Náci

2008. április 18. 00:00

 

Csermely Péter
Én már mozijegyet sem merek venni, drága, cseppfolyós Albán Úr, mert előre félek, hogy náci zenekarok koncertjére kényszerítenek megnézni helyette. Ráadásul, ez most egy jó magyarázat, hogy ugyanis miért nem járok moziba, amelynek valódi oka, hogy nagyon drága és ugyancsak nagyon nem érdekel. De most ezt a nácisat fogom körbemondani, hogy érzékeny társadalmi színezetű embernek tűnjek fel itt a házban. Borzasztó dolog ez, dülledt szemű Albán Úr, hogy az Orbán Viktort lengető náciak seregei masíroznak ebben a kis országban. Az ellenzék és személyesen Orbán Viktor felelőssége természetesen megkerülhetetlenség. A jobboldali ellenzék mindenre képes, valami ördögi módon még a rendőrséget is ő figyelmezteti, hogy ne kapjanak el senkit a börtönbe. Ez több mint felháborító, mert valójában a mi igazságos eszközökkel modern baloldali Kormányunk van kisebbségi hatalmon, és elvileg a rendőrnek azt kellene csinálnia, amit mond neki a Kormány. És erre nem kapnak el senkit. Ráadásul én az egész történetet nem hiszem el. Hogy tudniillik az Orbán Viktor jegyet akart venni arra a szélsőségesen együttes muzsikusok előadására, és emiatt kizavarták a boltból, meg kiabáltak neki, hogy őt nem szolgálják ki. Egyébként megérdemelné. De nem így volt, mert ettől a gazembertől mindenki fél. Persze, már pusztán az is jellemző, hogy ilyen zenekarokat akar hallgatni, amelyek buzdítanak. Énszerintem a boltos csak udvariasan azt mondta neki, hogy tisztelt Orbán Úr, odakint tágasabb, ne akarjon itt árkot ásni, ez egy rendes baloldali üzlet. Erre meg visszamegy azzal a cégéres Sólyom Lászlóval, és felgyújtja az egész irodát. Aranyos Albán Úr, a népszavazás óta a Fidesz azt hiszi, hogy mindent lehet. Hát csoda, hogy itt félek, éjt nappallá téve? Ugye, hogy nem csoda. Összekészítettem egy vesszőkosarat pár gatyával, zoknival, a másik trikómmal meg a tisztábbik nadrággal, hogy azonnal ki tudjam vetni magam az ablakon, amikor a Kövér László rám töri az ajtót a szöggel meg a kötelével. Minden zajra hegyezem a füleimet. Itt áll készenlétben a kosár, a szegény macskát is menekítem majd magammal, csak az a baj, hogy a macska nem érti meg, hogy mekkora a veszély, ezért őt negyedóránként vissza kell tenni a kosárba, mert addigra mindig elmászkál valamerre. Félek, hogy itt marad, és áldozattá válik a nácik markában. Drága Albán Úr, meddig tűrjük még, hogy a nyilas elemek randalérozzanak ebben a városban? Hogy a Kormány már semmit ne tudjon kormányozni, mert szegény Gyurcsány Ferenc Miniszter És Ráadásul Elnök Úrnak állandóan ki kell szaladnia az utcára, hogy beszédet mondjon a gonosz eszmék terjedése miatt? Pedig lenne dolga elég, mert most pluszban még úgy kell majd reformálni, hogy kevesebben vannak a Parlamentben, mint az elég. Nehéz helyzet ez, cickány kis Albán Úr, és akkor még a nácik is el akarják foglalni az országot, hogy mindenkinek nyilas muzsikát kelljen hallgatnia. Áldatlan állapotok ezek, kérem tisztelettel. Én még csak-csak meglépek előlük ezzel a kosárral, meg jó eséllyel a macskát is el tudom vinni, aztán a telken meghúzom magam egy darabig, de nem mindenki olyan éber, mint én, van, aki csak röhög az egészen, na, hát őket nem irigylem, nem tudnak majd hová kapni hirtelen, de meg is érdemlik.

Lejegyezte: Csermely Péter