Felmentették Szilvásy Györgyöt | Híradó

Felmentették Szilvásy Györgyöt | Híradó:

'via Blog this'

Felmentette első fokon Szilvásy György volt titokminisztert a hivatali visszaélés vádja alól az UD Zrt.-ügyben pénteken a Fővárosi Törvényszék. Az ítélet nem jogerős.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint 2008 őszén, az UD Zrt.-ügy kipattanásakor a Gyurcsány-kormány titokminisztere jelentős érdeksérelmet okozott az érintetteknek és hivatali visszaélést követett el egyes - politikai szálakat szükségtelenül hangsúlyozó - lejárató célzatú nyilatkozataival, valamint Kövér László, illetve Demeter Ervin fideszes politikusok, korábbi titokminiszterek és az UD Zrt. biztonsági cég egyik vezetője közti telefonbeszélgetések lehallgatási anyagának a parlament nemzetbiztonsági bizottsága tagjai számára történő hozzáférhetővé tételével.

Szilvásy György az eljárás során mindvégig ártatlanságát hangoztatta. Az elsőfokú bíróság 2012 áprilisában első fokon bűncselekmény hiányában felmentette, akkor még a személyes adattal visszaélés vádja alól. Az ügyészi fellebbezés folytán másodfokra került ügyben azonban 2013 januárjában hatályon kívül helyezték a felmentő rendelkezést, és új eljárást rendeltek el, amelyben már hivatali visszaélés volt a vád. Két hónapja perbeszédében az ügyész felfüggesztett börtönt, a védő felmentést kért.
Pénteken kihirdetett elsőfokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék ismét bűncselekmény hiányában mondta ki Szilvásy felmentését. A vádlott és védője tudomásul vette a döntést, az ügyészség azonban ismét fellebbezett, így ez a döntés sem jogerős, a több mint fél évtizeddel ezelőtti események miatt indult büntetőper az ítélőtáblán folytatódik másodfokon.Az ítélet egy részét államtitok miatt zárt ajtók mögött hirdette ki a bíróság.
A nyilvános szóbeli indoklás szerint a bíróság egyrészt vizsgálta Szilvásy György nemzetbiztonsági bizottságnak nyújtott tájékoztatását, másrészt a nagy nyilvánosságnak szánt közléseit. Az eljárás adatainak ismertetése során elhangzott, hogy 2008 elején eredetileg azért kezdtek vizsgálódni a titkosszolgálatok, mert a kormányzati informatikai gerinchálózattal összefüggésben idegen, esetleg ellenséges titkosszolgálati tevékenységre, kémszoftverekre utaló információk birtokába jutottak. Ennek felderítése során mellékszálként merültek fel olyan adatok, amelyek szükségessé tették az UD Zrt. vezetőinek megfigyelését, akik korábban a titkosszolgálatoknál dolgoztak magas beosztásokban. Ezeknek az engedéllyel végzett megfigyeléseknek az eredményeként derült fény arra, hogy Horváth József, az UD Zrt. vezetője kapcsolatot tart Kövér László és Demeter Ervin fideszes, akkori ellenzéki politikusokkal, akik korábban titokminiszterek voltak.
A Horváth József és Demeter Ervin közti telefonbeszélgetésekben hangzott el, milyen külföldi útjai voltak Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójának, ami egyébként szolgálati vagy államtitok. A többi között ezekről az összefüggésekről tájékoztatta Szilvásy György a parlament nemzetbiztonsági bizottságát. Ezzel kapcsolatban a bíróság azt állapította meg, hogy a miniszternek joga és egyúttal törvényi kötelezettsége is volt az Országgyűlés illetékes bizottságát tájékoztatni, és a részletes tájékoztatás keretében a hangfelvételeket tartalmazó CD-t, illetve prezentációs anyagot is jogszerűen adta át a bizottsági tagoknak.
A vádbeli adattovábbítás az ügyészségi állásponttal ellentétben szükséges, törvényes, indokolt és célhoz kötött volt, így e vonatkozásban bűncselekmény, a vádbeli hivatali visszaélés megállapítására nem ad alapot - hangsúlyozta szóbeli indoklásában a bíró.
Szilvásy György sajtónyilatkozatairól szólva a bíró megjegyezte: becsület csorbítására alkalmas lehet, ha valakiről azt állítják, hogy törvénytelenségeket elkövető szervezettel tart kapcsolatot. Ám a bíró megítélése szerint a nyilvánosságot nem elsősorban Szilvásy György, hanem közéleti vitapartnere, Demeter Ervin vonta be az ügy kezelésébe, ezt követően pedig egy politikai vita bontakozott, amelyben a vádlott csupán saját, vitapartnere által megkérdőjelezett szavahihetőségét kívánta alátámasztani.
A közszereplők az ilyen vitákban - ahogy arra az Alkotmánybíróság több határozatában is rámutatott - többet kötelesek tűrni, részben a közügyek szabad megvitatásához fűződő érdek miatt, részben pedig azért, mert a közszerepelők a nyilvánosságot maguk is alakítják, használják, és így hatékonyabban tudják magukat megvédeni, mint mások.
Péntek reggel, az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán Szilvásy György bírálta az ügyészség tevékenységét. Álláspontja szerint a vádhatóság kettős mércét alkalmazott, amikor például meg sem indította az eljárást a súlyos bűncselekményekkel vádolt Portik Tamás és Laborc Sándor közti találkozó hangfelvételének nyilvánosságra hozása kapcsán, ugyanakkor jelen ügyben Dávid Ibolyát, az MDF egykori elnökét hangfelvételek nyilvánosságra hozása miatt vádolják évek óta. "Engem még ennél is kevesebbért, a CD-k C típusú átvilágításon átesett bizottsági tagoknak történő kiosztásáért" - fűzte hozzá.
Szilvásy György álláspontja szerint a vádhatóság kettős mércét alkalmaz: az ügy egyik tanúként meghallgatott sértettje például valótlanságokat állított, és ennek nem lett következménye, mint ahogy annak sem, hogy róla a nyilvánosság előtt valótlanságokat állítottak. Sérelmezte azt is, hogy az ügyészség még csak kísérletet sem tett az ő állításainak vizsgálatára, értékelésére.
Az ügyészség az UD Zrt.-ügyben eredetileg Szilvásy György mellett Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság akkori szocialista alelnöke, Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke és párttársa, Herényi Károly ellen is vádat emelt. Eddig egyedül Tóth Károly esetében jogerős a felmentés. Dávid Ibolya és Herényi Károly vonatkozásában néhány hete kezdődött el a megismételt elsőfokú büntetőper.