!
http://varaljaszovetseg.hu/h163.html
Helyzetjelentés Szabadkáról
2011. november 22.
Lebontás alatt álló házsor Szabadka történelmi belvárosának peremén - ilyen és hasonló képek sokkolták a Váralja Szövetség és az FME csapatát szakmai kirándulásán, amelynek legfőbb küldetése egy helyzetjelentés és a teljes szabadkai örökségvédelmi regiszter elkészítése volt. Szerencsére nem csak rosszat láttunk: a helyi magyarok nagyon kedvesek és van még bőven menthető érték Szabadkán.
ovember 19-én indultunk a hajnali órákban Budapestről Szabadkára azzal a céllal, hogy szakmai szemmel is megismerjük az utóbbi időben a bontásokról elhíresült délvidéki várost. Bebizonyosodott, hogy a szabadkai városrombolás "legendája" valóság, csupán árnyaltabb, mint ahogyan azt elképzeltük. Petíciónk és fellépésünk indokolt és jogos volt, így a folytatás mellett döntöttünk.
(Egy lerombolt szecessziós épület a Városházától nem messze)
Bár végig borongós volt az időnk, kivételes mennyiségű felvételt készítettünk a város régi épületeiről. A több ezer fotó feldolgozása zajlik jelenleg - néhány héten belül elkészítjük a város digitális örökségvédelmi regiszterét, amit az internetre is fel kívánunk tölteni. (Kép lent: egy lebontott régi ház helyére tervezett - még meg nem épült - tömb. Háttérben a városháza tornya.)
Szerb sovinizmus és magyar korrupció
A helyi lakossággal való személyes találkozás mellett tárgyalást folytattunk a délvidéki magyarság egyik érdekképviseletével, a VMDP (Vajdasági Magyar Demokrata Párt) helyi vezetőivel és alelnökével, Sepsey Csabával. A találkozó során a VMDP képviselői rávilágítottak arra, hogy a városrombolás nem új jelenség Szabadkán, hanem egy évtizedek óta zajló folyamat, amely jelenleg a válság miatt ideiglenesen szünetel. Sepsey Csaba a hibák legfőbb felelősének Kasza Józsefet, Szabadka korábbi magyar polgármesterét nevezte meg. "A szerb sovinizmus és a korrupt magyar városvezetés kapzsisága találkozott, gátlástalan maffia és az ingatlanbefektetői lobbi kíséretében" - jelentette ki az alelnök, majd hozzátette: a legnagyobb veszélyben a Zsolnay kerámiás szökőkút van, amit a városvezetés le kíván bontani. Ebben a mi segítségünkre is számítanak.
Több száz lakatlan épület
Látogatásunk során a teljes 1920 előtt kialakult városterületet bejártuk. Itt nemcsak már lebontott, ill. éppen bontás alatt lévő házakkal találkoztunk, hanem százas nagyságrendben találtunk lakatlan, többnyire földszintes, a szabadkai városkép szempontjából pótolhatatlan régi épületeket. Ezekre általában a tapasztalat szerint a bontás vár.
A rossz állapotú házak legtöbbje a szűken vett belváros közvetlen környezetében, műemlék jellegű területen található. Sajnos ezeket az épületeket semmi sem védi.
Lakóparkok és megalománia
Az a feltételezés is kiállta a valóság próbáját, miszerint a szabadkai városrombolás etnikai vonzattal is bír egyben. A már felépített balkánias ízlésű, a városképtől idegen, öt-hatemeletes lakóparkok létrejötte a szerb nemzetiségű lakosság számarányának növekedését mozdította el az utóbbi évtizedekben.
Ez a megalomán építkezési láz - amely most a válság miatt őrlángon várja a konjunktúrát - nem csupán nemzetiségi problémákat vet fel, hanem eleve a város léptékeitől teljesen idegen. A szabadkai városrombolás tényét bizonyítja, hogy idén épült lakóparkokkal is találkoztunk. (Képünkön lent: a Raichle Ferenc egyik korai szecessziós alkotása helyére épített ötemeletes tömb homlokzatán az évszám: 2011.)
A panamák királya: a Népszínház
Magyarország második legrégebbi színháza volt a szabadkai. Százötven évet megélt, mire a korábbi (magyar) városvezetés a lerombolása mellett döntött. A régi színház lerombolása sem volt botrányoktól mentes, az új - hatalmas - üvegpalota pedig már soha sem lesz kész: betontorzóként éktelenkedik a szecessziós városháza szomszédságában. Jelenleg az átterveztetésével foglalkoznak a városvezetők.
A Népszínház sorsára juthat a Zsolnay szökőkút is. A jelenlegi városvezetés beázásra hivatkozva bontaná el a műemléki értékű építményt. A Váralja Szövetség - a VMDP kérésére - elsődleges prioritásnak tekinti a szökőkút megmentését.
Szabadka hemzseg az örökségvédelmi értékektől
Tájékoztatásunkhoz az is hozzátartozik, hogy nem csak az egykori épületek hűlt helyét, az éppen zajló rombolásokat és a kiürített házakat láttuk, hanem megállapítottuk a belváros igen nagy kiterjedését és az ott fellelhető értékek nagy számát és hihetetlen formagazdagságát is.
A budapesti Andrássy út kicsinyített mása, a világhírre méltó városháza, a templomok, a szecessziós paloták és megannyi épület bizonyítja, hogy van még védendő érték a városban.
Incidens nem volt, de nem is adtunk rá okot
Felröppentek információk arra vonatkozólag, hogy "érdekeket sérthet" a Váralja Szövetség hivatalos szabadkai látogatása, ezért kirándulásunkat tudatosan nem jelentettük be előre a nagynyilvánosság előtt. Szállásunk a 80%-ban magyar nemzetiségű Zentán volt, ezzel is kizárva a lehetséges feszültségek keletkezését. A városban mindenütt nyugodt légkörrel találkoztunk, a helyi lakosok kifejezetten üdvözölték fellépésünket.
Etnikai jellegű incidenseink egyáltalán nem voltak - ebből is látszik, hogy Szabadkán nem a Váralja Szövetség szítja az ellentéteket, hanem azokat a helyi botrányok korbácsolják fel. Más kérdés, a rendőrséggel több kellemetlen találkozásunk is volt, de ezek is rendre megoldódtak.
A szabadkaiak egyetértenek velünk
Kétnapos kirándulásunk második napján a város főterén a járókelőket arról kérdeztük, hogy mi a véleményük a történelmi belváros megőrzéséről, a Népszínház lebontásáról és a szabadkai városrombolásról.
Közvélemény-kutatásunk során a válaszadók több mint négyötöde értett egyet azzal, hogy Szabadka történelmi belvárosa megőrizendő. A szabadkaiak többsége emellett úgy érzi, hogy a város öröksége veszélyben van. Abban a kérdésben, hogy a városrombolásért ki a felelős, már jobban megoszlottak a válaszok. A legtöbben a volt magyar polgármester személyét hibáztatták, de sokan tették felelőssé a jelenlegi szerb városvezetést és általánosságban a szerbséget is.
Szabadkát meg kell védeni
A Váralja Szövetség november 25-én fog határozni a konkrét cselekvés további lépéseiről, ám annyi már most biztos, hogy a folytatás mellett fogunk dönteni. A látottak kétséget nem hagyva győztek meg minket arról, hogy petíciónk megfogalmazása indokolt és felelős lépés volt.
A közeljövőben össze fogjuk állítani Szabadka teljes örökségvédelmi regiszterét, amit részben az internetre is fel fogunk tölteni és terveink szerint CD-ken fogjuk a nyilvánosság számára elérhetővé tenni. Eközben már készülnek a helyzetjelentés beszámolói, és egy olyan elemzés elkészítésére is vállalkozunk, amely rekonstruálja a városromboláshoz vezető eseményeket. Ezzel áttekinthetőbb és érthetőbb lesz a szabadkai helyzet a nyilvánosság számára.
A Váralja Szövetség és az FME kirándulása november 19-20-án zajlott a délvidéki Szabadkán. A város dokumentálásán kívül megtekintettük Csantavért, Magyarkanizsát, Palicsot és Zentát, ahol az 1697-ben vívott zentai csata emlékére koszorúztunk. A szabadkai városrombolás megakadályozása céljából indított petíciónkat eddig mintegy 35 ezren írták alá - amint az ígért anyagokkal elkészülünk, a kampányt tovább folytatjuk az örökség védelmében.
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése