Mindent megváltoztathat Welsz Tamás hagyatéka

Mindent megváltoztathat Welsz Tamás hagyatéka:

'via Blog this'

Illegális tevékenységének szinte a teljes dokumentációját átadta a rendőrségnek a halála előtti órákban Welsz Tamás – tudta meg rendőrségi forrásokból a Népszabadság.

Iratok, köztük az elmúlt években kiállított bissau-guineai útlevelek igénylőlapjai, továbbá néhány kész okmánynak a fénymásolata is a rendőrség kezére került március 20-án. A vállalkozó hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át a rendőröknek, akikkel egyeztetett időpontban találkozott március 20-án Budapesten, a Logodi utcai irodájában – írja a lap.

A Népszabadság szerint Welsz jó néhány dokumentumot és adathordozót előkészített a rendőrség megérkezéséig. Majd már a rendőrök előtt, két idős hölgy jelenlétében kinyitották az irodához tartozó pincerészt, ahol Welsz „irattára” volt, tele régebbi dokumentumokkal, majd miután közölte, hogy az érdi lakásában is vannak még a rendőrség számára hasznos anyagok, autóba ültették és Érdre vitték. Ott élettársa jelenlétében adta át a rendőröknek azokat a papírokat és adathordozókat, amelyeket a korábbi házkutatáson az akkor eljáró hatóság emberei nem találtak meg.

Elképesztő bizniszek

A lap forrásai szerint Welsz és „ügynökei”, akik Welsz megbízásából értékesítettek bissau-guineai útleveleket, rendszámokat és forgalmi engedélyeket, afrikai országok jövedelemigazolásaival is sefteltek, amelyekkel azok tulajdonosai a magyar hatóságok előtt bizonyíthatták, hogy vagyonuk után Afrikában már befizették az adót.

Welsz nem csak útlevelekkel üzletelt

• facebook
 
• twitter
 
• link
 
• embed

A Népszabadság szerint „mind több bizonyíték szól ugyanakkor arról”, hogy a hatóságok tudtak Welsz illegális tevékenységéről, de valamiért nem tettek semmit. Először 2002-ben jelölte Bissau-Guinea konzulnak – ekkor adminisztratív okokból nem lett az –, 2005-ben pedig a térség egy másik országa, Mali is jelölt egy tiszteletbeli konzult, akinek a személyét arra hivatkozva utasították el, hogy bissau-guineai útlevéllel és rendszámmal közlekedett Magyarországon – írja a lap.

A külügy 2005-ben tudhatott az üzelmekről

Meghallgatnák Mesterházyt

„A szocialisták körüli hamis útlevélbotrány példátlan bűncselekmény-sorozat, és súlyos nemzetbiztonsági kockázatot is felvet. Ezért a nemzetbiztonsági bizottság valamennyi kormánypárti tagja kezdeményezi Mesterházy Attila bizottsági meghallgatását” – olvasható a Fidesz közleményében. Mint írták: egyedül Welsz Tamás tudott arról, hogy az MSZP-ben kiknek volt hamis afrikai útlevelük, és kik nyitottak ezek segítségével titkos bankszámlákat; ugyanakkor a kialakult helyzetben Mesterházy Attilának kell megválaszolnia, hogy kik azok az MSZP-s politikusok, akiknek hamis útlevelük van. Hozzátették, hogy Mesterházy Attilának a törvény értelmében kötelessége megjelennia bizottság ülésén.

A lap arra a következtetésre jutott, hogy a külügy eszerint 2005-ben már tisztában volt azzal, hogy magyar állampolgárok adóelkerülés, a közlekedési bírságok elkerülése végett bissau-guineai útleveleket és rendszámokat használnak. Suha György, a Magyarországon működő tiszteletbeli konzulok testületének elnöke pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: informálisan és hivatalosan is többször, több csatornán keresztül jelezték a Külügyminisztériumnak a „problémát”, de volt, aki 2011-ben fel is jelentette Welszt, amiért tőle utazásra alkalmatlan úti okmányt kapott, ám ennek a feljelentésnek a sorsáról a rendőrségről nem kaptak tájékoztatást – írja a lap.

Ilyen útlevél nem is létezhetett volna

A Simon Gábor szocialista politikus fényképével ellátott, és Gabriel Derdak névre kiállított okmánnyal – az ügyészségi gyanúsítás szerint – Simon kérésére egy ismerőse bankszámlát nyitott a hazai Magnet Bankban, és a számlán később több tízmillió forintot helyeztek el.

A Népszabadság azt írta: a Simon fényképét tartalmazó útlevélben nem volt schengeni vízum, azzal tehát soha senki nem léphetett be az Európai Unió területére. Valódi útlevele akkor lehetett volna, ha bissau-guineai állampolgár lett volna – ami nem lehetett, mert az afrikai ország nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

Külső helyszínen nyitott számlát?

A Magnet Bank fiókjaiban 2013 novembere–2014 februárja között kilenc számlát nyitottak bissau-guineai névre – mondta Fáy Zsolt, a bank igazgatósági elnöke az M1 Ma reggel című műsorában. Ebben az időszakban összesen négyezer számlát nyitottak a fiókokban. A kilenc számla tulajdonosai közül nyolc ügyfél személyesen járt bent a Magnet Bank fiókjában, míg egy személy külső helyszínen nyitott számlát – tette hozzá az elnök.

Témák

• Simon Gábor
 
• Érd
 
• Bissau-Guinea
• Mesterházy Attila
 
• Welsz Tamás

Belföld: Welsz kipakolt a halála előtt - NOL.hu

Belföld: Welsz kipakolt a halála előtt - NOL.hu:

'via Blog this',

Fekete Gy. Attila

2014. március 2A törvényi tilalomra hivatkozva hagyja legyilkosozni munkatársait a rendőrség. Közben az sem biztos, hogy elsősorban a szocialistáknak lenne okuk aggódni amiatt, hogy Welsz „borított".

HIRDETÉS

„Egyre valószínűbb Welsz öngyilkossága, s erről az őt szállító rendőrök is tudtak". „Maffiaállam lettünk. Nemsokára jönnek majd politikusok hirtelen halálai". „Vagy agyonverték az úton, nehogy kihallgathassa az ügyész. Rafkósak ezek a komcsik". „Név szerint tudta: kinek van bissau-guineai útlevele, a nyomozó-ügyészek – felsőbb utasításra – elhallgattatták".

Alighogy megjelent Welsz Tamás halálhíre, ilyen és ehhez hasonló hozzászólások jelentek meg a világhálón. Welsz mint a Sólyom Airways „majdnem megmentője" vált közismertté, majd neve a Simon-ügy kapcsán került ismét a hírekbe. Ő szállította ugyanis az ausztriai bankszámlája miatt a pártjából kilépő és parlamenti mandátumáról lemondó volt MSZP-elnökhelyettes, Simon Gábor Bissau-guineai útlevelét. Persze a hozzászólásokon semmi csodálkozni való nincs. Egy ilyen ügy kulcsfigurájának – információ hiányában – semmivel sem magyarázható hirtelen halála egy rendőrautóban, tökéletes táptalaj az összeesküvés-elméletekhez.

Welsz Tamás, mint megírtuk, csütörtök délután halt meg. A Népszabadságnak sikerült pontosítani a tragédiát megelőző órák eseményeit – értelemszerűen a korábbi tudósításunkban foglaltakat is. Több forrásból megerősített értesüléseink szerint Welsz maga ajánlotta fel együttműködését a Központi Nyomozó Főügyészségnek (KNYFÜ). A Központi Nyomozó Főügyészség jelölte ki a Welsz által felajánlott bizonyítékok begyűjtésére a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI). Eszerint tehát Welsz nem az NNI-nél jelentkezett, az NNI emberei csupán a KNYFÜ utasításait hajtották végre. (Az NNI nem nyilatkozik, korábbi közlésük szerint nálunk nincs folyamatban semmiféle eljárás Welsz Tamással szemben.)

HIRDETÉS

Welsz az I. kerületi Logodi utcában lévő irodájában várta a nyomozókat, ahol különféle adathordozókat és iratokat adott át nekik. Majd közölte, hogy vannak még bizonyítékai az érdi házában is. A nyomozók autóba ültették, kivitték Érdre, ahol további iratokat és adathordozókat foglaltak le tőle, majd elindultak Budapestre, ahol a KNYFÜ kihallgatta volna Welsz Tamást. Nem bilincselték meg. Nem volt őrizetben sem.

Még az M1-M7 közös szakaszán autóztak, amikor a rendőrök észrevették, hogy Welsz egyre rosszabbul van. Az tűnt a leggyorsabb segítségnek, ha egyenesen a legközelebbi, a MOM Parknál lévő mentőállomásra viszik. Ezt tették. Az ott szolgálatot teljesítő orvosok a beérkezéstől számított 40 percig küzdöttek még az életéért, de már nem tudták a szívműködését újraindítani. Welsz lényegében már a rendőrautóban meghalt.

Több internetes portál úgy tudja, Welsz maga hívta ki a rendőröket azzal, hogy útleveleket akar átadni a részükre, s amikor a nyomozók megérkeztek a Logodi utcába, azzal fogadta őket, hogy „uraim, bevettem valamit, önök már nem tehetnek semmit". Ha így történt volna, kizárt, hogy a rendőrök nem hívnak azonnal mentőt, vagy nem ültetik (fektetik) be saját autójukba, és nem viszik azonnal kórházba, ahol kimoshatták volna a gyomrát. Mert ha nem teszik, akkor közvetlen felelősség terhelné őket a haláláért.

HIRDETÉS

Welsz egyik ismerőse ugyanakkor a Hvg.hu-nak nyilatkozva kizárta, hogy a férfi öngyilkosságot követett volna el. Az öngyilkosság-teóriát cáfolja az a tény is, hogy Welsz maga ajánlotta fel szolgálatait a nyomozó hatóságoknak, nyilván abban a reményben, hogy részletes feltáró-beismerő vallomása fejében az általa elkövetett bűncselekményekért majd enyhébb büntetést kap.

Azonban sem a rendőrség, sem a Központi Nyomozó Főügyészség nem kívánt nyilatkozni arról, hogy mondott-e ilyet Welsz a rendőröknek vagy sem. Ha igaz, amit több forrásunk is állít, jelesül az, hogy a Logodi utcai házkutatás után a rendőrök még elvitték Welszt Érdre, ahol további dokumentumokat adott át a nyomozóknak, aligha mondhatott ilyet az irodájában. Akkor biztosan nem Érdre indultak volna vele.

„Sajtóhíreket nem kommentálunk". Kovács Viktória, az ORFK szóvivője ennyit válaszolt érdeklődésünkre. A Központi Nyomozó Főügyészség Welsz halála ügyében nem tartja magát illetékesnek, amiből következtetésként az máris levonható, hogy a Welsz halála miatt indult közigazgatási eljárás eddig nem tárt fel bűncselekményre utaló körülményeket, amelyek felderítésében a Központi Nyomozó Főügyészség berkeiben működő katonai ügyészségnek dolga lenne. Arról, hogy mikor várható a halál okának megállapítása, a BRFK szóvivője nem tudott felvilágosítást adni. (A rendkívüli haláleseteket vizsgáló egység a BRFK V. kerületi kapitányságán belül működik.) A szóvivő sejtetni engedte, hogy akkor sem lesznek majd túl bőbeszédűek, ha már tudják, mi okozta Welsz halálát. A Közigazgatási eljárásról szóló törvény ugyanis tiltja az efféle információk közzétételét, és – mint azt egy másik rendőrségi forrásunk elmondta – senki nem akar a sajtó tájékoztatásáért börtönbe menni még azon az áron sem, hogy a világhálón már legyilkosozták a Welszt szállító rendőröket (is).

Információink szerint Welsz halála után újra megjelentek a nyomozók a Logodi utcai irodában, és akkor már magukkal vitték az ott lévő számítógépeket és mobiltelefonokat is.

Minden jel szerint Welsz a halála előtt „borított". Hogy mennyire, azaz hány évre visszamenően adta ki azoknak az adatait, akik tőle bissau-guineai útlevelet vásároltak, ma még nem tudni. Politikai körökben mindenesetre aggodalmat váltott ki annak a lehetősége, hogy az ügyészség esetleg alkut köt (vagy kötött) Welsszel. Sokak szerint elsősorban a szocialisták aggódtak, akik Simon érintettsége okán már belekeveredtek az ügybe. A Hvg.hu azonban úgy tudja, Welsz nem a szocikról akart borítani. Ismerői szerint anyagi gondjai nem voltak, amit egyebek között épp annak köszönhetett, hogy sem politikai, sem vallási, sem más alapon nem válogatott az ügyfelei között.

„A Simon-ügy állítólagos koronatanújának váratlan, tisztázatlan körülmények között bekövetkezett halála egy gyanús ügy újabb gyanús fejleménye. A nyilvánosságnak joga van ahhoz, hogy bizonyos kérdésekre választ kapjon, az igazságszolgáltatás és bűnüldözés különböző szerveinek pedig kötelessége azokra válaszolni!" – írta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Gulyás József, az Együtt-PM szakpolitikusa, aki a Nemzetbiztonsági Bizottság soron kívüli összehívását sürgette.

HIRDETÉS

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke szerint azonban nyitott kapukat dönget. Az ukrajnai helyzet miatt hetente ülésező testület soron következő ülésén szándéka szerint téma lesz a Simon-ügy nemzetbiztonsági aspektusa. Az például, hogy miképpen értékesíthetett ismerői szerint közel félezer bissau-guineai útlevelet Magyarországon Welsz a titkosszolgálatok orra előtt? Vagy az történt, ami sok más esetben is kiderült, hogy a titkosszolgálatok mindenről tudtak, sőt együtt is működtek Welsszel, csak éppen más hatóságoknak nem szóltak a törvénytelen ügyletekről? Molnár reményét fejezte ki, hogy a Fidesz nem akadályozza meg az ügy esetleges titkosszolgálati vonatkozásainak a feltárását.

Nem találtak külsérelmi nyomot a csütörtökön meghalt Welsz Tamáson az igazságügyi orvosszakértők jelenlétében elvégzett boncolása során; a férfi együttműködött a rendőrökkel, és nem alkalmaztak semmilyen kényszerítő eszközt, így bilincset sem vele szemben – hangzott el az ORFK péntek esti budapesti sajtótájékoztatóján, megerősítve értesüléseinket.

Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: az elhunyt maga jelentkezett a rendőrségnél annak érdekében, hogy önként átadjon birtokában lévő dolgokat. Erről azonban a rendőrség nem ad részletesebb tájékoztatást – fűzte hozzá.

A szóvivő hangsúlyozta: a rendőri eljárás során a férfi végig együttműködő magatartást tanúsított, az eljárásban részt vevő rendőrök pedig nem észlelték, hogy a később elhunyt férfi bármilyen idegen anyagot, élelmiszert, gyógyszert vett volna magához.

Útlevél schengeni pecsét nélkül

Fáy Zsolt, a Magnet Bank igazgatósági elnöke a HírTv Magyarország élőben című műsorában csütörtök este azt mondta: a bank a törvényeknek és a belső szabályainak megfelelően járt el, amikor 2013 novembere és 2014 februárja között összesen kilenc számlát nyitott magukat bissau-guineai útlevéllel igazoló ügyfeleknek. Ezek közül később csak egyetlenegyen volt kétmillió forint feletti pénzmozgás.

Fáy szerint a pénzmosás elleni törvény előírásait maximálisan betartották. Azt, hogy a kérdéses számla a Simon Gábornak kiállított bissau-guineai okmánnyal nyitott számlán történt-e, a banktitokra hivatkozva nem árulta el. (Ugyancsak titoktartási kötelezettségére hivatkozva a NAV sem erősítette meg, hogy a bank tett pénzmosásgyanús tranzakcióra vonatkozó bejelentést.)

Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a bank nem fogadhatta volna el Simon afrikai útlevelét, mivel abban nem volt (nem lehetett) schengeni beléptető bélyegző, sem Magyarország (vagy más uniós állam) vízuma. (A bissau-guineai polgároknak csak igen nehezen, többszöri ellenőrzés után adnak beutazási engedélyt az EU-ba.) Vízum és beléptető pecsét nélkül viszont az okmány olyan, mintha nem is lenne (Európában), aki ilyen okmányt mutat fel, az legfeljebb illegális bevándorlónak tekinthető.

A jótékony feledékenység

@ Http :/ / http://t.co/XCHJnPg8fm Állítólag trikót húztak a fejére a rendőrök. A videóban nincs trikó, és bilincs sincs. :-O
— ó levendula (@bikfic) 2014. március 14.

Várdy Béla: Wass-kor - Valóság

Valóság:

'via Blog this'



A Wass család 1744-ben lett a magyar főnemesség tagja, amikor Mária Terézia grófi rangot adományozott nekik. A családnak azóta is számtalanszor és sokoldalúan járult hozzá Erdély kultúrájához, s nemcsak magyar, hanem román vonalon is. Kevesen tudják például, mekkora szerepe volt Wass Dániel grófnak (1744–1811) és hasonnevű fiának (1777–1844) az erdélyi román nemzeti megújhodásban. Közreműködésük nélkül ugyanis az „erdélyi triász” — Micu-Klein Sámuel (Samuil Micu-Klein, 1745–1806), Sinkai György (Gheorghe Sincai, 1754–1816) és Major Péter (Petru Major, 1761–1821) — sohasem lehetett volna oly sikeres a román nemzeti öntudat kifejlesztésében, mint amilyen lett. Robert William Seton-Watson ismert román- és szlávbarát skót publicista-történész így fogalmazta meg e sikert A románok története (1934) című közismert munkájában: „Sincai... Vas [Wass] grófnak köszönhette tudományos munkássága folytatásának lehetőségét, miközben a gróf fiainak házitanítójaként szerepelt, kinek házában végül is 1816-ban meghalt” (271. l.). Sinkai összesen tizennégy évet töltött a Wass család mezőségi kastélyában, ahol A románok és más népek krónikája című művét is befejezte. E munkájában elismerte, hogy kutatásai során nagymértékben támaszkodott a Wass család levéltárára; sőt azt is megjegyezte: „E család segítsége nélkül e krónikát sohasem írhattam volna meg” (271. l.). Sinkai ugyancsak a Wass család támogatásával jelentette meg A dákoromán, illetve valach nyelv elemei (1805) című munkáját, amelyet eredetileg Micu-Kleinnel együtt készített és adott ki 1780-ban.
A Wass család bizonyos tagjai más vonalon is kitűntek. Wass György (1658–1705) és fia, László (1696–1738) például jeles naplóíró volt. Ugyanez áll Wass Sámuelre (1814–1879) is, aki az 1848-as szabadságharc után került Amerikába, s aranyásó és aranyfinomító-tulajdonos lett. Visszatérte után Kilencz év egy száműzött életéből (1861) és Szárazi és tengeri utazások nyugaton (1862) címmel írta meg száműzetésének emlékeit, amelyeknek alapján a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választotta.
Itt még csupán annyit — s ez nincs benne a könyvben —, hogy amerikai tartózkodása idején Wass Sámuel gróf még szimpla „v”-vel írta a nevét, valamikor hazatérte után azonban a család „w”-re változtatta a kezdőbetűt. A „névváltozás”-nak az volt az oka, hogy német nyelvterületen, a német kiejtésből kifolyólag, mind kellemetlenebb lett e családnév. A németek ugyanis a „v” betűt „f”-nek, az „s” betűt pedig „sz”-nek ejtik ki, így a Vass név egy kissé kellemetlen módon hangzott el.
A család legújabb, nagy hírnévnek örvendő tagja Wass Albert gróf (1908–1998) volt, akit Nyírő József és Tamási Áron társaságában a XX. század egyik legkiválóbb erdélyi írójaként szoktak emlegetni. Habár életének több mint felét emigrációban töltötte, érzelmileg sohasem szakadt el hazájától. Rendületlenül, mély érzéssel és nagy szeretettel írt tovább Erdélyről és népeiről. Regényei máig nagy népszerűségnek örvendenek az emigrációban és a rendszerváltás óta Magyarországon is, ahol igen sokat kalózkiadásban is megjelentettek.
Az ismertetendő kötet Wass Albert nagynénjének és egyben anyósának, Siemersné gróf Wass Ilonának (1884–1950) a századelő világát tükröző visszaemlékezéseit tartalmazza. Wass Ilona az író apjának, Wass Endre grófnak (1886–1975) volt a nővére, s 1909-ben férjhez ment Hans Siemershez (1872–1955), egy hamburgi hajómágnás fiához. Lányuk, Siemers Éva (1914–1991), aki egyben Wass Albert unokatestvére volt, lett az író első felesége, s hat fiúgyermekük (Vid, Csaba, Huba, Miklós, Géza, Endre) született. (A hároméves korában elhunyt Csaba kivételével mindannyian életben vannak.)
Siemersné Wass Ilona nem a nyilvánosságnak szánta visszaemlékezéseit, hiszen fia, Hans-Edmund Siemers csak mintegy négy évtizeddel anyja halála után bukkant rá a kéziratra a padláson, egy porosodó faládában. Mivel memoárját az asszony német nyelven írta, feltehetően gyermekei számára készítette. Nekik óhajtott átadni valamit abból a késő dualizmus kori világból, amelyet oly jól és közelről ismert, s amelynek ő is részese volt, egészen házasságáig. Hogy végül miért nem adta át gyermekeinek írását, azt csak találgathatjuk. Talán azért, mert félkésznek, befejezetlennek találta. Talán azért, mert még dolgozni akart rajta. Talán azért, mert egy ponton feladta az írás folytatását, s esetleg meg is feledkezett róla. Visszaemlékezése azonban így, félkészen és egy kissé töredékesen is igen megkapó. Remekül visszaadja azt a világot, amely immár csaknem egy évszázada, de legalábbis a Horthy-kor letűnte óta nem létezik. E visszaemlékezést csak olyan valaki írhatta, aki teljesen otthonosan mozgott annak a társadalmi elitnek a soraiban, amely az Osztrák–Magyar Monarchia felső társadalmi osztályát képviselte.
A kötet a szerző fiának, Hans-Edmund Siemersnek az előszavával kezdődik, s ugyancsak az ő utószavával végződik. Hatvanegy igen rövid, esszészerű fejezetből áll, amelyeknek majdnem mindegyike egy-egy pillanatkép a Wass család múltjából és a szerző életéből. A kötet végén az esszéket a fordítók (Szabó T. Ádám és Gyulai Orsolya) által készített rövid és hasznos magyarázó jegyzetek egészítik ki. A nagy, albumszerű kötet száznyolcvankét illusztrációt is tartalmaz (fényképeket és a szerző által készített krétarajzot), továbbá hét térképet (amelyek közül hat a Wass-domínium elhelyezkedését és történeti fejlődését mutatja be), négy családi és egy vármegyei címert, valamint két rosszul megszerkesztett és igen nehezen érthető genealógiai táblázatot.
Az esszék közül azok a legértékesebbek, amelyek a szerző személyes élményeit rögzítik: Wass Ilona gyermekkorát, szüleivel, testvéreivel és más családtagokkal kapcsolatos emlékeit, az erdélyi arisztokrácia életmódját, báljait, vadászatait, családi összejöveteleit, utazásait és egyéb társadalmi eseményeit, sőt, még a család bizonyos belső „titkai”-t is.
E családi „titkok” közül számunkra az a rész legérdekesebb, amelyből megtudjuk az író apja, Wass Endre gróf első házasságának körülményeit. A gróf alig húszéves korában feleségül vette a nála három évvel idősebb és egy kissé kétes hírnévnek örvendő Bánffy Ilona grófnőt (1883–1960), akitől egyetlen fia, a későbbi író, Albert született. A család annyira ellenezte a házasságot, hogy — mint a szerző írja — „az esküvőn csak szüleim voltak jelen, mert mi, testvérek megtagadtuk a részvételt” (152. l.). Úgy látszik, hogy a testvérek sejtése igaznak bizonyult, hiszen a „nősülés után hét hónappal Endrének fia született, akit Albertnek (Albi) kereszteltek” (155. l.). A házasság nem is tartott túl sokáig, mert Endre gróf egyhamar megtudta, hogy feleségének viszonya van egy bizonyos Wenckheim gróffal. Az esetből párbaj, majd válás lett. A helyzetből kifolyólag „Albit Endrének ítélte a bíróság, de megengedték a gyereknek, hogy évente néhány hétre édesanyját is felkeresse Bécsben” (156. l.). Így tehát Wass Albert gyakorlatilag anya anélkül nevelkedett fel, s lett az erdélyi magyar szellemiség és az egyetemes magyar nemzeti érzés jeles szószólója, mind regényeiben, mind költészetében, mind politikai jellegű írásaiban.
Siemersné gróf Wass Ilona — aki Wass Albertnek nagynénje és egyben anyósa is volt — egyszerű közvetlenséggel, de mély beleérzéssel festi le korát és kortársait, a Wass családnak és a vele rokonságban álló famíliáknak a múltját. Igaz, hogy a történelmi részekbe itt-ott bizonyíthatatlan családi hagyományokat és feltételezéseket, sőt, néha téves adatokat is belekever (e megjegyzések egy részét a jegyzetekben kiigazították), mindez azonban mit sem von le munkája értékéből. Mindent egybevetve ugyanis Siemersné gróf Wass Ilona írása igen élvezetes rajza a korai XX. század magyar társadalmának, elsősorban a felső réteg mindennapi életének. Hans-Edmund Siemers tehát nagy szolgálatot tett azzal, hogy kiadta édesanyja írását, s ezáltal megmentette a jövő számára. (Siemers Ilona született gróf czegei Wass Ilona: Wass-kor. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 1999, 178 l.)

Megszállók és megszállottak

Megszállók és megszállottak:

'via Blog this'

Az utóbbi évek legméltatlanabb, legtöbb félreértésről tanúskodó álvitája bontakozott ki a médiában és a parlamentben is a felállítandó emlékmű nyomán a német megszállásról. A kormányt ostorozó liberális és baloldali megszállottak nem arra törekedtek, hogy árnyaltabb képünk legyen a történelemről, hanem hogy demonstrálják, a politikailag korrekt oldalon vannak – pedig lehetnének az igazság oldalán is.

A történelmet a politikától elvonatkoztatni nagyon nehéz, s csak a legnagyobb történetíróknak sikerült. A történelmet a tényektől elvonatkoztatni a lehető legkínosabb vállalkozás, amelyre leginkább diktatúrák megbízott történészei tesznek komoly erőfeszítéseket. Azoknak a kurzustörténészeknek, akik megvádolták a magyar kormányt azzal, hogy a német megszállásnak afféle dicsőítő emlékművet akar állítani, nemcsak az Orbán-kormány céljairól, hanem a polgári történetírás által sokszor értékelt német megszállás nyomasztó emlékéről sincsenek fogalmaik. A magyar nemzettudatban – írók, költők, polgári politikusok, nem németbarát katonatisztek visszaemlékezéseinek garmada tanúskodik erről – a német megszállás képei komorak, letargikusak, elkeserítők. Az Orbán-kormány tehát egyenesen sárba tiporná a magyar nemzettudatot, ha igaz lenne az, hogy a német megszállásnak akar dicsőítő emlékművet állítani.

Hitler már 1943-ban meg akarta szállni Magyarországot, szeptemberben dolgoztatta ki a Margaréta-tervet. Három hadműveleti területre osztották föl hazánkat: Nyugat-Magyarországra, amely Budapestet is magában foglalta, a Tiszántúlra, amelynek megszállásánál a román haderőt is bekalkulálták, és a Tiszától északra eső területekre, ahol a szlovák és a német erők közreműködésével történt volna a megszállás. A Margaréta-tervnek új és új aktualizált változatai születtek egészen 1944 februárjáig, alkalmazkodva a változó helyzethez. 

Czettler Antal történész, kortanú Kállayról írt könyvében olvashatjuk: „a magyarországi bevonulás nem volt »virágháború«, mint az osztrák anschluss 1938-ban, ahol mind a vidék, mind Bécs lakossága őrjöngő lelkesedéssel fogadta Hitlert és csapatait.” Március 19-én hajnalban Gestapo-ügynökök már kész listával járták a fővárost, németellenes közéleti személyiségek lefogásának szándékával. Letartóztattak 9 felsőházi tagot, 13 képviselőt, 45 ismert személyiséget. Bajcsy-Zsilinszky Endrét megsebesítették, elhurcolták, később a nyilasok kivégezték.

A nemzet viszonyát a német megszálláshoz jól tükrözi az alaptörvény preambulumának sokat idézett mondata, amellyel az egész ország egyetért, kivéve a balliberális szellemi kommandót, amely legszívesebben azt bizonyítaná be, hogy mi magunk szálltuk meg önmagunkat, a németek pedig – akik a Margaréta-tervről talán nem is hallottak – csak sajnálkoztak a határnál, hogy miket művelünk mi idehaza saját magunkkal. 

A preambulum legyalázott mondata: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltását 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.” 

A liberálisok ezt a mondatot támadják, mivel erőnek erejével azt akarják bebizonyítani, hogy a magyar alkotmány hazudik, itt nem is volt német megszállás, mi is holmi „virágháborúval” üdvözöltük a német csapatokat, önként és dalolva vetettük magunkat Hitler karjaiba.

Ki lehet válni a csahos falkából. Le lehet szögezni, ha ez egyeseknek nem jön is jól: azokban az években két megszállásban is részünk volt; az egyiket 40 évig felszabadulásnak kellett hívni, a másik maradhatott megszállás.

A mai rákosisták most a másik megszállást szeretnék átnevezni a magyar fasiszták örömünnepének. Egy nemzet tudatát kellene ehhez manipulálniuk. Nem fogjuk hagyni.

További Simonok után kutat a Jobbik

További Simonok után kutat a Jobbik:

'via Blog this'
Újabb MSZP-s politikus vagyonosodását vizsgálná a Jobbik.
A szocialista Kőhegyi István 2010-ben volt országgyűlési képviselő. Akkori vagyonbevallása szerint 50 milliós tartozással és kétmilliós megtakarítással rendelkezett. A politikusnak azonban egy internetre felkerülő – de egyelőre meg nem erősített eredetű – bankszámlakivonat szerint egy évvel később már 65 millió forintja volt számláján értékpapírokban, devizában és forintban. A radikális párt ezért vagyonosodási eljárást kezdeményez Kőhegyi ellen.

– Hogy elősegítsem ezt az ügyet, a mai napon vagyonosodási vizsgálatot fogok kezdeményezni a volt APEH-nél, most NAV-nál, hogy ők is segítsenek felderíteni ezt a kérdést. Ugye a Jobbik nagyon sokszor elmondta, hogy ilyen gazdasági jellegű bűncselekmények esetén a büntető törvénykönyvet szigorítaná, ha politikusokról van szó, akkor pedig dupla büntetéssel sújtaná – mondta Németh Zsolt jobbikos képviselő.

További Simonok után kutat a Jobbik

• facebook
• twitter
• link
• embed

Kőhegyi István közleményt adott ki, ebben nem tagadta a vagyonosodás tényét. Mint írta, az nem bűn, ha valaki magyarországi bankszámlán megtakarítást tart, amellyel el tud számolni.

Címkék

Jobbik, vagyonosodási vizsgálat, Simon-ügy

Afrikai kolónia: nem Simon volt az egyetlen

Afrikai kolónia: nem Simon volt az egyetlen:

'via Blog this'
Afrikai kolónia Simon Gábor bankjában. Az Index úgy tudja, hogy az MSZP volt elnökhelyettesén kívül nyolc másik magyar állampolgárnak nyitottak bissau-guineai útlevéllel számlát az egyik magyarországi bankban. Egyikük Fürst György, a VI. kerület korábbi alpolgármestere.

Simon Gábornak egy bissau-guineai útlevéllel nyitottak számlát a Magnet Bankban a gyanú szerint. A Magyar Nemzet azt írta, hogy állítólag más szocialista országgyűlési képviselőknek is van afrikai úti okmányuk. A Fidesz a névsort várja az MSZP elnökétől.

„Most már nem csak arra várjuk Mesterházy Attilától a választ, hogy vajon kinek a pénzét őrizgette Simon Gábor, és hogy összejátszott-e az akkori nemzetbiztonsági szolgálatokkal. Mesterházy Attilát most már felszólítjuk arra, hogy ne titkolózzon, hanem valljon színt, mit tud arról, hogy hány szocialista politikus rendelkezik hamis útlevéllel és titkos bankszámlával” – fogalmazott Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője.

Afrikai kolónia: nem Simon volt az egyetlen

• facebook
• twitter
• link
• embed

Mesterházy Attila nem kérdezősködik a pártban, és belső vizsgálat sem tart szükségesnek. A pártelnök azt mondja, ugyanezen a logika szerint, minden más pártban is érdemes lenne egy ilyen intézkedést foganatosítani.

A baloldal miniszterelnök-jelöltje Vadai Ágnesért korteskedett ma, aki az MSZP-ből ült a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióba. Őt hiába kérdeztük a témában, becsapta beugrott a kocsiba és elviharzott. 

A Magnet Bank ügyfelei között kisebb afrikai kolónia alakult ki – írja az Index. Az internetes portál úgy tudja, hogy Simon Gáboron kívül nyolc magyar állampolgárnak nyitottak számlát bissau-guineai útlevéllel a pénzintézetben. Köztük van Simon segítője, Welsz Tamás és Fürst György, a VI. kerület korábbi szocialista alpolgármestere is, az Index értesülése szerint.

Fekete történelem – fekete jelen? + videó | vanegypercem.com

Fekete történelem – fekete jelen? + videó | vanegypercem.com:

'via Blog this'

1990 márciusa. Nekünk, marosvásárhelyieknek mindörökre fekete marad. Az elmúlt huszonnégy esztendőre visszatekintve kettős érzelmek ébrednek bennem. Mintha a tegnap lett volna, s mégis, milyen régen történt! Azóta felnőtt egy újabb generáció. Akkor, azokban a napokban valami eltörött a két nemzet között. Amin addig is akadt ugyan repedés, de ez más volt. Borzongva emlékszem vissza az eseményeket megelőző napokra. A munkahelyeken külön húzódtak a magyarok a románoktól, vészjósló csendben végeztük a dolgunk, időnként ellenséges pillantásokat váltva. Egy napon elterjedt a hír, hogy agyonütötték Sütő Andrást. Később kiderült, hogy nem halt meg, a híresztelésekkel ellentétben, “csak” a szemét verték ki. Nem tudom szebben írni: az a csürhe verte ki, akik úgy jöttek be félrészegen Vásárhelyre, hogy keresték Bolyait, hogy agyonverjék.

A hír hallatán otthagytuk a munkát, és kimentünk tüntetni. Nagyon meleg volt az a tavasz. Rövid ujjú ingekben álltunk, békésen tiltakoztunk az erőszak ellen, követeltük, hogy anyanyelvünkön is legyen oktatás. Amikor a felfegyverzett románok elkezdték skandálni, hogy : “Nu vă fie frică, suntem frați” ( Ne féljetek, testvérek vagyunk!), az volt az érzésünk, hogy a földből nőttek ki. Ugyanis végig ott voltak közöttünk. Egészen morbid volt, ahogy a békésnek hangzó mondatot ordítva különböző botokkal, késekkel, fenyegetőztek. Mi fegyvertelenek voltunk, hisz a szándékunk békés volt, és a a követeléseink jogosak. Hogy védekezni tudjunk, a parkokban lévő zöld padokat szedtük szét, s a “Gostat” udvarán a káposztás hordókat. Majdnem elvesztünk, hisz túlerőben voltak… Emlékeztek? A cigányok mentettek meg, akik ezzel a felkiáltással érkeztek a főtérre: ” Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!”. Libánfalváról és Hodákról érkezett a románok utánpótlása is. Visszagondolni is szörnyű…

Aztán szép lassan ez is eltelt. Ès jöttek a hétköznapok. Amikor be kellett menni dolgozni, amikor nem szólt kolléga a kollégához, szomszéd a szomszédot nem köszöntötte, amikor régi barátságok szakadtak szét, mintha soha nem is léteztek volna…A szomszédunkban lakott egy román katonatiszt. Nagyon szerette a szőke fürtös, kék szemű kisfiunkat. Mindegyre meglepte egy- egy csokival, cukorkával… Azon a márciusi délutánon, huszonegyedikén, a gyerekünk az udvaron hintázott…A “kedves” katonatiszt bácsi az emeleti ablakból megdobálta, mert magyar….A fiunk legkedvesebb kis barátja is román volt, Sorinel…a szülők eltiltották egymástól őket, az apa tajtékozva rohant ki és verte ki a süteményt a fiúcska kezéből, amivel pár perce kínáltam meg, ordítva, hogy meg ne kóstolja, ki tudja, megmérgezzük… De olyan román szomszédasszonyunk is volt, aki azt mondta, ez nem lehet, mi együtt kell éljünk, és merészen kitűzte az ablakába a román és magyar zászlót.

Eltelt 24 esztendő. Olvassuk a híreket, hogy 2014 március 19-én magyarellenes tüntetéseket szerveznek a román szélsőségesek, országszerte, de elsősorban Marosvásárhelyen. Mert a magyarok újra követelni merik a jogaikat. Autonómiát akarnak. Hova jut így Erdély? Mi lesz velünk, erdélyi magyarokkal, abban a Romániában, amelyik ilyen nyílt támadást megenged ellenünk, miközben nekünk megtiltja a békés vonulásunkat? Reméljük nem engedünk a provokációnak, és nem változik ismét csatatérré Marosvásárhely főtere… De nagyon reméljük azt is, hogy elérjük a célunk, élhetünk a jogainkkal, és végre megkapjuk az autonómiát. Adja Isten, hogy úgy legyen!

Lakó Péterfi Tünde

Ha tetszett a cikk, nyomj egy Like-ot Facebook oldalunkra is Tetszik .

Fekete Március - Vásárhely 1990 - Második rész / 01 - YouTube

Fekete Március - Vásárhely 1990 - Második rész / 01 - YouTube: ""

'via Blog this'

Simon-ügy: kié ez a pénz?

Simon-ügy: kié ez a pénz?:

'via Blog this'

A Fidesz szerint Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes bissau-guineai útlevelének ügye rávilágít arra a gátlástalanságra, amellyel „a még mindig tisztázatlan forrású pénzek” eltüntetésében próbált közreműködni a szocialista politikus.

Gulyás Gergely, a kormánypárt országgyűlési képviselője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a Simon-ügy „példátlan bűncselekmény-sorozatában” a bissau-guineai útlevél olyan új szál, amely önmagában is többrendbeli bűncselekmény gyanúját veti fel.

Az ügyészség tájékoztatása szerint Simon egy afrikai ország hamis útlevelével nyittatott számlát egy magyar banknál.

A Fidesz képviselője felidézte, pártja korábban arra kérte a mentelmi bizottságot, vizsgálja meg, milyen jogi lehetőség van arra, hogy Simon Gábornak vissza kelljen fizetnie az Országgyűlésnek az összeférhetetlenség időtartama alatt felvett jövedelemét, több mint 36 millió forintot. Ha a testület nem talál ilyen megoldást, a Fidesz az új Országgyűlés alakulóülése után jogszabály-módosítást kezdeményez, hogy a jövőben az ehhez hasonló esetekben akkor is visszakövetelhető legyen a jövedelem, ha nem a parlament állapítja meg az összeférhetetlenséget, hanem a képviselő lemond.

„Legfeljebb zsebpénzt kaphatott”

Gulyás azt is kifogásolta, hogy Mesterházy Attila MSZP-elnök nem jelent meg a mentelmi bizottság ülésén, holott – mint mondta – érdemi nyilatkozatot kellene tennie, sőt nemcsak neki, hanem Gyurcsány Ferenc korábbi MSZP-pártelnöknek, miniszterelnöknek és Bajnai Gordon volt kormányfőnek is, hiszen Simon az ő idejükben kulcspozícióban volt a szocialista pártban.

„Egyre kevesebb az arra utaló adat, hogy magányos bűnelkövetővel állunk szemben” – fogalmazott a kormánypárti politikus. Hozzátette: az a sajtóhír, hogy Simon – a vallomása szerint – csupán vagyonkezelő volt, azt valószínűsíti, „idegen vagyonról van szó”. Ha ez igaz, akkor kérdés, kié ez a vagyon – jegyezte meg.

Még egy megválaszolatlan kérdés

„Én voltam ennek a pártnak az elnöke. Sok helyről vándorolt oda a pénz, Európából nem nagyon... Ahonnan meg vándorolt, azt megjobb, ha nem tudjuk” – ezt mondta Gyurcsány Ferenc a Magyar Újságírók Országos Szövetsége belpolitikai szakosztályának pódiumbeszélgetésén 2013 októberében, de a korábbi szocialista pártfinanszírozásról többet nem árult el.

Gulyás komolytalannak nevezte Mesterházy Attila korábbi magyarázkodását, amely szerint Simon az osztrák számlán lévő pénzre még a politikai életét megelőzően tett szert. A KISZ-ben és baloldali ifjúsági szervezetekben aktív Simon Gábor politikai szerepvállalása előtt „legfeljebb zsebpénzt kaphatott” – fogalmazott a fideszes képviselő.

A Simon-ügy

Február 4-én a Magyar Nemzet írt elsőként arról, hogy Mesterházy egykori helyettese, Simon Gábor évek óta hatalmas, csaknem 250 millió forintnyi devizát parkoltat egy osztrák pénzintézet számláján, amelyet nem tüntetett fel egyetlen vagyonnyilatkozatában sem.

Mint arról a Hír Televízió beszámolt, ezenfelül 75 millió forint értékű valutát helyeztetett el egy fővárosi bankfiókban. A nyomozó hatóság közlése szerint Simon egy régebbi ismerősét kérte meg arra, hogy a más nevére szóló, de a politikus saját személyi adatait tartalmazó hamis útlevél felhasználásával nyisson neki számlát. Az útlevelet Simon Gábor fényképével állították ki egy bizonyos Gábriel D. bissau-guineai állampolgár részére. Az MNO úgy tudja: a Gábriel D. a Gábriel Derdák rövidítése, Simon Gábor a hamis útlevélben édesanyja, Derdák Erzsébet vezetéknevét használta. Az Index korábban azt írta: a hamis okmány Welsz Tamás páncélszekrényéből került elő házkutatás során.

Az MSZP volt elnökhelyettesét adócsalással, magánokirat-hamisítással, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítják. A bíróság úgy véli, alapos a gyanú, hogy a vádlott megszökhet, meghiúsíthatja a bizonyítási eljárást, és fennáll a bűnismétlés veszélye, ezért 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte.

„Simon Gábort a Központi Nyomozó Főügyészség összesen hat bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki gyanúsítottként. Indítványunk szerint az előzetes letartóztatás különös okai nem egy-egy bűncselekmény tekintetében, hanem összességében állnak fenn” – nyilatkozta a Híradónak szerdán Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.

• MSZP
 
• Gulyás Gergely
 
• Simon Gábor
 
• Bissau-Guinea
 
• Mesterházy Attila