Vízháború Magyarországon I.

Index - Bodoky Tamás 2010. február 9., kedd 00:02

Bár a kormány tagadta, burkolt privatizációs előkészület volt az MNV Zrt.-nek a regionális vízműtársaságok átszervezésére tett kísérlete tavaly. Az Index megszerezte az ezt bizonyító, az állami vagyonkezelőnél készült előterjesztést, amelyet az ügyben kirobbant politikai botrány nyomán eddig a pénzügyminiszter és a vagyonkezelő is rejtegetett.

Forrásaink szerint az előterjesztésben foglaltak egy titkos háttéralku eredményét tükrözik, amely még a Gyurcsány-kormány és a Magyarországon jelenlévő két legnagyobb multinacionális víziközművállalat, a Veolia Eau és a Suez Environnement illetékesei között köttetett a vízműpiac felosztásáról - ezt azonban az érintettek cáfolják.

"A vízi közműveket üzemeltető társaságokban a kizárólagos állami/önkormányzati tulajdon helyett a többségi részesedések állami/önkormányzati kézben tartása mellett tőkeerős befektetők részére is célszerű lenne megnyitni a tulajdoni struktúrát, ehhez azonban a vízgazdálkodásról szóló törvény 9. paragrafus (1) bekezdésének módosítása szükséges." Ez áll a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő 2009. március 26-i keltezésű, az akkori vezérigazgató, Tátrai Miklós által jegyzett előterjesztésében. A Regionális vízi közmű társaságcsoport kialakítása egyes szolgáltatók vagyonkezelésbe adása útján címet viselő anyagot az MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatósága készítette.

Az előterjesztés szerint a vízgazdálkodásról szóló törvény "indokolatlan korlátokat szab a vízközmű társaságok tulajdonosi összetételének meghatározásában" annak ellenére, hogy az előterjesztő is megállapítja, hogy csak a kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vízi közművek jogosultak az akár nyolcvanöt százalékos uniós támogatások igénybevételére. A racionálisabb működés és az optimális üzemméret elérésének ürügyén mégis több forgatókönyvet dolgoztak ki az öt állami tulajdonban lévő regionális víziközmű-társaság privatizációjának előkészítésére.

Az előterjesztést, amelynek létéről a tavaly tavasszal fellángolt, politikai színezetet is öltő vízprivatizációs vitában kormányzati tisztviselők is beszéltek, mindeddig hiába próbáltuk hivatalosan megszerezni, az MNV többszöri megkeresésünkre is elzárkózott a kiadásától.

Egy erről a témáról szóló véleménycikkre reagálva viszont Oszkó Péter pénzügyminiszter személyesen ajánlotta fel, hogy "készséggel engedek betekintést minden korábbi kormányzati döntésbe és dokumentumba, amiből kiderül, hogy ez a kormány soha semmiféle regionális vagy egyéb privatizációját nem tervezte a vízvagyonnak vagy az azt hasznosító társaságoknak. Ezt egyébként korábban ellenzéki képviselőknek is felajánlottam, amivel sajnos nem kívántak élni, hiszen csak megzavarta volna a politikai célú üzenetek gépies ismétlését."

Oszkót többször is megpróbáltuk a szaván fogni, de több hónap elteltével, ismételt kérésre sem kaptunk betekintést tőle semmiféle kormányzati döntésbe vagy dokumentumba.

A más forrásból megszerzett előterjesztésből viszont az derül ki, hogy az ellenzék vádjai megalapozottak voltak, hiszen valóban léteztek kormányzati elképzelések a regionális víziközmű társaságok privatizációjának előkészítésére. Igaz, azok még az előző, a Gyurcsány-kormány idején manifesztálódtak a vagyonkezelő Veres János által kinevezett vezérigazgatója, Tátrai Miklós előterjesztésében.

Ártatlannak tűnő kezdetek

A vízközművek magánosítása világszerte a privatizáció egyik legvitatottabb formája. Történelmileg a víz közösségi tulajdonnak, és nem piaci terméknek számított, a vízi közművek közösségi - önkormányzati vagy állami - tulajdonban működtek. Az elmúlt húsz évben egyre több olyan előrejelzés látott napvilágot, hogy az édesvízkészletek korlátos volta és az emberiség gyorsan növekvő vízigénye miatt az édesvíz lesz "a 21. század olaja", és ezzel párhuzamosan multinacionális óriáscégek jelentek meg a vízközmű-szolgáltatások piacán.

A pécsi vízmű botrány. Nyirati István, a Pécsi Vízmű Zrt. vezérigazgatója és a székházat birtokba vevő Winkler Tamással a Tettye Forrásház Zrt vezérigazgatója

A vízközművek privatizációjával kapcsolatban nagyon vegyesek a tapasztalatok, számos nemzetközi példa azt mutatja, hogy a vízszolgáltatás privatizációja magasabb árakhoz, szociális feszültségekhez és munkahelyek megszűnéséhez vezethet. A privatizációval szembeni civil ellenállás emellett általában abból táplálkozik, hogy a vízvagyon magánosítása társadalmi igazságossági problémákat vet fel, és a természetes monopóliumok liberalizálása a magánvállalatok minden korábbinál nagyobb piaci hatalmával fenyeget.

Ma Magyarországon viszont - annak ellenére, hogy a regionális vízművek még állami tulajdonban is képesek nyereséget termelni - inkább úgy merül fel ez a kérdés, hogy mi kerül többe az országnak, egy monopolhelyzetben lévő magáncég profitja, vagy egy köztulajdonban, politikai irányítás alatt álló cég pazarlása és korrupciós ügyei?

Természetes monopólium

A természetes monopólium olyan monopólium, amelynek gazdasági okból nem maradhat fenn versenytársa, vagyis nem tud legalább két tartósan nyereséges cég ugyanazon a piacon ugyanolyan szolgáltatást vagy terméket kínálni. Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha a piac mérete relatíve kicsi egy vállalat hatékony méretéhez képest, például a magas fix költségek következtében. A természetes monopóliumok általában erős szabályázottságot és szervezettséget igényelnek, ezért a vállalatoknak szoros kapcsolatban kell lenniük az államhatalommal. Az Egyesült Államokban a természetes monopolhelyzetben lévő vállalatok ugyan szinte kivétel nélkül magántulajdonban vannak, de működésüket az állam szabályozza és felügyeli. Az elmúlt évtizedben az Európai Unió országaiban elmozdulás történt az amerikai modell, az állami monopóliumok liberalizálásának irányába. Magyarországon természetes monopóliumnak tekinthető például a vasúti és a közúti infrastruktúra üzemeltetése. Forrás: Wikipédia

A vagyonkezelő belecsap a lecsóba

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tavaly áprilisi közleménye szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozott egyes, állami kézben lévő regionális víziközmű-társaságok átalakításáról:

• az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV) vagyonkezelésébe adják a Tisza Menti Regionális Vízművek Zrt. (TRV) és
• a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV) állami tulajdonú üzletrészét.

Az MNV az átalakítást azzal indokolta, hogy "a társaságcsoport megalakulásával a régió meghatározó piaci szereplőjévé lép elő, nő a versenyképessége, hatékonyabbá válik a víziközmű-társaságok működése. A vízi közművek a vízgazdálkodási törvény értelmében továbbra is kizárólagos vagy többségi állami tulajdonban maradnak".

Regionális víziközmű-társaságok
Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV, Kazincbarcika)
Tisza Menti Regionális Vízművek Zrt. (TRV, Szolnok)
Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV, Vác)
Észak-Dunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV, Tatabánya)
Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV, Siófok)

A bejelentésnek nagy visszhangja volt, az ellenzék és az ellenzéki sajtó az állami kézben lévő regionális víziközmű-társaságok, sőt a stratégiai jelentőségű magyar vízbázisok privatizációjának rejtett előkészületének első lépcsőfokát vélte felfedezni a döntés hátterében. Fónagy János, az Orbán-kormány volt közlekedési és vízügyi minisztere parlamenti interpellációjában azt mondta, hogy a korábbi privatizációs folyamat a szakmai és érdekvédelmi tiltakozás eredményeképpen ugyan megakadt, de a döntésből úgy tűnik, hogy a kormány ilyen irányú szándékát nem adta fel.

Oszkó Péter

Oszkó Péter pénzügyminiszter erre úgy felelt, hogy "nem, nem és nem. Nem adjuk el a vízvagyont, nem adjuk el a vízhasznosítást, nem adjuk el a vízszolgáltatást" Az átszervezést a racionálisabb működéssel indokolta, és azt mondta, hogy félreértés vezethetett arra a következtetésre, hogy privatizáció előkészítése zajlana.

A Magyar Nemzet válaszul hazugsággal vádolta Oszkót, és olyan dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyekből kiderül, hogy a pénzügyminiszter 2004-ig egy olyan ügyvédi irodának az egyik vezetője volt, amelyik kidolgozott egy koncessziós modellt a regionális vízi közművek üzemeltetésére és privatizációjára. A koncepció a privatizáció egyik lehetséges formájaként a vízművek vagyonkezelésbe adását írja le, az állam ebben az esetben nem a vízművek tulajdonjogát adná el, hanem magáncégek üzemeltetésébe adná a víziközmű-társaságokat.

Az ellenzéki interpretáció szerint a DMRV és a TRV vagyonkezelésbe adásával ennek a receptnek az első része valósulhat meg, és a miniszter nem mondott igazat a parlamentben.

A vízügyesek és a környezetvédők is tiltakoztak

Az MNV döntése ellen maguk az érintettek is tiltakoztak, a DMRV üzemi tanácsa és szakszervezete, és az érintett települések lakói az MNV székháza előtt demonstráltak. Ányos József, a Magyar Víziközmű-szövetség elnöke szerint, ha nem az önkormányzatok kapják meg a regionális vízműveket, az történhet, ami a gáz- és az árampiac privatizációjánál: a multinacionális vállalatok érdekei érvényesülnek a fogyasztókéval szemben, az árak pedig elszabadulhatnak. Ányos szerint a kormányzat terve a regionális vízművek összevonásáról a privatizáció előkészítése [2], hosszú távon ez nem a köz érdekét szolgálja, csupán forráskivonás a költségvetési lyukak betömésére.

Az ügyben megszólalt a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is, és a regionális víziközmű-cégek átszervezésének felfüggesztését kérte [3] az MNV-től. Fülöp Sándor számos panaszt és bejelentést kapott az üggyel összefüggésben. A többi között panasz érkezett a DMRV feldarabolásával, az egységes vízbázis külön cégekhez csatolásával kapcsolatban is.

Ivóvízkutak

A panaszok egy része szóvá teszi, hogy az átszervezés eredményeként a vízi közművek hosszabb távon kikerülhetnek a közösségi tulajdonból, miután 2007-ben a vagyontörvény a regionális vízi közműveket kivette az állami törzsvagyon köréből, és forgalomképessé tette őket. 2008-ban az is felmerült, hogy az Új Tulajdonosi Program keretében privatizálnák a regionális vízi közműveket, és az önkormányzatok is bejelentették igényüket a területüket érintő regionális vízi közművek tulajdonjogára.

Bár a Gazdasági Versenyhivatal az ÉRV kérésére 2009. júliusában - mivel nem minősül vállalkozások összefonódásának, érdemi vizsgálat nélkül - jóváhagyta a DMRV és a TRV állami tulajdonú részesedésének az ÉRV vagyonkezelésébe adását, a tranzakcióból végül mégsem lett semmi. Az MNV ugyanis szeptember elején, a vezérváltás után hatályon kívül helyezte az áprilisi döntést arra hivatkozva, hogy a vagyontörvény újabb módosításával időközben ismét tartós állami tulajdonba kerültek a regionális vízi közművek.

Ezt a törvénymódosítást azonban éppen a privatizációtól tartó fideszes képviselő, Fónagy János kezdeményezte, a kormány pedig azért támogatta, hogy meggyőzze a kétkedőket: nincs privatizációs szándéka. A hivatalos verzió szerint nem a privatizáció előkészítéséről szóló áprilisi MNV-döntést viszont ezek szerint mégis okafogyottá tette.

Fónagy János

Az MNV áprilisi döntését megalapozó dokumentumokat a vagyonkezelőtől és a pénzügyminisztertől is hiába kértük. Más, neve elhallgatását kérő forrástól viszont sikerült megszereznünk az előterjesztést, amelynek tartalma finoman szólva ellentmond a pénzügyminiszter állításainak. Meggyőződtünk arról is, hogy az Oppenheim és Társai - Freshfields Bruckhaus Deringer ügyvédi iroda, Oszkó Péter akkori munkahelye valóban tanulmányt készített még 2003-ban A regionális vízi közművek üzemeltetése, privatizációja címmel.

A, B, C és D terv a tőkebevonásra

Az MNV 2009. március 26-i előterjesztése négy utat is felvázol a magántőke bevonására az öt állami tulajdonú regionális vízműtársaságba.

Tátrai Miklós

Az első variáció a "minősített többséget biztosító befolyásszerzés konstrukciója" elnevezésre hallgat az előterjesztésben, ez még "2008 augusztusában került előkészítésre".

 Az A terv szerint két vállalatcsoportot alakítanának ki, az egyiket az ÉRV, a másikat a DRV vezetné. A másik három regionális vízi közmű (az ÉDV, a TRV és a DMRV) állami tulajdonú részvényeit eladták volna a két befolyásszerzőnek, amelyek "megfelelő jogszabályi módosítások után már tőzsdeképes társaságok lettek volna, megteremtve annak lehetőségét, hogy piaci befektetők friss tőkével belépjenek ezen vállalatokba".

Az A terv azonban nem tudott megvalósulni, mert - áll az előterjesztésben - "a Vgtv. módosításából mind a mai napig nem lett semmi, ami akadályát jelenti a regionális vízmű társaságokba történő esetleges tőkebevonásnak".
A második variáció, a B terv egyfajta "holding struktúra" kialakítása lett volna. Ebben a forgatókönyvben az MNV egy olyan leányvállalatot hozott volna létre, amely vagyonkezelésbe kapja az összes regionális vízművállalat állami tulajdonú részvényeit. Ez a konstrukció kikerülte volna a törvényi akadályt, de "feltételezve, hogy a Vgtv. kívánt módosítása ősszel bekövetkezik", a szakértők elvetették.
A harmadik, C variáció az "átalakulás" lett volna, "miután nyilvánvalóvá vált, hogy a Vgtv. módosítása nem következik be ősszel". Az átalakulással keleten a DMRV és a TRV az ÉRV-be, nyugaton az ÉDV a DRV-be olvadt volna be. "Ezzel a módszerrel szintén biztosítható az, hogy két olyan méretű társaságot hozzunk létre, mely már tőzsdeképes lehet akkor, amikor a Vgtv. megnyitja ennek a lehetőségét." Az átalakulás azonban nagyon időigényes lett volna, ezért végül a D terv, a "vagyonkezelésbe adás módszere" vitte el a pálmát.

A D terv már csak a három kelet-magyarországi társaság összevonását célozza meg a fent már ismertetett módon, azaz a DMRV és a TRV beleolvadna az ÉRV-be.

Víztározó Budapesten

Az előterjesztés ezután hosszan taglalja a konstrukció előnyeit a racionálisabb működés és a költséghatékonyság szempontjából. Érdemi indoklás nélkül marad viszont az a javaslat, miszerint a Duna mindkét partján szolgáltató DMRV dunántúli területei kerüljenek át az ÉDV-hez.

Az előterjesztés többféle sztenderd elutasító válaszszöveget is tartalmaz a területükön lévő regionális vízi közművekből tulajdonrészt igénylő önkormányzatoknak, mert "szakmai szabályozás és önkormányzati koncepció hiányában a részvények átruházásával kapcsolatban felelős döntés semmilyen formában jelenleg nem hozható". Az is kiderül az előterjesztésből, hogy az MNV jogi igazgatósága által megbízott külsős ügyvéd szakmai közreműködésével készült, de a megbízott neve nem szerepel az anyagban.

Hátsó szándékok

Az MNV által titkolt előterjesztésből két mögöttes cél világosan látszik. Az egyik, hogy kidolgozói tőkebevonás címén kívánatosnak tartották a regionális víziközmű-társaságok tőzsdére vitelét és legalább részleges privatizációját, az átszervezésre kidolgozott forgatókönyvek mindegyike ennek a nem is leplezett célnak alárendelve készült. Ráadásul a dolog sürgős is lett volna, mert a C tervet, az "átalakulást", azért vetették el, mert megvalósítása 9-11 hónapig tartott volna.

A másik mögöttes cél az volt, hogy az öt regionális víziközmű-társaságból két vállalatcsoport alakuljon ki a Duna két partján, ezért lett volna szükség az egységes vízbázison szolgáltató DMRV dunántúli területeinek szakmai indokokkal nehezen alátámasztható leválasztására.

Nevük elhallgatását kérő, a vízügyi szakmában tevékenykedő forrásaink szerint az előterjesztésben foglaltak egy titkos háttéralku eredményét tükrözik, amely még a Gyurcsány-kormány és a Magyarországon jelen lévő két legnagyobb multinacionális víziközmű-vállalat, a Veolia Eau és a Suez Environnement illetékesei között köttetett. Bár a háttéralku tényét mindkét oldalról határozottan tagadják, forrásaink szerint az MNV vezetősége akkoriban többször is tárgyalt a Veolia és a Suez embereivel, majd a DMRV-től és a TRV-től kirúgták azokat a vezetőket, akik a vízművek közösségi tulajdonban tartását szorgalmazták volna.

Az önkormányzati tulajdonú, helyi vízművállalatokban az értékesíthető tulajdonrészek ugyanis a rendszerváltás óta már túlnyomórészt elkeltek Magyarországon. Utoljára a miskolci városi vízmű került kalapács alá 2006-ban, a "vízprivatizációs éhséget" pedig jól jelzi, hogy a meghirdetett, egymilliárd forintos árhoz képest négymilliárdos ajánlat is érkezett rá, ám az önkormányzat végül mégis visszalépett.

Felosztották a piacot

Azóta minden befektető arra vár, hogy mikor fogják privatizálni a regionális vízműveket, és erről szólt az állítólagos háttéralku is: Kelet-Magyarországon a Veolia, Nyugat-Magyarországon a Suez kapta volna a regionális vízi közműveket, és ezeket az elaprózódott, helyi vízművállalatokkal összevonva érték volna el az optimális, regionális üzemméreteket. Ez a megoldás nem lett volna szokatlan, hiszen 1984-ben Párizsban is a Szajna mentén osztozott meg az önkormányzati vízművállalaton a Veolia és a Suez.

Nem véletlen az sem, hogy a Kelet-Magyarországon elhelyezkedő regionális vízműtársaságok éppen a kazincbarcikai székhelyű ÉRV-be olvadtak volna, mert ezzel a társasággal a Veolia szoros kapcsolatokat ápol, már a miskolci városi vízműre is konzorciumban adtak be árajánlatot. Ha az ÉRV-nek sikerül bekebeleznie a Duna menti és aTisza menti regionális vízművet, az már európai szinten is jelentős privatizációs célpont. "Mindenki tudta, hogy a Veolia táplálja ezt az ötletet" - fogalmazott egyik neve elhallgatását kérő forrásunk.

A Dunántúlra viszont a Suez vetette ki a hálóját hasonlóképpen, Pécset hídfőállásnak szánták a regionális terjeszkedéshez, aminek a következő nagy lépése a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) privatizációja lehetett volna. A regionális piacbővítést a Pécsi Vízmű Zrt.-n keresztül kis lépésekben addig is elkezdték, vesztükre, mert ez casus bellit szolgáltatott a pécsi vízműháborúra.

(Folytatjuk)

Prof. Dr Bokor Imre: A KONSPIRÁCIÓ ÉS GYÖKEREI

A Hírháló Kárpát-medence rovata
http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=almenu1

AKTUÁLIS, IGAZ, KÖZÉRDEKŰ.

MAGYAR JUSTITIA BIZOTTSÁG LEVELESLÁDÁJA

  VÁLASZTÁSI SEGÉDANYAG

A KONSPIRÁCIÓ ÉS GYÖKEREI

Gazdasági (pénzügyi) helyzetünk hiteles (valós) adatait (a Rákosi-Kádár korszaktól kezdve, a Gyurcsány–Bajnai korszakig bezárólag) sohasem közölték a magyar közvéleménnyel és a külföldi illetékes (gazdasági, pénzügyi vagy statisztikai) szervezetekkel!

A Gyurcsány-Kóka „dübörgő” gazdaságunkra utaló hazugsága nem más, mint a Kádár korszak évi (feltupírozott) KSH jelentéseinek plagizálása.

Kádár rendszeresen "felhizlaltatta" az évek során egyre csökkenő tendenciát mutató tervgazdasági mutatókat. Ebben készséges segítőtársa volt Havasi Ferenc, miniszterelnök helyettes, és Nyitrai Ferencné a KSH elnöke, de a csalók brancsában ott találjuk a „KGB ellen harcoló” Medgyessy Pétert is (!), aki pénzügyminiszteri és miniszterelnök helyettesi beosztásában tisztában volt a valós gazdasági helyzetünkkel.

Nyitrainé 10 évig mérhetetlen szorgalommal „dolgozott”, „érdemei” elismeréseként (1985-89-ben) a brit Királyi Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagjává, (1984-89-ben) az Európai Statisztikusok Konferenciája alelnökévé, majd a rendszerváltozást követően a JPTE és a Miskolci Egyetem díszdoktorává, 1991-ben az MTA Statisztikai Bizottság tagjává választották. 1988-ban Állami Díjjal, 1994-ben Fényes Elek és Keleti Károly emlékérmekkel ismerték el „eredményes” munkáját.

Elképzelhető, hogy a valóságtól gyökeresen eltérő, valótlan (DÜBÖRGŐ) gazdasági mutatókkal való "bűvészkedést",- Gyurcsány és Kóka elvtársak Kádártól, Havasitól, Medgyessytől vagy Nyitrainétől vették át, felismerve, hogy a nyilvánosság előtt elkövetett (gátlástalan) hazugságokat, számos hazai vagy külföldi intézmények is honorálják.

A konspirációt, a csalást, a hazugságot és a „csúsztatást” tehát örökölték jelenlegi főguruink, és feltételezik, hogy ezekkel a „fogásokkal” tovább folytathatják kisded játékaikat. Tévednek! Elegünk volt belőlük! Ki lesznek söpörve a hatalomból és „megfizetnek” a nemzet elleni (anyagi, erkölcsi, etikai) vétkeik sokaságáért!

L a s a n í r o m, hogy Lendvai Ildikó is megértse: M E G - F I Z E T - N E K !

MESTERHÁZY ATTILA NE KÉRJEN BOCSÁNATOT

A hordószónokká felcseperedett miniszterelnök-jelölt, túlkoros ortodox (vörös) hallgatósága előtt „megpengette” elődjei jól bevált „húrjait” és kijelentette, hogy nem akar olyan országban élni, ahol az orvosok a betegeket politikai hovatartozásuk alapján kezelik.

Alattomos és kitalált vádaskodására egyetlenegy példa sem található, hacsak nem arra gondolt, hogy egykori (balos) egészségügyi miniszterünk (Molnár Lajos) egy betegének az egészséges jobb fülét műtötte meg a bal helyett, de az sem politikai okok miatt történt, hanem szakmai fogyatékosságának (vagy illuminált állapotának) a következménye volt.

Ha viszont Mesterházy édesapja pszichiátriai kezelésre szorulna, akkor valóban jobb lenne, ha nem ebben az országban folytatnák az életüket, mert az alulképzett, „balos” Horváth Ágnes úgy szétverte az egészségügyet, hogy (többek között) a jobb vagy baloldali, illetve ideológiailag semleges elmebetegek zöme az utcákon, tereken és az aluljárókban ténfereg. A minap gázoltak halálra egy kóborló (szabálytalanul közlekedő) elmebeteget, de nem ő az első áldozat, akinek a halála H. G. lelkiismeretétén szárad (ha van ennek a perszónának lelkiismerete).

Az Orvosi Kamara Elnöke elítélte Mesterházy vádaskodását és felszólította, hogy kérjen bocsánatot az orvosoktól. Véleményünk szerint egy notórius hazug bocsánatkérését nem kell szorgalmazni, hiszen naponta kérhetné a bocsánatot, mert igaz érvek vagy állítások még nyelvbotlásként sem hagyják el a hangképző szerveit.

BUDAPESTETRE MÉRT „ATOMCSAPÁS”

Hirosima és Nagaszaki a második világháború végén elszenvedett nukleáris csapást követően - mintegy 20 év elteltével -, a legkorszerűbb világvárosok soraiba zárkózott fel.

Budapest pedig,- Demszky Gábor „főpolgár” csapásai következtében, 20 év alatt semmit sem fejlődött, gazdátlanná vált, útvonalai és terei elhanyagoltak (kátyúk ezreivel tarkítottak), a portálok kopottak, piszkosak, az ebtartás rendezetlen, a közbiztonság „chicagói”, a koldusok, hajléktalanok és illegális árusok tömegei lepik el a várost. mikroszkóppal sem található olyan létesítmény, amely Demszkyhez kötődne, tehát a „teljesítménye” felér egy „képletes” atomcsapással!

Helyettesek, fő-és „altanácsadók” tömegével „dolgozott”, de azokat képtelen volt irányítani (ellenőrizni vagy „kordában” tartani). Most pedig - Pilátushoz hasonlóan -, mossa kezeit Hagyó Miklós miatt, szóban és írásban is kész igazolni, hogy többször is figyelmeztette kilengéseire, sőt a nyomaték kedvéért a fejét is csóválgatta, csupán azt nem tette, amit egy vezető beosztású személynek tenni kellett volna…!

Ennyi „tellett” ettől a senkiházi hazugtól, erre hivatkozik most undorító és primitív védekezésként, hogy mentse az „irháját”, és tovább uralkodjon néhány hónapig. De talán addig sem, merthogy: Mesterházy Ernő főtanácsadója „belépőjével” kezdetét vette a „Fővárosi Főpolgármesteri Nagycirkusz” műsora, Horváth Éva „életművésznő” és más „statiszták” fellépésével.

Demszkynek halvány fogalma sincs arról, hogy mit jelent vezetni, irányítani, tervezni, ellenőrizni. hacsak nem a horvát tengerparti objektumának létrehozásáról van szó.

Az elfogulatlanság és az igazság szellemében azért meg kell említeni, hogy Demszkynek voltak önálló ötletei és a fővárost érintő döntései is. Keresztül vitte az EXPO megtorpedózását, a Teleki szobor felállításának megtiltását, Sztalin díszpolgársági címkéjének megtartását, a polgármesteri hivatal körüli utcák „műveleti területté” való nyilvánítását és fokozott (állandó) rendőrségi ellenőrzését, valamint új (traktorokkal behajtani tilos) KRESZ táblák kihelyezését.

Nem végzett rossz munkát a horvát tengerparti objektumának létrehozásával sem, az ellenőrzést és az irányítást sem mulasztotta el, bár a rossz nyelvek szerint „fekete” fuvarokkal és üzemanyaggal ingázott Budapest és Isztria (Kusari) között.

Rengeteget utazott külföldre tapasztalatszerzés céljából, még a dél-afrikai haditengerészeti bázishoz is elfáradt, hátha szüksége lesz honi flottillánknak hasznos tanácsaira. Nem tehetett róla, hogy a HM egy tollvonással felszámolta ezt a törpe haderőnemet.

Demszky szerint,- külföldön sokan elismerik az itteni tevékenységét. Fel kell tételeznünk, hogy ott is hazudott annyit, mint itthon (számtalan esetben), különös tekintettel a Magyar Hírlapban közétett fizetett hirdetésében 1990-ben.

Ha a parlamenti választásokat követően lerendeztetik vele itthoni „számláját”, akkor ragadja meg a lehetőséget és távozzon külföldre, kevesen fognak könnyeket hullajtani érte…

TANÁCSADÓK ÉS MÁS HERÉK

Mindent tisztelet a kevés kivételnek, de rovatunkban már évek óta emlegetjük, hogy a (fő, helyettes-és „közönséges”) tanácsadók, a szóvivők, a túlméretezett létszámú képviselők, valamit az állás, illetve funkció-halmozók nélkül, kicsiny hazánk nem lenne sereghajtó az EU tagállamok listáján.

Talán - de nem biztos -, hogy Medgyessy Péter nyitotta meg a tanácsadók hosszú sorát, amikor több tíz millió HUF-ot markolt fel a Paksi Atomerőműtől hasznos SZÓBELI(!!!) tanácsaiért, de büntetőjogi felelősségem teljes tudatában állítom, hogy tanácsainak értéke annyit sem ért, mint Lamperth Mónika ígérethalmaza.

Mint utazó nagykövet is „bekaszált” néhány tízmilliót, de szorgos és hasznos munkájáról szerényen hallgattak az ILLETÉKESEK és a médiák.

A nemrégen elhunyt Király Béla (hazánk és a nagyvilág legügyesebben hazudozó szélhámosa, háromszoros dezertőrje és tábornok bajtársait bitófára segítő besúgója), szinte egyetlen kormányfőt sem hagyott tanácstalanságban szenvedni, de nagy valószínűséggel „leverte volna a lécet” egy tiszthelyettesi vizsga letételének megkísérlésekor.

Országos szinten sokba kerülhetett az adófizetőknek az egyes minisztériumok, főhatóságok és ad hoc bizottságok főguruinak (és holdudvaruknak) a dotálása. A Magyar Honvédségnél például soha nem volt annyi dandártábornok vagy vezérezredes, mint a kis operett hadsereggé „karcsúsított” haderőnkben, amely költségvetését szépen „megcsapolták” a különféle tanácsadói (szakértői) díjakra, külföldi utazásokra és szeszesitalokra fordított summák.

A JÉGHEGY CSÚCSA

A BKV-nál kipattant végkielégítési botrány csupán a jéghegy kicsiny csúcsát jelenti, és figyelemelterelő manővernek minősül, a közpénz mértéktelen (jogtalan és arcátlan) herdálásáról, mert nagyon kevés kivétellel minden minisztériumban, háttérintézményeinél, vállalatoknál és különféle szervezeteknél hasonló példák tömegei találhatók.

Célszerű lenne alapos vizsgálatot végrehajtani a MALÉVNÁL (visszamenőleg), a MÁV-nál, a közszolgálati televízióknál és a rádióknál, a Magyar Postánál, a közterületi parkoló szerveknél, ahonnan szintén „talicskával” hordják szét az adófizetők pénzét.

A több (tíz) milliárdos adósságokat felhalmozóknál változatlan (nagyságrendben) folyt és folyik a jutalmak, prémiumok, végkielégítések, sikerdíjak, étkezési hozzájárulások, ruhapénzek, „repi” juttatások, taxi díjak, mobiltelefonok és számlák kifizetése, gépjárművek, irodabútorok, technikai eszközök cseréje, tömeges külföldi „kiruccanások” finanszírozása, miközben egyre növekszik az államadósság, a munkanélküliek-és a létminimum alatt vagy annak a környékén élők száma.

Ha egyes vezetők illetményét a nyugati világ hasonló beosztású személyeihez igazítják, akkor felvetődik a kérdés, hogy a „pórnép” miért marad ki ebből a és milyen vastag arcbőrt viselnek azok, akik a minimálbér ötvenszeresét vagy százszorosát vágják zsebre (havonta)? Akik ezerszeres végkielégítéssel vonulnak nyugdíjba úgy, hogy ismét „munkába” állnak havi néhány „rongyos” millióért (lásd: Szilágyiné Szalai Eleonóra elvtársnő tanulságos történetét, vagy Kuncze által pátyolgatott, majd kiemelt nyugdíjjal távozott Császárnét, aki hivatalos BM ügydarabbal igazolta az ausztráliai bíróságnak, hogy az ÁVH-sok soha sem alkalmaztak testi fenyítést)?

A jéghegy teljes bemutatásához egy több ezer oldalas, többkötetes kiadványt kellene készíteni, amely híven tükrözné, hogy kikhez, mennyi, mikor és milyen címen folyt el a tízezer milliárdos nagyságrendű HUF Rákositól kezdve, Kádáron át Gyurcsányig és Bajnaiig bezárólag!

MSZP-S NYUGDÍJASOK AGYMOSÁSA

Most szólj hozzá!                    Válaszok itt

SZKR: "Budaházyért gyűjtünk, jöjjön mindenki!

Aki pedig nem jön, pedig tehetné, az szégyellje magát, mert most sikerre vihetünk egy fontos ügyet!

2010/02/08 - 21:54

    Magára hagyjátok?

Egy bajtársunk bajban van. Gyuri bajban van. Ugyanígy még majd egy tucat bajtársunk. Börtönben vannak, értünk. Sokan pedig arra is lusták, hogy gyalogoljanak egy keveset, hiszen ennyi lenne az ára annak, hogy összegyűljön a megfelelő számú kopogtató.
Még van remény, jöjjön mindenki segíteni!

A lényeg az, hogy ha elegen leszünk - és ez korántsem lehetetlen! -, mint már annyiszor a nemzeti oldal sikerre vihet egy fontos ügyet. Az eddigi talán legfontosabbat. Mutassuk meg együtt mire vagyunk képesek!

Sokan segítettek már a mai napon is, de a teljes sikerhez Te is kellesz! Akik ma kint voltak, tudják, hogy megéri küzdeni, mert egy bajtársunkért tesszük, amit teszünk, és igazán nem sok ez a kis fáradtság. Később büszkén mondhatják a résztvevők majd az utókornak: igen, én segítettem kiszabadítani Budaházyt.

Egy kis gondolatébresztő azoknak, akik legyintenek, hogy "vannak elegen, én nem megyek".

A nemzeti oldal elvileg azért különül el a többi szubkultúrától, mert nálunk fontosak az elvek. Fontosak a barátok, az összetartás, kiállás ügyeinkért, kiállás egymásért. Az a kép pedig most törik össze. Nem lenne többre szükség, mint pár nap aktív munkára - ennyi idő alatt eldől minden.

Eldől egy hazafi sorsa. Sokan túlzásnak éreznék, de akkor is ki merem jelenteni: valahol a nemzet sorsa is eldől. Ha nem vagyunk képesek kiállni egymásért, ha nem mozdulunk amikor fontos lenne, akkor semminek sincs értelme. Pedig ez nem egy alkalom, ez AZ alkalom.

A kiállás a másikért nem annyiból áll, hogy koncerten skandáljuk, hogy Budaházy - Budaházy. Aki ezzel altatja magát, ideje, hogy felébredjen. Ettől nem változik semmi. Attól változik, ha jön, és közénk áll ő is!

Most pedig lehet tenni: ez nem tüntetés ("Provokátor, provokátor!"), nem egy párt indulása ("Olyan mint a többi!"), van egy egyszerű célunk, amelyért nem kell sokat tenni. El kell jönni és segíteni. Akár egy nap elég lenne, ha elegen vagyunk, ha te is jössz, mint már jöttek jó páran.

Ha nem vagyunk elegen, mert mindenki sumákol, mint a szoci szavazók a fidesz győzelem után, akkor jön a kudarcélmény, és a tudat, hogy cserbenhagytuk egy bajtársunkat.

Hol vannak azok az emberek, akik annyit köszönhetnek Gyurinak? Hol vannak azok, akik egyetértenek vele? Akik nem hisznek a pártokráciában? Akik tüntetésre nem járnak, de persze mélyen nemzetiek? Hol van ezernyi koncertlátogató, ezernyi körlevél küldözgető, miért lapulnak most is otthon a fotelforradalmárok?

Mit vártok még mindig otthonülők, sült galambot? 750 kopogtatócédula majd csak úgy összegyűlik magától? A nemzeti oldal nem ingyen étkezde: nem fogja más kikaparni a gesztenyét nektek. Inkább gyertek, segítsetek, mi már elkezdtük a munkát és várunk sorainkba mindenkit!

Aktivistának jelentkezni továbbra is a budahazy.com weboldalon lehet.

Ne gondoljátok, hogy a kopogtatógyűjtés egy hónapig tart. Pár nap alatt lefut az egész, aztán vége.

(electron - Szent Korona Rádió)

(Megjegyzés: Az illetékes, lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzőjénél kérheti át magát a XI. ker 17-es számú választási körzetébe az, aki segíteni akar neki, de nem ahhoz a választási körzethez tartozik.)

Az igazán türelmes babysitterek :-)

na-100126-BABYSITTERS.wmv

KETTESBEN – Hétfő 19.05-19.55 Ismétlés

>>Interneten hallható
  Néhány hete látható a mozikban a Báthory című, szlovák–angol–magyar koprodukcióban készült film. A film elkészülte fontos számunkra, mert kísérletet tesz arra, hogy feloldozza a Guinness-rekordok könyvébe illő gyilkosságok vádja alól Báthory Erzsébet grófnőt. Vajon hány magyar történelmi szereplőt kellene végre rehabilitálni?…

KETTESBEN: 2010. február 8-án 19.05-19.55 - Ismétlés

Szerkesztő-műsorvezető: Tuba Mariann

E-mail címünk: kettesben@lanchidradio.hu

…Adonyi Sztancs János író megkereste a magyar történelmi vezető réteg még élő tagjait és a velük folytatott beszélgetései könyvvé álltak össze. Az Arisztokraták ma című albumban megrázó, elgondolkodtató, tanulságos történetek kerekedtek ki a sorsokból – egy lefejezett elit tragédiája. Szíves figyelmükbe ajánlom február 5-én este 11-kor az íróval való beszélgetést, no meg az ismétléseket is.

Lajdi Péter - KERESZTESHADJÁRAT A MAGYAR IGAZSÁG ELLEN

Köszönet érte Bedefy - nek

    Várható és előre látható volt, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Kar által megfogalmazott,  2009 szeptemberi körlevél csak az első lépés volt a klérus által „újpogány”-nak nevezett igazságkereső, tisztességes magyar emberek ellen.

    Néhány fölhevült kedélyállapotú klérikus morc fegyvercsörgetés közepette nekibuzdult, hogy országos körút keretében ellenpropagandát fejtsen ki a zsidókeresztény körökben egyre nagyobb nyugtalanságot keltő történelmi és vallástörténeti tárgyú igazságok terjedése ellen. Dr. O. Zoltán, a Keresztény Értelmiségi Szövetség (KÉSZ) elnöke, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél álló kéttornyú pesti Belvárosi Főplébánia Templom plébánosa állt a kardcsörtetők élére. A jólfizető, kényelmes egyházi hivatalok és az önelégültségből fakadó, emberek fölötti lelki hatalom megőrzése érdekében indított keresztes hadjárat nyitánya 2010. február 6-án, egy Erdő Péter elnöklete alatt tartott gyűléssel és néhány előadás megtartásával kezdődött.

    O. Zoltánéknak minden jel szerint körmére égett a demokrácia. A mózeshitű egyház mindig is hadilábon állt a saját nézeteitől eltérő véleményekkel és ezek hirdetőivel. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az elmúlt kétezer év a sauli kívülálló egyház gyilkos intoleranciájának jegyében telt el, s hogy ez nem folytatódhatott, annak csupán az vetett gátat, hogy az emberiség kicsavarta a klérus kezéből a kínzószerszámokat és a kivégzőeszközöket, ám a kizárólagosságra való törekvés, az átkozódás minden más felfogást valló személy ellen és a kiátkozás ódiumának mentalitásbéli jelenléte mindmáig tovább él e vallási formációban.

    Amíg a világi jellegű hatalmakkal szoros összefonódásban álltak, addig szemrebbenés nélkül halomra gyilkoltatták a más hittételeket valló (nesztoriánusok, ariánusok, bogomilok, patarénusok, katharrok, albigensek, magyar szkíta keresztények táltos-máguspapjai, stb.) és ezek szerint élni óhajtó embereket és felekezeteket, így a jézusi-péteri alapítású, zsidó befolyástól mentes és tiszta tanokat valló szkíta kereszténység valamennyi ágának képviselőit is. Azért használtam a gyilkolni ige műveltető értelmű alakját („gyilkoltatták”), mert régi jól bevált szokás Jézus Urunk meggyilkoltatása óta, hogy a „szent atyák” a piszkos munkát mindig másokkal végeztetik el. Magyar eleink már a Kr. u. II. század óta a kereszténységnek ezt az apostoli és egyetemes érvényű válfaját képviselték, mely mentes volt a kirekesztés szellemétől és melyet a keleti uralkodókra és népekre jellemző vallási türelmesség jellemzett.

    Egy pillanatig sem mardos a kétely afelől, hogyha csak 400 évvel ezelőtt hirdettem volna ugyanazt, mint amit ma hirdetek, hidegvérrel és szadista módon meggyilkoltattak volna már rég sok más értékes magyar emberrel együtt egyházi parancsra engem is. Bár ez, ha nemis oly nyíltan, de ma sem elképzelhetetlen. 

    Kíváncsi lennék, hogy az O. Zoltán-K...cs Gábor-féle kommandó mivel magyarázza a következőket:

    - Miért nevezi a rabbinikus irodalom Jézus tanítását „jézusi szkítizmus”-nak, és miért tiltakozott ugyanez a hagyomány a korábbi időkben Jézus zsidóként történő elismerése ellen oly hevesen?

    - Miért nem szerepel Szűz Mária, Üdvözítőnk Anyja családfája az evangéliumokban, melyen pedig, ha benne lenne, nyomon lehetne követni Jézus, a Második Isteni Személy földi, testi származását? Miért csak József, a nevelőapa genealógiáját tünteti föl a Máté és Lukács szerinti evangélium, egy olyan férfiét, akinek Jézus fogantatásához az égvilágon semmi köze nem volt? És miért tér el a két József-féle leszármazási vonal több ponton egymástól?

    - Jézusnak Péter apostollal együtt miért kellett befizetnie a prozelitákra, a vérségileg nem zsidó származású, de zsidó hitre tért (rendszerint erőszakkal áttérített) emberek templomadóját (Mt. 17./ 24-27.)? Ezen evangéliumi szakaszban Jézus félreérthetetlenül nem tekinti magát Izrael fiai közül valónak! „A fiak tehát mentesek.” – mondja. Mentesek, mármint ezen adónem befizetése alól. Ő, mivel nem tartozott vérségileg a zsidóságoz a „fiak”-hoz, nem mentesült a kettősdrachma befizetésétől.

    - Hogyhogy az első Pünkösd napján az apostolok körül nagy számban elsősorban „pártusok, médek és elamiták” gyülekeztek?

    - Jézus valódi apostolait miért az Euphrátesztől keletre, északra és délre küldte  hirdetni az Örömhírt? Saul miért választotta velük ellentétben a homlokegyenesen másik útirányt, a nyugatit?

    - Jézust miért nevezték minden időben „a Galileai”-nak, és miért nem „a Zsidó”-nak, vagy „a Júdeai”-nak? Még Julianus Apostata, Nagy Konstantin császár közvetlen utódja, aki vissza akarta állítani a régi római istenek kultuszát, így kiáltott föl halálos ágyán: „Győztél, Galileai”!

    - A János apostol által írott evangélium miért tesz következetesen különbséget a galileai Jézus, a szintén galileai származású tanítványok (Júdás és Máté, de lehet, hogy Bertalan, alias Náthánáél is a kivételek közé tartozik) és „a zsidók” között? (Jn. 3./25.; Jn. 6./41.; Jn. 5./16., 18.; Jn. 7./1-2.; Jn. 11./8-9.; Jn. 11./53-54.; Jn. 13./33.; Jn. 20./19. stb., stb. Ez a különbségtétel, ha kevésbé hangsúlyozottan is, de a szinoptikus evangéliumokban is jelen van.

    - Végül Szent Pió testvér egyik látomásában Jézus, miután a világ legkülönbözőbb tájain éppen miséző papokat mutatott a szentéletű kapucinus szerzetesnek, arcába nézve elborzadt ábrázattal miért mondta neki ezt az egyetlen szót: „Mészárosok!”? Stb., stb. 
 

    Zavarja talán a klérus egyes köreit, hogy a megfélemlítés régebben oly jól bevált módszerei csődöt mondtak, s az agymosás egykor olajozottan forgó masinériájának fogaskerekei közé acélrudakat dugott az igazság? Képtelenek talán megszabadulni a berögződött, ócska  és régi reflexektől, melyek alapján mindent és mindenkit lepogányoznak, pejoratív értelemben használva e szót,  nem is ismerve e fogalom eredeti jelentését (paganus = vidéki, népi), csak mert más szemszögből közelíti meg valaki a teológiai, vallástörténeti tényeket, azaz elfogulatlanul, lefizetetlenül, politikamentesen, a hatalmi játszmáktól távol és az igazság utáni kutatás önzetlen szenvedélyétől hajtva? Az újpogány jelzőt ezennel mind a magam, mind minden igazságszerető, magyar ember nevében a leghatározottabban és a leghevesebben visszautasítom és kikérem magunknak!!

    Ha jól belegondolunk, nem történtek pedig világrengető, látványos dolgok, de hát az igazán fontos és jelentős dolgok, változások mindig szinte észrevétlenül és csöndben történnek. Az Isten stílusa már csak ilyen. Nem szereti a csindaddrattát. A kardcsörtetést egyébként még kevésbé.

    Mi is történt valójában? Csupán vette néhány hazáját szerető, önálló gondolkodásra képes, nem megfélemlített, intelligens és művelt ember a fáradságot (Prof. Badinyi Jós Ferenc, Pap Gábor, Szántai Lajos, Molnár V. József stb., stb.), és utánanéztek a krónika- és gestairodalomban, néphagyományainkban sok, az ellentábor által agyonhallgatott és elferdített tartalmú kül- és belföldi írott forrásban fontos dolgoknak, és szaván fogták a valódi történelmet, melyet ellenségeink már évszázadok óta folyamatosan és kitartóan, tendenciózusan meghamisítanak.

    Az így felismert igazságok szabaddá tevő erejének birtokában pedig elkezdték azt hirdetni is az emberek, a magyar emberek között. De hiszen maga Jézus adta tudomásunkra, hogy nincsen olyan rejtett titok, mely ki ne tudódnék.

    A hivatalos egyházak és egyéb zsidózó szekták egyes képviselői az örök tegnapiak módjára hatalmukat és pozícióikat féltve hol merevgörcsbe, hol pánikba esve kétségbeesett cselekedetekre és akciókra ragadtatják magukat. Ez a mostani sem különbözik ezektől.

    O. Zoltán jó pártkatonának bizonyult. Nagy elszántsággal és egy megszállott inkvizítor eltökéltségével és vérszomjjával keresztes hadjáratot indított a magyarság ügye és az egyetemes igazság ellen. Ám túl későn ébredt föl a „tisztelendő” úr. Az igazság szelleme máris visszatuszkolhatatlanul kiszállt a hazugság börtön-palackjából. A zenitre hágó nap egyre szélesedő fénynyalábja elárasztja a félhomályhoz és áporodott bűzhöz szokott denevérek barlangját. A bőregér kedvenc közege, mint tudjuk, az éjszakai sötétség. Ebben a közegben érzi jól magát. Ne csodálkozzunk tehát, hogy az igazság napjának fénye bántja a denevérek homályhoz és fényhiányhoz szokott szemeit. Én nem mondom azt, hogy ne mozogjon mindenki szabadon a saját maga közegében, ám ezt lehetőleg úgy tegye, hogy ne tegyen kárt a máshoz szokottak testi és lelki épségében. Ezt üzenem a KÉSZ vezetőinek és valamennyi, mindenre elszánt tagjának, és még azt is, hogy legyenek Jézus tanítása szerint, azaz csak az Újszövetség és az isteni kegyelem időszakának szellemében végre először keresztények. Mert akik Jézus előtt jöttek, azok bizony „mind tolvajok és rablók”, és „nem halgattak rájuk a juhok”, ma is itt vannak köztünk és „nem álltak meg az igazságban, mert nem volt igazság bennük”, hazugok és embergyilkosok ők kezdetektől fogva és a hazugság atyjai. Mindezt Jézus mondta, ne feledjük! 
 

Ki a "világ legrosszabb költője" ?

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Köszönet Anyusch - nak a felfedezésért.

Zas (Szász) Lórántról, Wass Albert műveinek kiadójáról szóló hosszú írásra Szeszák Gyula oldalán bukkantam. S hogy ki is ez a tőlem "a világ legrosszabb költője" címet kiérdemelt fickó, megtudhatja, ha rákattint az

Egy hangos amerikai-ra.

Budaházy.com

http://husiprof.multiply.com/links/item/137/budahazy.com
http://budahazy.com/

"Mindennapos" hírek

Mesterházy és Zelenák előzetesbe, míg Regőczi házi őrizetbe került

Mesterházy Ernőt és Zelenák Tibort harminc napra előzetes letartóztatásba került, míg Regőczi Miklós házi őrizetbe helyezte pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság a BKV-nál folyó nyomozás kapcsán - értesült a Független Hírügynökség. Az indoklás szerint a főpolgármesteri tanácsadó és a BKV egykori főosztályvezetője esetében fennáll a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye, ezért döntöttek előzetes letartóztatásuk mellett.

Pénteken, délelőtt 11 órakor kezdték meg Zelenák Tibor, Mesterházy Ernő és Regőczi Miklós előzetes letartóztatásának tárgyalását a Budai Központi Kerületi Bíróságon, döntés azonban csak este született. Eszerint Mesterházy Ernő és Zelenák Tibor harminc napra előzetes letartóztatásba került, míg Regőczi Miklóst házi őrizetbe helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság. Egyik döntés sem jogerős, a gyanúsítottak fellebbeztek. A házi őrizet miatt egyébként az ügyészség is fellebbezést nyújtott be.

Ahogy arról korábban a Független Hírügynökség beszámolt, Mesterházyt, Zelenákot és Regőczit szerdán hallgatták ki gyanúsítottként a BKV-nál folyó nyomozás kapcsán, majd őrizetbe is vették őket. A kihallgatásokkal egy időben a nyomozók a gyanúsítottak irodáiban, lakásain házkutatást tartottak, ahol tanácsadói szerződéseket, számítógépeket, illetve a közlekedési vállalattal kapcsolatos dokumentumokat foglaltak le.

A rendőrség gyanúja szerint Regőczi Miklós és Zelenák Tibor felesleges, illetve indokolatlan szerződéseket kötöttek az amúgy is veszteséges BKV nevében. Regőczi Miklóst, a cég volt értékesítési és kommunikációs vezérigazgató-helyettesét emiatt hűtlen kezeléssel, Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt bűnsegédként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják. Regőczi Miklós 12 céggel kötött szerződéssel 81 millió, Zelenák Tibor pedig 6 céggel több mint 30 milliós kárt okozott a gyanú szerint a BKV-nak. Mesterházy Ernőt, a főpolgármester tanácsadóját felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt hallgatták ki, ugyanis állítólag ő is indokolatlan szerződések megkötésére vette rá a BKV egykori vezető munkatársait.

Az ügy másik három gyanúsítottja szabadlábon védekezhet: Mátay László egy külsős cég vezetőjeként lett bűnsegéd hűtlen kezelésben, a gyanú szerint segített a meggyanúsított BKV-s vezetőknek vagyonkezelői kötelességük megszegésében, és 27 milliós kárt okozott. Tóthfalusi György, a BKV egykori igazgatósági elnöke felbujtóként elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítható. Ő a többiekhez hasonló módon rávette a volt BKV-s vezetőket, hogy megszegjék vagyonkezelői kötelességüket. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki Horváth Évát - Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes egykori sajtósát - felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés bűntett elkövetése miatt. A nyomozók szerint a nő szándékosan rávette a volt BKV-s vezetőket, hogy szükségtelen és indokolatlan szolgáltatások igénybevételére kössenek szerződéseket.

A Budai Központi Kerületi Bíróság ugyancsak pénteken helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba Fuzik Zsoltot, a BKV volt informatikai igazgatóját is, őt azonban a Budapest Airport Zrt. és a BKV Zrt. körüli korrupciós ügy miatt.

(FH)


BKV-botrány: Demszky mindenről tudott? (+videó)

Sajtóértesülések szerint Demszky Gábor megbízási szerződést kötött politikai főtanácsadójával, Mesterházy Ernővel. A 2009-ben kelt dokumentum alapján Mesterházy teljes körű felhatalmazást kapott arra, hogy a főpolgármester nevében eljárjon politikai döntések meghozatalában, illetve előkészítésében. Így a főpolgármesternek tudnia kellett mindarról, ami a BKV-nál történt.
Tovább>>

Demszky bújócskázott a hírTV stábjával

Főtanácsadója őrizetbe vétele óta Demszky Gábor kerüli a nyilvánosságot. A Hír Televízió stábja egy ideig bújócskázott a városházán a főpolgármesterrel. Később a rendészeti vezető lett a hunyó, aki kivezettette a Hír TV munkatársait az épületből.
Tovább>>

Szegedig „síelt” a bujdosó BKV-igazgató

Elfogták a rendőrök a BKV volt informatikai igazgatóját. A férfi Szegeden bujkált, szerdán a Repülőtéri Rendőri Igazgatóság (RRI) nyomozói és az RRI Sólyom bevetési alosztály kommandósai fogták el. A volt informatikai igazgatót „gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által elkövetett” vesztegetéssel gyanúsítják – közölte az RRI.
Tovább>>


Csontvázak – Házkutatás a MÁV Informatikánál

Rendőrségi házkutatás kezdődött csütörtökön reggel 9 órakor a MÁV Informatikai Zrt. Budapesti, XII. kerületi székházában. A társaságnál 2009. november 16-a óta tart az eljárás a közlekedési miniszter feljelentése alapján, hűtlen kezelés miatt – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Tovább>>

Kapcsolódó:>>
 „A MÁV szekrényében jóval nagyobb csontvázak vannak”


Havi 400 ezret adott Hunvald közpénzből litván barátjának?

Újabb üggyel, ezúttal teljesítés nélküli munkaszerződések kapcsán gyanúsították meg Hunvald György VII. kerületi polgármestert. Az újabb fejleményekről csütörtökön tájékoztatott a Központi Nyomozó Főügyészség. A gyanú szerint Hunvald egy barátját vette fel 400 ezer forintos fizetéssel a polgármesteri kabinetbe, aki érdemi munkát nem végzett.
Tovább>>

Nem földet, hízót árult idősebb Hagyó

Tagadja idősebb Hagyó Miklós, hogy a család eladná jászberényi földjeit. Szerdán írt arról az egyik bulvárlap, hogy Hagyó Miklós MSZP-s politikus árulja Jászberény határában lévő birtokát, információik szerint eladó a lovardának is otthont adó ingatlan, illetve az ott lévő jószágok.
Tovább>>


Még a választások előtt ítélet születhet a Zuschlag-perben

30 millió forinttal tartozik a szocialisták ifjúsági szervezete egy debreceni kft.-nek. A Fiatal Baloldal még 2003-ban szervezett tábort Debrecenbe. A számlát mégsem a FIB, hanem a Zuschlag-perben szereplő Hoppá Egyesület nevére kérték. A Zuschlag-ügy szerdai tárgyalásán a bíróság nem fogadta el azt az ügyészi indítványt, melyben a vádhatóság a fegyveres rablással gyanúsított volt kecskeméti FIB-elnök tanúkénti beidézését kezdeményezte.

Tovább>>

*******

Egymilliárd juthat Gyárfás televíziójának

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány több mint egymilliárd forintot költene egy olyan kereskedelmi televízióra, amely jelentős mennyiségű, főleg belföldi turisztikai műsort sugároz, és legalább egymillió háztartásban fogható. A Gyárfás Tamás által indítani szándékozott Út TV éppen ilyen. A Nap-kelte volt producere állítja: nem kötött megállapodást az alapítvánnyal.


 Cápák martak halálra egy floridai szörföst

Cáparaj mart halálra egy 38 éves kájtszörföst, akit Florida déli részén a partoktól mindössze 400 méterre ért a támadás. A helyi hatóságok szerint a környéken 1882 óta nem volt halálos cápatámadás.

A több sebből vérző Stephen Schafert már eszméletlen állapotban húzták a partra, és a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe.
   
A helyi hatóságok szerint a környéken 1882 óta nem volt halálos cápatámadás.
Florida partjainál az utóbbi napokban több ezer (tőzsde?)cápa bukkant fel, emiatt egy időre be is zárták a vízimentőkkel védett strandokat.
  
A hét elején egy új-zélandi lányt viszont hősként ünnepeltek, mert lélekjelenléte miatt mindössze karcolásokkal úszott meg egy cápatámadást.
  
A 14 éves Lydia Wardot egy 3 méter hosszú hétkopoltyús tehéncápa (Notorynchus cepedianus) harapta csípőn a derékig érő vízben. A lány azonban hidegvérét megőrizve szörfdeszkájával addig püfölte a cápát, míg az állat el nem engedte őt.

MTI

Hírek, Budaházy, Torockai, ombudsman, lakásvesztők...

Első fokon félmilliós büntetés Budaházynak

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Budaházy Györgyöt kedden a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt. Budaházy György vádlott-társa ugyancsak félmillió forint pénzbüntetést kapott, két vádlott ügyében később dönt a bíróság. Az ítélet nem jogerős.

A vádirat szerint 2006. szeptember 18-ról 19-re virradó éjjel, az MTV székházának ostromakor a vádlottak megrongálták a Szabadság téri szovjet emlékművet. Az emlékművet kalapácsokkal és kövekkel ütötték, lefeszítették róla a szovjet címert és feliratokat is.

Kedden tumultuózus jelenetek után, erős rendőri biztosítás mellett, egyórás késéssel kezdődött Budaházy György büntetőpere. A símaszkos kommandósok és a rendőrök által kísért Budaházyt hangos kiáltozással köszöntötte a hallgatóság. Védőbeszédében Gaudi-Nagy Tamás azt mondta: szerinte jellemző, hogy Budaházy György ahelyett, hogy kitüntetést kapna, a vádlottak padján ül. Abszurdum, hogy a szabadságról elnevezett téren ma is ott állhat a megszállók emlékműve – tette hozzá. A védő felmentést, az ügyész felfüggesztett büntetést indítványozott. Budaházy György az utolsó szó jogán védőjéhez hasonló szellemben beszélt.

Szabó Noémi büntetőtanácsa bűnösnek mondta ki Budaházy Györgyöt jelentős kárt okozó rongálásban* mint társtettest, ezért ítélte 500 ezer forint pénzbüntetésre, ami meg nem fizetés esetén 500 nap fogházra változtatandó.

Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és védője fellebbezett ellene.

(FH)
*************************************************
*Szóljon, aki emlékszik rá, milyen büntetést kaptak a Fasori Gimnazisták a Regnum Marianum kereszt megrongálásáért.
**************************************************************

Pert vesztett a BRFK Toroczkai ellen – nem jogerős

Pert vesztett a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Toroczkai László elleni kártérítési ügyben a Fővárosi Bíróság kedden kihirdetett ítélete szerint. Az ítélet nem jogerős, annak kézbesítése után 15 napon belül fellebbezni lehet ellene.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét a BRFK azért perelte be, mert a rendőrség szerint Toroczkai László felelős a 2006. szeptember 18-i, Szabadság téri demonstráció szervezőjeként az MTV székházát védő rendőrök sérülései miatti, illetve a rendőrök felszerelésében keletkezett károkért. Toroczkai László úgy látja: a demonstráció spontán módon jött létre, ráadásul nem volt jogellenes, és nem ütközött a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseibe sem.

Az elsőfokú bíróság korábban a rendőrség keresetét – amelyben 10 millió forintot követelt Toroczkaitól – elutasította, arra hivatkozva, hogy spontán tüntetés esetében nem beszélhetünk a tüntetés szervezőjéről. Csupán azért, mert Toroczkai László beszélt a Kossuth téren, és a tüntetők egy részét a Szabadság térre hívta, nem tekinthető szervezőnek, így nem felelős a tüntetés során keletkezett károkért sem. A Fővárosi Ítélőtábla ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot a per újratárgyalására és újabb határozat hozatalára kötelezte.

A megismételt eljárásban a bíróság részletesen meghallgatta Toroczkai Lászlót is, majd kedden kihirdetett ítéletében elutasította a BRFK keresetét. Pataki Árpád bíró az ítélet indoklásakor kiemelte: a Fővárosi Bíróság a korábbi ítélet indoklását teljes mértékben fenntartja, a bíróság álláspontja változatlanul az, hogy Toroczkai László nem volt szervezője a demonstrációnak, ezért az akkor keletkezett károkért sem felelős.

(FH)

Betörtek a Legfőbb Ügyészségre

Betörtek a Legfőbb Ügyészséghez tartozó egyik épületbe keddre virradó éjjel Budapesten – tudta meg a Független Hírügynökség. A József körút 46. alatt a Legfőbb Ügyészség egy önálló csoportja működik.

A betörők körülbelül félmillió forintos kárt okoztak, de semmi olyat nem vittek el, ami hátráltatná az ügyészségi munkát.

Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője megerősítette a Független Hírügynökség értesüléseit. Elmondta, hogy a betörés miatt megtették a feljelentést. A betörők nem iratokért mentek, körülbelül 500 ezer forintos kárt okoztak, értéktárgyakat vittek el. A betörés nem veszélyezteti az ügyészség munkáját és adatvédelmi problémákat sem okozott - tette hozzá.

(FH)

Mennyi ingatlan került kalapács alá? – Senki nem tudja

Ezertől tizenötezerig különböző számokat lehet hallani a hazai kilakoltatásokkal és árverezésekkel kapcsolatban. Egy portál megpróbálta kideríteni, hogy hány lakást adtak el az utóbbi hónapokban, azonban egyik szervezet sem tudta ezt pontosan meghatározni.

A legkorábban talán áprilisban közölhet pontos adatokat a Magyar Nemzeti Bank. Azonban a kormány döntése értelmében éppen április közepéig egyetlen lakott ingatlant sem lehet elárverezni a bajba jutott adósok feje fölül. Azt viszont senki sem tudja, hogy ezzel a lépéssel hányan menekültek meg attól, hogy utcára kerüljenek, sőt azt sem lehet pontosan tudni, tavaly hány ember lakását vitték el a bankok.

Ismert: Kiss Péter társadalompolitikai miniszter hétfőn azt mondta, hogy különböző becslések szerint 6-11 ezer lakás van veszélyben a bajba jutott adósok miatt, ez is jól jelzi a probléma társadalmi súlyát. Ám Dabasi Tamás, az Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja azt közölte a Duna Televízióban, hogy tavaly mintegy 15 ezer kilakoltatás történt Magyarországon.

"Mi annyit tudunk, hogy 2009 első kilenc hónapjában 11 700 esetben kezdeményeztek végrehajtást a bankok, de ezek az ingatlanok persze nem kerültek mind árverésre" - mondta el Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) részéről. A végrehajtások száma az előző év átlagos havi értékéhez képest 42 százalékos növekedést mutatott - tette hozzá
Az Mfor.hu a PSZÁF után a jegybanknál próbálkozott konkrét számokat felkutatni, ők közelebb is vittek a valósághoz, de pontosan még nem tudják az árverések számát. "Kértünk adatokat a legnagyobb árverező cégektől, ezek azonban jelenleg feldolgozás alatt vannak, várhatóan az áprilisi stabilitási jelentésben publikáljuk majd őket" - közölte a portál érdeklődésére az MNB kommunikációs osztálya.
(mfor.hu)

Százával érkeznek a panaszok az ombudsmanhoz

Az idősek biztonsága, a válság sújtotta rétegek problémái és a családpótló intézmények – ezek lesznek az állampolgári jogok országgyűlési biztosának idei kiemelt témái. Szabó Máté szerint hivatalához egyébként egyre több panasz érkezik az emberektől, idén az első hónapban eddig már több mint 800 bejelentést kaptak.
Az idősek szociális, egészségügyi és közrendvédelmi biztonsága lesz az általános ombudsman egyik kiemelt témája idén – jelentette be Szabó Máté. A kérdéskört a beérkezett panaszok alapján fogják vizsgálni, illetve felveszik a kapcsolatot társadalmi és civil szervezetekkel, illetve állami szervekkel is, mint például az Idősügyi Tanáccsal.*

A gyerekek alapjogaival évek óta kiemelten foglalkozik az országgyűlési biztos, idén az úgynevezett családot pótló intézményeket fogják vizsgálni. Idetartozik Szabó Máté szerint a kihelyezett inkubátorok kérdése is, amelybe a gyerekükről valamilyen okból lemondó szülők tehetik a kicsit.

Az ombudsman beszélt arról is, hogy folyamatosan, egyre több panasz érkezik irodájához. Míg 2008-ban 5700 bejelentésük volt, tavaly már 6700, idén pedig az első hónapban meghaladta a 800-at a panaszok száma. Ennek kezeléséhez valamivel nagyobb apparátusra lenne szükség, ezért Szabó Máté már kezdeményezte, hogy új munkatársakat vehessen fel. Ezt viszont megnehezíti az ombudsmanokat érintő idei 100 milliós elvonás – mondta.

Az elmúlt év munkájával kapcsolatban Szabó Máté kiemelte, hogy vizsgálták a közszolgáltatási sztrájkokat és a törvény átfogó módosítását javasolták. Ahogy megfogalmazta, polgárbarát szempontokat építenének a szabályozásba, ilyen például, hogy az emberek időben tudjanak a munkabeszüntetésről, legyen szabályozott elégséges szolgáltatás és legyen kártérítés is.

(FH)
***********************************************
* Mi ez a nagy "sietség"? Ilyen "hamar" kezdik vizsgálni? :-S
***********************************************

Műsorajánló

ESTI KULISSZA – Kedd 18.30-18.55 Műsorajánló

Lánchíd Rádió, h, 2010-02-01 21:40  >> ÉLŐ ADÁS <<

• Fontos hírek

Szerbia beismerése, még mindig megoldatlan ügyek, szeméttel borított sírok és be nem gyógyult sebek a keddi Kulisszában. Háborús bűnöket és ártatlan magyarok lemészárlását ismerte el a szerb bíróság. Forró Lajos másfél éve kérte az 1944-ben kivégzett nagyapja rehabilitálását…

Szerkesztő-műsorvezető: Kocsis Éva

E-mail címünk: kulissza@lanchidradio.hu

…Az ítélet precedensértékű, mert először fordul elő, hogy az ugyanabban a községben kivégzetteket is megjelölik.

A keddi Kulisszában az elmúlt évtizedek egyik legkegyetlenebb népirtásáról és ártatlan magyarok tízezreiről lesz szó. A stúdióban itt lesz a rehabilitációt elindító Forró Lajos történész, aki nemrég Jelöletlen tömegsírok című filmjével állított emléket az áldozatoknak.

*********************************************************************************************************

Napi hírek

Lemondott Hagyó, de nem mindenről

Távozott a Fővárosi Közgyűlésből Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes. Ezzel egyidejűleg lemondott XII. kerületi és fővárosi képviselő-jelöltségéről is, parlamenti mandátumáról azonban nem.

(hírTV)

Kapcsolódó cikkek

• Az MSZP visszalépésre kéri Hagyót (+videó)
• Balsai: Gyurcsány személyes felelősségére világít rá a Hagyó-botrány
• Hagyó felemelkedése és bukása
• Hagyó mellett további „bemártottak”
• Rendkívüli helyzetet teremtett a Hagyó-botrány
• Terhelő vallomásokat tettek Hagyóra?

Nem adott le vagyonnyilatkozatot Hunvald

Valamennyi fővárosi képviselő és a főpolgármester is leadta határidőre vagyonnyilatkozatát – közölte kedden a fővárosi vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság elnöke. Szikora Linda elmondta: a nyilatkozatokat formailag ellenőrzik, de azok tartalmi részét csak bejelentésre vizsgálják. Nem adott viszont vagyonnyilatkozatot az előzetes letartóztatásban lévő Hunvald György, habár a törvény szerint ez kötelező számára.

A bevallások áttanulmányozásából kiderül, hogy Demszky Gábor főpolgármester anyagi helyzetében alig van változás. Továbbra is tulajdonosa fele részben egy 171 négyzetméteres budakeszi társasházi lakásnak, változatlanul van egy 57 négyzetméteres lakása szintén Budakeszin, és ugyanitt negyed részben övé egy 142 négyzetméteres lakás.

Horvát fronton minden rendben

Megvan a 130 négyzetméteres üdülő és a 90 négyzetméteres kert Horvátországban, Kusari községben. Demszky Gábor megtartotta VW Variantját, ami 1984 óta az övé, de más autó nincs a nevén. A főpolgármesternek összesen 3,8 millió forint megtakarítása van az előző bevallásban szereplő 2,5 millió forinthoz képest. Tartozik viszont 4 millió forinttal egy banknak, és 1,4 millió forinttal egy magánszemélynek. Előző évben banki adóssága még 4,6 millió volt, magánszemélynek pedig 2,4 millióval tartozott.

Hagyó-vagyon

A volt főpolgármester-helyettes, a szocialista Hagyó Miklós változatlanul tulajdonosa egy 118 négyzetméteres, valamint egy 240 négyzetméteres XII. kerületi lakóingatlannak, a 160 négyzetméteres érdi családi ház viszont a bevallás szerint már nincs a nevén. Továbbra is az övé egy 5500 négyzetméteres földterület Jászberényben, tanyaépülettel és gazdasági épülettel, illetve egy 3,5 hektáros szántó szintén Jászberényben. Megtartotta 1993-ban vásárolt Trabantját is, más kocsi nincs a tulajdonában. Bevallásában 20 millió forintos és 2400 eurós megtakarításról adott számot, az előző évi 9 millió forinthoz és 43 euróhoz képest. Pénzintézetnek a korábbi 35 millió forint helyett 20 millió forinttal tartozik.

Horváth Csaba építkezik?

A másik volt főpolgármester-helyettes, a szintén szocialista Horváth Csaba ismét egy II. kerületi, 400 négyzetméteres családi házról adott számot és változatlanul megvan Törökbálinton a három építési telke. A korábban feltüntetett Audi A4-es viszont már nincs a nevén. Az előző bevallása szerint a szocialista politikusnak készpénzben és különböző megtakarítási formákban összesen 101 millió forintja volt, erről idén semmi nem szerepel a beadott dokumentumban. Újságírói érdeklődésre azonban kiderült, hogy Horváth Csaba rosszul töltötte ki bevallását. Országgyűlési képviselőként beadott vagyonnyilatkozatában szerepel összesen 96,7 milliós megtakarítás. A képviselőnek ki kell javítania fővárosi bevallását.

Ikvai-Szabó növelte megtakarítását

A szabad demokrata főpolgármester-helyettes, Ikvai-Szabó Imre helyzetében sem következett be jelentős változás. Szentendrén fele részben tulajdonosa egy 78 négyzetméteres társasházi öröklakásnak. Személyautó nincs a tulajdonában, de lakókocsija változatlanul megvan. Korábbi 3,8 milliós megtakarítását 4,2 millió forintra növelte.

Tarlós örökölt

A fővárosi Fidesz frakcióvezetője, Tarlós István változatlanul tulajdonosa fele részben egy 77 négyzetméteres óbudai társasházi lakásnak. Időközben megörökölte egy 130 négyzetméteres III. kerületi családi ház felét. Továbbra is megvan hétéves VW Passatja. Feleségével közösen van 4 millió forintja és tartozik 7,5 millióval.

Fideszes a legszegényebb, Kivágóné hamarosan jelentkezik

A közgyűlés legszegényebb képviselője továbbra is a fideszes László Zsolt, akinek a nevén se lakás, se autó, se pénz nincs.

A főváros tavalyi képviselői közül Kivágó Iván Györgyné sem adta be bevallását, de jelezte a vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság elnökének, hogy ezt hamarosan megteszi. Ő volt tavaly áprilisban néhány napig a lemondott Hunvald György utódja, de aztán ő is lemondott.

(FH)

Kapcsolódó cikkek

• Vagyonukról adtak számot pártelnökök, frakcióvezetők
• Szép summa Herczog devizaszámláján, de nem szűkölködik a többi kormánytag sem
• Bajnai, Oszkó és Székely friss vagyonnyilatkozata
• Napi betevő? – Gyurcsány „csak” 103 milliót keresett
• Kis és Szabó eladott, Szekeres gyarapított

Hiller bíróság előtt

Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon az a polgári per, amelyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány kezdeményezett Hiller István és az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellen. A civil szervezet azt szeretné, hogy a bíróság ítéletben mondja ki, a miniszter és az általa vezetett tárca is felelős a roma gyermekek szegregációjáért, hiszen nem akadályozták meg, hogy egyes iskolák roma gyermekeket elkülönítsenek. A per 19 önkormányzat iskoláit érinti.

Az alapítvány keresetlevelében hangsúlyozza, hogy Hiller István és munkatársai megsértették az egyenlő bánásmód követelményét, amikor nem léptek fel a szegregáció miatt. A civil szervezet szeretné, ha a bíróság kötelezné a minisztériumot a jogsértő helyzet felszámolására, valamint 50 millió forint közérdekű bírság megfizetésére. A hátrányos helyzetű gyermekek érdekében tevékenykedő alapítvány szeretné elérni, hogy valamennyi olyan önkormányzatnál rendeljék el a szakmai ellenőrzést, ahol a szegregáció valamilyen formában létezik.

A pert június 21-én folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

(FH)

Wass Albert: Vizek felett

Köszönet a versért Kékcsillag - nak

" Ó Istenem, de könnyû volna
az élet-terhek hordozása,
ha tudnám azt, hogy minden könnyem
Valakinek mosolygása.

Ha tudnám azt, hogy minden álmom,
amit az élet szétzilál,
valakinek valóra vál
és lelkem minden barázdája,
amit a sors naphosszat árkol:
neki lenne boldogsága.

Ha tudnám, azt, hogy amíg bírom,
minden ütést érette adnak.
Lélekölõ fekete éjek
az Õ álmain virrasztgatnak,
minden derékba tört reményem,
õrlése száz malomkeréknek:
minden, amit reám mérnek:
simogatás egy Sortestvérnek.

Mint tenger-õr elnézek messze,
csalnám a vihart magam ellen,
vigyáznék: az Õ vitorlája
mindig fehéren lengedezzen,
s ahova akar, oda menjen.

Ó Istenem, de szép is volna:
így örködni valakiért
vizek felett az õrtoronyba"

Rémhírecske: lehet, hogy Orbán Viktor nem jut be a parlamentbe

Index

2010. január 27. 11:12

A Fidesz áprilisban választástörténelmet írhat azzal, ha jelöltjei az összes választókörzetben győznek, és a listás szavazáson is veri a többi pártot. A szokatlanul nagy győzelemnek azonban az lehet a szokatlan mellékhatása, hogy Orbán Viktor kimaradhat az Országgyűlésből. A magyar választási rendszer megalkotói előtt annak idején fontos célként lebegett, hogy megfelelően kezeljék, csökkentsék a szélsőséges helyzetek hatásait. A túlságosan népszerű pártok túlzott fölényének megakadályozására a veszteseket segítő elemeket építettek a rendszerbe. A legfontosabb ilyen elem az országos lista, amelyet eredetileg ezért kereszteltek kompenzációs listának. A lista lényege, hogy – a győzteshez képest kisebb mértékben – képviselethez segítse a választók által támogatott, de a végül alulmaradó, vesztes politikai szervezeteket is. Ha áprilisban a Fidesz(–KDNP) minden rekordot megdöntve valóban megszerzi az összes egyéni mandátumot, akkor rekordot dönthet azzal is, hogy minden korábbinál rövidebbre zsugorodhat az országos listáján bejutók névsora. Sőt az sem zárható ki, hogy a nagy győzelem következtében a listáról egyetlen mandátuma sem lesz. Ebben az esetben a listavezető Orbán Viktor, akit a párt szimbolikus vezetőjeként a pártküzdelmektől megkímélve kizárólag az országos listán akarnak bejuttatni, kimaradna a parlamentből. Az országoslista-rövidségi rekordot eddig az MSZP tartotta: a szocialisták 1994-es győzelmekor létrejött 209 fős frakciójában mindössze hét képviselő volt országos listás.