Boldogasszony Anyánk!

Köszönet érte Gabriellának 

Bús szivem elfogul,könny fakad szemembe,
Midőn Magyarország sorsa jut eszembe.
Nem tudok gondolni szép hazám multjára,
Hogy meg ne induljon könnyeimnek árja.
S ekkor,mint az elmúlt idők szellemének
Bús hangja,megzendül szivemben az ének,
Mellyel jobb eleink,midőn bajba estek,
Az Isten Anyjához sirva esedeztek.
Sirva szól az ének:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Elmentek csatákra,vivtak,elvérzettek,
Új hősök szállottak a sikra helyettek.
S mig ők a hazáért vérüket ontották,
A családok otthon buzgón imádkozták,
Sirva imádkozták:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Midőn a bosszús ég legnagyobb csapása,
A pártviszály rontott e szegény hazára:
A jobb érzésűek,kikben sirt a lélek,
Látván,mint üldözik egymást a testvérek,
Fájdalmasan zengék:"Boldogasszony Anyánk
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Midőn a jó erkölcs s régi szent szokások
Romlásnak indulván,eljött a nagy átok,
Az elkorcsulás és hitetlenség átka,
Mely a sirt még minden nemzetnek megásta,
Kikben az önzéstől ment honszeretetnek
Szent tüze még lángolt,a nemesebb lelkek
Szivrenditve zengék:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

És midőn megkondult,miként a halálra
Vált embernek,a végveszély nagy órája,
Midőn napja leszállt,eltünt a régi fény,
Midőn nem volt segély,nem volt többé remény,
Följajdult az ének:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"

Nem tudok gondolni szép hazám sorsára,
Hogy meg ne induljon könnyeimnek árja.
S ekkor,mint az elmúlt idők szellemének
Bús hangja,megzendül szivemben az ének.
Keseregve zengem:"Boldogasszony Anyánk!
Nagy inségben lévén,igy szólit meg hazánk:
Magyarországról,romlott hazánkról,
Ne feledkezzél el szegény magyarokról!"