Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja

Kisasszony, olykor Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században számontartott ünnepünk, amelynek a középkorban vigíliája és nyolcada is volt.

Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek főleg a Legenda Aurea és a Stellarium révén kódexirodalmunkba is belekerültek (Teleki-, Horváth-, Tihanyi-, Debreczeni-, Érdy-kódex).

A Teleki-kódex Anna-legendája elmondja, hogy Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.

Következő, Balassa-strófára szedett énekünk egyaránt idézi az Énekek énekének és a magyar rokokónak világát:





Ma született e világra
Egy ékes kisasszonyság,
Kinek kebléből bimbódzik
Fölséges nagy uraság.
Fellegek és az egek közt
Ma tartatik vigasság,
Az angyalok énekelnek,
Zengenek a muzsikák.
Szent Annának  sok húrját
Bár egyenként verhetném,
Szűzanyám kis pólyácskáját
Én azzal tisztelhetném,
Kissszonynak, Máriának
Versét énekelhetném,
Bölcsőcskéjét vigadozva
Örömmel rengethetném.




Tintoretto: St. Maria van Egypte (1582-87) Scuola di San Rocco, Venetië