Műsorajánló, Hírek

• „Illegális filmpremier” Biszkuról, a rózsadombi kommunistáról

"Bűnös büntetlenség"
Ma este 7:00, 8:00, 9:00
Margit krt 14. sz. alatti presszóban.

ESTI KULISSZA – Szerda 18.15–18.55 Műsorajánló

Orbán Viktor kormányfő múlt héten új gazdaságpolitikai akciótervet mutatott be az Országgyűlésnek. A 29 pontos program az első közvélemény-kutatások szerint népszerű a társadalom körében. Többek között erről lesz szó a mai Kulisszában, de beszélgetünk arról is, hogy számíthatunk-e más hangnemre Szlovákiában, ha egy jobbközép kormány alakul.

KETTESBEN - Szerda 19.05-19.55 Ismétlés

Édes élet, ami megkeseríti a sorsunkat. Néha egy átlagos rutinvizsgálatnál, például a jogosítvány meghosszabbításakor derül ki, hogy a kelleténél magasabb a vércukorszintünk, és úgynevezett 2-es típusú cukorbetegségben szenvedünk. Szigorú étrend? Még több mozgás? Folyamatos lelki erősítés?

Más országok számára is példává válhat a kormány akcióterve

Ha sikeres lesz Orbán Viktor kormányának 29 pontja, az meggyőzi a külföldi befektetőket arról, hogy a magyar gazdaság helyreállt – írja a Wall Street Journal.

Az amerikai lap szerint korábban sok elemző populista intézkedéseket várt a Fidesz-kormánytól és nem reménykedtek valódi gazdasági és adózási reformokban. A cikk szerint ha beválik, a magyar példa más, hasonló gondokkal küzdő országok számára is példa lehet.

(hírTV)

Orbán Viktor: 1956 erőt adott (+videó)

A miniszterelnök szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország számára örök igazodási pont, amely bár történelem, de nem a múlt, hanem a magyarok jövőjének is része. Orbán Viktor erről szerdán beszélt a budapesti Kisfogházban a Nagy Imre halálának évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

>>> Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!

A nagymamát mentők vitték kórházba – Rohamrendőrök segítették a kilakoltatást

Családi drámával végződött tegnap egy budatétényi kilakoltatás: a nagyszülőt életveszélyes állapotban, agyvérzéssel szállították el a helyszínről, az ötgyermekes család tagjai pedig még este sem tudták, hol hajtják majd álomra fejüket.

Részletek a Magyar Nemzet 2010. június 16-i számában

Garázdaság, hamisítás – megkezdődött a Cozma-per

A vádiratok ismertetésével és adategyeztetéssel kezdődött a Cozma-per tárgyalása szerdán reggel a Veszprémi Városi Bíróságon. Az a 25 ember állt most a városi bíróság elé, akiket garázdasággal vádol az ügyészség. A gyilkosság kapcsán három embert emberöléssel vádolnak, az ő ügyük a Veszprém Megyei Bíróságon van.

Szerda reggel fél kilenckor kezdődött a Cozma-per tárgyalása a Veszprémi Városi Bíróságon. Az ügyész 25 vádlott és ügyvédeik jelenlétében ismertette a vádiratot. A 25 vádlottból tízen érkeztek bilincsben, azok, akik előzetes letartóztatásban vannak. Ketten kámzsával a fejükön jöttek a tárgyalóterembe. A Független Hírügynökség tudósítójának beszámolója szerint a tárgyalóterem megtelt rokonokkal, újságírókkal.

A Cozma-perben 25 embert vádolnak garázdasággal, közülük négy embert emellett kitartottsággal, Raffael Sándort pedig mindezek mellett még magánokirat-hamisítással is. A kora délutáni tárgyalási szünet után szerdán a bíróság még meghallgatja az első- és másodrendű vádlottat, vagyis Raffael Sándort és Németh Győzőt.

A bíróság garázdaság ügyben még 28 tárgyalási napot tűzött ki, több mint 300 tanút hallgatnak meg.

2009. február 8-án Veszprém belvárosában, egy lokál előtt halálos késszúrás érte a város kézilabdaklubjának beállósát. Mellette életveszélyesen megsebesült a csapat horvát kapusa, Ivan Pesic, és súlyos sérüléseket szenvedett Zsarko Sesum szerb irányító is. A nyomozók a tanúvallomások alapján egy Enyingről érkezett bandát gyanúsítottak az elkövetéssel. A gyilkossághoz használt eszköz azonban eddig nem került elő, és bár a teljes elkövetői kör rendőrkézen van, a gyilkost nem nevezte meg a rendőrség.

(FH)

Hagyó még három hónapig rács mögött maradhat

3 hónappal meghosszabbították a BKV-ügyben gyanúsított Hagyó Miklós előzetes letartóztatását - tudta meg a Független Hírügynökség. Az értesülést a bíróság nem erősítheti meg addig, amíg a volt szocialista főpolgármester-helyettes védője kézhez nem kapja a hivatalos, írásos értesítést.

A Központi Nyomozó Főügyészség múlt pénteken kezdeményezte a kényszerintézkedés meghosszabbítását a szökés és elrejtőzés, valamint az eljárás befolyásolásának veszélyére hivatkozva. A politikust - két egykori kommunikációs munkatársával együtt - bűnszervezetben elkövetett, 50 és 500 millió forint közötti vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják.

(hírTV)

A kényszermunkatáborokba hurcoltakra emlékeznek a Hortobágyon

Június 19-én 9 órától megemlékezést tart a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete az elhurcolások 60. évfordulója alkalmából.

A rendezvény a hortobágyi ökumenikus templomban veszi kezdetét, ahol ünnepi köszöntőt mond Rétvári Bence államtitkár, valamint az egyesület elnöke, Eötvös Péter. A beszédeket követően megáldják és felszentelik a táborok egykori lakóinak kőbe vésett névsorát – olvasható az egyesület közleményében.

Ezt követően az egyesület tagjai koszorút helyeznek el a hortobágyi keresztnél, ahol Kenyeres Imre tart beszédet.

OTP Faktoring hitelkárosultaknak !!!

Magyarok Szövetsége - SzLenke, 2010, május 21 - 08:43

• Hitelkárosultak
• Országos hírek

Válaszolt az OTP, Dr. Gresa István vezérigazgató-helyettes a Csányi Sándornak címzett levelemre. Le a kalappal a válasz előtt. Minden elismerésem az OTP Banké. Ezt teljesen komolyan gondolom a válasz alapján. Nagyon korrekt és segítő válasz. Kéri az együttműködésünk, felsorolta több oldalon, amit ők tettek az adós védelmi programjukba, ami igaz is egy rossz szó nem érheti az OTP-t ezen a téren.

Idézem: "Személyesen kérjük Önöket, hogy felelős fogyasztóvédelmi szervezetként megtett intézkedéseinket minél szélesebb körben hozzák a fogyasztók tudomására, hozzák nyilvánosságra és buzdítsák őket, minél szélesebb körben éljenek a lehetőségekkel. Bízunk benne, hogy szervezetükkel együttműködve sikerül a fogyasztókat valós információkkal tájékoztatni a világgazdasági válság bankok és ügyfeleik kapcsolatára gyakorolt hatásairól, és több adósunk számára reális lehetőséget biztosítani törlesztésük megkönnyítésére, a kilakoltatások elkerülése érdekében."

AZ OTP Faktoring működéséről viszont röviden írt, erről még egyeztetni fogunk, mely megtörtént a szerdai nap délelőtt folyamán. Vissza hívott telefonon a Dr. Gresa István vezérigazgató-helyettes úr, és a Faktoring visszaéléseiről közel fél órás szó szerinti vitatkozás után, kérte, hogy működjünk közre, abban, hogy felszínre kerüljön a szövetségünk, - ügyfélmegkeresések elmondásai alapján- rendelkezésére álló íratok, tények alapján, arra vonatkozóan, hogy a Faktoring milyen visszaéléseket követ el az adósokkal szemben. Vezérigazgató-helyettesként utasításba adja az OTP Faktoring vezérigazgatójának, hogy ez ügyben azonnali hatállyal vegye fel a szövetséggel a kapcsolatot és személyes találkozást biztosítva közösen vizsgáljuk ki a csalásokat.

Pár órával később hívott Szász János Vezérigazgató úr, hogy személyes találkozásra időpontot biztosítson 2010. május 28. napra. Erre a megbeszélésre, le kell tennem az asztalra az adósok írásos megkereséseit, melyben jól kivehető visszaélés.

EZÉRT most nagyon sürgősen Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége arra kéri az összes Otthonvédő Társadalmi Szervezetet, hogy egy kicsit összpontosítson az OTP Faktoring -os esetekre, ügyfélmegkeresésekre. Segítsen minél nagyobb számban összegyűjteni ezen adósokat, eseteket.

Sajnos a januári hónapban többszörösére nőtt a panaszosok levelében írt OTP Faktoring esetek száma. Ahol érzékelhető hitel csalás ténye, egy havi törlesztő részlet be nem fizetése esetén jogtalan szerződés felmondások, egyoldalú szerződés módosítások, egyéb költségek felszámolása, jogtalan, több esetben is a hitel tíz szeresének a követelése, még a hitel vissza fizetése esetén is. Valamint alapos a gyanú a vissza élésekre és a bűncselekmények nagyszámú elkövetésére.

Kérek minden Otthonvédőt, hogy a tudomására jutott eseteket, ügyfeleket irányítsa, - de csak is írásban - a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségéhez, hogy érdemben tudjuk igazolni az állításainkat.

Azt az ígéretet kaptam, hogy, amennyiben igazolni tudom állításainkat, abban az esetben a Szász János Vezérigazgató úr saját hatáskörében megteszi a szükséges jogi lépéseket és az összes adóst kártalanítják. Ez azért is jó lenne, mert rövidre lehetne zárni a vitás ügyeket és megszabadulna az adós a sok bírósági és büntető ügyi eljárástól, további költségektől, kilakoltatástól.

Kérek mindenkit, hogy a többi Otthonvédő Társadalmi szervezeteket is értesítse.

Köszönettel: Dabasi Tamás Elnök

Honlap: www.feherkemeny.hu

E-mail cím: feherkemenyseprok@gmail.com

Megkezdődik az elszámoltatás Újbudán (Wiesztegetés)

„Wieszt azt üzente, ha kitudódik a felvétel, akkor tönkretesz” (+videó)

Sajtótájékoztatójával egy időben egy internetes portálon hozta nyilvánosságra az MSZP-t érintő legújabb vesztegetési ügy részleteit az a vállalkozó, aki kenőpénzt adott az általa bérelt üzlethelyiség megvásárlása előtt az újbudai vagyongazdálkodási bizottság szocialista elnökének, Wieszt Jánosnak.

A politikus lefizetését a vállalkozó rejtett kamerával rögzítette, a felvételt csütörtökön mutatta be a XI. kerületi Fidesz a sajtónak. Gálfi István számítástechnikai cégének bérleti szerződését indoklás nélkül mondta fel 15 év után az önkormányzat - a cégvezető ezután adta be vásárlási kérelmét. Később találkozóra hívta Wieszt János, aki közölte vele a vételár és a kenőpénz nagyságát - később ezt az összeget az MSZP-s politikus telefonon megemelte. A cégvezető azt állítja a pénzt tartalmazó boríték átadásáról saját biztonsága miatt készítette a videót.

Újabb rejtett kamerás felvétel készült

Egy hete Gálfi István újabb rejtett kamerás felvételt készített, amikor egy fekete öltönyös napszemüveges férfi érdeklődött nála a pénz átadásáról korábban készült videóról. A videó alapján a cégvezető egy szórakozóhelyen kitérő válaszokat adott a magát meg nem nevező férfinak, a kérdéses felvételt pedig nem adta át. Gálfi István azt állítja: az ismeretlen férfival történt találkozása óta betörték cége kirakatát, APEH-ellenőrzést kapott és a kerületben rakodó teherautóit nyolcszor is megbírságolták, Wieszt János pedig megfenyegette, hogy tönkreteszi.

Negyedmilliós bírság, visszataszító kirakat

- Wieszt János azt üzente, ha kitudódik ez a felvétel, akkor tönkretesz engem. Azóta betörték a kirakatomat, egy hét alatt nyolc bírságot kaptam negyedmillió forint értékben és meg akarnak büntetni, mert nem esztétikus a kirakatom. Hogy van-e összefüggés a fenyegetés és a fenti események között, annak megítélését Önökre és a nézőkre bízom – jelentette ki a hírTV-nek Gálfi István, a Qwerty Computer Kft. ügyvezető igazgatója.

Megkezdődik az elszámoltatás Újbudán

Hatalommal való visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést Wieszt János ellen a Fidesz XI. kerületi szervezete. Kupper András, Gálfi Istvánnal tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta: a titokban készített felvétel tanúsítja, hogy Wieszt János kétmillió forint csúszópénzt fogadott el a vállalkozótól.

- Innentől kezdve minden kerületi vállalkozónak, sőt többet mondok: minden önkormányzati tisztviselőnek, közalkalmazottnak azt üzenem: ha megkeresnek minket olyan információval, amelyben bűncselekményre utaló jelek vannak, akkor azt segítünk a nyilvánosság elé tárni és annak védelmével ezeket az ügyeket napvilágra hozzuk. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy megkezdődik az elszámoltatás Újbudán – mondta a Fidesz XI. kerületi frakcióvezetője, Kupper András.

Igazságügyi szakértővel vizsgálódna Wieszt

Wieszt János szerint különbség van a bemutatott felvétel tényleges tartalma és annak értelmezése között. A szocialista politikus igazságügyi szakértővel vizsgáltatná meg a pénzátadásról készült videót. Közleményében azt írja: a felvétel illegális titkosszolgálati eszközzel készült, amit a törvény büntet. Wieszt János vállalja a vizsgálatot és rágalmazásért feljelentést tesz Kupper András Fideszes képviselő ellen.

Adótitokra hivatkozva hallgat az APEH

Adótitokra hivatkozva nem ad tájékoztatást az APEH. A hatóság szóvivője azt ígérte, amennyiben Gálfi István írásban felmentést ad az adóhatóságnak, úgy minden adatot a nyilvánosság elé tárnak.

- Sem erősíteni, sem cáfolni nem tudom ezt az állítást. Adótitok miatt nem szólalhatok meg az ügyben. Viszont szeretném leszögezni, hogy az adótitok gazdája mindig az érintett, legyen az jogi-, vagy magánszemély. Amennyiben az érintett a hatóságot hivatalos levélben felmenti az adótitok kötelezettsége alól természetesen az APEH mindenben áll a nyilvánosság rendelkezésére – nyilatkozta telefonon a hírTV-nek Bakonyi Ágnes, az APEH szóvivője.

(hírTV)

Körbejárt?

A rejtett kamerás felvételt az újbudai Fidesz hozta nyilvánosságra. Az Index a videót a fővárosi MSZP korábbi hatalmi harcaival hozta összefüggésbe: a portál szerint a felvétel körbejárt a szocialista pártban, mielőtt az ellenzékhez került.

Lendvai tagad

Az MSZP távozó elnöke tagadja, hogy a szocialista pártban tudtak az újbudai vesztegetésről. "Ez a videó az MSZP-ben nem járt kézről kézre, vagy akkor az én kezem nem lenne ott az MSZP-ben, de senkié sem, akivel beszéltem" - jelentette ki Lendvai Ildikó. Hozzátette: "ez a videó számunkra ismeretlen; kicsit kevésbé életszerű is, hogy az illető magáról készít egy videót és körbeadja a saját pártjának, hogy nézzétek meg, milyen csinos vagyok rajta".

A BRFK vesztegetés gyanújával nyomoz ismeretlen tettes ellen. Ha az eljárás során mégis bebizonyosodna, hogy az MSZP-ben körbejárt a videó, az érintett politikusokból gyanúsított lehet. A törvény ugyanis bünteti, ha egy hivatalos személy nem tesz feljelentést a tudomására jutott a vesztegetés kapcsán. (hírTV, FH)

Kapcsolódó cikkek:
   Zsarolás miatt fizetett milliókat az MSZP-s Wiesztnek? (+videó)
   Mi a különbség Hunvald, Hagyó és Wieszt között? (+videó)
   Leleplező felvétel: kenőpénzt vesz át a szocialista bizottsági elnök (+videó)

Többmilliárdnyi kár, 4 halott – ítélet előtt a diósdi maffiaper

Elsőfokú határozatot hoz a bíróság június elején a diósdi maffiaperben. Az ezredforduló tájékán a főváros környékén tevékenykedő társaság legalább négy halottat és sok milliárd forintnyi kárt hagyott maga után.

Szakemberek szerint a kirívó bűncselekmények zömét a vádlottak nem követhették el rendőrségi és politikai kapcsolatok nélkül.

Bár korábbi hírek arról szóltak, hogy a társaság tagjaira összesen akár hétszáz évet is kiróhat a bíróság, az ügyészség vádbeszédében egyik terheltre sem kért életfogytig tartó büntetést.

(További részletek az MNO-n.)

Hétfőn van a 2009. július 4-i Erzsébet téri gárda tüntetés erőszakos feloszlatása...

...  jogellenességének megállapítása iránti per első tárgyalása      
NJSZ hír, Nemzeti Jogvédő Szolgálat,  
2010. február 19. www.nja.hu

 

Mint emlékezetes, a rendőrségi tiltó határozatok, illetve a Belváros szinte teljes lezárása miatt a Magyar Gárda és a politikai foglyok szabadon bocsátása mellett tüntetni kívánók 2009. július 4-én nem tarthatták meg tüntetéseiket Budapesten, sem a Szabadság téren, sem a Szent István téren, sem pedig a Kossuth téren.
Az ott részt venni kívánók az Erzsébet téren tartottak egy nem bejelentett, de békés ülő demonstrációt, így fejezve ki tiltakozásukat a koncepciós bírósági és rendőrségi döntésekkel szemben. A rendőrség a gyülekezési törvény ellenére a tüntetést  durván feloszlatta annak ellenére, hogy az békés jellegét végig megőrizte és egyéb oszlatási ok sem állt fenn.

 

A tárgyalás ideje 2010. február 22. (hétfő) 09:00 óra, helye a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma (Bp, II. ker., Csalogány u. 47-49.) fszt. 1. tárgyalóterem.
Kiss Róbert felperes, az Új Magyar Gárda főkapitánya jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

Az intézkedés során 216 embert állítottak elő- többségükben gárdistákat - , köztük Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökét és Kiss Róbertet a Magyar Gárda főkapitányát. 17 civil sérült meg, köztük súlyos sérülés is volt.

A rendőrség a feloszlatást kirívóan jogszerűtlenül és szakszerűtlen módon hajtotta végre, megsértve a jelenlevők gyülekezési jogát, személyes szabadságát, testi épségét és a szükségesség és arányosság követelményét.

A békés módon tiltakozók erőszakos kiemelését már akkor megkezdte a rendőrség, amikor tömegoszlatási felhívás nem hangzott el, békétlennek tekinthető magatartás nem volt tapasztalható. Amennyiben a bíróság megállapítja a tüntetés feloszlatásának jogellenességét, úgy a helyszínen elfogott, előállított illetve bántalmazott tüntetők kártérítési igényt érvényesíthetnek gyülekezési joguk, emberi méltóságuk és személyes szabadságuk megsértése miatt.

Az ombudsman csatolt jelentése is jogellenesnek nyilvánította a gárdisták július 4-i Erzsébet téri rendezvényének feloszlatását.

http://data.hu/url/la6k

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése is jogellenesnek nyilvánította az oszlatást.

http://data.hu/url/hv23h
 
Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért elnökét a békésen ülő gárdisták közül rángatták ki rohamrendőrök, vitték földre, majd bilincselték meg és tartották fogva több órán át.

A hatalmas számban kivezényelt rendőrök rajta kívül még 215 személyt állítottak elő a helyszínről és legtöbbjük ellen szabálysértési eljárást indítottak. A pártelnököt jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt harmincezer forint pénzbírsággal büntette meg a III. kerületi Rendőrkapitányság. Ez ellen védője Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője útján kifogással élt, azonban a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a bírságot most nemrégiben hozott végzésével hatályában fenntartotta, így most tárgyalás tartását kérte a védelem indítványozva többek között a budapesti rendőr-főkapitány tanúként történő meghallgatását.

A bíróságnak nyilvános tárgyaláson kell elbírálnia az ügyet, ennek folytán és így a teljes nyilvánosság képet kaphat arról, hogy a hatalom ma nem csak a tüntetések helyszínén lép fel sok esetben erőszakosan és a rendőrségre vonatkozó szabályokat és az irányadó emberjogi követelményeket súlyosan megsértve, de az ilyen eseteket követően számos koncepciós eljárást indítanak.
 
Az esethez kapcsolódóan a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2009 október 12-ére a gyülekezési joggal kapcsolatos kérdésekről, megbeszéléseket kezdeményezett. Erre meghívták az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a Független Rendészeti Panasztestület képviselőit és három jogvédő szervezetet: TASZ-t, Magyar Helsinki Bizottságot és a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, utóbbit Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető és Somogyi János együttműködő ügyvéd képviselte.  A Nemzeti Jogvédő Szolgálat egyedüli jogvédő szervezetként mutatott rá arra, hogy a rendőrség joggyakorlata érzékelhetően a jogkorlátozás irányában mozdult el, melynek egyik korábbi megnyilvánulása volt az például, hogy 2009. március 15-én minden vonulásos rendezvényt megtiltottak. Ezen a megbeszélésen egyébként a főkapitány maga is lényegében elismerte a 2009. július 4-i feloszlatás jogellenességét.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat minden lehetséges eszközzel azon lesz, hogy ezt a bíróság is állapítsa meg.

Hírek, Budaházy, Torockai, ombudsman, lakásvesztők...

Első fokon félmilliós büntetés Budaházynak

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélte Budaházy Györgyöt kedden a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt. Budaházy György vádlott-társa ugyancsak félmillió forint pénzbüntetést kapott, két vádlott ügyében később dönt a bíróság. Az ítélet nem jogerős.

A vádirat szerint 2006. szeptember 18-ról 19-re virradó éjjel, az MTV székházának ostromakor a vádlottak megrongálták a Szabadság téri szovjet emlékművet. Az emlékművet kalapácsokkal és kövekkel ütötték, lefeszítették róla a szovjet címert és feliratokat is.

Kedden tumultuózus jelenetek után, erős rendőri biztosítás mellett, egyórás késéssel kezdődött Budaházy György büntetőpere. A símaszkos kommandósok és a rendőrök által kísért Budaházyt hangos kiáltozással köszöntötte a hallgatóság. Védőbeszédében Gaudi-Nagy Tamás azt mondta: szerinte jellemző, hogy Budaházy György ahelyett, hogy kitüntetést kapna, a vádlottak padján ül. Abszurdum, hogy a szabadságról elnevezett téren ma is ott állhat a megszállók emlékműve – tette hozzá. A védő felmentést, az ügyész felfüggesztett büntetést indítványozott. Budaházy György az utolsó szó jogán védőjéhez hasonló szellemben beszélt.

Szabó Noémi büntetőtanácsa bűnösnek mondta ki Budaházy Györgyöt jelentős kárt okozó rongálásban* mint társtettest, ezért ítélte 500 ezer forint pénzbüntetésre, ami meg nem fizetés esetén 500 nap fogházra változtatandó.

Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott és védője fellebbezett ellene.

(FH)
*************************************************
*Szóljon, aki emlékszik rá, milyen büntetést kaptak a Fasori Gimnazisták a Regnum Marianum kereszt megrongálásáért.
**************************************************************

Pert vesztett a BRFK Toroczkai ellen – nem jogerős

Pert vesztett a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Toroczkai László elleni kártérítési ügyben a Fővárosi Bíróság kedden kihirdetett ítélete szerint. Az ítélet nem jogerős, annak kézbesítése után 15 napon belül fellebbezni lehet ellene.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét a BRFK azért perelte be, mert a rendőrség szerint Toroczkai László felelős a 2006. szeptember 18-i, Szabadság téri demonstráció szervezőjeként az MTV székházát védő rendőrök sérülései miatti, illetve a rendőrök felszerelésében keletkezett károkért. Toroczkai László úgy látja: a demonstráció spontán módon jött létre, ráadásul nem volt jogellenes, és nem ütközött a gyülekezési jogról szóló törvény rendelkezéseibe sem.

Az elsőfokú bíróság korábban a rendőrség keresetét – amelyben 10 millió forintot követelt Toroczkaitól – elutasította, arra hivatkozva, hogy spontán tüntetés esetében nem beszélhetünk a tüntetés szervezőjéről. Csupán azért, mert Toroczkai László beszélt a Kossuth téren, és a tüntetők egy részét a Szabadság térre hívta, nem tekinthető szervezőnek, így nem felelős a tüntetés során keletkezett károkért sem. A Fővárosi Ítélőtábla ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Fővárosi Bíróságot a per újratárgyalására és újabb határozat hozatalára kötelezte.

A megismételt eljárásban a bíróság részletesen meghallgatta Toroczkai Lászlót is, majd kedden kihirdetett ítéletében elutasította a BRFK keresetét. Pataki Árpád bíró az ítélet indoklásakor kiemelte: a Fővárosi Bíróság a korábbi ítélet indoklását teljes mértékben fenntartja, a bíróság álláspontja változatlanul az, hogy Toroczkai László nem volt szervezője a demonstrációnak, ezért az akkor keletkezett károkért sem felelős.

(FH)

Betörtek a Legfőbb Ügyészségre

Betörtek a Legfőbb Ügyészséghez tartozó egyik épületbe keddre virradó éjjel Budapesten – tudta meg a Független Hírügynökség. A József körút 46. alatt a Legfőbb Ügyészség egy önálló csoportja működik.

A betörők körülbelül félmillió forintos kárt okoztak, de semmi olyat nem vittek el, ami hátráltatná az ügyészségi munkát.

Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője megerősítette a Független Hírügynökség értesüléseit. Elmondta, hogy a betörés miatt megtették a feljelentést. A betörők nem iratokért mentek, körülbelül 500 ezer forintos kárt okoztak, értéktárgyakat vittek el. A betörés nem veszélyezteti az ügyészség munkáját és adatvédelmi problémákat sem okozott - tette hozzá.

(FH)

Mennyi ingatlan került kalapács alá? – Senki nem tudja

Ezertől tizenötezerig különböző számokat lehet hallani a hazai kilakoltatásokkal és árverezésekkel kapcsolatban. Egy portál megpróbálta kideríteni, hogy hány lakást adtak el az utóbbi hónapokban, azonban egyik szervezet sem tudta ezt pontosan meghatározni.

A legkorábban talán áprilisban közölhet pontos adatokat a Magyar Nemzeti Bank. Azonban a kormány döntése értelmében éppen április közepéig egyetlen lakott ingatlant sem lehet elárverezni a bajba jutott adósok feje fölül. Azt viszont senki sem tudja, hogy ezzel a lépéssel hányan menekültek meg attól, hogy utcára kerüljenek, sőt azt sem lehet pontosan tudni, tavaly hány ember lakását vitték el a bankok.

Ismert: Kiss Péter társadalompolitikai miniszter hétfőn azt mondta, hogy különböző becslések szerint 6-11 ezer lakás van veszélyben a bajba jutott adósok miatt, ez is jól jelzi a probléma társadalmi súlyát. Ám Dabasi Tamás, az Otthon és Érdekvédők Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja azt közölte a Duna Televízióban, hogy tavaly mintegy 15 ezer kilakoltatás történt Magyarországon.

"Mi annyit tudunk, hogy 2009 első kilenc hónapjában 11 700 esetben kezdeményeztek végrehajtást a bankok, de ezek az ingatlanok persze nem kerültek mind árverésre" - mondta el Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) részéről. A végrehajtások száma az előző év átlagos havi értékéhez képest 42 százalékos növekedést mutatott - tette hozzá
Az Mfor.hu a PSZÁF után a jegybanknál próbálkozott konkrét számokat felkutatni, ők közelebb is vittek a valósághoz, de pontosan még nem tudják az árverések számát. "Kértünk adatokat a legnagyobb árverező cégektől, ezek azonban jelenleg feldolgozás alatt vannak, várhatóan az áprilisi stabilitási jelentésben publikáljuk majd őket" - közölte a portál érdeklődésére az MNB kommunikációs osztálya.
(mfor.hu)

Százával érkeznek a panaszok az ombudsmanhoz

Az idősek biztonsága, a válság sújtotta rétegek problémái és a családpótló intézmények – ezek lesznek az állampolgári jogok országgyűlési biztosának idei kiemelt témái. Szabó Máté szerint hivatalához egyébként egyre több panasz érkezik az emberektől, idén az első hónapban eddig már több mint 800 bejelentést kaptak.
Az idősek szociális, egészségügyi és közrendvédelmi biztonsága lesz az általános ombudsman egyik kiemelt témája idén – jelentette be Szabó Máté. A kérdéskört a beérkezett panaszok alapján fogják vizsgálni, illetve felveszik a kapcsolatot társadalmi és civil szervezetekkel, illetve állami szervekkel is, mint például az Idősügyi Tanáccsal.*

A gyerekek alapjogaival évek óta kiemelten foglalkozik az országgyűlési biztos, idén az úgynevezett családot pótló intézményeket fogják vizsgálni. Idetartozik Szabó Máté szerint a kihelyezett inkubátorok kérdése is, amelybe a gyerekükről valamilyen okból lemondó szülők tehetik a kicsit.

Az ombudsman beszélt arról is, hogy folyamatosan, egyre több panasz érkezik irodájához. Míg 2008-ban 5700 bejelentésük volt, tavaly már 6700, idén pedig az első hónapban meghaladta a 800-at a panaszok száma. Ennek kezeléséhez valamivel nagyobb apparátusra lenne szükség, ezért Szabó Máté már kezdeményezte, hogy új munkatársakat vehessen fel. Ezt viszont megnehezíti az ombudsmanokat érintő idei 100 milliós elvonás – mondta.

Az elmúlt év munkájával kapcsolatban Szabó Máté kiemelte, hogy vizsgálták a közszolgáltatási sztrájkokat és a törvény átfogó módosítását javasolták. Ahogy megfogalmazta, polgárbarát szempontokat építenének a szabályozásba, ilyen például, hogy az emberek időben tudjanak a munkabeszüntetésről, legyen szabályozott elégséges szolgáltatás és legyen kártérítés is.

(FH)
***********************************************
* Mi ez a nagy "sietség"? Ilyen "hamar" kezdik vizsgálni? :-S
***********************************************

Embertárolás-A hajléktalanellátás húsz évéről

Írta: Virág Tamás 2009. október 02. péntek, 09:51
Forrás:  http://diszpecserportal.hu/hirek/52-pest-megye-budapest

Húsz éve jutottunk el a felismerésig: a szegény, fedél nélkül élő embereket nem a városból való kihajtással vagy börtönbe zárással támogatjuk, hanem épületeket és pénzt biztosítunk az ellátásuk megszervezésére. Azóta kiépült ennek az intézményrendszere: lehet aludni éjjeli menedékhelyen, átmeneti szállóban, pihenni nappali melegedőben, és utcai szociális munkások is dolgoznak. A rendszer finanszírozása belesimult a költségvetés struktúrájába, az őskorszak pályázati forrásaihoz képest ma az állam legalább részben állja a működést. Nem túl sokkal. A friss tervek szerint szállásnyújtásnál ágyanként 1300, melegedőnél látogatónként 800 forint jár, az utcai munka pedig szolgálatonként 4,5 millió forintot ér jövőre. A források az utóbbi években abszolút értékben is csökkennek – mégsem jelentene megoldást, ha a szakma megnyerné az ötöst a lottón.

 Lehetne ez a húsz év akár sikertörténet is, de nem az. Akkor még gondolhattuk, hogy bár a kezdet szokatlan – az ideiglenesen szolgálatba állított épületekbe beengedett emberekhez kerestek utólag segítőket –, egyszer utoléri magát a szakma, és lehet majd évekre előre szolgáltatásokat tervezni; azon töprengeni, hogyan kerülhetnének kevesebben a megalázó hajléktalanlétbe, egyénre szabott utakban gondolkodni az utcai életet megelőző és az azt követő időszakban. Sőt, még azt is hihettük, hogy mindez több néhány filantróp megmosolyogtató mániájánál. Tudtuk, hogy mit nem szeretnénk – faluszéli kastélyban tömegellátást, mint a gyermekotthonok, nagy intézményeket, mint a szociális otthonok. Nem rajongtunk a munkásszállóként működő, szociális forrásból finanszírozott hajléktalan-szállókért sem. Inkább kevés férőhelyes, viszont az élőmunkára, a segítő szakember személyre szóló odafigyelésére, a felek együttműködésére épülő intézményeket tervezgettünk. Kicsiket, de sokat, olyanokat, melyekben lesz idő és energia a „megnyugvásra”, lehetőség a fedél nélkül élő ember erőforrásainak aktivizálására.

Ám hiába lett mára sok ezer szálláshely, melyek zöme tele is van, egy néhány éves felmérés szerint csak a fővárosban majdnem háromezer hajléktalan polgártársunk ezeken kívül tölti éjszakáit. Rengeteg a nagy intézmény, ahol egy épületben akár több száz ágy áll, részben önálló, egymástól eltérő szabályokat alkalmazó részlegekben. E hajléktalanplázák híján vannak minden emberségnek. A nagy szállók egy része szinte sosincs tele, míg máshol rendszeres a zsúfoltság. Ingatag az az érv, miszerint a hajléktalan ember úgyis bemegy az intézménybe, ha nincs más lehetősége: a tapasztalat szerint inkább mérlegel, és a passzivitásával dönt. De bárki érdeklődő bekéredzkedhet egy szállóra, és eldöntheti, mennyire kellene rászorultnak lennie, hogy – alkalmilag vagy rendszeresen – ott próbáljon otthonra lelni.

A szakmában és gyakran a nyilvánosságban is éveken keresztül zajlott a „minőség kontra mennyiség” vita: vajon összpontosítsuk az erőforrásokat, és személyre szabott segítséget nyújtsunk, avagy fedélt mindenki számára? E vita két vezéralakja Győri Péter és Iványi Gábor volt.
Győri 1990 és 2002 között a Fővárosi Önkormányzat Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának elnöke volt, azóta az önkormányzat fenntartásában működő Budapesti Módszertani Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai vezetője; 1990 óta a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke, emellett a szakterület regionális módszertani intézményének irányítója.
Iványi korábban liberális parlamenti képviselő volt, jelenleg az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője.
A nézetkülönbség végül Iványi BMSZKI igazgatói posztjába került. Akkoriban Győri túlzottnak tartotta a szervezet növekedését, és a szükségletek oldaláról sem látta indokoltnak a fejlesztési törekvéseket. Később a BMSZKI az ő szakmai vezetése alatt is folyamatosan „kisgömböcösödött”, így a fővárosban az a különös helyzet alakult ki, hogy ugyanazok fejlesztik elképesztő tempóban intézményeiket, akik korábban hangosan vitatták a minőség kárára erőltetett növekedést. Ez tulajdonképpen érthető is. Az alulfinanszírozott intézmények számára a bővülés pluszforrása a túlélést is jelenti, hiszen rövid távon ezzel újabb céltámogatások segítik a működést. És ha nagy épületekben sok férőhelyet alakítanak ki, a fenntartás is könnyebb lesz, hisz így az egy főre jutó költségek csökkennek; a jogszabályi előírásoknak (hogy ti. legyen elegendő szociális munkás) leginkább papíron kell megfelelni, és az élő munkán sokat lehet spórolni. És minden rendben lévőnek látszik: szállón laknak az emberek. Csak éppen innen sehová nem vezet út.

De nem ez az egyetlen baj.

Az állam a finanszírozásért cserébe jogszabálytengert teremt, ráadásul a fenntartók között a mai napig megkülönböztet. Elismeri ugyan, hogy nem biztosít elegendő forrást a működtetésre, a hiány kompenzálására pedig megfejeli az egyházi intézmények büdzséjét – de az már nem érdekli, hogy a civil fenntartók vagy akár az önkormányzatok honnan teremtik elő a hiányzó pénzt. Emiatt aztán – pusztán gazdasági okokból – elszaporodtak az egyházi intézmények. A működtetők zöme nem képes a gyors növekedésre: nincs ingatlanjuk, tőkeerős tulajdonosuk. Így lassan legatyásodnak, és minden erőfeszítésük csupán az ellehetetlenülésüket lassítja.

Az önkormányzatok szerepe speciális. Például a budapesti sem csupán fenntartó, hanem az ellátás tervezéséért, szervezéséért felelős szerv is. Tevékenysége során sokféle érdek ütközik. Ezek koordinációját rendszerint belügynek tartja, miközben a következmények az összes ügyfelet és intézményt érintik: például a BMSZKI-hoz hozzácsapnak pár megüresedő épületet úgy, hogy a tervezett szakmai programról a többi szervezet mit sem tud. A városháza nem egyeztet, az évekkel ezelőtt létrehozott Hajléktalanügyi Konzultatív Tanácsban saját vállalását – a tervezés és a szervezés az ellátókkal közösen történik – sem tartja be. A tanács az ülésein jobbára saját szándékait igyekszik legitimálni, legutóbb például a téli operatív intézkedési terv kapcsán hosszan sorolták, mely szervezet milyen ellátásokat tervez, de pluszforrást csak a BMSZKI intézményeinek adtak.

*

Az önkormányzatoknak versenyeztetniük kellene a szolgáltatókat – pontosan meghatározni, hogy mit várnak el tőlük, engedni, hogy az ellátók saját programokkal pályázzanak, és kikényszeríteni, hogy a költségek és a hatékonyság összehasonlítható legyen. A fővárosnak a szolgáltatások finanszírozásában kellene szerepet vállalni, mintsem a mamutintézmény fenntartójaként. Ezzel csökkenne az állami szervezés és finanszírozás ellátást torzító hatása is, és nem fordulna elő, hogy míg egyes szolgáltatások papíron gomba módra szaporodnak, máshol tartós ellátási hiány van. Az előbbire jó példa az utcai szolgálatok helyzete: ezekből elvileg egyre több működik, mert engedélyezésük kaotikus, ellenőrzésük pedig szinte csak papírmunkát igényel, míg a tényleges munka a szolgáltatók lelkiismeretére van bízva. A szervezetek persze nem öncélúan ügyeskednek, csupán megélni próbálnak, és ebben partnerük az állam is, amikor fenntartja a „nem létező” szolgáltatások támogatását, miközben ellenőrzésüket szintén állami pénzből élő apparátus végzi. Vonzó intézmény a viszonylag bőkezűen pénzelt nappali melegedő is, ahol a szálló közös helyiségében délelőtt tévéző lakók is belecsúszhatnak a létszámba. Mindez lehet akár teljesen jogszerű is, csak éppen az ellátás a pénz, és nem az igények függvényében szerveződik. A szociális otthonokhoz hasonlítható hajléktalanotthont – lenne bár mégoly szükséges is – e forma alulfinanszírozottsága miatt alig valaki tart fenn.

*

Mindig is átpolitizált szakma volt ez, mondják sokan, és sajnos igazuk van. Itt is vannak „ejtőernyősök”, akik politizáltak, amíg tudtak vagy akartak, aztán a szakmai oldalra álltak. E helyzetek rendszerint tisztázatlanságot szülnek, hát még akkor, ha mindezt átszövik a korábbi nézeteltérések, ha fontosabb a ki csinálja annál, hogy mit csinál. Túl sok mindennel kell megküzdeni:

• a szakmai szereplők eltérő politikai lobbiképességével,
• a hol kihasznált, hol figyelmen kívül hagyott érdekegyeztetéssel,
• azzal, hogy semmilyen folyamatnak nincs kidolgozott és működő forgatókönyve.
• Néhány vezető egyszerre több funkciót tölt be, így gyakran önmagával egyeztet (és többnyire egyetért saját ötleteivel).

Pedig annyira nem szűk ez a szakma, hogy az efféle összeférhetetlenségek nélkül ne tudna működni. Mindebből nem kerekedik ki valamely összefüggő rendszer, s a pillanat diktálta érdekek kiszorítják a hosszabb tervezést. Ugyanazon szereplők készítenek – egyébként akár remek – tanulmányokat, akik az intézményeket merőben más elvek vagy kényszerek szerint működtetik. És baj van a szakmán belüli, a segítők közötti stílussal is – márpedig a megfélemlített, önmagát a munkahelyén rosszul érző szakember rossz hangulatát az ügyfelei felé továbbítja.

Akik valahogy megpróbálnak túlélni ebben az abszurd rendszerben. Az intézmények zöme tárolási lehetőséget biztosít számukra: mehetnek a tömegszállásokra, sőt a törvény télen már sátorszállást is enged – szerencse, hogy ilyet eddig még senki nem vert fel. A szociális szakma külön szegény-egészségügyi rendszert működtet a számukra.

Ők pedig nem hálások, hanem bizalmatlanok. Teljes joggal.
Gyakran elhangzik, hogy a fedél nélküliek nélkül félnek bemenni a szállásokra, miközben erre nincs is okuk. Érdemes a szállólátogatások után eltűnődni – vajon tényleg csak a széplelkűségük tartja távol őket, vagy valami más? Azoknak, aki évek óta ebben a rendszerben mozognak, ezt látják át és ezt használják, kevés esélyük van, hogy ebből a világból „reintegrálódjanak a társadalomba”. Ehelyett sokféle stratégiát választanak. Akad, aki pontosan tudja, mit lehet „lenyúlni”, akadnak állandó szégyenérzettől kínzott alkalmi használók – de sajnos egyre többen helyezkednek az intézményeken kívüli hajléktalan létbe, s válnak így szinte teljesen láthatatlanná.

Rengeteg szociális munkás dolgozik a területen, de arra, hogy valóban azzal foglalkozzanak, amire az egyetemen felkészültek, csak munkaidejük töredékében nyílik lehetőségük.
A hajléktalanok idejének zömét a sorban állás emészti fel, a hozzáférés azon szolgáltatásokhoz, amelyek puszta fizikai szükségletekeit elégítik ki.
A szociális munkások pedig rendszerint ételt, italt, mosóport biztosítanak. Ez jó belépő lenne a kapcsolatteremtéshez – csakhogy a tényleges, személyre szabott segítségnyújtásig rendszerint nem jutunk el, mert arra már nincs kapacitás, mert nem arra szerveződnek a szolgáltatások. És egy idő után már mindkét fél arra használja a másikat, amire tudja, és amire megszokta: a tengődés kölcsönös biztosítására.
A hajlék nélkül élő ételt és italt kap, az ételt és italt osztó a hasznosság látszatát – s ez mindkettőjüknek elégséges motiváció. Ha csak a holnapi napot látjuk, minden rendben lévőnek is tűnik. Meglévő igényeket adekvát módon kielégítő szolgáltatások működnek – de az egészet satuba fogja a rossz alku, mely szerint a jövővel egyikünk sem foglalkozik. Persze, minden segítőnek megvan a maga sikersztorija, de összességében nagyon kevés az ilyen, s azok is sok-sok évesek.

A bajok egy részét viszonylag könnyű lenne orvosolni, sem számottevő különpénz, sem jogszabályi változtatás nem kellene. Elegendő lenne a szereplők helyének és helyzetének tisztázása, a „szuperhatalmak” korlátozása, és néhány olyan elv komolyan vétele, melyekről mindig sok szó esik. Egyenesen innen nincs út tovább. Változtatni kell, ezer dologról sokaknak, hosszasan beszélgetni, félelem nélkül. És az sem ártana, ha a jelenlegi főszereplők beengednének másokat, hátha ők többre mennek.

A szerző a Léthatáron Alapítvány igazgatóhelyettese
(amelnynek hivatkozására kattintva a Twist Olivér
Alapítvány weboldala jelent meg.)

Adhat.hu - Léthatáron Alapítvány:
http://www.adhat.hu/szerv/egyszerv/67444

(???)


Kapcsolódó:  http://olevendula.multiply.com/journal/item/1129/1129

Termőföld kárpótlási jegyért a munkaszolgálatosoknak

 1.
Audie 2009.12.04. 21:51 Szabad Riport

Nos, először is nem volt egyértelmű, hogy kit is kell érteni jogosult munkaszolgálatoson, valamint, hogy ki értendő a jogosult kárpótlási hatóságon. A 2006-os törvény ugyanis egy be nem azonosított kárpótlási hatóságról beszél, visszautalva az 1992-es törvényre, mely törvény viszont hivatkozik az 1991-es törvényre. Amiből természetesen szintén nem derül ki konkrétan, kit is kell érteni a titoktzatos kárpótlási hatóságon. - mondhatnánk ügyes! Végül a választ mégsem a múltban, hanem a közelmúltban kell keresnünk. Ugyanis 2006-ig kellett várni, hogy végre megnevezzenek egy hivatalt, mely a kárpótlási hatóság szerepét eljátsza. A dolog szépség hibája, hogy az ominózus megnevezést nem törvény(!) tartalmazza, hanem mindössze egy kormányrendelet. Ha jól számolok röpke 15 évvel korábban már előkészítették a törvényi hátteret az ügylethez. Majd egy kormányrendelettel magyarázták meg. Az alapító okiratból sem tűnt ki, hogy 1992-ben volt-e híre hamva a IH-nak.

A Kárpótlásról a Pörzsölőben

http://vimeo.com/7988343

Termőföld kárpótlási jegyért a munkaszolgálatosoknak

Az évek óta (illegitim módon) regnáló szoclib kormányzás, cion gazdáik az kézi vezérlése mellett az ellentétek szításával sikeresen mételyezte meg a nemzetet.

Rászabadították a magyarokra a cigányok bűnöző hordáit, a zsidók cion kufárait, a szlovákok fasiszta csürhéjét. Ehhez a demoralizáláshoz nem válogattak az eszközeikben. A neobolsevik ideológia mellé magukba olvasztották a neo-liberarizmust, melyek így kitűnően megférnek az alapvető cionista habitusukkal.

Ennek az lett az eredménye, hogy soha nem látott mértékben fosztották ki az országot, tették tönkre az embereket, úgy gazdaságilag, mint erkölcsileg.

Jónak hazudva a rosszat, tisztességesnek az erkölcstelent és természetesnek a deviánst.
Mindeközben jól megszervezetten folyik a nép teljes elhülyítése, és leamortizálása, kiírtása.

S mivel az idejük fogytán, hát nem riadnak vissza egy polgárháború szításától sem. Az ebtartó "cion bölcsek", akik a pénzvilág tetejéről osztják a feladatokat, kitűnő stratégiával, tanáccsal és eszközökkel látják el e feladathoz őket. No és persze, rengeteg pénzzel. Amit igen jól kitervelten véletlenül sem a sajátjukból adtak, hanem megtanították nekik, hogyan szerezzék meg azt a saját népüktől. Ezen a "bolton" ők és kenyéradó gazdáik csakis nyerhetnek. Az árat pedig velünk fizettetik meg. (minden módon)

De most maradjunk csak az "oszd meg és uralkodj!" elvénél. Itt csak egy példával szemléltetjük, ennek az aljas stratégiának - ha tetszik eltervezett összeesküvésnek-, egyik elemét. Ami szintén része a jól előkészített kifosztásunknak.

Ez, a termőföld átjátszása idegen kézbe.

Dr. Szathmáry Géza a Nemzeti Jogvédő Szolgálattól a minap számolt be részletesen is egy ilyen aljas, ám jól előkészített panamáról, (lásd fenti video) az Echo Tv Pörzsölő című műsorában. - megjegyezzük, Pörzse Sándor azóta már nincs az Echo Tv-nél. (Pörzse Sándor otthagyta az ECHO TV-t!-) Az üggyel azóta a Szent Korona tévében Toroczkai Lászlóék is foglalkoztak.

Miről is van szó?

Az ügyben van három törvény, egy kormány rendelet és három közlemény. Nevezetesen egy 1991-es törvény, az 1992. évi XXXII-es, a 2006. évi XLVII-es törvény, van egy 2006-os kormány rendelet, valamint két, 2008. Július 4-én és 2006 november 15-én kiadott közlemény. Ez utóbbiakat nem más bocsájtotta ki, mint a szorgos Igazságügyi Hivatal, melynek felügyeleti szerve az e hét elejéig még Draskovics vezette Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)

A témájuk két lényeges fogalom körül fogalmazható meg
Új kárpótlási jegyeket kaphatnak a jogosult munkaszolgálatosok részére melyet a jogosult kárpótlási hatóság adhat ki.

Mi ezzel a gond?

Nos,először is nem volt egyértelmű, hogy kit is kell érteni jogosult munkaszolgálatoson, valamint, hogy ki értendő a jogos kárpótlási hatóságon.

http://www.terrainc.gportal.hu/portal/terrainc/image/gallery/1259996104_08.jpg
kép: Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató

1. Az Igazságügyi Hivatal alapító okiratát az utasítás mellékletében meghatározottak szerint kiadom.

2. Ez az utasítás 2008. január 1-jén lép hatályba. Az utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Igazságügyi Hivatal alapító okiratának kiadásáról szóló 5/2007. (IK 4.) IRM utasítás.

Legalább ilyen "érdekes", - hogy kevésbé hízelgő jelzőt ne használjunk- , a jogosult munkaszolgálatos meghatározása.

Ismét vissza a törvényekhez.
A legkorábbi törvény, mely meghatározza, kit kell munkaszolgálatosnak tekinteni, az 1992. Évi XXXIII-es (melyre a 2006. Évi XLVII-es is visszahivatkozik) négy pontban foglalja össze:
- Akit politikai indíttatású önkény sújtott,
- Akit deportáltak,
- Akit a szovjet szervek kényszermunkára vittek el,
- Akiket a II. Világ Háború alatt munkaszolgálati kötelezettség sújtott.

Vagyis ekkor még még szinte mindenki beletartozott a munkaszolgálatos kategóriába, akit valóban kényszermunkára hurcoltak. S mint tudjuk, 1945 után még jó sokáig tartott az az időszak, amikor magyarokat elhurcoltak munkaszolgálatra, kényszermunkára. Tán még sokak számára ismerősen cseng a "malenykij robot" kifejezés.

Igen ám, de ebbe a kategóriába túl sokan beletartoztak, és hát ennyi embert, hogyan is lehetne kárpótolni gondolhatták hazaszerető népbarát (sic!) vezetőink. Nosza, kiötlötték a megoldást! Az Igazságügyi Hivatal 2006. november 15-i közleményében felülírja a törvényt!

Hogyan lehetséges, hogy ez a jogi bukfenc nem tűnt fel sem egyetlen alkotmányjogásznak, sem senki másnak, (vagy ha feltűnt ugyan miért hallgatott?) Mindenesetre egy közleménnyel a héber nyelv nagy barátja, az Igazságügyi Hivatal leszűkítette a munkaszolgálatos fogalmát imigyen: ők az 1992 -es törvényből, csak 4. meghatározásában szereplő kitétel alapján ismerik el jogosultnak a volt munkaszolgálatosokat. (Nyilván úgy gondolták, a többi meg, kit érdekel! - a szerk.)
Nos, ez azon túlmenően, hogy jogilag sem korrekt, ráadásul olyan mintha az ember fogalmát leszűkítenék a zsidó vallásúakra.
S hogy mennyire nem véletlen a hasonlat, emlékeztetnünk kell arra, hogy a II. Világ Háborúban elhurcoltak többsége zsidó és jóval kisebb létszámú cigány volt. Ezért is számít külön érdekességnek, hogy ennek a hamisan csengő nevű, de legutóbbi legfelsőbb felelősének közkeletű nevén Drazsénak méltó kiszolgálója odáig merészkedett, hogy  a 2006-os közleményét kizárólag héber nyelvű melléklettel (mintegy 2 és negyed oldal) bocsájtotta ki.  (???)

Úgy érezzük a tények önmagukért beszélnek, és a közreműködők is kivívták az ellenszenvet és megvetést maguk ellen. Reméljük a "jutalmuk" sem marad el.

De végül is mi volt a célja mindennek a sok jogi disznóságnak?

Igen egyszerű, mint a bejátszásból is kiderül, termőföldet "adtak" el melyeket kizárólag ezekkel a kárpótlási jegyekkel lehetett megvásárolni.
Persze ez sem megy ilyen egyszerűen. Mert vannak ugyan árverések ahol mint azóta kiderült messze a piaci ár alatt lehetett földhöz jutni, ám ezek az árverések titkosak. Meghívásra lehet részt venni rajtuk.
Az IH honlapján ugyan fel van tüntetve egy menüpont alatt a még hátralévő árverések azonban ott csak az árverezésre szánt területek legfontosabb adatai láthatók. A megtekinthető pdf file-ban az árverés helyszínéről, és időpontjáról nincs tájékoztatás. (de már meg sem lepődünk) egy példa:

Békés megye
       
Sorszám/A halsztás oka/Az árverés tipusa/Gazdálkodó szervezet/Árverés helye/A meghírde- tendő AK érték(aranykorona érték)/A meghírde- tendő terület ha

1 - 4 - II/1 - Csabatáj Mg. Szöv. - Békéscsaba - 176,31 - 5,0664
2 - 5 - II/1 - Május 1 Mg. Szöv. - Békéscsaba - 8 035,20 - 259,2000
3 - 4 - II/1 - Megyer-Béke Mg. Szöv. Békéscsaba - 2 438,40 - 68,0000
4 - 4 - II/1 - Szabadság Mg. Szöv. - Békéscsaba - 2 305,26 - 104,0000
Összesen: 8 db - 16 186,55 - 658,9197

A többi megtekinthető itt: http://www.kih.gov.hu/alaptev/karpotlas/termofold
http://www.kih.gov.hu/data/cms18707/hatralevo_arveresek.pdf

Audie Rácz Era

A " vis maior "

A teljesítés lehetetlenné válása

"Ptk.312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős..."
Részletesen a csatolmányban.
PDF összesen 6 oldal

Attachment: a_vis_maior.pdf

Pert nyert Budaházy

Pert nyert Budaházy (videóval frissítve)

2009-11-24

Budaházy Gyuri egyike volt azon hazafiaknak akiket jogtalanul hurcoltak el 2008. április 11-én a Clark Ádám térre bejelentett tüntetésről. Ő azonban nem hagyta annyiban a történteket, és perre ment.

Link

Mik az Emberi Jogok? Ismerje meg őket most!

Köszönet érte Ancibo-nak

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának minden cikkelyéről egy külön kisfilm készült. A filmek megnézéshez kattintson a képekre.

1. Mind szabadnak és egyenlőnek születtünk

Mindegyikünk szabadnak született. Mindegyikünknek lehetnek saját gondolatai és elképzelései. Mindegyikünket azonos bánásmódban kell részesíteni.

2. Nincs megkülönböztetés

Ezek a jogok mindegyikünket megilletik, bármiben is legyünk különbözőek.

3. Az élethez való jog

Mindegyikünknek joga van az élethez, és ahhoz, hogy szabadságban és biztonságban éljen.

4.Nincs rabszolgaság-sem a múltban, sem a jelenben

Senkinek sincs joga rabszolgaságban tartani minket. Mi sem tehetünk senkit a rabszolgánkká.

5. Nincs kínzás

Senkinek nincs joga bántani vagy kínozni minket.

6.Mindannyiunknak egyenlő joga van

a törvények használatához Ugyanúgy ember vagyok, ahogy te!

7. A törvény mindegyikünket megvédi

A törvény mindenki számára egyenlő. Mindegyikünkkel igazságosan kell bánni

8. Igazságos bánásmód, tisztességes bíróságok

Mindegyikünk fordulhat segítségért a törvényhez, ha nem bánnak tisztességesen vele.

9. Nincs jogtalan letartóztatás

Senkinek sincs joga megfelelő ok nélkül bebörtönözni és ott tartani minket, vagy elűzni minket saját hazánkból.

10. A nyilvános tárgyaláshoz való jog

Ha valami miatt bíróság elé kerülünk, akkor jogunk van a nyilvános tárgyaláshoz, bíráinknak pedig pártatlanoknak kell maradniuk.

11. Bünösségünk bebizonyításáig ártatlanok vagyunk

Senkit sem lehet felelőssé tenni valamiért, amig az rá nincs bizonyítva. Ha valaki azt mondja, hogy valami rosszat tettünk, akkor jogunk van bebizonyítani, hogy az nem igaz.

12. A magánélethez való jog

Senkinek nem szabad a jó hírnevünket sérteni. Senki sem mehet be a lakásunkba, bonthatja fel a leveleinket vagy zaklathat minket vagy családunkat megfelelő ok nélkül.

13. A mozgás szabadsága

Mindegyikünknek joga van oda menni a saját országában ahová akar, és kivánsága szerint utazni.

14. A menedékjog

Ha attól tartunk, hogy a saját országunkban rosszul bánnak velünk, akkor jogunk van egy másik országba menekülni, ahol biztonságban lehetünk.

15. A jog az állampolgársághoz.

Minegyikünknek joga van egy országhoz tartozni.

16. A házasság és a család

Minden felnőttnek joga van akarata szerint megházasodni és családot alapítani. A férfiak és a nők mind a házasságban, mind azon kívűl azonos jogokkal rendelkeznek.

17. A jog az ember saját dolgaihoz

Mindnekinek megvan a joga, hogy birtokoljon dolgokat vagy megossza őket másokkal. Senkinek sem szabad elvenni tőlünk a dolgainkat megfelelő ok nélkül.

18. A gondolatszabadság

Mindegyikünknek joga van abban hinni, amiben akar, és akarata szerint megválasztani vagy megváltoztatni a vallását.

19. A szólásszabadság

Mindegyikünknek megvan a joga, hogy kialakítsa a saját véleményét, hogy úgy gondolkodjon, ahogy akar, hogy kimondja, amit gondol, és megossza gondolatait másokkal.

20. A gyülekezési szabadság

Mindegyikünknek joga van találkozni a barátaival, valamint békés eszközökkel együtt dolgozni a jogaink védelmében. Senki sem kényszeríthet arra, hogy akaratunk ellenére csatlakozzunk egy csoporthoz.

21. A demokráciához való jog

Mindegyikünknek joga van részt venni az országunk irányításában. Minden felnöttnek lehetővé kell tenni, hogy maga válassza meg a saját vezetőit.

22. A szociális biztonsághoz való jog

Mindegyikünknek joga van egy otthonhoz, amit megengedhet magának; gyógyszerekhez, oktatáshoz, gyermekgondozáshoz, a megélhetéséhez elegendő pénzhez, és betegsége vagy öregsége esetén orvosi ellátáshoz.

23. A munkához való jog

Minden felnőttnek joga van munkát végezni, tisztességes munkabért kapni, és a szakszervezetekhez szabadon csatlakozni.

24. A játékhoz való jog

Mindegyikünknk joga van a munka utáni kikapcsolódáshoz és pihenéshez

25. Jog a szálláshoz és élelemhez

Mindegyikünknek joga van a jó élethez. Az anyák és gyerekek, az idősek, a munkanélküliek és rokkantak, valamint mindenki más jogosult arra, hogy gondoskodjanak róla.

26. A tanuláshoz való jog

A tanulás egy jog. Az általános iskolának ingyenesnek kell lennie, ahol az Egyesült Nemzetekről és arról kellene tanulnunk, hogy miként boldoguljunk másokkal. A szüleinknek joguk van megválasztani, hogy mit tanuljunk.

27. A kultúrális élethez való jog és a szerzői jog

A szerzői jogokra különleges törvények vonatkoznak, melyek a jogtalan sokszorosítás ellen védik a művészi alkotásokat és írásokat. Mindannyian rendelkezünk a joggal, hogy a magunk módján éljük az életünket és élvezzük azokat a dolgokat, amelyeket a művészetek, a tudomány és a tanulás nyújtani tudnak.

28. Egy szabad és tisztességes világ

Országunkban és a világon mindenütt megfelelő rendnek kell uralkodnia ahhoz, hogy mindannyian élvezhessük jogainkat és szabadságunkat.

29. Kötelességeink

Kötelezettségeink vannak mások iránt, és az ő jogaikat és szabadságukat is meg kell védenünk.

30. Senki sem veheti el tőlünk ezeket a jogokat és a szabadságot.