2008. november 28., péntek
Wass Albert: Modern hazaárulók
Wass Albert: Modern hazaárulók
2005. Március 02. 11:50:36 Máriaországa
Ideje, hogy felébredjünk végre, és a társadalom egységes fellépésével kipusztítsuk magunk közül ennek a modern hazaárulásnak szellemét, mely kísérteni a múltból visszajár. (...)
Hazaárulók akadtak minden időben. Előbb, vagy utóbb ítélt fölöttük a nemzet, s ítélete ellen nem volt fellebbezés. Az elmúlt évtizedek nemzetközi, helyesebben hazátlan és nemzetbontó szellemi irányzata azonban hézagot nyitott a társadalom ítélőképességén, s abban a hézagban megjelent az új kor lovagja, a kávéházi hős, aki milliókat keres, a szélhámos, aki milliókat csap be. Megjelent elegáns öltönyében, unott arcával, cinikus vicceivel, tömött pénztárcájával, és a csodálkozó társadalomnak bemutatta a modern hazaárulás művészetét.
Mert csak úgy püffedt a jóléttől: a kávéház természetesen azonnal melléállt, majd a kabaré, a színház, s a gazdátlan utcai irodalom egy-kettőre lovagjává avatta. Vitézi tetteit hirdették széltében a márványasztalok között, ódákat zengtek hősiességéről, leleményességéről, életrevalóságáról, cinizmusáról, s arról, hogy nem ismer hazát, nemzetet, becsületet, erkölcsöt, törvényt, nem ismer semmit, csak a maga falánk érdekeit. A társadalom nézte a színjátékot, előbb csodálkozott, aztán megdöbbent, majd a kabaré olcsó tréfái megnevettették, s végül tapsolt a bűvésznek, akinek minden sikerült. Így született meg a modern hazaáruló. Kávéházi erkölcsbírák javaslatára a közvélemény lovaggá ütötte, s az eszmék zűrzavarában felserdülő fiatalság számára az élelmesség és a gyors meggazdagodás mintaképévé tették. Szellemi hatalmasságok hódoltak be előtte, s a konjunktúra hatlábú táltos paripáján vígan vágtatott új meg új kalandok után.
Istennek hála, megszűnt már az a beteges korszak mely létrehozta. (...) Valami azonban mégis itt maradt belőle, halványuló emlékén kívül. Annak a szellemnek néhány parányi széthullott darabja, mely ezt a modern hazaárulást eszménnyé tudta emelni. Ugyanennek a szellemnek a hordozói azok az apró gonosztevők is, akik itt-ott, városon és vidéken egyaránt ravaszkodnak előre-hátra, s nem akarják megérteni, hogy az ő hitvány kis bőrüknél a haza jövendője sokkalta fontosabb. Nem akarják megérteni, hogy a haza, aki védi, tartja, hizlalja őket, s annak kijátszása nem egyéb, mint szembehelyezkedés a nemzet érdekeivel. (...) Nehéz és felelősségteljes harcot vívunk jövendőnk érdekében, s aki ebből a küzdelemből kivonja magát, aki a közösség érdekei mögött is csak a maga hasznát keresi, aki ravaszkodik, alattomoskodik, megkárosítja a nemzetet: az hazaáruló. Hazaáruló, a szó közönséges értelmében, és megérdemli, hogy a nemzet megvetésén kívül az igazságtevés büntető keze is lesújtson reá.
Ideje, hogy felébredjünk végre, és a társadalom egységes fellépésével kipusztítsuk magunk közül ennek a modern hazaárulásnak szellemét, mely kísérteni a múltból visszajár. (...)
Ideje, hogy lerántsuk a leplet erről a múltból átöröklött ál-leleményességről, botcsinálta életrevalóságról. Mert ami alatta van, az hazaárulás, ocsmány és közönséges.
Hazaárulók akadnak minden időben. De ítél felettük a nemzet, és ítélete ellen nincsen fellebbezés!
2005. Március 02. 11:50:36 Máriaországa
Ideje, hogy felébredjünk végre, és a társadalom egységes fellépésével kipusztítsuk magunk közül ennek a modern hazaárulásnak szellemét, mely kísérteni a múltból visszajár. (...)
Hazaárulók akadtak minden időben. Előbb, vagy utóbb ítélt fölöttük a nemzet, s ítélete ellen nem volt fellebbezés. Az elmúlt évtizedek nemzetközi, helyesebben hazátlan és nemzetbontó szellemi irányzata azonban hézagot nyitott a társadalom ítélőképességén, s abban a hézagban megjelent az új kor lovagja, a kávéházi hős, aki milliókat keres, a szélhámos, aki milliókat csap be. Megjelent elegáns öltönyében, unott arcával, cinikus vicceivel, tömött pénztárcájával, és a csodálkozó társadalomnak bemutatta a modern hazaárulás művészetét.
Mert csak úgy püffedt a jóléttől: a kávéház természetesen azonnal melléállt, majd a kabaré, a színház, s a gazdátlan utcai irodalom egy-kettőre lovagjává avatta. Vitézi tetteit hirdették széltében a márványasztalok között, ódákat zengtek hősiességéről, leleményességéről, életrevalóságáról, cinizmusáról, s arról, hogy nem ismer hazát, nemzetet, becsületet, erkölcsöt, törvényt, nem ismer semmit, csak a maga falánk érdekeit. A társadalom nézte a színjátékot, előbb csodálkozott, aztán megdöbbent, majd a kabaré olcsó tréfái megnevettették, s végül tapsolt a bűvésznek, akinek minden sikerült. Így született meg a modern hazaáruló. Kávéházi erkölcsbírák javaslatára a közvélemény lovaggá ütötte, s az eszmék zűrzavarában felserdülő fiatalság számára az élelmesség és a gyors meggazdagodás mintaképévé tették. Szellemi hatalmasságok hódoltak be előtte, s a konjunktúra hatlábú táltos paripáján vígan vágtatott új meg új kalandok után.
Istennek hála, megszűnt már az a beteges korszak mely létrehozta. (...) Valami azonban mégis itt maradt belőle, halványuló emlékén kívül. Annak a szellemnek néhány parányi széthullott darabja, mely ezt a modern hazaárulást eszménnyé tudta emelni. Ugyanennek a szellemnek a hordozói azok az apró gonosztevők is, akik itt-ott, városon és vidéken egyaránt ravaszkodnak előre-hátra, s nem akarják megérteni, hogy az ő hitvány kis bőrüknél a haza jövendője sokkalta fontosabb. Nem akarják megérteni, hogy a haza, aki védi, tartja, hizlalja őket, s annak kijátszása nem egyéb, mint szembehelyezkedés a nemzet érdekeivel. (...) Nehéz és felelősségteljes harcot vívunk jövendőnk érdekében, s aki ebből a küzdelemből kivonja magát, aki a közösség érdekei mögött is csak a maga hasznát keresi, aki ravaszkodik, alattomoskodik, megkárosítja a nemzetet: az hazaáruló. Hazaáruló, a szó közönséges értelmében, és megérdemli, hogy a nemzet megvetésén kívül az igazságtevés büntető keze is lesújtson reá.
Ideje, hogy felébredjünk végre, és a társadalom egységes fellépésével kipusztítsuk magunk közül ennek a modern hazaárulásnak szellemét, mely kísérteni a múltból visszajár. (...)
Ideje, hogy lerántsuk a leplet erről a múltból átöröklött ál-leleményességről, botcsinálta életrevalóságról. Mert ami alatta van, az hazaárulás, ocsmány és közönséges.
Hazaárulók akadnak minden időben. De ítél felettük a nemzet, és ítélete ellen nincsen fellebbezés!
Advent Christian goddess Vesta Michael Moore Sparanese Crow Creek Massacre Free West Papua movement
http://www.wilsonsalmanac.com/book/dec1.html
*?* Wilson's Almanac free daily ezine | Book of Days | December 1 | Advent Christian goddess Vesta Michael Moore Sparanese Crow Creek Massacre Free West Papua movement
*?* Wilson's Almanac free daily ezine | Book of Days | December 1 | Advent Christian goddess Vesta Michael Moore Sparanese Crow Creek Massacre Free West Papua movement
Bar Sandlewood Waingapu - Oh Happy Day - Edwin Hawkins Singers
http://taktik.multiply.com/music/item/561/Oh_Happy_Day_-_Edwin_Hawkins_Singers
Music Oh Happy Day - Edwin Hawkins Singers
Music Oh Happy Day - Edwin Hawkins Singers
Bar Sandlewood Waingapu - Oh Christmas Tree - Mario Lanza
http://taktik.multiply.com/music/item/563/Oh_Christmas_Tree_-_Mario_Lanza
Music Oh Christmas Tree - Mario Lanza
Jingle Bells Christmas Hits Natalie Cole
Music Oh Christmas Tree - Mario Lanza
Jingle Bells Christmas Hits Natalie Cole
2008. november 27., csütörtök
Megtalálták Perényi Péter magyar országbíró sírkövét
Régészeti szenzáció: megtalálták a magyar országbíró sírkövét
2008. november 25.HunHír.Hu
Szenzációs, a maga nemében szinte páratlan leletre bukkantak régészek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújvár református templomában, megtalálták a templom építtetőjének, Perényi Péter országbírónak a sírkövét - tájékoztatott Rácz Miklós régész.
Egy, az 1400-as évekből származó 2x1 méteres faragott sírkövet találtunk az ásatás utolsó napján, rajta Perényi Péter felirat, körben írás, és egy Perényi címer - mondta a régész, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat kutatási igazgatóságának munkatársa. A sírkő nem a híres erdélyi vajda, abaúji főispán Perényi Péter sírját borította egykor, hanem nagyapjáét, akiről először 1378-ban szólnak az írások, és akiről azt is lehet tudni, hogy 1428-ig élt, 1414 és 1423 között országbíró volt.
A régész elmondta: lényegében Perényi Péter saját temetkezési helyének építhette a templomot, amely akkor természetesen még katolikus volt, erre utalnak freskói is. Ezzel kapcsolatban Tóth István református lelkész úgy vélekedett: a Dunától keletre ilyen freskókkal egyetlen templom sem dicsekedhet. Rácz Miklós szerint egy ilyen lelet régészeti ritkaságszámba megy.
Luxemburgi Zsigmond idején került Abaújvár a Perényiek birtokába, és ez idő tájt építtette újra a falu új tulajdonosa, Perényi Péter a feltehetően Árpád-kori templomot. A sírkő tulajdonosának bizonyosságát erősíti a templomban talált Luxemburgi Zsigmond korabeli pénzérme. A mostani feltárások során bizonyosodott be, hogy a templom jelenlegi formáját harmadszori átépítése során érte el, a XIX. században kerülhetett mai helyére, lényegében a templom közepébe a Perényi-sírkő, amelyet eddig azért nem fedeztek fel, mert akkor megfordítva, felirattal lefelé építették be a padozatba. A követ megfordították, így most mindenki megcsodálhatja a leletet.
Tóth István szólt arról is, hogy a templomot, az ásatások leleteit mindenkinek szeretnék bemutatni, ez egyfajta idegenforgalmi látványossága is lehetne a kicsiny Abaújvárnak. A teljes felújítás költsége ugyanakkor becslések szerint legalább 120 millió forint lenne, az egyházkerületnek ennyi pénze természetesen nincs, pályázat útján akarnak forrást szerezni.
HunHír.Hu - kultúra.hu
Idézet Varró János könyvéből
"...A román értelmiségiek között sokkal erősebb volt a szolidaritás, sokkal nagyobb volt a bizalom, mint a romániai magyar értelmiségiek között, akik az erősödő nemzetiségi elnyomásra nem okos összetartással, hanem önmagukba zárkózással válaszoltak. Azt hitték, hogy ha nem exponálják magukat, bántatlanul élhetik túl... mit is?... "a nehéz időket".A romániai magyar értelmiség "periodusokat", "nehéz időket" vélt látni ott, ahol tulajdonképpen egységes és szerves történelmi folyamatról, a romániai magyarság felszámolásáról volt szó. Nem ismerte fel, hogy a magyar nemzetiségi kultúrát sújtó intézkedések végeredményben az egész magyar kisebbség felszámolását célozzák, vagy ha felismerte, meg sem kísérelt fellépni ellenük egységesen, mégpedig az ország érvényben levő törvényeire támaszkodva.Nem ismerte fel, hogy élethalálharcról van szó, hanem az egyéni menekülés útjait keresve hagyta magát atomizálni, s lépésről lépésre "okosan" vonult vissza, míg csak a szakadék szélére nem érkezett...."
(Erdélyi sorsvallató)
Csatolmány:
Rigó Róbert: Egy Kecskemétre sodródott erdélyi irodalomtörténész megpróbáltatásai.PDF
http://www.forrasfolyoirat.hu/1005/rigo.pdf
(Erdélyi sorsvallató)
Csatolmány:
Rigó Róbert: Egy Kecskemétre sodródott erdélyi irodalomtörténész megpróbáltatásai.PDF
http://www.forrasfolyoirat.hu/1005/rigo.pdf
Attachment: rigo.pdf
2008. november 26., szerda
Elhunyt Kónya Ádám
2008. November 25. 19:36:16
Elhunyt Kónya Ádám tudós, helytörténész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Kónya Ádám 1935-ben született. Tanári oklevelet 1956-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetem földrajz-földtan szakán.
Sepsiszentgyörgyön és Kökösön volt tanár, több mint tíz éven át volt a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, 1989-től Sepsiszentgyörgy város önkormányzati képviselője. Tanácsaival, tudásával, tudománynépszerűsítő írásaival, szaktanulmányaival, előadásaival, közéleti szerepvállalásával, egész munkásságával népét, a székelységet szolgálta.
Tagja volt a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének, és megalakulásától alelnöke a Székely Nemzeti Tanácsnak, ugyanakkor vállalta a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács elnöki tisztét is. Az ő előterjesztése alapján fogadta el 2004. január 17-én az aránysávos kék lobogót saját jelképeként a Székely Nemzeti Tanács, amely azóta, mint székely zászló egész Székelyföldön elterjedt.
Távozásával nemcsak a székely közművelődést érte pótolhatatlan veszteség, hanem a székelyföldi közéletet, a székelység autonómia törekvését is, amelyet hűséggel szolgált haláláig-áll a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságánák az értesítőjében.
Kónya Ádám a hagyományainkra építő tudásközpontú jövő megteremtésének felelősségét hagyta örökül mindazokra, akik közéleti szerepet vállalnak Székelyföldön-írják az SZNT ÁB tagjai.
Kónya Ádám földi maradványait november 28-án, pénteken 14 órától helyezik örök nyugalomra a sepsiszentgyörgyi vártemplom ravatalozójából.
Nyugalma legyen csendes.
Apróhírek
Letartóztatott SZDSZ-es - Fidesz: „Egyre jobban értjük Medgyessy mondatait”
Hídfoglalás: 30 nap közmunkára ítélték Budaházyt
Közszolgák tízezreit várják a szombati tüntetésre
Diósgyőrben már most mindenkit vár a Mikulás
Szerdán indul útnak a Diósgyőri Mikulásvonat. A feldíszített kisvasút december 16-ig naponta négyszer, összesen 84 alkalommal szállítja az óvodásokat és kisiskolásokat. A végállomás a lillafüredi kisvasút állomása, ahol egy interaktív mesejáték keretében a Mikulással is találkozhatnak a kicsik.
2008. november 25., kedd
2008. november 23., vasárnap
Jó itt - Szkíta falut és temetőt tárnak fel Nagykállón
http://anyusch.multiply.com/journal/item/614
Szkíta falut és temetőt tárnak fel Nagykállón
Egykor gazdag, de az évszázadok során kirabolt sírokat, valamint egy, már a 2. századtól egészen a honfoglalás koráig lakott falu maradványait tárják fel a régészek Nagykálló határában. Ma az egykori szabolcsi megyeszékhely, Nagykálló határáig lehet eljutni az M3-as autópályán. A kisváros ezt kihasználva kezdett egy ipari park építéséhez.
Szkíta falut és temetőt tárnak fel Nagykállón
Egykor gazdag, de az évszázadok során kirabolt sírokat, valamint egy, már a 2. századtól egészen a honfoglalás koráig lakott falu maradványait tárják fel a régészek Nagykálló határában. Ma az egykori szabolcsi megyeszékhely, Nagykálló határáig lehet eljutni az M3-as autópályán. A kisváros ezt kihasználva kezdett egy ipari park építéséhez.
Itt a tél
Erős havazással érkezett a tél Budapestre + Képriport Az ország több részén csúszósak az utak 
Ecuador bíróság elé állítja eladósítóit
A fővárosi Expreso idézte Rafael Correát, aki bejelentette, hogy az államadósság eredetét 16 hónapig vizsgáló bizottság tagjai megtalálták azt a 200 politikust és pénzügyi szakembert, aki felelős az ország eladósításáért 1976 és 2006 között. A legnagyobb példányszámú liberális El Universo azt a mondatot emelte ki a baloldali elnök beszédéből, hogy nem csak bíróság elé akarja állítani őket, hanem meg akarja tagadni a törvénytelen, a korrupció révén felhalmozódott tartozás kifizetését.
http://www.mno.hu/portal/598888
http://www.mno.hu/portal/598888
2008. november 22., szombat
LatinovitsZ Muszaj Herkules Ady
Ady Endre: Muszáj Herkules, és Szeretném,ha...
Latinovits Zoltán előadásában.
2008. november 21., péntek
Noam Chomsky az államadósság visszafizetésének kötelességérõl
Adós, fizess!
A Cikket megtekintheti itt.
Noam Chomsky az államadósság visszafizetésének kötelességérõl
Noam Chomsky, nyelvészprofesszor, nemzetközileg elismert nyelvtudós és író, ma a világ legtekintélyesebb társadalomkritikusai közé tartozik. Chonsky több mint harminc politikai, és társadalomtudományi könyve szerzõje, amelyek közül legismertebbek: „A közvélemény kialakítása”, Hegemónia, vagy túlélés – Az Amerikai Egyesült Államok világbirodalmi törekvései”, „A közös jóról”
Chomsky professzor alábbi írása világos választ ad a magyarországi kormánykoalíciónak arra a törekvésére, hogy a több évig döntési helyzetben lévõ kormánykoalíció adósságait, most az egész társadalomra hárítsa. (Lásd: Gyurcsány erõlködése a nemzeti csúcs összehívására. Lásd: Fodor Gábor, az SZDSZ elnökének kijelentését, mely szerint pénzügyi, gazdasági válságból az ország csak politikai párbeszéddel, együttmûködéssel képes kijutni. )
A legegyszerûbb érv az ellen, hogy azoknak az országoknak, amelyek kölcsönöket vettek fel a Világbanktól, és a Nemzetközi Valuta Alaptól (IMF) nincs joguk ezeknek a kölcsönöknek a megbocsátását, illetve eltörlését követelni, abban rejlik hogy maga a megfogalmazása hamis. Indonézia esetében, például nem az „ország” vette fel a kölcsönöket, hanem annak az Amerikai Egyesült Államok kormánya által támogatott vezetõi. Ezekkel a kölcsönök ténylegesen körülbelül 200 (vagy még kevesebb) személy rendelkezik: a diktátor és családja, valamint az uralkodó érdekszövetkezet szûkebb körének tagjai. A fenti személyeknek valóban nincs joguk a kölcsönök megbocsátását, illetve eltörlését követelni, de arra nincs is szükségük, mert a saját vagyonuk, (amelynek nagy része a nyugati bankokban van) valószínûleg elegendõ lenne a kölcsönök visszafizetésére. Ez az eshetõség, persze a tényleges „kapitalista elvre” épül , mely szerint, ha én kölcsönt veszek fel tõled, és azon Mercedest, és palotákat veszek a magam számára, a pénz legnagyobb részét, pedig beteszem egy zürichi bankba, amikor pedig eljön az idõ Te, mint kölcsönzõ megjelensz, és az adósság visszafizetését követeled tõlem, akkor én nem mondhatom, hogy: „Bocsánat, de én nem akarom visszafizetni a tõled felvett kölcsönt. Követeld a pénzedet a külvárosok szegénynegyedeinek lakóitól.” A tényleges „kapitalista elv” szerint a kölcsönzõ viszont nem mondhatja, hogy a magas kockázatú kölcsönnek a sommás kamatok formájában megvalósított nyeresége engem illet, de most, amikor az adós nem akar fizetni, akkor a vesztességeket közösségi alapon, illetve a vesztesség szocializálása révén az ország lakosaira hárítom.”
A tényleges kapitalista elv alkalmazása, azonban a gazdagok és a hatalmasok számára, azonban elfogadhatatlan. A kölcsönök költségeinek terhe és a kockázati vesztességek a bepótlásának kérdésében nem a kapitalista, hanem a teherviselés szocializációs elve érvényesül. Vagyis, a nyereség privát, a vesztesség, pedig közös.
A Nemzetközi Valuta Alap vesztességeit a nyugati adófizetõk viselik, az „állami kölcsönök” terhét (kamatait, és kamatos kamatait), pedig a kölcsönzõ országok lakossága fizeti. Azok, akiknek semmi beleszólásuk nem volt sem a kölcsönök felvételébe, sem azok felhasználásába. Természetes, hogy a Nyugat, (fõleg az Amerikai Egyesült Államok) által támogatott rabló jellegû kormányok , és gengszter típusú vezetõ egyéniségek arra törekszenek, hogy az általuk felvett kölcsönök visszafizetését, az ország népére hárítsák. Ne felejtsük el, hogy ezeknek a beépített kormányoknak a feladata, hogy az országot megnyissák a külföldi harácsolók számára, és ennek biztosítása érdekében, az állami erõszak alkalmazásával kordában tartsák a helyi lakosságot.
A nemzetközi jog
Az érv, mely szerint, „az ország” vette fel a kölcsönt, tehát a kölcsönökért az ország népe a felelõs, meghaladja a cinizmus határát, és nem is vehetõ komolyan. Mi több, az ilyen „államadósságok” visszafizetésének kényszere a nemzetközi bíróság elõtt sem állja meg a helyét. (Chomsky a következõkben Kuba esetét idézi, amikor az Amerikai Egyesült Államok semmisnek minõsítette Kuba Spanyolországnak való állami tartozásait, azzal az indokkal, hogy a „kölcsönöket, ráerõszakolták” Kuba népére. Jogi nyelven, a fenti elv a „gyûlöletes adósság ” (odious debt) néven ismeretes. (a Karen Lissakers, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatója, szerint, ha a fenti elvet következetesen alkalmaznák, a harmadik világ „államadósságainak” nagy része megszûnne. Ez azt jelentené, hogy a kölcsönzõk viselik a kockázatot, a tényleges adósok, pedig költségeket. Chomsky szerint, a hatalmi elitnek jutatott „állami” kölcsönök visszafizetésének kérdés e nem pénzügyi kérdés , hanem alapvetõ demokrácia kérdése – tehát politikai kérdés.
Forrás: International News, Green Left Weekly
http://www.greenleft.org.au/2000/406/23636
Fordította: Kaslik Péter
www.Huncor.com
Chomsky professzor alábbi írása világos választ ad a magyarországi kormánykoalíciónak arra a törekvésére, hogy a több évig döntési helyzetben lévõ kormánykoalíció adósságait, most az egész társadalomra hárítsa. (Lásd: Gyurcsány erõlködése a nemzeti csúcs összehívására. Lásd: Fodor Gábor, az SZDSZ elnökének kijelentését, mely szerint pénzügyi, gazdasági válságból az ország csak politikai párbeszéddel, együttmûködéssel képes kijutni. )
A legegyszerûbb érv az ellen, hogy azoknak az országoknak, amelyek kölcsönöket vettek fel a Világbanktól, és a Nemzetközi Valuta Alaptól (IMF) nincs joguk ezeknek a kölcsönöknek a megbocsátását, illetve eltörlését követelni, abban rejlik hogy maga a megfogalmazása hamis. Indonézia esetében, például nem az „ország” vette fel a kölcsönöket, hanem annak az Amerikai Egyesült Államok kormánya által támogatott vezetõi. Ezekkel a kölcsönök ténylegesen körülbelül 200 (vagy még kevesebb) személy rendelkezik: a diktátor és családja, valamint az uralkodó érdekszövetkezet szûkebb körének tagjai. A fenti személyeknek valóban nincs joguk a kölcsönök megbocsátását, illetve eltörlését követelni, de arra nincs is szükségük, mert a saját vagyonuk, (amelynek nagy része a nyugati bankokban van) valószínûleg elegendõ lenne a kölcsönök visszafizetésére. Ez az eshetõség, persze a tényleges „kapitalista elvre” épül , mely szerint, ha én kölcsönt veszek fel tõled, és azon Mercedest, és palotákat veszek a magam számára, a pénz legnagyobb részét, pedig beteszem egy zürichi bankba, amikor pedig eljön az idõ Te, mint kölcsönzõ megjelensz, és az adósság visszafizetését követeled tõlem, akkor én nem mondhatom, hogy: „Bocsánat, de én nem akarom visszafizetni a tõled felvett kölcsönt. Követeld a pénzedet a külvárosok szegénynegyedeinek lakóitól.” A tényleges „kapitalista elv” szerint a kölcsönzõ viszont nem mondhatja, hogy a magas kockázatú kölcsönnek a sommás kamatok formájában megvalósított nyeresége engem illet, de most, amikor az adós nem akar fizetni, akkor a vesztességeket közösségi alapon, illetve a vesztesség szocializálása révén az ország lakosaira hárítom.”
A tényleges kapitalista elv alkalmazása, azonban a gazdagok és a hatalmasok számára, azonban elfogadhatatlan. A kölcsönök költségeinek terhe és a kockázati vesztességek a bepótlásának kérdésében nem a kapitalista, hanem a teherviselés szocializációs elve érvényesül. Vagyis, a nyereség privát, a vesztesség, pedig közös.
A Nemzetközi Valuta Alap vesztességeit a nyugati adófizetõk viselik, az „állami kölcsönök” terhét (kamatait, és kamatos kamatait), pedig a kölcsönzõ országok lakossága fizeti. Azok, akiknek semmi beleszólásuk nem volt sem a kölcsönök felvételébe, sem azok felhasználásába. Természetes, hogy a Nyugat, (fõleg az Amerikai Egyesült Államok) által támogatott rabló jellegû kormányok , és gengszter típusú vezetõ egyéniségek arra törekszenek, hogy az általuk felvett kölcsönök visszafizetését, az ország népére hárítsák. Ne felejtsük el, hogy ezeknek a beépített kormányoknak a feladata, hogy az országot megnyissák a külföldi harácsolók számára, és ennek biztosítása érdekében, az állami erõszak alkalmazásával kordában tartsák a helyi lakosságot.
A nemzetközi jog
Az érv, mely szerint, „az ország” vette fel a kölcsönt, tehát a kölcsönökért az ország népe a felelõs, meghaladja a cinizmus határát, és nem is vehetõ komolyan. Mi több, az ilyen „államadósságok” visszafizetésének kényszere a nemzetközi bíróság elõtt sem állja meg a helyét. (Chomsky a következõkben Kuba esetét idézi, amikor az Amerikai Egyesült Államok semmisnek minõsítette Kuba Spanyolországnak való állami tartozásait, azzal az indokkal, hogy a „kölcsönöket, ráerõszakolták” Kuba népére. Jogi nyelven, a fenti elv a „gyûlöletes adósság ” (odious debt) néven ismeretes. (a Karen Lissakers, a Nemzetközi Valuta Alap vezérigazgatója, szerint, ha a fenti elvet következetesen alkalmaznák, a harmadik világ „államadósságainak” nagy része megszûnne. Ez azt jelentené, hogy a kölcsönzõk viselik a kockázatot, a tényleges adósok, pedig költségeket. Chomsky szerint, a hatalmi elitnek jutatott „állami” kölcsönök visszafizetésének kérdés e nem pénzügyi kérdés , hanem alapvetõ demokrácia kérdése – tehát politikai kérdés.
Forrás: International News, Green Left Weekly
http://www.greenleft.org.au/2000/406/23636
Fordította: Kaslik Péter
www.Huncor.com
2008. november 19., szerda
Vérszerződés
 | Vérszerződés | for everyone |
8. évfolyam 46. szám, 2008.11.13
Köszönet illeti érte Anyuscht.
"Heves István, a tisztiorvosi hivatal projektmenedzsere lapunknak nyilatkozva nagy eredményként értékelte, hogy 48 millió forintért eladták a veszteséges céget" - olvasható a Népszabadság 2006. március 28-i számában. A "nagy eredmény" a tisztiorvosi hivatal 14 kémiai és 16 mikrobiológiai laboratóriumból álló hálózatának magánosítása. Az ÁNTSZ Laboratórium Kft. már az átvétel évében 1,6 milliárd forintos árbevételt ért el, nem csoda tehát, hogy a privatizációtól eredetileg egymilliárd forintot várhatott az eladó - ám végül csak soványka 48 millió forint folyt be, az is úgy, hogy a harmada szakértői díjként korábban már "kifolyt" a tisztiorvosi hivataltól.
A jutányos ár könnyen érthető lesz, ha megismerkedünk a történet szereplőivel. Heves István projektmenedzser a HospInvest egyik mai tulajdonosa. Őt Bujdosó László akkori országos tisztifőorvos szerződtette szakértőként a laborhálózat privatizálására. Érdemes megjegyezni a neveket, mindkettő szerepel majd a HospInvest legutóbbi egri ügyleténél is.
A magánvállalkozók anno arra figyeltek fel, hogy a laboratóriumoknál az utóbbi évtizedben technológiai váltás következett be; olcsóbbak lettek a nagy teljesítményű laborberendezések. Nem volt már értelme minden kisebb-nagyobb városban külön hatósági labort fenntartani, ehelyett elég beszedni a mintákat, és egy nagy központban elvégezni a műveleteket. Ettől persze még nem kellett volna az államnak kiszállnia, a tisztiorvos javaslatára a kormány mégis így döntött. Jó pénzért szakértőket szerződtetett, akik megmondták a "tutit", vagyis hogy a laboratóriumokat kft.-be kell szervezni, a köztisztviselők jelentős részét elbocsátani, majd az egészet eladni - saját üzleti köreiknek.
Eleinte a laborok - a szigorú feltételek miatt - a kutyának sem kellettek. Aztán egy jogszabályváltozásnak köszönhetően már a vállalkozó diktált. Az egyetlen jelentkező nem vállalta a kirúgott köztisztviselők végkielégítésének kifizetését, és két részletben csak 48 millió forintot volt hajlandó fizetni. Az állam már a laborhálózat tulajdonában levő - áron alul - eladott eszközökön is bukott, és akkor a cég értékéről még nem is beszéltünk. Ugyancsak az államnak kellett a 750 dolgozó közül első körben elküldött háromszáz alkalmazott végkielégítését kifizetnie. Erre újabb 224 millió közforintot szántak, és akkor még mindig nem értünk az állami kiadások végére.
A projektmenedzser Heves István tehát sikerként könyvelte el az ügyletet - és erre volt is oka. Sikerült ugyanis meggyőznie felesége családtagját, Hampó Eleonórát, hogy vegye meg az állami kft.-t. Persze nem egyedül, hanem egy üzlettárssal, akit azon a napon, amikor bejegyezték a laborcég tulajdonosváltását, már le is cserélt Heves régi üzlettársa, a jelenlegi HospInvest-alvezér, Deák Gábor. Ha jobban utánanézünk az ügyletnek, az is kiderül, hogy az állam még 48 millió forintot sem kaszszírozott. A cégbírósági iratok szerint a tisztiorvosi hivatal még 2006-ban, vagyis a privatizáció évében 60 millió forint hitelt nyújtott a magáncégnek. A Heti Válasz szerette volna megtudni, milyen jogszabályok alapján adhatnak állami hatóságok magánvállalkozásoknak hitelt, de kérdésünkre lapzártánkig nem válaszolt a tisztiorvosi hivatal. (Igaz, a kölcsön valójában nem is kölcsön volt, hiszen később a teljes összegét elengedte a tisztiorvosi hivatal, amit aztán a mérlegbe rendkívüli bevételként könyvelt el a vállalkozás.)
Ezzel még mindig nem ért véget a történet. Heves István nem ingyen - vagyis nem a családtagnak juttatott cégért cserébe - dolgozott a tisztiorvosi hivatalnak. A laborprivatizáció megszervezéséért két vállalkozáson keresztül nettó 18 millió forint tanácsadási díjat utalt ki neki a hivatal. Hogy Heves vagy további tulajdonostársai is osztoztak-e a szakértői pénzeken, nem tudható. Mindenesetre mindkét "szakértő" vállalkozás nevét megtalálhatjuk ma a HospInvest tulajdonosi listáján is. A történet egyébként is bővelkedik a rejtélyekben; az egészségügyi hatósággal kötött privatizációs szerződést - üzleti titokra hivatkozva - az új tulajdonos még a cégbíróság kérésére sem adta ki. Az viszont bizonyos, hogy az ügylet létrejöttekor a háttérben már ott volt a "nagy csapat"; a laborcég leányvállalatainak székhelye a HospInvest budapesti, Megyeri úti irodaházában található, s itt működik a fővárosi laboratórium is. A laborcéggel közös irányítású Hotel Yacht Club Kft.-ben pedig "együtt vitorlázott" a jelenlegi Hosp Invest több tulajdonosa: Kollányi Gábor vezér, a labort privatizáló Deák Gábor családja, valamint az egykori projektmenedzser Heves István.
Köztudomású, hogy a HospInvest az MSZP-s többségű Heves megyei közgyűlés és a kormány segítségével megszerezte az egri kórházat. Noha több mint hatszáz olyan dolgozó volt, aki nem írta alá a céggel a munkaszerződést, a tisztiorvosi hivatal mégis kiállította a működési engedélyt.
Mintha a korábbi, laboros történetbe csöppentünk volna bele. Régi ismerősök találkoztak: a döntés itt is, ott is Bujdosó László kezében volt. Csak éppen Bujdosó azóta családi okokra hivatkozva otthagyta az országos hivatalt, és visszatért Veszprémbe, a regio nális tisztiorvosi székbe. S miután az Egerben területileg illetékes tisztiorvos többször is visszadobta hiánypótlásra a HospInvest engedélykérelmét, az irat egyszer csak Bujdosó veszprémi asztalán landolt. Ő pedig megadta az engedélyt, s a HospInvest bevehette Egert. Igaz, Kosztura László, a HospInvest regionális igazgatója azóta folyamatosan cáfolni kényszerül az orvoshiány miatti betegpanaszokat. Koszturának aligha lehetnek ideológiai vitái a privatizációt keresztülnyomó Heves megyei MSZP-frakcióval, mivel személyében a hatvani önkormányzat egészségügyi bizottságának szocialista elnökét is tisztelhetjük.
Pesti: "A HospInvest fideszes cég volt"
A lapunk birtokában levő, Bujdosó László-féle tisztiorvosi engedély szerint a HospInvest - jobb híján - Egertől akár több száz kilométerre működő egészségügyi alvállalkozókkal szerződött, miután a kórházvédők nem voltak hajlandók munkába állni.
Az ügy pikantériája, hogy egy olyan cég is szerepel a HospInvest egri alvállalkozóinak listáján, melynek orvosigazgatóját, Kabella Pétert a minap Pesti Imre, a Fidesz egészségpolitikusa javasolta a XI. kerület egészségügyi szolgálatának élére. Pesti jelöltje korábban rövid ideig egy, a jelenlegi HospInvest-tulajdonosok által birtokolt cégnél is dolgozott. A XI. kerületi Fidesz frakcióülésén ennek kapcsán izgalmas szócsata alakult ki, Pesti ugyanis ezt nem tartotta kizáró oknak. A frakciótagok szerint az országgyűlési képviselő egyenesen úgy fogalmazott, hogy "2004-ben a HospInvest nagyon erős Fidesz-támogatásban részesült, a helyzet 2006 után vált tarthatatlanná". Pesti több tanú szerint azt mondta: nem lehet valakit azért támadni, mert egy cég két évvel később olyan útra tért, amely elfogadhatatlan a számunkra.
A történtekre másként emlékszik Pesti Imre és a frakció tagjai. Pesti azt állítja, hogy ő sosem mondta, hogy 2004-ig a HospInvest fideszes támogatást élvezett volna, és azt sem, hogy 2006-tól vált szocialista kötődésűvé. A frakció tagjai szerint viszont Pesti egyértelműen azt kérte tőlük, ne mossák össze a 2004-es, fideszes céget egy olyan HospInvesttel, akit maga is a piac szélére igyekszik szorítani. Szerintük Pesti úgy fogalmazott: ne képzeljék róla, hogy "felköp a levegőbe és alááll", vagyis olyan jelöltet hoz ide, aki valóban kötődik a HospInvesthez.
A jutányos ár könnyen érthető lesz, ha megismerkedünk a történet szereplőivel. Heves István projektmenedzser a HospInvest egyik mai tulajdonosa. Őt Bujdosó László akkori országos tisztifőorvos szerződtette szakértőként a laborhálózat privatizálására. Érdemes megjegyezni a neveket, mindkettő szerepel majd a HospInvest legutóbbi egri ügyleténél is.
A magánvállalkozók anno arra figyeltek fel, hogy a laboratóriumoknál az utóbbi évtizedben technológiai váltás következett be; olcsóbbak lettek a nagy teljesítményű laborberendezések. Nem volt már értelme minden kisebb-nagyobb városban külön hatósági labort fenntartani, ehelyett elég beszedni a mintákat, és egy nagy központban elvégezni a műveleteket. Ettől persze még nem kellett volna az államnak kiszállnia, a tisztiorvos javaslatára a kormány mégis így döntött. Jó pénzért szakértőket szerződtetett, akik megmondták a "tutit", vagyis hogy a laboratóriumokat kft.-be kell szervezni, a köztisztviselők jelentős részét elbocsátani, majd az egészet eladni - saját üzleti köreiknek.
Eleinte a laborok - a szigorú feltételek miatt - a kutyának sem kellettek. Aztán egy jogszabályváltozásnak köszönhetően már a vállalkozó diktált. Az egyetlen jelentkező nem vállalta a kirúgott köztisztviselők végkielégítésének kifizetését, és két részletben csak 48 millió forintot volt hajlandó fizetni. Az állam már a laborhálózat tulajdonában levő - áron alul - eladott eszközökön is bukott, és akkor a cég értékéről még nem is beszéltünk. Ugyancsak az államnak kellett a 750 dolgozó közül első körben elküldött háromszáz alkalmazott végkielégítését kifizetnie. Erre újabb 224 millió közforintot szántak, és akkor még mindig nem értünk az állami kiadások végére.
A projektmenedzser Heves István tehát sikerként könyvelte el az ügyletet - és erre volt is oka. Sikerült ugyanis meggyőznie felesége családtagját, Hampó Eleonórát, hogy vegye meg az állami kft.-t. Persze nem egyedül, hanem egy üzlettárssal, akit azon a napon, amikor bejegyezték a laborcég tulajdonosváltását, már le is cserélt Heves régi üzlettársa, a jelenlegi HospInvest-alvezér, Deák Gábor. Ha jobban utánanézünk az ügyletnek, az is kiderül, hogy az állam még 48 millió forintot sem kaszszírozott. A cégbírósági iratok szerint a tisztiorvosi hivatal még 2006-ban, vagyis a privatizáció évében 60 millió forint hitelt nyújtott a magáncégnek. A Heti Válasz szerette volna megtudni, milyen jogszabályok alapján adhatnak állami hatóságok magánvállalkozásoknak hitelt, de kérdésünkre lapzártánkig nem válaszolt a tisztiorvosi hivatal. (Igaz, a kölcsön valójában nem is kölcsön volt, hiszen később a teljes összegét elengedte a tisztiorvosi hivatal, amit aztán a mérlegbe rendkívüli bevételként könyvelt el a vállalkozás.)
Ezzel még mindig nem ért véget a történet. Heves István nem ingyen - vagyis nem a családtagnak juttatott cégért cserébe - dolgozott a tisztiorvosi hivatalnak. A laborprivatizáció megszervezéséért két vállalkozáson keresztül nettó 18 millió forint tanácsadási díjat utalt ki neki a hivatal. Hogy Heves vagy további tulajdonostársai is osztoztak-e a szakértői pénzeken, nem tudható. Mindenesetre mindkét "szakértő" vállalkozás nevét megtalálhatjuk ma a HospInvest tulajdonosi listáján is. A történet egyébként is bővelkedik a rejtélyekben; az egészségügyi hatósággal kötött privatizációs szerződést - üzleti titokra hivatkozva - az új tulajdonos még a cégbíróság kérésére sem adta ki. Az viszont bizonyos, hogy az ügylet létrejöttekor a háttérben már ott volt a "nagy csapat"; a laborcég leányvállalatainak székhelye a HospInvest budapesti, Megyeri úti irodaházában található, s itt működik a fővárosi laboratórium is. A laborcéggel közös irányítású Hotel Yacht Club Kft.-ben pedig "együtt vitorlázott" a jelenlegi Hosp Invest több tulajdonosa: Kollányi Gábor vezér, a labort privatizáló Deák Gábor családja, valamint az egykori projektmenedzser Heves István.
Köztudomású, hogy a HospInvest az MSZP-s többségű Heves megyei közgyűlés és a kormány segítségével megszerezte az egri kórházat. Noha több mint hatszáz olyan dolgozó volt, aki nem írta alá a céggel a munkaszerződést, a tisztiorvosi hivatal mégis kiállította a működési engedélyt.
Mintha a korábbi, laboros történetbe csöppentünk volna bele. Régi ismerősök találkoztak: a döntés itt is, ott is Bujdosó László kezében volt. Csak éppen Bujdosó azóta családi okokra hivatkozva otthagyta az országos hivatalt, és visszatért Veszprémbe, a regio nális tisztiorvosi székbe. S miután az Egerben területileg illetékes tisztiorvos többször is visszadobta hiánypótlásra a HospInvest engedélykérelmét, az irat egyszer csak Bujdosó veszprémi asztalán landolt. Ő pedig megadta az engedélyt, s a HospInvest bevehette Egert. Igaz, Kosztura László, a HospInvest regionális igazgatója azóta folyamatosan cáfolni kényszerül az orvoshiány miatti betegpanaszokat. Koszturának aligha lehetnek ideológiai vitái a privatizációt keresztülnyomó Heves megyei MSZP-frakcióval, mivel személyében a hatvani önkormányzat egészségügyi bizottságának szocialista elnökét is tisztelhetjük.
Pesti: "A HospInvest fideszes cég volt"
A lapunk birtokában levő, Bujdosó László-féle tisztiorvosi engedély szerint a HospInvest - jobb híján - Egertől akár több száz kilométerre működő egészségügyi alvállalkozókkal szerződött, miután a kórházvédők nem voltak hajlandók munkába állni.
Az ügy pikantériája, hogy egy olyan cég is szerepel a HospInvest egri alvállalkozóinak listáján, melynek orvosigazgatóját, Kabella Pétert a minap Pesti Imre, a Fidesz egészségpolitikusa javasolta a XI. kerület egészségügyi szolgálatának élére. Pesti jelöltje korábban rövid ideig egy, a jelenlegi HospInvest-tulajdonosok által birtokolt cégnél is dolgozott. A XI. kerületi Fidesz frakcióülésén ennek kapcsán izgalmas szócsata alakult ki, Pesti ugyanis ezt nem tartotta kizáró oknak. A frakciótagok szerint az országgyűlési képviselő egyenesen úgy fogalmazott, hogy "2004-ben a HospInvest nagyon erős Fidesz-támogatásban részesült, a helyzet 2006 után vált tarthatatlanná". Pesti több tanú szerint azt mondta: nem lehet valakit azért támadni, mert egy cég két évvel később olyan útra tért, amely elfogadhatatlan a számunkra.
A történtekre másként emlékszik Pesti Imre és a frakció tagjai. Pesti azt állítja, hogy ő sosem mondta, hogy 2004-ig a HospInvest fideszes támogatást élvezett volna, és azt sem, hogy 2006-tól vált szocialista kötődésűvé. A frakció tagjai szerint viszont Pesti egyértelműen azt kérte tőlük, ne mossák össze a 2004-es, fideszes céget egy olyan HospInvesttel, akit maga is a piac szélére igyekszik szorítani. Szerintük Pesti úgy fogalmazott: ne képzeljék róla, hogy "felköp a levegőbe és alááll", vagyis olyan jelöltet hoz ide, aki valóban kötődik a HospInvesthez.
Élő Anita, itthon@hetivalasz.hu
Kapcsolódó:
Kapcsolódó:
http://adatbazis.k-monitor.hu/adatbazis/cimkek/mikola-istvan
Hajmeresztő hírek
Caplovic Hitlerhez hasonlította a magyar politikusokat
A szlovák miniszterelnök-helyettes kijelentette:
küzdeni fog a Kárpát-medence kifejezés használata ellen.
Lánchíd Rádió, sze, 2008-11-19 14:17
A szlovák miniszterelnök-helyettes kijelentette: küzdeni fog a Kárpát-medence kifejezés használata ellen.
(Megj:Uram, szabadíts meg a gonosztól, de előbb ments meg a hülyéktől!)
Közben a szlovák kormány lesöpörte az asztalról a magyar kérést a dunaszerdahelyi rendőrtámadás független vizsgálatáról.
Öld a magyart!” – Felirat a hegyvidéki turulszobron
Fidesz-zászlót égettek a III. kerületben
A Fidesz budapesti, harmadik kerületi szervezetének választókerületi irodáját az éjszaka folyamán ismeretlen tettesek megtámadták, a párt zászlóját letörték és megégették. Az ügyben feljelentést tettek.
Zuschlag egy halottra akarta kenni a fiktív pályázatokat
Egy 2004-ben elhunyt kiskunhalasi vállalkozóra, Kisbaranyi Lászlóra akarták kenni a fiktív egyesületek létrehozásának ötletét, a pályázatok elkészítését és a könyvelést is Zuschlagék. Ez derült ki szerdán egy lehallgatott telefonbeszélgetésből, amit Zuschlag és a per kilencedrendű vádlottja, a korábban a kecskeméti önkormányzat szocialista frakciójában politizáló Kullai Tamás folytatott.Őrizetben egy tíz évvel ezelőtti robbantásos gyilkosság gyanúsítottja
Abortuszpárti a jövő nemzedék ombudsmanja
Lánchíd Rádió, sze, 2008-11-19 09:30
Több résztvevő szerint az abortusz mellett és a nagycsaládok ellen foglalt állást a jövő nemzedékek ombudsmanja egy gödöllői rendezvényen. Fülöp Sándor a Magyar Nemzetnek azt mondta: félreértették, mert nem a magyar viszonyokra akart célozni.
Tudatos Vásárló
http://tudatosvasarlo.hu/
A
tudatos vásárló
11.04. A TVE bemutatja:
A tudatos vásárló
A Cégmércében
vállalatokat rangsorolunk környezeti és társadalmi hatásuk alapján. 10 pont
fölött: kiemelkedő etikai, környezeti teljesítmény. 5 pont alatt: gyenge etikai
teljesítmény, kerüld a termékeit!
A biobolt
adatbázist azért hoztuk létre, hogy a benne közzétett információkkal
támogassuk az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket, és a Tudatos
Vásárlók egészségesebb döntéseit.
E-számok
Az élelmiszeradalékok funkciójával, előállításával, használatával és
biztonságosságával kapcsolatos információk hiteles, magyar és nemzetközi
kutatások alapján.
Fogyasztóvédelem
Metro, UPC, Magyar Telekom:
perek és GVH győzelmek
Három fogyasztók megtévesztése miatt elkezdett,
jelentős bírság kiszabásával zárult döntése kapcsán indított pert nyert meg első
fokon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
perek és GVH győzelmek
Három fogyasztók megtévesztése miatt elkezdett,
jelentős bírság kiszabásával zárult döntése kapcsán indított pert nyert meg első
fokon a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
Programok
11.04. A TVE bemutatja:
Wunderkammer
11.19. Városházi
Beszélgetések – Vállalati társadalmi felelősségvállalás a közterületeken
11.19. Közvetlen
kereskedelem – a piacgazdaság egy lehetséges alternatívája
2008. november 18., kedd
Marosvásárhely – Megszondáztatták a rendőrt a Benedek fivérek
[ 2008. november 10., 11:06 ]
Forrás: Realitatea TV
Megtagadta a rendőrnek, hogy elvégezze rajta az alkoholtesztet Benedek István marosvásárhelyi tanácsos. Az orvos testvérét, Benedek Imre Maros megyei tanácsost, RMDSZ-es képviselőjelöltet hívta segítségül, illetve a rendőrt is megszondáztatta. Nem vetette alá magát az alkoholtesztnek Benedek István marosvásárhelyi tanácsos. Az orvost – aki Benedek Imrének, az RMDSZ egyik marosvásárhelyi képviselőjelöltjének, Maros megyei tanácsosnak a testvére – csütörtökön este állította meg egy közlekedési rendőr a marosvásárhelyi Bodoni utcában. A rendőr az ittas vezetés megfékezését célzó akcióban vett részt, és Benedektől is elkérte az iratait. Benedek István azonban nem volt hajlandó felmutatni ezeket, és az alkoholtesztnek sem volt hajlandó alávetni magát, áll a Maros megyei rendőrség szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. Időközben a közlekedésrendészet két másik csapata is a helyszínre érkezett, és egy idő után Benedek István beleegyezett abba, hogy megmérjék véralkoholszintjét, amely a megengedettnél kisebb volt, és ugyanakkor kérte az egyik rendőrt, hogy ő is fújjon bele a készülékbe, mert ittasnak véli. A rendőr ezt nem volt hajlandó megtenni, de felettese utasítására alávetette magát a vizsgálatnak, az eredmény az ő esetében is negatív volt. Benedek Istvánt 6-8 büntetőponttal sújtják, mivel megtagadta, hogy bemutassa az iratait, közölte Ioan-Nicolae Căbulea, a Maros megyei rendőrség vezetője.
Politikai okot sejt
„Meggyőződésem, hogy politikai háttere van az ügynek” – nyilatkozta a Krónikának Benedek István hematológus, városi tanácsos. A politikus szerint a közlekedési rendőr, aki megállította, nem tartotta be a törvényt, hiszen ezt csak akkor tehette volna meg, ha szabálytalanságot követ el. „Ha úgymond rendőrségi akcióban vett részt, akkor nem kellett volna egyedül lennie, hanem legkevesebb két rendőr kellett volna igazoltasson. Ezért szerintem hivatali visszaéléssel vádolható. Kértem, hívja ki a felettesét, erre ő azzal fenyegetőzött, hogy majd a Pro Tv-t hívja ki” – magyarázta lapunknak Benedek István. Hozzátette, ellene semmiféle büntetőpont kirovása nem indokolt.
Testvérével tévesztették össze
Az orvos a rendőrökkel folytatott vita alatt telefonon értesítette az incidensről testvérét, Benedek Imre szívgyógyászt, aki a helyszínre sietett. „Istvánt egy kocsisorból halászta ki egy rendőr, és anélkül, hogy bemutatkozott volna, azonnal meg akarta fújatni. Véleményem szerint velem tévesztette össze a testvéremet, lényegében rám vadásztak” – számolt be a Krónikának a történtekről a megyei tanácsos, aki az RMDSZ színeiben az egyik marosvásárhelyi választókerületben pályázik képviselői tisztségre. Mint mondta, mikor a helyszínre érkezett, hat rendőrautó és körülbelül 18 rendőr volt a kocsi körül. „Mondtam is nekik, hogy itt valami szörnyűség, betörés vagy gyilkosság történhetett, ha ennyien kivonultak. Megtudtam, hogy a testvérem megtagadta, hogy teszteljék, akkor megkértem, hogy végezzék el a műveletet, és tegyünk pontot az ügy végére” – mesélte Benedek Imre. Hozzátette, nem kezdeményez bírósági eljárást a rendőrség ellen az ügyben.
Belső vizsgálat indul
Ioan-Nicolae Căbulea, a Maros megyei rendőrség vezetője pénteken bejelentette, hogy belső vizsgálatot kezdeményezett a szolgálatos rendőrtiszt és az akcióban részt vevő rendőr viselkedésével kapcsolatban. Amennyiben ennek során kiderül, hogy nem megfelelően jártak el Benedek István ügyében, eljárás indul ellenük, tette hozzá a rendőrparancsnok.
„A szóban forgó rendőrtisztnek nem állt jogában, hogy az alkoholteszt elvégzésére utasítsa az akcióban részt vevő rendőrt, és ezt a körülményekkel indokolta, mivel a helyszínen nagy tömeg és a sajtó is jelen volt, és szinte skandálták, hogy a rendőr is vesse alá magát a vizsgálatnak” – nyilatkozta Livia Popa, a Maros megyei rendőrség szóvivője.
A romániai közlekedési törvénykönyv 87-es cikkelyének ötödik bekezdése szerint az alkoholteszten való részvétel megtagadása a gépkocsivezetők esetében kettőtől hét évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.
Máthé Éva
www.kronika.ro
Elhunyt Ráduly Levente, az MPP Maros megyei elnöke
[ 2008. november 12., 21:05 ]
Tragikus autóbalesetben életét vesztette Bánffyhunyad kijáratánál Ráduly Levente, a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei elnöke. A balesetben elhunyt Ráduly Ildikó, a politikus felesége is.Az ütközésben megsebesült a 27 éves Gyulai Éva, szatmárudari lakos, aki szintén Rádulyékkal utazott.
Ráduly Levente politikai pályafutását az RMDSZ-ben kezdte, ahol a Maros megyei szervezet alelnöke volt, 2000-2004 között pedig Marosvásárhely helyi tanácsában tevékenykedett. Az MPP Maros megyei szervezetének megalakulásakor közel egy éve a szervezet elnökévé választották.
A 34 éves politikus pszichiáterként dolgozott a Marosvásárhelyi Megyei Kórházban, felesége, Ildikó, szintén orvos volt.
Ráduly Levente temetéséről később intézkednek.
nyugatijelen.com
Lemondott a két legnagyobb romániai magyar napilap főszerkesztője
[ 2008. november 18., 21:17 ]
Fall Sándor Távozott posztjáról hétfőn a bukaresti Új Magyar Szó főszerkesztője, Salamon Márton László is, miután a múlt héten Fall Sándor, a kolozsvári Krónika megbízott szerkesztője mondott le, amiatt, hogy a tulajdonosok a megkérdezése nélkül bocsátották el a lap két munkatársát.Az ÚMSZ közleménye szerint Vincze Loránt, a Scripta Kiadó vezérigazgatója lesz a megbízott főszerkesztő, aki a továbbiakban mindkét tisztséget ellátja.
Salamon Márton László - aki a jövőben megbízott felelős szerkesztőként folytatja munkáját - kedden az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nem látták egyformán a kiadóval a lapkészítés módját. Arra a kérdésre, hogy lemondása összefüggésben van-e a választási kampánnyal, Salamon úgy válaszolt, hogy távozásának időzítése nem véletlen.
Múlt szerdán lemondásával tiltakozott a kolozsvári Krónikánál történő leépítések módszere ellen Fall Sándor, a napilap felelős szerkesztője. Fall azért szánta rá magát erre a lépésre, mert a lap kiadójának budapesti tulajdonosa Papp Attila Zsoltot, a Szempont című melléklet szerkesztőjét és Burus János Botondot, a kultúra rovat egyik szerkesztőjét az ő megkerülésével bocsátotta el.
Fall Sándor az MTI-nek elmondta: a kiadó egyelőre nem reagált a lemondására. A volt felelős szerkesztő kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy június közepe óta kiadói kérésre olyan szakmai változások történtek a Krónikánál, amellyel több kolléga nem értett egyet. A napilap két kulcsemberének elbocsátása után a belső munkatársak levelet írtak a kiadó magyarországi vezetőinek, amelyben az elbocsátott kollégák visszahívását kérik.
Duna TV
Kincses Előd nyílt levele Markó Bélának
[ 2008. november 17., 15:14 ]
Nyílt levél MARKÓ BÉLÁHOZ, az RMDSZ elnökéhez, szenátorjelöltjéhez
Az előző parlamenti választási kampányban szép nagy betűk hirdették a tulipános esernyőn az RMDSZ választási jelszavát: Együtt az Autonómiáért! Azóta eltelt négy év, Európához is csatlakoztunk, a változás valahogy mégsem jött el. Most pedig ott tartunk, hogy nemzeti közösségünk megosztott: választóink megszokásból szavaznak, miközben az otthonmaradók, a közélettől, közös dolgainktól elfordulók száma egyre csak növekszik. Elnök Úr! Feltetted már magadban a kérdést, hogy mekkora a felelősséged e megosztottság kialakulásában? Úgy kérdezlek téged, mint annak a szervezetnek a tizenhat éve elnöklő vezetőjét, amely szavaid szerint a rendszerváltás óta minden romániai magyar képviseletét felvállalja.
Most újra választás előtt állunk, és te ismét azt kéred az RMDSZ vezetőjeként tőlünk, választóktól, hogy tartsunk veletek: Együtt, tovább. Úgy kéred ezt, mintha az autonómiát már megszereztük volna. Megszereztük? Vagy ez már elkopott a mondat végéről? S ha mégis, akkor merre menjünk? Együtt tovább, de ki tudja merre? Próbálom követni, hogy mivel készül az RMDSZ, mivel készülsz te a következő négy évre, és újat nem találok. Pedig tizenhat éve igazgatod az erdélyi magyarok dolgait. Mondhatnám, újra a régi, jól bevált forgatókönyvek szerint zajlik a kampány. Az egyedüli újdonság, amit hallattál az volt, hogy a tömbmagyar közegben kötelező módon tanuljanak magyarul a román gyerekek. Nem volna egy elvetemült ötlet, ha ezt úgy tennéd, hogy közben a kormányzási időszakban lett volna legalább ehhez hasonló javaslatod, Neked, mint oktatási ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettesnek. De így, csak azt látom, hogy szándékosan fel akarod tüzelni a román embereket. Ezt pedig mindig akkor, amikor választások közelednek. Miért elnök úr? Ha a nacionalista pártokat segítve négyévente felingereljük a románokat, hogy akarjuk elérni azt, hogy a kormányzási ciklusban az ő beleegyezésükkel érjük el a minket megillető jogokat? Vagy csak azért szítasz indulatokat, hogy a román nacionalisták rád támadjanak, s ezáltal is több magyar menjen el ellenük szavazni? Gondoltál-e arra, hogy most, amikor Délvidéken a szerb nacionalisták, Felvidéken a szlovák hatóságok gyűlölettől vezérelve verik magyar sorstársainkat, nem használ, ha itt Erdélyben pontosan te, mint az erdélyi magyarok képviselője adsz okot a nacionalista megnyilvánulásokra. Mi következhet ezután? Ha így folytatod a felelőtlen kampánykijelentéseket, legközelebb a kolozsvári futballmérkőzésen tör ki olyan incidens, mint nemrégiben Szlovákiában volt. Én pedig veled ellentétben itt Marosvásárhelyen éltem meg azt, amikor magyarokat vertek. Emlékszem a férfiak arcára, akikkel együtt védelmeztük szeretteinket, az asszonyokéra, akik gyermekeinket mentették a balták és dorongok elől, és a segítségünkre siető cigányemberek arcára, akikről azóta is megfeledkeztetek.
Tudom, kommunikációs tanácsadóid azt javasolják, hogy ne ülj egy asztalhoz olyanokkal, akik kérdeznének tőled, mégis kérlek, ne arra törekedj, hogy ellenségképet kreálj, és ne azon fáradozz, hogy romániai közszolgálati rádiók és televíziók magyar nyelvű, valamint a magyarországi közszolgálati televíziókban ne jelenhessek meg. Kérlek téged, térjünk vissza a tárgyalóasztalhoz, úgy ahogy sok évvel ezelőtt képesek voltunk rá. Úgy gondolom a Duna Televízió alkalmas hely arra, hogy a nyilvánosság előtt rendezhessük közös dolgainkat. Hasonló beszélgetésre román nyelven a Realitatea TV-ben keríthetnénk sort. Beszéljünk a tényekről, eredményekről és feladatokról, mindarról, ami az embereket a mindennapjaikban foglalkoztatja. Neked is tudnod kell ezeket, hiszen ugyanazokkal a gondokkal küszködnek az emberek a te szülővárosodban Kézdivásárhelyen, mint itt az én szűkebb hazámban: Szovátától Marosvásárhelyig. Beszéljünk a magyar nyelvet nem értő orvosokról, bírókról és rendőrökről, beszéljünk az elhagyott házakba ismeretlen betelepülőkről, utakról, közvilágításról, a falvakon még ma is luxusnak számító fürdőszobákról, kollektívnyugdíjakról vagy arról, hogy ma már nem kifizetődő megdolgozni a földeket. Fiataljainkról, akik nyugatra tartanak, és magukkal viszik a jövőt is. Vagy beszéljünk csak arról Elnök Úr, hogy kerülhetsz-e még egyáltalán Közel az emberekhez.
Dr. Kincses Előd
ügyvéd, független szenátorjelölt
2008. november 17.
Szent Katalin
Isten éltesse a Katalinokat!
ALEXANDRIAI SZENT KATALIN
November 25.
+4. század eleje
+4. század eleje
Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével kitűnt kortársai közül. Katalin a ciprusi király leánya, akit szülei csodás ajándékként kaptak Istentől. Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kicsi Jézussal, aki eljegyezte Katalint magának.
A középkorban széles körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé sorolták.
Amikor Maxentius császár (305-- 312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát.
A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcselők azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor ezeket jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek, elnyerik az örök életet.
A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította ezt. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett.
Ekkor a császár halállal kezdte fenyegetni Katalint. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg, és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott ,,a keresztények hatalmas Istenének'', s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban.
A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára.
Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.
Ami ezután történt, az a legenda szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Katalin kiragadtatott e földi világból: amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt.
Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinai-hegyen temessék el.
November 19. Árpádházi Szent Erzsébet
(Köszönet érte: Bedefynek)
November 19. Árpádházi Szent Erzsébet
(1207-1231)
Amikor Árpádházi Szent Erzsébet gyászmiséjét megkezdték, a templom tetejére leszállt egy nagy, fekete madár, és örömteli dalba kezdett.
... Egyszer csak a körülötte lévők arra lettek figyelmesek, hogy halkan, magyarul énekel. Később megmagyarázta nekik: ,,Egy kismadár ült le mellém, és olyan édesen dalolt, hogy kénytelen voltam vele énekelni.
Erzsébet mindössze huszonnégy éves volt, amikor földi életét befejezte.
A legismertebb Szent Erzsébetről az úgynevezett rózsacsoda, amely először a 14. században fordul elő, s amely olyannyira elterjedt, hogy főképpen Itáliában, e történet alapján az ábrázolásokon a rózsák váltak Szent Erzsébet legfőbb ikonográfiai attribútumává.[v] A másik elem a 14. századi misztikus értekezés, a Mária-revelációk könyve volt, amely számos középkori kéziratban maradt fenn a latin és az olasz mellett katalán, spanyol, közép-angol és francia nyelveken, kivéve magyarul !!!
E traktátustban Szűz Mária, Szent János és Jézus Krisztus jelenik meg Szent Erzsébetnek és tár fel számára titkos igazságokat (reveláció)[vi]
Boldogságos Erzsébet Magyarország királyának leánya, kicsi gyermekként, már négy, vagy öt éves korában elkezdte Istent szolgálni, és Szűz Máriát és Szent János evangélistát tisztelni. A szegények oltalmazója volt, gyakran vigasztalta őket, látogatta a betegeket és a leprásokat, s felöltöztette őket. Egészen haláláig, miután megözvegyült és apácává lett, mindvégig igen vágyott arra, hogy a szegényeket, betegeket és leprásokat szolgálja és támogassa. Személyesen is szolgálta, átöltöztette és mosdatta őket. Egész életében igen nagy tisztaságban és szeretetben szolgálta Istent; és mivel férjnél volt, arra vágyott, hogy Isten szeretetéért koldulni mehessen. Kicsiny leány korában a szakács többször elpanaszolta édesapjának, hogy titokban kivette a húst az edényből, és a szegényeknek vitte. Egyszer mikor a szakács meglátta, hogy éppen kiveszi a húst az edényből és ölébe rejti, édesapjához sietett és elmondta neki. Mire amaz találkozván vele megkérdezte – Leányom, mi van az öledben? Mutasd meg. – Mire ő kitárta kötényét, amely gyönyörű rózsákkal és virágokkal volt tele, mivel Isten csodásan átváltoztatta az általa vitt húst. A rózsa a kenyér Jézus megidézõje.
Erzsébet életében olyan magas tornyú templom építtetésére vágyott, amelynek harangszavát Magyarországon is meghallják. Kereste a megfelelõ helyet, de nem találta. Egy napon követ dobott a levegõbe: "ott fogom fölépíteni a templomot - mondta -, ahol ez a kõ leesik. A kõ mocsaras helyen ért földet, közel a Lahn vízéhez. A késõbbi templom ott épült föl.
Egy ruháról és egy koronáról, amelyeket Isten küldött neki.
Egy alkalommal, mikor egy báró érkezett Németföldről férje házába és nagyon akarta látni őt, a férje érte küldött, hogy jöjjön és tegye tiszteletét a báró előtt. Erzsébet, mivel nem volt ruhája imába merült és kérte Jézus Krisztust, hogy segítse őt ki egy ruhával, hiszen a sajátjait, mind az ő szeretetéért ajándékozta el. Inkább a férje tisztelete miatt kérte ezt, mintsem saját maga kedvéért. Alighogy bevégezte az imát, megjelent előtte egy angyal, akit Krisztus küldött egy csodálatosan megmunkált, igen előkelő ruhával és egy nagyon értékes kövekkel díszített koronával, s köszöntötte őt így szólván: - Jegyese az égi királynak, Jézus Krisztusnak, akit te valóban teljes szívedből szeretsz; ő köszönt téged és küldi neked e ruhát és koronát, öltözz fel és tedd fel e koronát, ahogyan király leányához illik, és hogy mindig tisztelet és dicsőség illessen. – Szent Erzsébet pedig magára öltötte a ruhát és feltette a mondott koronát, és így feldíszítve, angyali ábrázattal ment a lakomára, és angyalokhoz hasonlóan ragyogott, minthogy Isten kegyesen megdicsőítette őt. Édes szavakkal és szellemi vidámsággal halmozta el a bárót és az egész vendégsereget.
Csodák, amelyeket Isten őérte művelt
Feltámasztott hét halottat, meggyógyított huszonegy vakot, valamint százegy sántát, bénát, leprást, paralitikust és más súlyos beteget.
Szentséges haláláról
Szent Erzsébet egyik szolgálóleánya, akit szintén Erzsébetnek neveztek, elmondta, hogy vele volt, amikor halálos betegen feküdt, és egyszer egy édes hangot hallott. Mivel Szent Erzsébet a fal felé volt fordulva úgy tűnt neki, hogy az ő torkából jönne e hang. Így voltak egy darabig, majd így szólította: – Merre vagy, barátném? – S a szolgálóleány így felelt: – Ím, itt vagyok, úrnőm. – S majd azt mondta: – Ó, mily szépen énekeltél, úrnőm! – Szent Erzsébet azt mondta neki: – Hát hallottad? – Mire ő igennel felelt, s ekkor a Szent így szólt: – Egy madárka volt köztem és a fal között, aki oly édesen énekelt, hogy nem tudtam megállni, hogy ne énekeljek én is. – Mindez kevéssel halála előtt történt.
Miután pedig a dicsőséges szent visszaadta lelkét teremtőjének, úgy történt, hogy szentséges testét nem temették el, hanem négy napig hagyták, hogy tisztelhessék. Testéből pedig igen édes és kellemes illat áradt, amely mindenkit megvigasztalt, aki a környéken járt. Sok szegény járult oda, nagyon zokogtak és módfelett bánkódtak, hogy – úgymond – drága édesanyjukat veszítették el.
Mikor pedig az officiumot mondták érte, a jelen lévő neterusi (wetteri) apátnő igen édes és vidám éneket hallott, mintha madarak daloltak volna. Nagyon elcsodálkozott, hogy honnan szólhat, s ezért kiment a templomból, s meglátta a madarakat, amint a mezőn egy sorban állva énekeltek, mindenki a maga szólamát, mintha csak officiumot mondanának a hallottért.
Ezen kívül is számos áhítatos és szép dolgot elmondhattunk volna buzgalmáról, arról, hogy mily alázatos volt beszéde, és mily megvilágosodott és magasba törő volt értelme, elmondhattuk volna még számos más szép látomását, beszélhettünk volna arról a szép nagy kórházról, amelyet Marpure (Marburg) várában alapított, s ahova bíborszövet és bársony ágytakarókat rendelt.
VIII. Gergely pápa szentté avatta Árpádházi Szent Erzsébetet Perugiában, 1234-ben.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)