Országúti Társulat Színház

Rating:	★★★★★
Category:	Other

http://www.orszagut.comze.com/

 

 

Tamási Áron

ÉNEKES MADÁR

 

 székely népi játék

 

1933

GONDOS ESZTER		Sulyok Bernadett
GONDOS REGINA		Szabó T. Anikó
GONDOS MAGDOLNA BAKK LUKÁCS		Osvalda Mariann Kondorosy Szabolcs
PRÉDA MÁTÉ		Nyilassy Bence
KÖMÉNY MÓKA		Gorove Kristóf
KÖMÉNY IGNÁCNÉ		Alexandrova Marianna
KATOLIKUS PAP		Hadnagy Csaba/Benesch Richárd
BOSZORKÁNY VÉNASSZONYOK DOBOS EMBER		Osvalda Mariann, Alexandrova Marianna Sulyok Bernadett, Szabó T. Anikó Benesch Richárd/Hadnagy Csaba

 

Előadásaink ingyenesek!

E-mail:

orszagut.tarsulat@gmail.com

Kocsis István: Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései

Rating:	★★★★★
Category:	Other

ITT>>Kocsis István: Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései

Kocsis István: Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései

Kocsis István:
Az alkotmányozás, illetve a jogfolytonosság-helyreállítás időszerű kérdései

1. Mit jelentett a magyar történelemben az alkotmányozás?

Legtöbbször éppen a méltó választ jelentette a nagy fenyegetésekre... A biztonságos jövendő felé vezető út megépítését jelentette.

Ke­mény, hosszú, de sikeres köz­jo­gi küz­de­lmeket kellene itt bemutatnunk, de ehhez nincs terünk. Elégedjünk ezért meg az újkor legnagyobb magyar királya, Mátyás törvényhozó szerepének a felidézésével.

1. Mátyás király példája

Az 1486. évi or­szág­gyű­lé­sen Má­tyás ki­rály kez­de­mé­nye­zé­sé­re olyan tör­vé­nye­ket fo­gad­nak el, ame­lyeket méltán nevezhetünk rejtélyeseknek. Hisz e törvényekből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy Mátyás, mint király felfog­hatatlan céltuda­tossággal küzdött a királyi hatalom gyön­gítéséért... Igen, döbbenetes, már-már felfoghatatlan, hogy mire készteti Má­tyás ekkor az or­szággyűlést, milyen törvények megal­ko­tására!

Nagy jelentősége volt bizony már annak is, hogy Mátyás hagyta, hogy elvegyék tőle a nádor kinevezé­sének jogát: hogy sugal­mazta a törvénycikket, mely szerint a ná­dor többé nem kinevezendő, hanem vá­lasztandó, mégpedig az országgyűlés által. De "eltűrte" azt is, hogy a rendek által választott nádor kezében rendkívül nagy ha­ta­­lom össz­pon­­tosuljon. Nem marad el jelentőségben mind­ezek mögött az or­szág­gyűlés és a vármegyei közgyűlés hatáskörének a bővítése. Az 1486. évi dekré­tum 60. tör­vénycik­kének pedig felmérhetetlen a je­lentősége. E törvénycikkben a várme­gyei ispánok, illetve alispánok kine­vezéséről és beiktatásá­ról van szó, azaz­hogy sokkal többről. Tör­vényerőre emelkedett, hogy a főispán többé nem választhat ki bárkit alispán­nak, ha­nem csak az il­lető vármegyéből valamely jeles férfiút, de aki nem a király előtt tesz esküt, mint a főispán, hanem a vár­megye közgyű­lése előtt. És ezzel megszületik a vármegyei önkormányzat!

A Má­tyás ki­rály ko­rá­ban visszafordíthatatlanná vált az a folyamat is, amely során a Szentkorona-eszme kötelező erejű közjogi tanná alakult át. Mintha Mátyás számára nagyon fontos lett volna, hogy méltatlan utódai vagy bárki a jövendő méltatlan tiszt­ségviselői közül ne tudjanak visszaélni a hatalmukkal: ezért a Szent Ko­ro­nát mint jogi személyt a ha­ta­lom tel­jes­sé­ge il­le­sse, tag­ja­i­nak egyi­ke sem - se a ki­rály, se nem­zet, és senki se a nemzet képviseletében -, bizony egyikük se tör­hessen a Szent Korona egész ha­ta­lmára, az­az telj­ha­ta­lom­ra.

A legfontosabb és legnyilvánvalóbb: Mátyás kez­­de­mé­nye­zé­sé­re az or­szág­gyű­lé­s olyan tör­vé­nye­ket fo­gad­ el, ame­lyek a súlyos drámai hely­zetbe jutó ma­gyar nem­zet fenn­ma­ra­dá­sá­nak köz­jo­gi ga­ran­ci­á­i.

Mire tanít tehát minket Mátyás király? Arra, hogy az alkotmányozóknak elsősorban a jövendő gondjain kell tartaniuk a tekintetüket.

Mi lehet tehát a legfőbb célja a mai alkotmányozásnak?

Ha a jövendőben súlyos drámai hely­zetbe jut a ma­gyar nem­zet, akkor fenn­ma­ra­dá­sá­nak, megtörhetetlenségének, megerősödésének legyenek meg a köz­jo­gi ga­ran­ci­á­i.

Más megközelítést vállalva így kell feltennünk a kérdést:

Mit kell tenniük a mai alkotmányozóknak annak érdekében, hogy a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan kiszolgáltatott helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt?

2. Forduljunk tanulságért ismét a magyar történelemhez:

Nem tud­hat­juk, mi tör­tént vol­na, ha a moh­ácsi ka­taszt­ró­fa nem kö­vet­ke­zik be, s ha Mo­h­ács után a ma­gyar ren­dek nem vá­laszt­ják meg Habs­burg Fer­di­nán­dot (is) ki­rály­nak. Le­het, hogy ak­kor va­la­me­lyik Bu­dán szé­ke­lő ma­gyar ki­rály az or­szág ha­tá­ra­it biz­ton­ság­ban tudván, el­szán­ta vol­na ma­gát a köz­jo­gi küz­del­mek ered­mé­nye­i­nek el­tör­lé­sé­re, s ab­szo­lút mo­nar­chi­á­vá ala­kí­totta vol­na át az or­szá­got?

I. Fer­di­nánd az or­szág fő­vá­ro­sát kép­te­len meg­tar­ta­ni, s ké­sőbb (bár si­ke­rül az el­len­ki­rállyal, Szapolyai Já­nos­sal ked­ve­ző fel­té­te­lek­kel ki­egyez­nie) mint a Né­met-ró­mai Bi­ro­da­lom csá­szá­ra nem is akar ma­gyar ki­rá­lyi szék­he­lyén lak­ni: fon­to­sabb szá­má­ra a né­met-ró­mai bi­ro­da­lom, mint a ma­gyar ki­rály­ság; an­nak ér­de­ke­it nem is ren­de­li alá a ma­gyar ki­rály­ság fel­sza­ba­dí­tá­sa nagy fe­la­da­tá­nak, a ma­gyar ren­di al­kot­mányt vi­szont szí­ve­sen fel­szá­mol­ná...

Nem vé­let­len, hogy a ma­gyar ren­dek­nek a Szent­ko­ro­na-tan vé­del­mé­ben, an­nak misz­­té­ri­u­má­ban meg­va­ló­su­ló egy­sé­gét a Habs­burg-kor­szak év­szá­za­da­i­ban az a rém­álom szi­lár­dít­ja meg, hogy a ma­gyar ki­rály el­len­sé­gé­vé vál­hat a ma­gyar ál­lam­nak.

Ek­kor, a XVI. szá­zad har­ma­dik év­ti­ze­d­é­ben kü­lö­nös do­log tör­té­nik: mind a fő-, mind a köz­ne­mes­ség ab­ba­hagy­ja a ve­ze­tő sze­re­pért fo­lyó har­cot, s egy igen erős ha­ta­lom­nak ad­ja át a ve­ze­tést. Ez az erős ha­ta­lom a ma­gyar köz­jog. A köz­jo­gi tan­ná vált Szent­ko­ro­na-esz­mé­vel, a Szent­ko­ro­na-tan­nal le­győz­he­tet­len­né erő­sí­tett köz­jog. Tör­té­nel­münk­ben ezu­tán is meg­ha­tá­ro­zó­ak a gaz­da­sá­gi és ka­to­nai erő­vi­szo­nyok, de leg­meg­ha­tá­ro­zóbb a köz­jog. A ma­gyar tör­té­ne­lem ettől kezd­ve tu­laj­don­kép­pen a XX. századig a köz­jog tör­té­ne­te, il­let­ve a Szent­ko­ro­na-tan tör­té­ne­te. A köz­jo­gi küz­del­mek tör­té­ne­te. S ha nem így lett vol­na, a ma­gyar ál­lam va­ló­szí­nű­leg már a XVI. szá­zad­ban meg­szű­nik lé­tez­ni.

Miért mondhatjuk, hogy a régebbi magyar történelemben áldásos szerepe volt a közjognak? Elsősorban azért, mert a tör­vény­sér­tés jo­got nem ala­pít el­ve alap­ján a ma­gyar tör­té­ne­lem­ben min­dig hely­reállt a jog­foly­to­nos­ság, ami annyit je­len­tett, hogy az abszolutizmus meg­szű­né­se után a magyar nemzet hivatott képviselői országgyűlésen, illetve nemzet­gyűlésen meg nem tör­téntté nyil­vá­ní­tottak min­dent, ami az ab­szo­lu­tiz­mus ide­jén a lát­szat-tör­vény­ho­zás te­rén tör­tént. Könnyen bizonyítható, hogy a Mohács utáni nehéz évszá­zadokban a magyar államiság azért maradt meg, mert eleink a jogfoly­tonosságot sohasem mulasztották el helyreállítani.

Jogfolytonosságot állított helyre a magyar nemzet I. Lipót korában (1687-ben), II. József után (1791-ben), 1867-ben, 1920-ban. A jog­foly­to­nos­ság a ma­gyar köz­jog múlt­já­nak, je­le­né­nek és jö­vő­jé­nek leg­fon­to­sabb kér­dé­se.

A jog­foly­to­nos­ság-helyreállítás pedig leg­ak­tu­á­li­sabb kér­dé­se volt mindig, így a Tri­a­non utá­ni években is a köz­jog­i küzdelmeknek.

1918-ban, Ká­ro­lyi Mihályék ha­ta­lom­át­vé­te­le­kor megszakadt Ma­gyar­or­szá­gon a jog­­foly­to­nos­ság. De az 1920-1926 kö­zötti nem­zet­gyű­lé­sek a jog­foly­to­nos­sá­got hely­re­ál­lí­tották a ma­gyar nem­zet ne­vé­ben.

Az 1920-1926 kö­zötti jogfolytonosság-helyreállító nem­zet­gyű­lé­sek jelentősége

Mi­lyen tör­vé­nyes ala­pon hív­ták össze 1920-ban a jogfolytonosság-helyreállító nem­zet­gyű­lést?

"Al­kot­má­nyunk alap­el­ve­i­nek meg­fe­le­lő­en az 1919. évi au­gusz­tus hó 7. nap­ja óta ala­kult ide­ig­le­nes kor­má­nyok a nem­zet­hez for­dul­tak, hogy a nők­re is ki­ter­je­dő ál­ta­lá­nos, tit­kos, egyen­lő, köz­vet­len és kö­te­le­ző vá­lasz­tó­jog alap­ján vá­lassza meg az aka­ra­tá­nak kép­vi­se­le­té­re hi­va­tott nem­zet­gyű­lést.

A nem­zet­gyű­lé­si kép­vi­se­lő­vá­lasz­tá­sok en­nek foly­tán az or­szág mind­azon ré­sze­i­ben megtartatván, ame­lyek­ben a vá­lasz­tást el­len­sé­ges meg­szál­lás le­he­tet­len­né nem tette, a meg­vá­lasz­tott nem­zet­gyű­lé­si kép­vi­se­lők az 1920. évi feb­ru­ár hó 16. nap­ján Bu­da­pes­ten az or­szág­gyű­lés kép­vi­se­lő­há­zá­nak he­lyi­sé­ge­i­ben egy­be­gyü­le­kez­tek és nem­­zet­gyű­lés­sé ala­kul­tak."

A nem­zet­gyű­lés az 1920: I. t­c.-­ben a ma­gyar ál­la­mi szu­ve­re­ni­tás tör­vé­nyes kép­vi­se­le­té­nek nyil­vá­nít­ja ma­gát, olyan­nak, amely a ma­gyar tör­té­nelmi al­kot­mány ér­tel­mé­ben az ál­lam­ha­ta­lom gya­kor­lá­sá­nak to­váb­bi mód­ját is jo­go­sult ren­dez­ni.

A tör­vény­ho­zó ha­tal­mat fen­ti tör­vény­cikk sze­rint a nem­zet­gyű­lés gya­ko­rol­ja, de csak ide­ig­le­nes tör­vé­nye­ket hoz­hat. Azok a törvények, amelyeket az 1920: I. tc. alap­ján (mint szük­ség­jog alap­ján) al­kot a "cson­ka" tör­vény­ho­zás (nem­zet­gyű­lés), ad­­­dig ma­radnak ha­tály­ban, amíg az erő­sebb jog, a ré­gi jog (mind­az, ami kor­sze­rű a tör­té­nel­mi al­kot­mány­ból) nem tud ér­vé­nye­sül­ni.

A magyar nemzet jogfolytonosság-helyreállító képviselői leglénye­ge­sebbnek a kö­vetkezőket tartották:

Ha a nép­szu­ve­re­ni­tás el­vé­vel vissza­él­ve bárki személy vagy cso­por­tosulás, akár­milyen szövetség vagy párt ügyes manipulációval rá­ve­het­né a magyar nemzet több­sé­gét még a Szent­ko­ro­na-tan ha­tály­ta­la­ní­tá­sá­ra is, ak­kor nem­csak a jog­foly­to­nos­ság nem len­ne töb­bé hely­re­ál­lít­ha­tó, de min­den tör­vény, a leg­szen­tebb­nek és leg­sért­he­tet­le­nebb­nek ne­ve­zettek is, szá­nal­mas­sá, meg­csú­fol­ha­tó­vá, meg­ta­gad­ha­tó­vá: ne­vet­ség tár­gyá­vá vál­ná­nak.

A jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tói szerint leg­sú­lyo­sab­ban azok vét­keznek a ma­gyar nemzet érdekei ellen, akik a tör­té­nelmi ma­gyar al­kot­mányt, va­la­mint a ma­gyar jog­fej­lő­dés alapelveit semmibe véve, ide­gen jog­ra, il­let­ve jog­el­vek­re hi­vat­koz­nak.

Az ál­lam­fő­kér­dés­ről az 1920: I. tc. még csak a kö­vet­ke­ző­ket mond­ja ki: "12. §. A nem­zet­gyű­lés ad­dig, amíg az ál­lam­fői ha­ta­lom gya­kor­lá­sá­nak mi­ként­jét tény­le­ge­sen ren­de­zi és en­nek alap­ján az ál­lam­fő tisz­tét tény­leg át­ve­szi, az ál­lam­fői te­en­dők ide­ig­le­nes el­lá­tá­sá­ra a ma­gyar ál­lam­pol­gá­rok kö­zül tit­kos sza­va­zás­sal kor­mány­zót vá­laszt."

A nem­zet­gyű­lés ké­sőbb, az 1921: XLVII. tör­vény­cikk­ben ki­mond­ja a Habs­burg-ház trón­fosz­tá­sát, de azt is, hogy Ma­gyar­or­szág ál­lam­for­má­ja a ki­rály­ság ma­rad.

A jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sá­nak kö­szön­he­tő, hogy Ma­gyar­or­szá­gon nem jut­hat ura­lom­ra a fa­siz­mus az or­szág né­met meg­szál­lá­sá­ig. Nem vé­let­le­nül ne­ve­zi John Flournoy Montgomery ko­ra­be­li ame­ri­kai nagy­kö­vet Ma­gyar­or­szá­got oá­zis­nak Hit­ler si­va­ta­gá­ban.

Montgomery egyéb­ként kül­föl­di­ként is fel­is­me­ri a Szent­ko­ro­na-tan je­len­tő­sé­gét, és össze­füg­gést lát a Szent Ko­ro­na ta­na és az ál­ta­la Ma­gyar­or­szá­gon ta­pasz­talt "kor­sze­rűt­len" to­le­ran­cia kö­zött.

Amit még fon­tos­nak tar­tunk hang­sú­lyoz­ni:

A Tri­a­non utá­ni kény­szer­pá­lyá­ján a ma­gyar po­li­ti­ka a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sá­val, a Szent­ko­ro­na-tan meg­be­csü­lé­sé­vel nem­csak a ma­gyar tri­a­no­ni pszi­chó­zis le­győ­zé­sé­nek te­rem­tette meg a fel­té­te­le­it, ha­nem a ma­gyar ál­lam meg­erő­sö­dé­sé­nek, va­la­mint Tri­a­non re­ví­zi­ó­já­nak is. A ma­gyar kül­po­li­ti­ka ki tud­ta har­col­ni, hogy az el­ső vi­lág­há­bo­rú után dek­la­rált és el­fo­ga­dott el­vei a vi­lág­po­li­ti­ká­nak a ma­gyar nem­zet­re is vo­nat­koz­za­nak. 1938 és 1940 kö­zött így szerezhette vissza a Tri­a­non­ban el­vett te­rü­le­tek egy ré­szét. Az et­ni­kai ha­tárt húz­ták meg a ma­gyar nem­zet szá­má­ra. Mind­egy, kik döntőbíráskodtak. Akik döntő­bí­ráskodtak, a Nemzetek Szö­vet­sége he­lyett cse­le­ked­tek: úgy fog­lal­tak ál­lást, ahogy a Nemzetek Szö­vet­ségé­nek kel­lett vol­na ál­lást fog­lal­nia, ha mer ra­gasz­kod­ni az ala­pí­tá­sa­kor meg­hir­de­tett el­vek­hez. (Azért is mind­egy, kik döntőbí­rá s­kodtak, mert az et­ni­kai el­vet és az ön­ren­del­ke­zé­si jo­got min­den ko­ra­be­li nagy­ha­ta­lom el­is­mer­te.)

3. A jogfolytonosság helyreállításának kérdése 1990 után

1944 már­ci­u­sá­ban kül­föl­di ha­ta­lom - a né­met har­ma­dik bi­ro­da­lom - erő­szak­kal vonta ki Ma­gyar­or­szá­got a Szent Ko­ro­na vé­dő­bol­to­za­ta alól, de az 1945. évi nem­zet­gyű­lés bizonyára min­dent meg­tett vol­na, hogy ugyan­úgy ha­tá­roz­has­sa meg a jö­ven­dő Ma­gyar­or­szá­ga po­li­ti­kai éle­tét, mint az 1920. évi nem­zet­gyű­lés. De 1945-től 1990-ig a Szovjetunió hadseregének a fenyegető jelenléte tette le­he­tet­len­né Ma­gyarorszá­gon a tör­vé­nyes jog­al­ko­tást. (1946-ban az ál­lamforma-vál­tozást elrendelő törvénycik­ket már Sztálin parancsára terjesztik elő.)

Az 1944 márciusában meg­szakadt jog­folytonosságot ezért 1990-ben lehetett volna helyre­állítani. Ám a rend­­szer­vál­toz­ta­tás hangadói a jog­foly­to­nos­ság je­len­tő­sé­gét nem tud­ták fel­fog­ni: nem ál­lí­tották hely­re a jog­foly­to­nos­sá­got, el­fo­gad­ták azt a ké­nyel­mes­nek tű­nő meg­ol­dást, hogy a tör­té­nel­mi ma­gyar alkotmányjog he­lyét to­vább­ra is a szin­te öt­let­sze­rű­en köl­csön­zött és öt­let­sze­rű­en - és per­sze gyak­ran - vál­toz­ta­tott ide­gen jog fog­lal­ja el.

1990-ben jog­sze­rű­en sem­mi mást nem le­he­tett vol­na ten­ni, mint hely­re­ál­lí­ta­ni a jog­foly­to­nos­sá­got. Miért nem állították helyre? Mi történt a rendszerváltoztatás éveiben? Van-e magyarázat arra, hogy semmibe lehetett venni mindazt, aminek a magyar nem­zet a fenn­ma­­radását kö­szönheti?

(Nehezíti a történetíró munkáját, hogy a rendszerváltoztatás hiteles forrásai - miképpen a Szovjetunió szétesésének hiteles forrásai is - egyelőre hozzáférhetetlenek. És az is nehezíti, hogy a nyilvánosság előtt nem azok szerepeltek, akik a "fordulat" stratégiáját és taktikáját kidolgoztatták, illetve kidolgozták.)

A jogfolytonossághoz va­ló ra­gasz­ko­dásról egyéb­ként senki sem állíthatta volna még csak azt sem, hogy magyar sajátosság. Van angol jogfolytonosság, van spa­nyol jogfolytonosság stb. A XX. század végi rendszerváltozások során helyreállították a jogfolytonosságot Romániában is, sőt Oroszországban is. És ma sem ne­hez­tel a vi­lág sem az an­go­lok­ra, sem a spa­nyo­lok­ra, sem az oroszokra, sem a románokra, mert nem mon­da­nak le a ré­gi közjoguk­kal va­ló foly­to­nos­ság­ról.

A jogfolytonosság tagadása, a szerves jogfejlődés eredményeinek semmi­bevétele nagy károkat okozhat. Egy hasonlat talán rávilágít a kérdés sú­lyos­ságára: a szerves fejlődéssel kialakult magyar történelmi alkot­mány helyett az idegenből kölcsönzött ún. chartális alkotmány vá­lasz­tása olyan, mint az emberi szervezet esetében az ere­deti szerv ön­kényes és önkéntes kicserélése műszervre...

Nagyon sok kérdéssel összefügg a jogfolytonosság helyre­állításá­nak az elma­ra­dása.

Az egyik legsúlyosabb ezek közül: a magyar nemzet elsősorban a magyar ha­gyo­mányokat legjobban őrző föld­műves réteg - a meg­alá­zott, kifosz­tott falusi magyar­ság - megerősödése által va­lódi győztes­ként kerülhetett volna ki a rendszervál­toz­tatás küzdelmeiből, ha nem ma­rad el a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sa, hisz a tör­ténelmi magyar al­kotmány megakadá­lyozta volna az élelmiszeripar privatizációját (kül­földi versenytársaknak való átját­szását), valamint a spekulánsoknak kedvező kárpótlási törvényt. Első­sorban e kettő­nek a következmé­nye, hogy a magyar földnek és a magyar földműves munkájának nincs értéke.

A magyar élet minőségében a nagy változás a második világháború után kez­dődött. Megkezdődött a magyar nemzeti öntudat silányosodása, és ez az 1990. évi rendszervál­toztatás után tovább folytatódott. Miért? Mert a magyar nemzet nem hallgatott önvédelmi ösztönére, és elmulasztotta hely­reállítani a jogfolytonosságot a történelmi magyar állammal.

Bizony, a magyar nemzetnek 1990-ben a Szent­ko­ro­na-tan szel­le­mé­ben, an­nak tan­té­te­lei tisz­te­let­ben tar­tá­sá­val hozzá kellett vol­na kezdenie a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tásához...

Vegyük itt figyelembe a Szent Korona tana bonyolult kérdésköreiből, hogy a valódi hatalommegosztást, a valódi alkotmányosságot, a magyar földtulajdon és a stratégiai fontosságú iparágak védelmét, valamint a mellérendelés elvének az érvényesülését miképpen teszi kötelezővé a Szent Korona tana...

Rövid kitérő a Szent Korona tanának vonatkozó kérdésköreiről

A Szent Korona a magyar államhatalom legmagasabb rangú alanya. Ő a legfőbb személyiség a magyar közjog bonyolult világában. A Szent Koronában mint az államhatalom alanyában egyesülnek a végérvényesen megosztott törvényhozó és végrehajtó hatalom részesei: a mindenkori király és a mindenkori politikai nemzet. A Szent Koronát mint jogi személyt a hatalom teljessége illeti, sem a király, sem a politikai nemzet nem törhet a Szent Korona egész hatalmára, azaz teljhatalomra. Ezért legfőbb garanciája a Szent Korona a hatalommegosztás véglegességének, az alkotmányosság megtartásának. Senki és semmi nem egyenrangú vele: a király a maga korlátozott hatalmát csak addig tarthatja meg, amíg nem fordul szembe a főhatalom alanyával, a Szent Koronával. A ki­rályt es­kü­je és hit­le­ve­le és a ha­ta­lom­meg­osz­tást ki­mon­dó tör­vé­nyek kö­te­le­zik ar­ra, hogy ne tör­jön ab­ba a ma­gas­ság­ba, ahol a Szent Ko­ro­na mint köz­jo­gi abszt­rak­ció áll.

A királynak (vagy a köztársasági elnöknek mint a király jogutódjának) és a politikai magyar nemzetnek a lehetőségeit következésképpen az határozza meg - és nemcsak akkor, ha a hatalom akarásáról, hanem akkor is, ha például alkotmányozásról van szó! -, hogy a Szent Korona-tanban az is benne van, hogy miképpen a király sem, a nemzet sem határozhatja meg a Szent Koronához való viszonyát. Azt jelenti-e ez, hogy a Szent Korona tana nemcsak a király, hanem a nemzet hatalmát is korlátozza? Igen, azt jelenti. És a gyakorlatban tulajdonképpen azt jelenti, hogy a nemzetnek nem áll jogában olyan hibákat elkövetnie, amelyek létében veszélyeztetnék. Például nem áll jogában idegen érdekeket a nemzeti érdekek fölé helyezni. Nem áll jogában szerves jogfejlődés eredményeképpen létrejött történelmi alkotmányát idegenből kölcsönzött alaptörvény-gyűjteménnyel felcserélni...

De a Szent Korona nemcsak közjogi absztrakció, hanem élő organizmus. Test, melynek részei, tagjai vannak. Tagjai mindazok, akik részesei a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak: a király és a politikai magyar nemzet: 1848-ig a nemesség - nemzetiségre és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül -, 1848, illetve 1867 után - származásra, felekezeti hovatartozásra és nemzetiségre való tekintet nélkül - az ország minden szavazópolgára. És természetesen mindegyiknek családtagjai, nemre való tekintet nélkül. Így is fogalmazhatunk: 1848-ban, illetve 1867-ben - az 1849-ben megszakadt jogfolytonosság helyreállítása után - mindazon országlakosok a Szent Korona tagjaivá váltak, akik megfeleltek azoknak a követelmények­nek, amelyek feltételei voltak a választójog gyakorlásának. Ma tag­jai mindazok, akik leszármazottai a Szent Korona egykori tag­ja­i­nak.

A Szent­ko­ro­na-tag­ság mi­kép­pen ha­tá­roz­za meg a ma­gyar nép lel­ki éle­tét, ma­ga­tar­tá­sát?

Emlékeztetünk most arra, hogy a ré­gi ko­rok­ban azért volt sok a tör­vény­tisz­te­lő em­ber a Szent Ko­ro­na or­szá­ga­i­ban, mert a Szent­­­­­­ko­ro­na-tan nem az alatt­va­lói tu­da­tot, ha­nem a Szentkorona-tag­ság köz­jogi fogalma megha­tározta felelősségér­zetet, valamint az egyen­­­­­­rangúság és a méltó­ságteljes magatartás kultuszát erősítette: mert az országlakosi maga­tar­tásban a mellérendelés és nem az alá­ren­­delés elvének az érvényesülését segí­tette elő.

A Szentkorona-tagság fogalma összefüggésben van a Szent Korona ­tu­laj­don­jogával, melynek alapelve: minden birtokjog gyö­ke­re a Szent Ko­ro­ná­ban van, kö­vet­ke­zés­képp a bir­tok a Szent Ko­ro­ná­ra száll vissza.

A Szent Korona tulajdonjogának köszönhető, hogy Magyarország területén csak a Szent Korona tagjai (mai szóhasználattal: csak magyar állampolgárok) birto­kol­hattak föld­et.

Látszólag ellentmond ennek az a tény, hogy a király külhonosnak is adományoz­hatott földbirtokot. Sok példát fel tudunk hoz­ni erre. Az ellentmondást annak ismeretében oldhatjuk fel, hogy a külhonos megado­má­nyozása csak akkor vált érvényessé, ha őt a magyar or­szággyűlés honfiúsította: a meg­ado­mányozott tehát csak mint a Szent Korona tagja (mint magyar állampolgár) válhatott Magyaror­szágon földbirtokossá.

Hozzá kell tennünk - ha már felvetettük ezt a fontos kérdést -, hogy a rendi társadalom megszűnése után a Magyarország területén lakó idegen állampolgárok is birtokolhattak földet, ha birtokjoguk nem sértette a Szent Korona tulajdonjogát...

Annyian kérdezik mostanában, hogy a magyar termőföld a Szent Korona tulajdona-e, hogy még elmondjuk, miképpen védték meg a Szent Korona tulajdonjogát a magyar nemzetgyűlésnek a földbirtoklás kérdésével foglalkozó tagjai 1920-ban. Az 1920. évi XXXVI. tc.-re utalunk, amely a földbirtok megoszlását szabályozó rendelkezéseket tartal­maz­za, s amelynek ha ma is lehetne megfelelője, akkor úgy nevezhetnék el, hogy "törvény­cikk annak megakadályozására, hogy a magyar termőföld - és a magyar gazdatársadalom - a tőke szabad áramlásának áldozatává váljon". A leglényegesebb: külföldi spekuláns vagy - akármilyen befolyással és akármilyen vagyonnal bíró - pénzarisztokrata nem juthatott Magyarországon földbirtokhoz.

Mindeddig tulajdonképpen csak a földtulajdonjog kérdésével fog­lalkoz­tunk. Te­gyük ezért nyomban hozzá a fentiekhez, hogy nemcsak a földtulajdon a Szent Koro­náé, hanem a stratégiai fon­tosságú ipar­ágak (régen pl. a bányaipar, ma pl. az élel­miszeripar vagy az energia­gazdálkodás és a honvédelem megfelelő színvonalát biz­tosító ipar­ágak) vagyona is. Jegyezzünk itt meg még annyit, hogy mennyivel gazdagabb lenne a mai ma­gyar nemzet is, ha a rend­szer­változtatás utáni ún. privatizáció során, az illetékesek tekintetbe vet­ték volna, hogy a Szent Korona tulajdonjoga szent és sérthetetlen.

4.

A történelmi magyar alkotmány megsemmisítésének hívei figyel­mét először is a következőkre hívhatjuk fel: fejlett közjog­gal, alkot­mánnyal, közjogi intézmény­rendszerrel bíró államokban (így az Amerikai Egye­sült Államokban, Angliában, Franciaország­ban) a nép­szuverenitás nem teljes, ha­nem korlátozott, hiszen az al­kotmányt (le­gyen az írott, mint az Ame­rikai Egyesült Államoké, vagy történelmi, mint Angliáé) ezen országokban nem lehet meg­semmi­síteni (hatályta­lanítani, kicse­rélni stb.) a népfelség elvére hivatkozva - és semmi­féle népsza­vazás eredményére és semmiféle nemzet­gyűlés vagy ország­gyűlés ha­tá­rozatára hivat­kozva. Hason­ló­kép­pen a II. vi­lágháború utáni Ma­gyar­országon sem lehetett volna a történelmi magyar alkotmányt megsem­misíteni.

Hozzáfűzhetjük még ehhez: a rendszerváltoztatás mámo­rában a ma­gyar nemzet észre sem vette, hogy az alkotmánymódo­sítások előter­jesztői tulajdon­kép­pen semmit sem vettek figyelembe abból a gazdag alkotmányjogi hagyo­mányból, amely a magyar alkotmányos életet évszáza­dokon át eredményessé tette, valamint megbecsültté itthon és iri­gyeltté a nagyvilágban. Gondoljunk itt első­sorban a Szent Ko­rona köz­jogi szerepének az "elfelejtésére". Azoknak, akik az idegen közjogi intézményeket oly alázatossággal csem­pész­­ték mindazon közjogi intéz­mé­nyek helyébe, ame­­lyek szerves jogfejlődés eredményeképpen váltak részévé a ma­gyar történelmi alkotmánynak, még az sem jutott eszük­be, hogy év­szá­zadokon át a Szent Korona közjogi tana volt a magyar alkotmányos­ság legfőbb biztosítéka.

A mai alkotmányozás legkényesebbnek tekintett kérdése

Térjünk rá a ma, 2011-ben alkotmányozók gondjaihoz...

Alkotmányozóink ha fel is fogják, hogy a jogfolytonosság helyreállításával teremthetik meg a feltételeit annak, hogy a magyar nemzet ne kerüljön vészesen kiszolgáltatott helyzetbe, azaz a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt, nem szívesen beszélnek a jogfolytonosság helyreállításáról, azaz a méltán nagy hírű magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérésről, mégpedig azért nem, hogy ne kelljen szembenézniük azzal a kérdéssel, hogy a magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérés a miniszterelnöki (kancellári) rendszerrel való szakítást jelenti...

A magyar közjogi hagyományokhoz való visszatérés: a jogfolytonosság-helyreállítása valóban azt jelentené, hogy a miniszterelnöki rendszert olyan elnöki rendszer váltaná fel, amelyben az államfő jogutódja annak a királynak, aki méltóképpen - mert az alkalmatlan király hatalmát hatékonyan korlátozó Szentkorona-tan szellemében! - megosztotta a nemzettel mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat, és ez az államfő, a köztársasági elnök a hatalommal annak ellenére nem élhetne vissza, hogy birtokolná a hajdanvolt magyar király hatáskörének a 90%-át...

(Mindebből, gondoljuk, nyilvánvalóvá vált az is, hogy amikor olyan köztársasági elnökről beszélünk, aki a király jogutódja, nem foglalunk állást a királyságnak mint államformának a visszaállítása kérdésében... Sem mellette, sem ellene. Ha a jogfolytonosság-helyreállítás folyamatában sor kerül királyválasztásra vagy elnökválasztásra, akkor az a fő kérdés, hogy akár királynak, akár kormányzónak, akár elnöknek hívják, az államfő betölthesse azt a szerepkört, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak.)

A jogfolytonosság-helyreállítással a kétharmados többséggel bíró országgyűlés tehát valóban elérhetné, hogy a magyar nemzet többé ne kerülhessen olyan kiszolgáltatott helyzetbe, amilyenben az elmúlt nyolc esztendőben volt, de az alkotmányozó országgyűlés szerepét nehezíti, hogy akit alkalmasnak tart arra az államfői szerepre, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak, a mai miniszterelnöki rendszerben miniszterelnöki szerepet tölt be... Mindazonáltal csak látszatra drámai a helyzet, hiszen nincs komoly, elháríthatatlan akadálya annak, hogy a kétharmados többséggel bíró országgyűlési párt legtekintélyesebb politikusa vállalja azt a régi-új szerepkört, amely megfelel a magyar közjogi hagyományoknak...

De a kétharmados többséggel bíró országgyűlés történelmi jelentőségű hibát is elkövethet, ha nem mer szembefordulni azzal a miniszterelnöki (kancellári) rendszerrel, mely iszonyatos károkat okozhat a jövendőben - olyan drámai helyzetben, amelyben ismét olyan politikus foglalja el a kancellári széket, aki kész szembefordulni nemzete érdekeivel.

A miniszterelnöki rendszerről egyébként könnyű szívvel lemondhatunk.

Be­bizonyosodott, hogy a magyar nemzet képte­len méltóképpen élni saját alkotmánya, a szerves fejlődéssel kialakult magyar történelmi alkot­mány nélkül.

Az idegenből kölcsönzött kancellári rendszer okozta károk ma már fel­becsülhetetlenek: a nemzet többségének elszegényedéséhez, illetve kiszolgál­tatott­sá­gához vezetett, megteremt­vén a feltételeket a magyar nemzetet kisemmiző pri­va­tizáció és a felelőtlen politizálás számára.

(A miniszterelnöki rendszer egyébként akármelyik nemzet önvédelmét lehetet­lenné teszi. A legerősebbét is. A nemzetállamok könnyűszerrel való megsemmi­síté­se céljából ta­lálták ki?

Ahol bevezetik, süllyed az alkotmányosság hajója még akkor is, ha az alkotmány épnek és sérthetetlennek látszik. Mint Nagy-Britan­niában... Ünnepelte Nagy-Britannia népe, hogy ügyes csellel átjátszották a király hatalmát - hatalmának és hatáskörének 90%-át - a miniszterelnöknek, s diadalmámorában a nép észre se vette, hogy rejtélyes módon a 90% átalakult legalább 150%-ká? Melyik az a rejtély, amellyel egyetlen nép sem számol, amikor elfogadtatják vele a kan­cellári rendszert? E rejtély: a kancellári - miniszterelnöki - rendszer azért kevésbé demokratikus minden más rendszernél, mert a kancellár eleve és feltétel nélkül bir­tokolja a parlamenti szavazatok többségét. A 90% így alakul át legalább 150%-ká.)

5.

A ma­gyar nem­zet­nek nem szabad ép­pen azt a meg­ol­dást vá­lasz­ta­nia, amelyik együtt jár mind­an­nak a ta­ga­dá­sá­val, ami múlt­já­ban ér­té­kes. Ra­gasz­kod­nia kell a sa­já­to­san ma­gyar köz­jog­hoz, a tör­té­nelmi ma­gyar al­kot­mány­hoz, a Szent Ko­ro­na ta­ná­hoz - sem­mi más­ra, mint ön­vé­del­mi ösz­tö­né­re hallgatván, s kije­lentvén, hogy ami tör­té­nel­me so­rán a leg­ve­szé­lye­sebb hely­ze­tek­ben min­dig meg­men­tette, az nem meg­sem­mi­sí­ten­dő, nem ki­cse­ré­len­dő.

Nem könnyű felfogni, hogy a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sának a kér­dé­se miért nem vált a rend­szer­vál­to­ztatás­ központi kérdésévé. An­nak ellenére nem, hogy a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sa, tudjuk, nem old­ha­tó meg egy­könnyen, de még a hely­re­ál­lí­tás­nak a ter­ve­ze­te sem vet­he­tő pa­pír­ra egyik nap­ról a má­sik­ra. (Mely idő­pont­hoz köt­he­tik a ma­gyar­ság kép­vi­se­lői a jog­foly­to­nos­ság hely­re­ál­lí­tá­sát? A jog­folyto­nos­ság megszakításának napja előtti naphoz, azaz 1944. már­ci­u­s 18-hoz.) Ami bizonyos: egyet­len perc­re, de csak egyetlen percre mindent érvényesnek kellett volna tekin­teni, ami a jogfolytonosság megszakadása órájában érvényes volt. De a követ­kező percben már el kellett volna kezdeni a hatalmas munkát, mely­nek során megítél­hették volna a magyar nemzet ezzel megbízott tagjai - az alkotmányozó nemzetgyű­lés tagjai - , hogy a történelmi magyar alkotmányból mi vált korszerűt­lenné, illetve mivel ke ll feltétlenül kie­gészíteni.

Ami bizonyosan nem vált korszerűtlenné:

- olyan elnöki rendszer, amelyben az államfő (mindegy, hogyan nevezzük, köztársasági elnöknek, kormányzónak vagy másnak) jogutódja annak a királynak, aki méltóképpen - mert az alkalmatlan király hatalmát hatékonyan korlátozó Szentkorona-tan szellemében! - megosztja a nemzettel mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat, s aki a hatalommal annak ellenére nem élhet vissza, hogy birtokolja a hajdanvolt magyar király hatáskörének a 90%-át...

- erős országgyűlés, amely azáltal erős, hogy nem támogatja mindig és feltétel nélkül a köztársasági elnököt, de ha méltatlanná, illetve alkalmatlanná válik küldetése betöltésére, akkor éppen a köztársasági elnök az, aki a kényszerítő körülményekre hivatkozva feloszlathatja...

- méltó felsőház,

- valódi vármegyei önkormányzat...

(A felsorolást folytathatnánk - több oldalon.)

Ér­te­lem­sze­rű­en kö­vet­ke­zik mindabból, amit fontosnak tartottunk elmondani, hogy ha a mai alkotmányozóink nem ta­gad­ják meg azt az alap­el­vet, amely év­szá­za­do­kon át meg­ha­tá­roz­ta a ma­gyar jog­fej­lő­dést, azt az alap­el­vet, mely sze­rint tör­vény­sér­tés jo­got nem ala­pít, ak­kor nem tehetnek mást: szembe kell fordulniuk az idegen jogból kölcsönzött miniszterelnöki rendszerrel.

A kétharmados többséggel bíró országgyűlés - megismételjük - történelmi jelentőségű hibát követne el, ha ezt az alap­el­vet mégis meg­ta­gad­ná, nem mervén szembefordulni azzal a miniszterelnöki rendszerrel, amely iszonyatos károkat okozhat a jövendőben - olyan drámai helyzetben, amelyben ismét olyan politikus foglalja el a kancellári széket, aki kész szembefordulni nemzete érdekeivel.

Budapest, 2011. január 31.

Megalakult a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség

Megalakult a Történelmi Alkotmányunkat Helyreállító Szövetség (TAHSZ)
2011/02/16 Nemzeti InternetFigyelő

Ezzel először alakult meg egy olyan szövetség, amely a magyarság hagyományaihoz hűen mellérendelő és nem hierarchikus jellegű. A TAHSZ keddi sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy a jelenlegi kormány alkotmánytervezete is csak az 1949/20-as sztálinista törvény folyománya lehet, ami ellen összefogni és történelmi alkotmányunk jogfolytonosságát helyreállítani minden magyar szent kötelessége.

A TAHSZ-nak minden magánszemély és társadalmi szervezet tagja lehet, amely egyetért annak céljaival és hajlandó is tenni érte. Az eddig csatlakozott szervezetek:

Áldott kéz 2000 NASZ
Fejér Szövetség
Magyar Királyi Lovagrend
Magyar Rendszerváltók Országos Szövetsége (MAREVOSZ)
Magyar Történelmi Családok Egyesülete
Nemesi Rend Mozgalom
Nemzeti Társaskör
Nobilitas Carpathiae társulás
Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület
Trianon Társaság

A sajtótájékoztatón Dr. Boór Ferenc, a Fejér Szövetség elnöke közölte, hogy egyesületük az Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy milyen jogalapon alkotmányozhat a jelenlegi kormány. A válasz: a felhatalmazást erre kizárólag az 1949/20-as (sztálinista) törvény adja. Bármennyire szépen is hivatkozik majd tehát kormányunk az általa tervezett alkotmány előszavában alkotmányos hagyományainkra, vagy akár a Szent Korona tanra, az csak máz, amely mögött gyarmati státuszunk bebetonozásának a szándéka áll, s vélhetőleg hazánk függetlensége még az 1949-es szintet sem éri el. Abból kell kiindulnunk, hogy a föld, víz, levegő, napfény, stratégiai javaink nem képezhetik üzlet tárgyát, hanem Isten adományai a nemzet számára.

A Fejér Szövetség elnöke több pontban rámutatott a kormány kezdetleges próbálkozásaira, így például a már általa is belátott lehetetlenségre, hogy a Parlamentet Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánítsa. Éppoly hamis és gyerekes próbálkozás a Szájer terv, azaz a minden magyar háztartásba elküldendő 12 pont az alkotmányozással kapcsolatban. A kormány érzi a legitimáció hiányát és egy olyan cselhez folyamodik, amely eleve átlátszó módon hazug, hiszen a kb. 8 millió választópolgár által kitöltendő kérdőív feldolgozása óriási apparátust és rengeteg időt igényelne. Ehelyett a kormánynak az lenne a feladata, hogy kapcsolatba lépjen azokkal a társadalmi szervezetekkel, amelyek a rendszerváltás óta rengeteg komoly munkát végeztek és terveket készítettek a jogfolytonosság helyreállításával kapcsolatban. Fontos lépés lenne ebben az irányban a kétkamarás parlament bevezetése, amelynek felsőháza legyen mentes a jelenlegi hatalomtól, pártoktól. A felsőház válhatna a szövetség színhelyév é, amely a nemzet hagyományainak a visszaállítására törekszik. Boór Ferenc a népszavazást is visszautasította az alkotmányt illetően, hiszen 67 éve csak ellenkező előjelű befolyásolás, azaz durva manipuláció folyik létrontó eszmék terjesztésével. Szélesen informált állampolgárok önálló véleménynyilvánítása ilyen körülmények között elképzelhetetlen.

Berhidai Parragh Imre és Horkovics Kováts János a Nemesi Rend Mozgalomtól azt hangsúlyozták, hogy történelmi alkotmányunk egy évezreden át biztosította keretet a nemzet gyarapodására, s helyreállítására éppen most, EU-elnökségünk idején lenne legnagyobb esélyünk. Keresni kell a kapcsolatot minden társadalmi szervezettel, állandó felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységet folytatva történelmi alkotmányunk szükségességéről. De még ennél is több kell; a Magyar Vándor Program önkéntesei minden embernek elmagyarázzák alkotmányos hagyományaink lényegét, hogy kormányunk ne folytathassa azt a szégyenletes "hagyományt", amit már Rákóczi kurucai így foglaltak versbe: "Vezettesd magad szembekötve, vakon, elfajult testvéridtől csinált ál-utakon".

Vajta Dénes

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Stefka István: Az illúziónak vége

Álláspont

A napokban egy 69 éves asszony Balkányban gyertyafény mellett aludt el. A konyha kigyulladt, testének kilencven százaléka megégett. A híradások minden érzelem nélkül számoltak be arról, hogy a mélyszegénységben élő, tragikus sorsú nő lakásában sem villany, sem gáz nem volt. Remélhetőleg megszólalnak érte a harangok.

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5366/5366

Hét gyerek, kilenc szavazat?

Zsebők Csaba

A gyermekek után szavazati jog járna? Elsőre nem hangzik rosszul egy kétgyerekes fickó számára, mint amilyen magam is vagyok, ám ha megkapargatjuk a témát, akkor nagy-nagy veszélyek sejlenek fel.

Sajtóhírek szerint ugyanis Szájer József fideszes EP-képviselő a Fidesz–KDNP minapi siófoki frakcióülésén arról beszélt, hogy a szülők kapjanak minden 18 évesnél fiatalabb gyermekük után egy-egy plusz szavazati jogot. A távirati irodának Szájer amúgy akképpen nyilatkozott, hogy ezt korábban a fideszes Révész Máriusz, illetve a Nagycsaládosok Országos Egyesülete vetette fel, s most egy vitát szeretnének elindítani az ügyben...

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5367/5367

Néhányan vacsorázni jártak a T. Házba, változik a rendszer

Néhányan vacsorázni jártak a T. Házba, változik a rendszer

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5368/5368

ORBÁN: A MOSTANI KORMÁNNYAL NEM FOGJÁK FELTÖRÖLNI A PADLÓT - VIDEO

ORBÁN: A MOSTANI KORMÁNNYAL NEM FOGJÁK FELTÖRÖLNI A PADLÓT - VIDEO

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5369/5369

Nagy Gáspár versei

Rating:	★★★★★
Category:	Books
Genre:	History
Author:	Nagy Gáspár

http://www.nagygaspar.hu/honlap/index.php/verseskotet/vers/16/758

Verseskötetek - …nem szabad feledNI…! (Versek – 1956 láthatatlan emlékművének talapzatára)

Láthatatlan kőre vésem...

Kannás Alajos emlékének,
aki a forradalom után
a Kormos kövek versciklusával őrizte
‘56 tiszta eszméit és oszthatatlanságát

Egy lengő
lyukas zászló
a később lelőtt ismeretlen
gyönyörű lány kezében...
és Pesten meg Budán
a golyó-csókolta vérző házfalak...
s ahogy – tán utolsónak –
átszöksz az osztrák hóesésbe
mert azok biztos fölkötnek
ha itt maradsz.

És a ruszkik – törökmód –
persze itt maradtak
hiába írtátok tankjukra:
... Пошли домой!
(és mondtátok is: pasli damoj!)
láttad mint terem véreidből
bőven gyáva hóhér
százszámra börtönpribék is
és ha kell: barbár karhatalom
csak azért hogy féltedben
te is meghajolj!

És aztán lett a túlélésre annyi érv
ki ittmaradt ki messzire futott
mert felejteni mindenhol lehet
bár a Világ velünk volt...mégis elbukott!

. .. És közben lepergett annyi szürke év...
de nagynéha kimondtuk addig is: elég
míg ama fényes gyásznapon a nemzet újra
temethette hőseit s mártír miniszterelnökét.

Ajánlás és utóirat

Barátom ki már magad is halott vagy
de kormos köveidben régtől halhatatlan
engedd hogy egy láthatatlan írka-kőre véssem
miképp is szólanék most ‘56 ügyében:

tudva bár hogy szavaimnak nem lesz táboruk
de fájó árulások és zajló testvérháborúk
heveny idején kell kimondanom: cáfolhatatlanul
csak a hősöknek és mártíroknak van igazuk!

(2002)

< vissza …nem szabad feledNI…! (Versek – 1956 láthatatlan emlékművének talapzatára) verseskötethez

Botafogo Dance Ensemble, Hungary

Link
http://www.botafogo.hu/sakk.html

Botafogo SAKK - Királygyilkosság (CHESS - Kill of the King)

Botas de Fuego (2010)

Tánciskola II. - Dalotti

Tánciskola I. - Dalotti

"Én táncolnék veled" 2. - Dalotti videó

"Én táncolnék veled" - Dalotti videó

Cseh Tamás: Széna tér

Barokk zene, vers, kép – három az egyben

Különleges koncertre kerül sor vasárnap este a Nádor-teremben – nem minden nap kaphatunk ugyanis teljes értékű kulturális élményt néhány pengetés vagy dallam hallatán. A Tercina együttes versekkel és vetítéssel összegyúrt barokk játéka páratlan kikapcsolódási lehetőségnek ígérkezik. Hiszen amikor zenét hallgatunk, tolulnak a képek, olvasás közben pedig rendre megszólal bennünk egy dallam…

Mikor zenét hallgatunk, sokszor eszünkbe jut egy verssor, olvasás közben pedig megszólal bennünk egy dallam. A képek mellé zenét, a zenék mellé képeket keresünk emlékezetünkben. A művészet a lélekhez szól – ahhoz, amivel Isten teremtményei közül egyedül az ember bír. A régi korok művészetének megidézésekor ezt szeretné megmutatni a Tercina.

Éppen ezért páratlan este lesz a vasárnapi – s a legkevésbé sem amiatt, mert a Tercina régizenei trió három tagból áll, és mert a barokk zene olyan nagyjai kerülnek terítékre, mint Monteverdi, Lully vagy Purcell. Noha rajtuk kívül eddig kevésbé ismert kora-újkori szerzőket is felvonultat az ilyen formában bő egy éve összeállt lantos, blockflötés, barokk hegedűs (plusz színész és vetítős) formáció, zenén túli tartalmakat is kínál.

Nyitottnak lenni, utat találni

- Sokféle felállásban régizenéltünk mindhárman, és sokat muzsikáltunk együtt is az elmúlt 10-20 évben, de valami újra vágytunk. Olyanokat is meg akartunk fogni, akiknek a zene mellett a versek vagy a képvetítés is sokat jelent – fogalmazott az MNO-nak Kállay Katalin, az együttes blockflöteművésze, hozzátéve, a korábbiakban mindig alakították műsorukat a közönség igényei szerint, s most sem lesz ez másként. – Úgy tűnik, a kicsit könnyedebb dolgok jobban utat találnak a hallgatósághoz.

Felmerülhet a kérdés, hogyan lehet verseket, képeket illeszteni barokk muzsikához. A furulyaművész szavaiból kiderül, ennek kulcsa a nyitottság. – Elsőként a zenét válogattuk össze Győri István lant- és barokkgitár-művésszel, s rájöttünk, hogy a kor dallamaihoz kiválóan illenek Weöres Sándor versei. A szombati sorokat a Hágában végzett lantművészünk gyűjtötte össze. A képvetítést akkor alkotjuk meg, amikor a zenéket összepróbáltuk Vitárius Piroska barokk hegedűsünkkel és a versek is megvannak – mondta el az előadásig tartó alkotófolyamatról.

A vasárnapi estnek a látássérültek Ajtósi Dürer sori iskolaépületének szecessziós Nádor-terme ad otthont, csakúgy, mint 1995 óta koncertek százainak. A versek tolmácsolásában Rusznák András színművész működik közre a 19 órakor kezdődő eseményen. Jegyek a helyszínen 1800, illetve 900 forintért.

(MNO)

Hej Csillag Csillag

Rating:	★★★★★
Category:	Music
Genre:	Folk
Artist:	Népi - Sebestyén Márta

Hej Csillag Csillag Feb 10, '11 3:28 AM
for everyone
Oh star, sweet morning star Its only midnight, but dawn will soon be here Many young lads must go away They must go to be soldiers Many young lads must go away They must go to be soldiers All down the road, down to its end A rose blooms in every small windowIn every window two or three Only mine shriveled this summerIn every window two ot three Only mine shriveled this summer Oh, whats the use in waiting on a Saturday night When my love doesnt come home to console me? Ill console myself the best I can Ive suffered enough for you already my love!

Dziewczyna o perłowych włosach - Gyöngyhajú lány -

Rating:	★★★★★
Category:	Music
Genre:	Pop
Artist:	OMEGA

Herbie Feb 10, '11 5:26 AM
for everyone
Dziewczyna o perłowych włosach
STAR
0 m e g a
http://phiadongtay.multiply.com/video/item/598/Herbie_?replies_read=1

MŰSORAJÁNLÓ, HÍREK

LÁNCHÍD RÁDIÓ - KETTESBEN – Csütörtök 19.05-19.55 Ismétlés

Ami nem pusztít el, az erősít. Ezt a különös élettapasztalatot erősíti meg a nemzeti elkötelezettségű energiapolitika fáradhatatlan képviselője, Járosi Márton. Bár nem tudta megakadályozni a magyar energiaágazat bekövetkezett sorsát, mégis úgy véli, nem haszontalan, amit csinál…

KETTESBEN: 2011. február 10-én 19.05-19.55 - Ismétlés

Szerkesztő-műsorvezető: Kovács Anita

E-mail címünk: kettesben@lanchidradio.hu

…Az egyes ember a végtelen időben úgyis csak pillanatokig határozhatja meg a történéseket, sőt vannak, akikre időnként csak az élő lelkiismeret szerepét osztja a sors. Ezzel együtt is lehet boldog, teljes életet élni – sőt akár költői szintre is emelni a mindennapokat.
Hogy érthetőbb legyen a világ, töltsön egy órát Járosi Mártonnal, és az őt kérdező Kovács Anitával.

***

Rózsa-Flores holtában is hallat magáról

Rózsa-Flores Eduardót és társait a bolíviai titkosszolgálat bérelhette fel az elnök elleni merényletre, legalábbis ezt a gyanút erősíti egy most előkerült felvétel.

A videón a magyar származású Rózsa-Flores pénzt vesz át a bolíviai alelnök testvérétől. A felvételről egy ellenzéki képviselő adott hírt. Az ellenzék már régóta állítja, hogy a merénylet ürügyén akart velük leszámolni a bolíviai kormány.

Rózsa-Florest és két társát helyi kommandósok 2009-ben végezték ki az állítólagos terrorakció után.

(hírTV)

---

Különös dolgok terjengenek az egyiptomi hadseregről

Több ezer egyiptomi munkás kezdett sztrájkolni csütörtökön. Az olajipari munkások, a telekommunikációs ágazat alkalmazottjai és a vasúti dolgozók fizetésemelést, illetve a vezetők béreinek átláthatóságát követelik. Közben az utcán demonstrálók már 17. napja követelik Hoszni Mubarak lemondását. Nemzetközi jogvédők pedig azt állítják, hogy a hadsereg semlegesnek hirdette magát az elmúlt hetekben, de titokban tüntetőket kínzott.

Az állítólagos kínzásokról a Guardian című lap számolt be. Ezek szerint a katonák bárkit letartóztattak, akit gyanúsnak véltek, de vittek el külföldieket, és több embert azért, mert nem tartották be a kijárási tilalmat vagy, mert feleseltek a katonákkal. Egy Asraf nevű férfi azt nyilatkozta a brit újságnak, hogy akkor fogták el, amikor gyógyszert vitt a Hoszni Mubarak távozását követelő sérült tüntetőknek. „Egy katona azzal vádolt, hogy a külföldi ellenségnek dolgozom, majd többen jöttek, körbevettek és fegyvereikkel elkezdtek ütni” - emlékezett vissza a férfi. „Bevittek egy szobába, és a katonák elkezdtek rugdosni. Volt náluk egy szurony, és azzal fenyegettek, hogy megerőszakolnak vele” - mondta Asraf.

A Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi jogvédőhöz is több panasz érkezett. Egy szórólapokat terjesztő férfi azt mondta, hogy miután a katonák elfogták, vallatói megkínozták. „Először gumibottal vertek az utcán, aztán előkerült a sokkoló is. Majd elszállítottak az Abdin rendőrőrsre. Itt újra sokkoltak, többször, az egész testemen. Ugyanaz az ember kínzott, előbb pénteken, aztán szombaton” - panaszolta a férfi.

• Tovább>>

---

Mubarak bejelentésre készül

Az Egyiptomot kormányzó párt főtitkára azt mondta csütörtökön, hogy Hoszni Mubarak rövidesen át fogja adni az elnöki hatalmat alelnökének, Omár Szulejmánnak. Hasszán Badravi közölte: lemondását tévébeszédben fogja bejelenteni Mubarak.

• Tovább

---

Meghátráltak, marad a Fico-féle botrányos törvény

Miután a szlovák parlament megszavazta Igor Matovič módosító javaslatát a kormánykoalíció állampolgársági törvénytervezetéhez, a javaslat előterjesztői visszavonták a törvénytervezetet a végső szavazás előtt.

Szlovákiában továbbra is a Fico-féle állampolgársági törvény marad életben, mely szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki más ország állampolgárává válik.

Már a Vörös Péter (Most-Híd) által előterjesztett módosító javaslat is elbukott, mely csupán a törvénytervezet dátumait „korrigálta” - tekintettel a törvény életbe léptetéséhez szükséges időre.

A 150 képviselőből 74-en támogatták Vörös Péter javaslatát. Ezt követően szavaztak Matovič módosító javaslatáról, hogy abban az esetben, ha más ország állampolgárságát megszerző személy legalább egy évet élt az adott országban, vagy erős családi kötelékek fűzik oda, akkor megtarthatja szlovák állampolgárságát is, ellenkező esetben nem.

Matovič javaslata hajszállal, azaz egy szavazattal ment át – 76-an támogatták. A végső szavazás előtt Gál Gábor, a Most-Híd képviselője, a koalíciós törvénytervezet egyik előterjesztője kért szót, és közölte, visszavonják a törvénytervezetet.

Miután az állampolgársági törvénytervezetet visszavonták, az nem minősül a plénum által elvetett jogszabálynak. Így nem vonatkozik rá a fél éves szüneteltetési embargó, és a házszabály értelmében akár a legközelebbi ülésen ismét beterjeszthető az állampolgársági törvény módosítására vonatkozó újabb javaslat.

(felvidek.ma)

---

Szájer irányítja az új alkotmány szövegezői bizottságát

Az új alkotmány előkészítéséhez szövegezői bizottságot hozott létre a Fidesz-KDNP frakciószövetség siófoki kihelyezett ülésén csütörtökön. A két frakció szerint az alkotmányozás nem a kormány, hanem az Országgyűlés, azon belül a frakciók feladata.

A most életre hívott szövegezői bizottság elnöke Szájer József lesz, a KDNP részéről Salamon László, a Fidesz részéről pedig Gulyás Gergely. A bizottság március közepéig benyújtja a pártok alkotmánytervezetének szövegét. A vita március második felében megkezdődik, az Országgyűlés várhatóan áprilisban elfogadja az új alkotmányt, és jövőre lép életbe. Várhatóan képviselői indítvánnyal kezdeményezik, hogy a házszabály szerint több tervezetet együtt lehessen tárgyalni, mivel jelenleg csak egy kerülhet napirendre – jelentette be Szájer József, a Fidesz EP-delegációjának elnöke a frakcióülést követő sajtótájékoztatóján.

• Tovább>>

---

Szabadlábon védekezhet a Gyurcsány–Bajnai-korszak három embere (+videó)

Szabadlábon védekezhet Fekszi Márta volt külügyi államtitkár, Tátrai Miklós, a vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója és Székely Árpád moszkvai exnagykövet – közölte Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.

Tekintse meg a hírTV összeállítását!

A Központi Nyomozó Főügyészség szerint összesen majdnem hétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okoztak az államnak a moszkvai kereskedelmi központ eladásával az ügyben kedden őrizetbe vett gyanúsítottak. Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezérigazgatóját különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják. Fekszi Márta korábbi külügyi államtitkárt és Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövetet pedig ugyanebben az ügyben bűnsegédként fogták gyanúba. A nyomozás egyébként már 2009. november 30-a óta tart a moszkvai kereskedelmi képviselet 2008-as értékesítésével összefüggésben.

A gyanúsítás lényege, hogy a volt moszkvai nagykövet eladta az orosz fővárosban lévő, de a Magyar Állam tulajdonában lévő épületet. Később Fekszi Márta és Tátrai Miklós segítségével pályázatot írtak ki, hogy „lepapírozzák” az ügyet. a pályázat nyertese a korábbi vevő lett. A valódi eladás és a pályázaton történt értékesítés között hónapok teltek el, az ügyészség szerint már ezzel majdnem 800 milliós veszteséget okoztak, ráadásul az épületet a hivatalos forgalmi értékénél jóval olcsóbban adták el, amivel újabb, körülbelül 6,5 millió forint vagyoni hátrányt okoztak az államnak.

(FH)

Kapcsolódó cikkek

• Feljelentés: komoly kár a moszkvai biznisz miatt

• Rács mögött maradhat a Gyurcsány–Bajnai-korszak három embere

• Feksziék hallgatnak, Tátrait kiengedhetik

Indítványozta az ügyészség a moszkvai kereskedelmi eladása kapcsán kedden őrizetbe vett Tátrai Miklós, Fekszi Márta és Székely Árpád előzetes letartóztatását. Az ügyészség indoklása szerint ugyanis mindhármuk esetében fennáll a szökés, elrejtőzés, a bizonyítékok eltüntetésének, megsemmisítésének, valamint a tanúk befolyásolásának veszélye.

---

Alig néhány nap, és kezdődik az Alstom-per

Hétfőn kezdődik a metrószerelvényeket gyártó Alstom pere a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma előtt.

Az Alstom Transport S.A. nevében eljáró Budapest Metropolis Consortium közigazgatási pert indított a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala ellen, mert nem adtak típusengedélyt a metrókocsikra.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala 2010. október 14-i határozatával helyben hagyta az első fokú hatóság határozatát a metrószerelvények típusengedélyével kapcsolatban, amely elutasította a típusengedély kiadását, mert szerintük a jogszabálytól eltérő fékrendszer biztonsági szintjének dokumentálása nem megfelelő.

(FH)

Kapcsolódó:

Mégis talpon marad a BKV

Az Alstom-ügy még csak az elején tart, nagyon sok megmagyarázhatatlan részlet van még a szerződés körül és magában a szerződésben – mondta Vitézy Dávid a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

---

„A mostani válság teljesen egyedinek számít”

Az elmúlt évekkel szemben most már nem tekinthető „hagymázas álomnak a kétsebességes unió” és egyre valószínűbb, hogy kialakul egy élcsapat, amely egyre szorosabbra fonja a kapcsolatait, míg a külső héj nem fogja harmonizálni a főbb állami rendszereit – hangsúlyozta Marján Attila uniós szakértő, hozzátéve: nem szabad elfelejtkezni a demográfiai válságról sem, amely a későbbiekben még nagyon komoly problémákat okozhat.

Az euró bevezetése óta a pénzügyi rendszer alapvetően átalakult az Európai Unióban, a mostani válság túllépte az ingerküszöböt – kezdte előadását Marján Attila, az Európai Bizottság szakértője, a Magyar Külügyi Intézet külső tudományos munkatársa. A szakértő korábbi véleményét idézve kijelentette, hogy azoknak lett igazuk az integráció jövőjét illetően, akik lényegesen pesszimistábbak voltak tíz évvel ezelőtt. Marján szerint az egyik legfőbb probléma, hogy a reformok az elmúlt 10-15 évben kiüresedtek, az emberek nem akarnak hallani róla, belefásultak. Emellett ezek az átalakítási törekvések nagy ellenállásba ütköznek és így nem lehet azokat végrehajtani – tette hozzá a szakértő a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában.

A szakértő úgy látja, hogy a mostani válság bizonyos szempontból teljesen egyedinek számít, amin csak a reformok továbbvitele segíthet. „Az euró instabilitása felszínre hozta azokat a problémákat, amelyekről kevesebbet beszéltünk az elmúlt években” – hangsúlyozta Marján. „Az euró krízise az integráció mindennapi válságát tette világossá.” A külügyi intézet külsős munkatársa szerint egyes vélemények szerint ez a mostani válság úgy kellett, mint egy falat kenyér, mivel az unió csak ilyen helyzetben képes a megújulásra. Ez a válság a legnagyobb krízishelyzet, amit a politikai szervezet valaha átélt – tette hozzá. A krízisnek természetesen sok arca van, mivel nem lehet összehasonlítani a görög túlköltekezés által generált helyzetet az ír válsággal, ahol a prudensen működő államtól vérszemet kapott a bankrendszer – hangsúlyozta Marján.

Nem lettünk IT-nagyhatalom

A szakértő arról is beszélt, hogy a 2000-ben elfogadott lisszaboni programból sem lett semmi, mivel nagyrészt olyan kérdésekben próbált előrelépést elérni, amelyek tagállami hatáskörbe tartoznak. A program célja az volt, hogy tíz év alatt az unió legyen a világ IT-nagyhatalma, azonban a 2001-es internetlufi kipukkanása miatt a célokat meg kellett változtatni – tette hozzá. Marján úgy látja, alapvetően a megfelelő elszántság és kivitelezés hiányzik.

Évekkel ezelőtt a kétsebességes Európa még távoli volt, azonban a politikai unió a gazdasági kormányzás területén lassan megvalósul – vélte Marján. Ennek a legjobb példája, hogy a jövő hónapban az eurózóna vezetői külön tanácskozást rendeznek, „nem hagymázas álom már a kétsebességes unió”. A szakértő arra hívta föl a figyelmet, hogy az eurózóna kisebb országait azért is mentik meg a „nagyok”, mivel egy ilyen állam bedőlése nagyon komoly problémákat okozhat. Marján szerint az euró valójában egy gazdasági koordináció, amely rendkívül sérülékeny.

Olvassa tovább a Magyar Nemzet Online cikkét!

---

Bajnai és Oszkó beismerte a hamisítást

Szinte mulatságos, hogy egy volt miniszterelnök és egy volt pénzügyminiszter – Bajnai Gordon és Oszkó Péter – hogyan vallanak a költségvetési számok hamisításának módszereiről, és egy közös cikkben hogyan cáfolják meg saját állításaikat. Ezek után már könnyen eldönthető, hogy kik hazudnak és kik tisztességtelenek.

• Tovább

Már azelőtt tudtak a buszpark kiszervezéséről?

Tóth Bertalan, Pécs volt alpolgármestere és a szintén szocialista Kőhegyi István volt országgyűlési képviselő ellen tett hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőfeljelentést Komáromi István, a Mecsekbusz Kft. ügyvezetője – írja a Dunántúli Napló.

• Tovább

„Önöket súlyosan félrevezették”

Önöket súlyosan félrevezették általában a magyarországi helyzetet és különösen a tudományos élet helyzetét illetően – reagált szerdán kelt válaszában a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a Stevan Harnad, az MTA külső tagja, Robert Evans, az MTA tiszteleti tagja és mások által aláírt januárt 28-i nyílt levélre.

• Tovább

Megrengett a föld a mélyben

A Richter-skála szerinti 6,5-ös erősségű földrengés rázta meg csütörtökön a Fülöp-szigeteket. Egyelőre nincs hír áldozatokról és károkról. A Csendes-óceáni Szökőár Figyelmeztető Központ közlése szerint nem rendeltek el cunami riadót a térségben.

• Tovább

Reagan gallery

http://www.life.com/image/first/in-gallery/55331/reagan-a-photographer-looks-back

ÉRTÉKMÉRŐ

Rating:	★★★★★
Category:	Other

KEDD ESTÉNKÉNT 22:00 - 24:00
Uátna az előző heti adás ismétlése.

Tamás Gáspár Miklós és a spicli-, vamzer- és smasszersajtó

Több tudós szerint Daniel Dennett visszalépése a tények felé terelheti a pályázatok ügyét az eddigi hisztéria helyett

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó filozófusok örvendetesnek tartják, hogy világhírű kollégájuk visszavonta aláírását a Heller Ágnesék mellett kiálló nyílt levélről. Eközben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az eddigieknél keményebb hangnemben szólalt meg az ügyben, és arra kért mindenkit, ne tetszelegjen az üldözött mártír szerepében. Tamás Gáspár Miklós ezzel szemben spicli-, vamzer- és smasszersajtónak nevezte a filozófuspályázatokkal foglalkozni merészelő jobboldali médiumokat.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó filozófusok üdvözölték Daniel Dennett csütörtöki nyílt levelét, amelyben visszavonta aláírását a „megtámadott filozófusok” védelmében írt állásfoglalásról. Nyíri Kristóf akadémikus, az MTA Kutatóintézetének egykori igazgatója kijelentette: szégyenteljes hisztériakeltésnek tartotta, hogy valaki külföldre futott panaszkodni az ügy kapcsán, szerinte ezzel az illető vagy illetők súlyos károkat okoztak a magyar tudománynak. Hozzátette: sejtelme sincs, hogy kik cselekedtek így. A kérdésben az első nyilvános körlevél, amelyet ő maga is ismert, Tengelyi László wuppertali filozófus német filozófusokhoz címzett felhívása volt. Nyíri szerint Tengelyi levele inkább egyoldalú félretájékoztatás volt, mintsem a jelenlegi helyzet független ismertetése. Az akadémikus úgy vélte, azért örvendetes Dennett tiltakozó aláírásának visszavonása, mert ez végre lecsendesítheti a tájékozatlanságból fakadó hisztériát.

A Magyar Nemzet megkereste az ügyben Demeter Tamást, az MTA Filozófiai Kutató Intézetének főmunkatársát is. Szerinte Dennett professzor levelével egy új, racionális hang jelent meg ebben az ügyben. Örvendetes lenne – folytatta –, ha az ő példája nyomán az érzelmi reakciók átadnák helyüket a tények tiszteletének.

Magyar Nemzet

Megdöbbentő dokumentumok a Magyar Nemzetben (+videó)

Megdöbbentő dokumentumok a Magyar Nemzetben (+videó)

Megdöbbentő dokumentumokat tett közzé a sukorói kaszinóberuházási szerződés megkötésének körülményeiről a Magyar Nemzet. A lap által közreadott iratok eddig el voltak zárva a nyilvánosság elől, azokat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly nyáron indított vizsgálata tárta fel.

Videók: Megdöbbentő dokumentumok a Magyar Nemzetben

A Pénzügyminisztérium volt vezetői által írt emlékeztetőkből és levelekből az derül ki, hogy a magyar állam érdekei háttérbe szorultak a Velencei-tó partjára kaszinóvárost álmodó külföldi befektetők javára. A dokumentumok szerint a vezető állami tisztviselők - köztük Veres János és Oszkó Péter akkori pénzügyminiszterek - jogellenesen hozták előnyös helyzetbe a beruházókat, az apparátus tevékenysége pedig több milliárd forintos vagyoni hátrányt okozhatott az államnak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hat ügyben tett tegnap feljelentést az ügyészségen „hivatali visszaélés és hűtlen kezelés” elkövetésének alapos gyanújával.

Oszkó megvizsgáltatná

Megvizsgáltatná a Sukoró-ügyben előkerülő feljegyzéseket Oszkó Péter. A volt pénzügyminiszter szerint elképzelhető, hogy a neki tulajdonított aláírásokat és ellenjegyzéseket nem ő írta a papírokra. „Látnom kéne ezeket a feljegyzéseket, mert úgy tűnik, egyre furcsább papírok kerülnek elő ebben az ügyben” - fogalmazott. Oszkó hozzátette: a sukorói vizsgálat kizárólag a botránykeltésről szóló, felfújt ügy.

Veres is tagadja a felelősségét

Tagadja felelősségét a Gyurcsány-kormány szakminisztere is. Veres János azt állítja, semmilyen módon nem érintett az ügyben, pártjának, az MSZP-nek pedig nincs hivatalos álláspontja. A kaszinó koncessziós pályázatát a befektetők igényeinek megfelelően írta ki a Pénzügyminisztérium Veres János hivatali ideje alatt a Magyar Nemzetben bemutatott iratok szerint. A beruházók ragaszkodtak ahhoz, hogy ne kapjanak konkurenciát, amit a szaktárca ellenszolgáltatás nélkül teljesített. (jv, rá)

hírTV