Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eu. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: eu. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 10., péntek

Véget vetni a dokumentumhamisításnak (Folytatja a pert a Székely Nemzeti Tanács) - 2013. május 10., péntek - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy

Véget vetni a dokumentumhamisításnak (Folytatja a pert a Székely Nemzeti Tanács) - 2013. május 10., péntek - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy

Az alperes távollétére hivatkozva elhalasztotta tegnap a bukaresti táblabíróság a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) óvásának tárgyalását abban az ügyben, amelyet egy európa tanácsi dokumentum meghamisítása miatt indított Izsák Balázs, az SZNT elnöke – közölte Kincses Előd, a civil szervezet jogi képviselője.
 Izsák Balázs tavaly októberben tett büntetőjogi feljelentést Dragoş Iliescu, a parlament törvényhozási tanácsának vezetője ellen, azt állítva, hogy a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló konzultatív testület a dokumentum eredeti értelmét elferdítve hivatkozott az Európa Tanács (ET) 1201/1993-as ajánlására, amikor a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvényjavaslatot véleményezte. Az SZNT elnöke szerint a törvényhozási tanács – elutasító álláspontja alátámasztásául – úgy idézte az ET ajánlását, hogy abból a kisebbségek kollektív jogainak tagadását lehessen érteni, holott az idézett rendelkezés ennek éppen az ellenkezőjét tartalmazza. A tanács véleményezése alapján tavaly szeptember 25-én a parlament felsőháza érdemi vita nélkül elutasította a székelyföldi területi autonómia statútumának törvényjavaslatát.
Az ügyészség nem emelt vádat Iliescu ellen. Az ügyészségi döntés ellen beterjesztett óvás tárgyalását tegnap már másodszor halasztotta el a táblabíróság, arra hivatkozva, hogy a törvényhozási tanács véleményezése csak konzultatív, a törvénytervezetekről a parlament dönt.
Izsák Balázs korábban úgy nyilatkozott: nem feltétlenül a törvényhozási tanács elnökének megbüntetése a célja. „Azt szeretném elérni, hogy végre vessenek véget annak a két évtizedes romániai gyakorlatnak, hogy a kisebbségvédelemre vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket önkényesen, rosszhiszeműen, beszűkítő módon értelmezik. Vessenek véget annak, hogy amikor nem találnak nemzetközi hivatkozásokat saját politikájuk alátámasztására, ezeket a dokumentumokat meg is hamisítják” – mondta az SZNT elnöke

2012. október 20., szombat

Mindenki attól félt, hogy öt perc múlva megbuktatják Orbánt

Mindenki attól félt, hogy öt perc múlva megbuktatják Orbánt

 Kialakult a magyarokban egy képesség arra, hogy ellenálljanak, amikor valaki kívülről be akar avatkozni az ügyeikbe – fogalmazta meg az MNO-nak a békemenet üzenetét Bencsik András szervező. A kormány mellett kiálló felvonulás útvonalát szándékosan tervezték úgy, hogy messzire elkerülje például a Jobbik és a Milla rendezvényét.

A januári és márciusi „lengyeles”, a magyar kormány mellett állást foglaló tömegmegmozdulás után immár a harmadik békemenet indul a Kossuth térre. Bencsik András szervező szerint mostanra már kialakult egy képesség a magyarokban arra, hogy ellenálljanak, amikor valaki kívülről be akar avatkozni az ország ügyeibe.
– A tanulság mindig ugyanaz. 2010-ben a mostani kormányerők elképesztő győzelme igazi forradalmi változást jelentett, szerintem ekkor zárta le posztkommunista múltját Magyarország. Erre a látványos fordulatra jött az első válaszcsapás; az itt a kérdés, hogy egy lopakodó birodalmi törekvés, vagy a nemzetek, értékek Európája kerekedik felül. A második békemenetnek elképesztő nyomatékot adott a lengyelek jelenléte március 15-én. Most, a harmadik előtt könyörtelen nyomást gyakorolnak ránk, megint kintről. Van egy iszonyú adósságteher, az EU és az IMF pedig azt teszteli, a magyarok mikor lázadnak fel a kormányuk ellen. Nekünk ez továbbra is rettenetesen fáj, meg akarjuk mutatni, hogy kitartunk a saját magunk által választott kormány mellett – fogalmaz az mno.hu-nak Bencsik.
A januári Békemenet Magyarországért rendezvény után a Belügyminisztérium (BM) azt közölte, négyszázezren demonstráltak a kormány mellett Budapesten. „Emberemlékezet óta Magyarországon ekkora tömeg még nem demonstrált a kormány és politikája mellett” – írta akkori közleményében a BM. Március 15-én a békemenet lengyelekkel vonult a Kossuth térre, ahol meghallgatták Orbán Viktor ünnepi beszédét.

Mint azt megírtuk, rengetegen vettek részt Erdély városaiban a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett szimpátiatüntetéseken, amelyeket a budapesti Hősök teréről indult megmozdulással egy időben szerveztek.

A Hír Televízió péntek este 20.05-től kezdődő Péntek8 című műsorának vendége Fricz Tamás politológus.
A Demokrata főszerkesztője felidézte, a januári vonuláson nagyon bíztak abban, hogy 100 ezer ember meghallja a hívó szót, aztán mégis csaknem félmillióan jöttek össze; „mindenki attól félt, hogy valakik 'öt perc múlva' megbuktatják Orbán Viktort, ha nem csinálunk valamit”, emlékezett vissza Bencsik. Arra a kérdésre, hogy most hány emberre számítanak, azt válaszolta: most talán nem érzik akkorának a bajt, de százezer ember azért összejöhet most is.
Az október 23-ai békemeneten nem lesznek felszólalások, bár a friss fejlemények – az EU által Magyarországra kényszerített újabb egyenlegjavító intézkedés – talán indokolták volna. Bencsik így vélekedik erről:
– Nem vagyunk ellene egy jól sikerült szereplésnek, de a békemenet kifejezetten olyan „műfaj”, ahol maguk a résztvevők szerepelnek. Egyetlen felszólalás lesz, Orbán Viktor miniszterelnök fog beszélni a Kossuth téren, a menet végén. Ez korábban is jól „működött”.
Az október 23-ai békemenet résztvevői a Széna téren találkoznak és 14 órakor indulnak a Margit körút felé a Margit hídra, és a Nyugati pályaudvar érintésével a Bajcsy-Zsilinszky úton az Alkotmány utcáig vonulnak, utóbbira bekanyarodva délután 4 órára a Kossuth térre érnek, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.
Mint a Magyar Nemzet korábban hírt adott róla, eredetileg a Hősök teréről indult volna a békemenet, az indulási helyszín azonban – érthető okokból – megváltozott.
– A Jobbik a Deák téren, a Milla az Erzsébet hídnál tart rendezvényt, úgy döntöttünk, hogy ha lehet, ne ütközzünk egymással, semmi értelme nem lett volna, hogy egymást háborgassuk. És nem is lett volna elegáns, hogy vonulunk befelé a gyönyörű Andrássy úton, és valahol lefordulunk jobbra. Aztán mindenképpen egy ötvenhatos helyszínt szerettünk volna választani; a Széna térről Európa legszebb hídján át megyünk a Kossuth térre – részletezte a lapszerkesztő, aki szerint a békemenet fényes bizonyítéka annak, hogy mára kialakult egy ellenállási képesség a külső beavatkozás veszélye miatt. – Ha ezerszer próbálkoznak viszonyaink befolyásolásával, akkor mi ezerszer is utcára fogunk menni. Egyébként azt, hogy milyen erős kapocs alakult ki választók és választottak között, egyszer majd történészek fogják elemezni; szokták mondani, hogy három magyar négyfelé, meg hogy mekkora a széthúzás. Ezzel szemben a 2002-es választások két fordulója között létrejött nemzeti összefogás csak egyre erősebb lett, és kitartott 8 esztendőn át, így következett be a fordulat 2010-ben. Mi továbbra is védjük az értékeinket, hiába próbálkoznak kívülről, amíg nem kezdenek el bombázni – így Bencsik.
Az október 23-ai Békemenet útvonala
Az október 23-ai békemenet útvonala
Fotó: Google Maps

A békemenet szervezője azt is elmondta, a Békemenet Egyesület jelen pillanatban még mindig nincs „teljesen” bejegyezve, szerinte azért, mert valakik az ügyészségen halálosan rettegnek tőle, ezért is támadták meg első fokon. Azonban ez a menetet nem zavarja, „csak elvi jelentősége van, rendezvényt bárki tarthat ma Magyarországon” – kerekíti le gondolatát.
Bencsik András, a Békemenet szervezője
Bencsik András, a békemenet szervezője
Bencsik András figyelmeztet arra is, hogy nem szabad közönyösnek lenni a mai helyzetben, amikor ekkora adósságban úszik az ország.
– Tizenegyezer-milliárd. Ennyivel növelték Magyarország államadósságát 2002 és 2010 között. Ha a szocialista-liberális kormányok, illetve Demszky Gábor csak felveszi a fizetését és nem csinál semmit, ekkora összeggel lennénk gazdagabbak. Ezt az adósságot azonban vissza kell fizetni. Elismerjük, hogy sokan nem képesek, de ki kell bírnunk. Tűrtük, hogy a nyakunkon üljenek, most meg kell fizetnünk az árát, nincs más választásunk. A „Nem leszünk adósok” jelszavunk kétértelmű: egyrészt tudjuk, hogy ki kell szabadulnunk az adósságból, másrészt viszont ha be akarnak avatkozni a dolgainkba, az nem marad válasz nélkül.

Orbán Viktor szerint ha nincs a januári békemenet, könnyen lehet, hogy már nem ő a miniszterelnök, kormánya nem élte volna túl a támadásokat. A kormányfő az Egy a haza – Békemenet 2012 című, csütörtökön bemutatott kötetben olvasható interjúban arról is beszélt, hogy – bár érzelmileg érthető felvetés – katasztrofális döntés lenne kilépni az Európai Unióból.

Amit a békemenetről feltétlenül tudni kell - sajtótájékoztató csütörtökön:
A márciusi békemenet képekben:

2012. szeptember 11., kedd

Lánchíd Rádió - Szaldó : Visszaoszt vagy visszautasít Németország?

A HELYZET KULCSA?      ISMÉTLÉS:  22:00    

Elérhető ITT>> http://mno.hu/lanchidradio/visszaoszt-vagy-visszautasit-nemetorszag-1104534

Adás:

2012. szeptember 11., kedd 13.05
2012. szeptember 11., kedd 22.05

Szerkesztő-műsorvezető: Kovács Anita
E-mail cím: szaldo@lanchidradio.hu

 

Visszaoszt vagy visszautasít Németország? Az Európai Központi Bank – ha rajta múlna – kész lenne a másodlagos piacon megvásárolni az adóssággal küszködő, euróval fizető országok állampapírjait. Már persze, ha a legnagyobb eurógazdaság, a német is egyetért ezzel. A német alkotmánybíróság azonban éppen a napokban dönt arról, hogy az európai integráció érdekében tett és tervezett lépések – például az említett kötvényvásárlás – megfelelnek-e a német alaptörvénynek. Ha a válasz nem lesz, akkor Németország vagy nem száll be az euró megmentésébe, vagy ha azt a kormány elengedhetetlennek tartja, akkor népszavazással kell módosítaniuk a német alkotmányt. Interjú Kiss J. László egyetemi tanárral (Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézete, Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem).

Szerződések feltételekkel. „A rossz szerződés tapasztalatai hozzásegítenek egy jobb szerződéshez” – ezt a miniszterelnök jelentette ki a parlament őszi ülésszakának kezdőnapján, utalva a néhány hét alatt megkötött 2008-as hitelszerződésre, melyet később az akkori parlamenti többség döntései váltottak valóra. Az IMF 2008-as feltételei azonban még ma sem ismertek betű szerint. Mire szolgált a pénz, mennyibe került az országnak igénybevétele, és szolgálta, szolgálja-e az ország sokat emlegetett felzárkózását a fejlettebb országok színvonalához, vagy főleg a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan működését biztosította, biztosítja? Miért ilyen hosszú a mostani, tavaly ősszel meglepetésszerűen bejelentett IMF-hitelszerződés története? A stúdióban Varga István pénzügyi szakértő, vállalkozó, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) és a Magyarországért Egyesületnek alelnöke.

Munkaórák és bérek. A foglalkoztatottság növelése a kormányzat kiemelt célja. Azonban a mai foglalkoztatási keretek között is elképzelhető a foglalkoztatottság emelése. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy amíg Magyarországon az évente munkával töltött órák száma 1848, addig Franciaországban egy esztendőben átlagosan  csak 1602 órát dolgoznak  a munkavállalók. A különbség csaknem 31 munkanap, és ez a differencia eltérő mértékben, de Európa fejlettebb országaihoz viszonyítva mindenütt kimutatható (csak Lengyelországban és Romániában dolgoznak többet, mint nálunk). És akkor még nem beszéltünk a munkabérek közötti különbségekről. Tekintve, hogy a magyarországi munkaadók jelentős része ugyanaz a nemzetközi befektetői kör, amely Franciaországban, Németországban és a többi fejlett európai országban is jóval alacsonyabb munkaidőt tolerál, ugyanakkor kényes a társadalmi folyamatok alakulására is, felveti a lehetőséget: akár a munkaidők kiegyensúlyozása révén is növelhető lenne Magyarországon a foglalkoztatottság? A stúdióban Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

2012. szeptember 7., péntek

Csurka István: Történelemhamisítás - „Mit ér az ember, ha magyar?”

Link
http://olevendula.multiply.com/journal/item/2059/2059

<b><i>"Ha ezt azok, akik ma Magyarországot egy Izrael által igényelt állapotba akarják kényszeríteni, figyelembe veszik, akár számszerűség akár az erkölcsi tartás tekintetében, azaz tudomásul veszik a megnyilvánult népakaratot, akkor a következő és a folyó tárgyalásokon a népek önrendelkezési joga előtt, valamint az eredeti európai normák, a maastrichti kritériumok előtt meg kell hajolniok.

 Magyarországnak ugyanis nincsenek Uniójával szembeni bűnei. Kétharmados többséggel alkotmányozott, az egymással is vitában álló és a munkában hol résztvevő, hol távolmaradó ellenzéki véleményeket – amelyek magát az alkotmányozást utasították el, ragaszkodva az idegen erők által részben oktrojált, semmilyen demokratikus felhatalmazással nem bíró, eredetileg sztalini fogantatású papírhoz – mint képtelenségeket nem vehette figyelembe... "

2012. augusztus 3., péntek

MNO-Lánchíd Rádió: Boros Imre - Óriási hasznott tettek zsebre


Boros: Óriási hasznot tettek zsebre éveken át

Boros: Óriási hasznot tettek zsebre éveken át

http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=57065

2012-08-03 10:40:00

10:44

Ezért nem engedik, hogy hazánk kitörjön ebből a helyzetből


Magyarországon nemzetközi körök óriási hasznot tettek zsebre éveken át, ezért nem engedik, hogy hazánk kitörjön ebből a helyzetből – mondta Boros Imre közgazdász a Lánchíd Rádióban.


A politikus úgy véli, ezért van az, hogy míg a magyar „nem ortodox” – vagyis patrióta – gazdaságpolitikát egyfolytában támadják, a hasonló lépéseket tevő többi államot nem. Franciaország az elmúlt napokban a magyarnál kétszer nagyobb tranzakciós illetéket vezetett be, majd Szlovákia vetett ki különadókat. Boros szerint azonban Magyarországon további lépéseket kell tennie a kormánynak, elsősorban a jegybank ügyében, amelyen keresztül rengeteg pénz megy ki az országból. De ez nem lesz könnyű, a szakértő szerint ugyanis az IMF és az EU a hazánk által kért hitelkeretért feltételül szabja majd, hogy jövőre, Simor András mandátumának lejártával olyan ember vegye át a jegybank vezetését, aki az ő gazdaságpolitikáját folytatja. Boros Imrével Szépvölgyi István beszélgetett.

2012. július 28., szombat

Orbán: Európa válsága Brüsszel válsága

NT, BuL
Forrás: MNO
2012. július 28., szombat 10:49
Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa? – tette fel a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson. Ezekre nemhogy nem kapnak választ az emberek, de fel sem lehet tenni őket – mondta.

Orbán Viktor teljes tusnádfürdői előadását a 22 órai hírek után megismétli a Hír TV.


Orbán Viktor és Tőkés László péntek esti találkozóján

ismételten kiállt Traian Basescu államfő mellett,

a vasárnapi népszavazástól való távolmaradásra szólította fel az erdélyi magyarságot.


Ha választást nyerünk, középen ülhetek, ha nem, akkor Tőkés László ül középen, én pedig a szélén, valahogy mindig így van ez – kezdte beszédét a miniszterelnök a XXIII. Bálványosi Szabadegyetemen tartott előadásában. Orbán Viktor a Magyarország és Közép-Európa megújul című fórumon szólalt fel, amelyen Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is előadást tartott. A moderátori szerepkört Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára látta el.

– A politika sok mindenről szól; az egyik oka, ami miatt az értelmiségi világból érkeztünk ide, az az, hogy a politika a valóságértelmezés „csiklandozó” terepe. De mégis miben vagyunk, mi történik? Izgalmas időszakot élünk, ami nem öncélú szellemi izgalom, döntő módon határozza meg Magyarország sorsát – mondta Orbán. – Ha önök bekapcsolják a rádiót, televíziót, kinyitják az újságot, vagy az interneten ügyeskednek, a leggyakrabban a válság kifejezéssel találkoznak. Halljuk, válság van az európai társadalomban, a keresztény társadalomban, ez már közhelynek tűnik. Nemrégiben tízegynéhány közgazdász a brutalitás egyértelműségével fogalmazott arról, hogy mi zajlik az európai életben: ha nem sikerül radikális döntéseket hozni, Európa saját holdkóros vesztébe tántorog. Átrendeződnek az erőviszonyok, de a fejünkben is átrendeződik a világról alkotott elképzelés. Egész történelmünket is új, korábban nem ismert nézőpontokból kezdjük tanulmányozni. Új állítások új valóságértelmezéseket adnak ki – tette hozzá.

Orbán Viktor teljes tusnádfürdői előadását a 22 órai hírek után megismétli a Hír TV.

Európa válsága szerinte hosszabb és mélyebb, mint kezdetben gondolhattuk. A válság nem világválság, mert Ázsia és Dél-Amerika virágzik, Afrika fölfelé lépked; valami a nyugati világban romlott el.

Az európai egység furkósbottá válik

A mostani válság oka, hogy Európa ma is a második világháború árnyékában él – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Ma a legfőbb felelősöknek a nemzetállamok ambíciói vannak kikiáltva. Korábban nem gondoltuk, hogy az európai egység furkósbottá válik – folytatta Orbán Viktor. Hozzátette: Európa tévútra tért, azt gondolja, hogy gazdasági sikerek útján megoldhatóak a politikai problémák. Az európai – főleg a nyugati – világ elhitte, hogy fölényben van a Kelettel szemben. Nem értette meg, hogy az európai nemzetekkel szemben az uniót nem lehet sikerre vinni. A realitások helyett bizonyos dogmákhoz ragaszkodnak – hangsúlyozta a miniszterelnök.

„Európa ma nemzeti reneszánszát éli” – emelte ki Orbán, hozzátéve: a tagállamok nem akarnak összeolvadni, hiszen a területi válságra nincsen egyetlen megoldás. Minden ország problémáját önállóan kell orvosolni – hívta fel a figyelmet.

Nem lehet lenézni a kétkezi munkát

– Minden gazdasági fejlődés mögött munkának kell állnia. Angela Merkel ezt úgy mondja: minden márkáért, amit elköltünk, előbb vagy utóbb meg kell dolgoznunk. Mivel sokan nem látják ezt be, hitelmámorba esnek – húzta alá Orbán Viktor, aki szerint a márkára érvényes igazság a forintra is áll. Ha valaki – folytatta – azt hiszi, az európai válság megoldható egy ügyes húzással, egy ügyes banki konstrukcióval, az félreérti a válság természetét. Orbán azt gondolja, a Nyugatnak egy erkölcsi fordulatot is végre kell hajtania, nem nézheti le Európa keleti felét. „Nem lehet lenézni a kétkezi munkát. Ha ezt Európa nem érti meg, a mainál is súlyosabb bajba kerülhet” – jelentette ki a kormányfő.

Mindazonáltal úgy látja, a válság kedvező átrendeződés lehetőségét hordja magában. Úgy is le lehet írni a mai helyzetet, hogy míg a Nyugat tétovázik, Közép-Európa egyre biztatóbb jeleket mutat a válság kezelésében. „A rossz hírek ma nem innen jönnek, hanem Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából és Franciaországból. Természetesen ezt nyugaton nem kívánják beismerni, ehelyett a sikeres közép-európai országokra különféle eszközökkel nyomást kívánnak gyakorolni” – hangsúlyozta a Fidesz elnöke.

Közép- és Nyugat-Európa viszonyát boncolgatva elmondta még: a Nyugathoz ilyen értelemben azok tartoznak, akiknek gyarmataik voltak, a Közép meg az, amelynek sosem volt gyarmata. Németországé ezért furcsa helyzet, mert ők a határon helyezkednek el. „A 20. században Nyugat-Európa szemében Közép-Európa nemcsak vesztes volt, hanem bűnbak is, úgy gondolkodnak, hogy a bűnökért a közép-európai népek felelnek. Ez nem így van” – tette egyértelművé Orbán Viktor.

A döntéseket az emberek hozzák

– Talán kellene vennie Európának egy nagy levegőt. A történelmi döntéseket mindig emberek és személyek hozzák, erre kéne összpontosítani – mondta el a miniszterelnök. Ezen döntésekre példának Orbán Viktor a második világháborút, a kommunista diktatúrát és 1956-ot hozta fel. Az olajválságot is emberi döntések váltották ki – fűzte hozzá. A bankrendszer által előidézett válság mögött is emberi döntések állnak, amelyek mögött bankárok, bürokraták és megnevezhető személyek húzódnak – szögezte le Orbán Viktor.

„Küzdünk ellene, mintha az ördög bocsátotta volna le ide az életünkbe, nem értjük, mi is folyik valójában” – mondta Orbán Viktor az egész Európát érintő válsággal kapcsolatban. Ennek lélektani következménye, hogy nő a harag, kiéleződik a helyzet magával az unióval szemben – emelte ki.

– Kinek lett volna a dolga és mikor, hogy az idáig vezető folyamatot hatástalanítsa? – tette fel a kérdést Orbán. Ezekre nemhogy nem kapnak választ az emberek, de fel sem lehet tenni őket. „Csak indulattal reagálnak, és a középpontban Brüsszel áll” – folytatta a miniszterelnök. A válságkezelés nem áll másból, hogy az adófizetők pénzéből százmilliárdos feltőkésítésért állnak sorba. Ennek nem lesz jó vége, sőt nincsen jó közepe sem – hívta rá fel a figyelmet Orbán Viktor.

Ördögi körben a Nyugat

– Brüsszel arról beszél, az állam ne avatkozzon be a piac működésébe, miközben azt is előírják, merre kell az uborkának kunkorodni – a Nyugat ma egy ördögi körben forgolódik, lassan ki kell mondanunk, Európa válsága ma valójában Brüsszel válsága. Ha az abszurditások nem tűnnek el, esélyünk sincs, hogy a komoly kérdésekre megtaláljuk a választ – mutatott rá a kormányfő. Mivel magyarázható ez? Először is: a közép-európai országok nem követték el, amit Spanyolország, Franciaország, Olaszország a válság kirobbanása után elkövetett, vagyis hogy további adósságokba verjék magukat. – 2008 után mi is bajba kerültünk, 80 százalék fölé került az államadósság, most már az alatt van. Nyugaton 90 környékén, amiről sokan úgy tartják, önerőből innen nincs visszaút – érzékeltette.

– Szerintem a hatalom személyes természetét illetően még jobb ösztönökkel rendelkezik Közép-Európa, mint a nyugatiak, mert nem éltük át azt a jóléti társadalmat, mint a Nyugat. Az más kérdés, hogy kormányok jöttek és mentek. Hogy vágányokat kellett állítani, az Nyugaton nem volt eddig szükséges, elkényelmesedés volt. Nálunk nem alakult ki az a gondolat, hogy mindegy, hogy melyik elit irányít. De sorsdöntő jelentősége van, hogy kik kormányoznak, a felelősség kérdése nálunk még mindig nem tűnt el – mondta Orbán.

„Egy gazdaságban vagyunk, egy csónakban evezünk”

1990-ben sokkal könnyebb volt a helyzet, mint most. Szükségszerűnek látszó gondolat volt ugyanis az, hogy ha sikerül mindent úgy csinálni, mint a Nyugatnak, az jó. Azon versenyeztünk, hogy ki tud „nyugatosabb” gazdaságpolitikát megvalósítani. A pillanatnyi helyzet ezt a kényelmet középpontba helyező intellektuális ösvényt eltörli – mondta el Orbán Viktor.

„Nincs sikerrecept, nekünk kell kigondolni, hogy mi a bajunk, nekünk kell beazonosítani a gondjainkat” – tette hozzá. A többiek tapasztalatát beépíthetjük, de nem gondolhatjuk úgy, hogy magától megoldódnak a bajok – hangsúlyozta. A miniszterelnök ezt nagy intellektuális szabadságnak nevezte beszédében. Kiemelte: ha alkalmasak vagyunk megérteni a folyamatokat, amiben élünk, ha kidolgozzuk a jobb életet hozó megoldásokat, akkor az az előnyünk, ami a Nyugattal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad.

Másolás helyett a saját gazdasági rendszerünket kell kiépíteni – a képet, amit a Nyugatról őrzünk, érdemes átalakítanunk. „Egy gazdaságban vagyunk, egy csónakban evezünk, ezt azért ne felejtsük el” – húzta alá beszédében a miniszterelnök.

Nem kívánatos Európa szétesése

Ha azt hallom, hogy nekünk kívánatos Európa szétesése, azt kell mondjam: ez egy téves gondolat. Nekünk az az érdekünk, hogy egész Európa kilábaljon a bajból, elfogadva a tagállamok közötti különbségeket – fogalmazott.

Amerikára kitérve Orbán Viktor azt mondta, furcsa, fájdalmas, de nem tagadható, hogy a válság mögött rejtett amerikai konfliktusok is állnak. Kiemelte, az amerikai kérdés előhozza Oroszország kérdését is. Szerinte Európa számára olyan együttműködésre van szükség az orosz térséggel, ami jól átlátható. Példaként a történelemből merített Orbán, „ha emlékeznek még a huszadik századra, nem jártunk olyan jól az oroszokkal” – fogalmazott a miniszterelnök. Közösen kell megteremteni a biztonságot, az energia biztonságát, a katonai biztonságot. Az elkövetkező 20-25 év sikere függ ettől – szögezte le.

A leszakadás ellen kell küzdeni

Orbán Viktor szerint van két ország, amely azért küzd, hogy bekerülhessen a közép-európai sikerzónába, ez Magyarország és Románia. Jelenleg viszont még azért is küzdeni kell, hogy ne szakadjunk le Nyugat-Európától. Románia elmúlt 7-8 éve – mint mondta – kifejezetten sikeres volt, óriási fájdalmak árán ellenőrzése alá vonta saját költségvetését. – Románia most már „ránk úszott”, Szlovákia viszont el is ment mellettünk. Most kicsit mintha kockára tennék az eredményeket a románok – utalt a román belpolitikai válságra, amit a „bicskázás” szóval írt le.

– Természetesen nem akarunk beavatkozni az itteni folyamatokba, de az itteni magyaroknak érezniük kell a felelősségüket, hogy Románia sorsa hamarosan 1-2 évtizedre eldőlhet – ahogy Magyarország sorsa is eldőlt pozitív irányban 2010-ben. A miniszterelnök a vasárnapi népszavazásra utalva azt kívánta a románoknak és a magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, „például úgy, hogy nem hoznak döntést, ez egy lehetőség itt”. Aztán – mint hozzátette – a várható parlamenti választáson szavazzanak majd úgy, hogy meg tudják védeni az elmúlt években elért eredményeket.

A Tusványos ötnapos rendezvénysorozata szombat este koncerttel – a Transylmania, a Jóvilágvan és Rúzsa Magdi fellépésével – ér véget.

Címkék
válság, Orbán Viktor, Tusnádfürdő, Európai Unió, Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, Tusványos

Kapcsolódó:

Klaus: A válságkezelés jelenlegi eszköze már-már kommunista módszer

Csak az integráció megállításával és megfordításával lehet kezelni a gazdasági válságot az Európai Unióban a cseh elnök szerint.

Václáv Klaus a Handlesblatt című német üzleti lapban pénteken megjelent vendégkommentárban kifejtette: a válságkezelés jelenlegi eszköze az integráció elmélyítése, a nemzeti hatáskörök áthelyezése a nemzetek feletti szintre, ami „már-már kommunista módszer”, és kudarcra van ítélve....




2012. július 18., szerda

Lánchíd rádió: Szaldó IMF - Világbank "Nem nekünk kell a Világbank, hanem mi kellünk a Világbanknak"

Szaldó
Adás:

2012. július 17., kedd 13.05
2012. július 17., kedd 22.05

Kilenc hónapnyi kerülgetés után ma talán felhangzik a kezdő sípszó. Az 1970-es évektől halmozódó, 2008-ban további 20 milliárd euróval megfejelt, összességében  mintegy 120 milliárd eurós államadósság, amely egyébként soha nem hozta el azt a gazdasági fejlődést, amire hivatkozva felvették, viszont állandóan növelte az ország „külső sebezhetőségét”, most ismét aktivizálható a hitelnyújtók érvrendszerében. Mennyire képes ellensúlyozni ezt az utóbbi két év magyar adósságcsökkentő gazdaságpolitikája, különös tekintettel arra, hogy a feladat elvégzésében a lakosság mellett a Magyarországon működő tőke szerepvállalására is igényt tartott a magyar kormány? A stúdióban Varga István, a Magyar Adófizetők, valamint a Magyarországért Egyesület alelnöke.

(- Na ő aztán kimondta a tutit. - )
IMF–Magyarország

IMF–Magyarország

2012-07-17 14:58:00

51:29

Kapcsolódó:

A Hiteltársulás üdvözli a "magyar kézbe vett bankok" ötletét...

***

Jönnek vagy mennek?

Ellentmondásos hírek vannak forgalomban arról, hogy mekkora vehemenciával igyekszik Magyarországra a külföldi tőke. Vannak olyan elemzések, amelyek szerint visszaesett az érdeklődés, és nem ide hozzák a befektetéseket, más tanulmány rangsora szerint viszont a legnépszerűbbek vagyunk a régióban. Mit mutatnak a magyar külgazdasági folyamatok statisztikái? Interjú Németh Katalinnal, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Befektetésösztönzési Főosztályának vezetőjével.

Kézfogás a külfölddel

Az utóbbi hónapok Magyarországgal kapcsolatos nemzetközi megnyilvánulásai nyilvánvalóvá tették, hogy érveink és érdekeink képviseletére igénybe kell venni a személyek és szervezetek külföldi kapcsolatait is. Mindez átszínezte azt a 20. évfordulóját elért együttműködést  is, ami a Mezőföldön található Kishantosi Népfőiskola és a dániai Velling Népfőiskola között létrejött. A húsz év alatt megközelítőleg 200 magyar felnőtt töltött el 3-5 hónapot ösztöndíjjal Dániában, miközben a kishantosi ökológiai agrárművelés is európai hírnevet szerzett. Segíthet-e mindez abban, hogy kövessük a dánokat, akik Európa legelégedettebb nemzetei között vannak? Beszámoló a Velling–Hantos: 20 év barátság ünnepe című, 2012. július 7-én megtartott rendezvényről.

Szerkesztő-műsorvezető: Kovács Anita

2012. május 13., vasárnap

Teljes káosz a görögöknél

Tárgyalásokat kezdett Karolosz Papuliasz görög államfő vasárnap a parlamenti pártok vezetőivel egy új kormánykoalíció létrehozásáról, hogy az utolsó esélyt megragadva elkerüljék az új választások kiírásának kényszerét, de a megbeszélések első fordulóját követően a három legerősebb parlamenti párt egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett.


Ismert, június 10-én vagy 17-én ismét parlamenti választásokat tarthatnak Görögországban, ha a csőd fenyegette ország köztársasági elnökének a következő néhány nap alatt nem sikerül rábírnia a vezető pártok képviselőit tartós kormány megalakítására.

Az elmúlt napokban e három párt, a konzervatív Új Demokrácia, a Radikális Baloldal (Sziriza), illetve a szocialista PASZOK már mind megpróbálkozott a kormányalakítással, de sikertelenül. Így ezután elemzők a mostani megbeszéléssorozatnak sem adnak túl nagy esélyt. Ha Papuliasznak nem sikerül csütörtökig (az új parlament első üléséig) áttörést elérnie, akkor ismét ki kell írni az előre hozott választásokat: ezek viszont a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az eddigi megszorító politikát elvető Sziriza további előretörését hoznák.

Papuliasz vasárnap másfél órán tárgyalt az Új Demokrácia, a Sziriza és a PASZOK vezetőivel, hogy meggyőzze őket arról, alakítsanak közösen kormányt.

Megállapodás egyelőre nincs

2012. április 9., hétfő

Kulturrevolution: Warum Ungarn auf der EU-Abschussliste steht (2)

Kulturrevolution: Warum Ungarn auf der EU-Abschussliste steht (2)

http://info.kopp-verlag.de/hintergruende/europa/ralph-studer/kulturrevolution-warum-ungarn-auf-der-eu-abschussliste-steht-2-.html

Ralph Studer

Ungarns Regierungschef Viktor Orbán soll zu Fall gebracht werden: Von den politisch korrekten Medien . Aufgrund seiner werteorientierten Politik ist der Chef der ungarischen Partei Fidesz zum Angriffsziel nicht nur der EU-Kommission, sondern vor allem auch der politisch korrekten Macht- und Medienelite geworden. Falschberichte, Propaganda und Gehirnwäsche sorgen dafür, dass das Land jetzt zunehmend ins politische Abseits gerät....


Google translate:

  • http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=de&tl=hu&u=http%3A%2F%2Finfo.kopp-verlag.de%2Fhintergruende%2Feuropa%2Fralph-studer%2Fkulturrevolution-warum-ungarn-auf-der-eu-abschussliste-steht-2-.html&anno=2



2012. március 25., vasárnap

Hiába jön Közép-Európába a pénz, a hasznot a Nyugat fölözi le


Főként külföldi cégek profitálnak a közép-európai uniós országok kohéziós támogatásaiból – mutatta ki egy Lengyelországban készített tanulmány. A lengyel fejlesztési minisztérium tanulmányt készíttetett a kohéziós, azaz felzárkóztatási források felhasználásáról. A vizsgálat szerint – amelyből a Világgazdaság közölt részleteket – a nyugati tagállamok cégei profitálnak a legnagyobb mértékben a közép-európai országoknak nyújtott fejlesztési támogatásokból - írja a Magyar Nemzet. „Nincsenek statisztikák arról, hogy milyen nemzetiségű cégek használják fel a támogatásokat, azonban sok mindent elárul, hogy becslések szerint Franciaországban 90 százalékban hazai cégek nyernek a közbeszerzéseken, miközben Magyarországon csupán felerészben igaz ez” – mondta el a lapnak Lóránt Károly közgazdász. A lengyel elemzésből kiderül: hiába fizet be többet a német és francia állam az Európai Unió kasszájába, mint amennyit közvetlen támogatások formájában visszakap belőle, ha közvetve – nemzeti cégein keresztül – mégis profitál a felzárkózó, vagyis a közép-európai régió támogatási összegeiből. A tanulmányból arra is rávilágít, hogy 2004–09 között a visegrádi országokban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) a kohéziós és strukturális alapokból megvalósult beruházások megrendelései a francia építőipari export tekintélyes hányadát, öt százalékát tették ki. A tanulmányt azért készítette el a lengyelországi szaktárca, hogy Brüsszel ne csökkentse a 2014-tõl induló hétéves költségvetési periódusban a közép-európai országok felzárkóztatását célzó támogatásokat -írja a Magyar Nemzet. (MNO)
Saját Rovat » Hunsor.se

2012. február 22., szerda

Nánási Tamás: Andor

Magyar Nemzet
2012. február 23., csütörtök 00:01

Ez már nem vicc, itt már vérre megy a játék. Az sem volt kevés, ami eddig történt, hogy a jó hírünkkel, nemzetközi megítélésünkkel szórakoztak Strasbourgban és Brüsszelben. Most viszont a nekünk járó támogatások kerültek terítékre, létfontosságú pénzösszegek, amelyek megvonása az ország jövőjét veszélyezteti.

Ez már nem a szokásos lejárató kampány, rémhírterjesztés és fenyegetőzés. Az unió végrehajtó szerve, az Európai Bizottság átlépte tegnap a Rubicont. Olyan döntést hozott, amely a magyar polgárok mindennapjait érintheti. Ezek után nehezen hihető, hogy Brüsszelben tényleg csak az Orbán-kabinet térdre kényszerítéséről van szó. Kínpadra vonnának itt mindenkit, meggyőződéstől és világnézettől, kormánypártiságtól és ellenzékiségtől függetlenül.

A szocialisták nem segítik elő olyan uniós lépések megszületését, amelyek a támogatások felfüggesztésével járnak, és a magyar embereket rosszul érintik – védekezett felháborodottan a minap Tabajdi Csaba uniós képviselő, amikor kiderült, hogy a mi baloldali képviselőink tevékenyen közreműködtek a hazánkat elítélő uniós parlamenti állásfoglalás összeállításában. Tegnap óta biztosan tudjuk, hogy Tabajdi megállapítása nem állta meg a helyét. Nehezen hihető ugyanis, hogy az Európai Bizottság eleddig példátlan döntésében nem játszott szerepet a Strasbourgban született, vörös-zöld többségi ítélet. Ne felejtsük el, hogy ez az állásfoglalás előfutára volt a tegnap történteknek, hiszen kilátásba helyezte egy olyan eljárást elindítását, amely végső soron a támogatások felfüggesztésével járhat. Akkor hát miről is van szó? Arról, hogy Tabajdi és a hazai uniós szocialista delegáció most már kihátrálna abból, amit okozott, de késő: még tegnapelőtt kiadott „lehető leghatározottabb tiltakozásuk” a várható brüsszeli következmények ellen épp azt árulja el, hogy igenis közük van az egészhez. Segítettek felgyújtani az otthont, amelyben élnek, és most a tűzoltásban jeleskednének.

Megköszönhetjük a közreműködését annak a kommunista múltú biztosnak is, aki a Gyurcsány-kormány javaslatára került az Európai Bizottságba. Andor Lászlónak ugyan beosztásából adódóan tilos nemzeti érdekek szerint szavaznia, de talán a lelkiismeretére – ha van neki ilyen – hallgathatott volna. Az elképesztő összegeket kereső és majdan ugyanilyen nyugellátásra jogosult foglalkoztatási biztos távol tartotta magát a tegnapi döntéstől, és egy budapesti konferencián múlatta a nekünk oly drága időt. S ha már Magyarország sorsa nem érdekelte, az már igazán kötelességtudóvá tehette volna, hogy olyan határozatnál kellett nélkülözni az ellenérveit, amely az uniós szocialista képviselők szerint is igazságtalan, és a „magyar önkormányzatokat, a magyar embereket és a magyar vállalkozókat” bünteti. S természetesen az Andor László által oly féltett uniós foglalkoztatásra is kihat. Ennek ismeretében különösen elképesztő a biztos nyilatkozata, mert Andor László hallgathatott volna, de megszólalt: s büszkén közölte, hogy méltányosnak tartja a bizottság döntését. Ez azt jelenti, hogy – feladatával és hivatásával szemben – támogatja, hogy állások szűnjenek meg, és még több munkanélküli legyen ebben az országban.

Vajon milyen emberek ülnek a brüsszeli döntéshozó testületben? Lelketlen bürokraták, akik most élvezik, hogy valódi hatalmat kaptak, ráadásul pont a magyar elnökség ideje alatt. Meg olyanok, akik nemrég még jövendőmondókra és asztrológusokra támaszkodva adtak tanácsokat. De most sem ártana belenézniük a kristálygömbbe, amelyik egy olyan Európát mutat, amelynek vezetése semmibe veszi az uniós polgárokat.


KAPCSOLÓDÓhttp://www.168ora.hu/itthon/a-foglalkoztatasi-es-szocialisugyi-tarcat-kapja-magyarorszag-az-uj-europai-bizottsagban-47310.html   !  

2012. február 21., kedd

Lehet még fokozni?

500 milliárd forint végveszélyben

Budapest – Elfogyott az Európai Bizottság türelme, és várhatóan először rajtunk veri le a port!

Milliárdos EU-s támogatásoktól eshetünk el ugyanis, ha szerdán a bizottság megvonja a kohéziós támogatásokat Magyarországtól. Ezzel szankcionálnák azt, hogy hosszú évek óta nem tudjuk tartani a költségvetési hiányt.

Ilyen példátlanul súlyos büntetést még nem szabott ki az EU egyik tagállamára sem.

A magyar kormány már szinte biztosra veszi, hogy felfüggesztik a támogatásokat. Erről árulkodnak legalább is Varga Mihály miniszterelnökséget vezető államtitkár szavai.

Varga Mihály államtitkár is tart a hátrányos döntéstől. Fotó: MTI, Kovács Attila

– Mi vagyunk az az ország, amely ellen a legrégebben folyik a túlzottdeficit-eljárás, és úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság most elérkezettnek látta az időt arra, hogy példát statuáljon, és felfüggessze a kohéziós alapokból származó támogatást – fogalmazott Varga Mihály egy keddi tévéinterjújában. Az államtitkár egyelőre nem tudta megmondani, hogy mekkora összegtől eshetünk el.

Az biztos, hogy a folyó beruházásokat nem fogja érinteni az esetleges befagyasztás, tehát építkezéseket biztos nem kell emiatt félbehagyni. De a jövő évi kötelezettségvállalásokat érintheti a bizottsági szankció, ezek teljes összege a Bruxinfo szerint 1,7 milliárd eurót (közel 500 milliárd forint) tesz ki.

Ha az EU hosszabb időre elzárná a kohéziós csapokat, azt megérezné az ország, hiszen a fontosabb infrastrukturális beruházások jelentős részét abból fizetik, így többek között autópályák, villamosvonalak, szennyvíztisztító telepek épülnek ezekből. Egyébként az unió meglehetősen bőkezűen bánik Magyarországgal, mivel idén összesen 1500-2000 milliárd forintnyi támogatást kapunk Brüsszeltől, amely jelentősen meghaladja a befizetéseink mértékét. 

Kapcsolódó cikkek

Elvehet az EU 480 milliárdot

Elvehet az EU 480 milliárdot

Az eljárás lényege, hogy az uniós tagországok tartsák a 3 százalékos maximális hiányt

– Eddig nem tudtuk meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy a következő években tartani tudjuk a három százalék alatti hiánycélt – magyarázta a Blikknek Vasali Zoltán politikai elemző, aki szerint az elmúlt két évben egyszeri bevételekből, leginkább a nyugdíjpénztárak megtakarításaiból biztosították a költség egyensúlyát. – Huszonhárom EU-tagországgal szemben folyik hasonló eljárás, akik változtatások nélkül, hasonló büntetésre számíthatnak. Magyarország többek között az Orbán-kormány vitatott lépései miatt kerülhetett az első helyre, mivel az Európai Bizottság különösen figyel azokra az országokra, ahol megkérdőjeleződnek bizonyos demokratikus normák – vélte a politológus.

Blikk-összeállítás

2012. február 12., vasárnap

Tömegdemonstrációk - Görögország, Portugália

A görög rendőrszakszervezetek elfogatóparancsot adnak ki az EU/IMF tisztviselőkre
2012. február 11. - 21:29 Jövönk.info

Görögország legnagyobb szakszervezete bejelentette, hogy elfogatóparancsot adnak ki az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hivatalnokai, illetve az újabb megszorításokat hirdető politikusok ellen. A rendőrszakszervezet zsarolással, a demokrácia és a nemzeti függetlenség felszámolásával vádolta az eurokratákat, és közölte, hogy az első célpont az IMF vezetője lesz. "Mivel tovább folytatják ezt a pusztító jellegű politikát, arra figyelmeztetjük Önöket, hogy nem fognak minket a testvéreink elleni harcra kényszeríteni. Nem szállunk szembe szüleinkkel, testvéreinkkel, gyermekeinkkel és semelyik állampolgárral sem, aki változást követel a politikában." A szakszervezet, amely ezt a nyilatkozatot kiadta, képviseli a görög rendőrök kétharmadát.

Úgy tűnik, a görög rendőrszakszervezet megtalálta a szabadkőműves elit gyengepontját, ami minden országban tabunak számít. Európában minden egyes politikus, aki a hatalom közelébe kerül, szabadkőműves. A hatalom közelébe csak úgy juthat, ha leköteleződik, ami többnyire törvénytelenséget jelent. Ez azért szükséges, hogy ha nem hajtja végre a felettes utasításait, a hatalomból törvényes eszközökkel azonnal eltávolítható legyen. A görög rendőrség rájött, hogy az összes (!) politikus a jelenlegi törvényi szabályozás segítségével kiiktatható. Minden egyes politikus esetében elő lehet szedni valamit, amivel zsarolható, és a felettes még pluszban zsarolás miatt is büntethető. Ez igaz minden európai államra, így Magyarországra is. Egy ilyen zsarolási alap lehet egy korábbi sikkasztási ügy, vagy akár a külföldi kollégiumban lehallgatott hálószoba... Szima Juditot nem véletlenül állították félre! Egy hazafias, a hatályos törvényeket betartó rendőrség a legnagyobb veszélyt jelenti a szabadkőműves diktatúrára.

Csak is kizárólag ezért van törvénybe iktatva a mentelmi jog. Azonban egy olyan helyzetben, ami nemsokára minden európai államban előáll, ez senkit nem fog érdekelni. Egy valós érdekképviseletet jelentő rendőrszakszervezet a hatályos jogszabályok alapján azonnal előzetes letartóztatás alá tehet bármely politikust, és a rendszer rendezőelve a garancia arra, hogy találnak is valamit, amivel börtönbe juttatható.

Akkor lenne tele a gatya, lenne azonnal munkahelyteremtés!

A szakszervezet által megfogalmazott felszólítást az Európai Központi Bank vezetőjének, és az európai Bizottság korábbi vezetőjének is címezték. A görög parlament előtt tömeges tüntetések kezdődtek, és a rendőrök közül rengetegen a fenti nyilatkozat értelmében nem vették fel a szolgálatot, mert a hatalom jelenleg a nép utolsó forintjait venné el a megszorításokkal, és ehhez a rendőrségnek kellene közreműködnie.

Ez az eredménye annak, ha a rendőrt szembe akarják állítani saját népével!

Fenyvesi Áron - Jövőnk.info

***

30 éve nem látott tömegtüntetés a megszorítások ellen
ecoline.hu 2012.02.11., 22:53

A szervezők becslése szerint mintegy 300 ezer ember vonult az utcára Lisszabonban, tiltakozásul a már végrehajtott, illetve a továbbiakban tervezett brutális megszorítások ellen. Három évtizede nem volt ekkora tüntetés Portugáliában.

Az ottani kormány úgy tűnik, nem magyarázta el az embereknek, hogy nem megszorítástokról van szó, hanem megújulásról - a portugálok ugyanis brutális megszorításként élik meg a brutális megszorítást. Tavaly a Trojka (IMF, unió, Európai Központi Bank) mentőhiteléért kénytelenek voltak gyors privatizációba kezdeni, valamint a munkavállalóknak nagyon fájó munkaerőpiaci reformot hajtottak végre.

A vásárlóerő csökken, a szegények és a munkanélküliek száma folyamatosan nő, ezzel párhuzamosan az elégedetlenség is. A tüntetést azért időzítették erre a hétvégére, mert jövő héten jön a Trojka ellenőrizni, hogy teljesíti-e az ország a feltételeiket. A szervezők szerint a hitelezőknek le kellene venniük a kötelet az ország nyakáról, mert így, a folyamatos és durva megszorításokkal megfullad Portugália.

A következő hetekben további komoly demonstrációkra lehet számítani.

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Szolgalelkűség eklatáns bankvezére - Patai Mihály

2012, február 11 - 11:04 mnszentlaszlozaszloalj.info

Kétség nem férhet hozzá, ez a beszélgetés (Hír tv: Interjú Patai Miklóssal a Magyar Bankszövetség elnökével - szerk.) csak megerősített benne, nem akarják, nem szabad, hogy Magyarország magára találjon, az emberek öntudatukra ébredve újra naggyá tegyék ezt az országot. Túl sok tyúkszemre hágnánk rá, ha Európa kellős közepén megerősödve, egy nemzetben gondolkodó, stabil és független középhatalom jönne létre. A sokszor és most már hivatalosan is - lásd Simon Peresz izraeli fő hallja kend által - megerősített területfoglalási szándékok ellenére is ki kell jelentenünk, van másik út!

A dominóeffektus - avagy: A megsétáltatott megvezetettek: Muszáj-ország "mintha" polgárai -

Állj be a sorba! A szó legszorosabb értelmében ez is lehetne a most éppen aktuális internesönel trendi jelszó. Új szakaszhoz értünk, innentől már kondicionálnak bennünket. Egyértelműen, erőteljesen és félreérthetetlenül.

Mindemellett a vívmányok korát éljük. A központi tervutasításos rendszert felidéző, "muszáj hozni az eredményeket, ha beledöglünk akkor is" típusú, központilag levezényelt erőlködések közepette a népnek valahogy most sem akar jó lenni. A kétségbeesett, sokszor teljesen értelmetlen tevékenységekkel teli tűzdelt kepectetés bizonyos momentumai - szintén központilag kiadott ukáz keretében - még örömöt is kellene, hogy okozzanak, de legalábbis örülnünk kellene nekik. Mi több, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségéhez hasonlóan, vívmányként kell azokat kezelnünk (lásd a pillanatok alatt annulálható visszafizethetetlen államadósság minden áron való törlesztését).

Ilyen van? Nálunk csak ilyen van!...

Ahogy időben távolodunk a nevezetes eseménytől, úgy értjük meg a maga valójában az egymást követő történések által kirajzolt kép szerves egymásutániságában rejlő kapcsolatrendszert. A mintát a görögöknél és az olaszoknál már láthattuk, a pénzvilág lecseréli az ún. demokratikusan megválasztott, azaz elvileg számon kérhető államhatalom vezetését a hozzá hű, saját embereire. Ezzel próbálkoztak itt nálunk is. Ha visszaemlékszünk Róna Péter már tippet is adott, kit ültethetnek OV helyére. Eldőlt az első dominó, dőlt volna utána a többi is, de gondos kezek, mielőtt még magával ragadhatta volna a többit is, visszaállították függőlegesbe.

A többszázezres fitness megmozdulást a legnagyobb médiaerőfeszítés ellenére sem lehetett elhallgatni, ezért beindult a hálivúdi eksönmúvikból már oly jól ismert "jó rendőr-rossz rendőr" játék. A nem megfelelő reakció (a nagy polgári séta) után, kisvártatva lehúzták a rolót a MALÉV-nál. Szintén hívjuk fel a figyelmet arra az apró, ám jelzésértékű momentumra, hogy mikor és honnan nem szállhatott fel az a bizonyos MALÉV utasszállító gép, amelyik megint eldöntött egy bizonyos dominót! Naná, hogy Tel Avivból! Melyik országban található Tel Aviv? BINGÓ!

A jó hálivúdi eksönmúvikhoz illőn a rossz rendőr után mindig be kell, hogy menjen a bemikrofonozott és tükörnek látszó üvegfallal elválasztott helyiségbe a jó rendőr is. Be is ment. Tegnap este (2012. február 6.) a Hír Tv Rájátszás című műsorába. Méghozzá Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnökének személyében. Mindjárt látni fogják, mennyire körmönfontan ravasz és megalázó az a kommunikációs technika, amivel feltörlik velünk a padlót, egyúttal jelezve számunkra, hogy semmitől sem riadnak vissza. Már a beszélgetést felvezető összefoglalóban elhangzott egy figyelemreméltó mondat, amely tökéletesen érzékelteti jelen helyzetünket és azt, mennyire téves volt a hosszú transzparensre felírt "Nem leszünk gyarmat" című szöveg.

"Minden nagyobb magyar bank meghatározó tulajdonosa külföldi bankház."

A kommunikációs technika másik lépcsőfoka, a bűntudat felkeltése a nézőkben:
"A magyar bankok vesztesége a végtörlesztés miatt január végére eléri a 210 milliárd forintot."

Arra ne is pazaroljuk most a drága időt, hogy nem a magyar bankokat, hanem a Magyarországon működtetett külföldi tulajdonban álló bankokat éri ekkora veszteség, lévén a takarékszövetkezeteket leszámítva gyakorlatilag nincs is magyar bank Magyarországon. Még pontosabban talán az egyszem FHB-t kivéve egyáltalán nincs magyar bank Magyarországon, hiszen a takarékszövetkezetek nem bankok, hanem pénzintézetek. Azért fontos ez a különbségtétel, mert a bankokkal ellentétben a takarékszövetkezetek valóban csak annyi pénzt kölcsönözhetnek, amennyi ténylegesen a rendelkezésükre áll.

Senkiben ne legyen kétség afelől, hogy ennek a hatalmas veszteségnek mi vagyunk az okozói. Egyrészt azok, akik felelőtlenül hitelt vettek fel, mert nem mérlegelték kellő gondossággal, hogy a törlesztő részletük akár a duplájára is emelkedhet, másrészt az OV által dirigált felelőtlen, különadókkal megspékelt kormányzás az, ami idevezetett. Ez bizony megtorló intézkedésekért kiált, nehogy mán a fagyi nyalja a nagymamát!

Jöjjön akkor az egészen elképesztő interjú, ürítsük fenékig a "jó rendőr" cizellált stílusú, cukormázzal bevont keserű poharát! Ismét a mindennél jobban árulkodó szóhasználat az, amire szeretném, ha odafigyelnénk:

Mv.: - Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a vendégem. Jó estét kívánok.
Patai Mihály: - Jó estét kívánok.
Mv.: - Elnök úr. Ma mennyire érdeke a magyar bankoknak, hogy megszülessen a megállapodás az IMF-fel, illetve az Európai Unióval?
Patai Mihály: - Eminens érdeke a magyar bankrendszernek és minden magyar embernek, önnek is meg nekem is, hogy megszülessen. Enélkül nagyon nagy problémája lesz a magyar gazdaságnak és a magyar társadalomnak, mert most már többről van szó, mint üzletről.
Mv.: - Még tavaly decemberben úgy értékelte az üzletet, idézem, hogy visszatért a normalitáshoz, amikor a kormány és a bankok beszélnek egymással. Mi a helyzet azóta, változott-e valami?
Patai Mihály: - Azóta egy nagyon jó kapcsolat van a kormány és a bankrendszer között, teljesen normális egy civilizált országban, ennek örülök. De ha megengedi, mindenképpen elmondanám azt a három érvet, amit nagyon fontosnak tartok, hogy miért van szükségünk az IMF-re és az Európai Unióra. Egy fél percben össze tudom foglalni.
Mv.: - Hogyne.
Patai Mihály: - Az első érvem az egy rendkívül egyszerű, békéscsabai érv. Háromezer forintba kerül, önnek is és nekem is, és minden magyar állampolgárnak, hogyha nem kötünk szerződést az IMF-fel. Többet fizetünk a refinanszírozásért. Van egy ötmilliárdos, ötmilliárd eurós fizetési szükségletünk, és 2%-kal drágábban tudunk pénzt szerezni akkor, hogyha nincs IMF-megállapodás. Körülbelül háromezer forint fejenként.

Itt álljunk is meg mindjárt egy polgári szóra, Istenben szeretett felebarátim!
Az egyes ember számára is érthetővé, megfoghatóvá teszi a problémát. Kicsit olyan ez, mint Rejtő Jenőnél a tíz dollár. A kisembernek hiába dobálóznak milliárdokkal, fel sem tudja fogni, hogy mekkora összeg az. No, de itt?! A fejenként háromezer forintot mindenki megérti. Másrészről az egyes emberre lebontva, személyessé teszik a fenyegetést. Félreérthetetlenül közlik a pórnéppel, hogy ennyivel többet fogsz fizetni, mert kétség nem férhet hozzá, hogy ezt is veled fizettetik ki! Ezért szerepeltek mindig olyan jól a posztkommunisták a választások alkalmával, mert úgy tudták elmondani az üzenetként szánt hazugságaikat, hogy a legbutább melós is megértette.
És még csak most jön a java!

Patai Mihály: - Van egy másik érvem. A kormány megfogalmazta azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeket mindenképpen át kell alakítani Magyarországon, mert nem tartható. Nem lehet 7% rokkantnyugdíjassal egy országot vezetni, nem lehet két és félmillió adófizetővel és olyan 35 éves fiatalemberekkel országot építeni, akik szlovák rendszámú gépkocsival járnak és mindenkinek Porschéja van, és mindenki minimálbéren van és a minimálbért is Szlovákiában fizeti. Tehát én úgy gondolom, hogy mindazok az intézkedések, amelyeket a kormány meg akar csinálni, és én elhiszem, hogy megcsinálják, és ilyen felhatalmazással nincs is más lehetőség, mint megcsinálni, ennél nem hiszem, hogy más feltételekkel jelentkezhetne az IMF vagy az Európai Unió. Igenis, ha meg fogják erősíteni a kormánynak azt az elképzeléseit, amelyek a strukturális átalakulásokra vonatkoznak.
Van egy harmadik, ami a legfontosabb. Az elmúlt években elvesztettük a reputációnkat a világban. Azóta, mióta az athéni olimpián két olimpiai bajnokunk csalt, azóta nagyon rossz vélemény alakult ki Magyarországról. Az őszödi beszéd csak beleillik ebbe a stiklis magyar koncepcióba. Úgy voltak Brüsszellel költségvetési problémáink az elmúlt években, és ne felejtse el, hogy 2006-ban január elsején az egyetlen ország voltunk a történelemben, amely csökkentette az ÁFA-t és ugyanabban az évben szeptember elsején visszaemeltük az ÁFA-t. Ilyet civilizált országban nem csinálnak. És amikor bevezette a kormány a bankadót és a végtörlesztést az elmúlt két évben úgy, hogy nem konzultált a legfontosabb európai országokkal, gyakorlatilag megsértette azokat az írott és íratlan szabályokat, amelyeket nem szabad megsérteni Európában.

Biztos a szlovák rendszámú Porschéval szaladgáló adócsalók okozzák a legnagyobb problémát ennek az országnak. Mondjuk azért azon sem ártana elgondolkodni, mi lehet az oka annak, hogy ilyen és ehhez hasonló jelenségek nagy számban fordulnak elő. Nem lehet, hogy túlzottan nagy teher rakódik a válalkozásokra? Nem tudom, csak kérdezem. Végülis, ha annak idején Oszkó Péternél szalonképes volt az adóelkerülés helyett az adóoptimalizálás szóhasználat és technika, akkor másnál miért nem az? Mindazonáltal nem igazán értem, hogy az áruk, a tőke meg a javak szabad áramlása esetén mi a rossebér' is érdekes az, hogy hol, melyik uniós országban vetted az autódat? Vagy akkor ez is csak hazugság, mint a többi?
De van ennél nagyobb baj is!

Egy másfajta értelmezésben, de ismét a vesztes nép koncepciója az, ami tetten érhető, hiszen lám, még az olimpián is csak csalással visszük valamire! Az meg persze mindig kiderül. Az jutott eszembe, vajon a többi országról, amelynek a sportolói doppingoltak, szintén ennyire kedvezőtlen kép alakult ki, amikor a gazdasági ügyeiket tárgyalták? Vagy ez csak ránk jellemző, csak a mi esetünkben áll fenn egyfajta sajátos, hogy úgy mondjam specifikus kapcsolat az ötkarikás részvételünk és a világgazdaságban betöltött helyünk között?

Félreértés ne essék, nem a doppingoló sportolókat akarom védelmembe venni, a metódus az, amire ismételten szeretném ráirányítani a figyelmet. Akárcsak az amerikai elnökválasztások alkalmával, minden szóba jöhető és szóba nem jöhető dolgot előkaparnak ilyenkor, hiszen gondosan feljegyeztek, elraktároztak mindent, ami felhasználható ellenünk. Fel is használják! Szemernyi kétségünk ne legyen efelől.
Miután megfutottuk laza bemelegítő köreinket, figyeljük a briliánsnak nem, inkább valami egészen másnak mondható érvelést. Asszem, egészen döbbenetes az, ami most fog következni:

Mv.: - Elnök úr, örülök, hogy felhozta ezt a témát, ha nem tette volna meg, megtettem volna én. És akkor most végighallgatva ezt a sort, ami ugye a reputációnkat, a presztízsünket rontotta az elmúlt években a világ előtt, egy valamit kihagyott ebből a sorból. Nem tudom, hogy ezt esetleg azért tette, mert később felülbírálta a véleményét, vagy egyszerűen elfelejtette, ez pedig a NOKIA-s doboz esete. Egy korábbi interjúban erre is...
Patai Mihály: - Ez ugyanez. Az olimpiai bajnok, amely csal, a NOKIA-s doboz, amely szimbólummá válik egy magyar üzletember, egy politikus számára, az katasztrófa. Ezzel csak megfejeli az a bankadó, amit nem konzultálunk meg az illetékes országokkal.
Mv.: - De elnök úr, hogy rakható egy sorba a minket lejárató whiskysdoboz esete, az olimpiai bajnok esete, amikor a magyar kormány minden erőfeszítést megtesz azért, hogy segítse az embereket és ne újabb megszorításokat verjen a hátukra, hanem azt mondja, hogy elég az eddigi tisztességtelen banki gyakorlatból, az egyoldalú szerződésmódosításokból, hanem igenis legyen egy arányosabb teherviselés, egy arányosabb kockázatviselés, és hogyha ez mondjuk már évekkel ezelőtt megtörtént volna, most lehet, hogy a végtörlesztésekből adódó veszteség, amire önök felhívták a figyelmet, eleve kevesebb lenne, nem kerültek volna ennyien ilyen helyzetbe. Konkrétan az ön előde, Felcsúti Péter a Bankszövetség korábbi elnöke néhány évvel ezelőtt fogalmazott úgy, hogy borzasztóan aránytalan a teher- és a kockázatviselés a bankok, illetve az ügyfelek között. Most ezen változtatott a kormány a bankadóval, illetve a különböző válságadókkal. Erre máshol is van példa. Ön valóban komolyan gondolja, hogy ez ugyanabba a serpenyőbe tehető, mint például a whiskydoboz, ami egy borzasztó korrupciós ügy?
Patai Mihály: - Önnek kormányszóvivőnek kellene lennie, mert rendkívül jól összeszedte...
Mv.: - Igen, mondták már. De jól érzem magam a helyemen.
Patai Mihály: - Természetesen más kategóriába tartozik a NOKIA-s doboz és másba a bankadó, de akkor amikor egy országról kialakul egy ilyen kép, akkor a bankadó ugyanebbe a logikai sorba tartozik, mégpedig abba, hogy ezek az emberek nem beszélnek meg velünk semmit, hanem lépnek.

A magam részéről nagyon kíváncsi lennék, hogy ebben az esetben mit értünk "illetékes országok" alatt? Mire és meddig terjed ki az illetőségük? Ne felejtsük el, hogy Magyarországról, vagyis egy ún. teljes jogú európai uniós tagállamról beszélünk, amely deklaráltan jogállam! Ezt kéretik szem előtt tartani! Minimum érdekes a dolog! A megsétáltatott megvezetettek kedvéért: a "Nem leszünk gyarmat!" transzparens függvényében mindenképpen az!

Még csak annyit, ezt meg a pontosság kedvéért, hogy az olimpiai bajnok, még ha csal is, nem amely, hanem aki. De talán pontosan ez az embereket csupán tárgyaknak, statisztikai adatoknak tekintő embertelen szemléletmód az, ami a legtöbbet árt az emberiségnek. Egyszerűen nem tudja (vagy talán nem is akarja) helyén kezelni a dolgokat és az embereket.
És ha azt hiszik, hogy ezt nem lehet fokozni, hát akkor nagyon tévednek!

Mv.: - És követnek bennünket az egyéb európai uniós tagországok.
Patai Mihály: - Természetesen. Most már, de lényeg az, hogy partneri kapcsolatokat kell kialakítani az európai országokkal, és ezek olyan szabályok, melyekhez alkalmazkodnunk kell. Része vagyunk egy európai kultúrának, ugyanazt kell csinálnunk, mint ezer évvel ezelőtt István csinálta. Nyilvánvaló, hogy István nem vágta le egy német lovagnak a kezét csak azért, mert lopott, hanem előtte megbeszélte a sógorával, hogy te, le fogom vágni a német lovagodnak a kezét, mert ezt meg ezt csinálta, és a császár azt mondta, hogy igazad van, vágd le, mert te vagy a király. De ezt nem lehet önkényesen megcsinálni.

De vajon miben is áll ez az európai kultúra? A kereszténységben nem, azt már láthattuk, hiszen eszük ágában sem volt bevenni sem az alkotmánynak nevezett alapdokumentumba, sem annak meghiúsulása után a Lisszaboni Szerződés néven átfazonírozott változatába.
És ha már az elnök ostoba példájánál maradunk; gyakorlatilag te vagy a király, de csak elméletileg tehetsz meg bármit a birodalmadban, mert gyakorlatilag ez a birodalom már nem is a te birodalmad (eladták, felvásárolták), és szintén gyakorlatilag, csak az uralkodóval, ha tetszik a császárral történő konzultációt követően, az ő beleegyezésével tehetsz meg bármit.
Mintha ország, mintha királya vagy. Olyan, mintha te lennél a király, olyan, mintha a te országod lenne, olyan, mintha te uralkodnál benne, olyan, mintha bármit megtehetnél, olyan, mintha szabad lennél, de mégsem.
Ahogy Besenyő Pista bácsi mondaná: Nincs igazam? De! Na lássák!

Patai Mihály: - Gyakorlatilag önnek igaza van, hogy ez most egy más logikai sorhoz tartozik, de a lényeg az az, hogy kialakult rólunk egy kép, amelyen változtatnunk kell, és az Európai Unióval és az IMF-megálapodással tudunk ezen a szörnyű sorozaton végre egy pontot tenni és egy új életet kezdeni.

Hopp, itt elszólta magát! Tulajdonképpen ez a logikai sor már nem ugyanaz a logikai sor! Tehát mégsem összetartozó dolgokról van szó, de mi azért könyveljük el annak! vagyis most hazudott, vagy az előbb?

És íme, ismét csak a kizárólagossággal, az egyedüli üdvözítéssel, az Európai Unió és az IMF mindenhatóságával szembesítenek bennünket! Nélkülük egy tapodtat sem! Még csak lélegzetet sem vehetünk! Egyszerűen nem lehet! Ugye értitek?
És akkor jöjjön a mindent felül-, vagy inkább alulmúló csúcs mélypont, a szolgalelkűség eklatáns példája, a minden áron való bekötöttség alapnormaként történő tudatosítása, a függőség kábítószereket megszégyenítő prezentációja. A Power Point korrepetálás céljából visszaülhetne az iskolapadba:

Mv.: - Ön szerint a magyar bankrendszer azzal tagozódik be az európai bankrendszerbe, hogy külföldi kézben van? Magyarázza meg ezt a kijelentését!
Patai Mihály: - Igen. A magyar bankrendszer főszereplői azok külföldi tulajdonban vannak. Így alakult az élet az elmúlt húsz évben. Gyakorlatilag az FHB kivételével minden bankban a külföldiek többsége egyértelmű, beleértve a vezető bankunkat is. Ez az én számomra azt jelenti, hogy beintegrálódtunk a Nyugat-Római Birodalomba. Ez egy nagyon jó, ugyanaz, amit ezer éve csináltunk. Természetesen ezeken az arányokon kell és lehet is változtatni...

Az urbánus frazeológia mélységes mély bugyraiba empirikus tapasztalatszerzés céljából alámerítkező szociológus hallgatók köreiben a dús képzeletű nép az efféle szituésönök megfelelő verbális érzékeltetésére az alábbi terminus technikuszt szokta volt alkalmazni: megképződött a szívlapát effektus. A megfelelő eljárás: puff, pofán. Vannak, ugyan, akik az ún. AHA-élményt részesítik előnyben, de ilyen esetekben kísérőjelenségként a magyar ember zsebében szalonnázás céljából tartott Bugylibicska félautomatikus üzemmódban azonnal kinyílik, így inkább mégis a szívlapát tematika alkalmazása tűnik indokoltnak.

Ugye valamennyien érezzük annak a pofátlan cinizmusnak a felsőbbrendűségét, amely hanyag eleganciával köp szembe bennünket a retorikai tűréshatár legeslegszélén? Aszongya:
"Így alakult az élet az elmúlt húsz évben."
Nem mondod?
Ez felér egy sokkhatással! Amíg kipihegi magát a tisztelt Olvasó, megyünk tovább.

Mv.: - Kell egyébként?
Patai Mihály: - Hát biztos, hogy kell, hogyha ön evvel nem ért egyet, és a lakosság többsége nem ért egyet, amelynek véleményét le kell, hogy képezze a kormány, akkor ezen muszáj változtatni. És mondom, hogy ezek a változtatások és igények meg is fogalmazódnak a kormány politikájában, a lényeg az, hogy ezt partnerségi alapon kell csinálni, van egy status quo. Tudniillik a nyugat európai bankrendszer nélkül nem tudunk magyar gazdaságot működtetni.
Mv.: - Tehát itt most partnerség a magyar állam, ha úgy tetszik a magyar kormány, és konkrétan a bankok között, vagy pedig partnerség Európa és Magyarország között? Vagy mind a két értelemben?
Patai Mihály: - Természetesen. Partnerség a kérdező és a válaszadó között. A partnerség a magyar miniszterelnök és a német miniszterelnök vagy kancellár között. Természetesen. Ez egy szövevény, egy érdekszövevény, amelyben vannak íratlan és írott szabályok. És mi ezeket a szabályokat nem tartjuk be akkor, amikor csalunk az olimpián és akkor, amikor bevezetünk olyan intézkedéseket, amelyekről konzultálni kell, a nyugat európai civilizációban. Ilyen egyszerű.

A sokat emlegetett és kétségkívül rendkívül hangzatos partnerség kérdése. Vajon mikortól, és legfőképpen meddig beszélhetünk partnerségről? Hogyan értelmezzük ezt a szót? Mit értenek partnerség alatt? E logika mentén haladva tehát ezt valahogy úgy kell elképzelnünk, mint például a bankok esetében az egyoldalú szerződésmódosításokat? Ez lenne a partnerség sajátosan értelmezett nyugat európai (Nyugat Római?) status quo-ja?
Szintén jelzésértékű az érdek és a szövevény szavak összetársítása. Mindennél jobban közli számunkra, hogy miről is van szó itt valójában.
Ezen a ponton a műsorvezető is szükségét érezte annak, hogy tisztázzuk a fogalmakat.

Mv.: - Ne menjünk vissza még egyszer ehhez a kérdéshez, mert ezt már egyszer megbeszéltük. Viszont ami még itt a külföldi tulajdont illeti, ön azt miért tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az OTP 75%-a is külföldi tulajdonban van?
Patai Mihály: - Hát azért, mert a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények 75%-át külföldiek adják és veszik, ez csak egy tény. Amikor ön az OTP-ről gondolkodik az egy magyar irányítású, egy igazi jó magyar bank, amelynek a többségi tulajdonosai külföldiek, de ez egy jó dolog, hisz érdekeltek a tulajdonosok abban, hogy jól menjen a magyar bank.

OTP: Most akkor magyar, vagy csak magyar irányítású? A magamfajta egészséges életben maradási ösztönnel bíró, a kelleténél talán többször a háta mögé néző ember számára kicsit olyan ez, mint a magyar és a magyarul beszélő közötti, árnyalatnyinak nem, inkább lényeginek mondható különbségtétel.

Patai Mihály: - A hitelezési gyakorlat az egész világon szigorodott. Alapvetően azért, mert a cikulsváltásban, amit válságnak szoktunk nevezni, megváltoztak a körülmények, és a legfontosabb körülményváltozás az, hogy a világban a likviditás, amely bő volt az elmúlt ciklusban, az elmúlt tizenhét-húsz évben, az szűkké vált és megdrágult. Azért nagy előny Magyarországnak, hogy nyugat-európai bankrendszerhez tartozunk, mert a likviditást külföldről hoztuk be. A helyzet az, hogy a német paraszt megtakarított és azt odaadtuk a magyar parasztnak. Tehát a likviditás megváltozott, a likviditás ára a világban megváltozott, egyre nehezebb likviditást hozni Magyarországra, a hitelezés ezért nem bővül.
Mv.: - Hát pedig a magyar bankoknak is érdekük, egyáltalán a bankoknak is érdekük lenne, hogy bővüljön, hiszen, illetve, hogy a hitelezési gyakorlat újra induljon, gondoljunk például a betétesekre. Hát az egyik nem működik és elképzelhetetlen a másik nélkül. Mit tesznek ennek előmozdítása érdekében a bankok?
Patai Mihály: - Természetesen. Önök mindig a bankokat szapulják a hitelezési oldalon, hogy sok árat kérünk a hitelért, ugyanakkor nem veszik figyelembe, hogy ötmillió magyar betétesnek az érdekeit képviseljük, amikor nem tesszük tönkre a bankokat, hanem igyekszünk azokat prudensen vezetni.
Mv.: - No, de a hitelesek is az önök ügyfelei...
Patai Mihály: - De ugyanolyan fontosak számunkra a betétesek is, természetesen. Mindenképpen azt fontos látnunk, a bejátszásban is volt erről szó, a magyar bankrendszer rendkívül stabil, az egyik legstabilabb Európában. A tőkemegfelelési mutatója több, mint amit önök jeleztek, mert 14% felett van, és ez annak köszönhető, hogy Az a tulajdonosi kör, amelyre ön nagyon szépen rákérdezett, az biztosítja a tőkét. Több mint másfél milliárd eurónyi tőke jött az elmúlt hónapokban azokba a bankokba Magyarországra, amelyek veszteségeket szenvedtek el.

Van a német paraszt, meg van a magyar paraszt, és nagyon úgy tűnik, hogy mindkettőt hülyének nézik azok, akik soha a büdös életben nem foglalkoztak földdel, mert büdös nekik a kétkezi munka. Ez ténykérdés.
Másfél milliárd euró az rengeteg pénz. Meg a 38 milliárd euro is az, ami az állítólag magyar és állítólag nemzeti bank trezorjaiban pihen és másoknak fial a mi munkánkból. Mert, hogy a kamatterheit is nekünk kell kitermelni valahogy. Ha pedig erre már képtelenek vagyunk, már pedig azok vagyunk, akkor újabb hiteleket kell felvennünk, mert végső soron erre megy ki a játék. Hiába mondja úton útfélen Magyarország jelenleg regnáló miniszterelnöke, hogy nincs szükségünk több pénzre, akkor is felvetetik vele.
Nesze neked te, magyar paraszt! De megadd ám, kamatostul!
Aztán itt van ez az ismerethiányból fakadó óriási tévedés! Mert igenis megy egyik a másik nélkül, többek között éppen ezért, a semmiből előállított "játékpénz" miatt jutottunk idáig. Ez a válság pénzügyi válság! Csak a takarékszövetkezetekre áll a kötelezettség, mely szerint kizárólag a betétesek pénzével gazdálkodhatnak, a bankok számára kibúvót ad az ún. banki tartalékráta.
Végezetül nézzük meg, merjünk-e egyáltalán álmodni, vagy az éjszakai alvást redukáljuk az adósrabszolgák munkaerejének újratermeléséhez szükséges rekreációs tényezővé.

Mv.: - Ami a magyarországi gazdasági növekedést illeti, ezzel kapcsolatban ön is megfogalmazta korábban a véleményét, Erre majd hogy hat a magyarországi nemhitelezés, vagy visszafogott hitelezés, óvatosabb hitelezés, ha úgy tetszik?
Patai Mihály: - Természetesen nem segíti. A magyar gazdasági növekedés nem lehet a magyar bankok hitelezési gyakorlatának növekedése nélkül. Ezért sem lehet megszegni az írott és íratlan szabályokat, mert szükségünk van a magyar bankokra, ezt most mint magyar állampolgár mondom, és a magyar bankokon keresztül szükségünk van a nyugat európai tőkére és a nyugat európai likviditásra.
Mv.: - Akkor ez most azt jelenti, hogy ha jól értelmezem a szavait, hogy a bankoknak ez lesz a gyakorlata és marad az óvatosabb hitelezési gyakorlat, az okokat elmondta, hogy miért, akkor továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy nincs értelme Magyarországnak egy komolyabb gazdasági növekedés álmait kergetni?
Patai Mihály: - Igen. Az egy külön kérdés, hogy ebben a világgazdasági helyzetben és ebben az európai helyzetben az nagyon fontos, hogy ne kergessünk álmokat (értsd: tanuljunk meg kicsik lenni - copyright by Kovács Laci bácsi - A szerző). A magyar elitnek meg kell békülni azzal, hogy az idén nem lesz komoly növekedés és valószínűleg jövőre sem. De ez nem probléma. Nagyon fontos, hogy ugyanazt a mennyiségű jószágot megtermeljük az országban és szinten tartjuk. Nagyon fontos színvonalat értünk el az átlagos fejlettségben. Vannak polgártársaink, akik nagyon nehéz helyzetben vannak, de a gazdaság egy viszonylag jól működő, stabil gazdaság, olyan helyzetbe került, hogy most nem tud növekedni.
Forrás: Hír TV

Nagyon fontos szintet értünk el az átlagos fejlettségben, azaz az Európa-ház mosókonyhában a helyünk! És ott is maradunk! Közlekedésre kizárólag a cselédlépcsőt vehetjük igénybe. Végy példát Mabelről, a Meldrum-ház bejárónőjéről, takarítani csak akkor jöhetsz fel, amikor nagyságosék már elmentek, nem tartózkodnak otthon.

Nem tud növekedni a gazdaság, vagy nem hagyják, hogy növekedjen? Nagy különbség! Kezdődött azzal, hogy még a legelején nem engedték OV-éknak, hogy kicsikét elszaladhasson a hiány, úgy 7%-ra, nyílt volna némi kis mozgástér. Médiatörvény, alkotmány, aztán gyüttek a nem ortodox technikák, a Széles-menetelés, majd a MALÉV-zuhanórepülés.

Vannak ugyan olyan polgártársaink, akik nehéz helyzetben vannak, no de a gazdaság! Viszonylag jól működik és stabil! Azé' ez má' valami, nem? Érted, ugye? Megint (még mindig)fordítva ülünk a lovon! Nem az ember a lényeg, hanem a gazdaság! Pedig a gazdaságnak kellene az emberért lenni, és nem fordítva! Akadnak ugyan polgártársaink, akiknek országos méretű kampányt kell rendezni (még a villalakók is besegítettek!), hogy éhen ne pusztuljanak vidéken, no de hát rá se ránts, elvégre járulékos veszteségek mindig adódnak, nem igaz? Különben meg a gazdaság valós teljesítményének mérésére teljesen alkalmatlan mutató, a GDP (Bruttó Hazai Össztermék) szerint, ez is növeli a teljesítményt.
Még akkor is, ha azt mondjuk, tisztában vagyunk a helyzetünkkel, a posztkommunisták tartósan kényszerpályára lökték az országot, nagyjából egészéből rövidtávon reálisan az a helyzet, amit a bankszövetség fő hallja kendje "jó rendőrként" lefestett nekünk, a helyes irány semmiképpen sem lehet az, hogy továbbra is ennek az életellenes, embertelenül drágán és lélektelenül brutálisan kizsákmányoló rendszernek is a tagjai maradjunk. A soha sem lesz vége állapot helyett miért nem a kiutat keressük? És itt jön ismét a képbe a dogmatizmus, a megkérdőjelezhetetlenség, az eleve elrendeltetettség. A kiindulási állapot, a vonatkoztatási szint megkérdőjelezhetetlensége, megfellebbezhetetlensége, amiről ma már tudjuk, hogy hibás!

Kétség nem férhet hozzá, ez a beszélgetés csak megerősített benne, nem akarják, nem szabad, hogy Magyarország magára találjon, az emberek öntudatukra ébredve újra naggyá tegyék ezt az országot. Túl sok tyúkszemre hágnánk rá, ha Európa kellős közepén megerősödve, egy nemzetben gondolkodó, stabil és független középhatalom jönne létre. A sokszor és most már hivatalosan is - lásd Simon Peresz izraeli fő hallja kend által - megerősített területfoglalási szándékok ellenére is ki kell jelentenünk, van másik út!
Még annak ellenére is van, amikor a jelenlegi kormányfő szavai csengenek a fülembe, miszerint, mi a Nyugathoz tartozunk, hiszen mindig is ide tartoztunk. Miközben mindannyian tudjuk, hogy sohasem tartoztunk a Nyugathoz. De hát muszáj ezt mondania. Olyan, mintha odatartoznánk. Muszáj-ország "mintha" polgárai, akiket játszi könnyedséggel lehet - először csak megsétáltatni, később aztán már - megtáncoltatni. Ne felejtsük el, aki a zenészt fizeti, az húzatja a talpalávalót!
Még hogy nem leszünk gyarmat?! Na ne szórakozzunk már! Akinek még ez sem elég, az álljon neki és ássa meg a startgödröt!

A kisgyermekeknek is megtanítják arra, mielőtt átmegyünk az út túl oldalára, gondosan, több irányban is körül kell nézni! Tegyük ezt mi is, és akkor talán kevesebb megpróbáltatással jár, amikor hosszas tökölődést követően végre letérünk a jó szándék helyett rosszabbnál rosszabb uniókkal kikövezett lenini útról.

Isten áldja Magyarországot!
1 öntudatos pécsi polgár
www.johafigyelunk.hu
Nemzeti InternetFigyelő