2009. december 5., szombat 22:33 | Frissítve: 2 órája
Hosszú, súlyos betegség után, 78 éves korában szombaton elhunyt Markovits Kálmán, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó.
Markovits Kálmán 1931. augusztus 26-án született. A Neményi MADISZ úszószakosztályában Sárosi Imre tanítványa volt, de az FTC-ben (1947-50) már pólósként folytatta sportpályafutását.
Fénykorában (1950-62) a Vasas legjobbja volt. Helsinkiben (1952) és Melbourne-ben (1956) játszott az olimpiai aranyérmes, Torinóban, Budapesten és Lipcsében az Európa-bajnok csapatban. Olimpiai bronzérme is van 1960-ból. 133 alkalommal volt válogatott, 1951-től, 1964-ig. A tokiói olimpiára már nem utazhatott ki, mert a kapitánnyal összekülönbözött.
Még nem fejezte be karrierjét, amikor itthon a Bp. Spartacus ügyvezető elnöke lett. Előbb a kétszeres olimpiai bajnok úszó, Szőke Kató ment feleségül hozzá, majd Balogh Márta világbajnok kézilabdázó. Fia, Markovits László, a Vasas jelenlegi elnöke, teniszbajnok, olimpikon.
Edzőként elsősorban külföldön, Spanyolországban aratott sikereket, a Barcelona csapatát 1981-ben BEK-győzelemre, a Szuperkupa elnyerésére vezette. Mexikóban is élt, az ottani olimpiai bizottság egyik tanácsadója volt.
A hazai sportágat meghatározó legendás csapat alapembere volt. Így álltak fel: Jeney - Vízvári, Gyarmati - Markovits - Bolvári Szívós, Kárpáti.
Markovitsot származására utalva mindenki Grófnak szólította.
Kapcsolódó:
http://www.familyhistory.ro/index.php?id=20061231gr__markovits_ma
2009. december 5., szombat
Önként vállalt Trianon - Lipusz Zsolt 2004. december 5. okairól
Előzmény: Részlet Patrubány Miklóssal készült interjúból: 
Így uszította saját nemzetük ellen
az elbutított magyarokat az MSZP-SZDSZÖt esztendeje Csonka-Magyarországon népszavazást tartottak arról, hogy a trianoni, majd a második párizsi diktátum következtében elszakított, és az új határokon túlra került magyarok visszakapják-e a magyar állampolgárságot, ami egy normális korban, egy normális, ép nemzettudattal rendelkező nép esetében eleve nem lehet kérdés.
"- Elnök úr, érdekes bejelentést tett a Magyarok Világszövetsége VII. Kongresszusának nyitó napján: a kettős állampolgárság ügyében zajló népszavazás eredményével kapcsolatban súlyos csalásról beszélt, s állítása szerint mintegy hatszázezer szavazatot elcsaltak 2004. december 5-én. Beszélne erről a népszavazási csalásról?
- Ezt a tényállást 2004-ben még a jogorvoslati idő keretén belül megállapítottuk. Amikor beadványunk nyomán a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt 18 év magyar demokrácia-történetében egyetlen alkalommal megsemmisített egy országos szavazási eredményt, akkor mi ezt a négy helyszínt már ismertük. Az elvi felvetésünket ezekkel a konkrét példákkal alátámasztottuk, amit a Legfelsőbb Bíróság elismert és ennek nyomán rendelte el az általunk megnevezett 1152 szavazókörben az eredmény újbóli megállapítását. Magyarország többrendbéli tragédiájának egyik okozója ez a választási törvény, amely úgy fogalmaz, és amelyik ennek eredményeképp lehetővé teszi, hogy még a Legfelsőbb Bíróság határozatát is elszabotálhatják, akárhány szavazókörben vélünk hibát felfedezni, mert nem azt mondja a törvény, hogy újra meg kell számolni a szavazatokat, hanem csupán az eredményt kell újból megállapítani. Ez a madárnyelvű és csúsztató fogalmazás azt jelenti, hogy a szavazatszámláló bizottság, melynek megkérdőjelezték a munkáját, a törvény szerint eldöntheti, meg kívánja-e újból számolni a kérdéses szavazatokat vagy sem. Vagy azzal állapítja meg az eredményt, hogy mi múltkor is jól számoltuk, most aláírunk egy újabb jegyzőkönyvet, hogy akkor is jól számoltunk, most is - újraszámlálás nélkül - ugyanarra az eredményre jutottunk.
- A törvény szerint ugyanazok végzik az új jegyzőkönyv kitöltését, akik esetleg csaltak?
- Így van. Micsoda képtelenség ez! Az európai jogban nincs még egy ilyen helyzet, hogy egy feljebbviteli instancia ugyanaz legyen, akinek a munkáját megkérdőjelezik. Ráadásul meg se kell ismételnie a számlálást, elég, ha kitölt egy új jegyzőkönyvet.
A tizenegyezer szavazókör számszerű eredményeinek vizsgálatakor felfigyeltünk valamire, ugyanis mint népszavazási kezdeményezők megkaptuk az eredményeket elektronikus formában az Országos Választási Bizottságtól, az utolsó szavazókörig elmenően. Feltűnt egy csoport olyan szavazókör, ahol az eredmény ellentmondásosnak tűnt, ugyanis az első kérdés, mely a kórház magánosításáról szólt, valamint a második kérdés között nem volt lényeges, szemléletbeli különbség, mégis ezekben a szavazókörökben az első kérdésre igennel szavaztak döntő többségben, a második-, az állampolgári kérdésben viszont döntő többségben nemmel szavaztak. Erre pedig senki nem bíztatta a magyarországi szavazókat! Egyetlen párt se, az egyházak se, senki. Vagy azt mondták, hogy igen, igen, vagy azt mondták, hogy nem, nem. Ez alól csupán az MDF volt a kivétel, aki azt mondta, hogy a kórház privatizációra szavazzanak nemmel, de az állampolgárságra igennel. Olyan viszont, hogy a kórház privatizációra szavazzanak igennel, s az állampolgárságra nemmel, ilyet senki sehol nem kért! S ekkor szembeötlött, hogy nagyon sok helyen fordított eredmény született. Számítógépesen kiszűrtük ezeket a helyeket, ahol pl. 510 igen, és 720 nem szavazatot találtunk. Tehát majdnem ugyanazok a számok szerepelnek, de tükör-fordításban. Küszöböt állítottunk, hogy 10% eltérés legyen a két értékpár között és kijött 2000 szavazókör. Amikor lecsökkentettük ezt a küszöböt 5%-ra, akkor maradt 1152 szavazókör. Azokon a helyeken, ahol fel tudtuk bontatni az urnákat, egyértelműen igazolódott a feltevésünk. Egyszerűen fordítva írták be az eredményt a jegyzőkönyvbe.
- Miért csak négy helyen kérték az urnák felbontását?
- Mert erre jogilag nem volt lehetőségünk, csak lélektani megoldásunk. Az az emberünk, aki kérte az urnák felbontását, olyan ellentmondást nem tűrő magatartással lépett fel, hogy megijedt tőle a bizottság, és tartva a komolyabb botránytól, inkább kibontották az urnákat és újraszámolták a szavazatokat. Mind a négy helyen - szerepel a könyvemben, melyet a népszavazás első évfordulóján megírtam -, csalás történt, s ezt nyilvánosságra hoztam. Ezek mind olvashatók a Gyújtatlan gyulladjék (Gondolatok a 2004. december 5-i népszavazási kísérletről) című könyvemben.
- Ön azt állítja, hogy hatszázezer szavazatot elcsaltak a kettős állampolgárság kérdéskörben tett szavazáskor?!
- Igen, ezeket mi azonosítottuk. De ennél több lehet, mert például nem vizsgáltuk azokat az eseteket, amikor mind a két eredményt megfordították, mert ilyet is találtunk.
- Ez a kérdés azért is érdekes, mert elterjesztették azt a hírt, hogy a Magyarországon élő magyarság megtagadta az anyaország határain kívül élő testvéreit. Hallgathattuk, micsoda szégyen, hogy nem álltunk ki egymásért, miközben ezek szerint ez a rémhír sem igaz!
- Ez a legszörnyűbb! Gondoljuk el, voltaképp ügydöntő erejű volt a népszavazás, még olyan körülmények között is, hogy a miniszterelnök és az egész kormánypárt riogatta Magyarország népét, másfél nappal a népszavazás előtt pedig Gyurcsány a Televízióban a nagy vitaesten arra bíztatta nézőit, hogy maradjanak otthon, ne menjenek el szavazni, ha jót akarnak! Ilyen lelkiállapotban is ügydöntő erejű volt a népszavazás, ha ezt a hatszázezer szavazatot a helyére tehettük volna. Vagyis nem a nemek oldalára, hanem az igenek oldalára. Gondoljunk bele, micsoda szörnyű csapást mértek ezek a csalók a magyar nemzetünkre! Hányszor ostorozták és ostorozzák ma is egymást a magyarok: megtagadtad magyar testvéred, áruló vagy, lelketlen vagy, eszement vagy. S hányan mondták már ki, hogy itt nincs is magyar nemzet, mert minden szertefoszlott.
És most lehet elolvasni a 2009.-ben, Lipusz Zsolt által írt jegyzetet:
Így uszította saját nemzetük ellenaz elbutított magyarokat az MSZP-SZDSZÖt esztendeje Csonka-Magyarországon népszavazást tartottak arról, hogy a trianoni, majd a második párizsi diktátum következtében elszakított, és az új határokon túlra került magyarok visszakapják-e a magyar állampolgárságot, ami egy normális korban, egy normális, ép nemzettudattal rendelkező nép esetében eleve nem lehet kérdés.
A voksolás végeredménye lesújtó volt: mivel sem az igen, sem a nem szavazatok aránya nem érte el a 25%-ot (a választásra jogosultak mindössze 37,5%-a járult az urnák elé), eredménytelenül végződött a népszavazás. Azt a döbbenetet szerencsére nem kellett átélnünk, hogy a nem szavazatok kerüljenek többségbe, mert – hajszálnyi különbséggel ugyan – igennel voksolt a döntésre jogosultak 51,5%-a. Ennek ellenére közbotrányszámba megy, hogy az országban a mintegy 8 millió választójoggal rendelkező felnőtt soraiból csupán 1,5 millió akadt, akinek számára természetes volt a nemzeti összetartozás, s hogy Kárpát-medencei testvéreinket megilleti a magyar állampolgárság.
Sajnálatos, hogy a magyar nacionalizmus, az egészséges nemzettudat ma súlyos betegségben szenved. S miután a közéletünkben naponta felbukkanó bizonyos történelmi fogalmaink használatát illetően meglehetős zűrzavar uralkodik ma hazánkban, tisztázzuk: a nacionalizmus az egészséges modern kori, polgári nemzettudatot jelenti, s mint ilyen, a legtermészetesebb módon vállalható, egyébként sem irányul más közösség, nemzet ellen. A magyar nacionalizmusra különösképpen igaz ez a megállapítás. A dualizmus korában olyan – az egész akkori Európában példa nélkül álló – tolerancia érvényesült Magyarországon a nemzetiségeinkkel szemben, amely lehetővé tette számukra, hogy szabadon alapíthassanak politikai pártokat, gazdasági társulásokat, bankokat, kulturális egyesületeket, s magától értetődően részt vehessenek a közéletben. E jogokkal oly mértékben éltek is (olykor visszaéltek), hogy Erdélyben még a „magyar világban”, tehát 1918 előtt jelentős földterületek kerültek magyar úri birtokos tulajdonából román kézbe.
Ami az állampolgárság kérdését illeti, a trianoni döntés következtében idegen államok fennhatósága alá került 3,3 millió testvérünk soha nem mondott le magyar állampolgárságáról, attól az új államok vezetése a későbbiekben megfosztotta őket. Már csak ezért is lett volna a legtermészetesebb dolog annak visszaadása – már 1990-ben – a még életben lévő egykori magyar állampolgároknak, illetve leszármazottaiknak.
Vajon hogyan és miért következhetett be öt esztendeje az a gyalázat és nemzeti tragédia, hogy nem sikerült döntést, eredményt elérnünk a kettős állampolgárság kérdésében? A választ egy rövid történelmi áttekintés révén adhatjuk meg.
A két világháború között, a Horthy-korszakban, minden csonkaországi magyar véleményét képviselve, valamennyi hazai politikai erő fő külpolitikai célkitűzése a revízió, vagyis a Trianon által okozott nemzeti megaláztatás orvoslása, s az egykori történelmi határok legalább részbeni, illetve teljes helyreállítása volt. A mindenkori kormányok, az akkori hivatalos magyar diplomácia minden tőle telhetőt el is követett, hogy külföldön, akár a velünk az első világháborúban ellenséges oldalon harcoló országokban is (pl. Angliában a Rothermere-akció 1927-től) támogatókat szerezzen a magyar ügynek. Elsősorban persze a volt szövetséges, Németország támogatása jöhetett szóba, különösen azután, hogy a weimari köztársaság – napjaink hazai viszonyaira kísértetiesen emlékeztető – totális közéleti-szellemi nihiljét és általános lezüllését a harmadik birodalom dinamikus, a versailles-i rendszer teljes revízióját célzó külpolitikai törekvései váltották fel. Az eredmény nem is maradt el. Német-olasz nagyhatalmi döntőbíráskodás, illetve a Magyar Királyi Honvédség önálló katonai akcióinak köszönhetően legalább a részleges etnikai alapú revíziót sikerült 1938 és 1941 között végrehajtani. Ennek eredményeként újra a magyar államhatárok közé került a magyarság több mint 95%-a, s északkelet-keleti irányban mintegy 600 km hosszan helyreállt a régi, történelmi határ. Sajnálatos módon a tengelyhatalmak elveszítették a második világháborút (nem mellesleg: ennek következtében Európa keleti felében a bolsevik kollektivizmus, nyugaton pedig az amerikai, szélsőségesen individualista alapozású neoliberális degeneráció diadalmaskodott, amely mára egyfajta etnikai-kulturális elposványosodással szükségszerű szimbiózisban összeolvadva a végpusztulás szélére juttatta a fehér emberfajt s az általa teremtett civilizációnkat), s a szövetségesek hatványozottan büntették hazánkat: fél évszázadra a szovjet érdekszférába kerültünk, s Sztálin, azon túl, hogy hadseregével megszállta az ország területét, bevezette a bolsevik típusú politikai rendszert is, nyakunkra ültetve a kominternes-NKVD-s kiképzésben részesített Rákosi (Rosenfeld) Mátyás, Gerő (Singer) Ernő és Péter Gábor (Eisenberger Benjámin) által vezetett moszkovita kommunistákat. Az internacionalista-ateista alapokon nyugvó kommunista ideológia terjesztése ellenére a magyar nemzet gerincét ekkor még nem sikerült megtörniük, ezt bizonyítja 1956 heroikus szabadságharca, melyet nemzetünk az akkori világ leghatalmasabb hadseregével szemben a nemzeti függetlenségért, s egy kommunizmus nélküli jövő reményében vívott.
A Kádár-rendszerben viszont máig ható, nemzettudatunk súlyos deformálódását előidéző folyamatok indultak el. A Marx és Lenin által megfogalmazott internacionalista hivatalos ideológia tovább élt, ennek következtében a budapesti vezetés nem létezőnek vette a 3 milliós Kárpát-medencei magyar kisebbség ügyét, illetve azon állam belügyének tekintette ezt, amelynek területén az adott magyar közösség élt. Belföldön pedig elkezdődött az ún. szocialista kispolgárosodás folyamata. Miként az közismert, az ún. kádári alku lényege az volt, hogy bizonyos, szűkre szabott keretek között a hatalom eltűrte az emberek anyagi gyarapodását, cserében viszont le kellett mondaniuk a közügyek intézéséről, feltétel nélkül el kellett fogadniuk a diktatórikus kommunista hatalmat, a szovjet függőséget, illetve mindazon rendelkezéseket, „játékszabályokat”, amelyeket a hatalom előírt számukra. Ennek köszönhetően mintegy három évtized alatt kialakult Magyarországon az a mentalitás, hogy egyfelől politikával nem foglalkozunk, nem hogy a Kárpát-medencei testvéreink sorsát illetővel, de a saját, legszemélyesebb, helyi dolgainkra vonatkozóval sem, másfelől az egyéni érdek mindenek elé helyezése megszüntette a társadalmi szolidaritást még a hazai társadalmi csoportok között is. Az 1956. évi eseményekből levont egyik következtetésként ezt a gondolkodásmódot a hatalom céltudatosan erősítette is. Az 1970-es évtizedben néhány évre még a történelem érettségit is eltörölték Kádárék, s annak már rövid távon is katasztrofális következményei voltak. Ebből az időszakból valók azok a kézen-közön terjedő rémtörténetek, amikor például Székelyföldön kiránduló egyetemisták érdeklődtek a helyiektől afelől, hogy hol sikerült nekik több száz kilométerre az államhatártól ilyen szépen magyar nyelven megtanulniuk.
Egy ilyen szellemi-tudati állapotban lévő közösséget – sajnos nem nemzetet, hanem már csak lakosságot – ért egy újabb birodalmi-hatalmi átrendeződés 1990 táján. Tárgyunk szempontjából a legfontosabb változást az jelentette, hogy csúcsra járatva megindult a magyar állampolgárok kifosztása és egzisztenciális ellehetetlenítése, amely, napjainkra elérve a csúcspontját, odáig jutott, hogy százezres nagyságrendben mérhető azon honfitársaink száma, akik elveszítik otthonukat, illetve kerülnek az utcára. Másfelől olyan tudatrombolás vette kezdetét a konzumidiotizmus uralkodóvá válásával, valamint a vulgárprimitív kereskedelmi média monopolhelyzetbe kerülésével, amely mára a magyar társadalom jelentős részének teljes mentális leépüléséhez vezetett. Egy ilyen szellemi-tudati állapotban lévő emberi halmaz esetében megszűnik mindenfajta közösségi, kohéziós erő, szolidaritás, a spirituális értékek, a művészet megtartó ereje. A nyers materializmus és az önérdek válik kizárólagossá a társadalomban. Az ilyen mentális állapotú közösség tagjai szükségképpen ellenséget, eltávolítandó riválist látnak a másik emberben, különösen, ha az egy távolabbi régióból, esetleg a jelenlegi határokon túlról érkezik az új hazába. Mi több, elegendő e közösség tagjait a potenciális „veszéllyel” fenyegetni, hogy mindez esetleg bekövetkezhet.
E mélyebb, társadalom-lélektani okok mellett az is kellett a népszavazás eredménytelenségéhez, hogy az akkori kormány alávaló, hazug, magyarellenes, az emberekben lakozó legalantasabb érzések felkeltésére irányuló kampányba kezdjen a kettős állampolgárság bevezetése ellenében, s egyebek között 23 millió román áttelepülésével riogassa a politikában és történelemben teljesen járatlan magyar állampolgárokat. Minthogy akkor a szocialista-szabaddemokrata koalíció még jelentős támogatottsággal rendelkezett, a tragédia valóban bekövetkezett 2004. december 5-én. S akkor joggal érezhettük azt, hogy bekövetkezett a második, önként vállalt Trianon. Hiszen az első, ránk kényszerített „csak” területileg szakította el tőlünk a nemzeti közösség harmadát, a második, önként magunkra vett viszont azzal a következménnyel fenyegetett, hogy a szellemi-lelki összetartozás is megszűnik a magyarországi és a Kárpát-hazai magyarság között. Szerencsére az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki magyarság hamar felismerte, hogy a nemzetellenes, idegen hatalmi érdekeket képviselő, kormánynak mondott budapesti IMF-helytartóságnak semmi köze sincsen a magyarsághoz és az össznemzeti, egyetemes magyar érdekekhez.
Ráadásul 2006 ősze óta jelentős átrendeződés ment végbe a hazai politikai palettán. A legjelentősebb fejlemény a nemzeti radikális oldal örvendetes megerősödése, amely azt eredményezte, hogy ezen oldal fő képviselője, a Jobbik három képviselőjét is bejuttatta az Európai Parlamentbe a 2009 nyarán tartott választásokon. A magyar nemzetpolitika szempontjából ez azért örvendetes, mert jelenleg a Jobbik az egyetlen politikai erő, amely következetesen kiáll a nemzetközi fórumokon a kisebbségbe kényszerített magyarság érdekei, autonómiatörekvései és az esetleges határkorrekció mellett. Ugyanakkor az is örvendetes, hogy az új, radikális nemzedéknek sikerült kialakítania a politikai diskurzusnak egy olyan nyelvezetét, amelyre – nagy bánatukra – a neoliberálisok már semmiféle hatással nincsenek, s az ún. politikai korrektség dogmái sem kötik gúzsba őket.
Amennyiben ez a belpolitikai fordulat állandósul és kiteljesedik, nemzettestvéreink is bizakodhatnak, hogy sorsuk belátható időn belül jobbra fordul, s az öt évvel ezelőtti gyalázat soha nem ismétlődik meg még egyszer.
Lipusz Zsolt
Lipusz Zsolt
2009. december 4., péntek
Házkutatás van a BKV-nál
2009.12.04. 21:01 - Index
A BKV székházába több rendőr érkezett az esti órákban, tudta meg az Index. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője közölte, hogy nem ők vizsgálódnak a BKV-nál.Információink szerint a rendőrök a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság állományához tartoznak. Megkerestük Horváth Fannit, az RRI szóvivőjét, aki későbbre ígért tájékoztatást.
Információink szerint a középvezetőket behívták, hogy számoljanak el egyes iratokról. Úgy tudjuk, külön kikötötték, hogy a vezérigazgató és helyettesei ne menjenek be.A BRFK már március óta vizsgálódik a BKV-nál különböző okok miatt. Két, párhuzamosan zajló büntetőeljárás keretében vizsgálják a céget: az egyik nyomozás a BKV végkielégítési gyakorlatát, a másik a különböző tanácsadói szerződések törvényességét vagy jogszerűtlenségét tisztázná.
A BKV székházába több rendőr érkezett az esti órákban, tudta meg az Index. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője közölte, hogy nem ők vizsgálódnak a BKV-nál.Információink szerint a rendőrök a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság állományához tartoznak. Megkerestük Horváth Fannit, az RRI szóvivőjét, aki későbbre ígért tájékoztatást.
Információink szerint a középvezetőket behívták, hogy számoljanak el egyes iratokról. Úgy tudjuk, külön kikötötték, hogy a vezérigazgató és helyettesei ne menjenek be.A BRFK már március óta vizsgálódik a BKV-nál különböző okok miatt. Két, párhuzamosan zajló büntetőeljárás keretében vizsgálják a céget: az egyik nyomozás a BKV végkielégítési gyakorlatát, a másik a különböző tanácsadói szerződések törvényességét vagy jogszerűtlenségét tisztázná.
A Margit híd felújításának szerződései, kifizetései az Indexen
Kepes átadta a Flores-interjút
2009. december 4., péntek 17:06 | Frissítve: 1 órája
Átadta a Magyarországon vizsgálódó két bolíviai parlamenti képviselőnek a korábban Eduardo Rózsa Flores-szel készített interjú spanyol nyelvre fordított szövegét Kepes András - közölte a televíziós személyiség jogi képviselője.
A nap folyamán találkoztak a két dél-amerikai honatyával, a beszélgetést kamerával rögzítették - mondta Papp Gábor, ez utóbbi lépést "egyfajta szükséges óvatosságnak" nevezve.
Mint mondta, a beszélgetés során a magyar tévés kimerítően válaszolt a feltett kérdésekre, de eddig Magyarországon el nem hangzott újdonsággal nem szolgált a bolíviai képviselőknek.
A héten először Írországban, majd Magyarországon vizsgálódott két bolíviai ellenzéki képviselő, Bernardo Montenegro és Pablo Banegas az ügyben; az érintett három magyar itthoni hátteréről is érdeklődtek a politikusok, akik nem akarják lezártnak tekinteni az áprilisi Santa Cruz-i kommandósakció nyomozását a dél-amerikai országban.
Rózsa-Flores szülővárosa védelmét szervezte
2009. április 21., kedd 21:35 | Frissítve: 2009. április 22.
---------------------------------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------------------------
A bolíviai-horvát-magyar kalandor elutazása előtt Kepes Andrásnak elmondta, miért megy szülőföldjére: felkérték, hogy védje meg a kormányerőktől Santa Cruzt. A riporter szerint a kedden bemutatott felvétel gyakorlatilag Eduardo végrendelete volt, mert csak benne bízott meg.
Rózsa-Flores azt mondta, másfél évvel korábban Santa Cruzból kérték fel, mert "kezdett olyan helyzet kialakulni az országban, hogy félő volt, erőszakos cselekményekre kerülhet sor". Az őt megkeresők célja az, hogy politikai eszközökkel, "de erőt felmutatva" elérjék Santa Cruz függetlenségének kikiáltását.
A függetlenség is benne volt a pakliban
Szerinte attól lehetett tartani, hogy a kormányerők "letarolják a tartományt, felkészültünk arra, hogy kikiáltjuk a függetlenséget és csinálunk egy új országot". A pénz rendelkezésre állt, a fegyvereket nem legális csatornákon keresztül szerezték be - mondta.
Állítása szerint az országba "nem turistaként" érkezett, hanem Brazília felől, a zöldhatáron át.
Amikor megkérdezték tőle, mennyi pénzért vállalja a feladatot, azt felelte, nincsenek feltételei, a hazájáért teszi. "Zsoldos sose voltam, sose leszek" - mondta az interjúban.
Ez volt a végrendelete
Magyar Racka Tenyészet
http://www.magyarrackatenyeszet.hu/
Magyar Racka Tenyészet
http://www.magyarrackatenyeszet.hu/
Magyar racka tenyésztő
http://www.magyarrackatenyeszet.hu/tenyeszto.php
Magyar Racka Tenyészet
http://www.magyarrackatenyeszet.hu/
Magyar racka tenyésztő
http://www.magyarrackatenyeszet.hu/tenyeszto.php
2009. december 2., szerda
Elhunyt Szörényi Éva színművésznő
2009. december 2., szerda 6:14 InfoRádió / MTI
Életének 93. évében Los Angeles-i otthonában elhunyt Szörényi Éva Kossuth-díjas színművésznő. A harmincas-negyvenes évek egyik legsikeresebb és legnépszerűbb magyar színművésze 1956-ban a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának tagjaként részt vett az forradalomban, ezért el kellett hagynia Magyarországot. 1957-től az Egyesült Államokban élt. Személyes jó barátja volt Márai Sándor írónak és több 1956-os emigráns költőnek. Klasszikus és modern művekben, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez.
Szörényi Éva 1917. május 26-án született Budapesten. 1933-ban lépett először színpadra. 1935-ben végzett a Színművészeti Akadémián és még abban az évben a Nemzeti Színház tagja lett és eljátszotta élete első filmszerepét, György István A nagymama című filmjében. Nagy sikere volt egyebek mellett a Noszty-fiú esete Tóth Marival című filmben.
A Nemzeti Színházban több rendezésben évekig alakította mindhárom nagy magyar klasszikus főszerepét, Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban és Tündét a Csongor és Tündében. Számos Shakespeare-tragédiában és -vígjátékban formálta meg a főszereplő karakterét, a klasszikus drámák mellett előszeretettel lépett fel magyar és külföldi írók darabjaiban is.
A magyar közönség majd 30 film főszereplőjeként láthatta, olyanokban, mint a Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937), továbbá a Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941) és a Fűszer és csemege (1940).
A színházi és a filmes munka mellett Szörényi Éva hangja a Magyar Rádióban is gyakran hallható volt, emlékezetes irodalmi műsorok, színdarabok szereplőjeként.
A Nemzeti Színház forradalmi bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként 1956 októberében részt vett a forradalomban, majd annak leverését követően családjával hazája elhagyására kényszerült, az Egyesült Államokban előbb a keleti parton, majd Los Angelesben élt.
Szörényi Éva hivatását az Újvilágban is folytatta, 1957-ben már főszereplőként láthatták az amerikai televízió nézői. Szabó Sándorral az emigráció színészeit összegyűjtve megalapította a New York-i Petőfi Színházat, ahol több éven keresztül játszott a színpadon. Számtalan jótékony célú előadást rendezett New Yorkban és Los Angelesben, például az árvízkárosultak és a határon túli magyar iskolák megsegítése érdekében. Több mint öt évtizeden át színházi és irodalmi előadásokat rendezett szerte a világon, így az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában.
Szörényi Éva nem csupán a magyar kultúra és művészet megbecsült képviselője volt, hanem az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének és eszmeiségének egyik legkiemelkedőbb ápolója. A Magyar Szabadságharcos Szövetség alapító tagja volt 1957-ben Amerikában, majd annak munkájában aktívan részt vett. A forradalom 50. évfordulója méltó megünneplésének előkészítésére másokkal létrehozta a Remember Hungary 1956 Bizottságot, amelynek elnöke volt.
Szörényi Éva életművét számtalan kitüntetéssel díjazták. 1952-ben a Bánk bán című drámában Melinda megformálásáért Kossuth-díjat, 1954-ben érdemes művész-díjat kapott. 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 1994-ben Nagy Imre-emlékplakettet, 1997-ben Magyar Örökség Díjat, 2006-ban 56-os Emlékérmet és 2008-ban Mindszenty Emlékérmet kapott.
Életének 93. évében Los Angeles-i otthonában elhunyt Szörényi Éva Kossuth-díjas színművésznő. A harmincas-negyvenes évek egyik legsikeresebb és legnépszerűbb magyar színművésze 1956-ban a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának tagjaként részt vett az forradalomban, ezért el kellett hagynia Magyarországot. 1957-től az Egyesült Államokban élt. Személyes jó barátja volt Márai Sándor írónak és több 1956-os emigráns költőnek. Klasszikus és modern művekben, tragédiákban és vígjátékokban egyaránt kiemelkedő alakítások fűződnek nevéhez.
Szörényi Éva 1917. május 26-án született Budapesten. 1933-ban lépett először színpadra. 1935-ben végzett a Színművészeti Akadémián és még abban az évben a Nemzeti Színház tagja lett és eljátszotta élete első filmszerepét, György István A nagymama című filmjében. Nagy sikere volt egyebek mellett a Noszty-fiú esete Tóth Marival című filmben.
A Nemzeti Színházban több rendezésben évekig alakította mindhárom nagy magyar klasszikus főszerepét, Évát Az ember tragédiájában, Melindát a Bánk bánban és Tündét a Csongor és Tündében. Számos Shakespeare-tragédiában és -vígjátékban formálta meg a főszereplő karakterét, a klasszikus drámák mellett előszeretettel lépett fel magyar és külföldi írók darabjaiban is.
A magyar közönség majd 30 film főszereplőjeként láthatta, olyanokban, mint a Barátságos arcot kérek (1935), Mária nővér (1936), A Noszty-fiú esete Tóth Marival (1937), továbbá a Szüts Mara házassága (1941), Régi keringő (1941) és a Fűszer és csemege (1940).
A színházi és a filmes munka mellett Szörényi Éva hangja a Magyar Rádióban is gyakran hallható volt, emlékezetes irodalmi műsorok, színdarabok szereplőjeként.
A Nemzeti Színház forradalmi bizottságának a társulat által megválasztott társelnökeként 1956 októberében részt vett a forradalomban, majd annak leverését követően családjával hazája elhagyására kényszerült, az Egyesült Államokban előbb a keleti parton, majd Los Angelesben élt.
Szörényi Éva hivatását az Újvilágban is folytatta, 1957-ben már főszereplőként láthatták az amerikai televízió nézői. Szabó Sándorral az emigráció színészeit összegyűjtve megalapította a New York-i Petőfi Színházat, ahol több éven keresztül játszott a színpadon. Számtalan jótékony célú előadást rendezett New Yorkban és Los Angelesben, például az árvízkárosultak és a határon túli magyar iskolák megsegítése érdekében. Több mint öt évtizeden át színházi és irodalmi előadásokat rendezett szerte a világon, így az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában.
Szörényi Éva nem csupán a magyar kultúra és művészet megbecsült képviselője volt, hanem az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének és eszmeiségének egyik legkiemelkedőbb ápolója. A Magyar Szabadságharcos Szövetség alapító tagja volt 1957-ben Amerikában, majd annak munkájában aktívan részt vett. A forradalom 50. évfordulója méltó megünneplésének előkészítésére másokkal létrehozta a Remember Hungary 1956 Bizottságot, amelynek elnöke volt.
Szörényi Éva életművét számtalan kitüntetéssel díjazták. 1952-ben a Bánk bán című drámában Melinda megformálásáért Kossuth-díjat, 1954-ben érdemes művész-díjat kapott. 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 1994-ben Nagy Imre-emlékplakettet, 1997-ben Magyar Örökség Díjat, 2006-ban 56-os Emlékérmet és 2008-ban Mindszenty Emlékérmet kapott.
Hírek - röviden
Lemondott Draskovics Tibor
Lemondott Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. A tárca közleménye szerint a politikus azért döntött így, mert az általa vállalt jogalkotási feladatok jelentős részét sikerrel elvégezték, (!?) a következő időszak pedig már sokkal inkább pártpolitikáról, mint szakmai munkáról szól majd.A Hírszerző internetes portál úgy tudja: a Gyurcsány Ferenc bizalmi emberének számító Draskovics az üzleti világban folytatja pályafutását, bársonyszékét pedig a következő hónapokra egy MSZP-s politikus kaphatja meg.
Bajnai sajnálja, de elfogadja...
(...)
„Bőven itt volt az ideje”
Végigtekintve Draskovics botránykrónikáján, bőven itt volt az ideje távozásának – olvasható a Fidesz közleményében. Ugyanakkor az egész Gyurcsány–Bajnai-kormánynak már régen ugyanezt kellett volna tennie – teszik hozzá. Távozásukkal újabb öt hónapnyi kilátástalan vergődést spórolhatna meg Magyarország – zárul a közlemény.(hírTV, FH, OS)
Sérültek az ellentüntetők jogai a homoszexuálisok felvonulásán
Több ponton is visszásságokat tárt fel az ombudsman a szeptemberi homoszexuális-felvonulással kapcsolatos rendőri intézkedéseknél. Megállapításai szerint a rendőrség - a többi között - megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát és veszélyeztette az ellentüntetők és egyes rendőrök testi épségét.Tovább>>
A tartomány összes rendőrét kirúgják a Fülöp-szigeteki mészárlás után
A Fülöp-szigetek hatóságai szerdán bejelentették, hogy az összes rendőrt, 1092 embert váltanak le tisztségükből abban a déli tartományban, ahol a múlt héten politikai mészárlás történt. A rendőröket azért váltják le más kollégákra, mert félő, hogy a biztonságiak közül többen is részt vettek az 57 ember meggyilkolásában. A mészárlás ügyében hétfőn huszonöt rendbeli gyilkossággal vádoltak meg az ügyészek egy polgármestert.Tovább>>
Hagyó Miklós távol marad, ha a BKV gyanús ügyeiről van szó
Második alkalommal sem jelent meg a költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának ülésén Hagyó Miklós. A testület szerdán a BKV másfél milliárd forintos végkielégítési ügyeiről szóló vizsgálatot tárgyalta volna, ahová a területért az abban az időszakban felelős főpolgármester-helyettest is meghívták. A bizottság szocialista tagjai is távol maradtak, így a testület határozatképtelen volt.Tovább>>
Moszkvában kezdi az évet Bajnai
(Megj:Pedig ő nem is jobbikos)Bajnai Gordon 2010 elején Moszkvába látogat, a hivatalos út előkészítéséről tárgyalt Athénban Balázs Péter külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval – tudatta szerdán a külügyminiszter. Balázs Péter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) éves miniszteri értekezletén vett részt.Tovább>>
Fidesz: a kormány offshore cégre bízta a jogosítványok gyártását
A Fidesz szerint indokolatlan és elfogadhatatlan, hogy a kormány nevében a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) egy mindössze egy főt foglalkoztató offshore céget bízott meg a vezetői engedélyek gyártásával 250 millió forint értékben - jelentette ki Balsai István, az ellenzéki párt jogi igazgatója.Tovább>>
Orbán Viktor a tiltakozó közgazdászokkal konzultál
A költségvetés elfogadása ellen a napokban tiltakozó 29 közgazdásszal konzultál pénteken Orbán Viktor. A Fidesz elnöke a szakemberekkel megvitatja a költségvetés elfogadása után kialakult helyzetet - jelentette be szerdán délelőtt Koszorús László, a Fidesz elnöki stábjának helyettes vezetője.Tovább>>
2009. december 1., kedd
caca -Kommandósok vitték el a Gárda székely tagjait Kolozsváron
- milliós bűntetés a szervezőnek Dec 1, '09 4:49 PMLink
Link: http://kuruc.info/r/26/51436/
Isten hozott! | Szívesség Közösség
http://szivesseg.net/
Bemutató a weboldalból:
Bemutató a weboldalból:
–› adni JÓ – és ...
–› kapni sem rossz
:-)
–› kapni sem rossz
:-)
Mit lehet tenni
Javaslatok
jelzáloggal terhelt lakásaikban élő banki adósok részére, a kilakoltatás megakadályozása érdekében
1.Ha látjuk, hogy nem tudjuk fizetni a következő törlesztőrészletet, levelet kell írni a hitelt folyósító pénzintézetnek ( továbbiakban: bank), kérve a hitelszerződés módosítását, ajánlatot téve az elfogadható mértékű havi törlesztőrészlet mértékére. (ld. méltányossági kérelem mintája: http://www.hitelesek.hu/images/hitelesek/meltanyossagi_kerelem.doc) Ezt a levelet meg kell küldeni a PSZÁF számára is, ezt a tényt a levélen fel kell tüntetni.
2.Ha a bank elutasítja a javaslatot, a PSZÁF-hez kell fordulni, jelezve, hogy a bank nem akar közreműködni a válságkezelésben (PSZÁF Ügyfélszolgálat, 1535 Budapest, 114., Pf.: 777 )
3.Ha a bank felmondja a szerződést, akkor azonnal regisztrálni kell a hitelesek.org honlapon, megjelölve a felmondás napját, az árverés vagy az opció gyakorlásának határnapját stb..
4.Meg kell keresni a lakhelyünkön élő más hitelkárosultakat, létre kell hozni vagy csatlakozni kell közösségeikhez. E közösségek célja az , hogy egymás számára segítsenek a bajban: átadják tapasztalataikat, ezeket megküldjék a hitelesek.org-ra, riasztás esetén egymás megsegítésére siessenek. A kérdés hitelesítését követően támogatni kell a VÉSZ népszavazási kezdeményezését, amely így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon senkit ne lehessen kilakoltatni, jogszerűen elfoglalt, egyetlen otthonából?”
5.Ha a hitelfelvevő családjában a keresők munkaviszonya megszűnt, vagy más okból nincs jövedelmük, el kell menni a területileg illetékes Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatához, és ott jogi szolgáltatás igénybevételéhez kell peren kívüli jogi segítségnyújtási kérelmet beadni, vagy pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kell kérni. Letölthető innen: http://irm.gov.hu/download/kerelem_nyomtatvany.pdf/kerelem_nyomtatvany.pdf
6.Az Igazságügyi Hivatal határozatával , a hitelszerződéssel, banki felszólítással, levelezéssel el kell menni az MSZ jogsegélyszolgálatához, annak megyei képviseletéhez, vagy ismerős ügyvédhez, ahol meghatalmazást kell adni az ügy vitelére.
7.Pert kell indítani a bank ellen, lehetőleg több károsulttal együttesen, felperesi pertársaságot alkotva. Fontos, hogy a zálogjoggal vagy opciós joggal érintett ingatlanra a perindítás feljegyzését kérjék – soron kívül- a bíróságtól! A per során- a jövedelmi viszonyoktól függően- költségmentességet ( ebben az esetben az állam viseli a peres eljárás minden költségét, ez akkor adható, ha bizonyos Ft-ot nem ér el a kérelmező családjában egy főre jutó jövedelem) vagy illetékfeljegyzési jogot ( ebben az esetben nem kell az eljárási illetéket a perindításkor megfizetni) kell kérni, a megfelelő formanyomtatványon ( letölthető: http://www.birosag.hu/engine.aspx?page=nyomtatvanyok)
8.Ha közjegyzői okirat vagy bírósági ítélet alapján akarnak végrehajtani, és ennek eredményeként kilakoltatni, akkor végrehajtási kifogást kell beadni a bírósághoz a végrehajtó lépései ellen: árverési érték, valamilyen végrehajtási cselekmény, jogsértés, elfogultság, árverezővel való összejátszás stb. esetén.
9.Ha a közvetlen banki végrehajtásról, vagy bírósági végrehajtásról kap tájékoztatást, akkor azonnal jelezni kell ezt a levél megküldésével a helyi önvédelmi csoportnak, ennek híján a hitelesek.org , az msz.jogsegely@gmail.com vagy a vesz.erdekvedelem@gmail.com címeken,
10.A végrehajtás vagy tervezett lakás-átvétel időpontjában, annak helyszínén a helyi önvédelmi csoport tagjai, a sajtó kiértesített képviselői legyenek jelen, ehhez őket és a hitelesek.org honlapot időben értesíteni kell .
dr. Madari Tibor ügyvéd( MSZ Jogsegélyszolgálat)
Ezt most találtam ! Nekünk már késő bánat, de hátha van akin segíthet.
2009. november 30., hétfő
2009. november 29., vasárnap
A " vis maior "
A teljesítés lehetetlenné válása
"Ptk.312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős..."
Részletesen a csatolmányban.
PDF összesen 6 oldal
"Ptk.312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős..."
Részletesen a csatolmányban.
PDF összesen 6 oldal
Attachment: a_vis_maior.pdf
2009. november 28., szombat
„Akikért nem szólt a harang”
| Köszönet érte Anyuschnak | for everyone |
Gondola 2009. november 27. 11:44
Megemlékezés lesz a délvidéki véres események 65. évfordulóján, 2009. november 29-én 13 órakor a Szent István-bazilikában. A szentmisét bemutatja: Dr. Német László SVD, a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke.
Mondjátok el gyermekeiteknek!
Előzmények
Folytatása itt>> „Akikért nem szólt a harang”
Megemlékezés lesz a délvidéki véres események 65. évfordulóján, 2009. november 29-én 13 órakor a Szent István-bazilikában. A szentmisét bemutatja: Dr. Német László SVD, a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke. Mondjátok el gyermekeiteknek!
Előzmények
Folytatása itt>> „Akikért nem szólt a harang”
Pátyon kaszinóvárostól tartanak
INDEX.HU:
/2009/11/20/panamagyanus_oriasberuhazas
Bodoky Tamás
2009. november 20., péntek 07:21 
/2009/11/20/panamagyanus_oriasberuhazas
Bodoky Tamás
2009. november 20., péntek 07:21
Golfpályáról beszél, de több ezer lakásos lakóparkot, két hotelt, konferenciaközpontot, éttermeket és óriásplázát terveztetett egy befektetőcsoport egy Páty külterületén fekvő, százhúsz hektáros, Telkivel határos földterületre. A beruházás ellenzői kaszinóvárost, vigalmi negyedet emlegetnek és törvénytelenségekre gyanakszanak. A földterületeket a terézvárosi ingatlanpanamában szereplő belgák vásárolták fel, a terveket a Balatonring spanyol kivitelezői készíttették a 100 milliárd forintos projekthez.
A budai agglomerációban fekvő Páty önkormányzata 2002-ben adott zöld utat a belga tulajdonú Jabinor Ingatlanberuházó Kft. elképzelésének, amelynek értelmében az ország egyik legnagyobb golfpályája létesülne azon a község külterületén fekvő százhúsz hektáros, Telkivel határos szántóföldön. Páty polgármestere, Bognár András még tavaly is golfpályáról beszélt a sajtónak, ami mellett szálloda, étterem és golffalu kap majd helyet a tízmilliárd forintból megvalósuló beruházással.
Ehhez képest a pátyi önkormányzat képviselőtestületének idén októberben bemutatott – a projektbe bevont spanyol Grupo Milton által készíttetett – tervrajzokon már egy gigantikus lakópark, valamint szállodák, konferenciaközpont, éttermek, bevásárlóutca és bevásárlóközpont láthatók a sportpálya körül. A beruházás hirtelen a tízszeresére nőtt, ma már négyszázmillió euró, vagyis százmilliárd forint projektértékkel számolnak.
A tervrajzokat jegyző spanyol Ribas építésziroda leírása szerint a projekt célja Páty község kiterjesztése és új lakóövezet létrehozása: háromszáz villa, hatszáz ikerház, ezernégyszáz lakás, két hotel, uszoda, konferenciaközpont, iskola és óriáspláza épül a tizennyolc lyukú golfpálya körül.
A pátyi lakosság és a képviselőtestület tagjainak többsége csak most találkozott először ezekkel a grandiózus tervekkel, amelyek többekből ellenérzéseket váltottak ki. Ha a tervek megvalósulnak, a település lakosssága megduplázódhat, az épületek egy részénél harmincméteres magasságot engedne az új szabályozás, ami tízemeletes házakat jelent. Kereskedelmi és vendéglátóipari célra több mint százezer négyzetméter épülne, ami a budaörsi Tesco alapterületének a hétszerese.
A patyicivil.hu honlapon szervezkedő helyiek kaszinóvárostól és ingatlanpanamától tartanak. A tervrajzokból azt vélik kiolvasni, hogy a tervezők bevásárlóutcákat és zárt vigalmi negyedet is terveztek az Újpátyi Megapláza néven emlegetett komplexumba, amelynek a parkolási igénye 8700 gépjármű, és számításaik szerint napi több ezer autóval fogja megnövelni az átmenő forgalmat a környéken, állandósítva a Budakeszi irányában most is gyakran előforduló torlódást.
November elején a szomszédos Telki képviselőtestülete teljes egészében elutasította a szabályozási ezirányú módosítását, hiszen a beruházás Páty Telkivel közvetlenül határos külterületén valósulna meg. Véleményük szerint nem golfpályáról, hanem egy „irtózatos méretű” lakóingatlan-fejlesztésről van szó, ahol néhány év alatt kétezer új háztartás jönne létre. Ez hétezer állandó lakos beköltözését tenné lehetővé, ami Telki jelenlegi lakosságának kétszerese.
Forrásaink szerint a koncepció és a pátyi településrendezési terv újabb módosítása több ponton jogszabálysértő, hiszen a tervezett fejlesztés szigetszerűen elkülönül Páty jelenlegi belterületétől, és nem tartja meg a szomszédos település határától a törvény által előírt minimum kétszáz méteres távolságot sem.
Budakeszi és a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület is elutasítja ezt a településrendezési tervet, mert Páty és a szomszédos települések lakosságát nem tájékoztatták a tervezett fejlesztés léptékéről és annak várható hatásairól. A Pest Megyei Földhivatal sem tartja indokoltnak a terület átminősítését, termőföldvédelmi szempontból.
Terézvárosi belgák
A Páty külterületén lévő százhúsz hektáros területen fekvő földterületeket két magánszemély vásárolta fel korábbi tulajdonosaiktól. Egyikük Polet Rita, Christian Polet belga üzletember felesége. Christian Polet cége, az Ennet Kft. volt az a vállalkozás, amelynek a terézvárosi önkormányzat 2004-ben pályáztatás nélkül, 135 millió forint plusz áfáért adta el az Andrássy út 47. alatt, az Oktogon és a Liszt Ferenc tér sarkán álló palotát.
Az épületről az igazságügyi szakértő később megállapította, hogy még felújítandó állapotban is több mint egymilliárd forintot ér. Az épületben működő kávézó tulajdonosai magasabb vételi ajánlatot tettek az önkormányzatnak, tőlük százötvenmillió forint kenőpénzt kért „egy befolyásos csoport”. Ez az ügy az Andrássy úti ingatlanpanamák egyik legkirívóbb esete volt.
A „golfpályának” kinézett pátyi földeket felvásárló Polet Rita lakcíme a Budakörnyéki Földhivatal nyilvántartásának tanúsága szerint ma is az Andrássy út 47-ben található. A megvásárolt földekre jelzálogot jegyeztetett be a Jabinor Kft., amelyet korábban Sapol Kft.-nek hívtak és az Andrássy út 76-ban volt a székhelye, ugyanabban a lakásban, amelyben az Andrássy út 47-et megvásárló Ennet Kft.-nek is.
A Jabinor Kft. 2006-ban háromszázmillió forinttal támogatta Pátyot, amit a község óvodaépítésre fordított. Nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint ez volt az ára annak, hogy a „golfpályának” kiszemelt mezőgazdasági területre az önkormányzat a befektetőnek megfelelő szabályozást fogadjon el.
Laboda Gábor MSZP-s országgyűlési képviselőt 2008-ban Páty község díszpolgárává választották, mert 2005-ben, az agglomerációs törvény elfogadása előtt módosító indítványával elérte, hogy a szóban forgó terület a törvényben fejlesztési területként szerepeljen, és különleges sportövezeti besorolást kapjon.
Laboda javaslatát az országgyűlés szocialista és szabad demokrata többsége úgy fogadta el, hogy az nemcsak az agglomerációs törvény szövegével volt ellentétes, hanem önmagával is:
”A módosítás indoka, hogy Páty közigazgatási területén, a vázrajzon jelölt területek területi adottságai és a településszerkezeti kapcsolódásuk miatt alkalmasak a beépítésre szánt terület kijelölésére.”
Valójában azonban egy olyan területet jelöltek ki, amely Páty meglévő településszerkezetéhez semmilyen módon sem kapcsolódik.
Sávolyi spanyolok
A projektbe azóta beszállt a Kovács Bence János nevével fémjelzett, Grupo Milton nevű, spanyol székhelyű ingatlanbefektető holding, amely az elmúlt években több nagyprojektben is feltűnt Magyarországon. Részt vesz például a Balatonring nevű sávolyi gyorsaságimotoros-versenypálya építésében, amelynek tizenötmilliárd forintos hitelére októberben nyolcvan százalékos garanciát vállalt az állam.
A Grupo Milton ötmilliárd forintért vásárolt önkormányzati ingatlanokat Pécsen, földterületeket szerzett Tárnokon, Székesfehérváron, és Páty egy másik, az M1-es autópálya mellett fekvő külterületén is.
A 2008-ban bejegyzett Grupo Milton Management Zrt.-t Mervó József vezeti, aki telki lakosként is védelmébe vette a pátyi megaprojektet, mondván, hogy a beruházó hárommilliárd forinttal járul hozzá azokhoz az elkerülő utak fejlesztéséhez, amelyek a teljes térség közlekedési gondjait hivatottak megoldani. Mervó szerint 2010-ben megépül az M1-es autópálya lehajtója Pátynál, ami tehermentesíti majd a Budakeszi felé vezető útszakaszt.
Nevük elhallgatását kérő forrásaink szerint a pátyi megaprojektet a magyar kormány titkos határozattal kiemelt turisztikai beruházásnak nyilvánította és eurómilliókkal támogatja, ezt azonban a kormányszóvivői iroda cáfolta. Pátyról összesen öt pályázat jutott támogatáshoz az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, de nincs köztük a szóban forgó beruházás, és nagyságrendileg sem ilyen léptékű fejlesztésekről van szó, áll a kormányszóvivői iroda válaszában.
Egy furcsa holding
A saját állítása szerint nyolcvanhét céget összefogó, tavaly 580 millió eurós árbevételű, spanyol központú Grupo Milton holdingot az interneten csak Magyarországon emlegetik, másutt nincs nyoma. A Grupo Milton spanyol és angol nyelvű honlapját 2008 februárjában jegyeztette be Mészáros Alexandra a Milton 2006 s.l. nevű spanyol cég nevében, és kizárólag magyarországi és romániai ingatlanprojekteket, elsősorban zöldmezős fejlesztési telkeket kínál. Az sem derül ki a honlapról, mely cégek volnának a spanyol holding tagjai.
A valenciai székhelyű Milton 2006 s.l. Magyarországon a cégnyilvántartás tanúsága szerint 2008 óta számos leányvállalatot alapított, elsősorban spanyol nevű ingatlan-projektcégeket.
A Grupo Milton és a Logistic Land 2009-ben a Balatonring Team és Talmácsi Gábor szponzoraiként tűntek fel a motorsportban. A Logistic Land ugyanakkor még a Grupo Miltonnál is virtuálisabb, ugyanis nem cég, hanem csak a Milton 2006 s.l. bejegyzett védjegye.
A furcsa konglomerátum magyar származású, spanyol állampolgárságú elnöke, Kovács Bence János a Népszabadság a leggazdagabb magyarokról szóló tavalyi toplistáján ötvenmilliárd forintos becsléssel a tizedik helyen szerepelt, a Napi Gazdaság kiadványa viszont nem tartja számon a száz leggazdagabb magyar között.
A Dun & Bradstreet üzleti adatbázisszolgáltató által rendelkezésünkre bocsátott spanyol céginformációk szerint a Milton 2006 s.l. nevű valenciai céget, a „Grupo Milton” brand tulajdonosát 2006-ban alapították, vezetői Kovács Bence János és Mészáros Alexandra, a cégnek összesen három alkalmazottja van.
A háromszázezer euró törzstőkéjű korlátozott felelősségű társaság 2008-ban tizennégymillió eurós összbevételt ért el, működő tőkéje ugyanakkor mínusz hárommillió euró, vagyis olyan mértékben el van adósodva, hogy a cég vagyona már nem nyújt fedezetet a tartozásaira. A D&B értékelése szerint az átlagosnál jóval nagyobb a kockázata annak, hogy a Milton 2006 s.l. csődbe megy.
A cikket itt lehet kommentálni
2009. november 27., péntek
Jó itt Site - Pörzse Sándor az álandó cenzúra miatt otthagyta az ECHO TV-t!
Link
>>Exkluzív interjú Pörzse Sándorral: A mai napon elhagytam az Echo TV-t!<<
Mi idézte elő ezt a sokak számára váratlan döntést?Legutóbbi stúdióbeszélgetésem, amelyet Telki polgármesterével és egy civillel a pátyi ingatlanpanamával kapcsolatban folytattam, nem kerülhetett adásba. Mivel nem először kerültem ilyen helyzetbe, úgy éreztem, elfogyott,körülöttem a levegő, ellehetetlenedett a munkám. Azt is nehéz volt elviselni, hogy a televízió elfogult politikai kérdésekben, és legtöbbször egyoldalúan működik, de azt már végképp nem tudtam elfogadni, hogy ilyen súlyos gazdasági ügyekben, amikor a magyar emberek nyilvánvaló megkárosításáról van szó (ez történik Pátyon), akkor is furcsa, nehezen azonosítható érdekek lehetetlenné teszik azok feltárását..."
A több tízmillióból százezret kapott meg a móri nyomravezető
A veszprémi bíróság hivatalosan is nyomravezetőnek minősítette Szebenyi Istvánt, aki megtalálta a móri vérengzésnél és a veszprémi postásgyilkosságnál használt fegyvereket.
A két ügyért összesen járó 41 millió 700 ezer forintból egyelőre azonban mindössze 100 ezer üti a markát.
Pert nyert a móri fegyverek megtalálója, így hivatalosan is nyomravezetőnek bizonyul - írja a Magyar Nemzet. De hiába követték el az általa megtalált fegyverekkel a móri gyilkosságaokat, a 25 milliós nyomravezetői díjat mégse kaphatja meg, hisz azt már megkapta más. Szebenyi Istvánnak most a hat évvel ezelőtti postásgyilkosság - ezt ugyanazzal a fegyverrel követték el, mint a móri mészárlást - nyomravezetőjének kitűzött egyik díj felét ítélte meg a Veszprém Megyei Bíróság.
A férfi három évvel ezelőtt találta meg a Tatabánya melletti erdőkben a 2002. májusában elkövetett, nyolc halálos áldozatot követelő móri gyilkosságokhoz használt fegyvereket és ruhákat. A fegyverekről először az derült ki, hogy vélhetőleg azokat használták a veszprémi postásgyilkosságoz és kézbesítők elleni támadásokhoz, de később az is világossá vált, hogy Mórnál is ezeket használták. Szebenyi felfedezése példátlan fordulatot hozott a móri ügyben: az akkor már életfogytiglani büntetését töltő Kaiser Edéről kiderült, hogy ugyan sok bűncselekményt követett el, de Mórhoz nincs köze. Amikor ugyanis híre ment annak, hogy Szebenyi fegyvereket és más tárgyakat is talált az erdőben, jelentkezett egy tanú, aki elvezette a rendőröket Nagy Lászlóhoz és Weiszdorn Róberthez. Ők követték el mind a veszprémi, mind a móri gyilkosságokat. Nagy az elkapása után öngyilkos lett, Weiszdornt elítélték.
A két ügyben összesen 41 millió 700 ezer forint nyomravezetői díjat tűztek ki, Szebenyi azonban egyelőre mindössze 100 ezer forintot kap. 25 millió járt Mórért - ezt elvitte Kiglics Attlia. Igaz, ő Kaiser Edéhez és Hajdú Lászlóhoz vezette el a nyomozókat. A rendőrség ugyanakkor már korábban bejelentette: nem kéri vissza a 25 millió forint nyomravezetői díjat Kiglics Attilától, hiába bizonyosodott be, hogy nem Kaiser és Hajdú követte el a móri bűncselekményt. "Azok az információk, amiket kaptunk, nem tartalmaztak valótlan adatot. Indokolatlan lenne visszaperelni, és erre nincs is joggyakorlat. A megkapott információk (...) valósak voltak, más kérdés, hogy az ezekből adott logikai láncolat nem a móri ügy tényleges elkövetőit hozta" - mondta Csizner Zoltán, az NNI igazgatóhelyettese miután kiderült, hogy Nagyék követték el a bűncselekményeket.
A meggyilkolt veszprémi postás ügyében a herendi önkormányzat - itt lakott a kézbesítő - 200 ezer, a Magyar Posta 6,5 millió, a rendőrség 10 millió forintot ajánlott fel. Ezeket a pénzeket az a szemtanú markolta fel, aki azután jelentkezett, hogy Szebenyi megtalálta a fegyvereket, és aki végülis elvezette a rendőröket Nagy Lászlóékhoz. Szebenyi és védője viszont azt állítja, hogy a pénz fele neki jár, hisz nélküle a tanú se jelentkezett volna. Ezért indítottak pert először a herendi önkormányzat ellen. Mivel ezt megnyerték, és Szebenyinek megítélték a 200 ezer felét, most további pereket indítanak.
http://index.hu/bulvar/2009/11/24/a_tobb_tizmilliobol_szazezret_kapott_meg_a_mori_nyomravezeto/#
Megtagadta a vallomást a pécsi ámokfutó
A Pécsi Tudományegyetem rektora szerint az ámokfutó G. Ákos késett az óráról, és azt hitte, társai ezt rosszalják, ezért kiviharzott, majd egy pisztollyal tért vissza. A rendőrség szerint zörgött és zajongott, ezért kiküldték az óráról. A támadót kihallgatták, de megtagadta a vallomást. Az életveszélyes sérült magához tért. 
Kihallgatták csütörtök este a pécsi egyetemi támadás elkövetőjét, de az ámokfutó megtagadta a vallomást, közölte a pécsi rendőrkapitányság szóvivője. A 23 éves G. Ákos a helyi lövészegylet tagja, a gyógyszerészeti kar elsőéves hallgatója csütörtökön, nem sokkal dél előtt kezdett lövöldözni az egyetem gyógyszerészeti fakultásának biofizikai laboratóriumában.
Összesen két tár és negyvenegy lőszer volt a lövöldöző gyógyszerészhallgatónál csütörtökön, mikor a rendőrök elfogták a Pécsi Tudományegyetemen. A rendőrök még nem tudják, hogy pontosan hány lövés dördült, ezt a tanúk vallomásai, a biztonsági kamerák felvételei és fegyverszakértő véleménye alapján fogják kideríteni.
Gyász Pécsen
A lövöldözés részleteiről bővebben itt, a lövöldözőről itt olvashat.
Az egyetem rektora, Gábriel Róbert úgy tudja, hogy G. elkésett a gyakorlati óráról. Az ámokfutást a helyszínen megélő csoporttársaitól szerzett értesülései szerint a fiú úgy érezte, hogy a többiek rosszalják késését, ezért kiment a teremből, a vécében betárazta pisztolyát, visszajött és lövöldözni kezdett.
A rektor a TV2 péntek reggeli hírműsorának nyilatkozott. Mint mondta, a csütörtök esti gyászszertartáson volt alkalma elbeszélgetnie a diákokkal, többük egybehangzó állítása szerint történtek így az események.
Kormos Zoltán pécsi rendőrkapitány verziója szerint G. zörgéssel, kopogással zavarta az órát, ezért kiküldték. Ezután tért vissza pisztollyal.
Gábriel rektor tudomása szerint a támadót este már pszichiáter is vizsgálta, de ennek eredményét nem ismerte. A rendőrség orvosszakértői vizsgálatról nem adott hírt.
A lövöldözés 19 éves életveszélyes sérültje, F. Gergő állapotát hét órás műtéttel stabilizálták. Kollár Lajos, a pécsi klinika főigazgatója szerint a fiú magához tért, már kommunikált velük, a műtétből fakadó, szokásosnak mondható fájdalmai vannak. F. Gergőt öt lövés érte. Kollár Lajos, a Pécsi Klinikai Tömb igazgatójának tájékoztatása szerint állapota immár stabil, és bár még korai lenne biztos kijelentéseket tenni várható felépüléséről, van rá esély, hogy maradandó sérülések nélkül gyógyuljon.
Folyamatosan érkeznek diákok a pécsi egyetem biofizikai intézete elé pénteken is, hogy gyertyagyújtással emlékezzenek a csütörtöki lövöldözés áldozatára és sérültjeire. Az épület lépcsője előtti járdát gyertyák, mécsesek borítják, a helyszínen láthatóak az elhunyt kaposvári fiatalember fotói és olvasható az a szöveg, melyben az egyetem külföldi hallgatói fejezik ki megdöbbenésüket és részvétüket az ámokfutás miatt.
Kapcsolódó:
Lőegyletbe járt a lövöldöző gyógyszerészhallgató
A fegyvertartás szabályai
Az úgynevezett fegyvertörvényt 2004-ben fogadták el, eszerint külön engedély kell a fegyver megszerzéséhez és a tartásához. Az engedélyt az illetékes rendőrkapitányság adja ki, ennek feltétele többek között a 18. életév, büntetlen előélet és egészségi alkalmasság. Fegyvertartási engedély önvédelem, munkavégzés, céllövészet, oktatás, sportlövészet, személy- és vagyonvédelem, valamint vadászat céljából adható. A vizsgára írásban kell jelentkezni, és pontosan meg kell jelölni, milyen jellegű fegyverre szeretnénk engedélyt kérni.
(forrás: kormányzati portál)
Szivárványkockából nemzeti kegyhely - Nemzeti kegyhelyből - kocka
Székesfehérváron az Árpád-házi királyok egykori koronázótemplomának romja átokverte hely. Először vala a védőtető, a millennium alkalmából egy ipari csarnokra emlékeztető rácsszerkezettel fedték le a romokat. A városlakók szívből utálták az alkotást, és végül kikényszerítették az elbontását, de ettől még a középkori kövek áztak és repedeztek tovább. Most uniós fejlesztési pénzekből jutnak milliárdok az emlékhely kialakítására, de az örökségvédelmi hivatal által már jóváhagyott terv - a középkori bazilika életnagyságú metszete - ismét megbukott a helyiek ellenállásán.
Szivárványkockából nemzeti kegyhely
Idén nyáron újabb ötletpályázatot írtak ki a helyszínre, amelynek eredményét november 1-én hozták nyilvánosságra. Az újabb botrány borítékolható: a nyertes terv szivárványszínű kocka a barokk város közepén. Az Építészfórum most publikálta a díjazott pályaműveket,lehet szemezgetni az ötletekből.
Szivárványkocka
A nyertes pályamű tervezői, Csomay Zsófia és Nagy György egy betonból és színes üvegből készült, szivárványszínű kockával jelölnék meg az Árpád-háziak egykori temetkezőhelyét. A felszínen a romokból semmi nem marad látható, csak a megemelt köztéren rendszertelenül szétszórt színes üvegkubusok jelzik, hogy a föld alatt különleges értékek lapulnak. A zsűri szerint a Csomay-Nagy páros terve rendkívül érzékenyen, kevés eszközzel szövi bele a romterületet a várostestbe.
Zöld sírhant
A második díjas terv egy lankás, üdezöld gyeppel borított halmocska, járható üvegfödémekkel körülvéve. A középkori Magyarország sírhantja finoman lebeg a gondosan megőrzött, természetes fényben fürdő romok felett. A Mima Építész Műhely pályaműve csendes merengésre csábít a rég elmúlt dicsőség fölött.
Téglabárka
Az ufóra emlékeztető új Budapest Sportcsarnok révén híressé vált Skardelli György ezúttal egy hatalmas, téglából készült hajót úsztatna be Székesfehérvár barokk házikókból álló belvárosának közepére. A téglabárka tömör falait pontszerűen elszórt lőrések tagolják. A hajószerű tömb fagyott vízre emlékeztető üvegfelület közepén úszkál, monumentalitását a zsűri harmadik díjjal jutalmazta.
Az összes pályamű megnézhető a galériában!
Agóra, siló, rendezvénysátor
A vadabb ötletek a kiemelt, megvételben részesített pályaművek között vannak. Óriási, megrepedt, kissé megsüllyedt szellemkatedrális tömzsi lábak erdején lebegve (Építész Stúdió Kft.)? Fa lamellákkal borított, meghökkentő gabonasiló (Archai Kft.)? Fehér rendezvénysátorra emlékeztető oszlopcsarnok, a mennyezetén aranyszínű kereszttel Szent István sírja fölött (Hajnal Építésziroda)? Két egymással feleselő, baljós, szögletes, alul-felül lyukas betontorony (Karácsony Építész Iroda)? A túlzottan merész ötletek sorában talán a legrokonszenvesebb az egykori bazilika formáját követő, téglaburkolatú oszlopcsarnokokkal körülvett városi köztér (Balázs Attila, RB-Stúdió), amely visszaadná a fehérváriaknak az évtizedek óta elzárt-elkerített rommezőt. Az antik stadion formáját felvett római Piazza Navona magyar kiadásának látványtervein repkedő galambok és fekete csuhás papok erősítik az olaszos hangulatot.
December 19-től vízum nélkül jöhetnek a vajdasági magyarok
Ezentúl nem kell beutazási engedély az Európai Unióba a szerb, a macedón és a montenegrói állampolgároknak. A boszniaiak és az albánok kimaradtak a körből.
2009. november 27., péntek 13:57
2009. november 27., péntek 13:57
Vízum nélkül utazhatnak az Európai Unióba december 19-től Szerbia, Macedónia és Montenegró állampolgárai - erről fognak határozni hétfőn az EU belügyminiszterei uniós diplomaták közlése szerint.
A három érintett ország polgárai legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak uniós országokban vízum nélkül. A beutazási engedély kötelezettségének eltörlése a schengeni zónához tartozó Izlandra, Norvégiára és Svájcra is vonatkozik.
Diplomáciai források szerint Bosznia-Hercegovina és Albánia még nem teljesítette a szükséges feltételeket, ezért egyelőre nem részesülnek vízummentességben.
Az uniós miniszterek az Európai Bizottság júliusi javaslata alapján hozzák meg döntésüket. Olli Rehn bővítési biztos korábban azt mondta: a vízummentesség biztosítása elősegíti "a Nyugat-Balkán civil társadalmának további európaizálását".
Vannak politikusok, akik bírálják Bosznia-Hercegovina és Albánia kihagyását a vízummentesek köréből. Ők attól tartanak, hogy "az állampolgárok kétféle osztálya jöhet létre Délkelet-Európában az etnikai hovatartozás alapján".
Nagy Ferenc, Magyarország szabadkai főkonzulja közölte, idén az észak-vajdasági városban 60 ezer Magyarországra szóló vízumot adtak ki. Tavaly 130 ezer szerbiai állampolgár kapott beutazási engedélyt. A másik szerbiai konzulátuson, Belgrádban jelenleg 22 ezer vízumnál tartanak, és tavaly mintegy 34 ezret adtak ki.
2009. november 25., szerda
MSZ: Szilaj Csikó díj
A magyar közösségi televíziózás konferencia
Magyar Kultúra Alapítvány Székháza
Budapest, Budavár Szentháromság tér 6.
2009. november 22. vasárnap 10.00.
A Magyarok Szövetsége konferenciát szervezett a magyar közösségi televíziózás megteremtése érdekében. A Szövetség motorja szeretne lenni a társadalom egészének szóló, minden korosztályt megszólító, nagy hatású, tiszta televíziózás megteremtésének.
Bemutatták a Magyarok Országos Gyűlése filmet és kiosztották a Szilaj Csikó díjat:
Kovács János (Nemzeti Hírháló) <<katt
Molnár V. József (néplélekrajz-kutató) <<katt
Gergely István (Tiszti atya, csíksomlyói plébános)<<katt
Szabados Lenke (MSZ honlap szerkesztő) <<katt
Kovács János (Nemzeti Hírháló) <<katt
Molnár V. József (néplélekrajz-kutató) <<katt
Gergely István (Tiszti atya, csíksomlyói plébános)<<katt
Szabados Lenke (MSZ honlap szerkesztő) <<katt
Szünet után Kondor Katalin beszélt a magyar média helyzetéről, politikai befolyásoltságáról A sajtószabadság helyzete ma Magyarországon címmel. Utána Sótonyi József egyetemi tanár, a VIASAT egyik tulajdonosa a Magyarország, médiavezérelt szolganemzet című előadása következett.
Végül Vukics Ferenc a Magyarok Szövetségének elnöke, műsorszerkesztő beszélt a tervekről: Nemzeti megoldás - Közösségi televízió
"...nálunk ellenben a gondtalanság mellett a gőgös tudatlanság, s a tetszelgő álműveltség fanyar mosolyával nézik le az emlékeket...melyekhez hasonlót a mai czifraságaink ál- és pótdíszítményeivel nem vagyunk képesek alkotni...valahányszor ez azonban a népek történetében beáll, mindenkor a nemzetek hanyatlását jelzi, melyek a mint nem képesek többé az ősök nagy alkotmányait fenntartani , tisztelni és megérteni, azonnal megszűnnek képesek lenni azok folytatására, újak alkotására..."
Ipolyi Arnold
Kovács János és Molnár V. József
Tisztánlátás kedvéért - Fidesz és a Liszaboni Szerződés
2009. november 25. 08:25:55 Neményi.net
A Lisszaboni Szerződést MINDEN PARLAMENTI PÁRT (MSZP, Fidesz, MDF, SZDSZ) 2007. december 17-en 325 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 14 tartózkodás mellett fogadta el. A magyar országgyűlés volt az első az EU-s tagállamok közül, aki elfogadta és aláírta ezt a Szerződést.
Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja, amely a Szerződésben foglaltatik:
1. Minden magyar értek (benne a termőföld) elvesztése
2. A nemzeti termékék védelmének elvesztése
3. Pénzügyi függetlenség elvesztése
4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése
5. Vám elvesztése
6. Az önálló adópolitika elvesztése
7. Külügy és hadügy elvesztése
8. Önálló jogalkotás elvesztése
9. Közigazgatás elvesztése
10. Belbiztonság elvesztése
11. Igazságszolgáltatás elvesztése
12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt.
A Lisszaboni Szerződéses aláírásának körülményei:
2007. december 17-en minden demokratikus legitimáció és a társadalmi konszenzus nélkül, sztrájkok miatti figyelemelterelő körülmények közt, sőt a közvélemény előzetes értesítése, népszavazás és parlamenti vita nélkül gyorsan, titokban a színfalak mögött a jelenlegi diktatórikus EU-vezetés első szolgai csatlósaiként, szégyenletes módon, mintegy parlamenti puccs keretei közt, ratifikálták ezt a nemzettipró Szerződést.
A Lisszaboni Szerződés lényege, következményei:
Hazánk nemzetállami függetlenségének feladása és a magyar állampolgárok magyar állampolgársági jogaitól való megfosztása!
A jelen fennálló alkotmányos rend erőszakos megdöntése!
A Lisszaboni Szerződés értelmében ezután a Magyar Országgyűlésnek nem lesz jogában dönteni olyan kérdésekben, mint saját külpolitika, saját biztonságpolitika, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, energiaárak, költségvetés, adók, stb., mivel minden ilyen jellegű reform jelenlegi és jövőbeli forrása is maga az EU központi vezetése és annak diktátumai!
Országunk oly mértékben veszíti el önállóságát, hogy gyakorlatilag gyarmati sorba kerül, kiszolgáltatva egy új európai szuperhatalom szamara, amelynek döntéshozatalába Hazánknak semmi béleszolása nem lesz!
Az ország ezáltal egy olyan nemzetközi politikus-csoport által vezetett szuperhatalomnak lett kiszolgáltatva, amely a népirtó és nemzetáruló, diktatúrát bevezeti akkori SZDSZ-MSZP magyar koalíció hű támogatója!
A magyar kormány az EU központi utasítására vezet be minden népellenes reformot az országban a legdurvább kényszerítő eszközökkel!
A Lisszaboni Szerződés nem a demokrácia és szabadság világába való belépést jelenti, amint azt a globalizációs diktatúrát építő EU és annak első csatlósa, a magyarországi liberális koalíció fennen hirdeti, hanem nemzeti szuverenitásunk és jogaink hivatalos kiszolgáltatását ugyanazon diktatórikus központi EU vezetés szamara, amely emberi és alkotmányos jogaink eltiprásában és a magyarság népirtásában hallgatólagosan segédkezik, amely a helyi koalíció közreműködésével a közös EU-reformokat rákényszeríti Magyarországra és amely teljesen rendben találja a szemkilövető, elnyomó és népirtó "demokráciát" és emberi jogi helyzetet Magyarországon!
A szerződéses alapja a parlamentáris diktatúrát alkalmazó Európai Egyesült Államok megvalósításának!
Felmerülő kérdések a Szerződést megerősítő "ellenzékkel" kapcsolatban:
folytatás:
http://www.nemenyi.net/default.asp?SID=0&AID=0&Direkt=Tisztanlatas_kedveert
___Fidesz_es_a_Liszaboni_Szerzodes_62698&honnan=Nemzeti_Hirhalo
A Lisszaboni Szerződést MINDEN PARLAMENTI PÁRT (MSZP, Fidesz, MDF, SZDSZ) 2007. december 17-en 325 igen szavazattal, 5 nem ellenében és 14 tartózkodás mellett fogadta el. A magyar országgyűlés volt az első az EU-s tagállamok közül, aki elfogadta és aláírta ezt a Szerződést.
Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja, amely a Szerződésben foglaltatik:
1. Minden magyar értek (benne a termőföld) elvesztése
2. A nemzeti termékék védelmének elvesztése
3. Pénzügyi függetlenség elvesztése
4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése
5. Vám elvesztése
6. Az önálló adópolitika elvesztése
7. Külügy és hadügy elvesztése
8. Önálló jogalkotás elvesztése
9. Közigazgatás elvesztése
10. Belbiztonság elvesztése
11. Igazságszolgáltatás elvesztése
12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt.
A Lisszaboni Szerződéses aláírásának körülményei:
2007. december 17-en minden demokratikus legitimáció és a társadalmi konszenzus nélkül, sztrájkok miatti figyelemelterelő körülmények közt, sőt a közvélemény előzetes értesítése, népszavazás és parlamenti vita nélkül gyorsan, titokban a színfalak mögött a jelenlegi diktatórikus EU-vezetés első szolgai csatlósaiként, szégyenletes módon, mintegy parlamenti puccs keretei közt, ratifikálták ezt a nemzettipró Szerződést.
A Lisszaboni Szerződés lényege, következményei:
Hazánk nemzetállami függetlenségének feladása és a magyar állampolgárok magyar állampolgársági jogaitól való megfosztása!
A jelen fennálló alkotmányos rend erőszakos megdöntése!
A Lisszaboni Szerződés értelmében ezután a Magyar Országgyűlésnek nem lesz jogában dönteni olyan kérdésekben, mint saját külpolitika, saját biztonságpolitika, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, energiaárak, költségvetés, adók, stb., mivel minden ilyen jellegű reform jelenlegi és jövőbeli forrása is maga az EU központi vezetése és annak diktátumai!
Országunk oly mértékben veszíti el önállóságát, hogy gyakorlatilag gyarmati sorba kerül, kiszolgáltatva egy új európai szuperhatalom szamara, amelynek döntéshozatalába Hazánknak semmi béleszolása nem lesz!
Az ország ezáltal egy olyan nemzetközi politikus-csoport által vezetett szuperhatalomnak lett kiszolgáltatva, amely a népirtó és nemzetáruló, diktatúrát bevezeti akkori SZDSZ-MSZP magyar koalíció hű támogatója!
A magyar kormány az EU központi utasítására vezet be minden népellenes reformot az országban a legdurvább kényszerítő eszközökkel!
A Lisszaboni Szerződés nem a demokrácia és szabadság világába való belépést jelenti, amint azt a globalizációs diktatúrát építő EU és annak első csatlósa, a magyarországi liberális koalíció fennen hirdeti, hanem nemzeti szuverenitásunk és jogaink hivatalos kiszolgáltatását ugyanazon diktatórikus központi EU vezetés szamara, amely emberi és alkotmányos jogaink eltiprásában és a magyarság népirtásában hallgatólagosan segédkezik, amely a helyi koalíció közreműködésével a közös EU-reformokat rákényszeríti Magyarországra és amely teljesen rendben találja a szemkilövető, elnyomó és népirtó "demokráciát" és emberi jogi helyzetet Magyarországon!
A szerződéses alapja a parlamentáris diktatúrát alkalmazó Európai Egyesült Államok megvalósításának!
Felmerülő kérdések a Szerződést megerősítő "ellenzékkel" kapcsolatban:
folytatás:
http://www.nemenyi.net/default.asp?SID=0&AID=0&Direkt=Tisztanlatas_kedveert
___Fidesz_es_a_Liszaboni_Szerzodes_62698&honnan=Nemzeti_Hirhalo
Megdőlt szerdán a melegrekord Budapesten.
Azt sem lehet kizárni, hogy ugyanez történik az ország több pontján – közölte Reisz András, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa.
Másfél fokkal mértek melegebbet a fővárosban szerdán az eddigi legmagasabb, 16 Celsius foknál. Így 17,5 fokkal megdőlt a melegrekord Budapesten. Az országban szinte mindenhol melegebb van 15 foknál, így nem kizárt, hogy több helyi hőmérsékleti rekord is megdől. A most mért hőmérséklet egyébként nagyjából 10 fokkal haladja meg az évszaknak megfelelő, átlagos értéket.
Reisz András hozzátette, hogy a héten még biztosan marad a szokatlanul jó idő. Péntekről szombatra virradóra várható ugyan némi csapadék, azonban az sem hűti le jelentősen a levegőt.
(FH)
Megj: Veszem észre! Jajjj...
2009. november 24., kedd
Pert nyert Budaházy
Pert nyert Budaházy (videóval frissítve)
2009-11-24Budaházy Gyuri egyike volt azon hazafiaknak akiket jogtalanul hurcoltak el 2008. április 11-én a Clark Ádám térre bejelentett tüntetésről. Ő azonban nem hagyta annyiban a történteket, és perre ment.
Link
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)