Blogarchívum

2014. április 9., szerda

Magyarok a román haláltáborban | Magyar Tudat Nemzeti Hírportál

Magyarok a román haláltáborban | Magyar Tudat Nemzeti Hírportál:


'via Blog this'


2014. április 9., 12:34
Sipotele neve még a történelem iránt érdeklődők számára is többnyire ismeretlenül cseng. Holott egykor ennek a román településnek a közelében létesült az első világháború egyik legembertelenebb hadifogolytábora, ahol a foglyok jelentős része ráadásul magyar volt.
Az első világháború közepén, 1916 nyarán a mindaddig fegyveres semlegességet választó Románia megtámadta szövetségesét, az Osztrák–Magyar Monarchiát. Az Erdélybe betörő csapatok a katonák mellett ezrével hurcolták el a civil lakosságot, akiket különféle táborokban gyűjtöttek össze. Sipotele község az akkori román–orosz határ közelében volt található a Prut folyótól nyolc kilométerre, Iașitól pedig 40 kilométerre délre. A falu egy kis mocsaras völgyben feküdt. A településen alig 500-600 ember élt, egy jelentéktelen kis román falu volt szegény, nyomorgó lakossággal.
A hadifogolytábor a község mellett lévő hatalmas domb lapos tetején létesült 1916 szeptemberében, korábban román lovassági gyakorlótérként szolgált. Ekkor még lényegében nem is lehet kiépített táborról beszélni. Néhány barakk volt csupán, valamint pár roskadozó vályogház és a hozzájuk tartozó istállók, melyeknek nem volt oldalfaluk, a tetőkről pedig aláhullott a rothadó nád. A barakkokba a tisztek kerültek, a legénység tagjai az oldalfalak nélküli istállókat kapták, ahol a puszta földön aludtak, még szalmát sem kaptak, amire fekhettek volna.
A tábor létszáma néhány ezer fő lehetett ez idő tájt. A hadifoglyok összetétele vegyes volt: bolgárok, törökök, zsidók, bosnyákok és nagyon sok magyar, ráadásul nemcsak katonák, hanem civilek is voltak itt, akiket az erdélyi betörés során fogtak el és hurcoltak el hadifogságba. A civilek között akadtak bankárok, köszörűsök, színésznők, pénzügyőrök, vasutasok, telefonkezelők, postáskisasszonyok és sok polgári személy. Közöttük volt például Lőrinc István vámtisztviselő és családja is. A tisztviselő teljesen váratlanul, szmokingban esett hadifogságba, a családjával éppen vendégségben volt, mikor a határon átkelő és Erdélybe nyomuló románok betörtek vendéglátóikhoz, és Lőrinc Istvánt családjával a terített asztal mellől elhurcolták. Annyi időt sem engedtek nekik, hogy megfelelő ruhákat és pénzt vegyenek magukhoz.
Istállókban és vermekben
A román tisztek kezdetben még hitegették a Sipotelébe beérkező foglyokat, hogy meglesz mindenük: fürdő, szabad séta, levelezés, korszerű épületek. „Majd adunk” – mindig ezt mondták a foglyoknak. A valóság azonban pont az ellenkezője volt. Az elhelyezés mellett az étkeztetés is silány volt. A foglyok naponta egy kiló kenyeret és hetente háromszor húst kaptak. Mikor már nem volt hús, akkor 400 emberenként két liter (!) napraforgóolajat osztottak. A napi egyszeri étkezések ideje is hektikusan változott, az ebédet sokszor oly későn osztották, hogy már vacsorának számított.
1916. október során az időjárás zordabbra fordult, és bár kaptak szalmát az emberek, még mindig a nyitott fal nélküli istállókba voltak bezsúfolva. Amikor panaszra fordultak az elhelyezés körülményei miatt, azt a választ kapták, hogy „aki nem akar megfagyni, az építsen magának hajlékot”.
Végső elkeseredésükben a foglyok három-négy fős csapatokba álltak össze, és elkezdtek maguknak ásókkal és lapátokkal vermeket ásni. A vermekre viszont tető is kellett, de az ehhez szükséges faanyagot már csak a meglévő épületekből, bontással tudták megszerezni. A vermek pedig egyre szaporodtak, és lassan föld alatti utcák keletkeztek. Nem minden verem sikerült azonban jól, és az első esőzések beálltakor több is beomlott, maga alá temetve az ott lévőket.
1916 novemberére a tábor létszáma már elérte az ötezer főt. Decemberben, karácsony előtt megindult az összes román hadifogolytábor központosítása. Ennek jegyében pél¬dául a tecuci táborban lévők jelentős része is Sipotelére került. Tecuci-ból december 14-én indult meg a hadifogolyoszlop. Indulás előtt minden fogoly kapott két penészes kétszersültet, egy retket és két vöröshagymát. A fogolymenetet Erősd község papja, a 86 éves Csulak Zsigmond református lelkész zárta. Őt is elfogták a románok sok más civillel együtt, de a 280 kilométer hosszú utat nem bírta, már az első nap kidőlt a sorból. Valóságos halálmenet volt, ostorral verték a lemaradókat, és nem volt irgalom annak, aki nem bírta a tempót – arra a halál várt. A menet végül tíz napig tartott minimális élelmezés mellett, mire végre megérkeztek Sipotelébe.
A várható újabb fogolytranszportokra azonban Sipotele nem készült fel. Nem bővítették a tábort, és semmilyen előkészület nem történt a növekvő számú fogolytömeg élelmezésének megoldására. A táborparancsok nem foglalkozott a foglyokkal, a növekvő létszám pedig gyorsan előre látható élelmezési és elhelyezési problémákhoz vezetett. Decemberben a foglyoknak már nem osztottak teát, káposztát, burgonyát, sót.
A vermekben szinte csak magyarok voltak, akik „családokat” alkottak. Egy-egy verem közössége volt egy „család”, ők egymást támogatták, és megosztották a napi munkát egymás között. A barakkokban lévő viszonyok itt ismeretlenek voltak. Az itt lévők minden héten kimosták a ruhájukat, nem úgy, mint a barakkok lakói. Egymáson segítettek, és ismeretlen fogalom volt a lopás is. Még a román zsandárok sem mertek a vermek körül ólálkodni. Sokszor ki akarták telepíteni az ott lakókat, a táborparancsok utasításait azonban a veremlakók nem vették komolyan, a zsandárok pedig nem merték erővel kitelepíteni őket. A vermek „családjai” egymásnak is segítettek, ha szükség volt rá, összetartott a magyar közösség.
Tél, hó, járványok és halál
1917 januárjában a hideg és a hó újabb csapást mért a foglyokra. A táborban nem volt elég fa a fűtésre, és a föld alatti vermekben didergő foglyoknak már fáért sem volt erejük menni. Sokaknak olyan szakadt és hiányos volt a ruházatuk, hogy egyszerűen megfagytak. A rettenetes állapotok ellensúlyozására a táborparancsok engedélyezte, hogy mindenki hazaírhasson egy levelezőlapon. A románok azonban megszabták, hogy mit és mennyit lehet írni. Hat sort írhatott minden fogoly, és csak azt, hogy élnek, és jó soruk van! A levelek elkészültek, persze a románok sosem adták fel őket.
A gyenge élelmezés, a hideg és a fűtés hiánya kezdte kikezdeni a foglyok egészségét. Megjelentek az első betegségek: kezdetben hasmenés, később vérhas. A nagy hidegben az emberek megpróbálták összebújva melegíteni egymást, de ez sem mindig segített. Sok volt a fagyási sérülés, amelyet nem kezeltek, az elfagyott végta¬gok pedig elüszkösödtek.
Mindez csak a kezdete volt azoknak a megpróbáltatásoknak, amelyek ezután következtek. Nem véletlenül kapta Sipotele a haláltábor nevet. Megjelent a tífusz is, kezdetben csak egy-két, majd tíz-húsz ember halálozott el benne, végül már az egész táborban tombolt a járvány. A táborlakókról az alábbi szemléletes jellemzést írta a járvány kitörése után Pilch Jenő Hadifogoly magyarok története című könyvében: „Egy tábor, ahol ezrek sínylődnek… egy tábor, ahol mindenki tífuszos, lázbeteg. A betegek arca szennyes, rongyosak, alig-alig vánszorognak, de mégis ott lődörögnek a hóban, sárban. Hajtja őket a láz, a betegség! Csontjaikra valósággal rászáradt a bőr, külsejük ijesztő. Fogukat vicsorítják, mert annyira soványak, hogy ajkuk nem ér össze, egész fogazatuk állandóan szabadon van. Szemük beesett, de ragyogó, ragyogóvá teszi a láz. Mintha a halál vigyorogna a sötét, mély szemüregekből. Még járkálnak, mormolnak, beszélnek, szónokolnak, kiabálnak, fütyülnek, dalolnak. Nem értik a helyzetüket… Csodálkoznak a napsugáron, mely a hótömegekből időnként térdig érő habarékot varázsol.”
Az életben maradt foglyok közül sokan az iszonyatos állapotok és az átéltek hatására megőrültek. Az óriási mértékű halálozás miatt a holttestek összegyűjtése és temetése is súlyos problémát okozott. Két rögtönzött hullahegy keletkezett a táborban, az egyik a segélyhely épülete mellett, a hóban, a korábbi betegek tetemeiből. A másik hullahegy a temető melletti hullaház előtt alakult ki, miután a hullaház megtelt. Reggelenként a még élők húzták ki a holtakat a barakkokból és vermekből hordágyon cipelve. Sokszor már két fogoly is alig bírta el halott társukat, annyira legyengültek. A hullahalmok pedig egyre csak nőttek, néha két-háromszáz holttest is feküdt egymáson.
A sipotelei táborban uralkodó állapotokról szóló hírek a tábor falain kívülre is eljutottak. A román parlamentben is foglalkoztak a témával, sőt a román király kitüntetésre terjesztette fel dr. Pásztor Sándort a táborban folytatott kiváló orvosi munkájáért. Pásztor Sándor doktor azonban a kitüntetést ugyanúgy visszautasította, mint Iașiba szóló későbbi meghívást. Végig a táborban maradt, és ott dolgozott annak kiürítéséig.
Több mint tízezren pusztultak el
A tábort már annak idején is haláltábornak nevezték. Noha a későbbi haláltáborokkal ellentétben nem volt a tábor kimondott célja fizikailag megsemmisíteni annak lakóit, az embertelen körülmények végül mégis ezt idézték elő. Ezrek haltak meg a rossz ellátás, a hideg és a járványok miatt. Pontos adatok nincsenek az áldozatok pontos számáról. A tábort meglátogató svájci küldött információi szerint 1917 elején 17 ezer fő volt a sipotelei táborban, ebből hatezer fő halt meg. A hadifoglyok feljegyzései alapján azonban 15 ezer fő körüli lehetett a halottak száma.
A Monarchia már 1917 januárjában követelte a járványok leküzdését a románoktól. Később azzal fenyegetőzött, hogy ha a semleges svájci megfigyelők működését korlátoznák, vagy javaslataikat nem teljesítenék a románok, úgy a Monarchia megtorlással lesz kénytelen élni. Mackensen német vezértábornagy még ennél is tovább ment, kijelentette, hogy ha a hadifoglyokkal való bánásmód nem javul, akkor a megszállt román területeken 500 román előkelőséget fogat le túszként. A román kormány ezek után már intézkedett, és fokozatosan javultak a táborban uralkodó viszonyok. 1917 áprilisában Sipotele egy román tábornok személyében új parancsnokot kapott, s a viszonyok a korábbiakhoz képest megváltoztak.
1917. december 9-én Románia fegyverszünetet kötött, majd megindultak a tárgyalások a hadifoglyok hazahozataláról. A megállapodást 1918. már¬cius 23-án írta alá Románia és a Monarchia, majd 1918. április 10-én az utolsó hadifogolytranszport is hazatért. Ezzel véget ért a Sipotelében raboskodók kálváriája.

2014. április 7., hétfő

Jókai Mór: A fehér sas (1) Magyar Nyelv - Mondák,regék,mesék

(1) Magyar Nyelv - Mondák,regék,mesék:

Jókai Mór: A fehér sas 

'via Blog this'


Csak ötezer férfi maradt és az asszonyok és a gyermekek Csaba vitéz táborában.

Mint örültek valamennyien, midőn messziről meglátták, hogy jön a vezér egész seregével: ifjak, nők, gyermekek odafutottak eléjük koszorúkkal, lobogókkal s édes öröm mosolyával. Ölelő karokkal siettek a hunok Csaba vitézei elé.

De hogy döbbentek meg, midőn közel értek e halvány alakokhoz, kik nem szólnak, nem felelnek, kik nem ölelik vissza a szerető testvért, nőt, anyát, gyermeket, csak néztek rájok könnytelen szemekkel: egész testök olyan hideg. Maga a vén vezér, Tusa, háromlábú paripáján hogy lovagol, oly szótalan, hogy horkolnak tőle az élő paripák szörnyen.

A nők elvivék magukkal visszatért szeretteiket, leülteték tűzhelyükhöz, ételt, italt adtak nekik, arcaikra csókot, ölükbe csevegő gyermeket. Mindhiába, tűz nem melegíti fel őket, sem bor nedve, sem asszony-csók, sem gyermekhízelgés. Álom le nem csukta szemeiket soha.

- Menjünk ez elveszett helyről - mondá Csaba népeinek: - ti, kikben még a szív dobog, menjetek el azon helyre, ahol anyám sírját hagytátok: települjetek meg ottan. Amennyire azon helyről beláthatni, örökké megmarad ott a hun. Mi többiek visszamegyünk őseinkhez, s eltemetjük egymást ottan.

Nagy sírva útnak indultak az élők, nagy hallgatva a halottak. Ezek közrefogták amazokat, s amint haladt szép csendesen előre a hun nép maradványa, a körüllovagoló hősök csapatjai úgy látszottak a közelből is, mintha a távol ködei feküdnének rajtok, s arcok és vértek homályos kék színbe olvadának össze, mintha nem is a földön járnának, hasonlók a légi tüneményekhez, miknek teste nem vet árnyat, miknek lába nem hagy nyomot, miknek szava érzik inkább, mintsem hallik.

Első reggel, mikor Csaba vitéz fölébredt, egy fehér sas ült sátra fölött, a kitűzött zászló gombján pihenve meg, hosszú, fehér szárnyát alácsüggeszté kétfelől, nagy, sötét, fekete szemeivel az alá s fel járók közé nézett, s akik felnéztek rá, mindnyájának úgy tetszett, mintha e szemeket látta volna már máskor, mintha emlékeznék e sötét, bűbájos pillantásra...

Amint a vezér kilépett sátrából, a fehér saskesely megvillantá fényverő szárnyait, felborzolá testén minden tollát, s elszállt a kopjanyélről, háromszor kiáltva emberihez hasonlatos hangon, mintha mondaná a népnek: énutánam jöjjetek.

A sas kelet felé repült, a nép követte repülését, ha elfáradtak, ő is leszállt, s este, midőn elpihentek, ismét elfoglalá helyét a vezér sátra fölött, ott töltötte az éjszakát: reggel ismét tovarepült, vezetve a hun maradványt erdőkön, puszta rónákon, vizeken keresztül.

Ellenséges földi népek, hallva a hun nemzet esetét, feltámadtak mindenütt Csaba futó népe előtt, hogy a maroknyi menekvő sereget elpusztítsák. Ezek csak a zajt hallották meg útjokban, az előttük vonuló halvány csapat előtt elhullt az ellen, mint a kaszált fű, hozzájuk csak a távoli zivatar hangja hallatszott, s mire odaértek, csak a véres mezőt, s az úton elhullt testeket találták.

Végre a délibábos pusztákon túl magas hegyek emelkedtek a menekvő sereg elé, nagy erdőkkel, nagy folyókkal: ott elveszett Attila népmaradványának útja, erdők, hegyek eltakarták őket: mindig mélyebben hatoltak a vad rengeteg közé, soha nem lakott vidékbe, hol az emberhangot csak az ő ajkaikról ismerte a visszhang.

Hét napig utaztak a rengeteg között a fehér sas röpte után. A hetedik napon leszállt a szent turul egy magas hegy ormán, s a hun maradvány is leszállt ott lováról, mert az a hegy volt Rikának a sírja, és az a hely az örök haza, melyen erős jóslat után világ végeig kell tartani Attila népének.

Itt elpihent a fehér turul örökre, és soha azóta meg nem jelent az a hunok maradványai előtt, jeléül annak, hogy e földről nincsen hova menni.
 –

2014. április 3., csütörtök

Itthon: "Tüntesd el Fenyőt" – Tasnádi terhelő vallomást tett Gyárfás Tamásra - HVG.hu

Itthon: "Tüntesd el Fenyőt" – Tasnádi terhelő vallomást tett Gyárfás Tamásra - HVG.hu:


'via Blog this'

Terhelő vallomást tett Tasnádi Péter Gyárfás Tamásra, a Magyar Úszószövetség elnökére. A bíróságon azt mondta: Gyárfás arra kérte, tüntesse el Fenyőt – számolt be a Pesti Srácok.


A Magyar Úszószövetség elnökére, a korábbi Nap Tv tulajdonosára, Gyárfás Tamásra tett terhelő vallomást Tasnádi Péter a Fenyő-ügy csütörtöki tárgyalásán, ahova az egykori újságírót is tanúként idézték be – jelentette a PestiSrácok.hu tudósítója a bíróságról.

Tasnádi a tárgyaláson azt mondta, hogy Gyárfástól megbízást kapott Fenyő János médiacézár megölésére, beszámolója szerint az úszószövetség elnöke azt mondta neki, hogy "tüntesse el Fenyőt, mert kellemetlen ember, likvidálni kell, meg kell ölni".

Jozef R. elsőrendű vádlott védőjének kérdésére a tanú előadta, hogy a vádlottakat nem ismeri, Fenyő azonban régi ismerőse volt, aki megbízta több feladattal is, és vitájuk nem volt. A megbízással kapcsolatban Tasnádi Péter azt mondta, filmekben látta, hogy kell az ilyet csinálni: a sokmilliós díj felét kérte előre és meg is kapta. Egy ismerősének és az akkori feleségének beszélt is erről, mire ismerőse elkezdett fontoskodni, még terepszemlét is tartott - állította -, de neki esze ágában sem volt a bérgyilkosságot elkövetni, csak a pénzt vette fel. Fenyő megöléséről Las Vegasban értesült, mire nyomban felhívta "megbízóját", hogy kéri a pénz másik felét, és meg is kapta - mondta.

A tanú szerint egyébként a becsapott médiavállalkozónak biztosan nem lehetett köze Fenyő megöléséhez, hiszen akkor nem fizetett volna neki. Ezt leszámítva máig nem tud semmit a gyilkosságról - vallotta. Tasnádi Péter elmondta azt is, szégyelli, hogy "lehúzta" a médiavállalkozót, aki korábban barátja is volt, de ez "olyan magas labda volt, hogy nem lehetett kihagyni".

A tanú előadta, hogy a gyilkosság után felhívták egy mobilszámról és fenyegetően beleüvöltötték a telefonba: "Vico!" (Ennek a médiabirodalomnak a feje volt Fenyő János.) Majd pedig azt üzenték neki, hiába bujkál Amerikában, úgyis ki fogják nyírni. Ezután rendőrismerősei segítségével kinyomoztatta, ki volt a telefonáló. "Beszélgettek" vele, mire a meggondolatlan telefonbetyár "megbetegedett és kórházba került" - mondta.

Tasnádi Péter beszélt arról is, hogy volt felesége korábban a Fenyő-üggyel összefüggésben feltehetően terhelő vallomást tett rá. Ezt abból gondolja, hogy utána az asszony egy évtizedig rendőri védelmet kapott, kommandósok kísérték. Azt is előadta, hogy egy ismert - a tárgyaláson megnevezett - nyomozó korábban megpróbálta rábizonyítani a Fenyő-gyilkosságot.

Tasnádi Péter a tárgyaláson ismertetett korábbi vallomásában nem tagadta, hogy néha megverettek embereket, de "ez nem olyan nagy dolog", gyilkosságról viszont szerinte szó sem volt. Korábbi vallomásában azt is felvetette, hogy minek keveredett volna 30 millióért egy bérgyilkosságba, amikor havonta ennyit keresett "legálisan", és lakása volt Las Vegasban, ahol évről évre hónapokat töltött.

A bíró annyit kérdezett, hogy a médiavállalkozó kizárólagos megbízást adott-e neki vagy "tendereztette a Fenyő-gyilkosságot" a potenciális kivitelezők körében, mire a tanú közölte, hogy ebben az ügyben nem tudott versenytársakról.

A védelem kérésére megidézett, jelenleg más ügyben jogerős szabadságvesztés-büntetését töltő, korábban többször is súlyos bűncselekmények miatt jogerősen elítélt Tasnádi Péter felnyírt punkfrizurával, fegyencruhában, kommandósok kíséretében érkezett a tárgyalóba. Arra a kérdésre, hogy mi a jelenlegi foglalkozása, úgy válaszolt: kisnyugdíjas.

A tárgyalóban sokan nevetve hallgatták a kalandos történetet, amelyet a tanú kedélyesen mosolyogva adott elő. A tárgyalásra megidézték a Tasnádi Péter által megnevezett médiavállalkozót is, de amikor benyitott terembe, a bíró nyomban el is bocsátotta őt azzal, hogy semmi szükség a meghallgatására.

A tárgyaláson ismertették azt is, hogy egy magánszemély beadvánnyal fordult a bírósághoz, amelyben a Fenyő-gyilkosság "megoldását" osztotta meg a hatóságokkal, mire az ügyész jelezte, hogy tapasztalataik szerint a hölgy rendszeresen traktálja a hatóságokat hasonlókkal különböző ügyekben. A tárgyaláson a vádlott, Jozef R. arról beszélt, hogy a Fenyő-gyilkosság kulcsa a szóban forgó médiavállalkozó, és ha a hatóságok erre nincsenek figyelemmel, az azt jelenti, hogy csak bűnbakra van szükségük.

A bíróság meghosszabbította Jozef R. és vádlott-társa előzetes letartóztatását, a döntés fellebbezések hiányában azonnal jogerőre emelkedett.  A büntetőper júniusban folytatódik.

A vád szerint Fenyő János médiavállalkozót, a Vico vállalatcsoport vezetőjét 1998-ban a szlovák állampolgárságú Jozef R. lőtte le géppisztollyal Budapesten. Jozef R. és vádlott-társa tagadja bűnösségét, állításuk szerint a gyilkosság idején nem is voltak Magyarországon.

Fenyő János 1989-ben alapította cégbirodalmát, melyhez halálakor tucatnyi lap tartozott, köztük a Népszava, a Vasárnapi Hírek és a Nők Lapja. Jozef R. egy másik eljárásban a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás gyanúsítottja, az 1980-as években Csehszlovákia egyik leghírhedtebb bűnözőjének számított. 1985-ben egy társával elrabolt egy államtitkárt, a szervezet bűnözéssel és a titkosszolgálatokkal is kapcsolatba hozták, vádolták azzal is, hogy megölte az egykori szlovák államfő, Michal Kovác fiának elhurcolásában koronatanúként számításba vehető Robert Remiást.

Az ügyről további részleteket itt olvashat.

1.)
http://hvg.hu/itthon/20130709_Fenyougy_kallodo_bizonyitek_tobb_verzio
"A terjeszkedésre szükség is volt, mert – mint a Wikipedia is emlékeztet rá – az amerikai filmstúdiók nem nézték el tovább, hogy alkotásaikat Magyarországon engedély nélkül forgalmazzák, ezért beperelték a Vico Rt.-t. Nyertek is: három évig tartó pereskedés után a céget arra kötelezték, hogy fizessen százezer dollárt, illetve hagyja abba a jogtalan kazettaforgalmazást. Fenyő János ezután az elektronikus médiában szerette volna megvetni a lábát, létrehozta a Stáb Tv-t, amelyen keresztül érdekeltséget szerezve a Nap Tv-ben is. Fenyő ismerősei, alkalmazottai szerint nehéz természetű ember volt, nem tűrt ellentmondást, sokszor volt indulatos. A magyar társasági élet gyakori szereplője lett, számos fotón örökítették meg például Demszky Gáborral, Pintér Sándorral, Friderikusz Sándorral, Horn Gyulával vagy Csintalan Sándorral ."
http://konteo.blogrepublik.eu/2011/02/22/a-fenyo-gyilkossag/
2.)
http://hvg.hu/itthon/20120726_kovacs_lajos_interju
"Névjegy
A ma már nyugalmazott rendőr ezredes, a Rendőrtiszti Főiskolán is oktató Kovács Lajos az elmúlt évtizedekben számos nagy port kavart emberölés nyomozásában (például Farkas Helga, Pándi András, Szlávy Bulcsú ügye) vett részt. A kétezres évek közepétől a Nemzeti Nyomozó Iroda – megoldatlan emberölései után kutakodó – "döglött ügyek" osztályának nyugalmazott vezetője volt, ahonnan 2010-ben azért távolították el, mert egy könyvben leplezte le, milyen hibákat követett el a rendőrség a 2002 májusában nyolc emberéletet követelő móri rablógyilkosság nyomozásakor. Kovács Lajos neve legutóbb Bándy Kata meggyilkolásakor bukkant fel a sajtóban, miután a tapasztalt exrendőr tanácsadóként segítette az ügyben nyomozó pécsi zsaruk munkáját."

2014. március 29., szombat

Mobile Survey - VIGYÁZAT SOKBA KERÜL!

Mobile Survey:

'via Blog this'

A kép alatti szövegben többek között ez olvasható:

Bejelentkezés (kizárólag feliratkozott felhasználóknak) | Felhasználási feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Játékszabály
Az ibrainer.net egy előfizetéses szolgáltatás. 3 SMS-t kapsz hetente, amelynek díja 960 Ft/SMS. Minden kézbesített SMS 2 kredittel növeli az iBrainer egyenleget a honlapon. Az iBrainer-szolgáltatásra történő sikeres regisztrációt és a tagdíj sikeres befizetését követően a egy SMS-ben kapod meg az iBrainer-honlaphoz szükséges jelszót: hu.ibrainer.net A honlap asztali és mobil böngészőkkel is kompatibilis (adatszolgáltatási díjat számolhatnak fel). Az előfizetés bármikor megszakítható, ehhez egy SMS elküldésére van szükség a STOP OK a 0691338883 számra.



Döbrentei Kornél Hír - Érték - Hatos Csatorna

„Van egy közös szenvedélyünk, Magyarország”

„Van egy közös szenvedélyünk, Magyarország”:


'via Blog this'
Isten éltesse a nemzetet! – zárta felszólalását a VMSZ elnöke.
Pásztor István beszéde a Fidesz-KDNP nagygyűlésén
Pásztor István beszéde a Fidesz-KDNP nagygyűlésén


Joseph Daul sok sikert kívánt április 6-ára. „Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – búcsúzott magyarul az Európai Néppárt elnöke.
Joseph Daul beszéde a Fidesz-KDNP nagygyűlésén
Joseph Daul beszéde a Fidesz-KDNP nagygyűlésén

14:48
A provokátorok összecsomagoltak az Andrássy út Deák tér felőli végénél, és szétszéledtek, a Békemenet vége pedig most érkezik oda.

Elindult a Kossuth térről a Békemenet – bejelentkezés 14 órakor
Elindult a Kossuth térről a Békemenet – bejelentkezés 14 órakor

14:38
A provokátorok között egy Szolidaritás-pólós embert is látunk, ő a kép közepén áll, úttörő-egyenruhára hajaz a beöltözése. Ezekben a percekben kezdik bontani a maguk színpadját.


14:26
Képen a provokátorok, most éppen a Fel vörösök, proletárok! című mozgalmi dal van napirenden. Mellettük kanyarodik el a Békemenet az Andrássyra.

  • 14:16
    Széles Gábor a Békemenet elején mikrofont vett a kezébe, és azt monda az Április 4-ről szóljon az ének című nótát éneklők felé (vélhetően provokátorok), hogy reméli, ők vasárnap a balliberálisok néhány száz fős rendezvényén is ott lesznek.




2014. március 28., péntek

Felmentették Szilvásy Györgyöt | Híradó

Felmentették Szilvásy Györgyöt | Híradó:

'via Blog this'

Felmentette első fokon Szilvásy György volt titokminisztert a hivatali visszaélés vádja alól az UD Zrt.-ügyben pénteken a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet nem jogerős.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint 2008 őszén, az UD Zrt.-ügy kipattanásakor a Gyurcsány-kormány titokminisztere jelentős érdeksérelmet okozott az érintetteknek és hivatali visszaélést követett el egyes - politikai szálakat szükségtelenül hangsúlyozó - lejárató célzatú nyilatkozataival, valamint Kövér László, illetve Demeter Ervin fideszes politikusok, korábbi titokminiszterek és az UD Zrt. biztonsági cég egyik vezetője közti telefonbeszélgetések lehallgatási anyagának a parlament nemzetbiztonsági bizottsága tagjai számára történő hozzáférhetővé tételével.

Szilvásy György az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Az elsőfokú bíróság 2012 áprilisában első fokon bűncselekmény hiányában felmentette, akkor még a személyes adattal visszaélés vádja alól. Az ügyészi fellebbezés folytán másodfokra került ügyben azonban 2013 januárjában hatályon kívül helyezték a felmentő rendelkezést, és új eljárást rendeltek el, amelyben már hivatali visszaélés volt a vád. Két hónapja perbeszédében az ügyész felfüggesztett börtönt, a védő felmentést kért.
Pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék ismét bűncselekmény hiányában mondta ki Szilvásy felmentését. A vádlott és védője tudomásul vette a döntést, az ügyészség azonban ismét fellebbezett, így ez a döntés sem jogerős, a több mint fél évtizeddel ezelőtti események miatt indult büntetőper az ítélőtáblán folytatódik másodfokon.Az ítélet egy részét államtitok miatt zárt ajtók mögött hirdette ki a bíróság.
A nyilvános szóbeli indoklás szerint a bíróság egyrészt vizsgálta Szilvásy György nemzetbiztonsági bizottságnak nyújtott tájékoztatását, másrészt a nagy nyilvánosságnak szánt közléseit. Az eljárás adatainak ismertetése során elhangzott, hogy 2008 elején eredetileg azért kezdtek vizsgálódni a titkosszolgálatok, mert a kormányzati informatikai gerinchálózattal összefüggésben idegen, esetleg ellenséges titkosszolgálati tevékenységre, kémszoftverekre utaló információk birtokába jutottak. Ennek felderítése során mellékszálként merültek fel olyan adatok, amelyek szükségessé tették az UD Zrt. vezetőinek megfigyelését, akik korábban a titkosszolgálatoknál dolgoztak magas beosztásokban. Ezeknek az engedéllyel végzett megfigyeléseknek az eredményeként derült fény arra, hogy Horváth József, az UD Zrt. vezetője kapcsolatot tart Kövér László és Demeter Ervin fideszes, akkori ellenzéki politikusokkal, akik korábban titokminiszterek voltak.
A Horváth József és Demeter Ervin közti telefonbeszélgetésekben hangzott el, milyen külföldi útjai voltak Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójának, ami egyébként szolgálati vagy államtitok. A többi között ezekről az összefüggésekről tájékoztatta Szilvásy György a parlament nemzetbiztonsági bizottságát. Ezzel kapcsolatban a bíróság azt állapította meg, hogy a miniszternek joga és egyúttal törvényi kötelezettsége is volt az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztatni, és a részletes tájékoztatás keretében a hangfelvételeket tartalmazó CD-t, illetve prezentációs anyagot is jogszerűen adta át a bizottsági tagoknak.
A vádbeli adattovábbítás az ügyészségi állásponttal ellentétben szükséges, törvényes, indokolt és célhoz kötött volt, így e vonatkozásban bűncselekmény, a vádbeli hivatali visszaélés megállapítására nem ad alapot - hangsúlyozta szóbeli indoklásában a bíró.
Szilvásy György sajtónyilatkozatairól szólva a bíró megjegyezte: becsület csorbítására alkalmas lehet, ha valakiről azt állítják, hogy törvénytelenségeket elkövető szervezettel tart kapcsolatot. Ám a bíró megítélése szerint a nyilvánosságot nem elsősorban Szilvásy György, hanem közéleti vitapartnere, Demeter Ervin vonta be az ügy kezelésébe, ezt követően pedig egy politikai vita bontakozott, amelyben a vádlott csupán saját, vitapartnere által megkérdőjelezett szavahihetőségét kívánta alátámasztani.
A közszereplők az ilyen vitákban - ahogy arra az Alkotmánybíróság több határozatában is rámutatott - többet kötelesek tűrni, részben a közügyek szabad megvitatásához fűződő érdek miatt, részben pedig azért, mert a közszerepelők a nyilvánosságot maguk is alakítják, használják, és így hatékonyabban tudják magukat megvédeni, mint mások.
Péntek reggel, az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán Szilvásy György bírálta az ügyészség tevékenységét. Álláspontja szerint a vádhatóság kettős mércét alkalmazott, amikor például meg sem indította az eljárást a súlyos bűncselekményekkel vádolt Portik Tamás és Laborc Sándor közti találkozó hangfelvételének nyilvánosságra hozása kapcsán, ugyanakkor jelen ügyben Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét hangfelvételek nyilvánosságra hozása miatt vádolják évek óta. "Engem még ennél is kevesebbért, a CD-k C típusú átvilágításon átesett bizottsági tagoknak történő kiosztásáért" - fűzte hozzá.
Szilvásy György álláspontja szerint a vádhatóság kettős mércét alkalmaz: az ügy egyik tanúként meghallgatott sértettje például valótlanságokat állított, és ennek nem lett következménye, mint ahogy annak sem, hogy róla a nyilvánosság előtt valótlanságokat állítottak. Sérelmezte azt is, hogy az ügyészség még csak kísérletet sem tett az ő állításainak vizsgálatára, értékelésére.
Az ügyészség az UD Zrt.-ügyben eredetileg Szilvásy György mellett Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság akkori szocialista alelnöke, Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke és párttársa, Herényi Károly ellen is vádat emelt. Eddig egyedül Tóth Károly esetében jogerős a felmentés. Dávid Ibolya és Herényi Károly vonatkozásában néhány hete kezdődött el a megismételt elsőfokú büntetőper.

Így élte túl Gyurcsány?

Így élte túl Gyurcsány?:

'via Blog this'

Hangfelvételek bizonyítják, hogy vezető szocialista politikusok szivárogtatták ki az őszödi beszédet, Eduardo Rózsa-Flores közreműködésével – erről Zuschlag János beszélt a Célpontnak. Zuschlag úgy tudja, ezeknek a hanganyagoknak nincs nyoma a titkosszolgálatoknál, mivel azt valaki még a szocialista kormányok alatt eltüntette. A börtönből néhány hónapja szabadult politikus szerint a hangfelvételek létezéséről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is tudott, így zsarolta az ellene szervezkedő szocialista vezetőket, hogy biztosítsa saját politikai túlélését.

„Én úgy tudom, hogy egyértelmű hangfelvételek bizonyítják azt, hogy vezető szocialista politikusok adták ki a balatonőszödi beszédet, itt nyilván Kiss Péter, Szekeres Imre, Szili Katalin és Baja Ferenc neve merül föl” – mondta el a Célpontnak Zuschlag János. A börtönből néhány hónapja szabadult politikus azt állítja: a hangfelvételek létezéséről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is tudott.

„Úgy tudom, hogy vannak arról hangfelvételek, hogy Rózsa-Floresszel ezek az emberek kapcsolatban álltak, van arra vonatkozó információ is, hogy Rózsa-Flores jelentős pénzeket kért volna ezért, és volt olyan szocialista politikus, aki azt mondta, hogy fizessenek neki, de vannak olyan hírek is, hogy Gyurcsány Ferenc ezzel pontosan tisztában volt, és ezen beszélgetések hanganyagával sakkban tartotta azokat az ellene szervezkedő szocialista politikusokat, akik 2006 után mindent megtettek annak érdekében, hogy Gyurcsány Ferencet leváltsák a miniszterelnöki székből” – fogalmazott Zuschlag.
Zuschlag: Gyurcsány ezzel zsarolta párttársait
Zuschlag: Gyurcsány ezzel zsarolta párttársait

Gyurcsány Ferenc a hangfelvételekre vonatkozó kérdéseinket elhárította, mondván, nincs beszélő viszonyban televíziónkkal. Szövetségeséhez hasonlóan a Keszthelyen kampányoló Mesterházy Attila sem akart nyilatkozni. „Hülyeségekkel nem foglalkozom” – mondta. Mesterházy Attila arra sem válaszolt, hogy az újabb fejleményeknek lesz-e következménye a párton belül.

A megnevezett politikusok közül három még mindig az MSZP tagja, Szili Katalin viszont már 2010-ben kilépett a pártból. Volt politikustársaihoz hasonlóan ő is tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz. Hasonló kijelentése miatt már személyiségi jogi pert is indított a Szegedi Törvényszéken Szabó Bálint ellen. Az egykori DK-s aktivista volt az, akinek egy korábbi nyilatkozatából lehetett arra következtetni: Szekeres Imre és Baja Ferenc mellett a volt házelnök is részt vett a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra hozatalában. „Én ebben már mindent elmondtam, peres eljárás van folyamatban, soha nem is volt közöm ehhez a történethez” – nyilatkozta. 

Zuschlag úgy tudja: a hanganyagoknak már nincs nyoma a titkosszolgálatoknál. Azt ugyanis valaki még a szocialista kormányok alatt eltüntette. Szilvásy György a Gyurcsány-kormány titokminisztere volt, mégis azt állítja: nem ismeri az aktát. Így azt sem tudta megmondani, hogy azok hiányosak-e. 

A Népszabadság korábban 22 dokumentum eltűnéséről írt az őszödi-dossziéból, amit az Alkotmányvédelmi Hivatalban őriztek. A Belügyminisztérium az ügyben fegyelmi eljárást rendelt el.

Szabó Bálint: MSZP-vezérek az őszödi kiszivárogtatásban

Szabó Bálint: MSZP-vezérek az őszödi kiszivárogtatásban:

'via Blog this'

Több hangfelvétel is bizonyítja vezető szocialista politikusok részvételét az őszödi beszéd kiszivárogtatásában – erősítette meg Zuschlag szavait Szabó Bálint, a Demokratikus Koalíció volt tagja.


A Hír TV Magyarország élőben című műsorában közölte: a hang- és képanyagokat ügyvédi letétbe helyezte és a jövő héten a Szili Katalin által ellene indított perben fogja felhasználni. Szabó Bálint azt mondja: a felvételeken nemcsak Szili Katalin, Baja Ferenc, Szekeres Imre, illetve Kiss Péter beszélnek, hanem más szocialista politikusok is. Az interjúban arra is kitért: az elmúlt időszakban több, a baloldali összefogás listáján vezető helyen lévő politikus megpróbálta rávenni arra, hogy a választási kampány miatt hallgasson.
– Ezúton is üzenném azoknak, akik az elmúlt napokban arra kértek, hogy lehetőleg a választási kampányban jelentsek beteget és ne vegyek részt a peren, szóval részt fogok venni a peren, és amennyiben szükséges lesz, az összes hangfelvételt nyilvánosságra fogom hozni – mondta a Hír TV-ben Szabó Bálint.
Szabó Bálint: MSZP-vezérek az őszödi kiszivárogtatásban
Szabó Bálint: MSZP-vezérek az őszödi kiszivárogtatásban
Tekintse meg a teljes beszélgetést!
Magyarország élőben – Fejlemények Őszöd-ügyben

„Szocialista bűnregény”: nem a Simon-üggyel kezdődött

„Szocialista bűnregény”: nem a Simon-üggyel kezdődött:

'via Blog this'

Lendvai Ildikó azt állítja, hogy csak a Simon-ügy kirobbanása után hallott Welsz Tamásról. Szilvásy György nem akart nyilatkozni arról, hogy vizsgálták-e Welsz Tamás szerepét az őszödi beszéd ügyében. Közben a Fővárosi Törvényszék szóvivője megerősítette, hogy a Simon-ügy azóta elhunyt kulcsfigurája 2006 előtt majdnem egymilliárd forint személyijövedelemadó-tartozást halmozott fel, és emiatt vádat is emeltek ellene.

A Népszabadság információi szerint 2006 májusában Welsz Tamás volt a hangmérnök a balatonőszödi kormányüdülőben. A lap azt is írja, hogy az MSZP megbízásából rögzítette a frakcióülésen elhangzottakat. Gyurcsány Ferenc volt titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt azonban hiába kérdeztük Welsz Tamás szerepéről. Pedig a Népszabadság szerint Welsz Tamást már akkor, 2006-ban kihallgatta a titkosszolgálat. A lap úgy tudja, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezésére az APEH is vizsgálódott a férfinél, mert túl nagy lábon élt.
A Fővárosi Törvényszék szóvivője megerősítette, hogy később vádat is emeltek Welsz ellen adócsalás miatt. „A Fővárosi Főügyészség emelt vádat 2012 novemberében Welsz Tamással szemben négyrendbeli adócsalás bűntette miatt. A vád szerint mindösszesen 715,5 millió forint személyi jövedelemadó megfizetésének nem tett eleget a 2003–2006-os években. Ez a fizetési kötelezettség üzletrész eladásából, ingatlaneladásokból, illetve jövedelemből származott” – mondta el Póta Péter.
„Szocialista bűnregény”: nem a Simon-üggyel kezdődött
„Szocialista bűnregény”: nem a Simon-üggyel kezdődött
Az MSZP sajtófőnökétől hiába kértünk interjút az ügyben, levelében mindössze annyit közölt, hogy a Népszabadságban közölt információk nem felelnek meg a tényeknek.
Az MSZP akkori frakcióvezetője, Lendvai Ildikó is azt állítja, hogy nem ismerte az azóta elhunyt Welsz Tamást, aki bissau-guineai útlevélhez segítette Simon Gábort, az MSZP nemrég megbukott elnökhelyettesét. „Se korábban, se később nem ismertem. A nevével először a Simon-ügy kapcsán találkoztam” – fogalmazott.

„Tovább bonyolódik a szocialista bűnregény”

„Azt látjuk, hogy egyre tovább bonyolódik ez az egészen borzasztó szocialista bűnregény” – fogalmazott Kocsis Máté az újabb fejleményekkel kapcsolatban. A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint egyértelmű, hogy a szocialisták és Welsz Tamás kapcsolatai nem a Simon-üggyel kezdődtek.
„Az is világosan látszik, hogy Gyurcsány Ferenctől sem független ez az ügy, hiszen mint az őszödi ügy főszereplőjének tudomása kellett hogy legyen erről. Hogy ez kiderült, semmi mást nem jelent, pusztán annyit, hogy egyre több és több kérdésre kell választ adniuk a Gyurcsány-koalíció politikusainak” – fogalmazott Kocsis Máté.
Hozzátette, tudna válaszolni arra a kérdésre, hogy Welsz Tamás kapcsolatban állt-e a nemzetbiztonsági hivatallal, de államtitkot sértene, ha elárulná.