2 jogász véleménye a tüntetésekről - 2006-ban

Minden felelösséget viselö politikusnak
és közéleti személységnek !

Megdöbbenve értesültem arrról a gondolatról, hogy a tüntetéseket szét kellene oszlatni, mert nem választási kampányról van szó, amiatt nem lehet bejelentés nélkül tüntetni.

Szeretném a figyelmet felhívni arra, hogy egy nem bejelentett tüntetés is az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. Cikkélye védelme alatt áll, mint ezt az Európai Emberi Jogi Bíróság több határozatban kimondta. A feloszlatás súlyosan megsértené a gyülekezési jogot, amely mint egyik legfontosabb alapvetö jog a democrácia és jogállamiság pillére.

A mostani tüntetéseken még többröl is van szó. Nem akármilyen jogért, hanem a legalapvetöbb jogért tüntetnek, éspedig az önrendelkezésért.
Ez a jog a Magyarország által is alaírt két ENSZ Emberi Jogi Paktum 1. Cikkelyében mint írásos nemzetközi jog van kodifikálva és biztosítja minden nép jogát, hogy szabadon határozza meg politikai rendszerét és szabadon biztosítja gazdasági, társadalmi és kulturális fejlödését. A kialakult válsághelyzet miatt a tüntetés ezért a jogért, az alkotmányosság és a demokratikus elvek helyreállításáért érthetö.

Az önrendelkezési jog minden demokráciának a feltétele, ennek a jognak az eltiprása beláthatatlan következményekkel járna. 1956 intö példa.

Bécs, 2006 szeptember 19.
Dr. Eva Maria Barki
*******************************

http://www.feherlofia.hu/publik_htlm/oldalak/felhivas.htm
A békés, tehát jogszerű gyülekezés nem oszlatható fel - Dr. Grespik László szakvéleménye

Független jogi tanácsadói vélemény

A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság álláspontja: a gyülekezés, véleménynyilvánítás, tüntetés mindig jogszerű, ha az békés jellegű. Ez az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményből, a magyar Alkotmányból és a Gyülekezési törvényből együttesen következve levezethető. Sólyom László köztársasági elnökként megállapította, hogy Budapesten békés tüntetések zajlanak a Kossuth téren.

A véleménynyilvánítás és a gyülekezés mint természeti jogi alapú sziámi testvér-alapjogok szabadon gyakorolhatók, ha a joggyakorlás békés. Európai uniós bíróság több esetben kimondta ezt már, többek közt pl. Ausztriával kapcsolatban. A tüntetés szerintem akkor békés jellegű, ha annak során személy, illetve dolog elleni erőszak nem valósul meg, még ha mégoly radikális, hangos, vagy erősen kritizáló is a közlési stílus (vagyis csak verbális „támadásról” van szó). (Olyan dologról kell itt szó legyen, mely nem a tüntetők bármelyikének tulajdona, hiszen pl. a tüntetők által beszerzett, készített zászló, bábu, képmás, stb. elégetése nem sérti a tüntetők körén kívüli személyek érdekét a tulajdonjoggal járó dolog-megsemmisítési jog miatt, ha az elégetés nem okoz az úttestben, a környezetben maradandó, aránytalanul nagy kárt.) Kivételek lehetnek a fegyelmezettségben, mert a tüntetők között, főleg spontán esetben lehetnek nemkívánatos, kulturálatlan, durva, garázda jellemű személyek is, akik csak a huliganizmusért, a rombolás élvezetéért keresik az alkalmakat. Ezek a kivételek nem okozhatják az összes békés tüntető természeti jogi alapú jogának megszűnését a békés tüntetésre. Ez gondos eseti mérlegeléssel dönthető el.

Békés tüntetés esetén a rendőrségnek a kötelezettsége a rutin helyszínbiztosítás, a tüntetés szervezőié pedig a békés jelleg megtartása, az azt megszegők lecsendesítése, leszerelése, maguktól való eltávolítása.
Forradalmat nem szoktak 3 nappal előre bejelenteni. Tehát a békés véleménynyilvánítás és a gyülekezés mint természeti jogi jellegű jog alanyi jogon közvetlenül az Alkotmányból levezethetően megillet mindenkit, ha a nemzetközi jogban is elfogadott rutin-okok miatti korlátozások (Egyezmény 11. Cikk 2. pont) alá nyilvánvalóan nem esik. Ezek alá az okt. 23. környéki tüntetés nem esik.

A békés, tehát jogszerű gyülekezés nem feloszlatható. Annak feloszlatása jogszerűtlen volna, és 15 napon belül bármely (összes) tüntető által peresíthető a foganatosító rendőrséggel szemben és végső soron a Strasbourgi Bíróság által jelentős kártérítéssel szankcionáltatható volna a magyar állammal szemben.
Az alkotmányos alapjogokat nem korlátozhatja semmilyen alacsonyabbrendű jogszabály
vagy a rendőrség szakmai szabályokra való hivatkozása, pl. külföldi diplomaták megvédésére hivatkozással. Természetesen meg kell védeni őket, de nem a tüntetők alkotmányos jogainak megsértésével.

Ha a Kossuth téri békés tüntetést a rendőrség feloszlatná az okt. 23-i állami ünnepségre hivatkozással, az
az Alkotmány 61., 62 §-ainak és az Emberi Jogi Egyezmény 1., 10., 11., és 18. Cikkeinek közvetlen, durva, szándékos megsértése volna
és az az 1956-os forradalom szétverésével volna szellemiségében összemérhető és gyakorlatilag, politikailag, sőt gazdaságilag beláthatatlan következményekkel járhat.
Ha kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés is megvalósulna, akkor az Egyezmény 3. cikke is sérülne.

A tüntetés folytonossága biztosítható volna a Kossuth téren egy megfelelő nagyságú és ellenőrzöttségű területtel. A tüntetők maguk vethetnék alá magukat az ő saját maguknak is érdekében álló őket is védő tűzszerészeti és egyéb kellő személy- és területellenőrzésnek a diplomata vendégek tiszteletére. Ugyanis a Kossuth téri kisszínpad mára országos szimbólummá vált a tüntetők és a velük egyetértők számára.

Ez a tüntetés több, mint „a morgás joga”, ez az Aranybullában is majd 800 éve lefektetett alapelv: az uralkodói önkény és alkotmánysértés elleni népi „ellenállás joga”. A tüntetők egyúttal ünneplői minőségben is lehetnek ott az 1956-os forradalmat tisztelve, sőt annak szellemi örökségét vállalva. Nem az állam, nem 1956. állami megünneplése, és végképp nem a külföldi diplomaták ellen folytatódna a tüntetés az ünnep idején, hanem az illegitimmé, nemkívánatossá vált magyar kormány és a kormányfő ellen. Ezt a külföldi diplomatáknak tudomásul kell venniük, ez Magyarország belügye, amíg uniós jogot nem sértenek a hatóságok, illetve a kormányzat. Attól kezdve viszont világügy.


Budapest, 2006. október 17.
Dr. Grespik László ügyvéd