Mai műsorajánló - Hírek röviden

KETTESBEN – Péntek 19.05-19.55 Ismétlés

A hat évvel ezelőtt történt december 5-i népszavazás a tudatlanságunkról szólt – vallja Berényi Károly, Hódmezővásárhely határon túli magyar ügyeinek tanácsnoka, aki nem csupán e tisztségében, hanem civilként is, például a Johannita Lovagrend segítő szolgálatának tagjaként rengeteget tett, tesz a külhoni magyarok megsegítésére…

>>Tovább>>

http://www.lanchidradio.hu/kezdolap

---

KETTESBEN – Péntek 23.05-23.55 Műsorajánló

Woth Imre a Magyar Koronaőrök Egyesület elnöke és parancsnoka nem kevesebbet állít, mint hogy a magyar társadalomnak nagy szüksége van történelmünk ismeretére, és nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a Szent Korona és a Szent Jobb eszmeiségét széles körben közkinccsé tegye.

Szerkesztő-műsorvezető: Tuba Mariann

>>Tovább>>

http://www.lanchidradio.hu/kezdolap

---

Lengyel civilek: „A posztkommunista lobbi áll a támadások mögött” (+hang)

Lengyel civilek kezdtek aláírásgyűjtésbe az Orbán-kormány mellett, a nemzetközi támadások ellen.

A kezdeményezők szerint az elmúlt fél év intézkedései lehetőséget jelentenek a kommunista korszak lezárására. Úgy vélik: a támadások mögött a magyar posztkommunisták lobbizása áll, illetve azok a nemzetközi cégek, amelyek érdekeit sérelem érte például a válságadóval.

A lengyel petícióban megfogalmazottakkal egyetért Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum szóvivője is.

>>Hallgassa meg a Lánchíd Rádió összeállítását!

---

Debrecenben kéri honosítását Tőkés László

A debreceni okmányirodában adja be honosítási kérelmét hétfőn, január 24-én Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A politikus a tervek szerint hétfőn találkozik Kósa Lajos polgármesterrel is.

A debreceni városházától kapott tájékoztatás szerint Tőkés László kíséretében lesz Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke; Orbán Mihály, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régió-elnöke; Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bihari elnöke és Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett Demokrácia Központok partiumi igazgatója.

(FH)

---

Iszonyú víz jön, polgármesterek tömegeit készítik fel rá

Több mint ezer polgármestert készítenek fel a kormányzati szervek a várható tavaszi áradásokra. Pintér Sándor belügyminiszter szerint az előrejelzések alapján nagy mennyiségű csapadék várható, a kormány felismerte a vészhelyzetet és azonnali intézkedésekbe kezdett. Ezek segítségével a lehető legkisebb anyagi kár és emberveszteség nélkül sikerülhet majd védekezni a várható áradások ellen.

Az árvízi védekezés országos összefogásáért – és más katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos irányításért – a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) felel. A KKB elnöke Pintér Sándor belügyminiszter. Ő döntött az árvízi védekezési törzsgyakorlat megtartásáról. A gyakorlaton a katasztrófavédelmi vezetők mellett a honvédség, a rendőrség, a Nemzeti Adó és Vámhivatal vezetői, a mentők, a polgárőrök, minisztériumok egyes szervezeti egységei és karitatív szervezetek képviselői is részt vettek

(...)

A miniszter elmondta, hogy az előrejelzések szerint erősen csapadékos tavasz várható, áradásokkal. Erre kell most felkészülni, a kormány felismerte ezt a veszélyt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében veszélyhelyzetet hirdettek, magasítják a védműveket, záportározókat terveznek a Sajó völgyébe, ezúttal nem a vízügyi hatóságok, hanem a Belügyminisztérium irányítása mellett.

(...)

A pénteki törzsvezetési gyakorlaton a miniszter elfogadta az Országos Bevetési Irányítási Tervet, illetve a polgári védelmi feladatra kötelezettek mozgósítására vonatkozó tervet, ami több 10 ezer ember mozgósítását teszi lehetővé katasztrófahelyzetben.

---

Hoffmann Rózsa: Nem változik a menetrend

Az oktatásért felelős államtitkár megerősítette hogy várhatóan még a tavaszi ciklusban a parlament elé kerül az új közoktatási, felsőoktatási és a pedagógus életpályamodellről szóló törvény.

Az ezzel ellentétes hírek nem tudja, honnan jönnek, a kormány tavaszi jogalkotási programjában valóban nem szerepelnek ezek a törvények, valószínűleg ez okozhatta a félreértést – mondta Hoffmann Rózsa a XI. Education Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon tartott előadásában pénteken Budapesten.

Az államtitkár szerint az új közoktatási törvény három fő területen hozhat változást a szakmában: erősítenék a klasszikus nevelést, a korábbinál jobban szabályoznák az oktatás tartalmát, valamint javítanák a tanárképzés színvonalát és ezen belül bevezetnék a pedagógus életpályamodellt.

Beszélt arról is: a mostani tervek szerint a korábbi 60 óra helyett 50 óra kötelező közösségi munka lenne az egyik feltétele annak, hogy a diákok érettségire jelentkezhessenek. A 10.-11. évfolyamtól javasolnák ezt heti két órában, de tömbösíteni is lehetne. A kötelező közösségi munka bevezetéséről akár népszavazást is tarthatnának.

(FH)

---

Diszkóhalál: A képernyőn vagy a kihallgatásán hazudozott a tanú?

Rendőrségi vallomása és televíziós szereplése közben tett kijelentései között jelentős ellentmondások vannak, ezért a hatóság ismét beidézte pénteken a West-Balkánban történt tragédia egyik tanúját, aki egy show-műsorban állította, hogy vágást látott az egyik áldozat testén. A fiatalember az igazmondási kötelezettség miatt elbizonytalanodott a hatóság előtt, s az MNO úgy értesült, immár azt szeretné, ha nyilatkozata nem kerülne adásba.
Tovább>>

Szemlézés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldaláról

Az idén is meghirdetik a Madarak és Fák Napja Országos Versenyt

2011. január 13.

Az idén is meghirdetik a Madarak és Fák Napja Országos Versenyt. A megmérettetésre 10-14 éves tanulókból álló, háromfős csapatok jelentkezhetnek.
Nevezési határidő:
2011. március 20. a területi központoknál.

• Tovább »

Akár 2 millió kóbor macska is pusztíthatja az etetők madarait!

2011. január 15.

Az ember sokat köszönhet nekik, ezért is szomorú, hogy nem tartjuk be a felelős állattartás szabályait, melynek köszönhetően akár több milliós kóbor macska állomány tizedeli a védett madarakat,  miközben az emberre veszélyes betegségeket is terjesztenek. Az állatvédők folyamatosan megpróbálják felhívni a figyelmet a felelős társállattartás, mindenekelőtt a szükségtelen szaporulat elkerülésének fontosságára, amit természetvédelmi érvek és a saját egészségvédelmünk is alátámaszt.

• Tovább »

A mediterráneum helyett Magyarországon - áttelelő barátposzáták az etetőn

2011. január 17.

A barátposzáta a leggyakoribb bokorposzáta fajunk, melynek éneke a fülemülékéhez mérhető. Ez a kecses mozgású madár a belvárosi bokrosokban is megél, fészkét az ágak közé rejti. A hazai állomány vonuló, a tél közepén a mediterráneumban vagy még délebbre, Afrika szavannáin találkozhatunk csak velük - mármint a papírforma szerint.

• Tovább »

Készítsünk együtt odút az MME Bükki helyi csoportjának szervezésében

2011. január 19.

Az MME Bükki helyi csoportja madárodú készítésre hívja a madárbarátokat 2010. január 22-én szombaton délelőtt 9:30 órától. A résztvevők a barkácsolás mellett egy kis előadás keretében megismerkedhetnek kertjeink madaraival és a Madárbarát Kert programmal.

• Tovább »

Folytatódik a kerecsensólyom védelmi program

2011. január 19.

Az Európai Unió LIFE + Nature alapjának támogatásával folytatódik a nagyszabású kerecsensólyom védelmi projekt. A 2010-ben jelentős eredményekkel zárult magyar-szlovák programhoz, most Bulgária és Románia is csatlakozik.

• Tovább »

Ha nincs cinkegolyó ... - alternatív megoldások az etetőn

2011. január 20.

A faggyú és mag keverékéből álló cinkegolyó etetőanyag gombócok a nagyobb városokban ma már gond nélkül beszerezhetők. Igen ám, de mit tehetünk akkor, ha nem elérhető vagy éppen kifogytunk ebből a nélkülözhetetlen eleségből?

• Tovább »

Madárcsempészeket fogtak Kiszombornál - az MME gratulál a határrendészeknek

2011. január 20.

Egy cseh rendszámú autót ellenőriztek a határrendészek Kiszombornál hétfőn, a hajnali órákban. A kocsiban 36 afrikai madárra, köztük különböző fajokhoz tartozó keselyűkre és majdnem egy tucatnyi sasra bukkantak - olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.

• Tovább »

Etessük a verebeket is! – új idők új szemlélete a Madárbarát kert programban

Kiemelt hírünk

Etetési időszakban sokan panaszkodnak arra, hogy "a verebek eleszik az eleséget az értékes madarak elől". Néhány évtizeddel ezelőtt annyi volt még belőlük, hogy széles körben alkalmaztak verébmentes odúkat és etetőket. Azonban kevesebb, mint egy emberöltő alatt  sokat romlott a helyzet, Európa jelentős részén a verebeknek ma már  ritkának számítanak. Magyarország szerencsére még nem tart itt, verebeink állománya nem csökken, ez a stabilitás azonban csak odafigyeléssel, gondoskodással tatható fent, melynek fontos részét képezi a téli etetés is.

• Tovább »

A 2011. év madara - a széncinege

"...ennek a madárnak a megmaradásában, "gyakori" besorolású állománynagyságának megőrzésében rendkívül nagy szerepe volt és van a lakosságnak. A sok ezer kihelyezett mesterséges odú, a sok tízezer téli madáretető – nemcsak a kertvárosi és agrárterületeken, de a lakótelepeken is – mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a széncinege ilyen sikeres tud lenni. Ezzel a példával erőt és hitet szeretnénk adni mindenkinek, bemutatva, hogy ha mindenki minden nap belerakja a maga kövecskéjét környezetünk védelmébe, akkor, és csak akkor van esély megőrizni, megvédeni azt, amink van.

Az MME javaslata - természetvédelem partnerségben a lakossággal
Az MME véleménye szerint az élőhelyek, az állat- és növényfajok, a környezet védelmében a lakosság nem kerülhető meg, nem hagyható figyelmen kívül. Az emberek nem pusztán leküzdendő problémaforrást, nem megregulázandó kívülállók tömegét jelentik, hanem - megfelelő kommunikáció és partnerséget lehetővé tevő programok kidolgozása esetén - nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen szereplői.

Ezért amellett, hogy a különböző faj- és területvédelmi programjaink alapvető részét képezi a gazdák és a helyi lakosság bevonása, tájékoztatása és segítése, majd' egy évtizede elindítottuk a Madárbarát kert programot is, ami a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény:..."
Tovább>>

Wass-maraton 2010 - 2011

http://www.wassalbertfelolvasas.hu

Wass Albert-felolvasók 2011.

Februárban újra együtt a Wass Albert-felolvasók

2011. február 18-án, pénteken és másnap immár negyedszer fognak össze a magyar szépirodalom tisztelői, hogy Wass Albert és a többi nagy szellemóriásunk műveiből maratoni felolvasást tartsanak szerte a világban.

Szeretettel
Bartha Kata
http://www.wassalbert.eu
http://www.wassalbert.linkpark.hu

Wass Albert: A barátságról

Volt egyszer egy ember, aki szépnek látta a világot, akinek nem voltak ellenségei és aki azt hitte, hogy megelégedett. De volt három barátja. Az egyik minden nap arról beszélt neki, hogy mi csúnyát látott a világban. A másik folytonosan fogadkozott, hogy megvédi az ellenségek ellen. A harmadik azt vitatta, hogy csak a gonosz ember megelégedett egy ilyen bűnös társadalmi rendszerben.

Addig, amíg az ember elhitte mindezt és felakasztotta magát az erdőben egy fára.

A három barát pedig összeült búsulni a fa alá és azt mondották:
- Szegény meghalt ugyan, de fontos, hogy mi hűséges barátai voltunk.

Valahányszor a barátságról gondolkozol, jusson eszedbe ez a kis történet. Es gondolj a következőkre:

1. A barátság nem azt jelenti, hogy jogod van beavatkozni embertársad belső életébe.

2. A barátság nem hatalmaz föl arra, hogy tapintatlan és neveletlen légy.

3. A barátság nem azt jelenti, hogy valaki korlátlanul önzéseink rendelkezésére áll.

4. A barátság nem jogcím arra, hogy jellemhibáinkat feltétlenül és kötelességszerűen megbocsássák.

5. A barátság nem arra való, hogy valakit meggyőzzünk a magunk álláspontjának igazságáról, mindössze arra alkalmas csupán, hogy mások álláspontjait megértsük.

6. A barátság nem kér, nem követel, de nem is ismer áldozatokat.

7. A barátság oka nem lehet sem a véletlen, sem az egymásrautaltság. Még kevésbé azonos világnézeti beállítottság, vagy politikai célkitűzés.

A barátság oka egyedül a barátság maga. Az emberi lélek valami olyan titka ez, mint a zenének a hangok harmóniája. Nem azonosak, de kiegészítik egymást. Az igazi barátság olyan az emberi világ diszharmóniájában, mint egy finom, halk akkord.

Wass Albert

Forrás: www.wassalbert.eu

What are you lookin' at? America's rudest cities - Travel - News - msnbc.com

http://www.msnbc.msn.com/id/40758837/?gt1=43001
Hátha érdekel valakit. :-)

Műsorajánló, hírek

Ma 2011. január 19., szerda, Sára napja van

ESTI KULISSZA – Szerda 18.30-18.55 Műsorajánló

Hiába kap uniós jelest a magyar elnökség gazdasági programja – hamar jön a fenyegetés: a magyar kormányfő komoly politikai csatára számíthat az Európai Parlamentben, mondván: a sajtószabadság körül kialakult vita beárnyékolja a magyar kormány munkáját...

ESTI KULISSZA: 2011. január 19-én, 18.30-18.55-ig - Műsorajánló

Szerkesztő-műsorvezető: Hegedüs Szabolcs

E-mail címünk: kulissza@lanchidradio.hu

Hiába ígéri a miniszterelnök, hogy a pénzpiacokra nagy meglepetés vár és visszafizetjük az IMF-től felvett hatalmas hiteleket, a valutaalap embere sietve leszögezi, hogy úgymond bizonyos dolgok rossz irányba mennek Magyarországon. Csak az uniós elnökség miatt kap hazánk ekkora figyelmet és alapvetően mindenkit a jó szándék vezérel, vagy hatásos a propaganda és egyre több az ellendrukker? Erre keressük a választ a Kulisszában Szánthó Miklóssal, a Nézőpont Intézet elemzőjével.
http://www.lanchidradio.hu/

---

Orbán: Hol élnek önök? Meg vagyok döbbenve

Meglepetten tapasztaltam, hogy annyi respektábilis ember, Schulz úrtól annyi mindenkin át sokan komoly tárgyi tévedésekben vannak a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban – kezdte Orbán Viktor viszontválaszát a strasbourgi EP plenáris ülésén.

Rámutatott: a magyar médiatörvény alapján a kiegyensúlyozatlanságot nem lehet szankcionálni, és éppen ezért büntetést sem lehet kiszabni. „Sajnálom, hogy ilyen rútul rászedték önöket!” – fogalmazott Orbán Viktor, majd így folytatta: – Respektálom, hogy Schulz úr a teljesítmény és nem a program alapján kívánja majd lemérni a magyar EU-elnökség teljesítményét.

– Hogyan képzeli bárki, hogy a 21. században, az internet világában cenzúrázhatja bárki is az internetet? Mi az interneten és a Facebookon nyertünk választást. Hol élnek önök? Meg vagyok döbbenve – jelentette ki a magyar kormányfő, hozzátéve, hogy az eddig érvényben lévő médiatörvény alapján bármikor meg lehetett szüntetni egy lapot.

Orbán azt javasolta: térjünk az ésszerű érvek talajára, ugyanis „Magyarországon éppen a jogállam újjáépítése folyik”. Emlékeztetett, hogy akik most annyira tiltakoznak, valami különleges okból nem emelték fel a szavukat, amikor a titkosszolgálatokat és a rendőrséget politikai célokra használták, és amikor közérdekű adatok eltitkolása miatt idáig jutott Magyarország.

A német törvény semmivel sem demokratikusabb

Martin Schulz képviselő szavaira Orbán Viktor így reagált: „Úgy beszélek önhöz, mint európai az európaihoz. Az a helyzet, hogy az önök médiatörvénye egy jottányit sem demokratikusabb, mint a magyar szabályozás. A médiatörvényt természetesen lehet, és kell is kritizálni, viszont nem lehet sértegetni egy nemzetet.” „Önök azzal fenyegettek, hogy diktatúra felé mozdul el Magyarország. Mi ez, ha nem a hazám megsértése? Én pedig soha nem fogom hagyni, hogy sértegessék a nemzetemet, mindig fel fogok lépni védelmében.”

A magyar miniszterelnök továbbá felhívta a figyelmet, hogy a strukturális reformokon nem szabad spórolni. Ami a tunéziai ügyet illeti, hangsúlyozta, Magyarország folyamatosan egyeztet a külügyi képviselőkkel, és mindig támogatni fog minden demokratikus törekvést.

(MNO)

A TÉMÁRÓL:

Most hallható

Sprőd

16:00–18:00

„Lekaparjuk a lakkot a valóságról”

Műsorvezető: Perjés Zoltán

Hívottak és hívatlanok. Hallgatók és lehallgatók. Szakértők és értetlenek. Vélemények.

SMS-számunk: +36-30-749-6720
Telefonszámunk: +36-1-8148-755
E-mail címünk: sprod@lanchidradio.hu

---

A metrókocsik nyomába eredt a hatóság

Nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság a metrókocsik beszerzése ügyében. Az Alstom ellen a kecskeméti székhelyű Tiszta Energiával Magyarországért Párt tett feljelentést – a legfőbb ügyészség szóvivője szerint.

A metrókocsi-szerződést tavaly októberben mondta fel a BKV, miután az Alstom a módosított határidőre sem szerezte meg a szerelvények végleges típusengedélyét.

A BKV a gyártónak már átutalt ötven százalék előleget, mintegy 30 milliárd forintot. Az egyik francia bank azonban az Alstom kezdeményezésére megtiltotta a közlekedési vállalatnak, hogy lehívja az erre járó bankgaranciát. Tarlós István ezután Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos segítségét kérte. A hírTV értesülései szerint a hatóságok adatokat kértek a napokban a Fővárosi Önkormányzattól az Alstom-ügyben.

– A Legfőbb Ügyészségen Tarlós Istvántól származó feljelentést nem találtunk. Ellenben Alstom-ügyben a Fővárosi Főügyészségen a Tempo párt tett feljelentést korábban. A BRFK szerdán elrendelte a nyomozást – mondta Széplaki-Nagy Gábor sajtószóvivő.

(hírTV)

---

XVI. Benedek elfogadta a pécsi püspök lemondását

A szentatya, XVI. Benedek pápa elfogadta Mayer Mihály lemondását a Pécsi Egyházmegye lelkipásztori kormányzásáról, az Egyházi törvénykönyv 401. kánon 2. paragrafusa értelmében – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága.

A közlemény szerint ezzel egyidejűleg a szentatya Veres András szombathelyi megyés püspök urat a Pécsi Egyházmegye sede vacante apostoli kormányzójává nevezte ki.

(MNO)

---

Csipak Péter véletlenül a tájvédelmi körzetbe építkezett

(INDEX.HU

Sem a dörzsölt ingatlanvállalkozónak, sem a környezetvédelmi felügyelőségnek, de még az építési hatóságnak sem tűnt fel, hogy a Hármashatár-hegyen a gigantikus lakóházhoz tartozó hatállásos garázs nagy része és a felhajtó a telekhatáron túl, a szomszédos Budai Tájvédelmi Körzet területére épült. A kerítéssel körülkerített terület kétezer négyzetméterrel nagyobb a telekkönyvi méretnél.

Csipak Péter, a belvárosi Fashion Street mögött álló ingatlanvállalkozó – mostanában a Bécsi utcai Zeppelin-beruházás miatt foglalkozik vele a média –, lakóházat épített Budán, a hármashatár-hegyi Cirbolya utcában. A válság miatt évek óta készülő, közepes méretű luxusszanatóriumnak is beillő épületről decemberben már beszámoltunk, hiszen sokakat érdekelhetett, milyen lakókörnyezetet teremt magának az a vállalkozó, aki épp Budapest belvárosában szeretne egy szakmai és politikai konfliktusokat kiváltó óriásberuházást megvalósítani.

Minden le van papírozva

Csipak Péter lakóháza – magántulajdonról lévén szó – nem is érdemelne több szót. Csakhogy a környékről készült műholdkép és az ingatlannyilvántartásból származó koordináták alapján rajzolt telekhatárok összevetésekor kiderül, hogy az építkezés jóval túlterjeszkedett a hivatalos telekhatáron: az 1800 négyzetméteres házhoz tartozó hatállásos garázs nagyobbik része és a feljáró már a védett erdőben épült.

Az ügy érdekessége, hogy bár a földhivatali adatok és a kikért telekkoordináták alapján egyértelműen megállapítható a túlépítés egy állami tulajdonú területetre, a második kerületi önkormányzat által kiadott építési, majd használatbavételi engedélyben erről említés sincs. Pedig a hatósági helyszíni szemléken ki kellett volna derülnjön, hogy az építkezés a tervek és a szabályok betartásával folyik-e.

A sok száz négyzetméternyi erdő letarolása egyébként több szabályt is megsért. Mivel az erdő a Duna–Ipoly Nemzeti Park része, az építkezés védett természeti értékeket károsított. Az erdőpusztítás miatt az erdészeti hatóságnak kell intézkednie, az állami terület kezelője területe elbirtoklása ellen tehetne lépéseket.

Érdeklődésünkre azonban a hatóságok rendre széttárták kezüket mondván, munkatársaik mindent rendben találtak. A jogsértést csak a hivatalos telekkönyvi adatok és a földmérővel beazonosított koordináták bizonyítják.

A piros vonal a kerítés hozzávetőleges helyét, a zöld az ingatlannyilvántartásban levő telekhatárokat jelöli. A képre kattintva nagyobb méretben is megnézhetők a telekhatárok. A Google Earthben megtekinthető telekkoordinátákat tartalmazó fájl (kmz) innen tölthető le. (Forrás: Budapest Főváros Kormányhivatalának Földhivatala, Google Earth)

Csipak Péter azt állítja, hogy ő szabályosan épített. A terület végén, az erdőben ugyanis volt egy kerítés, ami tudomása szerint a telekhatárt jelölte. Ő addig építkezett.

A piros vonal és a zöld

Csipak Péter háza két szomszédos, 7476 négyzetméter összterületű telekre épült. A garázs a domboldalon, a ház fölött áll. A telekhez acélkerítéssel hozzácsatoltak egy jelentős részt az állami erdőterületetből, aminek csak a garázsépítéshez letarolt, trapéz alakú része körülbelül kilencszáz négyzetméternyi.

A telkek ingatlannyilvántartási adatai az Egységes Országos Vetület földmérési rendszerből származnak. A vetületi adatok szoftveresen alakíthatók át a Google Earthben is megjeleníthető világkoordinátává.

2,7 milliárdos jelzálog

Az ingatlannyilvántartásba Csipak Péter tulajdonjogát a két, egymás melletti Cirbolya utcai telekre a korábbi összevonások után 2004-ben és 2005-ben jegyezték be. 2009 januárjában a Magyarországi Volksbank Zrt. 4,45 millió eurós jelzálogjogot alapított a telkeken. A telkek tulajdonjoga Csipaktól 2009 szeptemberében a pár hónappal korábban bejegyzett Cirbolya Mansion (CM) Kft.-hez került. A CM a Csipak Acquisitions budapesti, Deák Ferenc utcai címére van bejegyezve, a tulajdonosa a ciprusi Franklina Limited. A Volksbank 2009 októberében 2,7 milliárd forintos jelzálogot jegyeztetett be a telekre.

A domború földfelületről készített sík műholdfotók kicsit mindig torzítanak, de a kérdéses területen az utcák és a telkek sarkait jelölő koordináták láthatóan pontosan a helyükön vannak, nehezen képzelhető el, hogy a telek túloldalán hirtelen tizenöt–húsz méteresre nőjön a torzítás. A földhivatali koordináták pontosságára utal az is, hogy a zöld vonalakkal határolt két teleknek a Google Earthszel közelítő pontossággal kiszámítható területe csak pár négyzetméterrel tér tér el a tulajdoni lapon levő telekméretektől (2954 m², 4522 m²).

„Nem építkeztem túl a telekhatáron” – szögezte le Csipak Péter a bemutatott dokumentumok áttanulmányozása után. Az ingatlanfejlesztő elmondta, hogy a három telekből kettőt 2002-ben vásárolt az önkormányzattól, egyhez 2005-ben jutott hozzá egy magánembertől.

Hol is van a kerítés?

Az üzletember szerint a telek végében, a bozótosban húzódott egy régi kerítés, amit feltehetően az önkormányzat húzott fel évtizedekkel ezelőtt, és annak a vonalát tekintették a telekhatárnak. „Az épület kivitelezőjétől, a Market Zrt.-től kértem egy nyilatkozatot, amely szerint az új kerítést is oda húzták, ahol a régi állt” – mondta Csipak.

Csipak Péter előkeresett egy szerinte őt igazoló 2004-es geodéziai felmérést is. A megbízásnak megfelelően a földmérő az önkormányzattól vásárolt, az utcától az erdőben lévő régi kerítésig húzódó telken mérte fel a szintvonalakat egy – azóta egy másikkal összevont – telekrészen. A dokumentum azt támaszthatja alá, hogy a tulajdonos abban a hiszemben vette a telket, hogy az a kerítésig ér.

Ám papír ide vagy oda, egy 2010 januárjában készült fotón jól látszik, hogy a régi kerítés maradéka közvetlenül a garázs fölött, a terepmunka során kialakított meredek rézsű tetején, az utolsó fák vonala előtt állt, míg az új ennél jóval hátrébb van.

Egy éve a régi kerítés még a fák előtt húzódott. Folytatás a galériában.

Egy földhivatalban dolgozó, de a konkrét ügy pontos ismeretének hiánya miatt anonimitást kérő jogász szakértő szerint az építő rosszhiszeműen járt el, amikor az új kerítés felhúzása előtt nem tűzette ki annak pontos helyét földmérővel. Még egy kerítést sem lehet csak úgy hasra ütve építeni, és az ahhoz szükséges felmérésnél sosem a korábbi kerítés helyét, hanem az ingatlannyilvántartási térképet veszik alapul.

Csipak mossa a kezeit

Csipak szerint ha szabálytalanul építkezett volna, az feltűnt volna az építési hatóságnak, illetve a szomszédos erdőterületet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt.-nek vagy bármelyik szakhatóságnak, amikor a telekösszevonást bonyolította, vagy amikor megkapta a ház építési, később a fennmaradási és továbbépítési, legutóbb a használatbavételi engedélyét.

Csipaknak megemlítettük, hogy a telek földhivatali adatai és a kerületi szabályozási terv határa is azt mutatja, hogy a jogilag hiteles telekhatár nagyjából a garázs és a ház között húzódik, és hogy egy, a helyszínen talált kerítés nem keletkeztet tulajdonjogot a köztes területre. „Ingatlanfejlesztéseket bonyolító, gyakorlott és sikeres vállalkozóként nem nézett utána, hogy meddig terjednek a megvásárolt telek határai?” – kérdeztük.

„Nem foglalkoztam ezzel, miután minden szükséges szakhatósági és építési engedélyt megkaptam. A Közép-Duna völgyi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (KDVKTVF) szakhatósági állásfoglalásában minden alkalommal kikötések nélkül járult hozzá az engedélyek kiadásához. Megismétlem, hogy jogszerűen építkeztem a saját tulajdonomat képező területre” – mondta Csipak.

A zöldhatóságnak nem tűnt fel

Dolla Eszter, a KDVKTVF igazgatójának tájékoztatása szerint viszont a felügyelőség valóban hozzájárult a lakóépület fennmaradási és továbbépítési engedélyéhez, de Csipak állításával szemben csak (nem részletezett) kikötésekkel.

Az igazgató leveléből és az ahhoz csatolt (szintén a földhivatali telekhatárokat tükröző) tájékoztató helyszínrajzból egyebek mellett az is kiderül, hogy az épületnek az erdőhatártól húsz méterre kéne lennie, és hogy az építkezéskor a természetes terepfelületet csak a legszükségesebb mértékben, legfeljebb a telek területének 30%-án lett volna szabad megbontani. Azaz a ház még akkor is szabálysértő módon, a hivatalos erdőhatárhoz túl közel épült volna, ha amúgy az ingatlannyilvántartás szerinti telekhatáron belül lenne.

Az igazgató levele nem tér ki arra, hogy az elmúlt években észlelte-e a felügyelőség ezeknek az előírásoknak a megszegését, vagy észlelt-e a hatáskörébe tartozó, az erdőterületen zajló építkezést.

1998-2007-2010. A zöld vonal a kerületi szabályozási terv határát jelöli. Csipak Péter 2002-ben vásárolta az első telket.
Forrás: II. kerületi adatvagyon

Csipak telkei közvetlenül határosak a Budai Tájvédelmi Körzet európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000), állami tulajdonban lévő területével. A második kerület adatvagyonoldalán a térképek közt kikereshető légifotókon végigkövethető, hogy míg 1998-ben a mai garázs területén még kis fás lombos erdő volt, 2007-re letarolták a fákat, a 2010-es fotón már a garázs is jól látszik.

Az építési hatóság furcsán mért

„Az építmény telepítése az építési és a fennmaradási engedélynek megfelel, azoktól eltérést méréseink során nem tapasztaltunk, geodéziai felmérés nem készült” – válaszolta az építésügyi hatóságként eljáró II. kerületi Polgármesteri Hivatal építésügyi irodájának címzett kérdéseinkre a hivatal sajtóreferense.

Kérdéseink az építési hatósághoz

Az építésügyi iroda mint építési hatóság nemrég használatbavételi engedélyt adott ki a II. Cirbolya u. 3-9 alatti két telken épült lakóházra. Értékelhető-e ez úgy, hogy az ügy előadója és a műszaki ellenőr mindent rendben talált, az építkezés megfelel az előírásoknak?

Előfordulhat-e, hogy az építési hatóság figyelmét a terv, majd a használatba vétel engedélyezési eljárásai során mindvégig elkerülte, hogy a lakóépület mögötti garázs mintegy kétharmada, valamint a garázsfelhajtó nem a telken, hanem – az ingatlannyilvántartásból lekért hiteles adatok alapján – a szomszédos állami tulajdonú erdő területén létesült? Ha igen, miként lehetséges ez?

„Az építmény teljes terjedelmével az adott ingatlanon helyezkedik el” – áll a hivatal levelében, amely ezt helyszíni mérési adatokkal próbálja alátámasztani. A számok azonban meglehetősen elnagyoltnak tűnnek.

Egyik mérésük szerint például a telek mélysége a közterülettől (utcától) az erdő határvonaláig 61 méter. A műholdfotó szerint azonban az erdő széle az épület vonalában az utcától körülbelül 73 méterre van. Míg a lakóépület az utcától a hivatal szerint 22,5, az Index mérése alapján kb. 43 méterre helyezkedik el.

Az építésügyi irodának feltett kérdések fényében különösen nehéz értelmezni a hivatal kijelentését: "A kérdésben állításként szereplő ingatlan-nyilvántartási adatok hitelességét vitatjuk, mivel az épület jelenleg nem lehet az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetve."

Az építész széttárja a karját

Egy ház megtervezésének első lépése, hogy a telek tulajdonosa kikéri a földhivatalból a telekkönyvi kivonatot és a helyszínrajzot. Azaz legkésőbb akkor, amikor az építész dolgozni kezd, ki kell derülnie, hogy a telek valójában kisebb, mint hitték. Az építkezés előtt geodétáknak kell felmérniük a telekhatárt és a helyet, ahová az épület kerül.

A földhivatali szakértő szerint az állami erdő és a kertvárosias építési övezet (L6/A) között rendeltetési határ húzódik: az erdőben csak annak használatával összefüggő, erdészeti célú ingatlan építhető. A vevő (Csipak), ha a szerződésben benne volt, hogy a kerítésig ér a telek, szavatossági igényt támaszthat az eladóval szemben, de a túlépítéssel birtokháborítást követett el, és bizonyosan jogellenesen járt el.

A ház tervezője, Pálffy György a megbízójára mutatott, amikor a tévedés okait firtattuk. „A Csipak úrtól kapott helyszíni rajzokra dolgoztam” – mondta az építész, elmondva, hogy a geodétákat is Csipak Péter kérte fel, ő pedig már csak az adatokat kapta meg.

Pálffy azt állítja, hogy a telek rajzai megfeleltek a valóságnak. Felvetettük, hogy a telek erős lejtése miatt elképzelhetetlen az a forgatókönyv, hogy ő jó helyre tervezte a házat, amit aztán hátrébb építettek fel. Ez ugyanis jelentős pluszföldmunkát és tervezést igényelt volna. Az építész azzal védekezett, hogy a ház megkapta a használatbavételi engedélyt, tehát nem lehet vele gond.

A természetvédőknek és az erdő kezelőjének semmi se tűnt fel

A Duna–Ipoly Nemzeti Park nyilatkozattételre nem jogosult, így nevét elhallgató illetékese szerint az építkezés már korábban a látóterükbe került, amikor Csipakék utat építettek az erdőn keresztül a telek hátsó részéhez. Ezért meg is bírságolták az építtetőt.

Az őrök a területen járva azonban csak azt tapasztalták, hogy az építkezés nem lépi át az évtizedek óta ott álló kerítés vonalát, így nem fogtak gyanút, hogy az valójában nem a telekhatárt jelöli. (Azt viszont mégis csak észre kellett volna venniük, hogy a sokáig az erdőben álló régi kerítés – az előtte álló fák kivágása miatt – hirtelen az erdő peremén találta magát, a hátrébb felhúzott új kerítés viszont megint a fák közé került.) Minisztériumi informátorainktól úgy tudjuk, hogy a magyarázat hihető, mert a szervezetnek nincs kapacitása arra, hogy földmérők alkalmazásával ellenőrizzenek minden ilyen ügyet.

Az erdőterületet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. azzal védekezett, hogy „a társaság munkatársai a természetbeli határokat ellenőrzik: megváltozott-e például a természetes erdő határvonala vagy vágtak-e ki fát. A telekhatárok pontos kimérését társaságunk abban az esetben kezdeményezi, ha felmerül a gyanú az esetleges elbirtoklásra.”

A Pilisi Parkerdő munkatársai, mint írják, a helyszíni szemléken „nem tapasztalták a természetbeli erdőhatár megváltozását. Az Index által felvetett gyanú alapján azonban tárgyalásokat kezdünk az érintett hatóságokkal (építésügyi, erdészeti és természetvédelmi hatóságok) és kezdeményezzük a telekhatár pontos kimérését. Ha bebizonyosodik az erdőterület illegális igénybevétele, akkor az erdészeti hatóság jogosult szankciókat alkalmazni, illetve elrendelni az eredeti állapot helyreállítását.”

Költészet és valóság

A kerületi építési hatóságnak, a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek, a Duna–Ipoly Nemzeti Parknak, a természetvédelmi hatóságnak és a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának most tehát azt kell eldönteniük: a tényeknek hisznek, vagy a munkatársaik által lepecsételt papíroknak.

• Címkék:
• csipak péter,
• építkezés,
• természetvédelem,
• natura2000,
• hármashatár hegy

Kapcsolódó:

• Csipak Péter óriás rovarok támadásától tart?
  

• Egy Ferrari miatt szakít Rogán a parkolási céggel
  

• Csipaknak egyszer csak 16 milliardja lett
  

JÓ ITT SITE: Ávós történelem

Rating:	★★★★★
Category:	Other

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5262/5262
Ávós történelem Jan 17, '11 1:06 PM
for everyone


Emberéletek, melyekkel a mai napig nem tudnak elszámolni

(Részletek egy tanulmányból)

Sztálin halála (1953. március 5) és Nagy Imre első kormányra kerülése (1953. július 4) után, amikor közkegyelmet hírdettek, feloszlatták az internálótáborokat, az ÁVH-t az egységes BM felügyelete alá helyezték, majd megkezdődött a koncepciós perek felülvizsgálata döbbenetes pánik lett urrá az egykori Államvédelmi Osztály és az Államvédelmi Hatóság felelős vezetői körében, mert a sürgetések ellenére sem tudtak elszámolni az általuk agyonvert, eltüntetett emberekkel, az ismeretlen helyen, anyakönyvezetlenül, jeltelenül elföldelt rabokkal, internáltakkal, munkatáborokba hurcoltakkal, letartóztatottakkal. Iszonyú hazudozás, félrevezetés, ködösítés kezdődött, a nyomok írásos eltüntetése. Ám mégis megmaradt néhány zárolt dokumentum, melyet mély hallgatás övez a mai napig, mert leleplezi a proletárdiktatúra szovjet mintára alkalmazott kegyetlen és gátlástalan módszereit. Előbb azonban rövid történelmi visszapillantás.

PRO, ÁVO, ÁVH, BM

1944 december végén az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben elhatározza, hogy a BM-en belül (a miniszter: Erdei Ferenc) meg kell szervezni az államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályát.

Budapesten 1945 január 17-én (hivatalosan február 2-án) megalakul a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya (PRO) Péter Gábor vezetésével, akinek helyettese a szovjet Állambiztonsági Népbiztosság ezredese: Kovács János. A vidéki rendészetet a BM Politikai Nyomozó Osztálya irányítja, élén Tömpe Andrással. Január második felében a Városliget fasor 34-36 szám alatti épületbe beköltözött az NKGB, az első összekötő egy Orlov nevű civil ruhás tiszt volt tanácsosi rangban, majd márciusban megérkezett Fjodor Belkin államvédelmi tábornok, a kelet-európai szovjet elhárító főparancsnokság vezetője bádeni székhellyel.

1946 októberében jött létre a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO), a belügyminiszter Rajk László felügyeletével.

1948 szeptember 10-én megalakul a BM Államvédelmi Hatósága, mely alá rendelik a külföldiek ellenőrzését, az útlevél osztályt, a határ-, a folyam- és légirendészetet. A belügyminiszter: Kádár János.

1949 december 28-án közvetlenül a Minisztertanács alá rendelik az Államvédelmi Hatóságot, ide kerül a HM Katonapolitikai Főcsoportfőnöksége (katonai hírszerzés és elhárítás) és a Honvéd Határőrség is.

A fegyveres testületek és a párt káderosztályának felügyeletét Farkas Mihály, a párt főtitkár-helyettese látta el, aki közvetlenül Rákosinak referált az államvédelem ügyeiben.

1953-ban, a párt júniusi központi vezetőségi ülésének határozata alapján összevonják a BM-et és az ÁVH-t egységes Belügyminisztériumként, amelyben egységes főosztályok látták el a rendőri, államvédelmi, büntetés-végrehajtási, tűzoltósági és légoltami feladatokat. Belügyminiszter: Gerő Ernő. Péter Gábor helyébe egyik helyettese, a határőrség parancsnoka: Piros László lép. Az ÁVH megszüntetéséről nem rendelkezett nyilvános jogszabály.

Itt álljunk meg, s lépjünk vissza 1950-be.

A csekista módszerek és következményeik

1950-ben az önállóvá vált ÁVH megerősödik és a párt ökleként korlátlan hatalomhoz jut. A "Börtönbe a félországot!" folyamat ekkor éri el csúcspontját. Az MKP, a PRO és az ÁVO már 1945-től a megmaradt nemzeti középosztály ellen fordult. Azok ellen, akik még szellemi és anyagi függetlenséggel, morális tartással rendelkeztek. Ők voltak a középparasztok (kulákok), a pártonkívüli értelmiségiek, diplomások, köztisztviselők, a dinasztikus családok tagjai. Arra a sztálini sugallatra, hogy a III. világháború a küszöbön áll, az MDP és az államvédelem rács mögé kényszeríti mindazokat a reakciós, osztályidegen, megbízhatatlan, népellenes elemeket, akik háború esetén a rendszer ellen fordulhatnak.

Korlátlanná válik a proletárdiktatúra jogi hatalma, a titkos utasítások alapján működő osztálybíráskodás, az eljárásjog likvidálása, helyén a végrehajtó szervek önkénye, az irgalom nélküli megtorlás, bosszú és félelemkeltés. Dr. Tímár István államvédelmi ezredes (Péter Gábor egyik helyettese), igazságügyi főtisztviselő 1950 november 20-án előterjesztést készít a párt politikai bizottságának, amely elfogadja a következő megállapítást: "...a proletárdiktatúrában előtérbe nyomulnak a büntetés - végrehajtásnak olyan funkciói, amelyek teljesítésére az Igazságügyi Minisztérium már nem alkalmas." És az ÁVH maga alá gyűri a börtönök, a gyűjtő-, szűrő-, internáló-, kitelepítő- és munkatáborok felügyeletét; hazahozzák a Szovjetúnióból Garasin Rudolfot, a kipróbált internacionalista szakembert, a polgárháború idején Cseka-parancsnokot, 1945-től NKGB-őrnagyot, hogy vezesse az Államvédelmi Hatóság VI. Jogi, Börtönügyi és Vizsgálati Főosztályát. Ő azt vallja, hogy a rabokat nem etetni, hanem dolgoztatni kell, bevezeti a kényszermunkát, azaz az elítéltek tervszerű népgazdasági foglalkoztatását a KÖMI (Közérdekű Munkák Igazgatósága) irányításával. Kiteljesedik az állambiztonsági börtönök, büntetés-végrehajtási intézetek és táborok zárt hálózata: budapesti gyűjtőfogház, Mosonyi utcai toloncosztály, Kistarcsa, Recsk, Hortobágy, Tiszalök, Kazinncbarcika, Bernátkút, Márianosztra, Dunabogdány, Megyer, Oroszlán, Inota, stb.

Az Államvédelmi Hatóság Kollégiumának határozatai minden eszközt szentesítnek az osztályellenség felkutatására, testi és lelki megtörésére; a Hatóság vezetői példás fegyelmi büntetésekkel ösztönzik az állományt az éberség fokozására, a besúgó hálózat kiterjesztésére, a politikai munkaverseny (!) vállalások túlteljesítésére. Például:

- Az 1951. július 25-i kollégiumi ülés elmarasztalja az I. Hálózati Főosztály 4. Szabotázselhárító Osztályát, mert nem sajátították el és nem alkalmazzák a csekista módszereket. (CSEKA, eredetileg VCSK: Vszerossziszkaja Csrezvicsajnaja Komisszija po porbe sz kontrrevoljucijeji szabotazsem: Összoroszországi Rendkívüli Bizottság az Ellenforradalom és a Szabotázs Elleni Harcra, a szocialista forradalom győzelme után 1917 december 20-án Félix Edmundovics Dzserzsinszkij vezetésével létre hozott államvédelmi bizottság, mely az osztályellenséggel szemben minden módszert megengedhetőnek tartott; későbbi elnevezései, utódszervezetei: GPU, OGPU,KGB, NKVD, NKGB, MGB. Tanácsadói a magyar államvédelem vezetői mellett dolgoztak.) A szabotázselhárító osztályon nem hajtották végre a Hatóság vezetőjének utasításait, ellenséges elemek vannak az osztályon, látszateredményekre törekedtek, félrevezették a Pártot. "A Párt az egyik legfontosabb feladattal, a szocialista állam alapjainak biztosításával bízta meg az I/4.osztályt, amely feladatát - a népgazdaság biztosítását - nem teljesítette." "Az őrizetbe vettek száma félév alatt 25 volt, ezek is jelentéktelen ügyekből kifolyólag lettek őrizetbe véve. Az osztály egész munkája során nem tudott komoly kártevő csoportot őrizetbe venni. Módszerükben szigorúan be kell tartani a csekistamunkamódszert. Meg kell változtatni az operatív beosztottak munkájának értékelését. Meg kell nézni, hány személy és csoport dossziét fektettek fel és ennek alapján kell értékelni őket." "Hiányzott a személyi állomány ellenőrzése. Az osztály beosztottainak szociális összetétele nem biztosítja, hogy a munkásosztály államának érdekeit maradéktalanul megvédjék. Sok olyan beosztott van az osztályon, akik nem valók az Államvédelmi Hatósághoz."

- 1951. december 6-án a Kollégium értékeli az ÁVH Csongrád megyei Osztályának tevékenységét. Megállapítja, hogy a hibák vannak túlsúlyban. Nem kielégítő a káder helyzet, az osztályt meg kell tisztítani a kispolgári és ellenséges elemektől. Komoly fegyelmi hiba, hogy családias légkört alakítottak ki (sic!):" Az osztályon a fegyelem laza. Önelégültség, elbizakodottság van. Az osztály vezetősége nem tartotta szem előtt a Hatóság vezetőjének 04-es parancsát, mely a katonai fegyelem megszilárdítását rendelte el. Családias légkört alakítottak ki, ami helytelen és a munka rovására ment. Ezt meg kell szüntetni..."

- 1952. január 4-én az Állambiztonsági Büntetőintézetben (Budapest, VI/2. osztály, III. alosztály) értékelték a 4 hónapos munkaterv végrehajtását: "Az elitéltek biztonságosabb őrzése érdekében 11 őrtornyot állítottunk fel. Bal csillag bejárati ajtóit jelző csengővel és zárral láttuk el... a kisfogház ablakaira a rácsokat felszereltük..." 1952. március 21: "Egészségügyi vonalon elért eredmények: ...Az elítéltek gyógyszer használatát 1 %-kal csökkentettük."

- 1953. május 27-én a kollégiumi ülés határozatában elmarasztalja a Somogy megyei osztályt az operatív-hálózati munka állapotáért. "... az osztály munkáját a lassúság, tespedtség és a hibák elkenése jellemzi. Nem folyik eredményes harc az ellenséges csoportok és személyek felderítése és felszámolása érdekében. Komoly mulasztások vannak az ügynöki bizalmas nyomozás terén. "

1953. június elsején Garasin Rudolf, az ÁVH illetékes főosztályvezetője jelenti Házi Árpádnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, hogy a különböző büntetés-végrehajtási intézetekben 40. 734 elítélt, internált, letartóztatott tölti büntetését, közülük a dolgozó rabmunkások száma: 28.032. Házi Árpád a jelentést június 12-én megküldi Rákosi Mátyásnak, aki aznap utazik Moszkvába. Gondoljunk csak bele: 1914-ben, amikor Magyarország összlakossága 21 585 829 volt, mindössze 12 911 elítélt volt a börtönökben. S ekkor még nem szóltunk arról, hogy 1953-ban az állambiztonsági szervek csaknem 1.2 millió (!) embert figyeltek meg. 1950 márciusától 1953 júniusáig az ÁVH több mint egymillió büntetőeljárást kezdeményezett az ügyészségeknél, azok a bíróságokhoz 650 ezervádiratot nyújtottak be, melynek nyomán 390 ezer elmarasztaló ítélet született. 1951-től 1953 júniusáig kihágási ügyekben a rendőrség 850 ezer büntető határozatot hozott. Öt év alatt (1948-1953) csaknem 400 ezer parasztot ítéltek el kizárólag "közellátási bűntett" címén (kulákok). Kitelepítettek 13 ezer "osztályidegen" embert. Sokan bírósági ítélet nélkül tűntek el, egyesek a Szovjetúnióba hurcolva megsemmisítő táborokba kerültek. Akik ellen nem tudnak vádat emelni, azokat őrizetbe veszik és internálják. Ne feledjük: az 1953. augusztus 20-i amnesztiával nem ért véget az állambiztonsági táborok története. 1956 november 4-ével újra kezdődött az internálás intézménye, csak más lett a neve: közbiztonsági őrizet. Ideje 6 hónap volt, amit kétszer 6 hónappal meg lehetett hosszabbítani. Így nyílt meg újra előbb a budapesti, majd a kistarcsai és a tököli internálótábor. Mintegy 5-6 ezer embert tartottak őrizetben "ellenforradalmi magatartás" miatt. Csak 1960-ban szüntette meg ezt az önkényes jogintézményt az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete.

Ismeretlenül, álnéven, anyakönyvezetlenül, jeltelenül

Az Államvédelmi Hatóság vezetői Péter Gábor 1953 januári letartóztatása, majd Sztálin halála után megérzik a közeli politikai változások előszelét, s Nagy Imre miniszterelnökké választása előtt két héttel, 1953. június 17-én a kollégiumi ülés határozatában már feladatul adják valamennyi főosztálynak, hogy "Az államvédelmi munkában meg kell szilárdítani a törvényesség betartását, az ÁVH beosztottait Népköztársaságunk törvényeinek betartására kell nevelni."

Július 26-án a Minisztertanács határozatot hoz az internálás megszüntetéséről, a kitelepítések, kitiltások feloldásáról, a táborok feloszlatásáról október 31-i határidővel.

Július 31-én a szabadító bizottságok megjelennek a táborokban, büntetés - végrehajtási intézményekben. Máris szembesülnek azzal, hogy hiányos a fogva tartottak és elhunytak névjegyzéke, egészségi állapotuk dokumentálása, letétjeik (érték-és tárgyletét), csomagjaik, ruházatuk, használati eszközeik nyilvántartása.

Az augusztusi amnesztia kihirdetése után novemberben Gerő Ernő belügyminiszter és Czakó Kálmán legfőbb ügyész közös jelentést tesz a Minisztertanácsnak "A közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényerejű rendelet és a rendőrhatósági őrizet alá helyezés intézményének megszüntetéséről, valamint a kitiltások feloldásáról szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról." Ebben megállapítják, hogy: „A közkegyelmi rendelkezések közel 748.000. személyt érintettek. Ebben a számban a szabadságvesztés büntetésre ítélteken és az internáltakon kívül benne vannak a pénzbüntetésre ítéltek, az eljárási kegyelemben részesült személyek, valamint a kitiltottak és a rendőrhatósági felügyeletesek, továbbá a kihágási bíróságok adatai." "A közkegyelmi rendelkezések végrehajtását a börtönökben, a munkahelyeken, az internálótáborokban és a hortobágyi zárt táborokban bizottságok végezték az előre megadott ütemterv számszerű adatait is figyelembe véve. A szabadításokat október 31. napjáig befejezték. Jelentéktelen számban még előfordul olyan személyek szabadítása a börtönökből, akikre vonatkozóan a kegyelem hatálya még nem nyert megállapítást. Az államvédelmi szervek internálótáboraiban lévő egyes internáltak ügyében a bírósági eljárás még folyamatban van. 180 ügyet még másodfokon is tárgyalnak, 116 személy ügyében pedig a nyomozás kiegészítése és a tárgyalások elnapolása miatt ítélethozatalra csak később kerül sor. A hátralévő ügyeket november hónap folyamán befejezik. A tiszalöki táborban őrizetben lévő külföldi állampolgárok közül 940 személy átadása szintén folyamatban van."

Az igazi gondok azonban akkor kezdődnek, amikor kimutatásokat kell készíteni az elhunytakról, azok anyakönyvezéséről, temetési helyéről és módjáról.

November 7-én az Országos Börtön jelentéséből kiderül, hogy többeket is ismeretlenül temettek el. Pl. a jelentés szerint: "Más területről lett hozva, semmi egyéb intézkedést nem kaptunk, név nélkül lett eltemetve." "A kórházban halt meg, mint őrizetes, neve ismeretlen, volt detektív." "Ismeretlen, Várkonyi áv. örgy. elvtárs telefon utasítására számmal lett eltemetve." "Ismeretlen, Paulik szds. elvtárs, VI/6. oszt. utasítására monogrammal temetve."

1954. február 19-én a váci börtön parancsnoka: Kormány Mihály bv. őrnagy jelenti: " 1950-ben 3 holttestet, 1951 évben 13 holttestet, 1952 évben 3 holttestet hoztak különböző objektumokból felboncolás és eltemetés végett, de semmiféle személyi adataik nincsenek nyilvántartva."

Névsort közöl arról a több tucat elhunytról, akinek halála nem lett bejelentve a tanácsnál, ezért nincs halotti anyakönyvi kivonatuk, köztük van Hóman Bálint, Nagylaki Rácz Jenő, Keresztes Arthúr, Karácsony Ferenc, Mezőfi Károly, Hartai Rezső és mások.

Február 20-án a BM Büntetés -végrehajtási Parancsnoksága megküldi a Legfőbb Ügyészség Különleges Osztályának "...azon elítéltek kimutatását, akik a budapesti és a váci országos börtönben meghaltak, azonban anyakönyvezve csak részben vagy álnév alatt lettek."

Ám a parancsnokság illetékes osztályvezetője: S. Németh Lajos bv. alezredes panaszkodik is a változások miatt: "Az illetékes tanács az utólagos anyakönyv vezetéssel kapcsolatosan azt a felvilágosítást adta, hogy utólagosan csak az ügyészség utasítására lehet anyakönyveztetni azért, mert nem tudja, hogy az illető személy nem-e (sic!) bűntény áldozata volt."

Az első rendszerezett, összefoglaló jelentés már jobban megvilágítja a történteket: a budapesti Országos Börtön Nyilvántartó Irodája vezetőjének, Prekler György főhadnagynak a feljegyzéséből:

-"1951. július 31-től 1953. január 30-ig a bejelentések a kerületi tanácsnál álnéven történtek.

- 1953. január 30-tól a bejelentések mellőzve lettek és a temetések az erre a célra felfektetett nyilvántartó könyvbe lettek bejegyezve, melyet a börtönparancsnok helyettes elvtárs vezetett.

- 1953. október 6-tól a halálesetek a kerületi tanácsnál újból be vannak jelentve, azonban a kivégzések ténye helyett a haláleset okául más betegség (sic!) van megjelölve. Erre az utasítást a börtönparancsnoktól kaptuk szóbelileg és erről a Legfelsőbb Államügyészség Különleges Osztálya

is tud."

1954 február harmadik hetében kapja meg a LÜ Különleges Osztálya a Budapesti Országos Börtön parancsnokának: Tóth Ferenc bv. alezredesnek a kellőképp árnyalt és differenciált kimutatásait, melyek a ÁVH zárt irattárában fenn maradtak, s a mai napig a legjobban tükrözik a titokban tartott belső ügymenetet. Más börtön hasonló alaposságú jelentését nem ismerjük, az országos összesítés nem áll rendelkezésre, de az arányok sejtetik a nagyságrendeket. Budapesti helyzetkép:

(Szerk: a táblázatokat sajnos a levelezőrendszer nem jelenítettte meg)

I. "Kimutatás azokról a letartóztatottakról, akik kivégzés folytán haltak meg és a budapesti X. ker. új köztemetőben lettek eltemetve, anyakönyvezve pedig a X. ker. Tanácsnál." Felsorolva 62 név.

II. "Kimutatás azokról a letartóztatottakról, akik kivégzés folytán haltak meg és a budapesti X. kerületi új köztemetőben lettek eltemetve ,azonban anyakönyvezve nem lettek." Felsorolva 18 név.

III. "Kimutatás azokról a letartóztatottakról, akik kivégzés folytán haltak meg és más néven lettek anyakönyvezve." Felsorolva 7 név.

IV. "Kimutatás azokról a letartóztatottakról, akik betegség folytán haltak meg, de más néven lettek anyakönyvezve." Felsorolva 4 név.

V. "Kimutatás azokról a letartóztatottakról, akik betegség folytán haltak meg, anyakönyvezve a X. kerületi tanácsnál, eltemetve pedig a budapesti X. ker. új köztemetőben lettek." Felsorolva 4 név.

VI. "Kimutatás azokról a letartóztatottakról, akik betegség folytán haltak meg, anyakönyvezve nem voltak, eltemetve pedig a budapesti X. ker. új köztemetőben lettek." Felsorolva 30 név.

VII."Kimutatás azokról a letartóztatottakról, akik mint hullák temetés céljából lettek beszállítva. Eltemetve a Bp. X. kerületi új köztemetőben lettek. Anyakönyvezve pedig a X. kerületi Tanácsnál." Felsorolva 11 név.

VIII."Kimutatás azokról a letartóztatottakról, akik mint hullák temetés céljából lettek beszállítva, eltemetve a budapesti X. kerületi új köztemetőben, anyakönyvileg a Tanácsnál bejelentve nem lettek." Felsorolva 26 név

A börtönparancsnok hozzáteszi:

"Továbbá 1953. október 5-én Tiszalökről beszállítottak 4 letartóztatottat, mint hullát temetés céljából, akikről név nem áll rendelkezésünkre."

Az államvédelem átmentett hatalma

A Belügyminisztériumba betagolt ÁVH Gerő Ernő belügyminisztersége alatt eredményes utóvéd harcokat folytatott pozíciói megőrzéséért. A törvénytelenségek lassú felülvizsgálata, legfelső szinten néhány leváltás, a bűnösök, mint káderek megbocsátó áthelyezése a civil élet zsíros állásaiba (a verő csoport tagjainak - Princz Gyula, Réh Alajos, Faludi Ervin, Moravecz László, Kajli József, Kovács István - sorsa is megelégedésre alakult) még jellemzőbb lett akkor, amikor Gerő távozott az MDP KV Gazdaságpolitikai Bizottságának elnöki székébe, s 1954 június 6-tól addigi első helyettese: Piros László lett a belügyminiszter. Tartotta magát a belső iránymutatáshoz: a törvénysértéseket úgy kell rendezni, hogy "a pártvezetés és Rákosi elvtárs tekintélye ne csorbuljon." A minisztérium hét vezető poziciójából ötöt kipróbált államvédelmisek töltöttek be: Piros László, Bartos Antal, Dékán István, Fekete Károly, Hárs István. A 14 főosztályból 9-et vezettek ávéhások. 1956 elején a 20 megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányból csak 4 volt rendőrtiszt, a többi ávéhás. Jelentős érdemeket szereztek abban, hogy a Gerő-Rákosi csoport ismét magához ragadta a hatalmat, Nagy Imrét 1955 tavaszán leváltották, s Gerő 1956 júliusától az MDP KV első titkára lett.

Itt most ugorjunk egyet, s lássuk 1956 után "a megszüntetve megőrzött államvédelmi hatóság" sorsa alakulásának kritikus pontjait. Nagy Imre 1956 október 28-i rádióbeszédében hiába jelentette be az ÁVH megszűnését, ez csak szándék volt és nem jogi aktus. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány november 7-én még nem támogatja az államvédelmi szervek visszaállítását, sőt, amikor vidéken mégis újra akarják szervezni a Hatóságot (erős szovjet ösztönzésre), Münnich Ferenc miniszterelnök-helyettes, a fegyveres erők főparancsnoka ezt megtiltja 5003/1956.XI.7.B.M.sz. rendeletével.

Amikor november 8-án Szerov hadseregtábornok, a KGB főnöke beront Münnichhez és tiltakozik az intézkedés ellen, mondván: a megbízható volt ávéhások segítségére nagy szükségük van a tisztogató szovjet különítményeknek, Münnich nem enged, hanem a november 4-i kormány-nyilatkozatra hivatkozik, melyet Moszkvában jóvá hagytak, s melyben benne van az ÁVH megszüntetése. Bekapcsolódik a beszélgetésbe Kádár János is, akinél Szerov valamivel nagyobb megértésre talál.

Ám Pőcze Tibor miniszter-helyettes, országos rendőrfőkapitány és Mátyás László ezredes, a Politikai Nyomozó Főosztály vezetője továbbra is jól érzi: a kompromittálódott és gyűlölt szervezet tagjait nem szabad visszaengedni a rendőrség soraiba. Nagy nyomás nehezedik rájuk. Ávéhás szabadcsapatok gyülekeznek mindenütt, a BM József Attila utcai épületében 5-600 fő, akik Pőcze Tibortól élelmet és elszállásolást követeltek, de ő megtagadta azt. Budapest erőszakos megtisztítását az ávéhások Litvinov ezredessel egyeztetik, majd megkezdik az állomány felkutatását, az operatív anyagok biztonságba helyezését.

Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának november 11-i ülésén Münnich még támogatást kap, Kádár pedig még aznap rádióbeszédben jelenti be az ÁVH megszűnését, másnap pedig a Magyar Honvéd és a Népszabadság közölte a belügyminiszteri rendelet végrehajtási utasítását. Mégis ellentmondásos a helyzet. A megyék nem látnak tisztán, a volt ávéhások erőszakosak, élvezik a megszállók bizalmát, Zala megyében például a szovjet egységek szervezték meg a politikai nyomozó osztályt volt ávéhásokból igazolvánnyal is ellátva őket. A BM épület államvédelmi őrségét csak november 20 körül sikerült leváltani Mátyás ezredes utasítására.

1956. november 19-én Pőcze Tibor országos rendőrfőkapitány kiadja 14/1956 sz. utasítását az 5003-as sz. rendelet végrehajtására, ebben a rendőrség bűnügyi szerveit, osztályait kötelezi az államvédelmi feladatok ellátására. A Fegyveres erők miniszterének 20-952/1956.sz. utasítása alapján Mátyás László r. ezredes aláírásával megjelenik a végrehajtandó parancs: 1956. december 1-ig valamennyi államvédelmi beosztottat el kell bocsátani. Az elbocsátás oka: a szerv megszűnése!

Fordul a kocka az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának november 21-i ülésén. Felkészítetten jönnek a szerecsenmosdatók - köztük - Czinege Lajos, Földes László; Piros László volt belügyminiszter a tanácsadója Szerov hadseregtábornak, aki megvádolja Münnichet az államvédelmi munka szétzüllesztésével. Pőczét menesztik (utódja: Garamvölgyi Vilmos), Mátyás ezredesre csak 57 februárjában kerül sor. Decemberben a volt ávéhások levelet írnak Kádár Jánosnak és szemére hányják, hogy legfőbb támaszát akarták lejáratni, majd miután megállapították, hogy " a politikai nyomozó testület döntő többségében volt ÁVH-s beosztottakból áll" letették a hűségesküt az MSZMP és Kádár mellett.

December 28-án a belügyminiszter első helyettese: Tömpe István már így értékel: "... tény - és ezért még jobban meg kell becsülni az ÁVH harcosait -, hogy egyetlen egység állott bátran a harcokban végig, s ez az ÁVH volt, valamint a határőrség egyes szervei."

1957 januárjában megtörténik az ávéhás állomány felülvizsgálata Dögei Imre vezetésével. Az eredmény döbbenetes: 4986 ávéhás közül csak 15-öt találtak alkalmatlannak a további a munkára! Mindenki más elfoglalhatta helyét az új rendőri és a hamarosan újra építkező állambiztonsági struktúrában. Kádár azonban kissé elégedetlen. 1957. február 26-án, az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának ülésén szóvá teszi: "... állandóan nekünk kell szólnunk a politikai rendőrségnek, hogy valakit itt vagy ott le kell tartóztatni. Ijesztő lehet - elvtársak - a megállapítás, de az a rendőrség a normális, amely mindenkit le akar tartóztatni. Ez egy hivatásérzet és tudat." Kádár János a kegyvesztett Mátyás László ezredes bűnei közé sorolja, hogy beszélgető viszonyban van az írókkal, s telefonon biztosította őket, hogy csak törvényes eszközökkel fognak velük bánni; ha lesz valami ellenük, akkor bíróság elé fognak állni, ha nem, kiengedik őket. (Mátyást februárban kénytelen felmenteni Münnich, pedig jó barátok voltak, együtt harcoltak a spanyol polgárháborúban. Mátyás 15 évet kapott a Rajk perben, 5 évet ült összeesküvésért, majd a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában 1954-ben felmentette, ezredesi rendfokozatát 56 nyarán kapta vissza.)

A megszüntetve megőrzött és átmentett Államvédelmi Hatóság állománya 1957-től ismét rátelepedett a belügyi munka minden területére, módszereik, szellemi örökségük 1990-ig kísérte az egypárti diktatúrát.

Dr. Ilkei Csaba
tudományos kutató

Schiff András: Bayer Zsolt egy megvadult fasiszta

  2011. január 16., vasárnap, 13:03 • Utolsó frissítés: 2 órája
Szerző: MTI
http://hvg.hu/vilag/20110116_schiff_andras_mediatorveny
Csak bátorság! címmel közölt interjút vasárnap Schiff Andrással a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung.

A konzervatív német hetilapnak nyilatkozó zongoraművész sajnálattal állapítja meg, hogy a médiatörvény kapcsán "nagyon kevés bátor hang hallatszik ma Magyarországon, ott erős apátia uralkodik. A másik oldal, a szélsőjobb viszont nagyon hangos és agresszív, elsősorban a névtelen internetes blogokon."

Az újságíró felidézte Schiffnek a The Washington Postban közzétett olvasói levelét, amely a zongorista szerint reagálás volt az amerikai újságban korábban megjelent, Magyarország "putyinizálódását" szóvá tevő cikkre. "Ezt követően sok magyar engem gyalázó leveleket írt a szerkesztőségnek, s amikor ezeket a lap nem közölte le, nyomban téma lett a nemzetközi zsidó összeesküvés" - mutatott rá Schiff.

A német hetilap munkatársa felidézte Bayer Zsolt januári cikkét, amelyben a Magyar Hírlap publicistája egyebek között azt írta, hogy 1919-ben nem gyilkoltak meg elég baloldalit, és Schiffet név szerint is említette más zsidókkal együtt (Cohen, Cohn-Bendit, Schiff). Erre reagálva a zongoraművész kijelentette: "Abszolút nemkívánatos személy lettem Magyarországon. Nem hiszem, hogy valaha is újra fel fogok lépni Magyarországon, vagy akárcsak beutazom az országba. Elvégre nem vagyok hős."

A német újságíró emlékeztetett arra, hogy egy ellenzéki politikus a fenti cikk miatt följelentette Bayert, mintegy tesztelendő azt az állítást, hogy a médiatörvény csakugyan a gyűlöletbeszéd és az antiszemita kirohanások megakadályozását célozza. Erre reagálva Schiff leszögezte: "Bayer egyike azon keveseknek, akik nem névtelenül írogatnak. Ő egy megvadult fasiszta, ha nem magyarul írná a cikkeit, már világraszóló botrány lett volna belőlük. Bizonyos vagyok benne, hogy nem lesz baja ebből. A bizottság öt Fidesz-tagból áll, elnöke, Szalai Annamária korábban pornóújságot adott ki. Ők öten döntik el, ki a barát és ki az ellenség."

Arra a fölvetésre, úgy gondolja-e, hogy ha többen értenének magyarul a világon, akkor már régóta nagy felháborodás tört volna ki, Schiff András igenlő választ adott. "A magyar szinte olyan, mint egy titkos nyelv, nagyon kevesen értik. Ez a szerencséje ennek a csőcseléknek, amely most dirigál."

A német hetilap tárcarovatában közölt interjú mellett olvasható Zilahy Péter terjedelmes írása Sírjunk vagy nevessünk? címmel a magyarországi állapotokról. A 40 éves író hol komolyan, hol szarkasztikusan mutatja be a tavalyi országgyűlési választások után kialakult helyzetet. Írása végén párhuzamot von a mai Magyarország és Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok című vígjátéka között.

"Shakespeare darabja, a félreértések tisztázódása után, jó véget ért - erre volna szükség Magyarországon is. Nem tudjuk komolyan elképzelni, hogy Orbán Viktor, az Európai Unió soros elnöke, mindazt alá fogja ásni, amiért húsz évvel ezelőtt az ellenállás hőseként harcolt. Ez már-már shakespeare-i húzás volna - éppoly tragikus, mint amennyire komikus. Reméljük, hogy ez a kihívás csak erősíteni fogja a magyar demokráciát, Orbán pedig olyan politikusként vonul be a történelembe, aki Magyarország és Európa érdekeiért szállt síkra - nem pedig egyikeként azoknak a hihetetlen lúzereknek, akiknek az I. világháború óta sikerült kormányozniuk ezt az isten háta mögötti országot."

Future Country Band

http://www.guzer.com/videos/young-country-band.php
Nagyon jól bazseválnak! :-)

Hírek - röviden

Orbán kész harcba szállni az új médiatörvényért

Orbán Viktor magyar kormányfő egy német lapnak adott interjúban kijelentette, hogy kész harcba szállni az új médiatörvényért - jelentette vasárnap az AFP francia hírügynökség. A Bild című német újságnak adott interjút hétfőn hozza le teljes egészében az lap.

"Elfogadom a harcot, még akkor is, ha magyarországi és európai ellenfeleim kampányt folytatnak ellene" - jelentette ki Orbán Viktor a német lapnak adott interjúban. A magyar kormányfő kijelentette: még a kommunizmus elleni harca alatt hozzászokott ahhoz, hogy szembeszéllel kell megküzdenie - írta az AFP a német nyelven megjelent interjúról szóló, angol nyelvű hírében.

A magyar kormányfő a német lapnak elmondta, hogy a magyar médiatörvénybe nincsen olyan szabályozás, amely nem található meg más tagállamok sajtótörvényeiben.

Orbán Viktor újra elmondta, hogy nem fog elfogadni csak Magyarországra alkalmazott szabályokat, hozzátéve, hogy a más európai országokban is megtalálható jogszabályok magyarországi betiltását sem fogadják el.

(FH)

***

Új Széchenyi-terv: hétfőtől három pályázatra lehet jelentkezni

Az új Széchenyi-terv honlapján ( ujszechenyiterv.gov.hu ) már olvashatók az első, hétfőtől meg-, illetve újranyíló pályázatok kiírásai. Egyelőre a kombinált mikrohitelek közvetőinek szóló, a közlekedésfejlesztési és az atipikus foglalkoztatást támogatni hivatott pályázatokra lehet jelentkezni.

A Vállalkozásfejlesztési Program keretében meghirdették a pályázatot a kombinált mikrohitelek közvetítőinek, azaz pénzügyi vállalkozásoknak, illetve megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványoknak. Ez a 2011. március 1-én meghirdetendő, mikrovállalkozások számára induló pályázatokkal kapcsolódik majd össze, amelyekben a jelentkezők 10 százalék önerő felmutatása mellett, egyablakos rendszerben, egyszerűsített eljárással igényelhetnek egyszerre vissza nem térítendő támogatást és a piacinál jóval kedvezőbb feltételeket kínáló mikrohitelt.

Hétfőtől pályázhatók ismét a Közlekedésfejlesztési Program kiemelt, egyszerűsített konstrukciói, amelyeket december 31-én felfüggesztettek. Ugyancsak január 17-től, hétfőtől lehet ismét pályázni az Atipikus foglalkoztatási formák támogatása cím alá tartózó projektekre.

(FH)

***

Jövő héten fejlemények várhatók a Magyar Katolikus Rádió ügyében

Ultrarövid hullámon sugározhat a Magyar Katolikus Rádió, ha a Médiatanács jövő héten elfogadja a médium frekvencia-pályázatát. A katolikus adót működtető püspöki konferencia nem tudta tovább finanszírozni a középhullámú adást. A budai Várban a hívők az adó megmaradása mellett demonstráltak.

Szombat éjféltől már hiába keresik a hallgatók a megszokott hullámhosszon a katolikus rádió adását, az adó már csak az interneten és műholdon fogható. A rádió középhullámú sugárzási szerződése éjfélkor lejárt, a fenntartó Magyar Katolikus Püspöki Konferencia anyagi okokból nem kért hosszabbítást az Antenna Hungáriától. Olcsóbb, ultrarövid-hullámú frekvenciára pályáztak, eddig sikertelenül.

„Most egy darabig csak az interneten lehet fogni az adást, de a csapat együtt van, a munka folyik és továbbra is folytatjuk a pályázatokat különböző URH-frekvenciákért, ami lehetővé teszi, hogy modernül, több ember számára is hozzáférhetően frissebben és olcsóbban tudjon a rádió sugározni” – számolt be Erdő Péter, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

A rádió megmaradásáért csendes sétát tartottak a budai Várban. A hívők arra kérik Erdő Péter bíborost, ne szüntessék meg az adó középhullámú sugárzását, mert a határon túli magyarság és a vidékiek nagy része csak így tudja fogni az adót. A katolikus egyház évente közel 500 milliót fizetett a műsorszórásért, a hívők akár adakoznának is a rádióért.

• Tovább>>

***

Európai stabilitás: Magyarország már márciusban bevezetné az új szabályozást

Magyarország azt szeretné, ha március végére megszületne a megállapodás az európai stabilitási és növekedési egyezmény reformjáról – erősítette meg a Reuters-nek Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

Kármán András azt mondta: ha a pénzügyminiszterek tanácsa a következő két hónapban megállapodna, és az Európai Parlament azt júniusban jóváhagyná, akkor a reform nyáron életbe léphetne.

• Tovább>>

***

Vádat emelnek Verókék ellen

Vádemelési javaslattal zárta a nyomozást Verók István volt terézvárosi szocialista polgármester és további 12 MSZP-s és SZDSZ-es képviselő ügyében a rendőrség. A tizennegyedik gyanúsított az önkormányzat egyik dolgozója.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt javasol vádemelést a Fővárosi Főügyészségnek az Andrássy út 47. szám alatti palota ügyében.

(hírTV)

Apor Vilmos tér 2012-re

Új bevásárlóközpontot épít a WING az Apor Vilmos téren. A nyitást 2012-re tervezik.
Körül lehet nézni a weblapjukon:
http://www.hegyvidekbk.hu

Letölthető prospektusuk pdf.formátumban.

Kattanjon rá, aki t érdekel közelebbről.
 

Boldog Apor Vilmos szobra:

A kép forrása: http://picasaweb.google.com/declinatus

A demokrácia harcosai (Csurka István cenzorai)

Rating:	★★★★★
Category:	Other

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5245/5245

A demokrácia harcosai (Csurka István cenzorai)

Hírek: "Utazás a pénztárcánk körül"

(Mondhatnám akár:  a BUXÁNK körül.)

Agrártámogatást igénylők, figyelem!

Január végéig kérhetik az érintett termelők a kertészeti gépek beszerzéséhez, a növénytermesztési létesítmények korszerűsítéséhez és a fiatal mezőgazdasági termelőknek járó támogatások kifizetését - közölte pénteken a Magyar Agrárkamara.

2011. január 1. és 31. között kérhetik a kertészeti gépek beszerzéséhez nyújtandó támogatás kifizetését azok a termelők, akik rendelkeznek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiadott - támogatási kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó - határozattal - áll a Magyar Agrárkamara pénteki közleményében.

Szintén ebben az időszakban lehet kifizetési kérelmet benyújtani a növénytermesztés létesítményeinek korszerűsítéséhez nyújtott támogatás kifizetéséhez, csakúgy, mint a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásának lehívásához. Ezeket a támogatási kérelmeket is a Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Hivatalhoz kell benyújtani.

(FH)

---

Orbán: Annak a korszaknak vége

„A kormány számos intézkedést jelent be februárban azzal a céllal, hogy csökkentsék a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek juttatásait és az állami támogatásokat a gyógyszerekre” – ezt tartalmazza az az interjú, amelyet Orbán Viktor a Wall Street Journal amerikai üzleti lapnak adott. Kijelentette: „vége a nagylelkű és hosszantartó munkanélküli juttatások korszakának”.

Az amerikai lap írása szerint „Orbán Viktor magyar kormányfő, akit a konvencióktól eltérő gazdaságpolitikájáról ismernek, azt ígéri Magyarország soros EU-elnöksége idején, hogy a szorosabb euróövezeti integrációért fog dolgozni”. A lap csütörtöki számában megjelent interjúban a kormányfő közölte: „Fiskális egység nélkül a közös valuta sérülékeny. Meg kell védeni, különben fokozódnak a bizonytalanságok az unióval kapcsolatban.”

Szigor a közkiadásokban

Orbán azt mondta, hogy az euróövezet országaiban szigorúbb szabályokra van szükség a közkiadásokban, de nem azokban az országokban, amelyeknek saját valutájuk van, mint például Magyarország. A magyar kormányfő kijelentette: nem reális az euró bevezetése Magyarországon az évtized vége előtt. „Jelenleg jobb nem bent lenni az övezetben” – közölte a kormányfő, aki szerint az eurózónához 17. tagként január elsején csatlakozó Észtország a legbátrabb ország az EU-ban.

Az amerikai üzleti lap írása szerint Orbán, aki földcsuszamlásszerű győzelmet aratott tavaly áprilisban a választásokon. A lap megemlíti, hogy a kormányfő „becsvágyó és vitatott programmal állt elő, egy új alkotmánnyal, az adó-, a nyugdíj- és a társadalombiztosítási rendszer átalakításával, valamint az új médiaszabályozással”.

Befejezni a rendszerváltozást

A Wall Street Journal röviden felidézi a 48 éves kormányfő politikai pályáját 1989-től, amikor a szovjet csapatok kivonását követelte. A lap szerint Orbán azt állítja: jelenlegi politikai célja, hogy teljessé tegye az ország antikommunista átalakulásának befejezetlen folyamatát, és eltávolítsa az utolsó maradványait annak, amit ő a régi szocialista elit által uralt korrupt kormányzati rendszernek nevez.

„Kompromisszumokat kötöttünk, amelyekről kiderült, hogy rosszak, szűklátókörűek” – mondta Orbán az amerikai lap munkatársainak a budapesti parlamentben adott interjújában. Mint kijelentette, arra akarja használni erős törvényhozói többségét, hogy átalakítsa a politikát. „20 évig vártam arra, hogy eljöjjön ez a pillanat” – mondta a lapnak a magyar kormányfő.

Tartós kiadáscsökkentés

„Orbán azt mondja: kormánya számos intézkedést jelent be februárban azzal a céllal, hogy csökkentse a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek juttatásait és a gyógyszerek állami támogatását” – írja az amerikai lap. A magyar kormányfő megfogalmazása szerint „vége a nagylelkű és hosszan tartó munkanélküli juttatások korszakának” – írta a lap.

A WSJ szerint a piacok azt remélik, hogy a február intézkedések konkrét és tartós bizonyítékul szolgálnak az állami kiadások visszafogását illetően. Az amerikai üzleti lap szerint tavaly a magyar kormányfő még elutasító volt az EU-val és az IMF-fel, amelyek a közkiadások jelentős csökkentésére szólítottak fel. Orbán ugyanis ragaszkodott választási ígéretéhez, hogy nem lesznek új megszorító intézkedések, csökkenteni fogja a személyi jövedelemadót, valamint enyhíti a kis- és középvállalkozások adóterheit.

A hitelességért is

Az amerikai lap írása szerint ahhoz, hogy megfeleljen ígéretének, ugyanakkor az EU kiadáscsökkentő kívánalmait is teljesítse, Orbán ideiglenes adót vetett ki a szolgáltatási szektorra, amelynek jelentős részében nemzetközi cégek vannak. A WSJ megemlíti a magánnyugdíj-pénztári befizetések átirányítását az állami kasszába. A magyar kormányfő azt mondta az amerikai lapnak, hogy serkenteni akarja a gazdaságot és munkahelyeket akar teremteni. „Elfogadott Magyarországon, hogy nekünk legyen saját elképzelésünk, ne csak a deficitre gondoljunk, hanem a hosszú távú versenyképességre is” – közölte a magyar kormányfő, aki szerint „a hitelességéért folytatott küzdelem állandó harc”.

Orbán Viktor hozzátette: Még ebben az évben csökkenni fog a hatalmas költségvetési hiány, részben azoknak a pénzeknek a segítségével, amelyek a magánnyugdíj-pénztári rendszerből kerültek az állami kasszába. A kormányfő közölte: az akarja, hogy a jegybank fizesse vissza az IMF által korábban adott pénzügyi segély megmaradt részét.

Átmeneti adó

A válságadóra visszatérve Orbán az interjú végén azt mondta: ez az ideiglenes adó a szolgáltatási szektorra vonatkozik, és Magyarország gazdasági stratégiája a befektetők támogatása, hogy munkahelyeket teremtsenek a termelőágazatokban. A Wall Street Journal szerint a befektetők szkeptikusak, a költségvetési hiány alapján Magyarország a kilencedik legkockázatosabb ország a világon, kockázatosabb, mint Irak, ami a hitelminősítő intézetek alacsony besorolásában is megnyilvánul – írta a lap.

(FH/Wall Street Journal)

---

Miskolc gondjait is megoldja az új törvény

Üdvözli a társasházi törvény módosítását Kriza Ákos, a borsodi megyeszékhely első embere. A fideszes polgármester szerint az előző kormány „Fészekhagyó” programja számos közbiztonsági és más problémát vetett fel, amelyet az új kormány kénytelen most helyrehozni.

A Fidesz-KDNP Frakciószövetség Népjóléti Kabinetén belül 2010. nyarán egy jogászokból, politológusokból és orvosokból álló munkacsoport alakult a társasházakat érintő problémák megoldására és a társasházi törvény módosítására. A munkacsoport vezetője, Nagy Kálmán országgyűlési képviselő háromszor adott be törvényjavaslatot a társasházi törvény módosítására, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium ezt a kérdést komplex módon egy új törvényjavaslatban szabályozta az idei év kezdetétől.

A januárban életbe lépett társasházi törvény megakadályozza a társasházi közös költség és egyéb közüzemi díjtartozások megfizetése iránt folyó perek indokolatlan elhúzódását, ezáltal lehetővé teszi a társasházakban a nem fizető tulajdonostársakkal szembeni gyors fellépést. A kereszténydemokrata képviselő javaslata alapján a törvény tartalmazza, hogy az eddigi fél év helyett már három hónap közös költség-tartozás után is bejegyezhető a társasházi lakásra a jelzálog, amelynek bejegyzése - három hónapnak megfelelő hátralékonként – megismételhető. Mindez a borsodi megyeszékhely Fészekrakó-ügyének megoldását is eredményezheti.

Miskolc polgármestere, Kriza Ákos nem sokkal hivatalba lépését követően létrehozott egy munkacsoportot annak érdekében, hogy az előző, szocialista városvezetéstől megörökölt „Fészekrakó-ügy” több mint két éve húzódó, jogi, közbiztonsági és társadalmi problémákat egyaránt magában foglaló problémahalmazát megnyugtatóan rendezzék. A polgármester úgy látja, a feladatra kijelölt csoport, valamint a miskolci önkormányzat több osztályának munkájához és az előrehaladáshoz a módosított társasházi törvény rendkívül jelentős segítséget nyújt.

(MNO)

---

Pedig jár a kedvezmény a fogyatékkal élőknek

Kevesen tudják, hogy havonta jár adókedvezmény a súlyosan fogyatékkal élő magánszemélyeknek. Ez az összeg jelenleg a minimálbér maximum 5 százaléka lehet, azaz több mint 3500 forint havonta.

Éves szinten így több mint 40 ezer forinttal csökkenthető a fogyatékkal élő személyi jövedelemadója, természetesen ha van akkora jövedelme, amely alapján érvényesíteni tudja a kedvezményt. Ezt a kedvezményt visszamenőleg is igényelhetik azok, akik eddig nem tették. A leggyakrabban a cukorbetegek veszik igénybe ezt az adókedvezményt, hiszen ezzel a betegséggel dolgoznak a legtöbben, de sokan még közülük sem tudják, hogy a lehetőség létezik.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint súlyosan fogyatékos személy az, aki súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályban említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül. A Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségének elnökhelyettese szerint a cukorbetegek veszik igénybe ezt az adókedvezményt leggyakrabban, ugyanis a törvény szerint az inzulinos és II-s típusú diabéteszben szenvedőknek is jár ez a kedvezmény. Szalai Gáborné hozzátette, ezzel a betegséggel dolgoznak a legtöbben, de sokan még közülük sem tudják, hogy ez a lehetőség létezik. A törvény szerint viszont azok, akik nem tudtak erről az adókedvezményről, utólag, önellenőrzéssel is igénybe vehetik azt.

(FH)

---

Tömegével mondják fel a hiteleket?

Piaci berkekben terjedő hírek szerint két bank összesen tízezer hitelszerződés felmondását készítette elő a napokban. Bár arról nincsenek a Magyar Nemzetnek információi, hogy a szerződések között milyen arányban szerepelnek lakáshitelek, így is elképzelhető, hogy tavasszal számos családot fenyeget majd az utcára kerülés veszélye.

• Tovább

Ezrével indítják az eljárásokat a közműcégek

Ősz óta özönlenek a hitelezői kérelmek – többek között a közműcégektől – a közjegyzőkhöz. A pénzükre váró cégek és polgárok azt kérték a hivatalos személyektől: állítsák ki a kintlevőségek behajtásához szükséges fizetési meghagyást. A jövőben a közjegyzők interneten küldenék el az iratot az adós cégeknek.

114 ezer cég ellen folyik végrehajtási eljárás

Több mint 114 ezer cég ellen folyik jelenleg is adóvégrehajtási eljárás – írja a Feketelista.hu a Nemzeti Adó- és Vámhivatal legutóbbi, január eleji összesített adatai alapján. Ezekből kiderül, hogy egy év alatt 12,5 százalékkal nőtt az ilyen eljárás alá vont cégek száma. Az adósoktól összesen több mint 705 milliárd forint adó-, járulék- vagy illetéktartozást próbálnak behajtani. A hatóság ebből 300 milliárd forint beérkezésével számol.

• Tovább

A multik nagyon jól jártak

Az adókedvezmények 93 százalékát a külföldi cégek kapták Magyarországon

Elképesztő egyensúlytalanság jellemezte az utóbbi nyolc esztendő gazdaságpolitikáját, amely egyoldalúan és aránytalanul a külföldi és vegyes tulajdonú vállalatokat részesítette előnyben. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2003-tól az adókedvezmények 93 százalékát kapták a külföldiek, akik szintén taroltak az egyedi kormánydöntéssel adott, vissza nem térítendő juttatások terén. Ráadásul az átlagos adókulcs a magyar vállalatok esetében 17, a külföldieknél pedig 10 százalék volt.

• Tovább

Újabb két bank dobta be a törülközőt

Kezdetét vette az idei bankcsődök sorozata az Amerikai Egyesült Államokban, a héten ugyanis két pénzintézet bezárását is bejelentette a szövetségi betétbiztosító.

• Tovább