Lánchíd Rádió - Szaldó : Visszaoszt vagy visszautasít Németország?

A HELYZET KULCSA?      ISMÉTLÉS:  22:00    

Elérhető ITT>> http://mno.hu/lanchidradio/visszaoszt-vagy-visszautasit-nemetorszag-1104534

Adás:

2012. szeptember 11., kedd 13.05
2012. szeptember 11., kedd 22.05

Szerkesztő-műsorvezető: Kovács Anita
E-mail cím: szaldo@lanchidradio.hu

 

Visszaoszt vagy visszautasít Németország? Az Európai Központi Bank – ha rajta múlna – kész lenne a másodlagos piacon megvásárolni az adóssággal küszködő, euróval fizető országok állampapírjait. Már persze, ha a legnagyobb eurógazdaság, a német is egyetért ezzel. A német alkotmánybíróság azonban éppen a napokban dönt arról, hogy az európai integráció érdekében tett és tervezett lépések – például az említett kötvényvásárlás – megfelelnek-e a német alaptörvénynek. Ha a válasz nem lesz, akkor Németország vagy nem száll be az euró megmentésébe, vagy ha azt a kormány elengedhetetlennek tartja, akkor népszavazással kell módosítaniuk a német alkotmányt. Interjú Kiss J. László egyetemi tanárral (Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézete, Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem).

Szerződések feltételekkel. „A rossz szerződés tapasztalatai hozzásegítenek egy jobb szerződéshez” – ezt a miniszterelnök jelentette ki a parlament őszi ülésszakának kezdőnapján, utalva a néhány hét alatt megkötött 2008-as hitelszerződésre, melyet később az akkori parlamenti többség döntései váltottak valóra. Az IMF 2008-as feltételei azonban még ma sem ismertek betű szerint. Mire szolgált a pénz, mennyibe került az országnak igénybevétele, és szolgálta, szolgálja-e az ország sokat emlegetett felzárkózását a fejlettebb országok színvonalához, vagy főleg a pénzügyi közvetítő rendszer zavartalan működését biztosította, biztosítja? Miért ilyen hosszú a mostani, tavaly ősszel meglepetésszerűen bejelentett IMF-hitelszerződés története? A stúdióban Varga István pénzügyi szakértő, vállalkozó, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének (MAOSZ) és a Magyarországért Egyesületnek alelnöke.

Munkaórák és bérek. A foglalkoztatottság növelése a kormányzat kiemelt célja. Azonban a mai foglalkoztatási keretek között is elképzelhető a foglalkoztatottság emelése. A statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy amíg Magyarországon az évente munkával töltött órák száma 1848, addig Franciaországban egy esztendőben átlagosan  csak 1602 órát dolgoznak  a munkavállalók. A különbség csaknem 31 munkanap, és ez a differencia eltérő mértékben, de Európa fejlettebb országaihoz viszonyítva mindenütt kimutatható (csak Lengyelországban és Romániában dolgoznak többet, mint nálunk). És akkor még nem beszéltünk a munkabérek közötti különbségekről. Tekintve, hogy a magyarországi munkaadók jelentős része ugyanaz a nemzetközi befektetői kör, amely Franciaországban, Németországban és a többi fejlett európai országban is jóval alacsonyabb munkaidőt tolerál, ugyanakkor kényes a társadalmi folyamatok alakulására is, felveti a lehetőséget: akár a munkaidők kiegyensúlyozása révén is növelhető lenne Magyarországon a foglalkoztatottság? A stúdióban Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.