Lánchíd Rádió
Kulissza
Egy „elfeledett igazságtalanságról”
Adás: hétfő 12.30 és 18.30
Szerkesztő-műsorvezető: Halász-Szabó Miklós
E-mail cím: kulissza@lanchidradio.hu
Újabb puszító vulkánkitörés fenyegeti Európát
http://www.nograd24.hu/ujabbpusztitovulkankitoresfenyegetieuropat
Kitört vasárnap este az egyik legaktívabb indonéz tűzhányó, a Ternate szigetén magasodó Gamalama vulkán, s lávaömlése, hamueregetése ezreket kényszerített menekülésre körzetéből.
Az 1715 méteres tűzhányó kitörése az első jelentések szerint nem követelt áldozatokat. A sziget lakosságát arra szólították fel, hogy viseljen maszkokat, s egyelőre zárva tart a helyi, Sultan Babullah repülőtér is, hiszen a tűzhányó két kilométer magasba lövelli a hamut. A kezdeti pánik után sokan visszatértek házaikba, noha erős kitörésről van szó, a második legmagasabb riasztási fokozat van érvényben a körzetben.
Forrás: MTI / HÍR PORT 24
Kisebb pánikot keltett, amikor az utóbbi két napban az olasz Országos Geológiai és Vulkanológiai Intézet (Ingv) földrengésmérő műszereket állított fel Rotonda, Orsomarso, Castelluccio és Santa Domenica Talao településén. Az olasz csizma orrában már az év első négy hónapjában intenzív szeizmológiai tevékenységet mértek. Novemberben a rezgések huszonhét alkalommal lépték túl a Richter-skála szerinti kettes erősséget.
Az itt élők nem tudják elfelejteni Enzo Boschinak, a geológiai intézet volt elnökének 1999-ben tett kijelentéseit, miszerint harminc éven belül pusztító földrengés rázza meg Dél-Olaszországot. Boschi szerint a helyszín nem a calabriai Reggio és nem a szicíliai Messina városa lesz, ahol már 1908-ban 7,2-es földrengés rombolt.
Calabriában utoljára 1998-ban volt földrengés egy áldozattal. A sajtó emlékeztetett arra, hogy a 8102 olasz önkormányzati település negyvenöt százaléka számít földrengésveszélyesnek, ez az arány Itália déli részén jóval magasabb, hetven százalékos. Az utóbbi száz évben Olaszországban százhúszezren haltak meg földrengésben (nyolcvanezren 1908-ban). Negyven év alatt száz milliárd eurót költöttek földrengés utáni újjáépítésre.
Rating: | ★★★★★ |
Category: | Other |
A tomboló szélvihar fákat és villanyoszlopokat döntött ki, fennakadást okozott a közlekedésben, épületeket rongált meg.
Több mint 350 ezer háztartásban van áramkimaradás csütörtökön Los Angelesben.
Az amerikai nagyváros nemzetközi repülőterén egyórás volt az áramkimaradás, s emiatt mintegy kéttucat kereskedelmi járatott kellett átirányítani más légikikötőkbe, de az áramszolgáltatás helyreállítása után is több járat késett. Sok iskolában nem volt tanítás. A kidőlő fák épületeket, gépkocsikat rongáltak meg.
(Fotó: MTI/EPA/PAUL BUCK)
Los Angeles megyében rendkívüli állapotot vezettek be, ami lehetővé teszi az állami és szövetségi hatóságoknak a hatékony kárfelszámoláshoz szükséges segítségnyújtás megadását.
A szélvihar más területeken is pusztított, így Utah államban, ahol 55 ezer lakos maradt áramszolgáltatás nélkül. Az erős oldalszél felborított tíz pótkocsis traktort Salt Lake City közelében.
http://varaljaszovetseg.hu/h166.html
2011. december 1.
A Váralja Szövetség elsősorban a rekonstrukciót és a historizmus szellemében megfogant beavatkozásokat fogja támogatni és javasolni Várnegyed Koncepciójában. A Királyi Palota kupolájának, homlokzatának és számos belső terének, az "államigazgatási negyed" legtöbb palotájának és a Várnegyed még további néhány emblematikus épületének helyreállítását szeretnénk elérni a következő 25 évben. Szervezetünk javaslati csomagjával rész vesz a Várnegyed hosszú távú fejlesztésének vitájában.
Ma tartotta meg első ülését a külön erre a célra létrehozott, szervezetünk építész hallgatóiból, műemlékvédőiből és helybéli tagjaiból álló Várnegyed Bizottsága. Több mint félszáz javaslati pontot tárgyaltunk meg. Nagy munkában vagyunk, amelynek oka az, hogy a kormány nemrégiben döntött a budai Várnegyed 25 éves fejlesztési tervének kidolgozásáról.
Már látszik annak a koncepciónak a váza, amelyet javaslatként a döntéshozók irányába fogunk továbbítani. "A budai Vár nem egy lokális kérdés, ez az egykori Magyar Királyság lüktető szíve. Ezt a helyzetet ennek megfelelően, méltósággal és végtelen alázattal kell kezelni" - állapodtak meg bizottsági tagjaink.
Támogatni fogjuk a szocializmusban barbár módon átépített Királyi Palota rekonstrukcióját, a Hauszmann Alajos-féle homlokzat helyreállítását. (Képünk fent: a Királyi Palota egykor és a mai, kommunista külsővel.) Néhány belső teret, így a Nagy Tróntermet, a Báltermet vagy éppen a Várkápolnát (Szent Jobb-kápolna) is helyreállítanánk.
Képünkön a Bálterem látható. A budai Királyi Palotát az akkori világ mint "magyar Versaillest" ismerte - ez azonban mind a kommunista kultúrpolitika áldozatává vált
Támogatjuk továbbá a Mária Magdolna-templom, az egykori minisztériumok, a Teleki-palota, a Koronaőrség, a Királyi Lovarda és az Istállópalota helyreállítását is. Terveink között számos újdonság szerepel, így az egykori tabáni óriásszökőkút - egy igazi turistalátványosság - újjáépítése (lásd lent), vagy éppen az Ördög-árok nevű budai patak medrének "kiszabadítása" is.
Még nincs minden kérdésben végső döntésünk. Legközelebbi szemináriumunkat egyenesen a helyszínen, a Várnegyedben fogjuk megtartani. A Várnegyed Bizottság munkáját egy harmadik ülésen fogja befejezni, várhatóan két hét múlva. Ez az alkalom egy lakossági fórum keretében fog lezajlani, ahol az érdeklődők javaslatát is figyelembe fogjuk venni.
Váralja Szövetség ©
!
http://varaljaszovetseg.hu/h163.html
2011. november 22.
Lebontás alatt álló házsor Szabadka történelmi belvárosának peremén - ilyen és hasonló képek sokkolták a Váralja Szövetség és az FME csapatát szakmai kirándulásán, amelynek legfőbb küldetése egy helyzetjelentés és a teljes szabadkai örökségvédelmi regiszter elkészítése volt. Szerencsére nem csak rosszat láttunk: a helyi magyarok nagyon kedvesek és van még bőven menthető érték Szabadkán.
ovember 19-én indultunk a hajnali órákban Budapestről Szabadkára azzal a céllal, hogy szakmai szemmel is megismerjük az utóbbi időben a bontásokról elhíresült délvidéki várost. Bebizonyosodott, hogy a szabadkai városrombolás "legendája" valóság, csupán árnyaltabb, mint ahogyan azt elképzeltük. Petíciónk és fellépésünk indokolt és jogos volt, így a folytatás mellett döntöttünk.
(Egy lerombolt szecessziós épület a Városházától nem messze)
Bár végig borongós volt az időnk, kivételes mennyiségű felvételt készítettünk a város régi épületeiről. A több ezer fotó feldolgozása zajlik jelenleg - néhány héten belül elkészítjük a város digitális örökségvédelmi regiszterét, amit az internetre is fel kívánunk tölteni. (Kép lent: egy lebontott régi ház helyére tervezett - még meg nem épült - tömb. Háttérben a városháza tornya.)
Szerb sovinizmus és magyar korrupció
A helyi lakossággal való személyes találkozás mellett tárgyalást folytattunk a délvidéki magyarság egyik érdekképviseletével, a VMDP (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) helyi vezetőivel és alelnökével, Sepsey Csabával. A találkozó során a VMDP képviselői rávilágítottak arra, hogy a városrombolás nem új jelenség Szabadkán, hanem egy évtizedek óta zajló folyamat, amely jelenleg a válság miatt ideiglenesen szünetel. Sepsey Csaba a hibák legfőbb felelősének Kasza Józsefet, Szabadka korábbi magyar polgármesterét nevezte meg. "A szerb sovinizmus és a korrupt magyar városvezetés kapzsisága találkozott, gátlástalan maffia és az ingatlanbefektetői lobbi kíséretében" - jelentette ki az alelnök, majd hozzátette: a legnagyobb veszélyben a Zsolnay kerámiás szökőkút van, amit a városvezetés le kíván bontani. Ebben a mi segítségünkre is számítanak.
Több száz lakatlan épület
Látogatásunk során a teljes 1920 előtt kialakult városterületet bejártuk. Itt nemcsak már lebontott, ill. éppen bontás alatt lévő házakkal találkoztunk, hanem százas nagyságrendben találtunk lakatlan, többnyire földszintes, a szabadkai városkép szempontjából pótolhatatlan régi épületeket. Ezekre általában a tapasztalat szerint a bontás vár.
A rossz állapotú házak legtöbbje a szűken vett belváros közvetlen környezetében, műemlék jellegű területen található. Sajnos ezeket az épületeket semmi sem védi.
Lakóparkok és megalománia
Az a feltételezés is kiállta a valóság próbáját, miszerint a szabadkai városrombolás etnikai vonzattal is bír egyben. A már felépített balkánias ízlésű, a városképtől idegen, öt-hatemeletes lakóparkok létrejötte a szerb nemzetiségű lakosság számarányának növekedését mozdította el az utóbbi évtizedekben.
Ez a megalomán építkezési láz - amely most a válság miatt őrlángon várja a konjunktúrát - nem csupán nemzetiségi problémákat vet fel, hanem eleve a város léptékeitől teljesen idegen. A szabadkai városrombolás tényét bizonyítja, hogy idén épült lakóparkokkal is találkoztunk. (Képünkön lent: a Raichle Ferenc egyik korai szecessziós alkotása helyére épített ötemeletes tömb homlokzatán az évszám: 2011.)
A panamák királya: a Népszínház
Magyarország második legrégebbi színháza volt a szabadkai. Százötven évet megélt, mire a korábbi (magyar) városvezetés a lerombolása mellett döntött. A régi színház lerombolása sem volt botrányoktól mentes, az új - hatalmas - üvegpalota pedig már soha sem lesz kész: betontorzóként éktelenkedik a szecessziós városháza szomszédságában. Jelenleg az átterveztetésével foglalkoznak a városvezetők.
A Népszínház sorsára juthat a Zsolnay szökőkút is. A jelenlegi városvezetés beázásra hivatkozva bontaná el a műemléki értékű építményt. A Váralja Szövetség - a VMDP kérésére - elsődleges prioritásnak tekinti a szökőkút megmentését.
Szabadka hemzseg az örökségvédelmi értékektől
Tájékoztatásunkhoz az is hozzátartozik, hogy nem csak az egykori épületek hűlt helyét, az éppen zajló rombolásokat és a kiürített házakat láttuk, hanem megállapítottuk a belváros igen nagy kiterjedését és az ott fellelhető értékek nagy számát és hihetetlen formagazdagságát is.
A budapesti Andrássy út kicsinyített mása, a világhírre méltó városháza, a templomok, a szecessziós paloták és megannyi épület bizonyítja, hogy van még védendő érték a városban.
Incidens nem volt, de nem is adtunk rá okot
Felröppentek információk arra vonatkozólag, hogy "érdekeket sérthet" a Váralja Szövetség hivatalos szabadkai látogatása, ezért kirándulásunkat tudatosan nem jelentettük be előre a nagynyilvánosság előtt. Szállásunk a 80%-ban magyar nemzetiségű Zentán volt, ezzel is kizárva a lehetséges feszültségek keletkezését. A városban mindenütt nyugodt légkörrel találkoztunk, a helyi lakosok kifejezetten üdvözölték fellépésünket.
Etnikai jellegű incidenseink egyáltalán nem voltak - ebből is látszik, hogy Szabadkán nem a Váralja Szövetség szítja az ellentéteket, hanem azokat a helyi botrányok korbácsolják fel. Más kérdés, a rendőrséggel több kellemetlen találkozásunk is volt, de ezek is rendre megoldódtak.
A szabadkaiak egyetértenek velünk
Kétnapos kirándulásunk második napján a város főterén a járókelőket arról kérdeztük, hogy mi a véleményük a történelmi belváros megőrzéséről, a Népszínház lebontásáról és a szabadkai városrombolásról.
Közvélemény-kutatásunk során a válaszadók több mint négyötöde értett egyet azzal, hogy Szabadka történelmi belvárosa megőrizendő. A szabadkaiak többsége emellett úgy érzi, hogy a város öröksége veszélyben van. Abban a kérdésben, hogy a városrombolásért ki a felelős, már jobban megoszlottak a válaszok. A legtöbben a volt magyar polgármester személyét hibáztatták, de sokan tették felelőssé a jelenlegi szerb városvezetést és általánosságban a szerbséget is.
Szabadkát meg kell védeni
A Váralja Szövetség november 25-én fog határozni a konkrét cselekvés további lépéseiről, ám annyi már most biztos, hogy a folytatás mellett fogunk dönteni. A látottak kétséget nem hagyva győztek meg minket arról, hogy petíciónk megfogalmazása indokolt és felelős lépés volt.
A közeljövőben össze fogjuk állítani Szabadka teljes örökségvédelmi regiszterét, amit részben az internetre is fel fogunk tölteni és terveink szerint CD-ken fogjuk a nyilvánosság számára elérhetővé tenni. Eközben már készülnek a helyzetjelentés beszámolói, és egy olyan elemzés elkészítésére is vállalkozunk, amely rekonstruálja a városromboláshoz vezető eseményeket. Ezzel áttekinthetőbb és érthetőbb lesz a szabadkai helyzet a nyilvánosság számára.
A Váralja Szövetség és az FME kirándulása november 19-20-án zajlott a délvidéki Szabadkán. A város dokumentálásán kívül megtekintettük Csantavért, Magyarkanizsát, Palicsot és Zentát, ahol az 1697-ben vívott zentai csata emlékére koszorúztunk. A szabadkai városrombolás megakadályozása céljából indított petíciónkat eddig mintegy 35 ezren írták alá - amint az ígért anyagokkal elkészülünk, a kampányt tovább folytatjuk az örökség védelmében.
Rating: | ★★★★★ |
Category: | Other |
Gondoltad volna, hogy a házasságkötések és válások számának csökkenése vagy akár az, hogy olyanoktól kérünk segítséget akiket nem is olyan rég még elutasítottunk, - Magyarország horoszkópjában a Szaturnuszra vezethetők vissza? Na és persze a pénzre...
Mindazokat az eseményeket és hatásokat, amelyek egy ország életét befolyásolják, az ország uralkodó bolygójának helyzete határozza meg.
Rating: | ★★★★★ |
Category: | Other |
http://www.asztropatika.hu/blog.php?id=112
Ha eddig kételkedtél Magyarország horoszkópjában, akkor a következő bejegyzés után - amelyből nemcsak az ország jellemrajzába, de még a jövőjébe is betekintést nyerhetsz - már nem fogsz...
Földünk folyamatosan változik, - a kontinensek vándorolnak, összeolvadnak, szétválnak. Vagyis ez a parányi hely, ahol Magyarország található, nem mindig volt és lesz a bolygó ezen pontján. Persze nem a kontinensek mozgása az egyetlen ok, ami megkérdőjelezi az ország-horoszkópokat, hiszen ott van még a távolság is...
Adás:
2011. november 30. szerda 19.05
2011. november 30. szerda 23.05
2011. december 1. csütörtök 5.05
Elemző írás az Elle magazinban, naponta úszás a reggeli órákban, négygenerációs család, kapásból citált versidézetek és Tracy Chapman búgó hangja. Ki gondolná, hogy mindezek Bogár László közgazdász életének kellékei? Pedig így van, és mindezek nemcsak színezik a református közíró mindennapjait, hanem alapjául szolgálnak annak a filozófiának, amely olyan gazdaságot tart kívánatosnak, melyben az ember áll a profit előtt.
Szerkesztő-műsorvezető: Kovács Anita
Telefonszám: +36-1-8148-755
SMS-szám: +36-30-749-7620
E-mail cím: kettesben@lanchidradio.hu
Halottak, eltűntek, közlekedési káosz és majdnem félmillió áram nélkül maradt ember a több országban is pusztító szélviharok miatt.
Az Európa északi területein tomboló szélviharok Norvégiában legalább két ember halálát okozták: egyiküket egy autóra dőlt fa ölte meg, a másik kishajójának elsüllyedésekor szenvedett halálos sérülést. Közben újraindították a keresést egy tévéstáb két tagja után, akiket egy tengerparti hullám sodort el az ország déli részén. A stáb egy harmadik tagja megmenekült, ő értesítette a hatóságokat. A régióban 20 méteres hullámok is voltak, ezért rendkívül csekély az esély arra, hogy élve találjanak rá a forgatócsoport két eltűnt tagjára.
Lengyelországban öten sérültek meg járművekre zuhant faágaktól, és sok épület megrongálódott. Az ország több területén majdnem 340 ezer ember maradt áram nélkül. A térség többi országában is jelentős áramkimaradásokat okoztak a heves szelek. Észtországban, Oroszországban, Lettországban és Litvániában is tízezrek maradtak áram nélkül.
A szélviharok miatt Norvégiában és Észtországban is számos kompjáratot töröltek, Tallinnból hétfő egy hajó sem indult Helsinkibe, zárva van a litván Klaipeda kikötője. Lengyelországból nem indultak hajók Svédország felé a tengermelléki városokból és a vasútvonalakon nagy késések tapasztalhatók a sínekre dőlt fák és leszakadt távvezetékek miatt.
A kalinyingrádi Hrabrovo repülőteréről késéssel indultak járatok, ugyanakkor a még mindig erős vihar miatt a légikikötő nem fogadja az érkező gépeket. Az előrejelzések szerint a nap közepére csitulhat a szél ereje.
Cseresnyés Kis Magdolna és Teleki Júlia beszélget Verebes Károllyal.
Interneten: http://mno.hu/lanchidradio/
és http://www.radiostat.hu/index.php?p=r&i=483
Adás:
Tények, titkok, történések.
Minden, ami a hírek mögött van. A napi aktualitások kifejtése. Napi hírháttérműsor.
Szerkesztők-műsorvezetők: Bóna Judit, Halász-Szabó Miklós, Hegedüs Szabolcs, Kocsis Éva, Kovács Anita, Pál Amanda, Póka Zalán, Szépvölgyi István
E-mail cím: kulissza@lanchidradio.hu
A Kft. tulajdonosa Forgács Barna, az Agrárkamara volt elnöke.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a jó erkölcsbe ütköző szerződést semmisnek nyilvánította és a terület visszaadására és elhagyására szólította fel az Agrárgazdaság Kft.-t.
A kormány határozott szándéka, hogy rendet teremt a földpiacon. Ennek része, hogy a jó erkölcsbe ütköző, az államot megkárosító szerződéseket megszünteti.
Az Agrárgazdaság Kft. haszonbérleti szerződéséhez hasonló ügyek felülvizsgálatával a kormány azt a célt kívánja megvalósítani, hogy az szerezhessen földet Magyarországon, aki valóban művelni akarja, és ne spekulánsok kezébe kerüljenek a hasznosítható területek.
(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Keddi tájékoztatása szerint az ügyészség ezt elvégezte, és több mulasztást is megállapított, amelyek miatt felszólalást nyújtott be az alapítvány képviselőjének. A törvényes működés megteremtése érdekében javaslatokat is tett az ügyészség, így például a kuratóriumi ülések meghívóinak kiküldésével és a tanácskozások nyilvánosságával, valamint a határozatokkal kapcsolatban, továbbá az alapítványi vagyon felhasználását, valamint az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés közzétételét érintően.
Az ügyészség közölte - folytatta a kormánybiztos -, hogy az alapítvány a vizsgált időszakban központi költségvetési, illetve helyi önkormányzati támogatást nem kapott, a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásából származó költségvetési támogatásból azonban részesült, ennek felhasználásának ellenőrzése viszont nem az ügyészség, hanem az adóhatóság hatáskörébe tartozik.
A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanakkor az alapítványnál a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által elrendelt ellenőrzés már folyamatban van - tájékoztatott Budai Gyula a Fővárosi Főügyészség levele alapján.
Hétfőn a Baromfi Termék Tanács is törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtott be az ügyészséghez a Négy Mancs szerintük jogszabálysértő tevékenysége miatt. A tanács szerint az alapítvány nem szolgál valós állatvédelmi-állatjóléti célokat, és valótlan tartalmú propagandával a magyar baromfitermelők és -termékek lejáratására törekszik belföldön és az európai uniós országokban. A Baromfi Termék Tanács közleményében hozzátette azt is, a Négy Mancs alapítvány nyilatkozataiban és közleményeiben folyamatosan valótlanul állítja, hogy Magyarországon az EU-s előírásokkal ellentétes, illegális tollfosztás és libatömés folyik.
Tőkés László a sajtótájékoztatón felidézte az Ady Endre-szülőfalujába tervezett termálfürdő, irodalmi zarándokhely-projekt előzményeit. Mint fogalmazott, az Ady-központot eredetileg az első Orbán-kormány idején meghirdetett Széchenyi-terv pályázatán elnyert 320 millió forintból építették volna meg. "Nagyralátó terv volt. Azt gondoltam, hogy ha van egy Goethe-intézet Weimarban, nekünk is vannak olyan nagyságaink, akik megérdemelnének egy önálló, intézeti hátteret, zarándokhelyet. És mivel az adottságok megvannak, egy termálfürdőt is oda terveztünk" – mondta politikus, aki emlékeztetett, hogy a projektet az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerület dolgozta ki.
"A nevezett ügynek a főszereplője Mudura Alexandru" – fogalmazott Tőkés László, megemlítve, hogy a vállalkozó a Medgyessy-kormánnyal jó kapcsolatban állt, a nagyváradi Lotus Pláza építéséhez például állami támogatást is kapott. "Ő hozta létre Kis Sándor megyei tanácselnökkel és elvtársaival a Mecénás Alapítványt, amelynek a vizsgálatok szerint az volt a rendeltetése, hogy az általunk pályázati úton elnyert 320 millió forintot elcsatornázza, és törvényesnek tűnő keretet teremtsen" – szögezte le a politikus, aki szerint Tempfli József katolikus püspök "jóhiszeműségből" támogatta ezt.
Tőkés László felidézte: a projekt végül Nagyváradon valósult meg, de nem az eredeti terveknek megfelelően, hiszen csupán egy konferenciaközpont épült meg. Szerinte az ügy kimeríti a korrupció fogalmát, mivel a pénzzel az alapítvány azóta sem számolt el. A politikus kifogásolta azt is, hogy 2011-ben összesen mintegy 32 millió forint támogatást kapott az a médiabirodalom, ami mögött szerinte a Mecénás Alapítvány-köre, az RMDSZ Bihar megyei vezetőségi köre áll. "Még a magyarországi leleplezésekhez viszonyítva is megrendítő esettel állunk szemben" – tette hozzá.
Leszögezte: kettős elszámoltatásra lenne szükség, azaz a hazai támogatások felhasználása mellett a határon túli magyaroknak juttatott pénzek felhasználását is ellenőriznie kellene a kormányzatnak. Erről már tárgyaltunk Budai Gyulával és Orbán Viktor miniszterelnökkel is – emelte ki, majd hozzátette, ehhez szorosan hozzátartozna a közszereplők titkosszolgálati átvilágítása is.
"Örömmel mondhatom el, hogy Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNP) kezdeményezésére megegyezés született a Szatmár megyei önkormányzat vezetőivel, Csehi Árpáddal és Zatykó Gyula, az EMNP megbízott alelnöke között. Ennek értelmében együtt fogunk működni az érmindszenti Ady-kultusz beindítása céljából és a régió felemelése érdekében" – fogalmazott, majd leszögezte, a nemzeti ügyek szolgálatához felül kell emelkedni a pártérdekeken.
Az MTI kérdésére, hogy tettek-e feljelentést az Ady-projekttel kapcsolatban, Tőkés László elmondta, hogy jelenleg a "kivizsgálás szakaszában" járnak, de tárgyalnak az elszámoltatási kormánybiztossal, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, Gál András Leventével is. "Egy egész bizottság vizsgálja ezt az ügyet" – emelte ki. Tőkés László szintén az MTI kérdésére elmondta: bár a projekt "zátonyra futott", de nem mondtak le róla, keresik a "jóvátétel lehetőségét". Ugyanakkor leszögezte: tisztában vannak Magyarország nehéz gazdasági helyzetével, de örömmel vették tudomásul, hogy a kormányzati szándék megvan az Ady-projekt megvalósítására. Szerinte jelenleg újra kell gondolni a beruházást.
Budai Gyula azután juttatta el erről szóló közleményét csütörtökön az MTI-hez, hogy az előző nap az ÁSZ közölte: elkészült az MNB tavalyi működésének ellenőrzéséről szóló jelentése. A számvevők szerint a nemzeti bank 2010-ben a jegybanktörvény előírásainak megfelelően működött, de a létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása nem felelt meg saját takarékossági célkitűzéseinek, bérpolitikai intézkedéseivel pedig nem támogatta a kormány takarékossági céljait sem.
Az elszámoltatási kormánybiztos még októberben fordult Domokos Lászlóhoz, az ÁSZ elnökéhez, kérve, hogy a számvevőszék folytasson le vizsgálatot az MNB szerződéskötési gyakorlatával kapcsolatosan. Ezt követően a kormánybiztos találkozott is Domokos Lászlóval, aki közölte: Budai Gyula "nyitott kapukat döngetett", mert az ÁSZ minden évben ellenőrzi a jegybank gazdálkodását.
Budai Gyula csütörtöki közleményében azt írta: az októberi levelében tett megállapításokat az ÁSZ vizsgálata minden területen alátámasztotta. Példaként utalt a jelentés azon megállapítására, amely szerint tavaly ugyan csökkentek az MNB személyi jellegű ráfordításai, de a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség további 146 millió forint megtakarítással járhatott volna. A jelentés kitért arra is - idézte a kormánybiztos -, hogy az MNB elnöke a 24 tagú kommunikációs gárda mellett egy kommunikációs tanácsadót is alkalmazott havi 1,8 millió forintért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről a bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át.
A kormánybiztos ezzel összefüggésben emlékeztetett az MNB felügyelőbizottságának korábbi megállapítására, amely szerint a Braun&Partners Consulting Kft.-vel kötött megbízási szerződést csak két hónappal azután bontották fel, hogy megállapították az MNB egyik vezető alkalmazottjának összeférhetetlenségét a céggel kapcsolatban, és így további 1,2 millió forintot fizettek ki valós teljesítés nélkül.
Az ÁSZ a beszerzési eljárások ellenőrzésekor a beruházások megvalósításához kapcsolódóan két esetben, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy esetben tárt fel jogsértést: az egyik beruházással összefüggő eljárása során a jegybank a beszerzés becsült értékét nem a közbeszerzési törvény előírásának megfelelően állapította meg, egy másik eljárás során pedig nem kérte az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony ár alátámasztását; egy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, határozott időtartamú szerződést pedig közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított. A kormánybiztos megjegyzi, hogy az ÁSZ megállapításai itt is hasonló következtetéseket vontak le, mint ő.
Mindezek alapján Budai Gyula közölte: "egy hónap elteltével, és egy számvevőszéki jelentéssel a háta mögött" újból kéri Simor Andrást, hogy nyilatkozzon az MNB alkalmazottait érintő összeférhetetlenség, valamint a tanácsadói szerződések szükségessége ügyében.
Az MNB szerdai közleményében azt írta: értetlenül áll a tavalyi működésének ellenőrzéséről publikált ÁSZ-jelentés tényekkel alá nem támasztott és megalapozatlan megállapításai előtt, amelyek a korábban megszokott magas színvonalú szakmai ellenőrzési gyakorlatot számos elemében nélkülözik.