem ezer éve már nekem felajánlva tulajdonomba adott, s ezért hazáját századok óta Regnum Marianumnak, az én országomnak nevezik. A Pápa szeme előtt ismeretes e nép isteni küldetése, melyért évezredes történetének vértani sorsával fizetett... Ez a nép évszázadokon át öntestével védte a keresztény Európát a nem-keresztény hadaktól, de nem voltak hálásak e nép mérhetetlen véráldozataiért és emberfeletti szenvedéseiért... ám Isten annál inkább kitüntette ezt a népet azzal, hogy tulajdonomba adta már állama megalapításánál... népemnek lelkileg át kell alakulnia... segítsenek nekem megmenteni népüket és alkalmassá tenni szent hivatására..."

Szent Pio atya üzenete (Tisztesség, 1994, 9-10. szám):
"Mikor az égiek kegyelméből végignézhette a vonatkozó, elméjének ’képernyőjén’ pergő ’video-filmet’, élménye után azt mondta: "Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, (Pio atya 1968-ban halt meg) de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigyelem a magyarokat (mondja a szent Pio atya!), mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"

Mi ezen üzenetek, és próféciák tudatában a teendőnk?

Először is ismerni, a helyzetet. Tudnunk kell, hogy a történelem Kb. 26 ezer évenként ismétli önmagát. Egész pontosan, a történelmi korok ismétlődnek. Ezek a korok a következők: aranykor, ezüstkor, bronzkor, és vaskor. Az aranykorban vannak az emberek legközelebb az Istenhez, ekkor nincsenek bűnök, az emberek nem ismerik az erőszakot. A sátán azonban időről időre hatalmat kap a Földön. Ez az időszak, a vaskor, a sötétség kora. Keleten, ezt kalijugának (ejtsd:kálijúga) nevezik. Ez az erkölcsi aláhullás időszaka.
Ma ebben a korban élünk. A vaskor, egy 4 ezer éves időintervallum, mely Krisztus előtt 2 ezer évvel kezdődött, tehát most lesz vége. (A történelemben, 1 - 2 száz év ide vagy oda, nem számottevő, vagyis elhanyagolható.)

Látható tehát, hogy a vaskor végéhez értünk, és a történelem ciklikus ismétlődése miatt át fogunk térni, az aranykorba. Erről szólnak a próféciák is! Isten nekünk magyaroknak szánta azt a feladatot, hogy részt vegyünk művében, vagyis a sátán letaszításában. Kulcsszerepünk van ebben! Ezt tudja a sátán is, de tudják ezt az emberek közül is sokan!

Az emberiség egyik része, várakozón figyel ránk.

Az alábbiakat nepáli szerzetesek nyilatkoztatták ki 2004-ben:
"Most vajúdik a Föld és a Kárpát-medencében szüli a jövőt."
A nepáli Fehér Királyi Kolostor vezetője pedig ezt mondta:
"Önök, magyarok elképzelni sem tudják, milyen büszkék lehetnek nemzetükre, magyarságukra. Mi biztosan tudjuk, hogy a világ szellemi, lelki és spirituális megújhodása az Önök országából fog elindulni. A világ szívcsakrája (csakra = energiaközpont) az Önök országában, a Pilisben található. Ez a spirituális megújhodás már megindult Önöknél!"
Nyugaton pedig, előadásokat tartanak arról, hogy Európa megújulása Magyarországról fog, kiindulni.

Az emberiség egy másik része aggódva, és félve figyel ránk. Igen, félve!

Ők a sátán emberei. Tudják -e ezt vagy nem, azt nem tudom. A sátánért, vagy nem érte, lehet, hogy csak önös érdekből hasznukat féltve, ők akik ezen folyamatot meg akarják akadályozni, mert a jóslatokat ők is ismerik.
Vajon miért van az, hogy nálunk a legrosszabb, a gazdasági helyzet? Miért csak minket támadnak, ha kinyilvánítjuk nemzeti érzelmeinket? Miért lopják ki lábunk alól, a talajt? Miért mondják nekünk saját Hazánkban, hogy el lehet menni? ÉBRESZTŐ!!! Rakjuk össze e másik kép kockáit is, hisz’ ez is itt hever előttünk! Nehogy elhiggyük, hogy gazdaságilag tönkre akarják tenni ezt az országot. Ennyi lenne "csupán"? Dehogy is! Ez pusztán a megtévesztő előjáték. Az igazi cél, a magyarok kiirtása, a Kárpát-medencéből.

Mi tehát a feladatunk?

Végrehajtani, Isten tervét. Hinni, és nem meghátrálni. Mert a sátán, most a hitünket akarja aláásni, hogy ha eljön a Magyarok Nagyasszonya, ne találjon elég hitet, elég igaz embert, az Ő országában. Most még ugyan "ember embernek farkasa", ahogyan a mi jó plébánosunk szokta mondani, de ha kitartunk, akkor lesz erkölcsi feltámadás. Jézus azért mondja: "És ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni. Inkább attól féljetek, aki a lelket is, a testet is a pokolba taszíthatja" Mt. 10, 28.
LEGFŐBB TEENDŐNK TEHÁT, AZ ERKÖLCSI MEGÚJHODÁS! A Szűzanya szavaival: "népemnek lelkileg át kell alakulnia"
Idézzük fel még egyszer Pio - atya szavait is: "(...) bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"
Ezért Szeretném, ha minél több magyar családban imádkoznánk minden reggel felkeléskor, és este lefekvéskor, Magyarország Őrangyalához, kicsit félrevonulva, elcsendesedve csak úgy, mintha egy barátnak tárnánk ki a szívünket, s mellé elmondanánk a következő imát:

Magyar miatyánk

Miatyánk Úristen, ki vagy a mennyekben,
Ne hagyjál bennünket pusztító könnyekben!
Fáradságos harcunk a szívednek tessék,
A Te áldott neved meg is szenteltessék!
Erős magyar hittel jöjjön el az ország,
Azaz ezeréves régi Magyarország!
Amiként a mennyben sírni sosem kellett,
Azonképpen ott, a Duna - Tisza mellett,
Égjenek az álmok, amik ránk omlanak,
És a kenyerünket add meg nekünk holnap!
Add meg a száraz barna kenyerünket,
Kergesd el innen gaz elleneinket.
Ellenség ne lépjen többé magyar rögre,
Ez a mi kérésünk most, és mindörökre.
Ámen.


Liszt Nándor
"Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész Világon könyörülni!"

Összeállította:
Telbisz Zsolt Tihamér Szentendre 2009. Kikelet hava