Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 19562006okt23. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 19562006okt23. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. október 11., kedd

Balhé lesz?

  Nagy balhéra készülnek október 23-án a szélsőséges liberálisok

Öt évvel a gyurcsányista rendőrterror után ismét puskaporos lehet a levegő nemzeti ünnepünkön, október 23-án.

A Heti Válasz által Olajfa-szövetségnek, a Hunhír.info megnevezésével csak sima Új Baloldalnak titulált politikai, netpolitikai és utcapolitikai koalíció egyik oszlopa, a hiperliberál-radikális Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért csoport már előre bejelentette, hogy "Nem tetszik a rendszer" címmel nem megemlékező, hanem hangosan "harcos" kormányellenes megmozdulásara készül.

A többek között a túlélők már nem siránkozó, hanem erejét fitogtató generációjával is megerősített csoport vélt, vagy valós hatalma illetve mindenképpen reális háttérhatalma segítségével már odáig jutott, hogy a kormánypártnak adja ki az ukázt: ti nem emlékezhettek az Astoriánál, mert mi hidat foglalunk és nem szeretnénk, ha a magyar szélsőségesek találkoznának a mi liberálisainkkal az események közben, illetve a végén. Éppen ezért a netharcosok egyeztettek a Fidesszel a BRFK-n a tüntetés helyszínek ügyében, de mint egyik liberális médiatámogatójuk jelentette: nem jutottak megállapodásra. A labdát feldobták a BRFK-nak, és bizony elég nehéz helyzetbe hozták.

Ha enged a liberálisoknak, tovább csorbul a cigánybűnözők által ugyancsak megtépázott tekintélye. Ha nem, (...) telegágogják a világsajtót, hogy jogaik gyakorlásában korlátozza őket az orbánista rendőrállam. Különben már most sem teketóriáznak, hanem nyíltan kimondják: "Felszólítjuk a Fideszt, hogy haladéktalanul keressen olyan helyszínt a megemlékezéséhez, ami nem jelent életveszélyes fenyegetést sem a Fidesz-hívek, sem a kormány politikájával elégedetlen tömegek számára". Egy internetes közösség... Mert ugye, jobboldali médiatúlsúly van Magyarországon...

A március 15-ei, a médiatörvény miatt nagy, - liberálisokból, túlélőkből, holdudvaros(...) értelmiségiekből, jogvédőkből, emberjogi szervezetekből, antifasisztákból, ellenállókból, biztosan másokból, cigányokból, valamint pár éhes proletárból álló - tömeget megmozgató tüntetést szervező Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért mozgalom a nemzeti ünnepre újabb demonstrációt tervez, "Nem tetszik a rendszer" címmel. A tüntetést a tavaszi helyszínen, a Szabad Sajtó Útján - azaz lényegében az Erzsébet híd lehajtója és a Ferenciek tere közötti szakaszon szeretnék megtartani, és ezt be is jelentették a rendőrségen.

A szervezet közleménye szerint viszont a Fidesz hétfőn "rászervezett" a hetekkel korábban bejelentett demonstrációjukra, ugyanis bejelentette a rendőrségen, hogy a közeli Astorián tartana nagygyűlést október 23-án, mindössze egy órával korábban, mint az Erzsébet téri tüntetés. A BRFK-n azért kellett egyeztetnie a két szervezetnek, mert a kormánypárti és a kormányellenes tüntetés egymáshoz túlságosan közel lenne, így a két rendezvény ütközhet, a két demonstráció résztvevői akadályozhatják egymás mozgását - írja a liberális portál, az origo, és közli a neten szerveződő-liberálisok közleményét is.

Különösebb politikai éleslátás nem szükséges ahhoz, hogy érezhesse az átlag magyar "pusztabunkó", hogy ez az iromány ismételten a hatalmát vesztett, de azt mindenképpen megszerezni akaró törpe kisebbség ultimátuma. Sőt, még a megszokottaknál is másabb egy picit. Egyszerűen életveszéllyel riogatnak, mintha előre borítékolnák, ha a Fidesz birkanyája nem takarodik el az általuk kiszemelt helyszínről, akkor bizony fennáll az összecsapás lehetősége. Persze az összecsapáshoz egymással szemben álló erők is kellenek. Erről meg majd gondoskodik a szakszervezetis akciószövetség, hogy a magyar proli is ott üvöltözzön a híd lábánál.

"A március 15-én ugyanott sok tízezres tömeget megmozgató tüntetést is szervező civilekként a szó szoros értelmében életveszélyesnek tartjuk, hogy a Fidesz ugyanakkor az Astorián kívánja a saját megemlékezését megtartani - olvasható az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért csoport közleményében, amely szerint az időbeli ütközés és a fizikai közelség nagyon komoly biztonsági és szervezési kérdéseket vet fel, az pedig, hogy a Fidesz ragaszkodik az Astoriához mint helyszínhez, "megengedhetetlen felelőtlenség".

"Felszólítjuk a Fideszt, hogy haladéktalanul keressen olyan helyszínt a megemlékezéséhez, ami nem jelent életveszélyes fenyegetést sem a Fidesz-hívek, sem a kormány politikájával elégedetlen tömegek számára" - áll a közleményben.

Az biztos, hogy idén ismét robotokkal ünnepelünk, aztán a jelentről szól a történet, nem a dicső múltról, a pesti srácokról, hanem a hatalomvágyásról, a visszarendeződésről, a gyarmatosítás rohamléptékű folytatásáról. És bizony, most tényleg stratégának kell lennie a Jobbiknak. Kimarad a buliból, és hagyja, hogy a kormány ellenfelévé lépjen elő az Olajfa-szövetség, és esetleg már kormányváltó alternatívaként most megjelenjen, vagy versenyez velük az igazi ellenzéki vezető szerepért, vagy...

Koldus Kálmán - Hunhír.info - sokkaljobb.hu

mszp.hu napi hírlevél
Őszi tüntetéssorozat!
Tiltakozzunk együtt!

Soron következő megmozdulások:

Október 23. - Egymillióan a magyar sajtószabadságért

Nem tetszik a rendszer?! - Tüntetés

*** www.nemzetihirhalo.hu ***

Repülővel érkeztek Londonból az éles lőfegyverek
2011.10.10 17:25



MNO - TK
A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai hétfő hajnalban csaknem száz éles lőfegyvert foglaltak le egy vecsési vámszabad területen – mondta el a TEK főigazgatója hétfő délutáni sajtótájékoztatóján.

Hajdu János hozzátette: a katonai fegyverek Londonból érkeztek repülővel még szombaton a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Az ismeretlen eredetű fegyverek ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdett nyomozást, jelenleg a fegyverküldemény címzettjének kihallgatása folyik.

A TEK főigazgatójának tájékoztatása szerint az egyebek mellett katonai sorozatlövőket, gépfegyvereket, géppuskákat, kézi lőfegyvereket és távcsöves puskákat tartalmazó ládákat szállító repülőgép a kirakodás után azonnal elrepült. A fegyvereket vasárnap egy szállítócég eljuttatta egy vecsési vámszabad területre, ott a TEK munkatársai titkos adatgyűjtés eredményeként hétfő hajnalban lefoglalták – mondta el Hajdu János.

A tábornok újságírói kérdésre sem megcáfolni, sem megerősíteni nem kívánta, hogy a fegyverek a Brad Pitt amerikai színész főszereplésével Budapesten készülő film kellékei lettek volna. Hajdu János hozzátette: két héttel az október 23-i ünnepségek előtt semmilyen éles fegyver behozatalát nem engedélyezte volna a filmforgatáshoz. A TEK főigazgató-helyettese a hétfői sajtótájékoztatón elmondta, hogy felvették a kapcsolatot a brit rendőrséggel.

Bodnár Zsolt hangsúlyozta: a fegyvereket a magyar jogrend szerint nem hatástalanították. A sajtótájékoztató után éleslövészeten mutatták be, hogy a fegyverek nem voltak hatástalanítva. A lefoglalt fegyveresládákban lőszert nem találtak a TEK munkatársai – mondta el Hajdu János.

(MTI)

2011. szeptember 21., szerda

Műsorajánló - Hírek - Lánchíd Rádió

Link

>>Lánchíd Rádió


Magyar állampolgár lett az öttusalegenda unokája


Magyar állampolgár lett Benedek Tibor, a világ- és olimpiai bajnok öttusázó, Benedek Gábor unokája, aki az Új-Buda Galériában tette le kedden az esküt, és a XI. kerület polgármesterétől, Hoffmann Tamástól vette át a magyar állampolgárságát igazoló diplomáját.


Széchenyire emlékeztek bécsi szülőházánál

Széchenyi István születésének 220. évfordulójára emlékeztek szülőházánál Bécsben Szőcs Géza kulturális államtitkár és az Országgyűlés háromtagú küldöttsége részvételével.



Így illik egy hidat felköszönteni!


Fotókiállítással és filmvetítéssel kezdődik csütörtökön Párkányban a 10. Hídünnep, amellyel a dél-szlovákiai város és az Esztergom közötti Mária Valéria hidat ünneplik a Duna két partján.


Alkotmánybíróság előtt a sokat vitatott szlovák állampolgársági törvény


Az alkotmánybíróság elé került szerdán a tavaly módosított és új formájában sokat bírált szlovák állampolgársági törvény.



Partiumi, erdélyi turnéra indul a Quimby

Erdélyi és partiumi turnéra készül a Quimby zenekar, a népszerű magyar együttest Marosvásárhelyre, Kolozsvárra, Székelyudvarhelyre és Nagyváradra várják a rajongók.


A független Palesztináért demonstráltak a Terror Háza előtt


A független Palesztina ENSZ általi elismeréséért demonstrált a Palesztin-Magyar Közösség szerda este Budapesten a Terror Háza előtt, az eseményen megjelent Elian Kesvani, a Palesztin Hatóság magyarországi nagykövetségének tanácsosa.


Újabb tanú visszakozott a Budaházy-ügyben


Ismét visszavonta a nyomozás során korábban tett terhelő vallomását egy tanú a terrorcselekmények vádjával zajló Budaházy-ügyben, a Fővárosi Bíróságon szerdán.



Halálos búvárbaleset a Molnár János-barlangban  (?)


Halálos balesetet szenvedett egy kutatóbúvár a II. kerületi Frankel Leó u. 48. szám alatt található, fokozottan védett Molnár János-barlangban szerdán – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája az MTI-vel.


Taxisok „foglalták el” az Ötvenhatosok terét


Több száz taxis gyűlt össze Budapesten, az Ötvenhatosok terén szerda délután, hogy tiltakozzanak a fővárosi taxisokra vonatkozó rendelettervezet kapcsán.


Mérsékelték Tasnádi előzetes letartóztatását


Lakhelyelhagyási tilalomra mérsékelte szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróság Tasnádi Péter előzetes letartóztatását az ellene önbíráskodás és egyéb bűncselekmények miatt májusban indult büntetőperben. A vádlott elleni eljárás bizonyítási szakasza a vége felé tart, így a bíróság szerint indokolt az enyhébb kényszerintézkedés. Tasnádit a határozat ellenére nem akarta elengedni az őt szállító őrség.


„Zavaró hangulatkeltés”: nem lesz nyugdíjelvonás


A kormányszóvivői iroda közlése szerint a jövő évi költségvetés tervezetének sarokszámai között nincsenek olyanok, amelyek bármilyen, nyugdíjelvonásra vonatkozó adatokat alátámasztanának.


Kertész Ákos nem díszpolgár többé, Gergényinek visszavonták a kitüntetéseit


Visszavonta Kertész Ákos író budapesti díszpolgári címét a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén, ahol Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt is megfosztották fővárosi kitüntetéseitől.


Gyurcsány távozása oldhatja föl a patthelyzetet?


Az MSZP történetének legsúlyosabb válságát éli meg. Úgy tűnik, hogy mivel Gyurcsány Ferencnek – mint vezetőnek – lejárt az ideje a pártban, valóban új alakulatot hozhat létre. Az MNO által megkérdezett politológusok szerint patthelyzet van a pártban, ami radikális beavatkozást kíván.


Marad az egykulcsos, arányos adórendszer


A kormánynak „esze ágában sincs” visszatérni a többkulcsos, progresszív adórendszerhez – közölte a miniszterelnök szóvivője, hangsúlyozva: a kabinet az egykulcsos, arányos adórendszer kiteljesítésének útján megy tovább.

Nem egyedi eset a volt kormányfő elleni eljárás


Az európai demokráciákban nem példa nélküli, hogy egy volt kormányfő ellen ügyészségi eljárás indul – mondta szerdán Budapesten Gulyás Gergely, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a Nemzeti Fórum Egyesület Kölcsey Körének konferenciáján. A kormánypárti politikus hozzátette: Gyurcsány Ferenc esetében sincs „okuk feltételezni, hogy itt koncepciós eljárásról van szó”.


Hétfőn megalakulhat az eladósodást vizsgáló bizottság


A korábbi elszámoltatási kormánybiztos, Papcsák Ferenc vezeti azt a parlamenti albizottságot, amely a 2002–2010 közötti lakossági devizaeladósodás okait, valamint az ezzel kapcsolatos, esetleges kormányzati felelősséget vizsgálja majd.


Obama: Eljött a büntetőintézkedések ideje

Eljött az ideje, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa büntetőintézkedéseket hirdessen a szíriai rendszerrel szemben – jelentette ki szerdán New Yorkban Barack Obama amerikai elnök, aki az ENSZ Közgyűlése 66. ülésszakának aznap megnyílt általános vitájában szólalt fel.


Zuhanhat lakott területre az amerikai műhold


Csak nagyon kevés esélye van annak, hogy szárazföldre és azon belül lakott területre zuhanjon annak az amerikai műholdnak valamelyik darabja, amely a következő napokban lép be a bolygó légkörébe - mondta Ferencz Csaba, az ELTE űrkutatási csoportjának vezetője szerdán az MTI-nek.




2011. február 12., szombat

Nagy Gáspár versei

Rating:★★★★★
Category:Books
Genre: History
Author:Nagy Gáspár
http://www.nagygaspar.hu/honlap/index.php/verseskotet/vers/16/758

Verseskötetek - …nem szabad feledNI…! (Versek – 1956 láthatatlan emlékművének talapzatára)

Láthatatlan kőre vésem...

Kannás Alajos emlékének,
aki a forradalom után
a Kormos kövek versciklusával őrizte
‘56 tiszta eszméit és oszthatatlanságát

Egy lengő
lyukas zászló
a később lelőtt ismeretlen
gyönyörű lány kezében...
és Pesten meg Budán
a golyó-csókolta vérző házfalak...
s ahogy – tán utolsónak –
átszöksz az osztrák hóesésbe
mert azok biztos fölkötnek
ha itt maradsz.

És a ruszkik – törökmód –
persze itt maradtak
hiába írtátok tankjukra:
... Пошли домой!
(és mondtátok is: pasli damoj!)
láttad mint terem véreidből
bőven gyáva hóhér
százszámra börtönpribék is
és ha kell: barbár karhatalom
csak azért hogy féltedben
te is meghajolj!

És aztán lett a túlélésre annyi érv
ki ittmaradt ki messzire futott
mert felejteni mindenhol lehet
bár a Világ velünk volt...mégis elbukott!

. .. És közben lepergett annyi szürke év...
de nagynéha kimondtuk addig is: elég
míg ama fényes gyásznapon a nemzet újra
temethette hőseit s mártír miniszterelnökét.

Ajánlás és utóirat

Barátom ki már magad is halott vagy
de kormos köveidben régtől halhatatlan
engedd hogy egy láthatatlan írka-kőre véssem
miképp is szólanék most ‘56 ügyében:

tudva bár hogy szavaimnak nem lesz táboruk
de fájó árulások és zajló testvérháborúk
heveny idején kell kimondanom: cáfolhatatlanul
csak a hősöknek és mártíroknak van igazuk!


(2002)



< vissza …nem szabad feledNI…! (Versek – 1956 láthatatlan emlékművének talapzatára) verseskötethez



2010. december 20., hétfő

Hírek röviden

2006. október: elítélték a vadászpuskások vezetőjét

Elítélte a bíróság a vadászpuskás osztag vezetőjét, aki eltörte egy tüntető ujját 2006. október 23-án.
Vágó László 1 év 8 hónap börtönbüntetést kapott,
3 évre felfüggesztve.

A férfi osztaga az Astoriánál emelte ki a tömegből és bilincselte meg Fábián Gábor sértettet, akit brutálisan bántalmaztak az azonosítószám nélküli rendőrök. A vád szerint a parancsnok odalépett a tüntetőhöz és eltörte az ujját. Vágót a véres tömegoszlatás után alezredessé léptették elő. Később leszerelt, nyugdíjba vonult, és az egyik fővárosi bevásárlóközpontban dolgozott biztonsági őrként.

hírTV

Emelt a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács

(Pressio?!)

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2010. december 21-i hatállyal, 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamat mértékét. Simor András az MNB elnöke délután sajtótájékoztatón ismerteti a döntés indokait.

(FH)


Vissza, amit lehet!


Parragh László: Véget kell vetni a jövedelmek kiáramlásának
Újra kell tárgyalni a privatizációs szerződéseket, s vissza kell szerezni a kilencvenes években elkótyavetyélt állami monopóliumokat. A szabályozórendszer átalakításával újra kell alakítani a jövedelmi viszonyokat, hogy javuljon a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) s minden Magyarországon működő cég versenyképessége, növekedhessen a belső piac – mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Fennmaradhat a földeladási moratórium

A hazánk számára kedvező döntés már megszülethetett, s kihirdetés előtt áll • Három évet nyerünk

A Magyar Nemzet értesülése szerint az Európai Bizottság hétfőn fogja bejelenteni, hogy hozzájárul hazánk külföldiek földvásárlását tiltó szabályozásának újabb hároméves fenntartásához.


Az utolsó MiG-üzlet

Az MSZP-hez húzó Solar Kft. már az oroszokkal levelezik

Még ki sem írták a rendszerváltozás utáni magyar hadiipar egyik legnagyobb összegű tenderét a légierő MiG–29-eseinek értékesítésére, a Magyar Nemzet úgy tudja, már komoly háttértárgyalások kezdődtek a milliárdos üzletben való részvételért.


BKV-sztori a Duna TV-nél

Ókovács Szilveszter ma tesz feljelentést a luxusklinika ügyében


Egy luxus magánklinikával kötöttek nyolcmilliós szerződést Cselényi László volt Duna TV-elnök és az általa kinevezett Szekeres László műszaki és gazdasági igazgató maguk és feleségeik részére. A számlát a tévével fizettették ki – írta a Magyar Nemzet a múlt héten. A társaság egy hónapja kinevezett vezérigazgatója akkor azt ígérte, vizsgálatot indít. Ókovács Szilveszter most válaszolt a lap kérdéseire.


Gyanúsított lett a volt SZDSZ-es polgármester

Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja az főügyészség Weinek Leonárdot, Zugló volt SZDSZ-es polgármesterét – számolt be a köztévé híradója. A nyomozás adatai szerint a volt polgármester 17 milliós kárt okozott.


Kit terhel felelősség az áldatlan állapotokért? (+videó)

Az elszámoltatási kormánybiztoshoz fordul Kaposvár a taszári repülőtér ügyében. Azt szeretnék, ha Budai Gyula kivizsgáltatná az elmúlt nyolc év kormányainak felelősségét a sikertelen hasznosításban. A somogyi megyeszékhely gyanúja szerint az egykor az amerikai hadsereg által használt bázisról sok minden eltűnt, felelős azonban nincs.


Lehullott a tudásközpont két üvegburkolata


Lehullott két, három négyzetméteres üvegburkolati elem szombat éjjel a pécsi tudásközpont épületéről. Senkinek nem esett baja. A baleset feltehetően a nagy hideg miatt történt, Pécsett ugyanis éjjel mínusz 10 foknál is hidegebb volt.


Ferihegy fogságában: szerdáig nem repülnek az utasok? (+videó)

1500 külföldi rekedt Ferihegyen, miután a havazás megbénította a nyugat-európai repülőtereket. Sokan azt az információt kapták, hogy szerdáig nem tudnak elutazni. Bár vasárnap már nem havazott az országban, a fagy miatt a vasúti közlekedésben is voltak fennakadások.


A nyár ellenére 10 centis hó hullott

Ausztrália keleti parti szövetségi államaiban, Új-Dél-Walesben és Victoriában havazott hétfőn, pedig ilyenkor nyár van azon a részen. Az ott élők szerint a térség síelésre alkalmas területein tíz centiméteres a hó, ami teljesen szokatlan.


Bánk bán premier Plácido Domingo vezényletével

A világhírű operaénekes Plácido Domingo vezényletével jövőre bemutatják Erkel Ferenc Bánk bánját a Los Angeles-i operaházban – jelentették be a fővárosban vasárnap azon a tájékoztatón, amelyen részt vett Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és maga a „mester” is. Az operát a magyar kormány támogatásával magyar nyelven adják elő kétszer a 2011/2012-es évadban.


Elhunyt az euró egyik atyja

Hetvenéves korában elhunyt Tommaso Padoa-Schioppa, az euró egyik kitalálója és létrehozója. Az olasz közgazdász és politikus szombat este kapott halálos szívrohamot Rómában, miközben barátaival vacsorázott.


Távozniuk kellene az euróövezetből?

A világ legnagyobb kötvényalapjának kezelője szerint Görögországnak, Írországnak és Portugáliának ki kellene lépnie az euróövezetből. A Pimco európai vezetője azt mondta a német Die Welt hétfői számának adott interjújában, hogy „saját valuta és nagymértékű transzferek nélkül ezek az országok képtelen lesznek megállni a lábukon”.

2010. október 30., szombat

1956: Ötvennégy évig a fiók mélyén őrzött drámai fotók

Méhes Ákos - Kisalföld napilap

http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/

1956_otvennegy_evig_a_fiok_melyen_orzott_dramai_fotok/2186103/

Eddig nem látott felvételek Mosonmagyaróvár leggyászosabb napjának történéseiről, amiket a kórház egyik akkori orvosa készített.


Ötvennégy évig porosodtak valahol azok a máig rejtegetett fotók, amik Mosonmagyaróvár leggyászosabb napjának történéseiről tanúskodnak. Ez idáig ismeretlen képes töredék 1956. október 26-ról: a múzeum előtt vonuló tömegről, majd néhány órával később a kórház udvarán fekvő halottakról.

Az idő múlásával egyre kerülnek elő újabb és újabb megdöbbentő, eddig lappangó felvételek a ma ötvennégy éve történt iszonyatos mosonmagyaróvári sortűzről. Néhány éve a Kisalföld mutatta be Simon József kanonok addig nem publikált felvételeit a békésen vonuló tömegről, majd a sortűz áldozatainak temetése megrendítő pillanatairól. Az atya akkor – elmondása szerint – három tekercs filmet készített, amit azonnal maga hívott elő, majd ötven évig rejtegetett. A tekercsek közül sajnos egy azóta sem került elő. Azon láthatóak lennének a kórházfolyosón és az épületen kívül kiterített halottak.

A Hansági Múzeumnak adta át az inkognitóját őrző orvos. A most előkerült képek viszont ezekről a döbbenetes pillanatokról is tanúskodnak. A fotókat a kórház egyik akkori orvosa készítette, majd őrizte egészen mostanáig. A képek a közelmúltban kerültek a Hansági Múzeum gyűjteményébe. A doktor azonban kilétét még ötvennégy év elteltével sem szerette volna felfedni, Thullner István helytörténésznek azonban mesélt a gyászos nap történéseiről és a felvételek keletkezéséről. Az orvosok beszámolóit a Karolina Kórház 150 éves történetét bemutató kiadvány ’56-os fejezetébe gyűjtötte össze a helytörténész.

A sokáig titkolt fotókon megelevenedik a múlt, az ötvennégy évvel ezelőtti Mosonmagyaróvár. Az orvos amatőr fotósként szinte mindenhová magával vitte fényképezőgépét. Így 1956. október 26-án is vele volt a masina a kórházban.

Mindenki, mindenütt operált. Az első filmkockákon a kórház előtt vonuló, a múzeumnál gyülekező tömeg látszik. Arcok nem láthatók, a fotós csak a kórház elé ment le, innen fényképezte az embereket. Az akkori doktorok elbeszélése szerint ugyanis a vonuló tömeg láttán a kórházban megtiltották, hogy a dolgozók is kimenjenek közéjük. Nem sokkal később, a lövések és robbanások hangjára rossz előérzetük támadt, ezért már elő is készültek a legrosszabbra.

A sortűz sebesültjeivel délelőtt fél 11 tájban jöttek az első járművek. Lovas kocsikon, személyautókon és a határőrség teherautóin hozták a lőtt sebekkel, többnyire súlyosan sérülteket és tették le őket a kórház udvarán. Ezekről a pillanatokról nem készültek felvételek, nem volt ugyanis idő már a fotózásra. A kórház orvosgárdája az első rémület után dr. Zsibóy István igazgató főorvos vezetésével azonnal munkához látott. Elkülönítették a beszállítás alatt meghaltakat, a láthatóan súlyos és a kevésbé súlyos sérülteket. A kórház folyosóján fekvőket homlokukon megjelölték, hogy milyen sürgősségi sorrendben kerüljenek a műtőbe. A főorvos asszisztensei sietve láttak hozzá az ellátásukhoz. Rövidesen csatlakozott a sebészcsoporthoz dr. Székelyhidy László katonaorvos is, aki a műszaki laktanya mentőkocsijával vitt be két sebesült akadémistát. A nagyműtőben két orvos folyamatosan operált, még a kórház belgyógyásza és nőgyógyásza is segédkezett az ellátásban. Nemcsak a nagyműtőben operáltak, hanem az előkészítőben is.  Még a súlyosan beteg dr. Modrovich Emil korábbi tüdőgyógyász főorvos is aktívan bekapcsolódott a sebesültek ellátásába, a kórház valamennyi orvosával és ápolójával együtt.

A lőtt sebeknél megállapították, hogy azok robbanó lövedékektől származnak, ezért ellátásukhoz úgynevezett gázödémaszérumra volt szükségük. Ezt az osztrák egészségügyi szervek juttatták el a határra több más gyógyszerrel együtt. Időközben Győrből is érkezett egy sebészorvos és a legsúlyosabb eseteket rögtönzött ellátás után Győrbe szállították. A kórházban maradtak teljes ellátása csak késő estére fejeződött be. A doktornak ekkor jutott ismét ideje arra, hogy elővegye fényképezőgépét és megörökítse a kórház udvarán fekvő áldozatokat.

A kórház 1956-os iratanyaga eltűnt. A beszámolók szerint a kórház területén meghalt sebesültekről az akkori gondnok pontos névsort is készített, ez azonban más kórházi iratokkal együtt eltűnt. A kórház 1956-os teljes iratanyagát 1957 őszén a győri katonai elhárítás tisztjei teherautóval elvitték. E dokumentumokról semmit sem tudni, de talán ezek is egy komód vagy íróasztal fiókja mélyén várják, hogy több mint fél évszázad elteltével – a doktor fotóihoz hasonlóan – nyilvánosságra kerüljenek, és talán vannak még eddig titkolt felvételek Mosonmagyaróvár leggyászosabb napjának történéseiről.

Az első filmkockákon a kórház előtt vonuló, a múzeumnál gyülekező tömeg látszik, az utolsókon a kórház udvarán fekvő áldozatok.

A beszámolók szerint a kórház területén meghalt sebesültekről az akkori gondnok pontos névsort is készített, ez azonban más kórházi iratokkal együtt eltűnt.

HOZZÁSZÓLÁS

amivarosunk 2010.10.29. 11:36

Ötvenhat elhullajtott levelei Mosonmagyaróváron

Ezek az archív képek már megtekinthetők a Városi Kollégium,Gorkij u. 3. sz.alatti épületében
nyílt Mosonmagyaróvár,1956. című emlékkiállításon.

A képeken kívül további korabeli relikviák ( újságcikkek,levelek,zászlók,stb..) , festmények, tematikus fotógyűjtemények és egy emlékérem gyűjtemény is megtalálható.
A kollégium folyosóján kihelyezett asztalokon végig olvasható A mosonmagyaróvári 1956.október 26-ai sortűz áldozatainak sírjai a mosoni temetőben c. tanulmány is.
A kiállítás a Városi Kollégium.a Hansági Múzeum, az Akadémia, a helyi levéltár, a Mosonmagyaróvári ´56-os Egyesület és magánszemélyek felajánlásaiból került összeállításra.
A kiállítás 2010.november 30-ig,hétköznaponként 8.00 és 20.00 óra között tart nyitva.( 2010.11.01.zárva)
2010.11.02. és 2010.11.05. között, 8.00 és 12.00 óra között látogatható.
További érdelődésre ajánlva a: www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu című weboldal és a
www.youtube.com videomegosztó,ahol varosikollegium feltöltő név alatt letölthetők a kollégium prezentációi.

2010. szeptember 12., vasárnap

Újra kísért az ötvenes évek szelleme(?)


Újra kísért az ötvenes évek szelleme
2010.09.11, 10:20 Nemzeti Hírháló

A 2006-os koncepciós eljárások lebonyolítói miért "érinthetetlenek"?

Alapvető emberjogi elv, a tisztességes eljáráshoz való jog.

Szeptember 10-én dr. Morvai Krisztina EP-képviselő tartotta sajtótájékoztatóval egyidőben még folyt a Fővárosi Bíróságon a tárgyalás az ellen a két rendőr ellen, akiket az ügyészség azzal vádolt, hogy 2006 szeptemberében bántalmazták az őrzésükre bízott, előzőleg a Rákóczi úton bordatörést szenvedett, és a rendőrségre szállított férfit. Sajtó hír lett, hogy I. fokon a bíró felmentette a rendőröket, ami ellen az ügyész, fellebbezéssel élt. A sértett az ítélet indoklása közben rosszul lett, elnézést kért, elhagyta a tárgyalótermet.

Dr. Morvai Krisztina összefüggést lát a 2006 őszén történt tömeges rendőri brutalitások és jogsértések, valamint Budaházyt és a Hunnia csoportot érintő jogsértések között.

Morvai Krisztina a Fővárosi Bíróság épülete előtt kifejtette, és tényekkel támasztotta alá, hogy miért tartja felháborítónak, hogy Budaházy György és vádlott társainak ügyében azok a büntetés-végrehajtási intézmények vezetői hoznak döntéseket, akik a vezetői voltak azoknak az intézményeknek, ahol 2006 őszén tömeges jogsértések történtek, ahol emberek százait bántalmazták és megalázták. Konkrét példaként a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet akkor, és most is hivatalban lévő parancsnokát, Boglyasovszky Csabát említette, aki 2006 őszi események idején végig asszisztált ahhoz, hogyan kínozzák az ártatlan bevitteket, az általa vezetett börtönben.

A képviselő Asszony ismertette, hogy a ma tárgyalt ügyben is elmondták a tanúk, köztük egy teljesen független újságíró is, aki a munkáját végezte szeptember 19-én, amikor a rendőrök elfogták, összeverték és ötvened magával a VIII. kerületi kapitányság udvarán térdepeltették egész éjszaka, rendkívül fájdalmas kötöző bilinccsel hátra bilincselt kézzel 12 óra hosszat. A mosdót sem használhatták, sokan összevizelték magukat, rosszul lettek, voltak akiknek töréseik voltak.

Jogtalan elfogások, bántalmazások voltak. Voltak, akiket a Magyar Rádió udvarán térdepeltettek, vagy máshol. Terpeszállásban, fejet falnak támasztva kellett órák hosszat állniuk. Aki nem bírta, a lábát összerugdosták, valamint gumibottal vagy másként verték őket.

Ezek ellen a megkínzott emberek ellen vádat emeltek, volt ahol az eljárás 9 hónapig folyt.

Kb. 150 ember előzetes letartóztatását rendelték el a Gyorskocsi ill. Markó utcai FBV intézményekben. Mára már jogerős bírói ítéletek és a parlamenti vizsgáló bizottság is kimondja, hogy folyamatos kínzásokban és embertelen, kegyetlen bánásmódban volt része a fogva tartottaknak. A kínzásokon túl vérző fejű, sebesült emberek, köztük nők egy héten át nem tisztálkodhattak.

Ezekben az eljárásokban benne volt a rendőrség, a bíróság, a büntetés végrehajtás. Ennek ellenére sem az ügyészi, sem a bírói, sem a büntetés végrehajtói szervezetben nem volt olyan alapos kivizsgálás, amiben megállapították volna,

- hogy hogyan is történhettek meg ezek a jogsértések,

- kiket terhel ezért felelősség.

- kik adtak utasítást a végrehajtásra,

- kik miért működtek ebben közre a megrendelőkkel.

Hogy kerülhetett sor arra, hogy a bíróságon tömegesen, 150 ember előzetes letartóztatását úgy rendelték el, hogy egy-egy perces meghallgatások voltak, ahol a vádlottak meg sem szólalhattak.

Összevert embereket állítottak a bírók elé, akiktől a bíró meg nem kérdezte, hogy mitől vérzik, mi történt magával, milyen sérülései vannak? Nem mondhatták el, hogy mi történt.

Futószalag-szerűen, megszégyenítve a jogállamiság elvét, semmibe véve a jogszabályokat, koncepciós eljárás keretében juttatták börtönbe az embereket, ahol meg is kínozták őket. 9 hónapon keresztül hosszabbították ezeket, a koncepciós eljárásokat.

Mai napig a felelősséget illetően semmiféle kivizsgálás nem történt meg.

Most Budaházy György és 15 társa, a Hunnia csoport ügyében, ugyanaz az, az ügyészi szervezet jár el, ugyan az, a bírói szervezet hosszabbítgatja az előzetes letartóztatásokat.

Hab a tortán, hogy ugyanaz a büntetés végrehajtási parancsnok dönt olyan kérdésekben, hogy kaphatnak-e laptop-t a vádlottak, hogy a 25.000 oldal vádiratot elolvashassák, vagy megnézhetik-e a rejtett kamerával készített felvételeket.

Alapvető emberjogi elv, a tisztességes eljáráshoz való jog. Joguk van a vádlottaknak az ellenük felhozott bizonyítékokat megismerni.

Vádemelés időszakában van a Hunnia csoport, ami azt jelenti, hogy a vádirathoz fűzhetnének indítványokat. A fogva tartottnak joga megismerni azt, amit ellene felhoznak. Pl. telefon lehallgatás esetében, valóban az ő hangja-e. De ezekben a kérdésekben pl. Szász Endre, Budaházy György esetében az a parancsnok dönt, aki a 2006-os őszi események idején végigasszisztálta, hogyan kínozzák a fogva tartottakat az általa vezetett börtönben.

Dr. Morvai Krisztina EP képviselő kifogásolja, hogy ugyanazok az intézmények - minden nemű kontroll nélkül - vihetik végig most is az eljárásokat. Ugyanazok döntenek büntetés végrehajtói és bírói szinten.

Míg a váci parancsnok a jognak megfelelően járt el, a budapesti parancsnok feljebbvalókhoz fordult, és tett ellene.

Az államnak jobban oda kellene figyelnie az eljárás jogszerűségére.
Letartóztatások, házkutatások voltak hatósági tanuk és jegyzőkönyv nélkül, letámadva a női hozzátartozókat. Nincs biztosíték arra, hogy ilyen körülmények között tettek-e oda hamis bizonyítékokat, mint az ötvenes években Rákosiék idejében. A fogva tartottak azokhoz kerültek, akik 2006-ban is jogsértéseket követtek el. Négy hónapig még a hozzátartozóikat sem láthatták. A sajtónak sem engedtek hozzáférést. Áttörést jelentett Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd bátor interjú felvétele, amit nyilvánosságra hozott.

Teljesen sötét, ötvenes évekbeli ÁVH-s módszerekkel folyik ma egy eljárás, olyan emberek ellen, akik politikai vezetők voltak, akik többszörösen borsot törtek a hatalom orra alá.

Budaházy 2002 - 2010-ig ismert ellenzéki vezető volt, aki 2002-ben demonstációt szervezett az Erzsébet hídon a szavazatok újra számlálásáért, ő volt az, aki a Szabadság téren álló szovjet emlékművet megrongálta, amit 1956-ban a felkelő nép is megtett, az EU-csatlakozás ellen ismert plakáttal agitált. 13 esetben indítottak ellene szabálysértési eljárást.

Megalakította a Hunnia csoportot, akik a Sukoró ügyet elindították, amelyben mára már több vezető politikus érintett, sőt letartóztatásban van.

Morvai Krisztina jogvédő arra kéri a nyilvánosságot, hogy szeptember 13-án, hétfőn, 18 órakor menjenek el a Kossuth térre, ahol emberjogi tüntetés szerveznek. Foglaljanak állást, hogy akarják-e, hogy ma Magyarországon az ötvenes éveket idéző, durva jogsértő módszerekkel ugyanazok a szervek, akik bizonyítottan 2006-ban durva jogsértéseket követtek el a politikai ellenzékkel szemben, büntető eljárásokat folytassanak, és börtönben tarthassanak ellenzéki vezetőket. Aki úgy gondolja, hogy erre a kérdésére NEM a válasz, az jöjjön el, és minél többeket hozzon magával.

Orbán Éva

Budaházy György 2009. június 19-e óta van előzetes letartóztatásban. A Központi Nyomozó Főügyészség Budaházy Györgyöt többek között terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal visszaéléssel, emberölés előkészületével gyanúsítja.
*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Gergényi futólépésben menekült a jogvédők elől


MG - Index 2010. szeptember 3., péntek 19:14

Sietve távozott Országgyűlési bizottsági meghallgatásáról a volt budapesti rendőrfőkapitány, miután a bent töltött három óra alatt szinte minden kérdés alól azzal bújt ki, hogy nem emlékszik a konkrét eseményre, már akkor sem tudott róluk, vagy az adott ügy nem tartozott a hatáskörébe. A felháborodott nemzeti jogvédők a kijáratig kísérték és pocskondiázták.

Az Országgyűlés májusban létrehozott, az előző két kormányciklus idején, de főleg a 2006. őszén történt jogsértéseket vizsgáló albizottsága eddig talán legnagyobb érdeklődéssel várt ülésén Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt hallgatta meg.

A mellébeszélés mestere

A bizottsági ülésen történtekről sokkal könnyebb lenne úgy beszámolni, ha azokat a dolgokat sorolnánk fel, amelyekre Gergényi emlékezik, a volt rendőrfőkapitány emlékezete ugyanis meglehetősen töredékesnek, egyben szelektívnek bizonyult. Elmondása szerint nem emlékezik például a Fővárosi Bíróság által később jogellenesnek ítélt módon feloszlatott vagy eleve nem engedélyezett tüntetésekre, például 2004-ben a Gyurcsány Ferenc házához tervezettre.

A bizottsági ülés alaphangulatát egyből meghatározta, hogy a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás erre reagálva a mellébeszélés mesterének nevezte. A hivatali ideje, 2003. júniusa és 2007. márciusa között gyakran "vasprefektusnak" titulált nyugdíjas rendőrtábornok erre közölte, hogy senkitől sem várható el, hogy 7-8 évvel korábbi eseményekre emlékezzen.


Fotók: Barakonyi Szabolcs

Gaudi-Nagy később le is csapta a labdát, mondván ő pontosan emlékszik a Gesztenyés-kerti tüntetés 2004-es eseményeire, a fideszes Wittner Mária pedig 56-os tárgyalásának részleteivel szórakoztatta Gergényit, a bizottságot és a közönséget.

A kérdések első fele a tévészékház elleni támadás során történt rendőri intézkedéseke irányult. A bizottság nagy elvárásokkal készült a meghallgatásra, mert a korábbi beszámolók alapján úgy tűnt, Gergényi kezében futottak össze a szálak.

Épp csak ott volt és koordinált

Mi sem állt azonban távolabb a valóságtól, vagy legalábbis attól, ahogy az események a vasprefektus fejében rögzültek. Gergényi ugyanis csupán a BRFK irányítása alatt álló erőkért volt felelős, azok azonban gyengén felszereltek és kiképzetlenek voltak.

Azonban erről sem ő, hanem, mint mondta, az elődei tehettek. A rebiszes kommandósok bevetését hiányoló kérdésre azzal válaszolt, hogy az az országos rendőrfőkapitány (jogkörét gyakorló Szabadfi Árpád rendőr tábornok) hatáskörébe tartozott, ahogy arról sem ő tehet, hogy szintén gyengén felszerelt és képzetlen vidéki rendőröket rendeltek Budapestre.

A helyszíni események irányítása ugyanakkor a biztosításparancsnok Lapid Lajos feladata volt, így Gergényi, miként a válaszaiból leszűrhető volt, kettejük között, pusztán egyfajta koordinátori szerepre volt kárhoztatva.

Mindennek az oka az volt, hogy a rendőrség békés demonstrációra készült, az ellenkezőjére nem érkezett információ, és - miként a meghallgatáson kiderült - senkinek nem jutott eszébe, hogy az őszödi beszéd miatt felpaprikázott hangulatú tömeg esetleg a megszokottnál erőszakosabb kedvében lehet.

Gergényi annyira nem volt képben, hogy az irányítási ponton arról sem értesült, hogy a tévészékház épülete nincs körülvéve, hátul politikusok és sérült rendőrök távoztak, így az épületet védő rendőrök megerősítése, utánpótlása belülről is megoldható lett volna. A másnapi, a miniszterelnökkel történt találkozóról is csak homályos emlékei voltak, mire a vendégként jelen lévő Morvai Krisztina meg is jegyezte, hogy Gergényinek nyilván számos miniszterelnök ismerőse van, ha ennyire sekély nyomot hagytak benne a történtek.
Módfelett sajnálatos

A volt főkapitányt a rákövetkező napok rendőri túlkapásainak és az indokolatlan őrizetbe vételeknek a híre is váratlanul érte, holott arról jogerős bírósági ítéletek is születtek. A Magyar Rádió udvarán előállított és megvert, megalázott tüntetőkről sem tudott.

Így lett a meghallgatás fénypontja, amikor az egyik áldozat is szót kapott, és néhány tőmondatban ismertette a meglehetősen brutális eljárást, melynek részese illetve szemtanúja volt. Gergényi erre azt válaszolta, hogy "amennyiben mindez igaz", azt módfelett sajnálatosnak tartja.


Hasonlóan izgalmas perceket hozott az utcákon intézkedő rendőrök beazonosíthatóságáról folytatott vita. Gergényi akkori magyarázata szerint a rendőrökről leesett az azonosító, amit Wittner Mária utólag is erősen kifogásolt. Talán ez volt az egyetlen eset, amikor a vasprefektus elismerte, hogy nyilatkozatával hibázhatott, ám ezt azzal magyarázta, hogy akkor már három napja nem aludt.

Egy zavart mosoly

A másik kibúvó az volt, hogy a rebiszes különleges erők egyenruhája nem BRFK-hatáskör. Gaudi-Nagy Gergényi orra elé tartotta az Index Túlkapások c. könyvét, benne egy símaszkos-vadászpuskás illető fotójával, hogy szerinte az illető rendőr-e.

Gergényi habozott, majd közölte, hogy nem tudja. Gaudi-Nagy a válaszában megnyugtatta, hogy az illető bizony rendőr, majd feltette a logikus kérdést: ha a budapesti rendőrfőkapitány számára ez nem könnyen eldönthető, vajon az utca emberének honnan kéne tudnia?

A volt főrendőrkapitány a kerületi kapitányságok fogdáin történt jogsértésekről sem értesült, holott azok a BRFK felügyelete tartoznak, az elmaradt belső vizsgálatok és felelősségre vonások ügyét pedig szintén azzal intézte el, hogy nem emlékezhet mindenre ennyi év távlatából. Mint utóbb kiderült, arról sem tudott, hogy az őrizetbe vett tüntetők ellen indított büntetőeljárások több mint 94 százalékát megszüntették.

Futólépés haza

Morvai Krisztinának arra a kérdésére, hogy ha ennyire nem volt hatással az eseményekre, nem kellett volna-e visszautasítania a Demszky Gábortól kapott Pro Urbe kitüntetését, Gergényi csak zavartan mosolygott.


Mint kiderült, Gergényi arról sem tudott, hogy miként arról Bencze József, az időközben kinevezett országos rendőrfőkapitány Takács Albert ombudsmannak írt levelében beszámolt, eljárást indított Gergényi ellen elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétsége miatt. Mivel az eljárásról tudnia kellett, vagy Bencze állított valótlant, vagy Gergényi nem mondott igazat.

A meghallgatás végén több, a Kossuth téri tüntetésekről ismert aktivista is "szégyellje magát", "úgysem mer a szemembe nézni", "gazember" és hasonló kiáltásokkal kergette a teremből kifelé majd a lépcsőn a kijárat felé a futólépésben távozó vasprefektust.

Pintér nem nyilatkozik Gergényi felelősségéről

2010. augusztus 31. 13:06 mandiner.hu

Pintér Sándor nem nyilatkozott a Gergényi Péter és a rendőri vezetés felelősségét vizsgáló ORFK-jelentésről. A 2006. őszi eseményeket vizsgáló iratról a Magyar Nemzet keddi száma adott hírt.
"Orbán Viktor miniszterelnök Balsai Istvánt bízta meg a 2006-os rendőri brutalitások és túlkapások kormányzati kivizsgálásával, ezért minden ilyen kérdésben őt kell keresni" - nyilatkozta a belügyminiszter. Pintér Sándor nem kívánt reagálni a most előkerült, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány felelősségét is felvető jelentésre, amely a 2006. őszi rendőri atrocitásokat vizsgálta.

A jelentés, amelyről a Magyar Nemzet keddi száma adott hírt, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) fegyelmi osztályán készült.



Igen tisztelt Gergényi Péter!

Kérem, nézze meg az alábbi rövid filmet és olvassa el a két angol nyelvű levelet is.

Itt most csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy az a rendőrség, amelyik egy semmi ellenállást nem tanúsító 66 éves emberrel szemben így viselkedik, az nem lehet egy demokratikus jogállam rendőrsége. Az csak egy cinikus tolvajbanda gátlástalan, minden aljasságra és brutalitásra képes testőrsége lehet. Ahogy az Ön emberei velem szemben viselkedtek, az inkább vesztüket érző sarokbaszorított veszett patkányok viselkedésére jellemző. Madarat tolláról, embert barátjáról, egy ország kormányát rendőrsége viselkedéséről lehet felismerni.

Egyébként pedig a közmondás szerint: "fejétől bűzlik a hal".

Lévay Atilla
http://index.hu/politika/belfold/2006/elkurtuk/videok/?vid=okt23_kamikaze

Rendőri brutalitás: Felmentettek két fakabátot


2010. szeptember 10. 17:48 Hunhír.info

Bizonyítottság hiánya miatt felmentette a Fővárosi Bíróság (FB) pénteken azt a két rendőrt, akiket az ügyészség azzal vádolt meg, hogy 2006 szeptemberében bántalmazták az őrzésükre bízott, az előzőleg a budapesti Rákóczi úton bordatörést szenvedett és a rendőrségre szállított férfit.

Elsőfokú ítéletében a bíróság egyetértett azzal, amit a rendőrök védője előadott a perbeszédében, vagyis kimondta: a sértettet két vagy három rendőr bántalmazta, de azt kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak követték volna el a bűncselekményt.

A bíró utalt az ellentmondásos tanúvallomásokra, amelyekből indoklása szerint nem lehet pontosan meghatározni, mi történt, mert nagyon sok volt az eltérő momentum ezek között. Mind időben, mind a bántalmazás formáját tekintve más-más hangzott el a tanúk részéről. Például másként emlékeztek a helyszínre, az előállítottak számára, a rendőrök számára, ruházatára és nemére.

Külön kitért a bíró arra is, hogy az eljárás során több olyan tanúvallomást is hallhattak, amelyek nem egyeztek a sértett által elmondottakkal. Példaként említette, hogy volt olyan tanúvallomás, amelyben a nyilatkozó a bántalmazók számát több személyben jelölte meg, mint maga a sértett. Ezeket az állításokat a sértett mindig pontosította, így a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nincs oka kételkedni a sértett szavahihetőségében és ez alapján leszögezte azt is, hogy a sértettet nem a bosszúvágy hajtotta, amikor a rendőrökre vallott.

Mindezt a - tárgyaláson végig orvosi maszkot viselő - sértett nem hallotta, mert az indoklás közben felállt, elnézést kért, majd rosszullétre hivatkozva távozott a tárgyalóteremből.

A két rendőrt azért vonták eljárás alá, mert a vád szerint egy, a Rákóczi útról előállított, akkor már súlyosan sérült férfit bántalmaztak a VIII. kerületi rendőrkapitányságon. A vádhatóság képviselője ezért azt kérte, hogy a két rendőrt hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége és védekezésre képtelen személlyel szemben elkövetett súlyos testi sértés kísérletének bűntette miatt mondja ki bűnösnek a bíróság.

Az ítélet nem jogerős, mert bár a vádlottak és védőik tudomásul vették a döntést, az ügyészség képviselője a bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért fellebbezett. Így a per a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.

A 2006-os vérengzésekért felelős politikusok arcátlanul üzengetnek...

 ...az eseményeket vizsgáló parlamenti albizottságnak
Kuruc.info 2010-09-12. 09:35

Már eleve az megdöbbentő, hogy egy ilyen ítélethozatalra került sor, ráadásul a vádirat elkészítését követő 2 és fél évvel, a tragikus esemény után közel 4 évvel.

Az ügy sértettje, Attila egy békés, bejelentett rendezvény után élettársával tartott hazafelé a budapesti Rákóczi úton 2006. szeptember 19-én éjfél körül, amikor az őszödi hazugságbeszéd miatt felbőszült tüntetők ellen utcára kivezényelt, az MTV székházostrom elvesztése miatt felajzott és bosszúvágytól fűtött rendőri erők sorfalába ütköztek.

Annak ellenére, hogy Attila semmilyen tevőleges ellenállást, vagy provokatív magatartást nem tanúsított (csupán a közelben található lakásához való jutás lehetősége felől érdeklődött), a helyszínen intézkedő rohamosztagosok felszólítás nélkül rátámadtak, a földre teperték, majd tonfával és rúgásokkal brutálisan bántalmazták, amelynek következtében - a számos felületi zúzódás és sérülés mellett - bordatörést szenvedett.

A sértettet ügyvédként képviseltem ebben a bírósági eljárásban (az MTI-nek ez nem volt hírértékű), csakúgy mint számos más károsultat és koncepciós eljárásban meghurcoltat, akik szintén a 2006 őszi rendőrterror áldozatai lettek.

Tagja és alelnöke vagyok egyúttal a Jobbik országgyűlési képviselőjeként a 2002 és 2010 közötti időszakban, de különösen 2006 őszén az állami szervek által elkövetett alapjogsértéseket kivizsgáló országgyűlési albizottságnak (a munkában - Morvai Krisztina jogvédő, EP képviselő is aktívan részt vesz), ahol már hetek óta zajlanak a rengeteg meglepő részletre fényt derítő meghallgatások.

A következő meghallgatásra szeptember 17-én, az őszödi hazugságbeszéd kiszivárogtatásának 4. évfordulóján kerül sor: Bene László akkori országos rendőrfőkapitány és Such György volt rádió elnök kerültek ismételt idézésre, több más személy (két rendőrtiszt és egy kilőtt szemű áldozat) mellett.

A rendőröktől elszenvedett verés miatt szinte eszméletét vesztett sérültet a helyszínre érkező mentősök kiszabadították a készenléti rendőrök kezei közül, de őt sürgősségi ellátását követően a rendőrök kiráncigálták a mentőből. Ezután a sértettet az ismeretlen rendőr tettesek járőrkocsiba tuszkolták (ennek során további sérülést szenvedett), majd a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra szállították, ahol az udvaron több sorstársával együtt ismételten kegyetlen bántalmazásnak vetették alá, és ott közel 4 órán át orvosi ellátást sem kapott, bár tudtak a bordatöréséről.

Az ítélet ellenében megállapítható álláspontom szerint, hogy a büntetőeljárás során foganatosított sértetti és tanúmeghallgatások (két tanú egyértelműen beazonosította a vádlottakat) kétséget kizáró módon alátámasztották, hogy a vádlottak hosszú perceken át megütötték, pofozták, rugdosták a már súlyosan sérült áldozatukat, annak mellkasára térdelve, illetve meztelen lábfejét taposva órákon keresztül kínozták, emberi méltóságában megalázták. Az ügyben az áldozat bántalmazását végignéző sorstársai tettek feljelentést, hogy tanúvallomásukkal hozzájáruljanak az igazság feltárásához. Attila a rendőröket határozottan felismerte a nyomozás során és ma is határozottan emlékszik arcukra, mert mint mondta, soha nem felejti el bántalmazóinak ábrázatát. A vádlottak és meghallgatott rendőr tanúk ismét fedezték egymást, falaztak és több esetben egyértelműen hazudtak a bíróság előtt. A fogdaudvaron előállítottakat őrző rendőrök közül volt aki azt mondta: mindenki ülhetett, ezzel szemben a tárgyaláson jelen levő öt volt előállított (köztük az MTI egyik tudosítója) egybehangzóan állította: mindenkinek térdelni kellett a falnak fordulva műanyag gyorskötözővel hátrabilincselt kézzel, aki erre képtelen volt azt megverték, megrugdosták, falhoz lökték. Sértett a súlyos sérülése miatt nem tudta teljesíteni a kínzást megvalósító parancsot és orvosi ellátást követelt, ezért támadtak rá különön kegyetlenséggel a rendőrök. Az egykori előállítottak azt is cáfolták, hogy őket kérésre folyamatosan vitték volna ki vécére, ezzel szemben azt mondták nekik csináljanak maguk alá. Kijelentették: a rendőrök állításával ellentétben - bár kértek - vizet sem kaptak órákon át.

Orvosi ellátásra közel 20 előállított szorult, ennek ellenére azt számukra csak hosszú órák elteltével biztosították, ezért az őrzésüket ellátó rendőrök megalapozottan gyanúsíthatóak a Btk. 172. § (1) és (3) bekezdéseibe ütköző segítségnyújtás elmulasztása bűntett elkövetésével. Többször kértem a tárgyaláson a bíróságot és az ügyészséget, hogy a nyilvánvaló bűncselekmény miatt haladéktalanul tegyenek feljelentést a rendőrökkel szemben, erre eddig tudomásom szerint nem került sor.

Az ítélet szomorúan példázza, hogy a 2006 őszi tömeges rendőri brutalitás felelőseinek számonkéréséhez alapvető szemléletváltásra van szükség az ügyészségek és bíróságok részéről, és egyúttal elementáris erővel veti fel az igényt az elmaradhatatlan igazságtétel és elszámoltatás iránt a 2002 és 2010 közötti időszakban az állami szervek, a karhatalmi erők által elkövetett törvénytelenségek elkövetőinek felelősségre vonása érdekében.

A jogvédők és áldozatok erőfeszítései ellenére a több száz bűncselekmény miatt eddig csupán néhány kisrendőrt ítéltek el - csak egyet letöltendő börtönbüntetésre -, a vérengzésekért felelős rendőrparancsnokok és politikusok még szabadlábon vannak (sőt utóbbiak még arcátlan módon üzengetnek az eseményeket vizsgáló parlamenti albizottságnak és távollétükkel tüntetnek), a véres akciókat végrehajtó rendőri állomány, a 2006 szeptember 19-ét követően futószalagon 150 embert jogtalanul előzetes letartóztatásba helyező és számos koncepciós pert elítélésig végigfolytató bírók, a rendőrterror miatti felelősségre vonás érdekében mindent el nem követő, a jogtalan előzetesére indítványt tevő, illetve koncepciós perekben vádat képviselő ügyészek, az előzetesbe helyezett tüntetőket sanyargató fegyőrök pedig mai napig is helyükön vannak.

Amíg a 2006 őszi megtorlásokért felelősöket el nem számoltatják és felelősségre nem vonják, nem lehet érdemi változásról beszélni. Szégyenletes, hogy a testileg-lelkileg szinte megrokkant sértettnek a kegyetlen bántalmazás miatt eddig csupán 400 ezer forint kártérítést fizettek a rendőri szervek. Örömteli ugyanakkor, hogy a nemzeti jogvédők és a Jobbik által is szorgalmazott jóvátételről az Országgyűlés után nemrég a Kormány is határozott, ennek megfelelően az ilyen és ehhez hasonló sorsú károsultakat az állam saját vállalása szerint idén október 23-ig kártalanítja.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei korábban már számos 2006 őszi károsultnak csikartak ki kártérítést joggyakorlatot döntően befolyásoló jogerős ítéletek és egyezségkötés útján, illetve több tucat, megtorlások során büntető- és szabálysértési eljárás alá vont civil védelmét látták el sikeresen.

Budapest, 2010. szeptember 11.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Programajánló (vasárnap-hétfő) program beírás: www.minden-ami-magyar.hu/prg/
1. 09-13, 18:00 "Összefogás Budaházyért"- tüntetés a Kossuth téren

Valótlan kiadványokat terjeszt a Fidesz a Jobbikról (dokumentumokkal és videóval)
2010-09-10 16:27 barikád.hu

A Jobbik aktivistái kérdőre vonták azt az aktivistát, aki Felsőzsolca cigányok lakta részén osztogatott szórólapokat, amely a Jobbikról és a párt támogatta Tóth Lajos független polgármesterről állít valótlanságokat. Az aktivista elmondta, tevékenységét a Fidesz polgármesterjelöltje Orosz Csaba pénzelte. A szórólapterjesztő kijelentését írásba adta, amelyet eredeti formájába cikkünkben olvashat. Egyed Zsolt a Jobbik borsodi országgyűlési képviselője kijelentette, pártja feljelentést tett az ügy miatt. Nem ez az első eset, hogy a Fidesz lejárató kampányt indított a radikális párttal szemben. Bírósági ügy indult egy korábban Kiskunlacházán és Gyálon terjesztett lejárató anyag miatt is.

Egyed Zsolt a Jobbik borsodi országgyűlési képviselője sajtótájékoztatón jelentette, be hogy Felsőzsolca fideszes polgármesterjelöltje a radikális pártot és függetlenként induló támogatott polgármesterjelöltjüket Tóth Lajost lejárató szórólapok terjesztését pénzeli. A Jobbik politikusa elmondta, csütörtökön, Felsőzsolca cigányok lakta részén terjesztették a hazugságokat tartalmazó kiadványt.

Egyed Zsolt elmondta, a szórólapokon azt állították, hogy a Jobbik el szeretné üldözni a cigányokat, valamint szögesdróttal körbevett táborokba zárná a gyermekeiket. A politikus kijelentette, a Jobbik a Borsod megyei közgyűlésben éppen arra törekszik majd, hogy a társadalom megbecsült tagjaiként kezelje a becsülettel dolgozó, gyerekeiket iskolába járató cigány családokat. Ám a bűnözőkkel szemben a párt továbbra is kőkemény fellépést ígér. A Jobbik aktivistái kérdőre vonták a szórólapokat terjesztő hölgyet, aki írásban nyilatkozott arról, hogy tevékenységét Orosz Csaba fideszes polgármesterjelölt pénzelte. Utasításba kapta azt is, hogy a kiadványt a település kimondottan a cigányok lakta részein osztogassa. Egyed Zsolt hozzátette feljelentést tettek az eset miatt, emellett jelezte pártja ragaszkodik a becsületes úthoz, ajánlószelvényeit is tisztességesen gyűjtötte.

Az ügyben a barikad.hu megkereste Csöbör Katalint a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjét. Emlékezetes, hogy a képviselőasszony állította korábban Vona Gáborról, amikor a Jobbik pártelnöke a természeti csapások után az érintett településekre, többek között Felsőzsolcára is ellátogatott, hogy a radikális párt vezetője nem járt a helyszínen. Kijelentése derültséget okozott a parlamentbe és magát egyben nevetségessé tett, ugyanis fotók és a helyi beszámolók valamint videófelvételek is igazolták az országjárást. Csöbör Katalin eddig még nem nyilatkozott az ügyben. Szerettük volna megtudni, tudott-e a szórólapok terjesztéséről, adott-e ezekre megbízást, vagy indít-e etikai vizsgálatot Orosz Csaba ellen az ügy miatt.

Korábban Gyálon és Kiskunlacházán terjesztettek valótlanságokat állító kiadványt, amelynek ügyében a bírósági eljárás jelenleg is tart. A hazugságokat állító újságban, amelyet szintén a Fidesz aktivistái terjesztettek, azzal vádolták a pártot, hogy polgárháborúba sodorja az országot, azáltal, hogy a Gárda kezébe fegyvert ad.

Ezzel szemben köztudott, hogy a Gárdának nincsenek fegyverei, bűncselekményt sem követett el, ehelyett adományokat juttatott el rászorulóknak számtalan esetben és segített az árvízvédelmi munkákban.
A kiadvány egymillió munkahelyet, adócsökkentést vagy a radikálisok okozta értelmetlen veszekedést ajánlotta fel választható lehetőségként.

Mostanra kiderült az egymillió munkahely még jó ideig várat magára, az adócsökkentés sem úgy valósult meg, ahogy az az átlagemberek életkörülményeit jobbá teheti.

Ehelyett, viszont a Jobbik bebizonyította, hogy programját nem lehet megkerülni. Bizonyítja ezt a Trianon emléknap és a határon túli magyarságot érintő kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása. A Fidesz-szel szemben a Jobbik viszont megváltoztatná a pazarló segélyezési rendszert és a tényleges közbiztonság megteremtését követeli.

A kiadvány szól, hogy a Jobbik akadályozná az ország nyugalmának helyreállítását.

Ehelyett a Jobbik a nyugalom helyreállításáért dolgozik, éppen ezért követeli a szocialista-liberális kormányok országrontó politikáját folytató politikusainak felelősségre vonását. Köztük Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököket. Valamint elszámoltatást követel a 2006-ban elkövetett rendőrterror felelőseinek ügyében is.

A kiadvány miatt már korábban feljelentést tett a Jobbik a bíróságon az ügy jelenleg is folyamatban van.


2010. május 24., hétfő

MSZP-s „nem” a túlkapások áldozatainak kárpótlására

A héten szavazhat az Országgyűlés arról a Fidesz által benyújtott határozati javaslatról, amelynek elfogadása után az állam kártérítést fizetne az augusztus 20-i vihar és a 2006-os rendőri túlkapások áldozatainak. A parlamenti pártok közül egyedül az MSZP utasítja el a jóvátételt, amelyre azok is jogosultak lennének, akik ügyében azért nem emelt vádat az ügyészség, mert az őket bántalmazó rendőröket nem tudta azonosítani.

Az üzletkötőként- és áruszállítóként dolgozó Fábián Gábor maradandó sérülést szenvedett, azóta nincs állandó munkahelye. Három és fél év elteltével tudta meg, hogy ujját az egyik vadászpuskás, szemkilövős osztag parancsnoka törte el az ügyészség szerint. Vágó László azóta leszerelt, a nyugalmazott rendőr alezredes ellen a közelmúltban emelt vádat az ügyészség. Fábián Gábornak peren kívüli egyezséget kínált a rendőrség, amit elutasított.

- Kártérítési peremben jelen pillanatban még semmilyen előrelépést nem tudtunk elérni. Annyi történt, hogy tavaly februárban a rendőrség fölajánlott 2 millió forintot az ügyben, holott azt tudni kell, hogy a kárigényünk 8 millió forint volt a maradandó sérülésem miatt – mondta Fábián Gábor.

7 milliót osztott szét a „Ne Féljetek!” Alapítvány

A rendőri túlkapások áldozatain az elmúlt években alapítványok próbáltak segíteni. Az ismert közéleti személyiségek által létrehozott „Ne Féljetek!” Alapítvány 7 millió forintot osztott szét. A civil szervezet mára befejezte működését.

- 2008-ban illetve 2009-ben sok-sok per indult, és már néhány be is fejeződött, ami rendezte a más károsultak anyagi igényeit, tehát ez az alapítvány elsősorban erre az egy-másfél-két évre volt szánva, úgy gondoljuk mi, a kuratórium tagjai, hogy sikeresen befejezte a küldetését – mondta a hírTV-nek az alapítvány kuratóriumi tagja, Magyar István.

Nem lehet meg nem történtté tenni, csak enyhíteni

Az új Országgyűlés - bizonyos megkötésekkel - kártérítésre kötelezné a kormányt a 2006-os rendőri túlkapásokért. Jóvátételt csak azoknak fizetnének, akiknek a bíróság nem ítélt meg kártérítést, vagy nem fogadták el a peren kívüli egyezséget. Jogosultak lennének továbbá a kártérítésre azok is, akik ugyan nem pereltek, de a rendőrök által elkövetett bűncselekményről ügyészségi határozat van. E kitétel alapján részesülhetnek jóvátételben azok, akik ügyében azért nem emelt vádat az ügyészség, mert nem tudta azonosítani a túlkapást elkövető rendőrt.

- Az áldozatok esetében az okozott sebek keletkezésének körülményeit nem lehet meg nem történtté tenni, de begyógyítani, vagy legalább enyhíteni igen. A demokratikus jogállam becsületén esett szégyenfolt sem mosható már le úgy, mintha azt a rendszerváltozást követően sohasem mocskolták volna be, de az államnak jogi és erkölcsi kötelessége jóvátenni az áldozatoknak mindazt, ami jogszerűen lehetséges – jelentette ki az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság fideszes alelnöke, Gulyás Gergely.

Szocialista sajnálkozás és elutasítás

Az MSZP vezérszónoka sajnálkozott a parlamenti vitában, majd elutasította az állami jóvátételt.

- Országgyűlési határozattal beavatkozni folyamatban lévő akár polgári, akár büntetőügyekbe a független bíróság eljárását befolyásoló, nyomásgyakorló eszköz lehet és ez a határozat magában hordozza ennek lehetőségét – mondta az MSZP országgyűlési képviselője, Steiner Pál.

A radikális párt kiegészítené a javaslatot

Az LMP és a Jobbik támogatja a Fidesz-KDNP javaslatát, de a radikális párt ki is egészítené az indítványt.

- Mindenképp szeretném a kormánytöbbség figyelmébe ajánlani, hogy el kell gondolkodni a közkegyelem lehetőségéről azok esetében, akik összeütközésekben, olyan eljárásokban kerültek jogerősen elítélésre, amely eljárásokra nyugodtan mondható a koncepciós jelleg – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A Fidesz-KDNP határozati javaslata azonban egyértelmű különbséget tesz tüntető és rendbontó között, amikor úgy fogalmaz, állami kártérítésre nem jogosult olyan személy, akinek büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben állapította meg a bíróság.

(hírTV)

2010. május 16., vasárnap

Magyar Hírlap: Kő vagy kenyér?

Bővebben a mai Magyar Hírlapban

2006. október 23. az elmúlt húsz év történelmének legérzékenyebb dátuma

Még nem tárult fel a 2006. október 23-i terror minden részlete, még nem fogta be a keresőfény a felelősöket. Meglepően nehézkesen haladtak eddig a vétkes rendőrökkel kapcsolatos eljárások, kevés elszámoltatás történt eddig. Az események legdurvább részletei sokkolták a hazai közvéleményt, az pedig különösen nagy megdöbbenést keltett, hogy a rohamrendőrség megvert egy papot, Vértesaljai László jezsuita szerzetest. Vele beszélgettünk el most, amikor reflektorfénybe került az akkori események vizsgálatának és a felelősök elszámoltatásának kérdése.

Vértesaljai László börtönről, bosszúról hallani sem akar. Csak azt szeretné, ha győzedelmeskedne az igazság

– Ki lehet szállni abból a sötét galaxisból, amelyet 2006. október 23. jelent?

– Nem, így nyilvánvalóan nem. Őszinte és komoly szembenézés nélkül nem lehet továbblépni rajta.
A most beígért tárgyilagos megméretés és a felelősségre vonás azért is lenne fontos, mert annak az ősznek máig ható drámai következményei vannak. Nemrég temettem el azt a férfit, akit az eseményekben gumilövedékkel nyakon lőttek. Bárhogy is igyekeztek az orvosok, az a lőtt sebesülés olyan szövődményekkel járt, amelyekbe három és fél év után belehalt. Így ő lett a rendőrterror első halálos áldozata.

– Hol dördült el a lövés?

– A férfi 23-án a Deák téri metrómegállóból jött ki, amikor a rendőrök közvetlen közelről rálőttek. A manduláját találták el. Nyílt, tátongó seb, vérveszteség…

– Önt megverték, és ami talán még rosszabb, meg is alázták a rendőrök 2006. október 23-án. Szeretné börtönben látni a tetteseket?

– Nem. Egyébként sem tudom, hogy kik voltak azok, mert nem láttam az arcukat, csak a szemük villogott a maszkból. Behegedtek a lelki sebeim, ám úgy érzem, Isten nem hiába engedte meg nekem, hogy ott legyek, és részesüljek abban, ami a többieket is sújtotta.

– Idézzük fel röviden, mi is történt önnel akkor!

– Amikor véget ért a Fidesz-nagygyűlés az Astoriánál, a résztvevők ünnepélyes és emelkedett lelkiállapotban indultak hazafelé, akárcsak én is. Beszélgetve, sétálva haladtunk, semmit sem sejtve arról a támadásról, amely pillanatok alatt kibontakozott. Erre a békés tömegre rontott rá tervszerűen és szervezetten a rendőrség. Először a falnak szorították a megfutamodó embereket, majd a földre lökték és ütötték, rúgták őket, köztük engem is. Ekkor mentem oda a rendőrök sorfalához, kezemben a zászlóval, amolyan egyházi parlamenterként. Kerestem az elöljárójukat, el akartam mondani neki, hogy semmi agressziót sem követtek el azok az emberek, akiket megvertek, és akiket most könnygázgránáttal akarnak szétzavarni. Parancsszóra a sorfaluk mögé rántottak, lelöktek a földre, s ott rugdostak. Becsukott szemmel, összekuporodva védtem magam, arcom a zászlóm fehér gyolcsán feküdt. Amikor észrevettem, hogy rendőrbakancs tapossa az arcom mellett a zászlót, felüvöltöttem, hogy nem! Újabb parancsszóra abbahagyták a bántalmazást, felhúztak a földről, majd fotóst hívtak. Közben minden elrendeződött, ők rendben álltak, fegyelmezett rendőrökként, én pedig meglehetősen szerencsétlenül nézhettem ki. Tehát valóban, volt olyan pillanat, amikor nem bántottak, s ezt akár igazolni is tudják egy fotóval.

– Visszataszító!

– Három és fél év távlatából ma is érthetetlen számomra, hogy a rendőrök minden parancsot végre­haj­tottak. Azokat is, amelyek nyil­ván­valóan ellenkeztek a lelkiisme­retükkel. Voltam katona, kétszer is. És végiggondoltam, mit jelent parancsra cselekedni. Ám kész volt bennem a döntés, hogy éles lövedékkel semmilyen parancsra sem lőnék emberre. Végül is nem tett próbára a Mindenható.

– Mi lett a sorsa azoknak a beadványoknak és kereseteknek, amelyeket az ügyben tett?

– Három kérdésben éltem panasszal. Az egyik a megveretésem volt, a másik a zászló megszentségtelenítése, a harmadik pedig a gyülekezési jogom és a szabad véleménynyilvánításom megtagadása. Az első kettőt tanúk hiányában elvetették. Ez nem volt meglepő. A harmadik kérdésben azonban nagyon is voltak tanúk és dokumentációk. Három nappal az említett események után a Mária utcai Jézus Szíve-templomunk előtti téren akart velem interjút készíteni a Hír Tv és a lengyel Tv Polska. Először a kerületi közterület-felügyelet emberi akarták megakadályozni a felvételt, majd pillanatok alatt kiszálltak a rendőrök, és ők már tettlegesen, a kamerát befogva gátolták meg az
interjút. Nyilvánvalóan törvénysér-tés történt, mert a magyar alkotmány garantálja a szabad véleménynyilvánítást. Utólag értesültem róla, hogy a VIII. kerületi önkormányzat egyik rendelete engedélyhez kötötte a közterületen történő interjúkészítést. Ez a rendelet merőben ellentétes az alapvető emberi jogokkal és az alkotmánnyal, azóta el is törölték. Mégis elgondoltató, hogy az SZDSZ-es Csécsei Béla polgármester vezetésével s természetesen a szabadság nevében, egyszerűen fölülírták az alkotmányt. Miféle liberalizmus ez?

– Föladta a harcot?

– Dehogyis! Pótmagánváddal éltem. És lássunk csodát! Három és fél év után, most, 2010. április 30-án megtartották az első tárgyalást, de az is mindössze pár percig tartott. Kiderült, hogy ügyrendi hiba történt, a nyomozó ügyészség rossz fórumra küldte az anyagomat, a Pesti Központi Bírósághoz a Fővárosi Bíróság helyett. Nem vennék rá mérget, hogy ez a véletlen műve.

– Mit szóltak az ügyéhez az egyházi elöljárói?

- Rögtön a 2006-os októberi esemény után a rendi elöljáróm írásban fejezte ki szolidaritását velem, és ezt a levelet eljuttatta az MTI-hez.

– Annak az októberi napnak van más pap áldozata is.

– Arról nem tudok, hogy velük is nyíltan szolidaritást vállaltak volna elöljáróik. Ellenben az utca népe, az egyszerű emberek annál inkább kimutatják együttérzésüket, még most is, sok év távlatából. Kezet szorítanak velem, a taxis nem engedi, hogy kifizessem a számlát, de nem engedi egy virágárus házaspár sem, „leverték már azt magán”. Fura lehet, amit mondok, de átéltem a megvert és megalázott ember méltóságát.

– Adott valami nevet annak, ami 2006. október 23-án történt?

– Igen, ez nemzetgyalázás volt. Minden részletében. Ördögi módon fordították a rendőrséget saját népe felé, én magam pedig úgy érzem, hogy személyemben tízmillió magyart löktek a földre, és rugdostak meg. Ez a nemzet becsületén ejtett seb a mai napig nem gyógyult be. Keresem az igazságot, ’56 és 2006 igazságát. Ehhez törvényes vizsgálat szükséges, és meg kell nevezni a felelősöket.

– Megnevezés. Ennyi elegendő lenne?

– Igen. Az igazság hatalma nagy dolog. Nagyobb, mint bárki gondolná. A jezsuita rend az utóbbi negyven évben kettős küldetés jegyében tevékenykedik. Miközben szolgálja a hitet, védi a társadalmi igazságosságot. Két kézzel, Jézus szeretetével, igazi szolgálattal. Én is ebben az ügyben fáradok.

– Ön szerint milyen szerepet játszott a 2006-os rendőrterror a mostani választások végeredményében?

– Alapvető szerepet. A 2006. október 23. a rendszerváltás óta eltelt húsz esztendő krónikájának egyik legérzékenyebb, ha nem a legérzékenyebb pontja lett. Fordulópont és vízválasztó. Megalázta a társadalmat, szétzúzta az emberek méltóságát. Most, a választásokon a magyar polgárok egyebek közt ettől a megalázottságuktól akartak megszabadulni.

– Elfogadná azt a tételt, amely szerint Gergényi Péter, Budapest akkori rendőrfőkapitánya törvény szerint járt el minden, október 23-i döntésében és parancsában? Azaz nincs mit vizsgálni vele kapcsolatosan…

– Nem! Ez olyan, mintha újra megvernének, megaláznának. Az ilyen szavak fojtják meg a reményt, az igazság reményét.

– Mi bővebbet tud még mondani arról az emberről, akit nemrég temetett, s akit a 2006-os események első halálos áldozatának tekint?

– Nem mondhatok semmit. A család külön kérte, hogy nevükkel ne említsem őket. Félnek, hogy ismét áldozattá válnak, s nem tudják megvédeni magukat. Én pedig a 2006 emlékét megsértő kijelentés ellenére is bizakodom, hogy valóban eljött egy új, országépítő időszak, és ebben mindannyiunknak részt kell venni. Ha nem kényszerít a múlt megvédésére bármiféle hamisság, akkor azonnal és feltétlenül épülni és építeni, gyógyulni és gyógyítani akarok.

Sinkovics Ferenc

Kapcsolódó:
Rövidhírek
"Meghalt Móczár István volt válogatott öttusázó, a Balczó, Török, Móna legendás aranycsapat örökös tartaléka."
http://olevendula.multiply.com/journal/item/1300/1300