Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: demonstráció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: demonstráció. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 21., szombat

MNO: Százezrek tüntettek a kormány mellett – Percről percre + Videók + Képgaléria

http://mno.hu/belfold/csaknem-megtelt-a-hosok-tere-video-1045233

2012. január 21., szombat 15:29

Bucsy Levente, Gabay Balázs, Kovács András, Tompos Ádám

Befejeződött a demonstráció, melyen több százezren tüntettek a kormány mellett. A rendezvény végig békés volt.

19.02 – Az utolsó demonstrálók ezekben a percekben hagyják el a Kossuth teret – jelentette a Hír TV tudósítója. A BRFK szóvivője, Horváth Katalin Fanni a Hír Televíziónak megerősítette: a rendezvény végig békés volt, a rendőrségnek nem kellett intézkednie.

18.50 – A tömeg elkezdett haza szállingózni.

18.45 – A téren megjelent Nagy Navarro Balázs és Szávuly Aranka, akik több mint 20 napig éhségsztrájkoltak a MTVA épülete előtt majd ezt követően megalakították a Tiszta Kezek Magyarországért Mozgalmat.

18.40 –Tudósítónk információja szerint az Alkotmány utca még mindig tele van.

18.25 – A menet vége csak most fordult be az Alkotmány utcába.

18.15 – A demonstrálók elénekelték a Szózatot, ezt követően a szervezők arra kérték a résztvevőket, hogy békésen induljanak haza. Az emberek eközben folyamatosan érkeznek az Alkotmány utcából. A Kossuth téren hömpölyög a tömeg.

18.02 – Teljesen megtelt a Kossuth tér – jelentette a Hír TV tudósítója. A parlamentnél gyülekezők tapssal köszöntötték a térre érkező menetet, amely végig békés volt. A rendezvény ezekben a percekben ér véget a Szózat eléneklésével.


17.53 – Bencsik András bejelentette: egymillióan tüntetnek a kormány mellett.

17.48 – „Nem leszünk gyarmat” – fogalmazott a Kossuth téren Bayer Zsolt újságíró.

17.44 – A szervezők elmondása szerint a menet vége még csak az Oktogonnál tart.

17.35 – A menet eleje elérte a Kossuth téren várakozó tömeg szélét.

17.26 – Lassan megtelik a Kossuth tér, pedig a menet még oda sem ért.

17.24 – Az LMP Bajcsy-Zsilinszky úti irodájának erkélyén „Demokráciát” feliratú táblák és pártzászlók vannak.

17.21 – Tudósítóink becslése szerint a rendezvényen már több százezren lehetnek.

17.20 – Hallótávolságban van a békemenet a Kossuth tértől. A téren várakozó felbecsülhetetlen méretű tömeg gyertyákkal, zászlókkal és kokárdákkal türelmesen várakozik. A nemzetközi sajtó nagy erőkkel vonult ki a Kossuth térre.

17.15 – A tömeg egyelőre nem érkezett meg a Parlamenthez, de egyre többen vannak a Kossuth téren is – jelentette a Hír TV helyszínen tartózkodó tudósítója. A rendezvényen politikusok is részt vesznek, többek között Lezsák Sándor, Wittner Mária. A rendezvényt ellentüntetés nem zavarta meg, egy bejelentett ellentüntetés volt délután fél háromkor a Kossuth téren, ahol a Munkáspárt 2006 és a Zöld Baloldal részéről helyeztek el transzparenseket. A tömeg békésen halad, az emberek – fáklyákkal, mécsesekkel vonulva – a székely himnuszt és a Kossuth-nótát éneklik.


17.13 A Kossuth téren várakozókat az Alkotmány utca vonalában kettéválasztották, hogy tudják fogadni az érkezőket.

17.11 – A tömeg elérte az Arany János utcai metrómegállót.

17.03 – Tudósítóink becslése szerint már több mint százezer ember demonstrál a kormány mellett.

17.02 – A Kossuth téren tömött sorokban áramlanak kifelé az emberek a metróból. Több ezren várják az Alkotmány utca felől érkező menetet. A Nagy Imre-szoborhoz kirakták a 2006-os tüntetésről ismert Szabadság-betűket.

16.55 – A tömeg az Operától a Kodály köröndig ér.

Több százan vettek részt a Magyarországot támogató szimpátiatüntetéseken szombaton a varsói magyar nagykövetség és más lengyel nagyvárosok külképviseletei előtt. A fővárosban a magyarokat támogató levelet adtak át a magyar külügy képviselőjének, és uniós zászlót égettek.

16.47 – Lapunk munkatársai szerint közel háromszor-négyszer többen vannak a rendezvényen, mint a január 2-i, Operaház előtti tüntetésen. Közben egyre többen gyújtják meg a Bajza utcánál kapott fáklyákat. A tömeg a Nagymező utcához közelít.

16.43 – A tömeg eleje elérte az Oktogont, szemből már nem érkeznek demonstrálók.

16.34 – A menet eleje elérte a Terror Háza Múzeumot.

16.17 – Tudósítóink becslése szerint több tízezer ember vesz részt a demonstráción, az Andrássy út teljesen megtelt a Hősök tere és az Oktogon között. Sokan még szemben haladnak a menettel, és így csatlakoznak a demonstrációhoz.

16.10 – A menet eleje a Kodály köröndnél tart, a vége még nem tudott elindulni a Hősök teréről.

16.05 – A nemzetközi média is figyelemmel kíséri a kormány melletti szimpátiatüntetést. A Lánchíd Rádió tudósítója francia és szlovák újságírókkal is találkozott, de információik szerint mintegy 20 külföldi médium van jelen az eseményen.


16.03 – A Himnusz éneklésével elindult a menet a Hősök teréről. Mint azt a Hír TV tudósítója elmondta, a szervezők azt szeretnék a rendezvénnyel kifejezni, hogy nincs egyedül a kormány, és sokan nem értenek egyet a hazánkat és a kormányt ért bírálatokkal. Több száz településről érkeztek a Hősök terére, a Professzorok Batthyány Köre is részt vesz a rendezvényen. Beszédek a Kossuth téren sem lesznek, a Parlamentnél a Szózatot fogják elénekelni a demonstrálók.


15.45 – Gyakorlatilag megtelt a Hősök tere, ahová továbbra is érkeznek a résztvevők. Már az Andrássy úton is egyre többen vannak. Az egybegyűltek csendben várakoznak.

15.30 – Többek között Pécs, Sepsiszentgyörgy, Nyírbátor, Monor, Debrecen feliratú helységnévtáblák láthatók a Hősök terén egybegyűlteknél – jelentette az MNO tudósítója. Az Andrássy út felett „Igazságot Magyarországnak” feliratú transzparens van kifeszítve. „Rabok legyünk, vagy szabadok”, „EU-tanázia – mondj nemet” feliratú transzparensek is láthatók.

Mint arról korábban hírt adtunk, óriási tömegre lehet számítani a szombati Békemenet Magyarországért elnevezésű demonstráción. Az eseményen jeles személyiségek is részt vesznek majd. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint több BKV-járat közlekedésében is változások, korlátozások lehetnek.

15.12 – Majdnem megtelt a Hősök tere – jelentette a Hír TV tudósítója a helyszínről. Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány mellett demonstrálnak szombaton a Békemenet Magyarországért elnevezésű rendezvény résztvevői. A menet 16 órakor indul el a Hősök teréről, a demonstrálók némán vonulnak végig egészen a Kossuth térig. 

A gyülekező 15 órakor kezdődött, a korábbi demonstrációktól eltérően a résztvevőknél nincsenek kereplők, sípok, dobok, az emberek magyar zászlókat, helységnévtáblákat, mécseseket hoztak magukkal. A menet várhatóan délután öt óra körül érkezik meg a Kossuth térre, beszédek valószínűleg nem hangzanak el. 

A rendezvényen részt vesz a Lungo Drom, a Civil Összefogás Fórum, Erdélyből több busszal érkeznek résztvevők. Erdélyben egyébként szimpátiatüntetéseket is szerveznek. A Hír TV tudósítójának beszámolója szerint a Hősök tere környékén jelentős a rendőri készültség, ellentüntetők eddig nem zavarták meg a gyülekezőt.


2010. július 7., szerda

A jogtalan kilakoltatások ellen tiltakoznak civilek és társadalmi szervezetek

A demonstráció helyszíne Budapest V. Kossuth Lajos tér, 2010. július 08- 17-től 19-ig.

A pártoknak, az Országgyűlésnek, Köztársasági Elnöknek, Igazságügyi Miniszternek, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, Legfőbb Ügyészségnek, Magyar Rendőrségnek, szervezetten bűnszövetkezetben tevékenykedő bűnözők ellen fellépő nyomozó hatóságoknak, minden törvény adta lehetősége megvolt ahhoz, hogy a helyzeten javítson, de nem éltek vele.

Többszöri felhívások ellenére sem történtek meg azon jogi lépések, annak érdekében, hogy a pénzügyi és gazdasági válságot kihasználva létre jött ingatlanforgalmazó bűnöző “nepperek” „pénzbehajtásra” szakosodott cégeknek, bírósági titkároknak, önálló bírósági végrehajtóknak, ügyvédeknek NE legyen lehetőségük a törvényesség látszatát keltve, hivatali visszaélést elkövetve a tulajdonosoktól elvenni az ingatlanaikat.

A tarthatatlan korrupció felszámolása végett ORSZÁGOS DEMONSTRÁCIÓT tartunk tiltakozásul a Magyarországon történő JOGTALAN kilakoltatások, a bírósági titkárok összejátszása a bírósági végrehajtókkal, ügyvédekkel és a bankokkal, valamint a közelmúltban Budatétényen történt rendőri brutalitások ellen.A demonstráció helyszíne Budapest V. Kossuth Lajos tér, 2010. július 08- 17-től 19-ig.

Ahol a törvénytelen, ingatlan maffiózók által elkövetett embertelen kilakoltatásokra kívánja felhívni a törvényhozók figyelmét, hisz a mai napig nem történt érdemi ügyintézés, hogy megállítsák a korrupciót és a sorozatos bűncselekményeket.

Budapest, 2010. július 4.

Agárdy János

Szervezetként a Magyar Nemzeti Bizottság 2006., a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége, Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetsége is csatlakozik a rendezvényhez. További szervezetek, magánszemélyek csatlakozását is várjuk, akik egyetértenek a demonstráció céljával!

Sajtókontakt: Agárdy János 06-20-9285-231 Tauzin Krisztina  06-20-9151-937

Nemzeti InternetFigyelő

2010. március 15., hétfő

Demszky: Meg kell védeni a köztársaságot

(Megjegyzés: Tényleg meg kell védeni.)

Demszky: Meg kell védeni a köztársaságot
2010. március 15., hétfő 14:18 InfoRádió / MTI

Demszky Gábor szerint március 15. üzenete 2010-ben az, hogy az 1989-es jogállami forradalmat és köztársaságot meg kell védeni. Az ősszel leköszönő főpolgármester a budapesti Március 15. téren, a Petőfi-szobornál mondott hétfői ünnepi beszédében a Jobbik előretörésének veszélyére figyelmeztetett, beszédét folyamatosan bekiabálásokkal, pfujolással és fütyüléssel zavarta meg néhány száz tüntető.

Demszky Gábor a Fővárosi Önkormányzat megemlékezésén azt hangoztatta: azt a nyugati típusú többpárti demokráciát, amiért húsz éve sokan küzdöttek, legyen bármennyi hibája is, nem leváltani kell, hanem megóvni mindenáron, azoktól, akik a Magyarországot a Nyugathoz, Európába visszavezető jogállam helyett "keleti orientációt" és "faji elvű nemzeti-bolsevik diktatúrát" akarnak. Közölte, úgy látja, a Jobbik nemcsak szavakban, nemcsak gárdákkal és nemcsak a bírói ítéletek nyílt semmibevételével uszít a parlamentáris jogállam, a társadalmi nyugalom, a romák, zsidók és itt élő külföldiek, a másként gondolkodók, az Európai Unió, a nyugati értékek ellen.

Az V. kerületi Március 15. teret kordonokkal teljesen körbezárták, a kordonon belül rendőrök és egy biztonsági szolgálat civil ruhás emberei álltak dupla sorfalat.

"Börtönbe, börtönbe!" - Több ezren fütyülték ki a Jobbikot terroristázó Demszkyt

Ahogy Demszky Gábor elkezdte a "demokrácia ünnepéről" szóló beszédét a Petőfi-szobornál, a kordonon kívül több ezresre duzzadt tömeg azonnal elkezdett fújolni és fütyülni.

A beszédből így nem lehet érteni semmit. A Március 15. téren erős a rendőri biztosítás - írja az Index.


13.51: A kordonon kívül álló tömeg folyamatos fújolását és fütyülését látva Demszky a "demokrácia és a szabadság ünnepének" méltatása után arról beszélt, hogy "a Jobbik egy terroristavezér mellett kampányol", "egyenruhás emberei masíroznak országszerte, ártatlan cigányokat, zsidókat, másként gondolkodókat félemlítenek meg, és politikusok ellen szerveznek terrorakciókat". Ezzel sikerült még jobban fölhergelnie a magyarokat, akik tojásbiztos távolságban vannak a színpadtól, és minden eszközzel azon igyekeznek, hogy belefojtsák a szót a hungarofób főpolgármesterbe.

Demszky azt is mondta, hogy ő hamarosan visszavonul a közéletből (a tömeg erre azt skandálta, hogy "börtönbe, börtönbe, börtönbe"), de mindig ki fog állni a "vértelen, demokratikus átmenet egykori eszméi mellett". A maoista főpolgármester felszólította hallgatóságát, hogy menjenek el szavazni, és a "demokratikus pártokat válasszák". Mint mondta: ő az összes parlamenti pártot ilyennek tartja, és a parlamenten kívüli pártok jelentős részét is, de "a Jobbik biztosan nem ilyen".

Az MNO tudósítója így számol be az újabb emlékezetes szónoklatról:
"Hülye vagy!" - ezt hallgathatta Demszky, miközben megpróbálta elmondani ünnepi beszédét. A Hír TV tudósítója megemlítette, hogy a "demokrácia" és a "sajtószabadság" szavakon kívül alig lehetett valamit hallani a liberális főpolgármester szavaiból. Demszky hangját elnyomja az elégedetlen tömeg, akik ugyan megrázták a kordont, de azt nem törték át.

Többen Nokia-dobozokat vittek a kordonokhoz, és az emelvény irányába nyújtogatták. A tömeg többek között azt skandálta: "Tolvajok! BKV!", "Hazaárulók!". Demszky beszéde alatt egyetlen alkalommal tört ki osztatlan lelkesedés, amikor arról beszélt, hosszas főpolgármesteri tevékenységének végére ért.

(Index - MTI - MNO nyomán, kép: Origó, Hírszerző - Kuruc.info)

2010. február 22., hétfő

Hétfőn van a 2009. július 4-i Erzsébet téri gárda tüntetés erőszakos feloszlatása...

...  jogellenességének megállapítása iránti per első tárgyalása      
NJSZ hír, Nemzeti Jogvédő Szolgálat,  

2010. február 19. www.nja.hu
 
Mint emlékezetes, a rendőrségi tiltó határozatok, illetve a Belváros szinte teljes lezárása miatt a Magyar Gárda és a politikai foglyok szabadon bocsátása mellett tüntetni kívánók 2009. július 4-én nem tarthatták meg tüntetéseiket Budapesten, sem a Szabadság téren, sem a Szent István téren, sem pedig a Kossuth téren.
Az ott részt venni kívánók az Erzsébet téren tartottak egy nem bejelentett, de békés ülő demonstrációt, így fejezve ki tiltakozásukat a koncepciós bírósági és rendőrségi döntésekkel szemben. A rendőrség a gyülekezési törvény ellenére a tüntetést  durván feloszlatta annak ellenére, hogy az békés jellegét végig megőrizte és egyéb oszlatási ok sem állt fenn.
 
A tárgyalás ideje 2010. február 22. (hétfő) 09:00 óra, helye a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma (Bp, II. ker., Csalogány u. 47-49.) fszt. 1. tárgyalóterem.
Kiss Róbert felperes, az Új Magyar Gárda főkapitánya jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

Az intézkedés során 216 embert állítottak elő- többségükben gárdistákat - , köztük Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökét és Kiss Róbertet a Magyar Gárda főkapitányát. 17 civil sérült meg, köztük súlyos sérülés is volt.

A rendőrség a feloszlatást kirívóan jogszerűtlenül és szakszerűtlen módon hajtotta végre, megsértve a jelenlevők gyülekezési jogát, személyes szabadságát, testi épségét és a szükségesség és arányosság követelményét.

A békés módon tiltakozók erőszakos kiemelését már akkor megkezdte a rendőrség, amikor tömegoszlatási felhívás nem hangzott el, békétlennek tekinthető magatartás nem volt tapasztalható. Amennyiben a bíróság megállapítja a tüntetés feloszlatásának jogellenességét, úgy a helyszínen elfogott, előállított illetve bántalmazott tüntetők kártérítési igényt érvényesíthetnek gyülekezési joguk, emberi méltóságuk és személyes szabadságuk megsértése miatt.

Az ombudsman csatolt jelentése is jogellenesnek nyilvánította a gárdisták július 4-i Erzsébet téri rendezvényének feloszlatását.

http://data.hu/url/la6k

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése is jogellenesnek nyilvánította az oszlatást.

http://data.hu/url/hv23h
 
Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért elnökét a békésen ülő gárdisták közül rángatták ki rohamrendőrök, vitték földre, majd bilincselték meg és tartották fogva több órán át.

A hatalmas számban kivezényelt rendőrök rajta kívül még 215 személyt állítottak elő a helyszínről és legtöbbjük ellen szabálysértési eljárást indítottak. A pártelnököt jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt harmincezer forint pénzbírsággal büntette meg a III. kerületi Rendőrkapitányság. Ez ellen védője Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője útján kifogással élt, azonban a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a bírságot most nemrégiben hozott végzésével hatályában fenntartotta, így most tárgyalás tartását kérte a védelem indítványozva többek között a budapesti rendőr-főkapitány tanúként történő meghallgatását.

A bíróságnak nyilvános tárgyaláson kell elbírálnia az ügyet, ennek folytán és így a teljes nyilvánosság képet kaphat arról, hogy a hatalom ma nem csak a tüntetések helyszínén lép fel sok esetben erőszakosan és a rendőrségre vonatkozó szabályokat és az irányadó emberjogi követelményeket súlyosan megsértve, de az ilyen eseteket követően számos koncepciós eljárást indítanak.
 
Az esethez kapcsolódóan a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2009 október 12-ére a gyülekezési joggal kapcsolatos kérdésekről, megbeszéléseket kezdeményezett. Erre meghívták az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a Független Rendészeti Panasztestület képviselőit és három jogvédő szervezetet: TASZ-t, Magyar Helsinki Bizottságot és a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, utóbbit Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető és Somogyi János együttműködő ügyvéd képviselte.  A Nemzeti Jogvédő Szolgálat egyedüli jogvédő szervezetként mutatott rá arra, hogy a rendőrség joggyakorlata érzékelhetően a jogkorlátozás irányában mozdult el, melynek egyik korábbi megnyilvánulása volt az például, hogy 2009. március 15-én minden vonulásos rendezvényt megtiltottak. Ezen a megbeszélésen egyébként a főkapitány maga is lényegében elismerte a 2009. július 4-i feloszlatás jogellenességét.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat minden lehetséges eszközzel azon lesz, hogy ezt a bíróság is állapítsa meg.


2009. szeptember 25., péntek

Milliós kártérítés a Kruchina fivéreknek

MTI 2009. szeptember 25., péntek 18:05 | 

Milliós kártérítést ítélt meg első fokon, nem jogerősen a 2006 őszi fővárosi zavargásokkal kapcsolatos rendőri fellépés miatt a Kruchina fivéreknek a Fővárosi Bíróság pénteken.

"A magánszemélyek által a Magyar Állam ellen kártalanítás miatt a Fővárosi Bíróság előtt indított eljárásban a bíróság a mai napon ítéletet hozott, melyben kötelezte az alperest, hogy a 13 napig tartó házi őrizetre figyelemmel, 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű felperesnek 437.110 Ft-ot, a II. rendű felperesnek pedig 400.000 Ft-ot és ennek 2007.01.03-tól járó törvényes kamatát. Ezt meghaladóan a bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet nem jogerős" - közölte a Főváros Bíróság sajtótitkársága az MTI érdeklődésére.

Másfél éve indított húszmilliós kártérítési pert a 2006 őszi fővárosi zavargások utáni rendőri intézkedések miatt a magyar állam ellen két fiatalember.
A testvérpárt 2006 szeptember 21-ről 22-re virradóra fogták el a rohamrendőrök a Belvárosban. A fiúkat elmondásuk szerint súlyosan bántalmazták, ütötték, rúgták, gumibotozták, elektromos sokkolóval földre kényszerítették a rendőrök. Majd a bíróság mindkettőjüket házi őrizetbe helyezte, illetve később lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, amit csupán 2007 decemberében szüntettek meg.

További részletek: Ez nem Amerika, kisköcsög! [1]

A két fiatalember ellen súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt büntetőeljárás indult, amelyet időközben megszüntettek. Ez után indították meg a polgári pert a magyar állam ellen, melyben fejenként 9-9 millió forintos nem vagyoni kártérítést és több százezer forintos vagyoni kártérítést követelnek a jogtalanul elszenvedett sérelmek miatt.

További részletek: Futni hagyták a 'két köcsögöt' [2]

A kereset szerint egyikük elvesztette külföldi munkahelyét és nem tudott beiratkozni az egyetemre, másikuk pedig külföldi ösztöndíjától esett el.
Korábbi személyes meghallgatásánál a testvérpár egyik tagja a bíróság előtt elmondta: családjuk jó hírnevén is súlyos csorba esett, hiszen környezetük úgy véli, Magyarország jogállam, ahol az embereket nem börtönzik be oktalanul, azaz ők ketten is bizonyára súlyos bűncselekményeket követtek el. A magas összegű nem vagyoni kártérítési igénnyel kapcsolatban megjegyezte: ez talán alkalmas lehet arra, hogy a magyar állam a jövőben tartózkodjék a hasonló jogsértésektől.

További részletek: Ötven év múlva is ugyanígy verni fogják önöket [3]

Egy korábbi tárgyaláson a magyar állam nevében eljáró igazságügyi minisztérium képviselője az alperes érdekének megóvása miatt nem járult hozzá perbeli nyilatkozatainak az újságírók általi rögzítéséhez és közzétételéhez, így csupán a bírói ismertetésből derülhetett ki a nagy nyilvánosság számára, hogy az állam nem ismeri el felelősségét az ügyben, s a kereset elutasítását kéri.

További részletek: Tilos fényképezni a Magyar Államot [4]

>>> Rendőri túlkapások dosszié

2009. július 30., csütörtök

FELHÍVÁS!! A felvidéki magyarság megmaradásáért!

Köszönet érte Csaby - nak.

Mindenki tegyen meg egy lépést!

A Váralja Szövetség a Polgár Infóval közösen aláírásokat gyűjt a
Szlovákiában nemrégiben elfogadott szélsőségesen magyarellenes törvény
ellen. Internetes petíciónkat az Európai Unió szerveihez juttatjuk el.
10 000 aláírás szükséges ahhoz, hogy foglalkozzanak velünk.

Minden egyes aláírás egy lépés a tízezerből. Tegye meg Ön is a tőle
telhetőt a határon túlra szakadt magyarságért!

PETÍCIÓ A SZLOVÁK ÁLLAMNYELVTÖRVÉNY HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉÉRT

Kérjük, írja alá Ön is!

Aláírás itt: http://www.vmk.tar.hu/
(vagy: http://www.varaljaszovetseg.tk)

(Kérjük, segítsen nekünk abban, hogy rokonaival, ismerőseivel is
aláírja petíciónkat. Kérjük, csak EGYSZER írja alá.)

Minden jóérzésű ember támogatására számítunk!

Köszönettel:
Váralja Szövetség

2009. július 6., hétfő

2 jogász véleménye a tüntetésekről - 2006-ban

Minden felelösséget viselö politikusnak
és közéleti személységnek !

Megdöbbenve értesültem arrról a gondolatról, hogy a tüntetéseket szét kellene oszlatni, mert nem választási kampányról van szó, amiatt nem lehet bejelentés nélkül tüntetni.

Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy egy nem bejelentett tüntetés is az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. Cikkélye védelme alatt áll, mint ezt az Európai Emberi Jogi Bíróság több határozatban kimondta. A feloszlatás súlyosan megsértené a gyülekezési jogot, amely mint egyik legfontosabb alapvetö jog a democrácia és jogállamiság pillére.

A mostani tüntetéseken még többröl is van szó. Nem akármilyen jogért, hanem a legalapvetöbb jogért tüntetnek, éspedig az önrendelkezésért.
Ez a jog a Magyarország által is alaírt két ENSZ Emberi Jogi Paktum 1. Cikkelyében mint írásos nemzetközi jog van kodifikálva és biztosítja minden nép jogát, hogy szabadon határozza meg politikai rendszerét és szabadon biztosítja gazdasági, társadalmi és kulturális fejlödését. A kialakult válsághelyzet miatt a tüntetés ezért a jogért, az alkotmányosság és a demokratikus elvek helyreállításáért érthetö.

Az önrendelkezési jog minden demokráciának a feltétele, ennek a jognak az eltiprása beláthatatlan következményekkel járna. 1956 intö példa.

Bécs, 2006 szeptember 19.
Dr. Eva Maria Barki
*******************************

http://www.feherlofia.hu/publik_htlm/oldalak/felhivas.htm
A békés, tehát jogszerű gyülekezés nem oszlatható fel - Dr. Grespik László szakvéleménye

Független jogi tanácsadói vélemény

A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság álláspontja: a gyülekezés, véleménynyilvánítás, tüntetés mindig jogszerű, ha az békés jellegű. Ez az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményből, a magyar Alkotmányból és a Gyülekezési törvényből együttesen következve levezethető. Sólyom László köztársasági elnökként megállapította, hogy Budapesten békés tüntetések zajlanak a Kossuth téren.

A véleménynyilvánítás és a gyülekezés mint természeti jogi alapú sziámi testvér-alapjogok szabadon gyakorolhatók, ha a joggyakorlás békés. Európai uniós bíróság több esetben kimondta ezt már, többek közt pl. Ausztriával kapcsolatban. A tüntetés szerintem akkor békés jellegű, ha annak során személy, illetve dolog elleni erőszak nem valósul meg, még ha mégoly radikális, hangos, vagy erősen kritizáló is a közlési stílus (vagyis csak verbális „támadásról” van szó). (Olyan dologról kell itt szó legyen, mely nem a tüntetők bármelyikének tulajdona, hiszen pl. a tüntetők által beszerzett, készített zászló, bábu, képmás, stb. elégetése nem sérti a tüntetők körén kívüli személyek érdekét a tulajdonjoggal járó dolog-megsemmisítési jog miatt, ha az elégetés nem okoz az úttestben, a környezetben maradandó, aránytalanul nagy kárt.) Kivételek lehetnek a fegyelmezettségben, mert a tüntetők között, főleg spontán esetben lehetnek nemkívánatos, kulturálatlan, durva, garázda jellemű személyek is, akik csak a huliganizmusért, a rombolás élvezetéért keresik az alkalmakat. Ezek a kivételek nem okozhatják az összes békés tüntető természeti jogi alapú jogának megszűnését a békés tüntetésre. Ez gondos eseti mérlegeléssel dönthető el.

Békés tüntetés esetén a rendőrségnek a kötelezettsége a rutin helyszínbiztosítás, a tüntetés szervezőié pedig a békés jelleg megtartása, az azt megszegők lecsendesítése, leszerelése, maguktól való eltávolítása.
Forradalmat nem szoktak 3 nappal előre bejelenteni. Tehát a békés véleménynyilvánítás és a gyülekezés mint természeti jogi jellegű jog alanyi jogon közvetlenül az Alkotmányból levezethetően megillet mindenkit
, ha a nemzetközi jogban is elfogadott rutin-okok miatti korlátozások (Egyezmény 11. Cikk 2. pont) alá nyilvánvalóan nem esik. Ezek alá az okt. 23. környéki tüntetés nem esik.

A békés, tehát jogszerű gyülekezés nem feloszlatható. Annak feloszlatása jogszerűtlen volna, és 15 napon belül bármely (összes) tüntető által peresíthető a foganatosító rendőrséggel szemben és végső soron a Strasbourgi Bíróság által jelentős kártérítéssel szankcionáltatható volna a magyar állammal szemben.
Az alkotmányos alapjogokat nem korlátozhatja semmilyen alacsonyabbrendű jogszabály
vagy a rendőrség szakmai szabályokra való hivatkozása, pl. külföldi diplomaták megvédésére hivatkozással. Természetesen meg kell védeni őket, de nem a tüntetők alkotmányos jogainak megsértésével.

Ha a Kossuth téri békés tüntetést a rendőrség feloszlatná az okt. 23-i állami ünnepségre hivatkozással, az
az Alkotmány 61., 62 §-ainak és az Emberi Jogi Egyezmény 1., 10., 11., és 18. Cikkeinek közvetlen, durva, szándékos megsértése volna
és az az 1956-os forradalom szétverésével volna szellemiségében összemérhető és gyakorlatilag, politikailag, sőt gazdaságilag beláthatatlan következményekkel járhat.
Ha kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés is megvalósulna, akkor az Egyezmény 3. cikke is sérülne.

A tüntetés folytonossága biztosítható volna a Kossuth téren egy megfelelő nagyságú és ellenőrzöttségű területtel. A tüntetők maguk vethetnék alá magukat az ő saját maguknak is érdekében álló őket is védő tűzszerészeti és egyéb kellő személy- és területellenőrzésnek a diplomata vendégek tiszteletére. Ugyanis a Kossuth téri kisszínpad mára országos szimbólummá vált a tüntetők és a velük egyetértők számára.

Ez a tüntetés több, mint „a morgás joga”, ez az Aranybullában is majd 800 éve lefektetett alapelv: az uralkodói önkény és alkotmánysértés elleni népi „ellenállás joga”. A tüntetők egyúttal ünneplői minőségben is lehetnek ott az 1956-os forradalmat tisztelve, sőt annak szellemi örökségét vállalva. Nem az állam, nem 1956. állami megünneplése, és végképp nem a külföldi diplomaták ellen folytatódna a tüntetés az ünnep idején, hanem az illegitimmé, nemkívánatossá vált magyar kormány és a kormányfő ellen. Ezt a külföldi diplomatáknak tudomásul kell venniük, ez Magyarország belügye, amíg uniós jogot nem sértenek a hatóságok, illetve a kormányzat. Attól kezdve viszont világügy.


Budapest, 2006. október 17.
Dr. Grespik László ügyvéd