Blogarchívum

2008. november 27., csütörtök

Idézet Varró János könyvéből

"...A román értelmiségiek között sokkal erősebb volt a szolidaritás, sokkal nagyobb volt a bizalom, mint a romániai magyar értelmiségiek között, akik az erősödő nemzetiségi elnyomásra nem okos összetartással, hanem önmagukba zárkózással válaszoltak. Azt hitték, hogy ha nem exponálják magukat, bántatlanul élhetik túl... mit is?... "a nehéz időket".
 
A romániai magyar értelmiség "periodusokat", "nehéz időket" vélt látni ott, ahol tulajdonképpen egységes és szerves történelmi folyamatról, a romániai magyarság felszámolásáról volt szó. Nem ismerte fel, hogy a magyar nemzetiségi kultúrát sújtó intézkedések végeredményben az egész magyar kisebbség felszámolását célozzák, vagy ha felismerte, meg sem kísérelt fellépni ellenük egységesen, mégpedig az ország érvényben levő törvényeire támaszkodva.Nem ismerte fel, hogy élethalálharcról van szó, hanem az egyéni menekülés útjait keresve hagyta magát atomizálni, s lépésről lépésre "okosan" vonult vissza, míg csak a szakadék szélére nem érkezett...."

(Erdélyi sorsvallató)

Csatolmány:
Rigó Róbert: Egy Kecskemétre sodródott erdélyi irodalomtörténész megpróbáltatásai.PDF

http://www.forrasfolyoirat.hu/1005/rigo.pdf



Attachment: rigo.pdf

23 megjegyzés :

  1. Ez a megállapítás napjaink Magyarországára sajnos, éppen annyira érvényes.

    VálaszTörlés
  2. Az értelmiség nagy része elhagyta az országot nálunk a hulló bombák idején. Már alig vagyunk...Nehéz kérdés...

    VálaszTörlés
  3. Innen is menekül az értelmiség külföldre. S akik onnan jöttek ide hozzánk, azok is igyekeznek továbbállni, mert már lassan itt sincs életterük. A könyv olvasása közben folyamatosan párhuzamot vonok, a mai Magyarországon most hasonló a helyzet. Vagy inkább ismét hasonló?

    VálaszTörlés
  4. Partium és Délvidék sorsa még nehezebb. A szerb háború óta különösen.
    Az a szomorú, hogy már szűkre rajzolt hazánkban is ugyanez a folyamat zajlik.
    "Bújik az üldözött, s utána kard nyúl barlangjába".

    VálaszTörlés
  5. A románok olyan szempontból voltak szerencsések, nekik nem volt polgári társadalmuk ami számbavehető lett volna.
    Egyszer, kevés kivétellel, az egész társaság vasgárdista volt, utána meg az egész társaság kommunista lett.

    Náluk teljes egészében kimaradtak egész fokozatok a társadalmi fejlődésből.
    Abban a történelmi időszakban ez éppen hasznukra vált.

    A magyar polgárságban és az értelmiségben a fellépő természetes folyamatokat használták fel az internacionalista provokátorok először megosztásra azután likvidálásra.
    Először a polgári beállítottságúakat, utána a "szövetséges" szociáldemokrata érzelműeket.
    Az utóbbiakat csakugyan villámcsapásként érte.

    Ehhez adódik még a mindenkori román kormányok által művelés alatt álló felszámolási terv, a magyar értelmiség első három vonalának a teljes lefejezése és az ötödik-hatodik vonalának az előtérbe helyezése, akik mindent megtettek a polcon maradásért.

    VálaszTörlés
  6. Azon tűnődöm, hogy az ESPLA főszerkesztője, akivel megegyezett a Kós-monográfia kiadásában 1968-ban, az a Bodor Pál lenne, akit mi a '80-as években Diurnus néven olvashattunk a Magyar Nemzet hasábjain?
    Mert akkor értem, hogy miért nem lett a megállapodásból semmi.
    "Noch dazu" még ez is átjött Magyarországra, mint TGM. :-((

    VálaszTörlés
  7. Sajnos azonos Diurnus azzal a Bodor Pállal! :( De az a Magyar Nemzet még más kezekben volt akkor! Pethő Sándoréba! Akkor még a Magyar Nemzet újságírója volt az a Vicsek Ferenc, aki ma az atv-n sompolyog, sőt, még Németh Péter is onnan indult, aztán igazolt át az akkori Magyar Hírlapra. Újdondász újságírók voltak és akkor még nem volt jobboldali sajtó!

    VálaszTörlés
  8. Sőt Avar János volt a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője évtizedekig. Egy folyosón dolgoztunk, ismerem mindegyiket!

    VálaszTörlés
  9. Úúúhhh...!
    A léégömbfejű Avar János magyarázta a tévében, hogy hogy kell értenünk a híreket. ha egymásközt volnánk, azt mondanám, hogy bloááá....! ;-)

    VálaszTörlés
  10. Csak a kígyó nevét ki ne mondjam.... Hogy hívják a kígyót?....
    ....boaaaaa!

    VálaszTörlés
  11. Jaj, Anyuschom, pont ilyen komoly témában kell röhögnöm. :-))))

    VálaszTörlés
  12. Egyébként érdekes, az akkori Magyar Hírlap főszerkesztőjének nem jut eszembe a neve, viszont a Lapkiadó akkori vezérigazgatója, Siklósi Norbert éppen most nemrég vonult az örök vadászmezőkre. S nem tudom, hogy vajon van-e köze Siklósi Beatrixhoz. Ez máig titok számomra....

    VálaszTörlés
  13. Az bizony, Singer Pál!!!!

    Az erdélyi értelmiség hatodik vonalának is a söpredéke.

    Amikor eléggé szétzüllesztette a romániai (nemcsak erdélyi) magyar kultúrális életet és nem volt mi fölött uralkodni, "jutalomból" kitelepedhetett Magyarországra újabb feleadatok elvégzésére.

    VálaszTörlés
  14. Köszönöm szépen!
    Elviszem a linket, tudom nincs ellenedre! :)))!

    VálaszTörlés
  15. Akkor tán nem is diurnusz, hanem ez is ey varánusz!

    VálaszTörlés
  16. Mindenki ismeri az unokaöccs Varró János oldalát?
    http://a102es.multiply.com/
    A fönti látleletnagyon találó, van hát feladat.

    VálaszTörlés
  17. Vidd csak a linkjét, Katinka. Tudod, hogy szívesen adom. :-)

    VálaszTörlés
  18. Nem is értem, miért nem varánusz lett belőle. Valahol láttam a neten "dicsőséges" életrajzát.

    VálaszTörlés
  19. Az itt hozzászólók nevében nyugodtan mondhatom, hogy ismerjük. :-)

    VálaszTörlés