Ólevendula blogja

2009. május 24., vasárnap

Bánat

2008. március 28. 00:00

Csermely Péter
Nagy még bennem a fájdalom, aszott kis Albán Úr, csak lassan tudom feldolgozni mindazt, ami. Habár a locsolós csokiünnepet meglehetősen szép eredménnyel zártam, összejött majdnem ötezer forint, ez épp elég lesz sört venni egy darabig. Egy csomó helyen nem akartak adni, csak színes tojást, de nem tágítottam, hanem addig maradtam kedélyesen társalgani, pálinkát inni meg lapogatni a házigazda vállát, amíg végül adtak valami pénzt. A fenének se kell a főtt tojás, nem igaz, drága Albán Úr? Itthon meg ügyesen elterjesztettem a környéken a hírt már napokkal előtte, hogy a feleségem veszélyes járványt kapott, nem is jött senki, és a biztonság kedve érdekében még pluszban be is zártam a konyhába, ott szöszmötölt egész nap, meg persze nyújtotta ki nekem az ételt. Így aztán nem kellett pénzt kiadnom, mert senki nem tudta meglocsolni. De megmondom őszinte jelleggel, hogy így sem volt azért könnyű, mármint lelkileg. Az egész Fideszes népség itt hömpölygött az utcában, szagos vízzel a zsebében. Én meg, szépreményű Albán Úr, én meg csak ott álltam az ablakban vörös fejjel, és ökölbe szorított szájjal dúdoltam, hogy zúg a traktor, szánt az eke, elvtársnő, locsolhatok-e. Ehhh... Ez a szép húsvéti ünnep se a régi, mióta ebben a nagy szabadságban az egyház rátelepedett a széles ülepével. Elvették tőlünk ezt is. A sok léhűtő pap. De ezek csak az én belső magándolgaim, ne erről beszéljen, szószátyár Albán Úr, ha kérhetem. Hanem az országosan nagy helyzetről, amibe taszított minket az Orbán Viktor ittas vágyú hatalmi sóvárgása. Rám nem lehet panasz, én hat nemmel szavaztam a Fideszes kérdésekre. még külön betettem egy cetlit három nemmel a dobozba. Belátom, nem sokat segített. Le vagyunk gázolva. De ez a szép a mi baloldali modern igazságunkban, hogy felállunk megint, drága, aranyos Albán Úr, felállunk bizony! Csak nem kell búsongani. Hanem például a lakossághoz kell fordulni, készpénzzel és fenyegetésekkel. Ezek jól segítenek, a lakosság ezekből ért, nem a sok hülyeségből, hogy bezárják a kórházat, ahová járni szok. Mindenből legyen tizenharmadik havi, és aki még ez után is bizalmatlan, azt meg ki kell rúgni onnan, ahol épp dolgozik. Meg itt van a sok biztosítós egészségi rendelet. Hát az rendben volt eddig, hogy megszavaztuk, direkt jó volt nézni, ahogy az Orbán paprikavörös pofával ágál ellene, én ezért támogattam a törvényt, mert elolvasni ugyan nem fogom, nem loptam a szememet, hogy ilyenekre pazaroljam. Arra jó volt, hogy a Fidesz pukkadjon. De most már másmilyet kellene hozni, mert úgy néz ki, hogy a lakosság se akarja. Ezt meg egye meg az SZDSZ, úgyis ők találták ki. Szép nyugodtan, elvek alapján kell politizálni, azon a bölcs baloldali alapon, hogy a Fideszes trógereknek legyen mentől rosszabb, és akkor megint nyerni fogunk. De el kellene már kezdeni, gyötrődő kis Albán Úr, mert nagyon le fogunk szakadni. Hát ez az én programom. Mi van? Várjon egy kissé, Albán Úr, a feleségem zajong. Mi van? Mit ordítasz? Jól van, megyek már, kiengedlek. Tudom, hogy már régen nincs hétfő, de jobb az óvatosság, hátha betéved valami késői locsoló, aztán csak vinné a pénzt. Na gyere, kinyitom.

Lejegyezte: Csermely Péter

Útkeresés

2008. március 21. 00:00

Csermely Péter
El fognak minket vinni, drága, jó Albán Úr, el fognak minket vinni, jahahahaaaj! Az Orbán csőcselékes gárdahordái, azok. Végünk van. A Magyar Gárda kétharmadot fog szerezni, a Fidesz pedig megszerzi a másik két harmadot. Börtön és bitó lesz az osztályrészünk, nekünk, akik csak boldogítani akartuk ezt a piszok népet! Ki fogok vándorolni. De hová menjek, amikor egész életemben nem értettem semmihez, hanem pártvonalon boldogultam? Nem tudok menni. A vizitdíj miatt van az egész. Ez egy ostoba nép, inkább elissza. Nem fogják fel, hogy az ő érdekükért volt minden. Nagy baj van. Nem szabad siránkozni, kőkemény Albán Úr, megfeszített ésszel kell gondolkozni. Közösen, akik még vagyunk, maroknyi modernek. Mindent vissza kell vonni, de gyorsan. És meg kell mondani, hogy mi nem is akartuk, hanem az SZDSZ ötlete volt, és azonnal le kell csukni őket, nyilvános trágár beszédért a Miniszterelnök Úrról. A kedves kis Dávid Ibolya biztosan segít modern módon szavazni, ő felelős ellenzék, mindig azt csinálja, amit mondunk. Sajnos, a Gyurcsány Ferenc Úr alighanem áldozatul fog esni. Rossz passzban van szegény, mióta a Fidesz ráfogta az őszödi beszédet. Kár érte, mert gyönyörűen tud hazudni, lelkesen égő fülekkel szoktam hallgatni magam is, habár tudtam, hogy egy szó sem igaz semmiből, amit mond. Hiányozni fog, nagyszerű Miniszterelnök volt, de most már a baloldal sorsa a tét. Új ember kell. Az egész héten elemeztem a helyzetet. Van nekem egy kis cserépben egy tő zöldpaprika, ő valahogy felpezsdíti a gondolkodásomat, ha a közelemben van. Most végig itt volt az asztalon. Először Nyakó István Úrra lyukadtam ki. Az az ember egy Nyakóleon, én mondom Önnek, megrendült Albán Úr, érti ugye? Ez amolyan szójáték. Remek írásokat ad közzé, amelyekben mindig felszólítja az Orbán Viktort, olyan, mint a régi ötvenes években, amikor hetente volt, hogy utoljára szólítjuk fel az Egyesült Államokat. De persze az Orbán nem hallgat rá, az a baj, nincs annak lelke, hogy megrendülten lemondana a Nyakó Úr hatására. Ezért Nyakó Úr is átesett a rostán. Egy politikus maradt, aki megmenthetne minket. A Kósa Lajos. Ő nagyon népszerű, sikeres, és úgy beszél, hogy jólesik hallani az embereknek. Csakhogy ő meg Fideszes, és nem fog segíteni nekünk. Itt meg ez a baj. Csapdában vagyunk, drága Albán Úr, mert aki szocialista, annak a nevének hallatán pöknek egyet az emberek, akit meg szeretnek, és népszerű, az meg mind Fideszes. Egérszorítóba került az egész igazságos baloldal, az Orbán Viktor kapzsi hatalomittassága miatt. És akkor az SZDSZ-ről még nem is szóltam. Az is egy csirkefogó banda, a vesztünkre törnek. Hát akartunk mi vizitdíjat, meg akartuk ezeket a marha, népnyúzó reformokat, drága Albán Úr, hát akartuk mi ezt az egész disznóólat, amit csináltunk? Akarta a nyű. Az SZDSZ akarta. Minket kényszerítettek, drága Albán Úr! Őmiattuk van az egész! Meg az Orbán Viktor miatt! Jézus Mária! Tényleg el fognak vinni minket, könnyes kis Albán Úr, jihihihííí! És pont most van ez a tojásünnep is, hogy a papok kiprédikálnak majd minket a kis kalickájukból, hogy milyenek vagyunk! Nem megyek idén sehová, még ezt a paprikát sem locsolom meg. Elegem van.

Lejegyezte: Csermely Péter

Élmény

2008. március 14. 00:00

Csermely Péter
Borzalmas órákon mentem keresztül, drága. aranyos Albán Úr, szinte hihetetlen, hogy milyen sors jutott nekem, alig merem elmondani. Engem ugyanis, és akkor most némuljon meg a döbbenettől, kedves Albán Úr, elraboltak a földönkívüliek. De el ám! És nagyon félek, hogy visszajönnek. Elmondhatatlan dolgokra kényszerítettek, még most is viselem a nyomokat a lelkemben, és fizikai szenvedélyeket is át kellett vészelnem, de nem volt egyszerű, mert azóta csak ernyedten feküdni tudok, mást nem. Most is fekszem, pont ernyedten. Ez most vasárnap volt, drága Albán Úr, éppen azon a szörnyű vasárnapon, amikor az az átkozott népszavazás is lenni bírt. Arra ébredtem ebéd után, hogy visznek kifelé a szobából, többen is, kis teremtmények voltak, narancssárga bőrük volt, meg nagy szemük, és valami habarék nyelven kotkodácsoltak egymás között. A vállukon vittek, és én nem tudtam megmoccanni, olyan volt, mintha felülről nézném magamat. Már ez szokatlan élmény volt, mert amúgy nem szoktam felülről nézni magamat, nem is tudnám. Az űrhajó ott állt a kert végében, az egyik lábával ráparkolt a veteményesre, amiért nagyon mérges lettem, de meg sem tudtam mukkanni, szerintem valamilyen elnémító mérget fújtak rám. Behurcoltak az űrhajóba, tele volt ilyen apró sárga lényekkel, csak úgy nyüzsögtek, tisztára úgy éreztem magam, aranyos Albán Úr, mint egy japán óvodában. Rákötöztek egy fémből való furcsa asztalra, és elkezdtek rajtam kísérletezni. Próbáltam ordítani, mert mindent éreztem, és nagyon fájt, de nem tudtam szólni még akkor sem. Elém raktak három szavazólapot, zöldet, fehéret meg lilát, és mutogatták, hogy húzkodjam be az ikszeket a helyükre. Én kérem, elvi ember vagyok, és már nyúltam volna a nemet jelentő körhöz, de ekkor kényszerítettek, hogy a másikba írjak, az igenes karikába, ami az Orbán Viktor malmára hajtja a vizet. Én tátogtam, hogy nem akarom, de erre megpofoztak, és megint hozták a lapokat. Némán zokogtam, drága Albán Úr, nyüszítettem, mint a farbarúgott malac, de nem hagyták abba. És akkor végül megcsináltam a három igent, ezek meg susmorogtak maguk között, meg irkáltak különböző füzetekbe, minden narancssárgán csillogott, és zakatolt az egész űrhajó, forgott körülöttem minden. Innen már csak arra emlékszem, hogy kihajítottak a kertbe, és mellém állítottak kilenc üres sörösüveget. Ez utóbbit nem tudom miért, lehet, hogy valami rituális oka volt. És most itt fekszem ernyedten, és azon tépelődöm, hogy lehet, hogy én tényleg leszavaztam az Orbán Viktor mellett? Mert ugyan titokban nagyon örülök, hogy eltörlődött a vizitdíj meg a kórházas pénz, másfelől viszont a szívem megszakadt, amikor néztem a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök úr nagy, szomorú arcát, és úgy éreztem, hogy elárultam őt, én, aki még soha nem. Én ebbe belehalok, drága Albán Úr, higgye el, nem úgy volt, hogy odamentem, és direkt behúzgáltam az igeneket, hanem kényszerítettek azok az apró sárga jószágok. Nézze meg a veteményest, ott az űrhajó nyoma, mintha valaki részegen hempergett volna a talajon, az egész föld le van nyomkodva. Drága Albán Úr, ugye nem fognak visszajönni, mert nem élem túl, ha engem ilyenekre fognak kényszeríteni, hogy ellenezzem a reformokat, komolyan mondom, lesül a pofámról a bőr.

Lejegyezte: Csermely Péter

Terv

2008. március 7. 00:00

Csermely Péter
Remek fiúk azok a két postás gyerek, drága, aranyos Albán Úr, micsoda ötlet, micsoda ész, micsoda hidegvér! Ez ám a mértéktartó baloldali válasz a Fideszes őrjöngő támadásokra a Köztársaság ellen! Komolyan mondom, hogy le a kalappal! Mármint, hogy az egyik furfangos postás elásta a Fideszes behívókat, a másik meg elégette őket. Ezt kellene tenni minden józanul eszű embernek, és vége lenne hamar ennek a kutyás komédiának. Sajnos, nekem csak egy darab ilyen népválasztási értesítő papírom jutott, bezzeg ez az itteni disznó postás ide állított vele, néztem a papírkát, mérlegeltem, hogy mit tegyek vele, végül elfeleztem, és a két hős partizán postás emlékére az egyik darabkát elégettem a rezsón, a másikat meg elástam a kaktusz cserepébe. Remélem, aranyos Albán Úr, ezzel legalább valamicskét ártottam az Orbán Viktornak, nagyon remélem, hogy ez a tettem most kegyetlenül fáj a cégéres gazemberének, mert akkor talán helyreugrik a lelkiismeretem. Ugyanis közben a helyzet meg úgy áll, hogy a végén azért oda fogok sündörögni szavazni, tudniillik nem akarok fizetni a doktornál. Eleve, a doktornak több pénze van, mint nekem. Másrészt, nagyon is igazat mondott az a tolvaj Orbán Viktor, amikor azt hazudta, hogy most kétszer fizetünk. Hát fizessen kétszer a radai rosseb. Harmadrészt, utálom ezt a doktort. Saját nagy lakása van, egy fiatal felesége, meg három gyereke, ráadásul folyton mosolyog. Nekem ezek közül egy sincs. Mondjuk, a mosolygás nem is kellene. Hát szóval, rám ne vigyorogjon az ilyen tróger. Bezzeg a pénzem, az kell neki. És még neki áll feljebb, amikor odamegyek. És a végén odavág egy receptet. Itthon megnézem, valami nyavalyás vitamin. A múltkor meg rám kurjantott az utcán, hogy nincs magának semmi baja, Laci bácsi, egészséges, mint a makk, sétálgatni kell a jó levegőn. Hát ilyen doktor ez. Elmondom, drága Albán Úr, hogy mit találtam ki a Fidesz meg a doktor ellen. A zárás előtt fogok odamenni, amikor már nem lesz bent senki szavazó. És úgy megyek már útközben, mintha csak úgy mennék, oda sem figyelve, és a hegyes botommal piszkálom a füvet az út szélén. Amikor belépek, rögtön különös arcot vágok, hogy ha mégis van bent barát vagy ismerős, ne tudjon rám ismerni. Aztán beiszkolok a fülkébe, és szavazok a tollal, hogy egy igen, két igen, három igen, végül meg kiszaladok, és eltűnök a sötétben, énekelve, mintha a kocsmából jönnék. Ez a tervem. Egyébként engem csak a vizitdíj zavar, a másik két igent a füle mellé tűzheti az Orbán Viktor, azt csak azért írom be, hogy nehogy véletlenül a vizitdíjas lapot rontsam el. Három igen, és akkor benne lesz a kosárban. Csak ne lássanak meg. Mert nekem erős a szándékom, drága Albán Úr, hogy másnap már azt fogom mondogatni, hogy nem mentem oda szavazni. Nem akarok Fideszes látszatban feltűnni ugyanis. Szerintem jó, amit kitaláltam, mi a véleménye, Albán Úr? Én két dologhoz értek igazán, a politikához meg a kis, sötét szobában üldögéléshez, és ez látszik a megfelelő megoldásnak, hogy egyszerre ártsak a doktornak is meg az Orbán Viktornak is.

Lejegyezte: Csermely Péter

Gáz

2008. február 29. 00:00

Csermely Péter
Drága, bolondos Albán Úr, most kell megmondani, hogy itt van az elég, és rá kell mutatni a határokra, mert túlment mindegyiken. Mármint az Orbán Viktor, természetesen, hát persze. Ki más lenne, marcona Albán Úr, mint ő, aki métely gyanánt tevékenykedik haladó baloldali demokráciánk szövetei közepette. Ki más? Hát ő. Mert most azt akarja elérni, hogy mindenki fagyjon meg ebben a hazában. És ne jöjjön az orosz gáz. Az Orbán Viktor valószínűleg azt akarja, hogy csak az ő bányáiból jöhessen a dolomit, és mindenkinek azzal kelljen fűtenie, nem az orosz gázzal. De ezt már nem lehet hagyni, ami most került kilátásba. Hogy ez a csirkefogó le fogja rombolni az ártatlan orosz vezetéket, amiből jön a villany, a tévé meg a főzés, mégpedig olcsó áron, mert a Miniszterelnök Úr ilyen bölcsen állapodott meg az orosz emberekkel. Ráadásul most megint felmegy a gáz ára. Mert az Orbán Viktor stabilitást szít a piacokon, emiatt. Énnekem már nagyon elegem van belőle, úgy bizony. A titok nyitja az is lehet, hogy hatalmi vágyai ejtették túszul ezt az embert, és azért féltékeny, hogy nem ő tárgyalt a Putyin Orosz Elnök Úrral. Ő akart tárgyalni, hogy utána ingyen ehessen kaviárt a fogadáson, és amikor hazajön, akkor azt tudja mondani, hogy itt van az orosz gáz, én hoztam, aki nem szavaz rám, az nem kap belőle. Csakhogy az Orosz Putyin Úr nagyon helyesen nem beszél az ilyen mitugrászokkal, hanem a Gyurcsány Ferenc Úrral társalog, mert a reformokat részesíti elismerésben, most éppen gáz formájában. Az egyszerű irigység beszél belőle, mármint a nyavalyás Orbán Viktorból, hogy mások döntenek fontos ügyeket, és nem ő üti bele az orrát mindenbe, amihez semmi köze. Azt mondja, hogy puccs. Pont ő. Aki ráuszítja a Magyar Gárdát arra a szerencsétlen vezetékre, hogy írmagja se maradjon. Hát ilyen ellenzék jutott nekünk, drága Albán Úr, habár nem tudom, hogy mivel tudtuk ezt kiérdemelni, mikor nincs is már pénzünk egy rendeset vétkezni se. Borzasztó. Arra gondoltam, hogy itt van ez a Koszovó, aki azt kiáltotta, hogy független lesz, márpedig. Ilyesmi kellene nekünk is. Hogy kiállni a világ színtere elé, és bejelenteni, hogy nem kérünk a Fideszből, és függetlenek akarunk lenni, és hogy az Orbán Viktor innentől nem beszélhet bele a mi magyar dolgainkba, hanem távozzon zabot helyezni a politikából. Hát ha annak a Koszovónak belegyezett a világ, akkor nekünk is lehet, mert már sokkal nyomorultabbul sújt minket az Orbán Viktor sok cselekedete, mint azokat az albánokat, akiknek a fene se tudja, mi bajuk volt egyébként. Én ezt így látom, márpedig ez akkor helyes is. Én nem akarok megfagyni az Orbán miatt, már a gondolat is felháborító. És nagyon csodálkozik, hogy a Kormány titokban tárgyal az oroszokkal, hát persze, hogy titokban, majd megmondják az Orbánnak is előre a gázt, mikor így utólag is milyent bajt csinált, nemhogy ha tudná, hogy miről van szó. Ennek az embernek semmi nem jó. De azért vettem tűzifát is, aranyos kis Albán Úr, mert ezek képesek elfűrészelni a csövet, hogy nekik legyen igazuk, nem is tudom, hová legyek nagy bánatomban, sőt, már fázok is.

Lejegyezte: Csermely Péter

Passzió

2008. február 22. 00:00

Csermely Péter
Szépeket, jókat magának, aranyos Albán Úr, hát akkor itt van, kérem, a tandíj, ugye. Hogy legyen tandíj vagy ne legyen tandíj. Átgondoltam a helyzetet. Nagyon úgy néz ki, hogy én már nem fogok tanulni. Úgyhogy legyen. Aki tanulni szokik, az ne csak uraskodjon, hanem fizessen is, ha már ilyen költséges passziói vannak. Én is nem lettem atombiológus, mert nem volt pénzem, pedig régen szerettem volna az lenni, egyszer elhatároztam, hogy fogom magam, és mindent megtanulok, ami a kezem ügyébe kerül, hazahoztam egy csomó könyvet odabentről, de aztán rájöttem, hogy nincs nekem erre pénzem. Akkor persze nem jött az Orbán Viktor, hogy adjunk egy kis pénzt nekem, hogy tanulhassak, akkor nem jött, hanem ült a bányájában, lázított és lopott. Most meg ezzel zargatja a népeket, hogy ne legyen. Drága Albán Úr, nem akarok nagy szavakat használni, de az egész kis saját életem minden keserűségét kérem számon most a Fideszen, mert atombiológus lehettem volna, ha adnak pénzt! És nem adtak! Most meg osztogatnának a sok taknyosnak, aki nyegléskedik a sok egyetemen az én kevéske nyugdíjam dacára. Hát nem. Legyen tandíj. Mert én nem fizetem a más kölykét, hogy előbbre jusson nálamnál. Azt hiszem, Albán Úr, valahol én ezt előre láttam. Mert már az érettségit se csináltam meg. Én nem élősködök másokon, most utólag úgy látom, azért tettem. Korábban azt hittem, hogy lusta voltam hozzá, meg az iskola se ment úgy igazán, és évtizedekig azt gondoltam, hogy ilyenek miatt nem mentem érettségire. Ma már látom viszont, hogy öntudatos, felelős döntés volt a részemről, mert nem volt elég pénzem a tanulásra. És akkor másnak se legyen. Azt mondja itt a szomszéd gyerek, hogy de hát majd a tanuló fiatalok később több adót fizetnek be az államba, és akkor így én is visszakapom, amit tőlem beletettek, de ez nem igaz. Egyrészt, amit az államba fizetnek, abból én pénzt nem látok, az biztos. Másrészt meg, mire ezek a csirkefogók elkezdenének adózni, én már régen nem fogok élni. Úgyhogy akárhogy forgatom a szót, mindig az jön ki, hogy legyen csak tandíj, annyival több marad nekem. Kell is nagyon, ebben a rossz helyzetben, amiben vagyok, mert ugye a nyugdíj kevés, nem lehet belőle kijönni, az élet meg viszont drágább lett, úgyhogy nem értem, hogy az állam miért nem tesz valamit, hogy segítsen. Nagyon jól el tudnám fogadni, hogy a legtöbb dolog ingyen legyen nekem, mégpedig rám való tekintettel. Nem nagy pénzek ezek, másnak biztosan nem hiányzik, hogy ennyicskét lecsippentenének nekem a nagy közösből, de rajtam sokat segítene, hogy vehessek néha valamit. Ezt kellene valahogy elintézni. A legjobb persze az lenne, hogy ha a Fidesz nem ilyen költséges népszavazásokat rendezne, hanem mondjuk azt a pénzt is oda lehetne adni a szegény sorsú embereknek, több helye lenne, mint így, amikor milliárdokat fizetünk, hogy az Orbán Viktor óbégasson a színpadon. Nekem nem is kellene annyi milliárd, csak pár ezer forint belőle, úgyhogy mindenki jól járna, kivéve a Fideszt, ami meg külön jó lenne.

Lejegyezte: Csermely Péter

Email

2008. február 15. 00:00

Csermely Péter
Drága, egyenes Albán Úr, előbb mindig a problémát kell helyes szemmel nézni, és onnantól lehet dolgozni a megoldáson. A probléma, ugyebár, az Orbán Viktor. És még beszédeket mond, elképesztő! Fel kell tenni a kérdést, hogy ki is ez az Orbán Viktor egyáltalán. És itt kell nagyon vigyázni, ügyes kis Albán Úr, hogy egy kapkodó válasszal ne essünk rögtön a tévútra, mert akkor hiába elemzünk, megette a fene az egész megoldást, ami kijön a végén. Elfogulatlan nézőpontot kell felvenni, hogy jó legyen. Tehát. Az Orbán Viktor egy szélsőséges tolvaj gazember. Ez az alap, innen lehet tovább menni. Nekem a múlt hét óta meglepően széles látóköröm támadt, mert ugyanis a gyerek beszerelte hozzám az internetet meg az emailt, amelyek révén sok új ismeretet olvastam el rögtön. Csodálatos dolog a technika, furfangos Albán Úr! Csak kapkodom a fejem a sok újság következtében. Például, talán el sem hiszi, drága Albán Úr, levelek tucatjait kapom ifjú hölgyektől, akik különböző gyógyszereket kínálgatnak nekem, amiktől a férfiembernek hosszabb lesz a… izé, szemérmes Albán Úr, hát maga is férfi… na szóval, az a bizonyos testrésze. És nem tudok rájönni, hogy honnan tudják, hogy nekem éppen ilyesvalamire lenne szükségem már régóta! Ez nem megy a fejembe. De válaszoltam becsülettel mindegyik fiatalasszonynak, és megrendeltem néhány csomagot, aztán majd meglátjuk, mi sül ki ebből, lehet, hogy a végén meg is ismerkedek majd egy igazi, eleven nővel. Már ez sem lehetetlen, ebben a modern világban. No, de nem is ez a lényeg, drága Albán Úr, hanem a sok új ismeret, amelyekre szert tettem az internet révén, például ezek egyike a módszeres, logikus elemzése a felmerülő helyzeteknek. Ebből jött ki, hogy tehát az Orbán Viktor egy szélsőséges tolvaj gazember. A következő lépés az, hogy kijelentjük, hogy akkor viszont mindenki, aki rá szavaz, az is mind szélsőséges tolvaj és gazember, mert tisztességes ember nem pártol egy ilyen alakot, mint az Orbán. És akkor kijön a megoldás a logika révén, lánglelkű Albán Úr, hogy ezt a népszavazást nem szabad engedni, hogy megtartsák. Mert az nem úgy van, hogy egy csomó Fideszes tróger kitalálja, hogy ők majd mit fognak akarni, és akkor az egész ország meg az egész Kormány sürögnek-forognak, hogy minden úgy legyen. Hát nem. Én nem bántom amúgy elméletben a népszavazást, drága Albán Úr, demokrata szellemiséggel bírok, megvan annak a maga helye, hogy mikor kell a népet kifaggatni, de ez a mostani nem ilyen. Hát a fenét sem érdekli a sok Fideszes csirkefogó véleménye, hogy szerintük mi ne legyen, meg mi legyen. Gyűljenek össze valami csendes helyen, rakjanak tüzet, és üvöltözzenek bele az éjszakába, hogy mit akarnak, ez legalább nem is kerülne közös pénzbe. Mert hiába mondanak valamire igent a sok félnótás, akkor is nem lesz a vége, csak hogy lássuk az elkeseredett képüket. Hogy valami öröme legyen az igaz baloldali embernek is mostanában. Nem kell nekünk az Orbán Viktor népszavazása, csak az lesz a vége, hogy felbőszíti a Kormányt, és még direkt jól felemelik mindennek az árát. Hát ezzel játszik az Orbán Viktor, hogy a végén mi igyuk meg a levét. Úgyhogy az állami szervek hirdessék ki, hogy nem lesz népszavazás, és passz. Erről az állami szervekről jut eszembe, csélcsap kis Albán Úr, úgy tudom, maga ért hozzá, mi a véleménye, használnak majd ezek a gyógyszerek?

Lejegyezte: Csermely Péter

Túlkapás

2008. február 8. 00:00

Csermely Péter
Gyönyörű Albán Úr, most, amikor nem tudom, hogy baloldali vagyok én még, vagy bizonytalan, mégiscsak arra gondolok, hogy baloldali kellene lennem. Igen. Most el is döntöttem, hogy maradok. A legszebb szellemi gondolatok kötnek ide engem, na meg az is, hogy utálom azt a disznó Orbánt. A baloldal… Hát hiszen, drága, jó Albán Úr, kiszúrja az emberek szemét a sok nagy felismerés, hogy ezek a legszebb dolgok a világon! Kétségtelen, és én ezt elsőként ismerem el az Ön szigorú fülei előtt, hogy történtek akkoriban túlkapások, főként a Szovjetunióban. Egy értelmes ember ma már tisztán tudja ezt, legfeljebb nem beszél róla, mert izé. No, de mondja meg nekem, drámai Albán Úr, hát ki tökéletes? Nincs ilyen. Csak az eszme, ami azóta is tisztán csillog. A baloldali értékek. Bizony. Ezért érdemes inkább baloldalinak lenni. Habár bizonyos szempontból vallásosnak még jobban megéri lenni, mert ugyan nem úgy tanultuk, de mi van, ha mégis van Isten? Hát akkor az van, hogy a vallásosok fognak jól járni, a többiek meg ott állnak a pácban. Úgyhogy én általában mindig azt mondom, hogy vallásos vagyok, de közben persze nem hiszek az ilyen marhaságokban, de azért mégis mondom, így legalább tartok még egy vasat a tűzben. Soha nem lehet tudni. De hinni, úgy igazán, szívvel-lélekkel, csakis a baloldali értékekben hiszek. Hogy mindig a kisemberek érdekeit kell nézni, és segíteni kell őket, hogy a víz színe fölött tudják tartani a fejüket. És mindig a dolgozó réteg mellé kell állni, mert a tőkések meg a tulajdonosok csak a saját zsebük szempontját nézik. És támogatni kell a rászorultakat, valamint gyámolítani az elesetteket. És mindennek fő eszköze az ilyen célú állami tevékenység odafent és a szolidaritás idelent. Ezt gondolom én ezekről, hogy főbb baloldali szép értékek. A Baloldali Kormány a mi szavazatainkból dolgozik a munkásokért, mi pedig egymást karoljuk fel gondunkban-bajunkban, és így minden egyes dolgozó érezheti, hogy ott állunk mögötte, és vele vagyunk. Ez a legszebb az egészben. Nem is folytatom, drága Albán Úr, már nem leszek mégsem pártot nem választó bizonytalan, hanem maradok kemény baloldali ember. Hagyjuk is. Na, de a másik, ami felháborított viszont. Kérem, ezt a sok pofátlan vasutast el kell vinni a rendőrnek. Hát ilyet én még nem láttam. Hogy nem tudtam elutazni. Tessék? Hogy hová? Konkrétan sehová, mert nem akarok menni, de ha akarnék? Nem tudnék, mert ezek telebőgik a nyomorukkal az országot, hogy több fizetést akarnak, meg még pluszban pénzt, ami ugyan magánügy, és engem nem is zavar, meg nem is érdekel, de hogy megfogják a vonatot az állomáson, az kérem, már arcátlanság. Ezt nem lenne szabad engedni. Hogy valaki fogja, és több pénzt követel. És én? Nekem miért nem adnak többet? Mert nem vagyok vasutas? Az már hátrány mostanság? Hát ne kapjanak egy fillért sem az ilyenek, ha nem elég a fizetése, dolgozzon többet, ne engem vegzáljon a magánéletével. A vezetőket meg le kell csukni. A kutya Úristenüket… hoppá, bocsánat, csak kiszaladt a számon, de nem szabad ilyet mondani, nem tudom, drága Albán Úr, említettem-e már, de én mélyen vallásos ember vagyok.

Áruló

2008. február 1. 00:00

Csermely Péter
Hát ez nem jött ki jól, drága Albán Úr, éppen nyerésre álltam, amikor beleszólt. Régi játékom nékem, hogy felidézem a Ben Hur nevű filmből a kocsiversenyt, itt a kis asztalomon. Van néhány üres halkonzerves doboz, azok a lovas kocsik, az ujjammal szoktam őket vonszolni körbe, a többit meg hozzáképzelem. Mert ugyanis nem nehéz, mármint a hozzágondolás, hiszen vagy hússzor láttam a filmet, amelyben a szegény nép rétegei végül győznek a tőkés rómaiak fölött. Legalábbis, nekem úgy tűnt, hogy arról szól, ezért néztem meg többször is. Ma éppen a tonhalas szekér állt nyerésre, mivel a többi négy öszszeütközött a hamutartó tövében. Önnek azonban teljesen igaza van, ez most nem fontos. Tegnap például a makrélás kordé győzedelmeskedett. Mindegy. Hát igen. Az a helyzet, aranyos Albán Úr, hogy elhűlve olvasom a sajtó hírében, hogy több százezer ember pártolt át a Szocialista MSZP Párttól ahhoz az égetnivaló Fideszhez. Kérem, ez árulás. Ez a sok ember valamennyien áruló. Nem kell félni a szavaktól, ez így van. Irtózatos dolog, rettegő kis Albán Úr, hogy ez a népes tömeg eltántorodott a reformok oldaláról, és húzza az Orbán Viktor lopott pénzzel megrakott politikai szekerét. El sem hiszem, hogy akad ilyen piszok fráter a baloldalon. A Fideszhez állnak oda, a vakok. Eh, Albán Úr, rémes időket élünk. Tenni kellene valamit. És tudja mi a legborzasztóbb az egészben, fürtös kis Albán Úr? Hogy akadhatnak könnyelmű és felületes megfigyelők, ilyen például az a sok marha politológus, akik szerint én is ilyen ember vagyok. Mert hogy erősen elhatároztam, hogy a népszavazásonra is elmegyek, és úgy szórom majd az igeneket, mint bolond pék a lisztet, valamint a következő választásokon is a Fideszre fogok szavazni. Csak nagyon zavar, hogy esetleg egy kalap alá vesznek azzal a sok trógerrel, aki átsunnyogott az Orbán Viktor mögé támogatónak, holott eredetileg szocialistának kellene lenniük. Szeretnék itt különbséget húzni, megdermedt Albán Úr. És ugyanis nem pártoltam át ahhoz a tolvaj Fideszhez, hanem lelketlenül rájuk szavazok. Virtigli MSZP-s voltam, vagyok és leszek, csak éppen elfogyott a pénzem, amiből. Hát ez van. De a szívem a Gyurcsány Ferenc Úré, vagy aki majd utána lesz Szocialista Kormányfő. Meg hiszek is a Gyurcsány Ferenc Úrban, meg abban is, aki majd őutána, hiszek ám, már így látatlanban is. De a pénzem már csak a hitre elég, ez tény. Büszke baloldali maradtam, ez ugyanis könnyű, mert nem kerül semmi összegbe, és itthon is lehet csinálni, akár fekve is. Ellenben a piacon, a boltban meg a rendelőben nem olyan könynyű büszke baloldalinak lenni, részben mert nem tudok vásárolni belőle semmit, részben meg kinevetnek. Olyan is volt, hogy leszidtak. Úgyhogy én okos választói döntést hoztam, hogy a Fideszre szavazok, mert ebben a disznóólban most már tényleg rendet kellene csinálnia valakinek, de meg fogom mondani mindenhol, hogy ez csak politikai döntés a részemről, és rögtön utána megint baloldali leszek, amikor lesz egy kis megtakarított pénzem, meg amikor ez a gazember Orbán elkezdi úsztatni a koronát a folyón közpénzből.

Lejegyezte: Csermely Péter

Cédula

2008. január 25. 00:00

Csermely Péter
Hát persze, drága, aranyos Albán Úr, hát persze! Nem is lehet ez másképp. Már hogy a Sólymos Elnök fogja, aztán az első dátumra kitűzi a népszavazást, szinte holnapra, ami hiszen csaknem itt van. Ez az egész egy nagy összeesküvés, komolyan mondom. Mégis, drága, szép Albán Úr, az hogy történik, hogy az Orbán krákog egyet a pódiumon, októberben, hogy ő majd szeretne egy népet szavaztatni gőgös hatalomvágyának táplálása végett, aztán a Népköztársasági Elnök gyorsan be is jelenti, hogy ha már az Orbán Úrnak ilyen sürgős a dolog, akkor bizony legyen március eleje. Mintha nem is lenne állami szervek ebben az országban, akik elbírálnák az Orbán Úr kérelmeit, hanem mindenkinek azt kell csinálnia, amit ő akar. Túszul vagyunk ejtve, könnyező kis Albán Úr, mindenki ebben a kis országban, és Orbán Viktor diktátoros kénye szerint rángatnak minket. Most például szavazni. Hát szavazzon az Orbán Viktorra a fekete rosseb, már engedelmet kérek, szemérmes Albán Úr, az őszinte, emberi szóért. Mert az tudvalevő kell venni, hogy itt minden igen szavazat az Orbán Viktornak teszi a hasznot. Hát ugye? Örülök, hogy örül, virgonc kis Albán Úr. Valóban, jól látja, én tényleg egy rendkívül értelmes ember vagyok, én is ezt mondom, már évek óta. Mindazonáltal, na, mit szól, Albán Úr, milyen ritka szókat használok, tehát mindazonáltal ki kell jelentenem, hogy a helyzet nem könnyű. Tudniillik, ez is jó szó, az a három Orbános kérdés azért nagyon vonzó. Mert nézzük a környülállásokat. Borzasztó dolog lenne azt a piszkos, rabló Orbán Viktort támogatni, még ha csak ilyen módon is, de ezt végül is csak azért érzi így az ember, mert jó tíz éve olyan erősen mondja az újság meg az MSZP, hogy kérem, ez egy alacsony szörnyeteg, hogy az ember úgy menetközben valahogy elhitte. Én is így vagyok vele, drága Albán Úr, mert hát ez az Orbán, ez egy szörnyeteg, ráadásul piszkos és rabol. Másfelől viszont a kórházi pénzet meg a vizitelő díjat nem tudom fizetni, mert a modernes reformálások miatt már enni se nagyon mit. És megmondom becsülettel, ez a főbbik dolog most. Ez a nagy baloldalas dilemma. És én, katatón kis Albán Úr, megtaláltam a megoldást. A szavazólapon bejelölöm a három igent, és közben csikorgatom a fogamat. Aztán, miután elkészült, odaírom a lap aljára ezt. E szavazólap alulírott tulajdonosa meggyőződéssel kijelentem, hogy a fenti három kérdéssel politikai értelemben nem értek egyet, és az igen kockák kitöltésére kizárólag egyéni anyagi motívumok kényszerítettek. Üdvözlettel: Jukas Tivadar, ide persze majd minden baloldali ember a saját nevét írja, ne az enyémet, mert úgy nem gilt. És akkor így. Eltöröli a nép ezeket a sarcokat, de majd amikor az Orbán Viktor kiáll harsogni, akkor fel kell szólítani, hogy nézze csak meg azokat a papírokat, hogy mi van rájuk írva? Na? És mindjárt nem lesz olyan harcias, amikor elolvassa a lapokat, és rájön, hogy senki nem akarja őt, hanem viszont nincs pénz már a terhekre kifizetni. Ez a legjobb megoldás, drága Albán Úr, és az lenne a tökéletes, ha az én formaszövegemet egyből rányomtatná a Kormány a szavazócédulákra, mert akkor csak alá kellene írni, ami a leggyorsabb lenne.

Lejegyezte: Csermely Péter

Szimpátia

2008. január 18. 00:00

Csermely Péter
Pedig már készültem, édes, drága Albán Úr, már úgy készültem. Úgy, de úgy! A nagy szimpátiás tüntetésre, arra. A Gyurcsány Ferenc Úr Elnökminiszter mellett. Szégyen, ami ebben az országban itt megy. Hogy ne lehessen kimenni a Kormány érdekében. Bezzeg, amikor az Orbán Viktor gyalázkodik, akkor oda lehet menni, és a rendőrök se verik meg, csak minden harmadikat. De a Kormányt, azt nem lehet megvédeni, mert egyből mindenki jártatja a nagy száját. Csináltam itthon két kis táblát, azokat tartottam volna a magas égbe, az egyiken az van, hogy Feri, a másikon meg az, hogy Nyeri. Ezt a kettőt emelgettem volna, hogy mindenki lássa. Abból a szempontból elég sajnos, aranyos Albán Úr, hogy rengetegen lettünk volna, ettől ijedt meg a jobboldal, hogy le kellett mondani. Én itt a házban szóltam az embereknek, és az egyik el is jött volna, de dolga volt, a többiek viszont csak röhögtek, ketten meg le is köptek. De nem szabad általánosítani, kedves Albán Úr, ez egy ilyen ház, a többi ház biztosan nem ilyen, lehet, hogy azokból meg éppenséggel mindenki eljött volna. Így kell hozzáállni. A két kis táblát sajnálom elpusztítani, itt vannak az ágyam mellett, néha emelgetem őket, és elképzelem a tömeg süvítő moraját. Önpusztít a baloldal, az a baj, molett kis Albán Úr, pedig soha jobban nem kellett a társadalmilag érzékeny szolidaritás. Teljesen tönkremegy a bal fele a népnek, és mi marad? A jobboldal, akik viszont pont nem kellenének belőlük egy darab sem. Itt van az ellentmondás. Hogy kérem, az képtelenség, hogy bezárogatják a kórházakat, az árak olyanok, hogy már minden alulról nézünk, és már arra sem futja, ami pedig pont kellene, hogy fázom itthon, mint a jószág a jégen, és semmi fűtés, tisztára úgy néz ki, vészjósló Albán Úr, mintha bankjegyekkel fűtenénk, úgy megy a pénz, és mindig csak el. Ez nem normális, hogy a Kormány pedig nem tud lépni valahol, mert az Orbán Viktor marhaságaival kell foglalkoznia, és nem jut idő a szegény rétegre, akik a baloldal alapköve, már amikor van mit enni. Ezért kellett volna kimenni, kiállni a Gyurcsány Ferenc Úr mellett, és azt harsogni, hogy ebből elég, hagyják a Kormányt békében dolgozni! Ezért van a két kis tábla is, hogy Feri és Nyeri, finom lécekből szegeltem össze, igényes munka. Amúgy meg hihetetlen, drága Albán Úr, hogy a Fideszben egyáltalán nincs semmi jóérzés, mert egy felelős párt ilyenkor kiállna, és azt mondaná, hogy hát izé, ha már ilyen nagy a baj, akkor tegyünk félre minden vitát, segítsük a Kormányt a kilábalás felé úton, és most egy kicsit nem fogunk vitatkozni, majd akkor politizálunk megint, amikor rendbe jön a helyzet. Ilyen egy igazi józan párt. És ezek? Ezek meg választást akarnak, idő előtt. Mintha arra mindig lenne pénz, mintha a választást lehetne kuponnal meg zsetonnal finanszírozni. Megszállta ezeket a hatalomvágy, én mondom, aranyos Albán Úr, hogy el kellene zavarni az egész ellenzéket oda, ahol a bors terem. És akkor tudna dolgozni a Kormány. És kár azért a tüntetésért, főként, hogy megcsináltam a két táblát. Ki is megyek a folyosóra, kicsit viszem őket, hátha most nem köpnek le.

Lejegyezte: Csermely Péter

Jég

2008. január 11. 00:00

Csermely Péter
Az nem volt ám vicces, drága Albán Úr, hogy amikor kiléptem a házból, elzuhantam rögtön, csak úgy suhogott, és jól bevertem az összes lábamat. A szomszéd meg ott dülleszkedik a kerítésnél, és röhög. Persze könnyen mulatírozik a csirkefogó, ő már régen eltakarította maga elől a jeget, úgyhogy most nincs más dolga, mint engem nézni. Meg faggatózni, hogy én miért nem, meg mit, miért. Mármint a jeget. Mondtam, hogy én várom az IKV-t, bár azok is elkutyálkodták magukat már egy jó ideje, mintha már tavaly sem jöttek volna. Na, akkor majd mostan. De a végén meg úgyis elolvad, tehát mindenképpen a szomszéd dolgozott feleslegesen, nem igaz, aranyos Albán Úr? Egy utolsó jobboldali, mondanom sem kell talán. El is ment a kedvem, és bejöttem nézni a macskákat. Aranyosak voltak, ahogy birkóztak, hogy kié legyen a finom falatabb. Ketten van belőlük, az a nevük, hogy Moszin és Nagant. Nem mintha hallgatnának rá. Hanem hát az Orbán. Most jól beadott neki a Kormány, nem szívesen lennék a helyében a fickónak. Hogy kitalálta magának a Kormányzati Négyet, ráadásul ellenzékből, mert kiszámolta, hogy a sok hazugságai között menynyire fog vezetni. Azt a bányából Budapestig rugdosott tolvaj fenekét szerette volna a modern építész eszközökkel továbbá biobarát zöld székben pihentetni. Azt elhiszem, hogy jó lett volna oda bevonulni neki, és abból a szobában terveket szövögetni, ami a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak jár, egész addig, amíg nagyon öreg lesz és beteg. De nem az Orbánnak, micsoda képtelen ötlet! Hát most akkor se té, se tova, mert a Kormány Úr fityiszt mutatott a hatalmi gőgű acsarkodistának. És így jár minden jobboldali megosztási szándék, és a végén, ha minden jól megy, be is lesz verve a képük. De egyébként, éppen erről akarnék itt beszélni, mert a tervemet vonalaznám kör. Hát ugye, volt a régi rendszer, amiben sokan dolgoztunk afféle helyeken. Na, hát érti, nem? Szedje össze magát Albán, a kutya úristenit magának, mit értetlenkedik itt, maga hippi, maga farmernadrágos disznó, itt írja alá! Na, szóval ilyen helyeken, megszeppent Albán Úr. És hát azért néha összejárunk. Az lenne a terv, hogy páran besétálunk ehhez az Orbánhoz. Semmi bántás, csak egy hoszszabb beszélgetés. Körbeülnénk, és megkérdeznénk, hogy egyáltalán akar-e politizálni. Mert szerintünk nem akar ugyanis. Szépen élhetne, boldogságban, békességben, tartsa meg, amit összelopott a féktelen zsebével, de ne politizáljon, mert abból nem jön ki jól. Azt hagyja ránk, mert mi értünk hozzá, és igazi baloldalas demokraták vagyunk, akik fogékonyak a kritikára. Na persze, azt nem hagyjuk, hogy az ilyenek beleugassanak, szép is volna, minden félnótás kitalálja, hogy megdönti a rendszert, a múltkorit is alig tudtuk visszacsinálni. Na, itt már kezdené kapiskálni a lényeget az Orbán, vagy ha nem, akkor lesodornánk a szőnyegre néhány tintatartót, véletlenül persze, még sajnálkoznánk is cefetül, hogy kár lenne ezért a szép Fideszért, ha történne vele valami, ugyebár. Mert a Fideszt nem bántanánk, arra szükség lesz majd, persze nem ezzel a törpe diktátorral, aki elfojtja a minden ellenvéleményt, hanem egy rendes, becsületes, egye fene, jobboldali politikussal, akivel meg lehet beszélni, hogy a végén majd mindig veszítsen. Mi itt páran a Baja Ferencre gondoltunk. De persze ezt majd még lehet egyeztetni.

Lejegyezte: Csermely Péter

Ítélet

2008. január 4. 00:00

Csermely Péter
Drága Albán Úr, szilveszter éjfélkor ittam egy hatalmas bögre pezsgőt, és megjelöltem az idei év legfontosabb teendőit. Ez pedig Orbán Viktor azonnali menesztése. Kérem, itt nincs alku. Ez az ember tönkretette Magyarországot, és ez sem volt neki elég, hanem még emlékzászlót tukmált a falvakra. Alig lehetett leváltani, és azóta is az ő örökségét nyögi az ország. És van képe a Gyurcsány Ferenc Miniszter Úr Elnököt hibáztatni. Tehát 2008-ban csak az lehet a cél, hogy Orbán Viktor bűnhődjön. Persze ő nem fogja akarni, meg a sok megmosott agyú Fideszes gazember sem, de azért van a Kormány, hogy végre megtanítsa őket kesztyűbe dudálni. Ez amúgy nem lehetetlen. Ugyanis amikor eszembe jutott ez a mondás, direkt beledudáltam egy kesztyűbe, egyedül voltam itthon úgyis, mert a feleségem elment a zöldségeshez. Tulajdonképpen nem nehéz a kesztyűt fújni, csak nincs értelme. De majd a sok Fideszes majd csak csinálja, hogy szétreped a szájuk. Sokat tűnődtem én ezen szilveszter éjjelén. Meg hallgattam a kutyákat, akik üvöltve hajszoltak valamit a kertben, ami gyorsabb volt, mint ők, mert reggelig nem hagyták abba. A feleségem meg a zöldségessel táncolt, mert hívtunk néhány vendéget, hogy ne csak ketten szidjuk egymásnak az Orbán Viktort, mert egész évben azt tesszük, és ráfér az emberre egy kis ünnepi hangulatú változatosság, nem igaz, aranyos Albán Úr? Így aztán voltunk vagy tízen, úgy szidtuk a nyavalyást, még egészen új érvek is előjöttek, nem is hittem volna, ennyi év után, de tényleg. Mert a zöldséges például tánc közben azt kiabálta, hogy az Orbán Viktor mindent megmételyez maga körül, és hát igen, ahogy utánaszámoltunk, bizony kiderült, hogy rengeteget mételyez. Mind a valamennyien elhatároztuk, hogy direkt nemet mondunk majd a népszavazásonra, mert a boltos ismer valakit, aki azt mondta, hogy a Kormány megvárja, amíg az Orbán Viktor bíróság elé kerül, és utána elengedi a vizitdíjat, hogy jó hangulat legyen az országban a per előtt. Ez hihetően hangzik, mert egyrészt a vizitdíj tényleg nehéz, másfelől már nagyon érik a börtön az Orbánnak, úgyhogy logikus a hír. Egy nagy súlyos ítélet nagyon felpezsdítené már az igaz baloldali tábort, mert amúgy elég kevés ok van az örömre, hiszen a fejünk búbja se látszik ki a csekkekből meg számlákból. Pénz, az meg nincs. Hát így jár az az ország, ha a tolvaj vezetője a Hídember filmre elkölt minden fillért, hogy azóta se tudunk egyenesbe jönni. Eh, kedves kis Albán Úr… Szörnyű ez a világ, én mondom magának. Itt semminek nincs következménye. Már karácsony előtt elfogyott minden pénz itthon. Mondtam a feleségemnek, éppen a zöldségessel telefonált, de utasítottam, hogy tegye le, és mondtam neki, hogy tessék, most éppen kellene az a tizenkilencezer forint, amit az Orbán elvett, pont kihúznánk hó végéig. Szerinte ez igaz, bár mintha már a múlt hónapban is kellett volna. Hát igen, de azt is ellopta. Ráadásul nem engedte megalakulni az ellenzéki vizsgabizottságokat a parlamentben, amikor ő volt uralmon. Úgyhogy, drága Albán Úr, ez legalább tizenhúsz év, talpig vasban. És akkor megint jó lesz demokratikus baloldalnak lenni.

Lejegyezte: Csermely Péter

2009. május 23., szombat

NYUMAEGY: Sajtóközlemény

Ha már föltettem a Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinatáról szóló hírt, (Egység Kálvin szellemében) úgy korrekt, ha az ellenvéleményt is közreadom.

SAJTÓKÖZLEMÉNY.

Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat. 2009. május 18.

BOTRÁNY A MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZBAN

A Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat közli a következőket:

A Magyarországi Református Egyház 2009. május 22-én Debrecenben úgynevezett ‘Alkotmányozó Zsinatot’ szervez egy Általános Magyar Református Zsinat megalakítására. Ezzel szemben jól meg kell jegyeznünk, hogy 1995-ben – hosszú, gondos el készítés után – a világ összes magyar református egyháza Debrecenben megalakította a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát, amellyel egy központi tárgyalási teret teremtett a világ minden országában élő Magyar reformátusok számára tiszteletben tartva a mind az abban résztvevő egyházak önállóságát mind azon országok szuverénitását, amelyekben ezen egyházak élnek és dolgoznak.

Ezen demokratikus elvek szerint megalakult Tanácskozó Zsinat munkájában nagyon sikeres volt és az ma is, és sok területen kiváló együttműködést hozott létre az egyházak között. A Tanácskozó Zsinat létezik és működik.

A Magyarországi Református Egyház jelenlegi lelkészi elnöke, Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, egy volt kommunista titkosrendőrségi ügynök, hosszú ideje igyekezett etéren változást elérni, hogy a magyar reformátusok feletti ellen őrzést biztosítsa a maga számára.

Erre az eszköz a pénz volt, mivel a Magyar Köztársaság részéről az egyháznak az állami költségvetésből folyósított hozzájárulás a zsinaton keresztül történik. – Tekintettel arra, hogy a Magyarországi Református Egyház vezető személyei, ideértve Bölcskei püspököt, a kommunista titkosrendőrség ügynökei voltak, továbbá figyelembevéve azon körülményt, hogy Magyarország exkommunisták vezetése alatt áll, megállapíthatjuk, hogy a Magyarországi Református Egyház a jelenleg is létező kommunista hálózat fedőszerve. A zsinattal kapcsolatos akció valóságos célja az, hogy a Református Egyházon keresztül elérjék a magyarokat az egész világon. Emögött politikai cél van. Jó megjegyeznünk, hogy magyarok milliói hagyták el Magyarországot és a környék többi

országát, mert kimeneküljenek a kommunizmus karmai közül. Gondoljunk itt többek közt az 1956-os Magyar Forradalomra.

A Magyarországi Református Egyház kijelentette, hogy tagságát a Tanácskozó Zsinatban ‘szünetelteti’, ami azt jelenti, hogy ideiglenesen nem tevékenykedik abban. Az Egyház tagságát sem nem szüntette be sem fel nem függesztette. A Magyarországi Református Egyház tehát a Tanácskozó Zsinat tagja maradt. Ennek következtében ez az egyház szószegést követ el, ha egy új zsinatot próbál létrehozni. Bölcskei püspök és követői valójában államcsínyt, puccsot követnek el az egyházon belül.

A Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat figyelmeztet mindenkit, hogy ne fogadja el ezt a kezdeményezést s ne kövesse Bölcskei püspököt és társutasait ezen az ördögi úton, hanem támogassa a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát a normális, tisztességes, becsületes módon.

Felhívjuk a figyelmet itt két tényre:
1. A Tanácskozó Zsinat elismert és bejegyzett önálló magyar közhasznú jogi személy. Az illetékes magyar hatóságok az ‘új’ zsinat hasonló kérését elutasították.
2. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház elutasította az ‘új’ ‘zsinathoz’ való csatlakozást, míg az ukrajnai, romániai, szerbiai (és horvátországi) egyházak esetleges csatlakozása csak feltételes lehet tekintettel arra, hogy ezen országokban ehhez az állami szervek beleegyezése szükséges.

Lásd továbbá a mellékelt Körlevelet (melléklettel).

További információ: Dr. Tóth Miklós, titkár, P.O.B. 10.249, NL-2501 HE Den Haag / Hága.

KÖRLEVÉL

Melléklet a sajtóközleményhez 2009. május hó (2009. május 18.)

A Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat mély sajnálattal kénytelen közölni a következőket:

1. A nagy demagógiával és zajos propagandával Debrecenbe, 2009. május 22-re összehívott ‘Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata’ (a továbbiakban: ‘Alkotmányozó Zsinat’) azt szeretné elhitetni, hogy ez az első kísérlet közös ‘Magyar Református Zsinat’ életrehívására. Ez hazugság.

A ‘Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata’ (a továbbiakban: ‘Tanácskozó Zsinat’) már 1995-ben megalakult Debrecenben, melyet a világ valamennyi magyar református egyháza közös akaratból együtt alapított, és amely mindmáig működik. A Tanácskozó Zsinat hivatalosan elismert és bejegyzett önálló közhasznú jogi személy. A Tanácskozó Zsinat minden tagegyháza önrendelkezési jogát elismervén tiszteletben tartja minden ország szuverénitását, amelyben magyar református egyház él és működik. Ez az egyedüli járható út. Az ‘Alkotmányozó Zsinat’ kitalálói jóhiszemű emberek félrevezetésével cinkosokká, bűnrészessé teszik őket. Itt egy óriási, eddig páratlan botránynak vagyunk a tanúi a magyar református egyház történetében, amely elfogadhatatlan. Ami itt történik, az államcsíny az egyházban, puccs!

2. A Tanácskozó Zsinat lelkészi elnöke Dr. Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház ny. püspöke, világi elnöke Kovács Zoltán, a Királyhágómelléki egyházkerület főgondnoka. Ügyvezető elnöke Szabó Sándor, az Amerikai Független Magyar Református Egyház püspöke. A Tanácskozó Zsinat óriási munkát végzett és végez nagyszerű eredménnyel. Itt említjük a következőket: (a) közös énekeskönyv, (b) ifjúsági énekeskönyv, (c) különleges kárpátmedencei autótérkép az egyházi határok pontos megjelölésével, (d) a közös liturgia, (e) Magyar Református Korálkönyv, (f) a theológiai fakultások és akadémiák közötti együttműködés elmélyítése, (g) a Tanácskozó Zsinat nemzetközi falinaptára, (h) megjelenőben van a ‘Trombitaszó’, nagy liturgikus költemény gyűjtemény, stb. Ezek mögött sok-sok szolgálatkész testvérünk óriási, önfeláldozó munkája van.

3. Az ‘Alkotmányozó Zsinat’ önálló közhasznú jogi személyként való hivatalos bejegyzését az illetékes magyarországi hatóságok elutasították. A Magyarországi Református Egyház (néhány követőjével) egy ‘új’, úgynevezett általános zsinat létrehozásának a kísérletével szószegővé válik. (Ha azt állítja, hogy a Tanácskozó Zsinatban ‘tagságát szünetelteti’, ezzel éppen a fennálló tagsági jogviszonyát húzza alá s szószegését bizonyítja be.)

4. Ide csatoljuk annak a Nyilatkozatnak a szövegét, amelyet titkárunk, Dr. Tóth Miklós 2008. november

17-én Budapesten a Magyarországi Református Egyház zsinati székházában rendezett, a világ magyar ‘diasporájának’ szentelt konferencián olvasott fel. A szöveg világosan kimondja, hogy a Magyarországi Református Egyház a Magyarországot gyakorlatilag ma is uraló régi kommunista párt fedőszerve. A most szervezendő, úgynevezett ‘Alkotmányozó Zsinat’ valóságos politikai stratégiai célja, hogy a világ magyar reformátusait az egyházon keresztül a régi kommunisták ellenőrzése alá kerítsék. (Dr. Bölcskei Gusztáv, püspök, a zsinat lelkészi elnöke, aki az ülésen elnökölt, a nyilatkozatban mondottakra kitérő módon válaszolt.)

5. Ez az ex-kommunista politikai stratégia az egész új ‘zsinat’ igazi háttere. Az eszköz nagyon egyszer5: t.i.

pénz. Közismert, hogy Bölcskei Gusztáv, aki a régifajta kommunista párttitkár típusa, ‘megvásárolja’ a támogatóit. Ez korrupció. Ennek megfelelő diktátori stílusban kormányozza az egyházat. Ellenjelölt nélkül választatta magát újra püspökké is, más szóval: senki sem mert ellenjelölt lenni. Bölcskei Gusztáv már régóta a Tanácskozó Zsinat elnöke lehetne az érvényes normális demokratikus jogszabályok figyelembevételével. V azonban ezt nem akarta. V a Tanácskozó Zsinatot el akarja tüntetni s helyette olyan szervezetet teremteni, amelyet - maga ural és amelyet könnyen lehet manipulálni. A Tanácskozó Zsinat viszont létezik és működik.

6 A Magyarországi Református Egyház évente 12.000.000 forintot kap a magyar állami költségvetésből az egyház külföldi kapcsolatainak a fenntartására. Ebből 2002-ig (bezárólag) évente 3.800.000 forintot utalt át a zsinat a Tanácskozó Zsinatnak és 3.200.000 forintot a Magyar Református Világszövetségnek. Bölcskei Gusztáv a zsinati elnöki szék elfoglalása után először ezt az összeget átutalta (ezzel is magától értetődően elismervén, hogy ezek az összegek e szervezeteket megilletik), azután pedig minden további közlemény nélkül leállította. Ez ismert kommunista basáskodó módszer. Ez Bölcskei Gusztáv anyagi alapja, t.i. az a pénz, amit más tisztességes szervezetektől zsebrevág, amelyikkel díszeleg s amelyet a maga politikai céljaira használ fel. A Magyar Református Világszövetséget már sikerült megfojtania. A Tanácskozó Zsinat tiszta és nagysikerű munkáját most próbálja szintén tönkretenni. Az - manipuláló kezdeményezése semmit sem hozott létre, csak áskálódást és annak a szellemi és anyagi tőkének a felélését, amelyet a Tanácskozó Zsinat létrehozott. Itt nincs másról szó, mint Jézus Krisztus egyházának a sátáni rombolásáról. Ez végül is nem vezethet sikerre. Mi bízunk az Íge szavában: “A gonoszak karja eltörik, de az igazakat támogatja az Úr” (37. zsoltár, 17. vers).

7. Az úgynevezett ‘alkotmány’ szánalmas fércmunka. Nem méltó a magyar református egyházhoz.

Központi eleme a titokzatos ‘Kárpátmedencei Generális Konvent’, amelynek az ‘alkotmányban’ kulcsszerep jut. E kommunista manipulációs szerv mögött is, mint az egész kísérlet mögött, Bölcskei Gusztáv, a kommunista apparacsik szellemi arca látható. Szánalmas dicsőség 2009-ben!

8. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház elutasította az ebben a ‘zsinatban’ való részvételt. Romániában, Ukrajnában, Szerbiában és Horvátországban állami beleegyezés szükséges. A Tanácskozó Zsinat ezt az előrelátható csapdát bölcsen elkerülte és az együttműködés kérdését kiváló módon megoldotta. Így világos, hogy ez a jelen ‘zsinati’ színjáték kalandor-játék.

9. Ezt a körlevelet vérző szívvel írtuk. Novemberi nyilatkozatunkat eddig nem hoztuk nyilvánosságra

abban reménykedve, hogy a Magyarországi Református Egyház felelősei és követőik jobb belátásra jutnak. Sajnos ez nem történt meg, sőt tovább loholnak vesztükbe a hazugság és a magyar reformátusság erkölcsi és teljes szellemi elbalkánosításának, lezüllesztésének az útján. Ebbe az örvénybe próbálják magukkal rántani a magyar reformátusokat. A kommunista világ gondolkodásmódja beleivódott a volt kommunista országok lakosságának a lelkébe és sokan szem elől vesztették az erkölcsi határokat. Mindenki, aki ismeri a magyarországi és a kárpátmedencei egyházi helyzetet, tudja, hogy az itt leírottak mind igazak. Ebben a helyzetben a nyugati Szabad Világban élő magyar reformátusoknak – akiket a kommunista világ nem fertőzött meg - ismét az a kötelességük, hogy kimondják az igazságot. Ezt tesszük mi most, mint a magyar reformátusok lelkiismerete. Tesszük ezt kizárólag azért, hogy a magyar reformátusok nevét, lelki tisztaságát megőrizzük és próbáljuk megóvni a magyar reformátusokat egy óriási erkölcsi öncsonkítástól. Az egyházat mai vezetői rontják meg, pedig most nem állnak orosz csapatok Magyarországon. Ránk érvényes az Úr szava: “Ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani” (Lukács ev. , 19. rész, 40. vers).

10. Az itt közöltek figyelembevételével kérjük magyarországi és más középeurópai testvéreinket, ne adják el lelküket s ne árulják el Jézus Krisztust harminc ezüstpénzért. Ne térjenek vissza a kommunizmus hazug világába. Ne legyenek szószegőkké és erkölcsi öngyilkosokká. Ne hallgassanak hamis prófétákra, még ha azok palástot is viselnek. Kövessék az igazság és tisztesség egyenes útját. Mondjanak ‘NEM’-et erre a hamis és félrevezető kezdeményezésre.! Nekünk Jézus Krisztus szavát kell meghallanunk és Őt kell követnünk, aki így szólt: “Én azért születtem és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra” (János ev. 18. rész, 37. vers).

Hága, 2009. május 18.

P.O.B. 10.249, NL-2501 HE Den Haag

A NYUGAT-EURÓPAI MAGYAR REFORMÁTUS LELKIGONDOZÓ SZOLGÁLAT ELNÖKSÉGE

NYILATKOZAT

A Magyarországi Református Egyház zsinati elnöksége által 2008. november 17-18-án Budapesten rendezett úgynevezett ‘Diaspora-konferencia’ első napján, november 17-én Dr. Tóth Miklós, a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat titkára a Szolgálat nevében a következő Nyilatkozatot olvasta fel:

A Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat mint az egyedüli legitim magyar református egyházi szervezet Nyugat-Európában ezennel az alanti nyilatkozatot teszi.

(Ehhez meggondolandó, hogy minden esetleges együttműködés alapjait tüzetesen szemügyre kell vennünk s arra vonatkozólag mindent világosan és félreérthetetlenül ki kell mondanunk.) Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinata lelkészi elnökének egy ‘Kárpátmedencei Generális Konvent’ és egy az egész világ minden magyar református egyházi szervezetére – azok megkérdezése nélkül - kiterjed_ úgynevezett ‘Alkotmány’ (egy jogi fércmunka, szégyen a Református Egyházra) létrehozatalára vonatkozó kísérlete jellegzetes kommunista politikai trükksorozat. Mindennek a célja az, hogy az 1995-ben Debrecenben a világ összes magyar református egyháza által alkotmányosan szabályszerűen megalapított és Budapesten hivatalosan bejegyzett Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatát – egy fennálló, aktív jogi személyt - aláaknázza és szétrombolja. Ebből a hamis gondolatból állt el_ ez a ‘Diaspora Konferencia’is, amelynek szervezői, élükön Bölcskei püspükkel, úgy tesznek, mintha ezelőtt nem lett volna semmi. Az említett Tanácskozó Zsinat, amely óriási munkát fejtett ki a világon él_ magyar reformátusok összefogása érdekében, komolyan figyelembe vette és veszi a fennálló állami kereteket, jogi tényeket és lehetőségeket a különböző országokban. A Tanácskozó Zsinat komoly szervezet. A Tanácskozó Zsinat, amint jól ismert, eredmények hosszú sorát valósította meg. Azon gondolatnak a terjesztése,

hogy semmi ilyen jellegű munka nem lett volna a múltban, égre kiáltó hazugság, amelyről mindenki tudja, hogy hazugság: az is, aki mondja s az is, aki hallja. Ez tiszta kommunizmus.

Az is tipikus kommunista hazugság – amely mesét szerte terjesztenek -, hogy a Tanácskozó Zsinat már nem működik. E nyáron, július 19-én tartotta meg a Zsinat évi rendes ülését Balatonszárszón s elnökségi ülését tegnapelőtt, november 15-én itt Budapesten. Mindkettőt nagy tagsági részvétel, nagy érdeklődés és sajtóérdeklődés mellett. Mindezt annak ellenére, hogy a Tanácskozó Zsinatot senki anyagilag nem támogatja. A Tanácskozó Zsinat tovább működik, mert a Tanácskozó Zsinat az igazság útján jár, nem pedig a hazugság útján, mint a Magyarországi református Egyház Zsinata és ez a ‘Diaspora Konferencia’. Mi az igazság keskeny útján járunk (Máté ev. 7:13-14). Az lehet kemény, de egyenes.

A Magyarországi Református Egyházat a múltban és a jelenben olyan személyek irányították, irányítják és ellenőrzik, akik a kommunista titkos rendőrség ügynökei, illetve azok voltak, az egyházon belül. Az említett Bölcskei Gusztáv püspök szintén ilyen ügynök (volt), aki ilymódon az ex-kommunista közösséghez (establishmenthez) tartozik, amely jelenleg Magyarországot uralja. Az efajta tagságnak sosem szakad vége.

Itt említjük néhány a Magyarországi Református Egyházban fontos személy titkos rendőrségi fedőnevét annak bizonyítására, hogy ez az egyház kommunisták által uralt szervezet.

Bölcskei Gusztáv: Bátori

Bartha Tibor: Debreceni

Békefi Ben_: Varga Dénes

Szamosközi István: Szatmári

Aranyos Zoltán: Timár Lajos

Kocsis Elemér: Rajnai

Kovács Attila: Keresztes:

Kürthy László: Zempléni

Tóth Károly: Tolnai Lajos és Aldeburi.

Ez csupán egy legnagyobb részben a múltra emlékeztető neveket tartalmazó rövid lista annak a kihangsúlyozására, hogy itt egy következetes régi kommunista politikai rendőrségi vonalvezetésről van szó, amely mindmáig ténylegesen működik a Magyarországi Református Egyházban. Itt ma csak az a kérdés, hogy a magyarországi kommunista ‘árnyék’-világ, amely Magyarországot ténylegesen uralja, hogyan kösse pórázra a magyarságot, közelebbről a magyar reformátusságot (amely a magyar protestánsok túlnyomó többségét alkotja) az egész világon a Magyarországi Református Egyházon keresztül. A Magyarországi Református Egyházat a fentiek alapján mint ennek a mindmáig meglevő és virágzó (ex-) kommunista rendszernek az egyik fedőszervét kell tekintenünk.

A nyugati világban élő magyarok azért élnek ott, ahol élnek, mert nem kívántak kommunista

rendszerben élni. Elutasítják azt a kísérletet, hogy a kommunista magyar rendszer világa a Magyarországi Református Egyházon keresztül próbáljon befészkelődni az életükbe még az jelenlegi hazájukban is. Ők nem kérnek az ex-kommunista rendőrspiclikből , mégkevésbé ha azok palástba burkolózva jelennek meg.

Lengyelországban a varsói és a poznani római katolikus érsek lemondott, midőn kitudódott, hogy mindketten a politikai rendőrség besúgói voltak. Bölcskei Gusztávnak ugyanezt kell tennie mind a Magyarországi Református Egyházban mind a Református Világszövetségben. A Magyarországi Református Egyháznak ahhoz, hogy a nyugati világban élő magyar reformátusok elfogadják, meg kell tisztítania önmagát. Az egyháznak nem szabad a besúgók gyülekezetének és ilymódon a kommunista rendszer utolsó fellegvárának maradnia. Ameddig ez meg nem történik, a Magyarországi Református Egyház nem számíthat a nyugati magyar reformátusok teljes közreműködésére.

Minden magyar református számára, a Kárpát-medencében és bárhol a világon egyetlen, az egyházaknak alkotmányos szerveik által hivatalosan adott saját szavukkal összhangban levő igaz út van, mégpedig a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatában való tevékeny részvétel.

A Pilis már a libsik szerint is szent hely, de az értelmezés szájízük szerinti

2009. május 22. 20:40 HunHír.Hu

Az ókoriak már tudták, hogy ahol a Föld energiavonalai összpontosulnak, azok szent helyek. Ilyen energiaörvények központjában építették a templomaikat, spirituális központjaikat és iskoláikat, és ilyen hely Stonehenge, az egyiptomi piramisok vagy épp Dobogókő is.

Ezek az energiaörvények maguk a Föld csakrái, és ugyanúgy működnek, ugyanazt teszik, mint az ember fő- és mellékcsakra-rendszerei. A modern világ összes "mellékterméke" és a légszennyezés következtében a Föld csakrái is erősen szennyezetté váltak, és tisztításra van szükségük. Az ókori varázslók, mint a Druidák is, különböző dalokat, hanghatásokat és szertartásokat használtak arra, hogy egy-egy csakrát nyitott, tiszta és jól működő állapotban tartsanak. A 21. században ezeket a rituálékat egyre több ember kezdi el újra felfedezni, és újratanulják a sámánok és a táltosok ősi tudását, ami az anyafölddel való kapcsolatot helyezi előtérbe. Ez nem csak a Földet segít meggyógyítani, hanem az illetőre is nagy hatással van, ahogy minden fizikai szellemi tevékenység interaktív és visszahat az egyénre.

Amikor különböző emberek ugyanazon földcsakra közelében meditálnak és energiát küldenek a Földnek, legtöbbször ugyanolyan felismerésük támad. Ezek az örvények olyanok, mint egy-egy kapu, amin keresztül hozzáférhetünk a magasabb dimenziójú énjeinkhez. Mindannyian legalább 12 réteg mentális testtel rendelkezünk, amik a jelenlegi fizikai testünkhöz kapcsolódnak. A Föld ugyanúgy rendelkezik ezekkel a rétegekkel. Amikor közel vagyunk a Föld egy aktív csakrájához, az hozzásegít bennünket ahhoz, hogy úgy lássunk dolgokat, ahogy azok valójában vannak: több dimenzióban és folyamatos változás, fejlődés közben. Ezért érdemes az ilyen pontoknál meditálni, és jól odafigyelni, mit üzen felettes énünk. Megdöbbentő igazságokkal gazdagodhatunk.

Bár egyesek szerint a földcsakrák és az energiahálók mindössze a képzelet szüleményei, a tudomány jó ideje bizonyította a létezésüket. Három orosz mérnök már 1973-ban felfedezte egy geometrikus háló létezését, ami számos természetes jelenséget egyetlen bolygószintű rendszerré kapcsol össze. A munkájuk egy amerikai kutató tanulmányán alapult, aki tizenkét "gonosz örvényt" nevezett meg a bolygó felszínén - többek között a Bermuda-háromszöget és a Japán partjainál található Sárkány-háromszöget is.

Különböző elméletek léteznek azzal kapcsolatban, melyik csakra hol található a bolygón. A szívcsakrát sokáig Angliában, Glastonburyben "helyezték el", ám jó ideje sokat hallani arról, hogy a föld negyedik csakrája itt a Pilisben, nevezetesen Dobogókőn található. Ezt maga Dalai Láma nyilatkozta, mi pedig szívesen hiszünk neki. Annál is inkább, hiszen mi indokolná különben a helység elnevezését - nem is beszélve a kambodzsai és a laoszi láma, valamint a számos buddhista szerzetes látogatásáról? Ami a többi csakrát illeti, általánosan elfogadott az a nézet, hogy minden kontinensen találunk egy-egy fő csakrát. Nagyon érdekes megvizsgálni, hogy melyik csakra mire van hatással, az hol helyezkedik el a Földön, és ott mi történik ezzel kapcsolatban...

Korona csakra
Egység, minden teremtés egy-sége, az isteni erőkkel való kapcsolat - Kailas hegység, Tibet

Homlok-csakra
Intuíció, érzékelés, tudatosság - Kuh-e Malek Siah, Irán

Torokcsakra
Kommunikáció, az igazság kifejezése, mások meghallgatása - a Gizai Piramisok (és Bábel tornya...),Egyiptom

Szívcsakra
Önmagunk és mások szeretete, elfogadás, harmónia - Dobogókő, Magyarország

Napfonat csakra
Önbecsülés, a személyiség ereje, identitás - Uluru-Katatjuta, Ausztrália

Szakrális csakra
Kreativitás, képzelet, belső gyermek - Titikaka-tó, Bolívia

Gyökércsakra
Túlélés, valahova tartozás, szexualitás, gyökerek - Shasta-hegy, Kalifornia

A liberális Axel Springer-Magyarország Kft. egyik tulajdona, a nana.hu közölte a cikket

HunHír.Hu kommentár:
Ebben legjobban a Pilis "minősítése" a gondot okozó. Mintha egy ultralibsi szemfényvesztést hallanánk. Szeresd önmagadat, de ami a lényeg, legyél befogadó. Nem, mi nem akarunk befogadók lenni. Az idegen szép, otthon, az országában.

2009. május 22., péntek

Hamis diplomával tanított a pécsi szakközépiskolában

Három hamis diplomával tanított egy férfi egy pécsi szakközépiskolában. A rendőrség szakvéleményei alapján a bizonyítványok mind hamisak. Vádemelési javaslattal továbbították az ügyet az ügyészségnek.

Az 53 éves férfinek nemzetközi marketing, valamint történelem- és testnevelés-tanári diplomája volt, mind hamis. Pécsett tanított az egyik szakközépiskolában vendéglátói ismereteket, már egy éve. Oktatási módszere azonban több szülőnek sem tetszett, ezért a tanár fegyelmi eljárást kért maga ellen. A vizsgálat alatt az iskola igazgatója átnézte a férfi diplomamásolatait is, és gyanút fogott. Felhívta a felsőoktatási intézményeket, ahol azt mondták, a férfi nem volt tanítványuk. Az igazgató ezután értesítette a rendőrséget.

A férfinél házkutatást tartottak és lefoglalták a hamis bizonyítványokat. A szakvélemény alapján kétséget kizáróan lehet bizonyítani, hogy mind a három hamis - tájékoztatta a Független Hírügynökséget pénteken Bojtor Bernadett, a pécsi rendőrkapitányság szóvivője.

A férfi egyelőre nem tett vallomást. A rendőrség vádemelési javaslattal továbbította az ügyet az ügyészségnek.

(FH)

Ezrek tüntettek az etnikai tisztogatás miatt Csíkszeredában

Több mint tízezren tüntettek péntek este Csíkszeredában a székelyföldi közintézmények magyar vezetőinek leváltása ellen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezte megmozduláson egy kiáltványt is felolvastak az „etnikai tisztogatásnak” nevezett jelenség ellen, amelyet egyházi képviselők is aláírtak.

A nyilatkozat szerint nem értenek egyet a közintézmények vezetőinek leváltását elrendelő kormányrendelettel, amely a székelyföldi intézmények magyartalanításának eszköze, ugyanakkor a leváltott személyek visszahelyezését követelik. A dokumentum azt állítja: „a központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Hargita megye magyarsága a maga 85 százalékos arányában kell, hogy jelen legyen a közintézmények vezetésében. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben.”

Az RMDSZ és az EMNT magyar és kisebbségellenes megnyilvánulásként értékeli az intézményvezetők leváltását és visszautasítják a magyar identitástudat ellen irányuló törekvéseket.

A dokumentum úgy fogalmaz: „Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját.” A csíkszeredai nyilatkozat a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát követeli helyi és regionális szinten.

A román kormány múlt hónapban hozott egy olyan rendeletet, amely országos szinten megszüntette a megyei közintézmények vezetői funkcióit jelenlegi formájukban, és új jogköröket jelölt ki az igazgatók számára. Ez lehetővé tette az előző kormány idején versenyvizsgával alkalmazott vezetők menesztését, és új vezetők politikai alapon történő kinevezését.

Az RMDSZ etnikai tisztogatási kísérletnek minősítette a kormány kezdeményezését, mivel annak nyomán a magyar többségű megyékben is a kormánypártok felülről kinevezett emberei foglalhatják el a közintézmények igazgatói és igazgató-helyettesi tisztségeit, Székelyföld esetében pedig a magyar szakemberek helyébe román nemzetiségűeket ültettek.

(FH)

Vajda Józsi- CSÍKSZEREDAI KIÁLTVÁNY

http://vajdajozsi.multiply.com/journal/item/77/77
Mi, Csíkszeredában összegyűlt székelyföldi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk:

Jó itt Site- AZ USA RENDŐRÁLLAM! - ....és Magyarország?

http://anyusch.multiply.com/journal/item/1846/1846
"SZABADSÁG VAGY HALÁL!"

Az amerikai nép felébredt...
Itt az ideje, hogy a magyarok is tudjanak arról, amit a cionista média eddig elhallgatott!
AZ USA RENDŐRÁLLAM!

Időkép időjárás

http://www.idokep.hu

Percről percre

Közeledik a hidegfront

2009. május 22-én

15:13 - Riasztás
Az ESTOFEX európai veszélyjelző csapata az ország egész területére első fokú riasztást adott ki, a Nyugat-Dunántúlra pedig másodfokút. Heves viharokat jósolnak, torn... (tovább)

15:03 - Konvektív cella
Hamarosan eléri hazánk nyugati szélét az a hatalmas vertikális kiterjedésű intenzív cella, amely heves, akár néhány cm átmérőjű jégesőt is okozhat.

14:56 - Elektromos tevékenység
Az OMSZ villámlokalizációs rendszere a Kárpát-medence térségében eddig közel 2000 villámot regisztrált. (Beküldte: Baranyai Richárd)

Időkép webkamerák

Kamerák böngészése

Egység Kálvin szellemében

Öt évvel ezelőtt született meg a Kárpát-medencei protestáns egyházak egyesülésének gondolata. Az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányának május 22-ei, debreceni aláírásáról a magyarországi közszolgálati televízió több műsora tudósít.

Az öt évvel ezelőtt megtartott népszavazás után a magyar történelmi egyházak, ezen belül a református egyház különösen fontos feladatuknak tekintették az országhatárokkal elválasztott magyarság szellemi egyesítését. E munka eredménye, hogy az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és az anyaországi reformátusok vezetői 2009.május 22-én Debrecenben Alkotmányozó Zsinatra ülnek össze, és kézjegyükkel látják el az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát.

Az ünnepélyes aktust több évig tartó szakmai munka előzte meg. A Generális Konvent munkacsoportjai egyházjogi, liturgiai, dogmatikai kérdésekben fogalmaztak meg egységes álláspontot. Az egységesítés nem jelent uniformizálást, a határon túl élő reformátusok továbbra is megőrzik történelmi hagyományaikat, sajátosságaikon alapuló hitéleti autonómiájukat.

Május 22. egyben a hálaadás ünnepe, Debrecenbe több tízezer vendéget várnak. A Kárpát-medence református templomaiban egyszerre kondulnak meg a harangok, a cívisváros központján áthaladó menet pedig az összetartozást szimbolizálja.

A Magyar Televízió kiemelt figyelmet fordít a történelmi aktusra. Május 22-én az Ablak élő adásban tudósít Debrecenből (17.00, m1), este Református egység címmel egyórás összeállítás foglalkozik a nap legfontosabb eseményeivel (20.30, m2). Az esti Híradó és a hétfő reggel jelentkező Kárpát Expressz szintén beszámol az ünnepségről (május 25., 6.23, m1, m2; ismétlés 12.05, m2). A pünkösdvasárnapi Református magazin fő témája szintén a jeles naphoz kötődik.
szatmar.ro