2008. augusztus 8. 15:59
Csermely Péter Ezt is megértük, drága, aranyos Albán Úr, kezdődik az Olimpiai Játék, ahol kis hazánk dicsőségét öregbítendő sportolóink szerzik a sok aranyérmet. Megint híresek leszünk, mert a sportban mi, magyarok, ugyebár. Kivéve talán múltkor, a gyanús doppingok miatt. De most biztosan nem. Habár én azt nem értem, nehézkes Albán Úr, hogy miért kell annyi naplopót kivinni ilyen messzi helyekre, mint most a Peking. Majdnem kétszázan nyaralnak majd ott az én adómból. Én nem sajnálom az aranyérmesektől a szállást meg a nyereményt, de például egy második vagy harmadik helyezettnek ne legyen már akkora szája, és akkor most ne is beszéljünk a sok hatodikról meg kilencedikről, megmondom nyíltan magának, szenvedélyes Albán Úr, az olyant én le se pököm. Szégyellje magát az ilyen, aki nem hajlandó tudomásul venni, a magyar ember aranyat vár tőle, és nem a sok nevetséges nyolcadik eredményt. Tehát az ilyeneket nem kellene kivinni, csak szégyent hoznak ránk, lesül a képemről a bőr az egész világ előtt, nyilván miket gondolnak rólunk, miközben röhögnek. De most, drága Albán Úr, de most, rengeteg aranyunk lesz, valósággal dúskálunk benne, mint Veres János Pénzterületi Miniszter Úr a színes fémek közepette. Én nem vagyok valami nagyon okos ember, aranyos Albán Úr, ezért nem is fárasztom magam olyanokkal, hogy elolvassak dolgokat a könyvekben, bár lapozni már zsenge gyermekként egész jól tudtam. Mégis, a sok aranyat nagyon jól be tudom bizonyítani, akár előre is. Mert ugyanis a Gyurcsány Ferenc Miniszter Elnök Úrral azt nem teheti meg ez a sok tróger sportoló, hogy nem hoznak aranyakat. Szép is lenne! Az egész ország várja a sikereket, amitől a Fidesz mindig megfoszt minket, hát akkor most tessék megtermelni a sok első helyezést, ha már közpénzből futkároztak meg szórakoztak négy évig. Szerintem ezt kell velük megértetni, drága, délceg Albán Úr, hogy szükség van rájuk a jobb közhangulat miatt. Ha meg nem értik meg, akkor fel is út, le is út, a hetedik helyekre nincs szüksége senkinek, inkább el se induljon az illető szélhámos, kész lebőgés a többi nép előtt. Egyébként abban a borzalmas esetben, ha nem szereznek legalább ötven aranyat ez az ingyenélő banda, akkor ki kell jelenteni hagyományos baloldali nyíltsággal, hogy a Schmitt Pál a hibás, a Fideszes Gazember, aki elrontotta a magyar csapatot, szándékos direktséggel. De ez csak amolyan biztonsági érvelés, fontos kis Albán Úr, mert meglesz az ötven arany, ami soha nem látott dicsőséget hoz a baloldali reformok csapatának. Aki meg nem hoz aranyat, annak meg kell mondani, hogy ennyi volt, legyen szíves vonuljon el dolgozni, hogy jusson a nyugdíjamra, és szégyellje a pofáját, hogy négy évig lógott, aztán meg cserbenhagyta a Miniszterelnök Urat szörnyű harcában a Fidesz ellen, csak azért, mert képtelen volt összeszedni magát arra a pár percre, amíg nyer. Nagyon bizakodó vagyok, szépséges Albán Úr, minden percet nézni fogok a tévéből. Időm lesz rá elég, sajnos idén nem lehet nyaralni menni, mert az Orbán Viktor 2002-ben olyan pazarlást hajtott végre a barátai érdekében, hogy még most, ezen a nyáron sincs elég pénzem egy balatoni hétvégére. Igazság szerint, drága, aranyos Albán Úr, sokszor próbáltam már elképzelni, hogy mit művelhetett ott az Orbán Viktor, hogy a mai napig nincs pénzem semmire, holott az ember azt hinné, hogy mindez már megfelelően régen történt. De hát nem. Mindegy, nem baj, forduljon fel az Orbán Viktor, ha ettől boldog, hogy én itthon ülök, ez legyen a legnagyobb öröme, én meg örülök majd az ötven aranynak, amit a Gyurcsány Ferenc irányításával megnyerünk azon a kínai helyen.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. augusztus 1. 00:00
Csermely Péter Íme lám, hogy megvannak az eredménye a Fideszes évekig tartó uszításnak, drága Albán Úr, maga dévaj kis szörnyeteg. Hallani már mióta a mi részünkről, és főleg olvasni a haladó újságokban, hogy az Orbán Viktor árok ás és aknát telepít a közéleti politika viharos mezőire, persze saját hatalmas érdekétől vezéreltetve. És ez szó szerint igaz, ízzé-porrá Albán Úr, szó szerint. Ebből a rengeteg aknából találtak meg most a Ferencvárosban egyet, amit nyilván az Orbán Viktor valamikor, és ki kellett lakoltatni az egész kerület felét. Ez vár ránk, ha ez a tolvaj csirkefogó megkaparintja a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr jogos helyét a székben. Tisztán látom, hogy maga is ettől fél, jó pár év óta, aranyos Albán Úr, és mindenki más nemkülönben. De viszont az Orbán Viktor nem fog visszatérni a koronába, erről én kezeskedem. Ugye, meglepődött, ütött-kopott Albán Úr? Mi az, hogy ki vagyok én? Majd mindjárt megtudja, és akkor maga fog elsőként tisztelni engem. Remélem is, mert oly sok gondolkodó töprengés után kidolgoztam a magyar csodareceptet, amivel a választás eleve meg van nyerve, és az Orbán Viktort máris vihetik. Hogy hová? Ahová akarják. Kérem szépen, hát akkor jöjjön az én programom, amit a barátaim kör Fideszölő Reformgépezetnek neveztek el. Különös figyelemmel persze az egyenes súlyra, ami kell majd a költségvetésnek, ha nem akar felborulni. Ereszkedjen fél térdre, drága Albán Úr, mert maga is nekem köszönhet majd mindent, leginkább a csodába illő menekülését az Orbán Viktor féktelen karmaiból közül. Előbb jöjjenek az alapismeretek, amit mindenki könnyedén tud a mindennapok életéből. Hogy ugyanis vannak az árak és a bérek. Az árak a boltban vannak, kiadványozási tételként, a bérek pedig otthon jelentkeznek, rövid számolás közben, mialatt erősen káromkodik az ember, mert kevés a bér nevű pénz, és egyre fogy. És ez a tendenciás fogyás főként azért van, mert az árak viszont többek lesznek, és gyorsulva. Ez a két dolog egyensúlyt képez a világban, hol erre, hol arra, de a kettő együtt van. Hát ezek az alapi tudnivalóak, tűzzel-vassal Albán Úr, talán még ön is érti, ugyebár. És itt jövök én a győztes baloldali reformos ötlettel. Az ilyen ínséges időkben, ami most van, meg kell cserélni őket, mármint árat és béret, ezt a kettőt. Ami most ár, és megy fölfelé, az holnaptól bér legyen. Ami meg ma a bér, és alig jut belőle, az legyen az ár. Belátható jelenség, hogy mindenki jobban jár ezzel, kivéve persze az Orbán Viktort, ami a fő célja a műveletnek. És a legszebb benne, hogy megmarad az egyensúly, nem változik a fő költségvetésben semmi, csak helyet cserélnek az oldalak. Kérem, drága Albán Úr, be kell vallonom Önnek, miközben könnyekkel küszködöm a szememben, hogy én egy géniusz vagyok. Nagyon sok problémára nyújtok én megoldást, s ezek közül nem utolsó az Orbán Viktor, aki ez által elkerülhető lesz. Annyi az egész, hogy ezt holnaptól be kell vezetni. És ha majd tartósan jobban megy minden, akkor vissza lehet cserélni őket, de csak akkor, ha az árak már alacsonyan és lefelé, a bérek viszont több és fölfelé. Akkor jöhet a viszszacserélés. Érzem, hogy maga is megrendült, mert olyan furcsán remeg a hangja, de természetes, hogy így van, nem mindennap mondhatja el az egyszerű baloldali ember, hogy éppen most hozta el a felvirágzást ennek a sokat szenvedett Kormánynak. Én napok óta büszke vagyok, és be fogok vonulni egy csomó helyre, például a történelembe. És maga is jön velem, drága Albán Úr, mert itt lettem híres ember, amit köszönök szeretettel.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. július 25. 21:10
Csermely Péter Drága, idegenben lőtt Albán Úr, legfőképpen azt akarom elmondani, hogy. Habár ez nem fontos. Ami azonban megint szörnyű, hát az Orbán Viktor. Sokat hallani mostanában arról, hogy ez a szívtelen ember megosztja az országot. És kérem, nem csak azt. A múlt éjjel nagyon rosszul aludtam, csak forgolódtam a matracon, és reggel is olyan furcsa érzésem volt. De aztán rájöttem. Képzelje el, aranyos Albán Úr, az történt, hogy az Orbán Viktor engem is megosztott. De bizony! Ilyenekre képes ez a gonosz lélek. Hogy senki nem tud menekülni a hatalomba sóvárgó tervei elől, ez immár bizonyos, mert én sem. Az a baj, kedves, léc alá tartó Albán Úr, hogy a Kormány még mindig nem készült fel erre az emberre, és nincs kiadatási egyezménye. Mert ha a Kormánynak lenne egy rendes kiadatási egyezménye, akkor most az Orbán Viktort ki lehetne adni valahová, ahol pont egy ilyen szörnyetegre van szükség. Nem tudom, de elég nagy a világ, hogy éppen ő is kelljen valakinek, sokféle rettenetes dolgot lehet olvasni az újságban. Itthon azonban így nem mehet tovább, hogy a Fidesz árkot ás mindenhová. Jellemző, hogy a kertemben nem ás, pedig ott éppen kellene egy árok, mert a lábamra hömpölyög a víz, amikor véletlenül kimegyek lélegezni. Hát hányadik éve nyögünk már emiatt a borzalmas alak miatt, ezt mondja meg, aranyos Albán Úr! Hogy a szegény nyugdíjasnak úgy kell lepergetnie a kevéske napjait, hogy bármikor jöhet az Orbán Viktor, és akkor elvesz mindent, amit egy élet dolgos munkájával. Engem nem érdekel, hogy másoknak jobb lenne, ha ő kormányozna, sőt, az igazat megvallva, kecses kis Albán Úr, az sem érdekelne, ha nekem jobb lenne. Valahogy megszoktam már ezt a rosszabbul élést, drága Albán Úr, szerintem már egész jól is csinálom az elmúlt évtizedek rutinja végett, azt azonban nem akarom, hogy az Orbán ott vihorásszon a Parlamentben a korona körül. Én az egész politikából azt a részt szeretem a legjobban, amikor a választások estéjén pont kiderül, hogy megint leszavazták, és lehet kacagni a szomszédokkal, hogy na, az Orbánt mindjárt viszik a hátraujjú kabátban az őrök, hogy reggelig kaparja a falat. Ezek nagyon vidám pillanatok, csak sajnos elég ritkán vannak, és eltelik közöttük rengeteg év, amikor csak a gond meg a nyomorúság szakad az emberre, meg az árak, amelyek egyre gyorsabb ütemben. Az Orbán Viktor a hibás, ez világos persze, mert az állandó fenyegető kényszere valósággal belehajszolja a Kormányt olyan furcsa dolgokba, amiket néha nem is értek, de tényleg csak azért nem bántom a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Urat, mert a háttérben ott tornyosul a Fidesz fenyegető árnya, aminek a felelőssége megkerülhetetlen. Milyen szép kis ország lenne ez nélkülük, gondoljon bele, Albán Úr! Bárcsak látnám! Hogy nem a nyilas madaraknak állítanának végre szobrot, egy csomó közpénzből, amikor madarat nézhet az ember az ablakból is eleget, már persze ha valakinek van gusztusa éppen madarat nézni a tévé helyett, hanem a szegény baloldali nyugdíjasnak lenne egy szép szobra valahol, amint gondosan mérlegelt szavazatával védekezik az Orbán Viktor fagyasztási szokásai ellen! Ez kellene szobornak, drága Albán Úr, higgye el, mert ez jellemző eset évek óta, a madarat meg bontsák le, mert a madár egy fasiszta állat.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. július 18. 00:00
Csermely Péter Ittam örömömben egy egész poharat, drága, aranyszőrű Albán Úr, mert ugyanis az van, hogy meg vagyunk menekülve. Nem volt nagy híja, de igen. Nagyszerű szerencsénk támadt, vagyis mégsem pusztán szerencse, hanem mégis inkább a bölcs módon baloldali Kormányzat hozott termékeny gyümölcsöt, mégpedig azt, hogy a Fidesz hengerfejes lett, magyarán, köpi az olajat. Ez a legszebb eredmény a Kormányzásban, sőt, jobban belegondolva, az egyetlen is. Háromévnyi költségvetést akarnak, túlmozgásos Albán Úr, három egész éveset! Most kell odamenni hozzájuk a papírral, hogy na, te marha Fidesz, rendben van, itt a kezünk, csapjatok bele, itt meg tessék aláírni, aztán viszlát! Három év nyereség! És mindezt a Pelczné Gáll Ildikó mondta, aki nem is portás pedig, hanem alelnök tud lenni! Nem is értem én a Pelczet, hogy a szép kis feleségét odaengedi a Fideszbe, ahol ilyeneket tanul bejelenteni, képzelem, mi mehet otthon. Mindjárt kifejtem az egész lényeget, csak még tűnődök kissé. Azt nem tudom, hogy a sok Fideszes szerződésében mi szerepel. Amikor ilyeneket kitalálnak. Hogy közben használhatják-e a fejüket, vagy nem szabad nekik, hanem csak két kézzel gondolkoznak, vagy a lábukkal csinálnak politikát, esetleg még egy kötélen is függeszkedve, az arcukkal lefelé. Mert akkor rendben van, hogy ilyeneket hoznak elő. Ha viszont már a fejüket is be szabad vonni a kitalálásba, akkor baj van. Mármint nekik van a baj, ami viszont a kutyát sem érdekli, logikus Albán Úr, illetve csak annyiban, hogy az is vonít örömében. Itt nálam a kutya is baloldali program mentén él ugyanis, mármint hogy elveszi azt, ami neki nincs, attól, akinek pont van. Ez néha kellemetlen, amikor az enyémnek bizonyul, amit éppen rág, de hát így szoktunk lenni az elvekkel, nem igaz, drága Albán Úr? De igen, már fejtem is ki a fő lényeget. Tehát. Itt a Kisebbségbeni Kormány idején sokszor elmondták állandóan mindenhol, hogy a költségvetés a lényeg minden évben, ott lehet megbukni a Kormánynak, máshol nem, mert a más nem nagyon számít, pluszban meg a Fidesz általában nincs is ott a Parlamentben teljes erővel, ha meg ott van, akkor jön az SZDSZ. Tehát csak a költségvetés. Erre jön ez a Pelczné, a Női Alelnök, hogy akkor legyen három év a költségvetés ideje. Hát ez az, hogy legyen! Éppen ezt akarja a haladó tábor, a Köztársaság maradék barátai is! Mert akkor számoljon maga is, bravúros Albán Úr! Az idei költségvetés, az már megvan, ugyebár, még tavalyról. Akkor kell egy jövőre, meg utána, meg még azután. És máris 2011-ben tartunk. És ha a költségvetés az egyetlen fontos, ami van a politikában, akkor addig nem is kell választani, mert minek, az állami háztartás már papírra van vetve, és alá is írta mindenki, főként Pelczné Alelnöknő, az egészet bejelentő személyiségi formátum. Három év, amit ideadnak ingyen a baloldalnak! Három év alatt meg sok minden megtörténhet, például talán az is, hogy a Gyurcsány Ferenc Miniszter Elnöki Úr elkezd olyanokat mondani, amelyek végül igaznak bizonyulnak. Jó, tudom, ez elég merész példa, de nem lehet kizárni, nem bizony! És ez már elég lenne, hogy felfigyeljen a nép. És akkor nyerünk, az Orbán Viktort meg vezethetnék el az őrök, amint éppen dühében rúgkapál. Engedd el azt a papucsot, hogy csapna beléd a villám! Ez nem magának szólt, rémséges haragú Albán Úr, hanem ennek a kutyának. Ez kommunista, mármint ez az állat, én mondom önnek, hát itt van a lábamon a papucs, de már vinné harapva. Ezek azok, amit már mondtam, hogy ilyenkor nehéz az elvekkel, de ki kell bírni, mert azért szép elvek azok, főként, ha mással történnek meg.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. július 11. 21:34
Csermely Péter Elegem van az Orbán Viktor adócsökkentéseiből, bolyhos kis Albán Úr! Ennek az alaknak csak a szája jár, meg a keze, amikor lopja a pénzt az állami kincstárból. Hány éve hajtogatja már, hogy így az adócsökkentés meg úgy az adócsökkentés, hogy most akkor ezt az adót ennyivel, máskor meg azt az adót annyival, és? Mi a vége, drága Albán Úr? Az a vége, hogy minden több, mint régebben volt, sőt vannak újak, amelyek azelőtt nem is voltak. Hát hallgasson csak el az Orbán Viktor. Kérem, ez a mostani, amit mond, színtiszta demagógikus populárizmus. Hogy az áfát csökkenteni a benzinből, a kenyérből meg a távoli fűtésből. Hát nekem az Orbán Viktor ne csökkentsen semmit, mert nem akarok hálás lenni neki! Ő az utolsó a kerek világon, akitől elfogadnám! Nézze, torzonborz Albán Úr, beszéljünk nyíltan. Ha az Orbán Viktor csökkenti az áfát, akkor én direkt többet fogok fizetni a boltban, nekem ne magyarázza az a csirkefogó, hogy miatta van az olcsóság, meg hogy csak köszönjem meg szépen. Hát ezt, ni! Kár, hogy nem látta, kristálytiszta Albán Úr, amit mutattam, így elmondani meg hosszú lenne. De ezt szánom neki. Inkább legyen minden drágább! Persze, aranyos Albán Úr, azt is el kell mondanom, hogy ez inkább csak az elmélet. Énnekem elméletben minden úgy a legjobb, ahogy van, mert a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnöki Úr alatt lett ilyen. Tehát elvileg jónak kell lennie, legfeljebb nem úgy érzem. És tényleg nem úgy érzem, drága Albán Úr, nagyon nem. Ott tartok, hogy jöjjön már valaki, és ha a Magyar Gárda jön, suhint egyet az Árpádos sávval, és ettől olcsóbbak lesznek a dolgok, hát üsse kő, jöjjenek és suhintsanak, mert ugyanis velem konkrétan az fordul elő mindennaponta, hogy nem bírok megvenni semmi terméket. Tisztán tudom elvi értelemben, hogy a Kormánynak kell a pénz, mert valamit produkálni kell, a fasizmus elleni harc sem olcsó, meg állandóan fokozni a félelmet az Orbán Viktor ellen, de ez talán már több az elégnél. Én vagyok a legelső ebben a haladó világban, aki örömmel fizet be mindent a Fidesz ellen, de hát izé, kedves Albán Úr, valahogy mostanság túl soknak tűnik. És van is ötletem, mármint hogy a szegény baloldali népréteg is jól járjon, meg a Kormány is, az Orbán Viktor viszont ne, hanem harapja dühében a dolomitot. De bizony, aranyos Albán Úr, van megoldás. A Kormány mondja azt, hogy na, Orbán Viktor Képviselő Társunk, te tolvaj disznó, nem csökkentjük az áfát, és kész, passz. Ezzel megvalósul az a rész, amiben az Orbán dühében harap. És most jön a jóljárós fejezet. A Kormány ugyanis bölcs baloldali módon csinálja azt, hogy nem az áfát csökkenti, hanem az árakat! Az áfa maradjon a régi, de az ár legyen kisebb, mint amennyi most! Régebben néha megesett olyan, hogy valami olcsóbb lett, mint korábban volt. Hát a Kormány most rendelje el pontosan ezt, és mindenre vonatkozva. Nagyon remélem, értelmes Albán Úr, hogy éppen ezt akarják, az a rész már meg is volt, hogy az Orbán Viktor bolond ötletét kihajították. De most akkor csökkentsék az árat, mert úgy megy el a pénzem, hogy lassan nem lesz mit. És azt is ki kell mondanom, siránkozó Albán Úr, hogy ha a Kormány nem csinál semmit, akkor alaposan át fogom gondolni az én sziklaszilárd baloldali nézeteimet. A fene akar ilyen nézeteket vallani, amiknek az a vége, hogy alig jut enni! Biztosan vannak vidámabb nézetek, majd azokat fogom hinni, jó alaposan persze. De ezt csak úgy előre mondtam, vészjósló Albán Úr, még nem ez a helyzet, még kőkemény baloldali haladó vagyok, de azért szólok időben, hogy az árak, ugyebár.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. július 4. 00:00
Csermely Péter Jókora meleg van, gördülékeny Albán Úr, aminek főként a hőmérséklet az oka, de nem ez hevít engem, hanem a féléssel elegy felháborodás. Kérem, ebben az országban már nem maradt semmi, ami ne Fideszes lenne, legfeljebb talán a Kisebbik Kormány, de már ebben sem vagyok biztos. Ezeket kellene mind szanaszét zavarni, élükön az Alkotmányozós Bírósággal, ami most már akár öltözhetne narancssárga klepetusba is, annyira az Orbán Viktor degeszre lopott zsebéből esznek. Ráadásul, ami külön borzasztó, néhány darabot az ottani bírák közül éppen az MSZP jelölt be abba a bandába. És ezek a legrosszabb Fideszesek, drága Albán Úr, akiket az MSZP válogatott ki, ők az igazi gazemberek, mert az a külön csalódás, hogy az ember azt hinné, na, majd legalább ők ellátják az Orbán Viktor baját odabent, aztán amikor kijönnek, akkor kiderül, hogy pont nem, sőt. Odaállnak, és van képük belemondani az ország szemébe, hogy igen, a jobboldalnak joga van gyűlölséget szítani, mert a jobboldalnak mindenhez van joga, a köztársaság modern barátai meg járjanak a fal mellett haza, lehajtott arccal, mert őnekik meg nincs joguk semmire. Itt tartunk, aranyos Albán Úr, hallom, maga is csikorgatja a fogát a nagy felháborodás közepette. A fekete fenének kell az ilyen bíróság, most sajnálom, hogy egész életemben nem fizettem adót, mert már ifjúságomtól kezdve is inkább csak igényeim voltak, de ha fizetnék, akkor azonnal megtagadnám a további adózást, hogy az én pénzemből ugyan ne tartsák el ezeket a náciságokra uszító bírókat. Tele vagyunk ilyen alakokkal. A másik ilyen csürhe az az Államiszám Vevőszék. Vagy mi a neve, mert már ez is értelmetlen Fideszes zagyvalék, ez a név, normális ember nem is gondol ilyenre. És ők is ezt csinálják. A Hiller Oktató Miniszter Úr teljesen rendben volt, amikor megparancsolta, hogy a papi iskolák alig kapjanak pénzt. Tartsa el őket a pápa, drága, világi Albán Úr, ha már az a hobbijuk, hogy tanítgatnak, mert más dolguk ugyan nincsen, csak szövik a cseleket a tudomány ellen. Kedves Pap Urak, ha tanítani akartok, akkor tessék versenyezni a piacon, nincs ingyenebéd, nektek meg pláne nincs, de ha jól csináljátok, akkor majd megéltek belőle. Ezt mondta a Hiller Miniszter Úr, és igaza volt, mint mindig. Erre jön ez az Állami Vevőszolgálat, és kijelenti, hogy a Vatikán szerződéseit be kell tartania a Hiller Úrnak. Az eszem megáll. Tartsa be a pápa! Mi közöm nekem ahhoz, amiket ő köt? És persze furcsa lett volna, ha az Alkotmány Bírók is nem ezt mondták volna, de persze ezt mondták, a Hiller Úr ellenében. Drága, aranyos Albán Úr, most akkor mondja meg nekem, hogy miért beszél itt bárki előhozott választásról? Hát hiszen már megvolt! Megvolt, csak mi nem vettük észre! És az Orbán Viktor győzött négyharmaddal! Mert nincs más magyarázat arra, ami itt folyik. De, mert mindig van egy de, támadó szellemű Albán Úr, még most sem késő. A bírókat ki kell rúgni, a Vevőszolgálatot meg be kell zárni. Egyrészt most éppen nem fognak hiányozni, másrészt meg a többi Fideszes banda tanulna belőle, hogy azért még itt vagyunk, és töretlenül satöbbi, ezeket már mondja el maga, Albán Úr, maga olyan szépen tudja sorolni.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. június 27. 21:16
Csermely Péter Évekig próbáltam én sakkozni, táncos léptű Albán Úr, de abbahagytam, mert soha nem jött egy jó leosztásom. Ezért jobb a kártya, mert ott legalább néha. Meg a politika, ami most van, mert úgy néz ki, hogy belehúztunk, de rendesen. Sikert sikerre halmozunk, mert ugye, aranyos Albán Úr, idejött a Mercedes nevű vállalat autókat gyártani, ez volt az első, aztán sikerült csinálni egy internetes lapot külön a kormányszóvivőknek, ami eddig nem volt, végül pedig azt mérik a cégek, hogy zuhan a Fidesz népszerűsége, és már csak olyan harminc százalékkal vannak lemaradva a haladó baloldali erők. Kérem, eperajkú Albán Úr, az a pár százalék, az már semmi. A trendet kell figyelni, ami azt jelenti, hogy ha ez van most, akkor mi lesz máskor. Mert ha tehát két hónap alatt ennyit veszített a Fidesz annak a marha Orbánnak a beszédei miatt, akkor két hónap múlva is ennyit fog, mert az Orbán ugyan nem fog elnémulni, szóval gondosan végig kell figyelni ezt a végéig, és akkor kijön, hogy egy év múlva a Fidesznek senki darab szavazója nem lesz, és akkor gyorsan ki lehet írni a választást, mert ki fognak esni mindenhonnan. Ez tiszta sor, végigszámoltam gyufákkal a naptáron, a számokkal nem lehet vitatkozni, talán csak magának megy ez, drága Albán Úr, mert maga mindig lelkesen kideríti, hogy pont az a legjobb, ami éppen történt. A Fodor meg az SZDSZ viszont pukkadjon meg, teljesen fölöslegesek voltak eddig, mint az kiderült, mert nélkülük sokkal jobban megy a kormányozás. Kár volt csalogatni őket, hogy jöjjenek vissza, főként azért, mert ne jöjjenek. Megvan a recept. Mostantól tehát az kell, hogy jöjjenek ide gyárak, és mérjék azt a cégek, hogy tessék, az Orbán miatt csökkenő a Fidesz. Ebben az a szép, tekintélyes Albán Úr, hogy ehhez nem is nagyon kell intézkedni, mert azokban hiba szokott történni, amikor a Kormány épp tenni akar valamit, sőt tréfásan azt is mondhatnám, hogy a sok baklövés közé néha becsúszik valami kormányzásféle. Ne göcögjön ilyen rosszallóan, drága Albán Úr, hát hiszen nem úgy értettem. Na szóval, egyrészt be kell még hívni egy csomó gyárat, mert küzdünk a fasizmus ellen, tehát kötelességük jönni. Másrészt vigyázni kell, hogy az Orbán nehogy most már elhallgasson. Állandóan meg kell hívni mindenhová. Én azt a Kéri László Urat a Heti Hetesből ismerem, kiváló humorista az illető, és ha már ilyen jól behúzta a csőbe az Orbánt, akkor szerződtetni kell egy kormányi munkakörbe. Az lenne a dolga, hogy minden hónapban hívja meg az Orbánt valahová, és utána mondja el az újságokban, hogy hát kedves nyugdíjasok, ez a gazember tegnap megint azt mondta, hogy. Bőven elég havonta egyszer, habzó szájú Albán Úr, mert akkor jöhetnek a hirdető kampányok és Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úr tud gondterhelt arccal aggódni a nép érdekében. Így aztán akár nyerhetünk is, és szégyenkezve bevallom azt is, aranyos Albán Úr, hogy így hirtelen nem is látok más egyéb lehetőséget. Aranyat ér ez a Kéri Úr, majd adjunk neki egy Kossuth-díjat, azt szoktak kapni ezek a híres komédiások, és hát ő fontosabb most mindegyiknél, az Orbán miatt.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. június 20. 19:51
Csermely Péter Sokat jártatom a fejem a hazafias gondokon, mézes mosolyú Albán Úr, én már csak ilyen vagyok, ezt dobta a gép. Kérem, abba kell fejezni ezt az egész vitát. Egy dolgot kell csak teljes erőből megfontolás tárgyává tenni, hogy az Orbán Viktor most akkor fasisz-ta-e vagy náci. Erre kell fordítani a nyilvános erőfeszítéseket, mert ez jól jön. Ehelyett mi versenyzik téma gyanánt mindenhonnan? És bizony, bizony, hűséges arcú Albán Úr, néha még maga is ezen töpreng hangosan, hogy hát akkor most mi legyen a választással, előre hozzák, vagy hátra vigyék. Szerintem meg hagyják békén azt a szerencsétlent. Elmondom, hogy mi van. Úgyis azt harsogja az a rémlelkű Orbán mindenütt, hogy válság van. Mondjuk, szerintem is az van, de persze miatta. Sokáig egyébként csak félszívvel, mondhatni kötelességtudatból hittem én ezt, de most már teljes erővel hiszem és hirdetem, mármint azt, hogy miatta. Mert ugyanis a Vágó Úr a tévéből, aki borzasztó okos, mert a végén mindig elárulja a helyes választ, ami ott van neki a papíron, ebből is látszik, hogy mekkora értelmi személy, szóval ez a Vágó Úr most azt mondta, hogy tizedik éve az Orbán Viktor kormányoz. Tehát ő a felelős, ugye, ugye? Szinte látom, ahogy bólogat, izzó tekintetű Albán Úr, csak le ne verje a mikrofont az okos szájával. Válság van, minden drága, még jó, hogy legalább a vizitdíjat megszüntette a Kormány, már csak ezért is rá kell szavazni, amikor. És ez a kulcskérdés, hogy amikor. Mert ha válság van, akkor se pénz, se idő, hogy most elkezdjünk választgatni, pláne az Orbánra, aki miatt ide jutott a Vágó Úr, rólam nem is beszélve. Most sajnos, nem tudunk a válság miatt szavazgatni, mert meg kell oldani. Majd egy olyan jó húsz év múlva, majd akkor. Addigra minden rendbe jön, a Veres János Pénzminiszter Úr révén. Addig azonban nincsen pénz luxusválasztást rendezni az Orbán Viktor kedve érdekében. Az viszont igaz, hogy lázadást fog szítani, meg felvonul, meg beszédet szól, és felgyújtja a tévét, mert mondanom se kell, hogy a Vágó Urat most majd személyesen akarja elkapni. Viszont a rend, az is kell a válság megoldásához. De, huncut tincsű Albán Úr, én erre is gondoltam az este, hogy a rend ügyében mi legyen. Valahogy vissza kell szerezni az oroszokat. Nem zavartak azok senkit, kérem, csak pár nagyszájú filozófust. Segítettek vigyázni az országra, és tessék, rend volt? Az volt. Szóval azt kell nekik mondani, amikor hozzák a csövet a gázuknak, tudja az a Kékeres Áramlat, vagy mi a fütty, hogy amit ők megszerelnek nappal, azt a Fidesz majd lerontja estére, tehát tegyenek minden három méter mellé egy katonát. És ez nem is háború, drága Albán Úr, hanem csak vigyáznak a csövükre! Viszont az meg olyan hosszú, három méterekkel nézve, hogy majdnem mindegyiknek vissza kell jönni! Na, és akkor üvöltözzön az Orbán Viktor, hogy ezt akarja választani, meg azt akarja választani, még abba se szólhat majd bele, hogy mit kap enni a cellában, mert zabkása lesz, és kész.
A Gyurcsány Ferenc Úr és a Kormány közben pedig megoldja a válságot, amíg a Fideszesek kaparják a falat odabent. Hát ez az én elméletem, aranyos Albán Úr, de most nem is zavarom tovább, hallom, a Vágó Úr is mondani akar valamit.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. június 13. 00:00
Csermely Péter Ziháltam a boldogságtól hajnalig, fültől fülig Albán Úr, miután Gyurcsány Ferenc Miniszter Elnök És Úr bejelentette a televízió képernyőjének számára, hogy mégiscsak ő nyeri majd meg a választást, valamint persze az MSZP is. És én pont néztem! De ez már igaz kell hogy legyen, hiába ő mondta! Olvastam egyszer erről, hogy a Nagy Számok Törvénye, lehet, hogy a KRESZ-tankönyvben, mert nagyon ismerős Törvény, ami arról rendelkezik, hogy egy idő után valaminek igaznak muszáj bizonyulnia, még ha Gyurcsány Ferenc Úr mondja is. Hát pont ez legyen az, drága, bozontos Albán Úr, és akkor minden rendben lesz! Ugráltam, egészen az ablakig, tovább nem lehetett. Nagy érzékenységet tanúsítok én a baloldal iránt, ebben valószínűleg a családi tragédia játszik szerepet, amelynek közepette élek. Még régebben olvastam a Rejtő Jenőben vagy a másik könyvben, hogy volt egy ember, aki ugyanúgy járt, mint én. Rettentő volt a felismerés, hatásvadász Albán Úr, hogy nem vagyok egyedül! Ugyanaz volt ott leírva, ami velem történt, mármint hogy képzelje el, szerfelett Albán Úr, hogy nekem nem volt édesanyám. Tessék? Nem, hanem soha nem volt. Szegény édesanyám ugyanis fiatalon, gyermektelenül elhunyt. Mi? De bizony ám! Én pedig édesapám második házasságából születtem, jóval később. Nem szép magától, hogy vihog, igazán nem gondoltam volna magáról, Albán Úr! E teherrel élek azóta, s megértéssel viszonyulok a népség gyengébbik, boldogtalan rétegeihez, innen a baloldali érzület. Valahogy más nézőpontból nézem a megszokott világot, így jártam, mint a hajított vakond. De ez csak mellékes zönge. Ami a lényeg, a nagy bejelentés, hogy Gyurcsány Ferenc Úr fog nyerni, és az Orbán Viktor továbbra is csak apróbb értéktárgyakat tud majd lopni, nem fér a nagy közös pénztár elejéhez. Tényszerűen megmondom önnek, drága, aranyos Albán Úr, hogy éppen ideje volt már ennek. Mármint hogy az MSZP és a baloldal győzzön a következő választáson. Nem lehet már nézni, ami folyik ebben az országban. Ez kérem, nem ország, hanem egy disznóól. Teljesen tönkrement minden, már az árcédulát sem lehet kifizetni a dolgokon, a magamfajta meg vagy fűt, vagy eszik, roszszabb hónapban meg egyiket sem teszi, mert akkor kabátot kell vásárolni, néha még cipőt is. Romokban heverünk, a gazember Fidesz meg vezet a kutatásokban. Le van züllve az egész társadalom, bűnöznek mindenhol, csak a korrupciót látni, pénz sehol, reménytelen az egész. Nem véletlen, szutykos kis Albán Úr, hogy mindenki panaszkodik, és mindenki vár valamire. Igazán jókor mondta el a Miniszterek Elnöke Úr, hogy akkor jól átgondolták ezt a választási kérdést, és arra jutottak, hogy a baloldal fog győzni. Erre van szükség, drága Albán Úr, hogy ne hagyjuk el magunkat, fel kell állni a padlóról, kinyújtani a fejünket, ez kell, egy szép, szocialista győzelem, hogy kivergődjünk a kátyúból, és valahogy rendbe tegyük ezt az országot. Meg arra is szükség van, hogy az Orbán Viktor megint megbolonduljon a vereségtől, és mentő vigye Bécsbe, ahol tessék-lássék kikezelik, de mi persze azért látjuk rajta a sóvárgó lophatnékot. Nagyon örülök, aranyos Albán Úr, hogy végre bejelentette a Gyurcsány Ferenc a győzelmet, már régen ezt kellett volna tennie, de talán még most sem késő.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. június 6. 00:00
Csermely Péter Hát nem is tudom, lankadt kis Albán Úr, nem is tudom. Néha mégis úgy érzem, hogy meg fogunk menekülni. Mármint a Fidesztől. Nem nagyon értek a dolgokhoz, mert egész életemben képesítés nélküli voltam, bár igaz, hogy ezt több területen is megtettem. De nagyon bízom az aranyos Fodor Gábor Szőke Úrban, hogy ő lesz a régebbi kis kék MSZP elnöke, és akkor ki fogunk békülni a Koalíció újbóli sorsáért illetően. Ha az a tolvaj disznó Kóka János lesz az ottani elnök, akkor viszont nem tudom. Kár volt elővenni azt az embert a helikopteréből, persze nem tudta senki, hogy valójában Fideszes, és az Orbán Viktorral cimborál, ő meg nem mondta meg. Nem kellene hagyni, amit ezek ott művelnek, emeljen szót, petyhüdt kis Albán Úr, legalább maga, mert magára odafigyelnek. Olyan nincs, hogy megkötök egy koalíciót, aztán amikor az Orbán Viktor füttyent egyet, akkor azt mondom, hogy vissza az egész, nekem most más dolgom van. Hát mégis, milyen szerződés az ilyen, most mondja meg, Albán Úr! Szép is lenne, ha én azt mondanám a Banknak, hogy akkor mától nem érvényes a szerződés a kamatú kölcsönről, amit tavaly kaptam arra a távirányítással szökdécselő négykakukkos lámpaórára, mert az Orbán Viktor azt akarja, hogy mostantól máshogy legyen, mint ahogy eddig volt. És nagy mellénnyel elkezdenék nem fizetni, ráadásul pluszban követelőzni. Ugye? Az lenne, hogy a Bank először csak nézne, de aztán nem hagyná. Tehát akkor mi se hagyjuk, és legfőként a Gyurcsány Ferenc Miniszter Elnöki Úr ne hagyja! Tessék szépen visszaülni, mindenki a régebbi helyére, és folytatni a bölcsen kormányzást az Orbán Viktor ellen. Nincs más megoldás. Akinek meg ez nem tetszik, az vegye tudomásul, hogy a Közös Kormány nem azért van, hogy igazunk legyen, meg hogy mindenkinek jobb legyen, meg hogy fontos célokat valósítsunk, mert ez luxus ebben a helyzetben, fonnyadt kis Albán Úr, azért kell együvé fellépni, hogy az Orbán Viktor ne. Minden egyéb beszéd kártékony szó csupán. Engem nem érdekel a sok hülye adat meg mutató meg ábrás vonal, ami mind lefelé haladnak a papír széle felé, meg majdnem kiesnek már a tévé oldalán, engem az érdekel, hogy az Orbán vörös képében gyönyörködjek, amint éppen veszít. Mert ez a legjobb érzés, látni ezt az alacsony gazembert, amint pufog, hogy megint nem lophat. Tudom, hogy maga is így van vele, kókadt kis Albán Úr, ne is szabódjon, ismerem én minket, pláne magát, hiába fickándozik. Én is megteszem a magamét. Láttam ugyanis a rádió hasábjain, hogy amikor ezt az utolsó Kókát megválasztották, akkor egy csomóan szavazhattak, aki még időben odafértek az urnához. Hát én oda fogok menni már hajnalban. Az elsők között leszek, de ha nem, akkor majd tolakodok a botommal, a koromat kiabálva, ahogy más helyeken szoktam. És a bájos Fodor Gábor Úrra szavazok. Hát ez lenne a maga dolga, erőtlen Albán Úr, hogy hívjon oda csupa ilyen derék baloldali embert, és én gratulálom magának, hogy letöröljük azt a buta vigyort annak a disznó Kókának a képéről, mehet vissza az Orbán Viktorhoz a két pofonért, hogy ezt is elszúrta. Mi meg megyünk tovább, és ez a lényeg, hogy legyen úgy, mint régen volt.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. május 30. 00:00
Csermely Péter Megmondom önnek nyitottan, fürkész tekintetű Albán Úr, hogy a Grósz Károly Úrnak teljesen igaza volt, amikor megmondta a fehérterrort. Akkor kellett volna összefogni az Orbán Viktor ellen, korai idejében, mert most már baljós fenyegetés lett belőle, ami nem csekély karrier egy ilyen tolvaj disznónak. És lám, meg is mutatta a fogai fehérjét, csak az a baj, hogy most már nem lehet egy csendes, sötét utcasarkon elintézni ezt az egész rendszerváltozásos vitát, amint azt a Grósz Úr alatt még lehetett volna, és sajnos nem tettük. Kiengedtük a jobboldalt a palackból, és most isszuk a levét. És hogy amilyen aljasságokra képes az Orbán Viktor, az már alig hihetetlen. Meg fogja nézni, hogy miért ilyen drága a metró és a flaszter! Hát ki ő, tündér jóságú Albán Úr, hogy ilyeneket nézzen? Annyiba kerül minden, amibe a Demszky Gábor Fő Polgári Mester Úr és a Kormány jónak látja kerülni. Ha nem tetszik a Fidesznek, menjenek be a boltba, és vegyenek ott egy metrót maguknak, de a mienkét hagyják békén. A nyugdíjasokat pedig valósággal meg akarja tizedelni ez a szörnyeteg. Hogy ő értékálló nyugdíjat akar, meg növekedést tíz évre. Hát csak vegye el a piszkos körmét az én pénzemről, ne foglalkozzon vele, hogy milyen értéket áll, meg milyent nem. Egyébként semmilyent, de az Orbán csak ne üsse bele azt a kokány orrát. Jön nekem tizenkilencezer forinttal, előbb adja meg, az se baj, ha dolomitban, majd elfűtöm a télen, és utána tárgyalhatunk, persze csak arról, hogy pontosan mekkora gazember ő. De nem, erre már nem jut neki a becsületből, csak megint lopni akar, meg zászlót osztogatni a román cimboráinak, akik direkt itt akarnak betegek lenni, hogy nekem ne jusson vietnámi balzsam. Egy élet kemény munkája után, drága Albán Úr, egy élet keserves dolgozása után, még ilyenekre kell vigyáznom, mint az Orbán Viktor tervei! És akkor ez mind nem elég, boldog kis Albán Úr, hanem azt mondja a magáni jellengű beszélgetésen, hogy a Gyurcsány Ferenc Úr Miniszter Elnök idióta meg még hülye is! Ezt mondta az Orbán Viktor, a saját szájával! Ámbár meg kell mondanom magának, sikamlós Albán Úr, hogy ez valahogy nem illeszkedik az Orbán gonosz terveihez, mert mintha tényleg igaz lenne. Tulajdonképpen én is így állok a kérdéshez, persze, tisztelem és szeretem a Gyurcsány Ferenc Urat, a baloldal vezetőjét, de inkább csak megszokásból cselekszem ezt a tisztelést meg szeretést, mert az a kezdeti szilaj hit valahogy elkopott menet közben, és igazából én is azt gondolom, hogy hát elég nagy marha az illető. Ahogy állandóan tekeri magát a nimbuszkulccsal, duma, duma, aztán sehol semmi, hát az valami szánalmas, meg mindenhol nácikat talál, ahelyett, hogy például valami konkrét pénzt találna valahol, amit aztán egyből oda is adhatna nekem, mert annyit elvett már, hogy duplán hiányzik. Remélem azonban, patyolat lelkű Albán Úr, hogy emiatt a kritikus álláspontom miatt nem gondol engem Fideszesnek, mert akkor megyek az ablaknak. Csak hát emberből vagyunk, és néha bizony megfogalmazódik bennem, hogy elegem van már abból, hogy a Kormánynak semmi nem sikerül, pláne az nem, amit elkezdenek csinálni. Különös dolgok ezek, még szerencse, hogy ismét lehet rettegni az Orbán Viktortól, úgyhogy most nincs időm a bíráló szemlélet átgondolására.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. május 23. 00:00
Csermely Péter Hát az úgy van, változatos Albán Úr, hogy már nem rettegek annyira, mint a múlt héten, amikor sajnos eléggé nagyon. Mert mégsem jött vissza az Orbán Viktor, szelíd bölcsességgel kormányzunk, pluszban ráadásul süt a nap. A pénzem nem lett több viszont, de azt kibírom, már megszoktam, hogy mindig pár év múlva jövünk egyenesbe, feltéve, ha az Orbán Viktor engedi, amire azonban nincs garancia, kivéve a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Urat és az ő Harmadik Kormányát. A pénz másodlagos szerepű, lesz belőle majd pár év múlva, amikor egyenesbe jövünk, ezt mondta a rádió is, vidám biztatás gyanánt a gyengébbik hitű embereknek. Legalább valaki tartja a lelket, nem olyan sok idő az már, pár év, piha! Jó lenne persze, ha addig tudnék valahogy apró fémtárgyakat enni, mert abból rengeteg van a műhelyben, de mindegy, majd csak lesz valahogy, drága, aranyos Albán Úr, és hát itt van persze maga is, mint lény az éjszakában. Meg még a szembe szomszéddal beszélgetek, és már el is ment a nap. Őneki az a neve, hogy Tajték, nagyon derék ember, hosszú évtizedek sora óta. Még amikor a gyermekünket vártuk az asszonnyal, akkor is jött a Tajték, és félrevont, hogy ha apás szülést akarunk, akkor csak szóljak, és ő bemegy. Ilyen ember ez, édes, különös Albán Úr, kevés van belőle. Csak hát ő is megnémult már jóformán, annyira fél az Orbántól. Neki nagyon nehéz körülmény lesz, ha a Fidesz visszajön, mert ez a Tajték allergiás az Orbán Viktorra, állandóan vakarózik, amikor a Fidesz van kormányon, képzelheti, mit érez most, egész nap keni magát, már előre. A népekkel van a baj, drága Albán Úr, azok nem értik az igazat. Pedig napnál világítóbb, hogy az Orbán elleni harc megköveteli, hogy egy kicsit rosszabbul éljünk, de nem, hát miket is beszélek, ejnye már, csapjon a számra, precíz kis Albán Úr, nem azt követeli meg az Orbán elleni védekezés, hogy rosszabbul éljünk, hanem azt igényeli, hogy több figyelmet fordítsunk az öngondoskodásra és az árak fizetésére. És ez így is van, mert nyilvánvaló, hogy a Kormány mostanában nem tud idefigyelni a fogyatkozó pénzre meg a Tajték viszketésére, mert az első sorokban küzd a Fidesz ellenében. Szerintem én értem ezt, csak hát a népek, azok nem, azok zúgolódnak, hogy szegények lettek, mert sajnos nem tudják felfogni az Orbán veszélyes fontosságú jelentőségét. A feleségem is mondott valamit a piacon, csak most nem tudom megkérdezni pontosan, mert dél óta odaát van, a Tajtékkal susmorog valamit a ház mögött, de az a lényeg, hogy mondott valamit a Gyurcsány Ferenc Úr érdekében, erre csupa szottyos paradicsomot adtak neki, és felül rángatták. Hát ez így nem fog menni, aranyos Albán Úr, hogy repedezik az egész szocialista elvi felfogás, amelynek középső pontú alapgondolata az Orbán Viktor. Pedig repedezik. Újra kell vakolni az egészet, mégpedig abban a tekintetben, hogy végre nyíltan ki kell mondani, hogy az Orbán Viktor mekkora súlyú dolgokat követett el, és ebből ki lehet bontani azt, hogy mire készül majd. Nyilvánvaló, hogy csupa bűntény jár a fejében, ez magától értetődik, drága Albán Úr, mert maga tudja a legjobban elmondani.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. május 16. 00:00
Csermely Péter Tragikus üldözési átok ez, öntudatlan Albán Úr, amelyben Orbán Viktor részesít egyre fogyatkozó bennünket, akik még szajkózzuk a reformok áldásait, és amúgy is alig vagyunk. Mindez előrevetíti a nem lesz kegyelmet, amikor visszajön a Fidesz. Hogy mi lesz itt akkor, édes, drága Albán Úr! Magát például az elsők között vetik majd a Magyar Gárda arénája elé, én legalábbis ezen fogom lemérni a mérgüket. Mert már ellenzéki létükben is szétkergetnek minket a bosszúvágyukkal, amit végig táplálnak. Most a szegény kis Fiatal Baloldal az áldozat, akik kénytelenek feloszlani, az Orbán és az ügyészek miatt, akik persze szintén a Fidesz kegyeit hajhászszák. És miért? Mert a nagy baloldali reformer hős, Vhe Cuagera arcát hordják a testükön és a falakon. Ennyi elég ahhoz, hogy lesújtson az Orbán Viktor sátáni haragja. Majd lesz nektek szociáldemokrata példakép, ezt üzeni ez a rémtett, hogy senki ne merje Ghe Vearuca példáját felkarolni, és rajta keresztül a szegények baloldali megmentését és nyugdíját. Példát stimulálnak, azt mondom én, és érzem, hogy maga is bólogat, aranyos Albán Úr. Kedvem lenne azt üvölteni, fél térden állva, egy Rhe Gevuaca képével ékesített zászlót lengetve, hogy Nem törnek át!, de hát már áttörtek. Most már nem lenne értelme a lengetésnek, csak felhívnám rám a figyelmet, amiből viszont nem kérek, törékeny állapotom miatt. Aggódom a fiatal baloldali rétegek miatt, mélabús Albán Úr, mert az Orbán Viktor nem fogja engedni a mozgalmukat bontakozni, hanem sőt. Na hiszen! Majd ad nekünk a szemünk közé szociáldemokrata példaképeket, meg Hec Raevuga feliratús ingeket, csak úgy szikrázik majd az ábrázatunk. Az ügyészség meg elviszi a fiatal baloldali embereket a rács mögé, és azt hazudja, hogy a pénzek miatt van, ami ugyan hazugság, mert elvi kérdés, hogy a szociális felfogású politikus nem lop, hanem pont fordítva, a szegényebbik lakosságot támogatja a tizenharmadik havonta. És szegény Gyurcsány Ferenc Miniszter Elnök Úr sem tudja így visszacsinálni a reformokat a szavazatok megfordítása végett, mert egyre-másra elviszik a pártját a bíróságra, ami meg marad, az kevés egy rendes szavazáshoz. Ördögi körbe jutottunk, derekasan rettegő Albán Úr, amiből nincsen kiút, csak lefelé. Én már arra gondolok, hogy kivándorlok, persze nem ártana, ha értenék valamihez, mert ugye a rossebbnek volt kedve tanulni meg dolgozni, amikor kellett meg lehetett volna, aztán meg már nem lehetett, na, nem mintha megjött volna a kedvem, nem azért mondom, drága Albán Úr, csak az igazság rögzítése céljából. Maradt a töretlen lelkesedés a baloldal iránt, de nem úgy néz ki, hogy ezzel mostanában sokra lehet menni, külföldön meg nem tudnám mindezt csinálni, mert nem értenék, amit mondok, a külföldi habarék nyelvet meg én nem beszélem, csak ideges vagyok tőle, ha hallom. Azt hiszem, drámai Albán Úr, hogy úgy nagyjából nekem végem van, a helyzetből adódóan, legfeljebb egy hősies gesztusra telik tőlem, mint ahogy Veh Garucage kirohant az őserdőbe, igen, azt hiszem, ez lesz, holnap én is kiszaladok a MÉH-telepre, eladom ezt a csapot az udvarról, úgysem az enyém.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. május 9. 00:00
Csermely Péter Azokat a nagyszájú tudósokat meg szanaszét kell zavarni, én mondom önnek, keskeny kis Albán Úr, aztán vigyék magukkal a Fideszes elnöküket, ahová akarják. Ilyen egy bandát, soha nem csinálnak semmit, egy szöget nem vertek be egész életükben, de ahhoz van eszük, hogy pénzért kiabáljanak, meg kiválasszák elnöknek ezt a Pálinkásat. Igen? Hát akkor tessék tőle pénzt kérni, ne az én kis adómból szavazzanak a Fideszre, meg röhögjék ki nyíltan a Kormányt, aki már biztos éppen ki akart jelölni egy derék baloldalas tudóst, mert biztos ilyen is van, amikor ez a tolvaj társaság kinevezte a Pálinkásat. Igaza volt a Kóka Úrnak, persze még akkor, amikor rendes koalíciós ember volt, nem most, miután egy disznó Fideszes vált belőle, igaza volt, amikor azt mondta akkoriban, hogy az egész Akadémiát szét kell zavarni, ezt gondolom én is, arasznyi koromban óta. Ott ül a sok Fideszes, politizál, hosszú könyveket ír, amiknek nincs értelme, meg jajgat, hogy több pénz kell. És tehát ez a vége, a Pálinkás. Hogy annak meg van bőr a képén elnök lenni, amikor a nép a Gyurcsány Ferenc Úrra szavazott, nem pedig rá. Na, nem mintha ez megint elő fogna fordulni, amiket hallok jártában. Nem tudom, drága, aranyos Albán Úr, valahogy mintha megroppanni látszanék a baloldali gondolat mostanában, hiába a sok szép, új miniszter, úgy kezdenek kicsúszni a dolgok a kézből, még szerencse, hogy itt van az egészséges törvény, ami szép kettős sikert hozott a modern reformerőknek, mert ugyanis nagy csatában sikerült elfogadni, ami látványos eredmény, majd megpukkadt az a csirkefogó Orbán, most meg nem kisebb harcban alighanem sikerül visszavonni, ami ugyancsak hoz a konyhára a szavazatok részéről. Ilyenekkel vigasztalom magam, miközben nő a fű, és várom, hogy valaki jöjjön a tanácstól, és levágja. Eddig nem jött, ott is csupa lusta tróger lopja a napot, már az egész utca lenyírta magának, de én nem adom fel, nem azért vagyok büszke baloldali egész életemben, hogy csináljak valamit, pláne, hogy be is fejezzem. Ehelyett a politikán gondolkozom, igyekszek sikereket keresgélni, mint ez az egészségi rendelet. A másik ilyen, tüneményes Albán úr, hogy nem hagytuk, hogy az unió ránk kényszerítse az erejét. Tehát marad a mi saját pénzünk, ez a jó kis forint. A szlovákok nem bírták szusszal, nekik odajött az euró. Bezzeg a Gyurcsány Ferenc Miniszter Elnök Úr állja a sarat. Hát szóval, ilyenek vannak sikerek gyanánt, amiket lehet propagandálni, nem mondom, vonzó kis Albán Úr, hogy nagy eresztés, de ez van, egyébként meg kíváncsi vagyok, hogy mire menne itt bárki, amikor ilyen ellenzéke van, mint a Fidesz, és abból is különösen az Orbán. Semmire nem menne, megmondom én, az ilyenekkel. Úgyhogy a kevés sikernek is örülni kell. De azért ezek a tudósok nagyon idegessé tettek, egész éjjel vert a szívem, hogy ilyen nyíltan politizálnak, de egyszer, csak egyszer nyerjünk valahogy megint, majd meglátják, hogy ez a Pálinkás nem marad következmény nélkül, majd jönnek még szépen kérni egy szocialista tudóst az élükre, de akkor már késő lesz, fel lesznek oszlatva, úgyhogy mehetnek dolgozni, például nyírni itt ezt a darab füvet, nálam, és itt meg magyarázhatnak nekem az elméletekről, mert nem fogok odafigyelni.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. május 2. 00:00
Csermely Péter Nincs több kecmec, nyílegyenes Albán Úr, együvé kell tömörödnünk azoknak, akik mindennek dacára még mindig, ráadásul vállvetve. Különben itt az Orbán Viktor, beleáll a szívünk közepébe. Hát most már ez a feladat két évig, meg várni, hátha történik valami, mert konkrétul csinálni ugyan nem tudunk semmit, ebben a kevesebbik Kormányban. De legalább ezt a tolvaj, fideszes SZDSZ-t sikerült végre kitenni, én már nagy baloldali eredményes értéknek tartom ezt is, drága Albán Úr, elvégre másra nem tudom ráfogni, hogy sikerült, erre viszont igen. Örüljünk ennek is, kézzelfogható kis siker, meg kell becsülni. Eltávolítottuk az SZDSZ-t, akik minden rosszat okoztak az országnak, miközben mi bölcsen és igazságosan kormányoztunk, temérdek értékeinket szem alatt tartván. Maradtunk tehát mi, az igazi baloldali szociáldemokránsok. Igaz, lassan kezet is foghatunk személyesen egymással, akkorkák maradtunk csak, de legalább mindenki egy irányba húz. Örömmel olvastam, bár nagy szomorúsággal, hogy Medgyessy Péter is fideszesnek bizonyult az események sodra közepette, ezért ki kellett rúgni a gazembert. Megjegyzem, nekem így utólag mindig is gyanús volt, habár persze nagyon tiszteltem, talán még szerettem is, ameddig muszáj volt. De most per pillanatnyilag nem kár érte, egységet kell látszani mindenképpen, nem fontos, hogy ki az ára. Énszerintem igenis vannak esélyek a győzelemre. Ott vannak például a Kapolyi Úr magándetektívjei. Hát ugye, most már jó pár év eltelt, amit végignyomoztak, tehát akkor szépen mondják el, hogy mit nyomoztak ki az Orbánról a pénzükért. Nagyon jól tette a Kapolyi Úr, hogy toborozta ezt a vizsgáló csapatot, lám, most jól fog jönni az Orbán ügyei felgöngyölítve. Esetleg még le is lehet csukatni, és akkor már tényleg nyílt a küzdelem, azt a negyven százalékot viharsebesen le lehet dolgozni, ha sorra elviszi a rendőrség az összes fideszes vezetőt. Így kell tehát tenni, elvégre ellenzékből tönkretették az országot, és közben minket is. Most nagyon bizakodó vagyok, mert hátha van még két évünk. Arra kell vigyázni, hogy a Parlamentben ne kelljen semmiről szavazni, mert kevésbé vagyunk, mint a fele, de viszont ez nem is fontos, mert negyven évig sem volt Parlament, csak évente egyszer, aztán nem is hiányzott senkinek, és remekül tudtunk kormányozni nélküle is. Vissza kell eleveníteni a régi hagyományokat, mint ahogy teszi maga is a szavaiban, aranyos Albán Úr, öröm magát hallgatni, ahogy uszít, akarom mondani, érvel. A Parlament ellenzék nélkül is működik, mondta annak idején az a disznó Orbán, amikor diktátorra tört, de persze nekünk mondhatta, mi ezt sokkal jobban tudjuk őnála, sőt, mi azt is tudjuk, hogy a Parlament többség nélkül is működik. Vagy ha nem, hát az a Parlament baja. Úgy kell működni, ahogy a baloldalnak éppen érdeke áll, ez a helyzet, drága kis Albán Úr, és akinek ez nem így van, az náci. De ez már a maguk dolga, hogy rámondják mindenkire a nácit, és jól is csinálják, felkészült Albán Úr, hiába, no, nem lehet ezt elfelejteni, pláne, mikor ekkora szükség van rá.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. április 25. 00:00
Csermely Péter Drága, arányos Albán Úr, az a legborzasztóbb, amikor a szép ünnepeket igyekesznek tönkretenni a jobboldalról. Főként a papok és a Fidesz, ők a két tényező, amik avatkoznak. Ez van most az olimpiáról is. Mert zavarja őket, hogy Kínában baloldali ország van. De igazság szerint ezek még hagyján, mert itt az utcában is van egy pap, mindig füstölög, amikor kijön a templomból, bent pedig kiabálja, hogy jöjjön vissza az Orbán Viktor, mondom, ez is egy disznó, de legalább fel van öltözve, van neki valami fehér kabátja, amiben közlekedik és hazudik. Az a külföldi pap viszont, aki be akarja zárni az olimpiát, hát annak nincs egy rendes ruhája, lepedőben mászkál, és mondogatja, hogy ő a zalai láma. Hát gratulálok. És ezért ne legyen olimpia, ezért, most mondja meg, Albán Úr! Akkor persze nem zavarta ezt a hibbant papot az olimpiai ünnepély meg a nemes sportolói eszme, amikor megtámadta az őrködő kínai rendőröket, akkor nem, csak most, amikor feloszlatták a sok bolond hívével együtt. Ilyenekkel bosszantják a népeket, szóljon hozzá, drága Albán Úr. De ez még csak a papsági része a bajnak, a Fidesz most ezután jön. Van nekem egy kutyám ugyanis, az a neve, hogy Gyökér. Nem véletlenül. Mert be van idomítva, hogy hozza be reggel az újságot a kertkapuból. És nem az van, hogy mindig behozza, vagy hogy néha behozza, néha meg elfelejti, hanem az van, hogy soha nem hozza be. Tisztára kár volt hónapokig idomítani a behozatalra, mármint a Gyökeret. És pont ilyen a Fidesz is. Kár ezekbe a jó szándék meg a demokrácia, a fülük botját nem mozgatják. Itt van ez a Kósa Lajos, akiről azt mondják, hogy ő is lehet az Orbán utódja. Hát el tudom képzelni, miféle megátalkodott gazember ez a Kósa, nekem már az Orbán is több az elégnél, hát még az, aki direkt az utódja akar lenni. Ez a Kósa most odaáll panaszkodni, csak mert a Szilvásy Úr Valami Nélküli Miniszter segíteni akart neki, hogy ne legyen bűnözés a városában. Kedves Albán Úr, azt hiszi, megköszönte, és csendesen örült neki? Nem. Ordít, mint a sakál, hogy a titkos szolgaság őt fogja majd nézni meg hallani. Ugyan mit akar titkolni ez a Kósa polgármester, ugyan mit? Ezt kellene tőle megkérdezni, drága Albán Úr, akkor, amikor a leghangosabb. Ha becsületes ember lenne, de persze akkor nem lenne Fideszes, tehát csak elméletileg mondom, hogy ha becsületes ember lenne, akkor odamenne, és azt mondaná, hogy na, Szilvásy Úr, gyere, hallgasd meg a telefonomat napestig, nincsen abban semmi, meg sétáljatok utánam mindig ketten-hárman, de amikor közelednek a bűnözők, védjél ám meg szaporán! Ezt tenné egy tiszta ember. Egyébként meg nézzük meg az érem másik felét is, aranyos Albán Úr. Ugyan mi dolga lehet egy ilyen Kósának, aki polgármester meg képviselő is, ami ne tartozna a Kormányra? Énszerintem semmi olyan dolga nem lehet. Ő a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak tartozik elszámolással, és ha magától nem megy oda, és nem mondja el, hogy mit művelt az állam pénzén, és pláne, hogy hol, akkor majd mások fogják kideríteni a telefonját, meg hogy merre járt éppen, ahol semmi keresnivalója nem volt. Ez a helyzet, de tudja mit, Albán Úr?, bízzák rám a dolgot, majd figyelem én ezt a Kósát, mert most nagyon felmérgesített.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. április 18. 00:00
Csermely Péter Én már mozijegyet sem merek venni, drága, cseppfolyós Albán Úr, mert előre félek, hogy náci zenekarok koncertjére kényszerítenek megnézni helyette. Ráadásul, ez most egy jó magyarázat, hogy ugyanis miért nem járok moziba, amelynek valódi oka, hogy nagyon drága és ugyancsak nagyon nem érdekel. De most ezt a nácisat fogom körbemondani, hogy érzékeny társadalmi színezetű embernek tűnjek fel itt a házban. Borzasztó dolog ez, dülledt szemű Albán Úr, hogy az Orbán Viktort lengető náciak seregei masíroznak ebben a kis országban. Az ellenzék és személyesen Orbán Viktor felelőssége természetesen megkerülhetetlenség. A jobboldali ellenzék mindenre képes, valami ördögi módon még a rendőrséget is ő figyelmezteti, hogy ne kapjanak el senkit a börtönbe. Ez több mint felháborító, mert valójában a mi igazságos eszközökkel modern baloldali Kormányunk van kisebbségi hatalmon, és elvileg a rendőrnek azt kellene csinálnia, amit mond neki a Kormány. És erre nem kapnak el senkit. Ráadásul én az egész történetet nem hiszem el. Hogy tudniillik az Orbán Viktor jegyet akart venni arra a szélsőségesen együttes muzsikusok előadására, és emiatt kizavarták a boltból, meg kiabáltak neki, hogy őt nem szolgálják ki. Egyébként megérdemelné. De nem így volt, mert ettől a gazembertől mindenki fél. Persze, már pusztán az is jellemző, hogy ilyen zenekarokat akar hallgatni, amelyek buzdítanak. Énszerintem a boltos csak udvariasan azt mondta neki, hogy tisztelt Orbán Úr, odakint tágasabb, ne akarjon itt árkot ásni, ez egy rendes baloldali üzlet. Erre meg visszamegy azzal a cégéres Sólyom Lászlóval, és felgyújtja az egész irodát. Aranyos Albán Úr, a népszavazás óta a Fidesz azt hiszi, hogy mindent lehet. Hát csoda, hogy itt félek, éjt nappallá téve? Ugye, hogy nem csoda. Összekészítettem egy vesszőkosarat pár gatyával, zoknival, a másik trikómmal meg a tisztábbik nadrággal, hogy azonnal ki tudjam vetni magam az ablakon, amikor a Kövér László rám töri az ajtót a szöggel meg a kötelével. Minden zajra hegyezem a füleimet. Itt áll készenlétben a kosár, a szegény macskát is menekítem majd magammal, csak az a baj, hogy a macska nem érti meg, hogy mekkora a veszély, ezért őt negyedóránként vissza kell tenni a kosárba, mert addigra mindig elmászkál valamerre. Félek, hogy itt marad, és áldozattá válik a nácik markában. Drága Albán Úr, meddig tűrjük még, hogy a nyilas elemek randalérozzanak ebben a városban? Hogy a Kormány már semmit ne tudjon kormányozni, mert szegény Gyurcsány Ferenc Miniszter És Ráadásul Elnök Úrnak állandóan ki kell szaladnia az utcára, hogy beszédet mondjon a gonosz eszmék terjedése miatt? Pedig lenne dolga elég, mert most pluszban még úgy kell majd reformálni, hogy kevesebben vannak a Parlamentben, mint az elég. Nehéz helyzet ez, cickány kis Albán Úr, és akkor még a nácik is el akarják foglalni az országot, hogy mindenkinek nyilas muzsikát kelljen hallgatnia. Áldatlan állapotok ezek, kérem tisztelettel. Én még csak-csak meglépek előlük ezzel a kosárral, meg jó eséllyel a macskát is el tudom vinni, aztán a telken meghúzom magam egy darabig, de nem mindenki olyan éber, mint én, van, aki csak röhög az egészen, na, hát őket nem irigylem, nem tudnak majd hová kapni hirtelen, de meg is érdemlik.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. április 11. 00:00
Csermely Péter Most már kicsit könnyebb a szívem, püspöklila Albán Úr, mert valamennyire megnyugodtam, nem lesz itt semmi baj meg előretett választás. Az élet nehezebb lesz, ismét felfelé drágulnak az árak, de ezt ki lehet bírni, mert nem jön vissza az Orbán Viktor, akitől szörnyen óvakodunk, jó hosszú évek óta. Hogy pontosan miért óvakodunk tőle ilyen szörnyen, arra már nem emlékszem tisztán, de biztosan nagyon rémes alak lehet, ha ilyen sokáig erősen félünk tőle a sajtón keresztül. Mostantól majd kisebbség gyanánt kormányzunk, már ha lesz időnk, mert egyre többet kell tüntetni a Gyurcsány Ferenc Úr Miniszterelnöknek is, oly nagy rettegés történik a járdán. Hát bizony. Direkt jó is talán ez a kisebbik Kormány, mert nem tudjuk majd megszavazni azokat a marha változásokat, amiket az ország érdekében kell kitalálnunk, mint haladó és modern reformereknek. Ez lesz benne a legjobb. Mert ugyanis majd szóban leírjuk, hogy mi kellene, aztán meg sajnálkozunk a mikrofonnak, hogy az Orbán miatt nem sikerül. És ezt csak két évig kell csinálni, és két év alatt bármi történhet, például, ami a legjobban esne, hogy a lakosság megint megszeretni fogja a Gyurcsány Ferenc Urat. Ily módon győzünk. Nem is baj, ha nem kormányozunk, őszintén szólva, élénkzöld Albán Úr, csendesen bevallom, hogy a győzelmünk az nagyon jó, hogy állandóan nézhetem négy évig az Orbán morcos képét, de a győzelmeknek ez a kormányzásos szakasza, hát, hogy is mondjam, na szóval, hát az nem nagyon megy. Csak kapkodtam a fejem, miképpen dúlt fel mindent a Kormány, de tudom én, tudom én, lángvörös Albán Úr, hogy az SZDSZ és a Fidesz közösen aknamunkája volt, hogy ellenünk legyen minden. És most majd nem lesz belepofázás, szép és bölcs baloldalú programot lehet csinálni, aztán legfeljebb nem fogadja el a sok disznó ellenzék, de akkor se lesz semmi, szomorú arccal meg fogjuk mondani a világnak, hogy tessék, itt vannak a jó kis törvények, de ez a banda nem szavazza meg, váltsák le őket az ellenzékből, ha nem tetszik. Látom én itt a jövő kibontakozást, égszínkék Albán Úr, csak kicsit koncentrálni kell a megfelelő látásra, és akkor előbukkan. És ha már nem kell annyit kormányzani, akkor több idő lesz arra is, hogy mindenfélét kitaláljunk az Orbánra, hogy megint veszítsen, mert ez a rész nagyon jól sikerül mindig, valahogy rááll a tehetségünk, majd én is gondolkozok még, és elmondom mindenkinek, hogy milyen egy tróger ez. De persze a Kormánynak több eszköze meg pénze van erre, nem igaz, citromsárga Albán Úr? És ami a legfontosabb, hogy azt kell mindenhol nyilatkozni, hogy nincsen semmi kormányválság. Miért is lenne? Ott a Kormány, tessék megnézni, nincs annak semmi baja. Hanem ami igazából van, kérem, az ellenzéki válság. Mert ők most többen lettek, és újra kell rendezniük minden sort. Ott van a válság, nem itt. Ezt amit mondok, ezt hívják kommunikációnak, amúgy szakemberi nyelvezeten. Nem lesz tehát semmi baj, maga is nyugodjon meg, csak minden eddiginél borzasztóbb dolgot kell rámondani az Orbánra, aki lám, máris válságban került. Ennyi az egész, ugye, hogy igazam van, éjsötét Albán Úr?
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. április 4. 00:00
Csermely Péter Hát kérem, megtört kis Albán Úr, most akkor mi lesz, ugyebár. Én egész éjjel sírtam, aztán váratlanul elaludtam, mint a lengetett kakas. Kígyót melengettünk a keblünkön, de nem is melengettük, hanem direkt sodorgattuk, hogy még jobban érezze magát. És most kiugrott, és megharapott. Az SZDSZ, igen, az SZDSZ, miért, maga szerint kicsoda? Tessék? De ordítok. Mikor ordítsak, ha most nem? Maga is vonít a kíntól, drága Albán Úr, csak magának nem merik megmondani. Pedig igen. De akkor én is hadd ordítsak. Jézus Mária! Mi lesz most? Ezért sírtam az éjjel egész gyötrődő mivoltomban. Maroknyi kölyök koromban bőgtem utoljára, amikor a felvonuláson egy idegen ember hirtelen leharapta a vattacukrom felét. És hát azóta megéltünk egyet s mást, amikor azonban nem sírtam. Csak most. Ez a disznó SZDSZ. Hát hiszen pedig legutóbb ki volt adva itt nálunk a kerületben, hogy minden tíz szocialista tagból egy tag vállalja a mártírságot, merítsen erőt, és neki az SZDSZ-re kell szavazni, hogy meglegyenek. Ez volt megállapítva, darabszám alapján. Szerencsére nem én voltam az az egy, bele is dőlnék most a kilincsbe, itthon az a leghegyesebb valami. És meg is lettek. És ez a hála. Kérem, vigasztalan Albán Úr, nekivezettek minket a vakolatnak, kiröhögtek minket, a Miniszter Elnök Urat külön elkívánta az a szakállas, trágár gazember, most meg lepattannak, mint csapodár asszony a sezlonról, hát ezt nem hiszem el. Most itt állunk. A Kóka. Ezeket le kell tartóztatni. Először is, nem szavazott ezekre senki, csak néhány bolond, meg mi, a kötelező jelleg miatt. Már ez csalás. És utána meg csaltak egymás között is. Azt se tudják, ki az elnök, meg ki a nem elnök. Valamint ne feledjük a koalíciós szerződést sem. Azt most felrúgták. A szerződéseket nem lehet felrúgni, mert az büntető cselekvés. Azért van a szerződés, hogy később is muszáj legyen, amikor már amúgy unná az ember. Ezt is megcsalták, az egész bűnöző, tolvaj, gazember társaság. Mondanom se kell, magának különösen nem, pergő könnyű Albán Úr, hogy Orbán árnyéka sejlik fel a kulisszák között. Az Orbán. Hogy ez most hogy röhöghet a markába! Lehet, hogy a saját marka már nem is elég, és mások markába is röhögnie kell, olyan sokáig tart. Hogy az SZDSZ mit művelt. És hát a reformoknak lőttek, ismerjük be tárgyilagosan, szipogó Albán Úr. Mondjuk, ezt nem is bánom, elegem volt már, hogy állandóan fizetnem kellett pluszba, pedig nem történt más, mint hogy mindent bezártak meg eladtak. Pont ez az SZDSZ-es banda. Még hogy reform. Most mi lesz? Kisebbségbeni kormány. Hogy fogjuk így megszavazni, hogy az Orbán fasiszta? Bár abban talán mégis segít az SZDSZ. De más nem fog menni. Én azt mondom, drága Albán Úr, hogy beteljesedik rajtunk a hős mondás. Jobb térden állva meghalni, mint valahogy máshogy élni, nem emlékszem világosan, az Orbán miatt. Nem így van? Mindegy, velünk így lesz. Még el kellene vitetni mindenkit, akit lehet. Elsőnek az SZDSZ-t, arra még jut idő. És aztán illagelitásba vonulunk, aranyos Albán Úr, de ne féljen, viszszük magát is a vállunkon, hogy lelkesítsen minket a koromsötét években. Majd elmegyünk a hegyekbe. Bár ott néha nagyon hideg tud lenni, de legfeljebb néha hazajövünk. Persze, akkor magát is hazahozzuk, nehogy berekedjen.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. március 28. 00:00
Csermely Péter Nagy még bennem a fájdalom, aszott kis Albán Úr, csak lassan tudom feldolgozni mindazt, ami. Habár a locsolós csokiünnepet meglehetősen szép eredménnyel zártam, összejött majdnem ötezer forint, ez épp elég lesz sört venni egy darabig. Egy csomó helyen nem akartak adni, csak színes tojást, de nem tágítottam, hanem addig maradtam kedélyesen társalgani, pálinkát inni meg lapogatni a házigazda vállát, amíg végül adtak valami pénzt. A fenének se kell a főtt tojás, nem igaz, drága Albán Úr? Itthon meg ügyesen elterjesztettem a környéken a hírt már napokkal előtte, hogy a feleségem veszélyes járványt kapott, nem is jött senki, és a biztonság kedve érdekében még pluszban be is zártam a konyhába, ott szöszmötölt egész nap, meg persze nyújtotta ki nekem az ételt. Így aztán nem kellett pénzt kiadnom, mert senki nem tudta meglocsolni. De megmondom őszinte jelleggel, hogy így sem volt azért könnyű, mármint lelkileg. Az egész Fideszes népség itt hömpölygött az utcában, szagos vízzel a zsebében. Én meg, szépreményű Albán Úr, én meg csak ott álltam az ablakban vörös fejjel, és ökölbe szorított szájjal dúdoltam, hogy zúg a traktor, szánt az eke, elvtársnő, locsolhatok-e. Ehhh... Ez a szép húsvéti ünnep se a régi, mióta ebben a nagy szabadságban az egyház rátelepedett a széles ülepével. Elvették tőlünk ezt is. A sok léhűtő pap. De ezek csak az én belső magándolgaim, ne erről beszéljen, szószátyár Albán Úr, ha kérhetem. Hanem az országosan nagy helyzetről, amibe taszított minket az Orbán Viktor ittas vágyú hatalmi sóvárgása. Rám nem lehet panasz, én hat nemmel szavaztam a Fideszes kérdésekre. még külön betettem egy cetlit három nemmel a dobozba. Belátom, nem sokat segített. Le vagyunk gázolva. De ez a szép a mi baloldali modern igazságunkban, hogy felállunk megint, drága, aranyos Albán Úr, felállunk bizony! Csak nem kell búsongani. Hanem például a lakossághoz kell fordulni, készpénzzel és fenyegetésekkel. Ezek jól segítenek, a lakosság ezekből ért, nem a sok hülyeségből, hogy bezárják a kórházat, ahová járni szok. Mindenből legyen tizenharmadik havi, és aki még ez után is bizalmatlan, azt meg ki kell rúgni onnan, ahol épp dolgozik. Meg itt van a sok biztosítós egészségi rendelet. Hát az rendben volt eddig, hogy megszavaztuk, direkt jó volt nézni, ahogy az Orbán paprikavörös pofával ágál ellene, én ezért támogattam a törvényt, mert elolvasni ugyan nem fogom, nem loptam a szememet, hogy ilyenekre pazaroljam. Arra jó volt, hogy a Fidesz pukkadjon. De most már másmilyet kellene hozni, mert úgy néz ki, hogy a lakosság se akarja. Ezt meg egye meg az SZDSZ, úgyis ők találták ki. Szép nyugodtan, elvek alapján kell politizálni, azon a bölcs baloldali alapon, hogy a Fideszes trógereknek legyen mentől rosszabb, és akkor megint nyerni fogunk. De el kellene már kezdeni, gyötrődő kis Albán Úr, mert nagyon le fogunk szakadni. Hát ez az én programom. Mi van? Várjon egy kissé, Albán Úr, a feleségem zajong. Mi van? Mit ordítasz? Jól van, megyek már, kiengedlek. Tudom, hogy már régen nincs hétfő, de jobb az óvatosság, hátha betéved valami késői locsoló, aztán csak vinné a pénzt. Na gyere, kinyitom.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. március 21. 00:00
Csermely Péter El fognak minket vinni, drága, jó Albán Úr, el fognak minket vinni, jahahahaaaj! Az Orbán csőcselékes gárdahordái, azok. Végünk van. A Magyar Gárda kétharmadot fog szerezni, a Fidesz pedig megszerzi a másik két harmadot. Börtön és bitó lesz az osztályrészünk, nekünk, akik csak boldogítani akartuk ezt a piszok népet! Ki fogok vándorolni. De hová menjek, amikor egész életemben nem értettem semmihez, hanem pártvonalon boldogultam? Nem tudok menni. A vizitdíj miatt van az egész. Ez egy ostoba nép, inkább elissza. Nem fogják fel, hogy az ő érdekükért volt minden. Nagy baj van. Nem szabad siránkozni, kőkemény Albán Úr, megfeszített ésszel kell gondolkozni. Közösen, akik még vagyunk, maroknyi modernek. Mindent vissza kell vonni, de gyorsan. És meg kell mondani, hogy mi nem is akartuk, hanem az SZDSZ ötlete volt, és azonnal le kell csukni őket, nyilvános trágár beszédért a Miniszterelnök Úrról. A kedves kis Dávid Ibolya biztosan segít modern módon szavazni, ő felelős ellenzék, mindig azt csinálja, amit mondunk. Sajnos, a Gyurcsány Ferenc Úr alighanem áldozatul fog esni. Rossz passzban van szegény, mióta a Fidesz ráfogta az őszödi beszédet. Kár érte, mert gyönyörűen tud hazudni, lelkesen égő fülekkel szoktam hallgatni magam is, habár tudtam, hogy egy szó sem igaz semmiből, amit mond. Hiányozni fog, nagyszerű Miniszterelnök volt, de most már a baloldal sorsa a tét. Új ember kell. Az egész héten elemeztem a helyzetet. Van nekem egy kis cserépben egy tő zöldpaprika, ő valahogy felpezsdíti a gondolkodásomat, ha a közelemben van. Most végig itt volt az asztalon. Először Nyakó István Úrra lyukadtam ki. Az az ember egy Nyakóleon, én mondom Önnek, megrendült Albán Úr, érti ugye? Ez amolyan szójáték. Remek írásokat ad közzé, amelyekben mindig felszólítja az Orbán Viktort, olyan, mint a régi ötvenes években, amikor hetente volt, hogy utoljára szólítjuk fel az Egyesült Államokat. De persze az Orbán nem hallgat rá, az a baj, nincs annak lelke, hogy megrendülten lemondana a Nyakó Úr hatására. Ezért Nyakó Úr is átesett a rostán. Egy politikus maradt, aki megmenthetne minket. A Kósa Lajos. Ő nagyon népszerű, sikeres, és úgy beszél, hogy jólesik hallani az embereknek. Csakhogy ő meg Fideszes, és nem fog segíteni nekünk. Itt meg ez a baj. Csapdában vagyunk, drága Albán Úr, mert aki szocialista, annak a nevének hallatán pöknek egyet az emberek, akit meg szeretnek, és népszerű, az meg mind Fideszes. Egérszorítóba került az egész igazságos baloldal, az Orbán Viktor kapzsi hatalomittassága miatt. És akkor az SZDSZ-ről még nem is szóltam. Az is egy csirkefogó banda, a vesztünkre törnek. Hát akartunk mi vizitdíjat, meg akartuk ezeket a marha, népnyúzó reformokat, drága Albán Úr, hát akartuk mi ezt az egész disznóólat, amit csináltunk? Akarta a nyű. Az SZDSZ akarta. Minket kényszerítettek, drága Albán Úr! Őmiattuk van az egész! Meg az Orbán Viktor miatt! Jézus Mária! Tényleg el fognak vinni minket, könnyes kis Albán Úr, jihihihííí! És pont most van ez a tojásünnep is, hogy a papok kiprédikálnak majd minket a kis kalickájukból, hogy milyenek vagyunk! Nem megyek idén sehová, még ezt a paprikát sem locsolom meg. Elegem van.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. március 14. 00:00
Csermely Péter Borzalmas órákon mentem keresztül, drága. aranyos Albán Úr, szinte hihetetlen, hogy milyen sors jutott nekem, alig merem elmondani. Engem ugyanis, és akkor most némuljon meg a döbbenettől, kedves Albán Úr, elraboltak a földönkívüliek. De el ám! És nagyon félek, hogy visszajönnek. Elmondhatatlan dolgokra kényszerítettek, még most is viselem a nyomokat a lelkemben, és fizikai szenvedélyeket is át kellett vészelnem, de nem volt egyszerű, mert azóta csak ernyedten feküdni tudok, mást nem. Most is fekszem, pont ernyedten. Ez most vasárnap volt, drága Albán Úr, éppen azon a szörnyű vasárnapon, amikor az az átkozott népszavazás is lenni bírt. Arra ébredtem ebéd után, hogy visznek kifelé a szobából, többen is, kis teremtmények voltak, narancssárga bőrük volt, meg nagy szemük, és valami habarék nyelven kotkodácsoltak egymás között. A vállukon vittek, és én nem tudtam megmoccanni, olyan volt, mintha felülről nézném magamat. Már ez szokatlan élmény volt, mert amúgy nem szoktam felülről nézni magamat, nem is tudnám. Az űrhajó ott állt a kert végében, az egyik lábával ráparkolt a veteményesre, amiért nagyon mérges lettem, de meg sem tudtam mukkanni, szerintem valamilyen elnémító mérget fújtak rám. Behurcoltak az űrhajóba, tele volt ilyen apró sárga lényekkel, csak úgy nyüzsögtek, tisztára úgy éreztem magam, aranyos Albán Úr, mint egy japán óvodában. Rákötöztek egy fémből való furcsa asztalra, és elkezdtek rajtam kísérletezni. Próbáltam ordítani, mert mindent éreztem, és nagyon fájt, de nem tudtam szólni még akkor sem. Elém raktak három szavazólapot, zöldet, fehéret meg lilát, és mutogatták, hogy húzkodjam be az ikszeket a helyükre. Én kérem, elvi ember vagyok, és már nyúltam volna a nemet jelentő körhöz, de ekkor kényszerítettek, hogy a másikba írjak, az igenes karikába, ami az Orbán Viktor malmára hajtja a vizet. Én tátogtam, hogy nem akarom, de erre megpofoztak, és megint hozták a lapokat. Némán zokogtam, drága Albán Úr, nyüszítettem, mint a farbarúgott malac, de nem hagyták abba. És akkor végül megcsináltam a három igent, ezek meg susmorogtak maguk között, meg irkáltak különböző füzetekbe, minden narancssárgán csillogott, és zakatolt az egész űrhajó, forgott körülöttem minden. Innen már csak arra emlékszem, hogy kihajítottak a kertbe, és mellém állítottak kilenc üres sörösüveget. Ez utóbbit nem tudom miért, lehet, hogy valami rituális oka volt. És most itt fekszem ernyedten, és azon tépelődöm, hogy lehet, hogy én tényleg leszavaztam az Orbán Viktor mellett? Mert ugyan titokban nagyon örülök, hogy eltörlődött a vizitdíj meg a kórházas pénz, másfelől viszont a szívem megszakadt, amikor néztem a Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök úr nagy, szomorú arcát, és úgy éreztem, hogy elárultam őt, én, aki még soha nem. Én ebbe belehalok, drága Albán Úr, higgye el, nem úgy volt, hogy odamentem, és direkt behúzgáltam az igeneket, hanem kényszerítettek azok az apró sárga jószágok. Nézze meg a veteményest, ott az űrhajó nyoma, mintha valaki részegen hempergett volna a talajon, az egész föld le van nyomkodva. Drága Albán Úr, ugye nem fognak visszajönni, mert nem élem túl, ha engem ilyenekre fognak kényszeríteni, hogy ellenezzem a reformokat, komolyan mondom, lesül a pofámról a bőr.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. március 7. 00:00
Csermely Péter Remek fiúk azok a két postás gyerek, drága, aranyos Albán Úr, micsoda ötlet, micsoda ész, micsoda hidegvér! Ez ám a mértéktartó baloldali válasz a Fideszes őrjöngő támadásokra a Köztársaság ellen! Komolyan mondom, hogy le a kalappal! Mármint, hogy az egyik furfangos postás elásta a Fideszes behívókat, a másik meg elégette őket. Ezt kellene tenni minden józanul eszű embernek, és vége lenne hamar ennek a kutyás komédiának. Sajnos, nekem csak egy darab ilyen népválasztási értesítő papírom jutott, bezzeg ez az itteni disznó postás ide állított vele, néztem a papírkát, mérlegeltem, hogy mit tegyek vele, végül elfeleztem, és a két hős partizán postás emlékére az egyik darabkát elégettem a rezsón, a másikat meg elástam a kaktusz cserepébe. Remélem, aranyos Albán Úr, ezzel legalább valamicskét ártottam az Orbán Viktornak, nagyon remélem, hogy ez a tettem most kegyetlenül fáj a cégéres gazemberének, mert akkor talán helyreugrik a lelkiismeretem. Ugyanis közben a helyzet meg úgy áll, hogy a végén azért oda fogok sündörögni szavazni, tudniillik nem akarok fizetni a doktornál. Eleve, a doktornak több pénze van, mint nekem. Másrészt, nagyon is igazat mondott az a tolvaj Orbán Viktor, amikor azt hazudta, hogy most kétszer fizetünk. Hát fizessen kétszer a radai rosseb. Harmadrészt, utálom ezt a doktort. Saját nagy lakása van, egy fiatal felesége, meg három gyereke, ráadásul folyton mosolyog. Nekem ezek közül egy sincs. Mondjuk, a mosolygás nem is kellene. Hát szóval, rám ne vigyorogjon az ilyen tróger. Bezzeg a pénzem, az kell neki. És még neki áll feljebb, amikor odamegyek. És a végén odavág egy receptet. Itthon megnézem, valami nyavalyás vitamin. A múltkor meg rám kurjantott az utcán, hogy nincs magának semmi baja, Laci bácsi, egészséges, mint a makk, sétálgatni kell a jó levegőn. Hát ilyen doktor ez. Elmondom, drága Albán Úr, hogy mit találtam ki a Fidesz meg a doktor ellen. A zárás előtt fogok odamenni, amikor már nem lesz bent senki szavazó. És úgy megyek már útközben, mintha csak úgy mennék, oda sem figyelve, és a hegyes botommal piszkálom a füvet az út szélén. Amikor belépek, rögtön különös arcot vágok, hogy ha mégis van bent barát vagy ismerős, ne tudjon rám ismerni. Aztán beiszkolok a fülkébe, és szavazok a tollal, hogy egy igen, két igen, három igen, végül meg kiszaladok, és eltűnök a sötétben, énekelve, mintha a kocsmából jönnék. Ez a tervem. Egyébként engem csak a vizitdíj zavar, a másik két igent a füle mellé tűzheti az Orbán Viktor, azt csak azért írom be, hogy nehogy véletlenül a vizitdíjas lapot rontsam el. Három igen, és akkor benne lesz a kosárban. Csak ne lássanak meg. Mert nekem erős a szándékom, drága Albán Úr, hogy másnap már azt fogom mondogatni, hogy nem mentem oda szavazni. Nem akarok Fideszes látszatban feltűnni ugyanis. Szerintem jó, amit kitaláltam, mi a véleménye, Albán Úr? Én két dologhoz értek igazán, a politikához meg a kis, sötét szobában üldögéléshez, és ez látszik a megfelelő megoldásnak, hogy egyszerre ártsak a doktornak is meg az Orbán Viktornak is.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. február 29. 00:00
Csermely Péter Drága, bolondos Albán Úr, most kell megmondani, hogy itt van az elég, és rá kell mutatni a határokra, mert túlment mindegyiken. Mármint az Orbán Viktor, természetesen, hát persze. Ki más lenne, marcona Albán Úr, mint ő, aki métely gyanánt tevékenykedik haladó baloldali demokráciánk szövetei közepette. Ki más? Hát ő. Mert most azt akarja elérni, hogy mindenki fagyjon meg ebben a hazában. És ne jöjjön az orosz gáz. Az Orbán Viktor valószínűleg azt akarja, hogy csak az ő bányáiból jöhessen a dolomit, és mindenkinek azzal kelljen fűtenie, nem az orosz gázzal. De ezt már nem lehet hagyni, ami most került kilátásba. Hogy ez a csirkefogó le fogja rombolni az ártatlan orosz vezetéket, amiből jön a villany, a tévé meg a főzés, mégpedig olcsó áron, mert a Miniszterelnök Úr ilyen bölcsen állapodott meg az orosz emberekkel. Ráadásul most megint felmegy a gáz ára. Mert az Orbán Viktor stabilitást szít a piacokon, emiatt. Énnekem már nagyon elegem van belőle, úgy bizony. A titok nyitja az is lehet, hogy hatalmi vágyai ejtették túszul ezt az embert, és azért féltékeny, hogy nem ő tárgyalt a Putyin Orosz Elnök Úrral. Ő akart tárgyalni, hogy utána ingyen ehessen kaviárt a fogadáson, és amikor hazajön, akkor azt tudja mondani, hogy itt van az orosz gáz, én hoztam, aki nem szavaz rám, az nem kap belőle. Csakhogy az Orosz Putyin Úr nagyon helyesen nem beszél az ilyen mitugrászokkal, hanem a Gyurcsány Ferenc Úrral társalog, mert a reformokat részesíti elismerésben, most éppen gáz formájában. Az egyszerű irigység beszél belőle, mármint a nyavalyás Orbán Viktorból, hogy mások döntenek fontos ügyeket, és nem ő üti bele az orrát mindenbe, amihez semmi köze. Azt mondja, hogy puccs. Pont ő. Aki ráuszítja a Magyar Gárdát arra a szerencsétlen vezetékre, hogy írmagja se maradjon. Hát ilyen ellenzék jutott nekünk, drága Albán Úr, habár nem tudom, hogy mivel tudtuk ezt kiérdemelni, mikor nincs is már pénzünk egy rendeset vétkezni se. Borzasztó. Arra gondoltam, hogy itt van ez a Koszovó, aki azt kiáltotta, hogy független lesz, márpedig. Ilyesmi kellene nekünk is. Hogy kiállni a világ színtere elé, és bejelenteni, hogy nem kérünk a Fideszből, és függetlenek akarunk lenni, és hogy az Orbán Viktor innentől nem beszélhet bele a mi magyar dolgainkba, hanem távozzon zabot helyezni a politikából. Hát ha annak a Koszovónak belegyezett a világ, akkor nekünk is lehet, mert már sokkal nyomorultabbul sújt minket az Orbán Viktor sok cselekedete, mint azokat az albánokat, akiknek a fene se tudja, mi bajuk volt egyébként. Én ezt így látom, márpedig ez akkor helyes is. Én nem akarok megfagyni az Orbán miatt, már a gondolat is felháborító. És nagyon csodálkozik, hogy a Kormány titokban tárgyal az oroszokkal, hát persze, hogy titokban, majd megmondják az Orbánnak is előre a gázt, mikor így utólag is milyent bajt csinált, nemhogy ha tudná, hogy miről van szó. Ennek az embernek semmi nem jó. De azért vettem tűzifát is, aranyos kis Albán Úr, mert ezek képesek elfűrészelni a csövet, hogy nekik legyen igazuk, nem is tudom, hová legyek nagy bánatomban, sőt, már fázok is.
Lejegyezte: Csermely Péter
2008. február 22. 00:00
Csermely Péter Szépeket, jókat magának, aranyos Albán Úr, hát akkor itt van, kérem, a tandíj, ugye. Hogy legyen tandíj vagy ne legyen tandíj. Átgondoltam a helyzetet. Nagyon úgy néz ki, hogy én már nem fogok tanulni. Úgyhogy legyen. Aki tanulni szokik, az ne csak uraskodjon, hanem fizessen is, ha már ilyen költséges passziói vannak. Én is nem lettem atombiológus, mert nem volt pénzem, pedig régen szerettem volna az lenni, egyszer elhatároztam, hogy fogom magam, és mindent megtanulok, ami a kezem ügyébe kerül, hazahoztam egy csomó könyvet odabentről, de aztán rájöttem, hogy nincs nekem erre pénzem. Akkor persze nem jött az Orbán Viktor, hogy adjunk egy kis pénzt nekem, hogy tanulhassak, akkor nem jött, hanem ült a bányájában, lázított és lopott. Most meg ezzel zargatja a népeket, hogy ne legyen. Drága Albán Úr, nem akarok nagy szavakat használni, de az egész kis saját életem minden keserűségét kérem számon most a Fideszen, mert atombiológus lehettem volna, ha adnak pénzt! És nem adtak! Most meg osztogatnának a sok taknyosnak, aki nyegléskedik a sok egyetemen az én kevéske nyugdíjam dacára. Hát nem. Legyen tandíj. Mert én nem fizetem a más kölykét, hogy előbbre jusson nálamnál. Azt hiszem, Albán Úr, valahol én ezt előre láttam. Mert már az érettségit se csináltam meg. Én nem élősködök másokon, most utólag úgy látom, azért tettem. Korábban azt hittem, hogy lusta voltam hozzá, meg az iskola se ment úgy igazán, és évtizedekig azt gondoltam, hogy ilyenek miatt nem mentem érettségire. Ma már látom viszont, hogy öntudatos, felelős döntés volt a részemről, mert nem volt elég pénzem a tanulásra. És akkor másnak se legyen. Azt mondja itt a szomszéd gyerek, hogy de hát majd a tanuló fiatalok később több adót fizetnek be az államba, és akkor így én is visszakapom, amit tőlem beletettek, de ez nem igaz. Egyrészt, amit az államba fizetnek, abból én pénzt nem látok, az biztos. Másrészt meg, mire ezek a csirkefogók elkezdenének adózni, én már régen nem fogok élni. Úgyhogy akárhogy forgatom a szót, mindig az jön ki, hogy legyen csak tandíj, annyival több marad nekem. Kell is nagyon, ebben a rossz helyzetben, amiben vagyok, mert ugye a nyugdíj kevés, nem lehet belőle kijönni, az élet meg viszont drágább lett, úgyhogy nem értem, hogy az állam miért nem tesz valamit, hogy segítsen. Nagyon jól el tudnám fogadni, hogy a legtöbb dolog ingyen legyen nekem, mégpedig rám való tekintettel. Nem nagy pénzek ezek, másnak biztosan nem hiányzik, hogy ennyicskét lecsippentenének nekem a nagy közösből, de rajtam sokat segítene, hogy vehessek néha valamit. Ezt kellene valahogy elintézni. A legjobb persze az lenne, hogy ha a Fidesz nem ilyen költséges népszavazásokat rendezne, hanem mondjuk azt a pénzt is oda lehetne adni a szegény sorsú embereknek, több helye lenne, mint így, amikor milliárdokat fizetünk, hogy az Orbán Viktor óbégasson a színpadon. Nekem nem is kellene annyi milliárd, csak pár ezer forint belőle, úgyhogy mindenki jól járna, kivéve a Fideszt, ami meg külön jó lenne.
Lejegyezte: Csermely Péter
