2011. április 14., csütörtök
Nyitólap - Szentendre360.hu
http://www.szentendre360.hu/index.php?csoport=17&page=1
Szentendre körbe-körbe. :-)
Szentendre körbe-körbe. :-)
Szentendrei Skanzen Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A múzeumba készülök
Húsvét 2011
Április 24-25-én Húsvét a Skanzenben. Fesztiválunkon felelevenítjük a hagyományos húsvéti szokásokat, népművészet mestereinek bemutatóival, sokszínű színpadi produkciókkal, húsvéti tojáskészítéssel, vásárral várjuk látogatóinkat.
Technikák anyáról leányra, apáról fiúra....
Ezúttal kifejezetten a felnőttekkel osztjuk meg azokat az apró és mindennapi technikákat, amik egykor anyáról leányra, apáról, fiúra hagyományozódtak tovább. Muzeológusaink, mestereink idén többek között a házépítésben, a kerítés készítésében, a vályog kemence építésében, a gyógy- és festőnövények felhasználásában adják át ismerete.
Ha nyár, akkor táborozás
Heted7 mesés táborunk sok-sok izgalmat, játékot kínál a gyerekeknek. Fiatalok és felnőttek a Skanzen művésztelepén megalkotják legújabb műveiket, szakemberek segítségével fejlesztik technikájukat, animátor filmrendezőkkel – nem csak virtuálisan – mozgásba hozzák a múzeumot.
Csatlakozz a Skanzen önkéntes programjához!
Szerezzen új ismereteket, tanuljon hagyományainkról, legyen tagja egy közösségnek, és vegyen részt a múzeum munkájában! A múzeum téli nyitva tartása alatt önkéntes segítőket várunk a Skanzenbe, akikre elsősorban a működő tájegységek kiállításainak felügyeletében és bemutatásában számítunk. A feladat ellátásához egy tányér jókedvre, megbízhatóságra, és egy kis tanulásra van szükség.
http://www.szentendre360.hu/index.php?csoport=17&page=1
2011. április 12., kedd
Szimpózium a városi piacokért - Az élő Tiszáért - Tisza Biodiverzitás Program
Link
Mit érhet néhány szem paradicsom? Szimpózium a városi piacokért--2011. 04. 12. 
Mit érhet néhány szem paradicsom? Szimpózium a városi piacokért--2011. 04. 12. Ha valaki nem bizonytalan eredetű, jellemzően monokultúrában termelt tömegárukra vágyik, hanem a régióból származó, kisebb gazdaságok, hazai szófordulattal élve őstermelők által előállított, minőségi zöldségre, gyümölcsre, tejtermékekre vagy húsalapanyagra, és nincs saját kertje, nem sok lehetősége marad a piacokon túl.
Épp ezért különösen fontos figyelnünk az élelmiszer elosztó lánc ezen elemére, hiszen a piac intézménye ma veszélyben van. Vásárlóként azonban megfordíthatjuk ezt a folyamatot. Többek között erről is beszélgettünk Bartha Gabóval, aki egyik szervezője volt a "Piacot minden kerületnek: étel, fogyasztás, urbanisztika" elnevezésű nemzetközi szimpóziumnak.
A tény, hogy fontosak a termelői piacok, számomra teljesen egyértelmű. Elképzelhetetlen, hogy máshonnan vásároljak zöldséget és gyümölcsöt. Már régóta tisztában vagyok vele, ha jó, friss és szezonális termékekre vágyok, amelyeknek kontrollálható az eredete, azokat innen tudom beszerezni. A piac olyan városi találkozóhely, közösségi tér, amely egy más atmoszférájú vásárlást tesz lehetővé.
Ez, a március 19-én tartott szimpózium pont azért volt hasznos, mert számtalan szempontból közelítettük meg a piac témáját, és így a különböző szemszögű előadások után az érdeklődők önmaguk számára is tudatosan megfogalmazhatták, miért van szüksége minden budapesti kerületnek élelmiszerpiacra.
Milyen szakterületek nézőpontjából közelítettétek meg a piac kérdéskörét?
A piacok kapcsán három összefutó témakört vázoltunk fel: a piacok tereit a városokban építészeti, szervezési, üzemeltetési, közösségi szempontokból tekintettük át, azután a termelők szemszögéből vizsgálta a következő kerekasztal a piacokat, végül a fogyasztók álláspontjából is kiveséztük a témát.
Kik járultak hozzá tudásukkal, tapasztalatukkal a konferencia témaköreinek meghatározásához?
A konferencia egyik életre hívója a Kortárs Építészeti Központ volt, így adódott az építészeti, városrendezési, urbanisztikai vonal. A Kincsünk a Piac - Hunyadi Tér tapasztalata is sokban hozzájárult a témakörök kialakításához, hiszen munkánk során folyamatosan szembesülünk a piacok önkormányzati, szabályozási kérdéseivel, agrárpolitikai, környezetvédelmi, gasztronómiai, egészségügyi összefüggésekkel. A harmadik szervezőtárs, Allan Siegel képzőművész volt, aki korábban az Ernst Múzeumban szervezett vásárcsarnokokról szóló kiállítást. Mondanivalója egybecsengett a katalán előadóéval, ami a nagy bevásárlóközpontok romboló hatását mutatta be a város szövetére, a környezetre, az egészségünkre, a mezőgazdaságra és a csarnokokra-piacokra vonatkozóan.
Kiindulópontként készült egy amolyan vitaindító összefoglaló is. Mik voltak ennek a központi gondolatai?
A piacok a méltányos élelmiszer-elosztólánc fontos elemei, nemcsak azért, mert a helyi mezőgazdaságot és kistermelőket támogatják. A tömegáruknál érettebb, így egészségesebb termékeket értékesítenek, amelyeket fenntartható módszerekkel termesztettek.
A konferenciára Spanyolországból és az Egyesült Királyságból is érkeztek előadók, volt olyan mondanivalójuk, amely számotokra is újdonság volt?
James Kirwan a Countryside and Community Research Institute, azaz a Vidék-és Közösség-kutató Intézet képviseletében többek között a beágyazottság fogalmát ismertette meg velünk. A szakember már régóta kutatja hazája termelői piacait, és hogy azok miben különböznek más élelmiszer beszerző helyektől.
A beágyazottság ebben a megközelítésben azt jelenti, hogy az áruhoz, amit megveszünk egy termelői piacon, tudás kapcsolódik – tárgyi, személyes, kulturális, élményszerű. Sőt abban az esetben, ha azt valóban annak előállítója és nem egy kereskedő értékesíti, több információ szerezhető meg vele kapcsolatban. Így többé már nem egy személytelen termékkel állunk szemben, sőt, azok származási helyén túl megismerhetjük termesztési módjait, körülményeit, felhasználási területeit is.
Általában egyelőre nekem itthon az a tapasztalatom, hogy azok a gazdálkodók, akik valamilyen különleges zöldség- vagy gyümölcsfajtával foglalkoznak, inkább gazdasági megfontolásból termesztik azokat, nem azért, mert maguk is gyakran fogyasztanák. Így, bár a mai piacokon már egyre többször találhat az ember okrát, csicsókát vagy ismeretlenebb fűszernövényeket, az árusok ritkán tudnak gasztronómiailag is értelmezhető elkészítési tippel szolgálni. A napjainkra általánosan ismertté vált spárga szempontjából sem sokkal jobb a helyzet.
Az is szomorú, hogy a piacokról – bár még mindig jobb a helyzet, mint a bolti áru esetében - is eltűnni látszik a fajták sokfélesége. Épp ezért ezzel kapcsolatban is igyekszünk tudatosítani a termelőkkel és a vásárlókkal, hogy tegyenek meg mindent az efféle elszegényedés ellen.
A piacról legtöbbünknek elsőre valószínűleg a gyümölcsök és a zöldségek jutnak eszünkbe, ez pedig szorosan kapcsolódik az egészség témaköréhez. Volt-e olyan előadó, aki ilyen vonatkozásban szolgált újdonságokkal?
Jordi Tolra, a Barcelona Markets, azaz Barcelonai Piacoktól, világosan megmutatott egy összefüggést, amely a piac és az egészség témakörét érinti. A barcelonai olimpia kapcsán komoly városfejlesztési programot indítottak, amelyet kutatások előztek meg. Egy ilyen elemzés mutatta ki, hogy a város azon területei, ahol a legnagyobb a túlsúlyos emberek aránya, megegyeznek a piachiányos kerületekkel. Ez a megállapítás olyan hatással volt a helyiekre, hogy azok önkéntes munkába kezdtek. Rengeteg embert sikerült megmozdítaniuk, így ma már negyven csarnok üzemel a városban, ami azt jelenti, hogy kb. 10 perc alatt elérhető valamelyik.
Úgy tűnik, itt nagyon sokat elértek az önkéntesek. Látsz erre esélyt itthon is?
A civil és magánkezdeményezéseket nem szabad alábecsülni. A Hunyadi Téri Csarnokot és Piacot is néhány éve civilek mentették meg a bevásárló központtá alakítástól, illetve a szabadtéri piacot az eltűnéstől. Ami nem azt jelenti, hogy ezzel az idők végezetéig le is tudtuk ezt a feladatot, hiszen most például az alkalmi őstermelő árusok bérleti díjának ésszerű, az árusokat még a piacon tartó mértéke érdekében írunk levelet. Ennek oka, hogy a piac üzemeltetői olyan mértékben akarják megemelni az őstermelők alkalmi bérleti díját, hogy az valószínűleg azt eredményezi, hogy a leggyengébb érdekérvényesítő képességű réteg kiesik, pontosan azok, akik a legtöbb színt, olykor meglepő árut hozzák, amitől viszont borzasztóan elszegényedhet a piac. Hiszen ez épp azt a keveset termelő, idősebb korú gazdakört érinti, akik vegyszermentesen termesztik a legmagasabb minőségű, tápértékű zöldségeket, gyümölcsöket.
Azért nem versenyképesek, mert árban nem tudnak annyira lemenni, mint a nagyobb felületen gazdálkodók vagy a nagy tételben beszerző, olykor akár külföldi árukat kínáló kereskedők. Pedig ha belegondolunk, az áruikat a piacon értékesítő őstermelők ár/érték arányban nagyon erősek, hiszen gyakorlatilag biotermékeket állítanak elő, nem bio árért. Ezért különösen fontos, hogy ne legyünk bizalmatlanok az őstermelőkkel szemben, hanem tudatosan ki kell építenünk személyes kapocsolatot és társadalmi szolidaritást irántuk, amely lehetővé teszi fennmaradásukat, hiszen kincs az, ami a kezeik közül kerül ki.
Jutottatok-e valamilyen konszenzusra a konferencia végén?
Úgy gondolom, abban a legtöbben egyetértünk, hogy ha valóban tenni kívánunk a már létező piacok megmentéséért vagy újak alapításáért, akkor azt közösen kell megtennünk. Csak a különböző témában jártas szakemberek együttes munkájával hozhatók létre valóban jól működő piacok.
Mit üzennél azoknak, akik magukénak érzik a piacok ügyét?
Nem szabad elfelejtenünk, amikor másokra mutogatunk, hogy a piacok léte nem kizárólag az önkormányzatoktól függ, a vásárlóknak legalább akkorra a részük ebben. A fogyasztóknak óriási szerepük van egyrészt a figyelemfelkeltés tekintetében, másrészt vásárlói döntéseikkel sokat tehetnek a gyakorlatban is azért, hogy megóvják környezetük piacok jelentette pótolhatatlan értékeit.
Forrás: www.vinoport.hu
Facebookon: Mi Menzánk
Lánchíd Rádió: Mi történt Bolíviában?
DÉLI KULISSZA – Kedd 12.30-12.55 Műsorajánló
Ismétlés: este fél 7 után
Szerkesztő-műsorvezető: Pál Amanda
E-mail címünk: kulissza@lanchidradio.hu
…Hogy mit takargatnak La Pazban a kormány tagjai, nem tudni biztosan. Azonban elég beszédes, hogy a hatóságok minden eszközzel akadályozzák az ügy feltárását. A viták az Evo Moráles elnök elleni feltételezett merényletkísérletről most újra fellángolhatnak, mivel megkezdődött a csapat egyik életben maradt tagjának pere. Tóásó Elődöt terrorizmus vádjával állították bíróság elé. A Kulissza keddi adásában két évnyi nyomozás anyaga alapján több hazugságról lerántjuk a leplet. Ebben Tarjányi Péter rendőrségi szakértő lesz segítségünkre, akit az áldozatok családja bízott meg az eset rekonstruálásával.
KATT>> http://www.lanchidradio.hu/musorajanlok/deli_kulissza_%E2%80%93_kedd_12301255_musorajanlo_20110412
2011. április 11., hétfő
INDEX.HU>> ISMÉTLÉS Eduardo Rosa-Flores és a boliviai összeesküvés
Újabb cikk ebben a témában:
Rózsa Floresről forgat az HBO - 2011.03.02.
Tóásó Elődöt és a bolíviai elnököt is kamera elé akarja állítani a dokumentumfilm stábja.- Magyar terroristák nyomában a Spektrum
- 39 embert vádolnak a Rózsa-Flores-ügyben
- Kiderült, mit akart megtámadni Rózsa Flores Eduardo
- Morales-összeesküvés: újabb letartóztatások Bolíviában
- Szabadkőműves páholyt sejtenek Floresék támogatói között
- Házi őrizetben egy Rózsa-Floresszel kapcsolatban álló tábornok
- Rózsa-Flores egy CIA-ügynökkel levelezett
- Bolíviában vádat emeltek Marinkovic ellen
Hasonló cikkek
- Morales nem akar a nemzetközi vizsgálatot
- A bolíviai parlament is vizsgálja Rózsa-Floresék ügyét
- Diplomatát küldött a külügy Bolíviába
- Nem győzték meg a bolíviaiak Balázs Pétert
- Rózsa-Floresék bermudában csipszeztek
- Gyurcsány-képre lőtt célba Rózsa-Flores
Hasonló cikkek
- Írország is nemzetközi vizsgálatot akar
- Elfogták Floresék állítólagos fegyverszállítóit
- Bolíviai ügyészek jönnének Magyarországra
- Szakadékba zuhant egy autóbusz Bolíviában
- Áttették Santa Cruzba a Flores-ügyet
- Kepes átadta a Flores-interjút
- Rózsa-Flores egy CIA-ügynökkel levelezett
- Morales-összeesküvés: újabb letartóztatások Bolíviában
- A bolíviai titkosszolgálat bérelhette fel Rózsa Floreséket
2011. április 10., vasárnap
Hírek röviden
Link
Túlszámlázás: nyolcvanmillióval lett drágább az emlékmű (+videó) (Köznyelven a "vaskefe")
Magyarország az egyetlen olyan ország a térségben, amely a rendszerváltozással összefüggésben nem fogadott el új alkotmányt – hangsúlyozta a távirati irodának adott nyilatkozatában Szájer József, aki szerint húsz év után erre elérkezett az idő.
Az adottság, a tehetség mindenkiben ott szunnyad
Európai Tehetségközpont létrehozását javasolják Budapesten a tehetséggondozásról szóló, a soros magyar EU-elnökség keretében szombaton záruló nemzetközi konferencia résztvevői; Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint a döntés még ebben a kormányzati ciklusban megszülethet.
Túlszámlázás: nyolcvanmillióval lett drágább az emlékmű (+videó) (Köznyelven a "vaskefe")
80 millió forinttal többe került a Felvonulási téren lévő '56-os emlékmű az eredetileg tervezettnél – egy belső vizsgálati jelentés szerint. A hírTV Célpont című műsora derítette ki: a kivitelező céggel utólag módosított szerződést a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelő cége.
Adóhatósági eljárások Hunvaldék repülős cégével szemben
Adóhatósági eljárások folynak Hunvaldék repülős cége ellen – tudta meg az Origo. Az internetes oldal szerint a kft. adószámát hatvan napra, vagyis április 10-ig függesztették fel.
Kivágó Iván tagadja a HM-es szerződést (+videó)
5 millió plusz áfa gázórák papírjainak beszerzéséért, több mint 13 millió a gázszolgáltató kiválasztásáért. A hírTV Célpont című műsora kiderítette, hogy majd húszmillió forintot kapott a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelő cégétől Soroksár korábbi szocialista alpolgármesterének családi cége. A teljesítésnek egyelőre nincs nyoma a HM EI Zrt.-nél.
Tiltakoznak a bíróságok vezetői
Levélben tiltakoznak a bíróságok vezetői a bírói jogviszony felső korhatárának csökkentése ellen a közjogi méltóságoknál és az országgyűlési képviselőknél. Szerintük ha az új alkotmány az általános nyugdíjkorhatárban maximálná a korhatárt, 70 év helyett csak 62 éves korukig ítélkezhetnének.
Javában zajlik a semmiségi törvény végrehajtása (+videó)
Megkezdődött a bíróságokon a semmisségi törvény végrehajtása. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 16 ilyen ügy van, kettőben már megvan a határozat.
Végleg bevonták az MDF zászlait
Végleg lekerültek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) zászlói a Szilágyi Erzsébet fasori székházról, a péntektől Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ) néven tovább élő szervezet új arculata kialakításáig ideiglenes lobogókat tűzött ki az épületre.
Tüntetők fogadták Heller Ágnest Berlinben
Tiltakozunk az ellen, hogy hamis vádakkal támadják Magyarországot külföldön, és tiltakozunk az ellen, hogy egyesek tagadják az emberi jogok brutális megsértését, kigúnyolják az emberi jogokat – ezekkel a szavakkal magyarázta Vida Péter, hogy az általa alapított Szövetség a Német-Magyar Párbeszédért egyesület miért szervezett tüntetést szombaton Berlinben a Világkultúrák háza elé.
Most épp azok a leghangosabbak, akik ide juttatták az országot
Magyarország az egyetlen olyan ország a térségben, amely a rendszerváltozással összefüggésben nem fogadott el új alkotmányt – hangsúlyozta a távirati irodának adott nyilatkozatában Szájer József, aki szerint húsz év után erre elérkezett az idő.
Az MSZOSZ elnöke tagad: „nem ránk szabták a pályázatot” (+hang)
Pataky Péter – állítása szerint – nem tudja, hogy milyen visszadátumozások történhettek az egyes pályázatoknál az elmúlt években. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke állítja: nem rájuk szabták a kiírásokat a szocialista kormányok idején.
Az MSZP politikusai is feltűntek a demonstrálók között (+képek)
A szervezők szerint 40 ezren, a rendőrség szerint 12 ezren vettek részt az Európai Szakszervezeti Szövetség és a hazai érdekképviseletek budapesti demonstrációján. A tüntetés elvileg politikától független, mégis a tömegben feltűntek az MSZP politikusai és az LMP frakcióvezetője is.
Ég az erdő
Lakóházaktól néhány száz méterre ütött ki erdőtűz Gyenesdiáson – értesült az MTI a helyszínről.
***
"...A viszályt most újra kiélezte, hogy a szmolenszki hatóságok az évforduló előtt kicserélték a lengyel fél által a helyszínen elhelyezett emléktáblát, az újon immár lengyel és orosz szöveg áll, s egyik sem említi, hogy Kaczynski a katinyi (katyni) emlékhelyre tartott. A moszkvai külügyminisztérium ezzel kapcsolatban vasárnap közölte, hogy nem tud még állást foglalni, mert nem rendelkezik megfelelő információval..."
A lengyel elnöki gép egy éve történt oroszországi tragédiájára emlékeztek vasárnap Lengyelországban. A 2010. április tizedikén történt balesetet senki sem élte túl a fedélzeten lévő 96 ember közül, akik között ott volt az akkori lengyel elnök, Lech Kaczynski és több magas rangú lengyel polgári és katonai vezető. Az ellenzék, Kaczynski ikertestvérével az élen bojkottálta a hivatalos megemlékezéseket.
Kapcsolódó, MTI: >>"...A viszályt most újra kiélezte, hogy a szmolenszki hatóságok az évforduló előtt kicserélték a lengyel fél által a helyszínen elhelyezett emléktáblát, az újon immár lengyel és orosz szöveg áll, s egyik sem említi, hogy Kaczynski a katinyi (katyni) emlékhelyre tartott. A moszkvai külügyminisztérium ezzel kapcsolatban vasárnap közölte, hogy nem tud még állást foglalni, mert nem rendelkezik megfelelő információval..."
Tündérmese-effektus: Vilmost látnák a trónon
A britek többsége szerint Vilmos hercegnek kellene követnie a trónon II. Erzsébet királynőt és az ország minden harmadik lakója jónak látná, ha a királynő két éven belül lemondana a hatalomról az unokája javára – derült ki a Daily Mirror honlapján vasárnap nyilvánosságra hozott felmérésből. Ennek okát szakértők a „tündérmese-effektusban” látják.
Újraválasztották a 78 éves „fenegyereket”
Negyedszer is újraválasztották vasárnap Tokió kormányzóját, a 78 éves Isihara Sintarót – közölte a japán média az exit poll-eredmények alapján.
Vasárnap15:05 - től Benkő Lászlóval beszélget Vass István Zoltán
TÖRTÉNETEM–TÖRTÉNELEM – Vasárnap 15.05-15.55 Ismétlés
http://lanchidradio.hu/%C3%A9l%C5%91_ad%C3%A1s_hallgat%C3%A1sa
Csurka István: Történelemhamisítás - Egy kis „ez-már-volt”
Link
Ha az ember a történelmi előzmények nélkül akar megérteni egyes jelenségeket, most például az ellenzék és különösen az MSZP és az elillant SZDSZ vezető köreiből kicsapó megveszekedett nemzetellenességet, könnyen tévedésbe eshet. Ez a magatartás nem most feltalált harci módszer. Tévedünk, ha azt hisszük, hogy ennek a nemzetellenességnek csak a választási vereség, az új törvények, az alkotmányozás és a hatalom visszaszerzésének a vágya a kiváltója. Nem, ez a gyűlölet zsigeri. Ez, ami most folyik idehaza és megtölti a kezükben lévő sajtót, a rádióikat, a televízióikat, és szétterjed külföldön is, majd onnan visszaáramlik voltaképpen csak ismétlődés. Brüsszel, az Európa Parlament igénybevétele a magyarság ellen és az egész hatalmas világhálózat rámozdítása Magyarországra egyszer már lejátszódott. S akkor sem csupán a politikai bukás miatti keserűség váltotta ki, hanem már akkor is egy nem magyar gyökerű, sőt magyarellenes, kommunista és zsidó stratégiával és taktikával bíró céltudatos bolsevik támadás volt. A jellege és a szaga is azonos volt a maival: a kloáka magyargyűlölete volt.
1920-ban, Bécsben ezt írta egy vörös emigráns, a bukott és elmenekült Kun Béla-diktatúra egyik mellékfigurája, egy újságíró, egy Roboz Imre nevű zsidó, a saját emigrálását indokolandó. Tessék ezt elolvasni, s aztán lélekben elharangozni egy magyar emigráns, Mikes Kelemen rodostói végtelen fájdalmát, amint a tenger hullámzását hallgatva, elhagyott otthonára, szeretett Zágonjára gondol.
Roboz, a bolsevik: ..A válás pedig az asszonyoktól és főként a szőke, zöldes szemű és dagadó fehérkeblű asszonyoktól szintén nehezen ment mindég, ámbár visszapillantva már az útról, megkönnyebbülten sóhajtottam fel és beláttam, hogy a legmelegebben gratulálhatok magamnak, mert ismét sikerült elkövetni életem legokosabb cselekedetét. Egy asszonytól megszabadulni ugyanis tiszta haszon. Először: nem pazarol többé az ember se pénzt, se szívet, se ideget, se becsületet. Másodszor: az ember ráköltheti a pénzét, szívét, idegét, becsületét egy új nőre. (…)
Pokolba a parasztnak, féregnek való nosztalgiával, tűzre minden pesti gondolattal, magyar gonddal, magyar ragadással. Fel a nagy utakra, a nagy próbálkozásra, a csoda nagy idegenre! Ott messze is süt izzón a nap, ott is illatos a virág, forró az asszonycsók, zengő a dal és csillogó az arany. Mit silbakoljak a rút magyar tragédia függönye előtt? Mit dideregjek gaz és ostoba önmarcangolása láttán, mit fájjon nekem a pesti hitványság kínszenvedése, mit pusztítsam büszke életkedvem, egészséges élni akarásom, jogos emberi nyugalmam a magyar pusztulással? Miért legyek jó fia, hű fia egy rossz hazának, hűtlen hazának! Hátam mögött a magyar táj: hadd maradjon. Hátam mögött a magyar pusztulás: hadd pusztuljon. Nem kellettem, nekem se kell. Gyenge népem, gyáva népem, hitvány népség, mi közöm már hozzád. Munka, gondolat, szabadság, erő, forradalmi láz: én felétek indulok, előre. Vissza se pillantok rátok.
Lehetetlen nem hallani a 91 évvel ezelőtti kis-bolsevista emigráns hangjában Heller Ágnes, Kis János, Halmai Gábor, Magyar Bálint és a többiek „jogállami” hangját, és a magyarságtól való végleges elidegenedettséget. Világos, hogy itt már nemcsak „világforradalmi kísérletük” bukása miatti keserűségük szólal meg, hanem az a gyűlölet, amely betöltötte a lelküket már akkor is, amikor még sikeresek voltak és benne ültek a hatalomban.
Hiszen, mit is csináltak akkor? Elsősorban gyilkoltak. A mai megnyilvánulások és az 1919 utániak között csak stiláris különbségek vannak, de azonos a családellenesség, a nemzet iránti megvetés, a magyarság és különösen annak parasztsága iránti lekicsinylés és a gyűlölet, amely ma: ápoltabb. Azaz kozmetikázott.
És hogyan állunk az elvekkel? Hogyan lett az antikommunista, radikális rendszerváltást hirdető, élcsapat SZDSZ-ből a pufajkás Horn szövetségese, majd IMF vazallus és nyakig eladósító, főprivatizátor? Egyszerű: úgy, ahogy Pogány Józsefből, a másik emigránsból, akit a magyar bíróság ismételt kérésére sem adott ki a szociáldemokrata osztrák kormány – zsidó vezetésű kormány –, hogy feleljen a Tisza-gyilkosságban játszott szerepéért. Bizony, 1918. október 31-én Pogány József, a Népszava újságírója volt az egyik, aki betört Tiszáék Hermina úti lakásába és közvetlen közelről kioltotta a Károlyi-féle hatalomátvételnek már sérült személyiségével, de még egyenes gerincével útjában álló államférfi életét. S milyen utat tett meg Pogány József, amíg a Hermina úti gyilkosságtól eljutott a bécsi emigrációba? A harmadrendű zsurnaliszta, a Népszava, a szociáldemokrata munkáslap vezércikkírója 1919. február 21-én, vagyis három és fél hónappal a gyilkolás után, de alig egy hónappal a kommunista hatalomátvétel előtt még így ír a „Népszavá”-ban:
„Az úgynevezett kommunisták vezetői, akik egytől egyig nem mások, csak a magyar munkásmozgalom kivetettjei, csak olyan alakok, akik vagy tehetség, vagy becsület, vagy karakter híján nem tudtak beleilleszkedni a magyar proletár mozgalom nagy keretibe, akiket a magyarországi szociáldemokrácia száműzött és kikergetett magából – most mint erkölcsbírák, mint fölényes kritikusok, mint kommunista apostolok merészelnek megjelenni. (…) Nincsen olyan hitványság, amivel ezek az álkommunisták föl ne próbálták volna kelteni az öntudatlan tömegek gyűlölködését és vad ösztöneit.” És egy hónap múlva már ez a fröcsögő Kun Béla népbiztosa. De hát nem így történt az SZDSZ majd-minden főemberével is?
Téved, aki csak a készséget és a politikai ügyességet és a gátlástalanságot veszi észre az SZDSZ vezetőinek és Pogány Józsefnek a pálfordulásában. Mindkettőben a tudatos magyarellenesség, a megvetés munkál és cselekszik. Hajózom, amíg lehet a radikális antikommunizmus szelein, becsapom, akit lehet – „Tudjuk, merjük, tesszük” –, aztán a hatalom birtokában azt teszem a tőlem idegen, megvetett néppel, ami nekem tetszik. Becsapom. Gyilkolom fegyverrel és gyilkolom nyomorba döntéssel, privatizációval, rablással és eladósítással. Az idegen becsapása nem bűn. Pogány József, miután 1919. február 11-én antikommunistaként becsapta a Népszava munkásközönségét, március 21-én hadügyi Népbiztos lett a bolsevista kormányban. Az SZDSZ vezetőinek hasonló lépésére, Magyar Bálint, Kuncze Gábor és a többi átállására csak azért kellett négy évet várni, mert előbb Antallal és Borossal végeztették el a piszkos munkát. A kommunista-liberális szövetség már a rendszerváltás előtt létrejött, Aczél György cionista munkálkodása révén és az MDF választási győzelmével csak megerősödött. Az SZDSZ különállása csak formális volt mindvégig. Mint ahogy 1917-18-19-ben Kunfi Zsigmond szociáldemokrata vezérsége is mindig kommunista szolgálat volt, amelyről a munkások és szakszervezeti emberek, a becsapottak mit sem tudtak. Az SZDSZ valójában azonnal a kommunisták győzelméért kezdett küzdeni, a „demokratikus ellenzék” a szovjet és a magyar pártot illető leleplezései csalétek volt a horgon. Amelyen bizony, időnként fennakadtunk. A magyar kommunista, mondhatni színzsidó emigráció gyűlhelye, menedékvárosa akkor a szociáldemokrata Bécs volt. Bécsben működött az a magyarellenes központ, amely a rendszerváltás idején e sorok írójától a New York – Páris – Tel-Aviv tengely nevet kapta. Talán Bécset is bele kellett volna sámfázni. Nem véletlen, hogy a váltás idején Aczél György elvtárs Bécsbe menekült. Lakása volt ott és egy kis irodát működtetett, mint Kunfi, mint Böhm Vilmos, hogy aztán élete utolsó zarándoklására induljon Jeruzsálembe és bocsánatot kérjen marxizmusa miatt a rabbinátustól. Nem kellett vezekelnie. Elhagyta ugyan ifjúsága cionizmusát, de Izrael megbocsátott neki: mindvégig zsidó érdeket szolgált. Bécsben is, a Pártközpontban is.
Nem szabad, hogy az életkörülmények változása, valamint a technikai-technológiai változások következtében beállott módszerbeli és magatartásbeli különbségek elvonják a figyelmünket a lényegi azonosságról. Ezek a bolsevisták és ezek a Kun Béláékkal fajilag többnyire azonos banditák most sem a médiatörvény, az alkotmány és az alkotmányozás ellen küzdenek, hanem az egész magyarság ellen. Még akkor is erről van szó, ha a mai nemzeti táborban több olyan embert is találunk, akik származásuk révén tartozhatnának oda is, de nem oda tartoznak. Ez is így volt akkor is. Mint ahogy a színmagyarok között is voltak és vannak piszkos árulók. A magyarságnak, a nemzeti összefogásnak ezekkel éppen úgy le kell számolnia, mint a zsigerből magyarellenes bolsevikokkal. A bolsevizmus 1919 óta világméretűen megerősödött. A birodalom majdnem megszűnt, de a világ kormányzására igényt tartó erőszakosság most már nem is Moszkvában működik, hanem a pénztőke világában. Ezt az a parttalan összefogás igazolja, amely Daniel Cohen-Bendittól az IMF-ig és a hitelminősítőkig, Soros György nyílt társadalmáig terjed. Horthynak és Orbánnak, függetlenül a köztük lévő alapvető különbségektől, ugyanazok az ellenségei, s ha ezt nem ismerjük fel, nem tudjuk magunkat, a magyarságot megvédeni sem a bécsi, sem a mai internacionalista Cohen-Benditos magyarellenességtől. A kitagadottságtól, amely végül is Trianonhoz vezetett, Horthy és egész rendszere rossz sorsa lett. Horthy sorsa, trianoni sors van szánva nekünk és nemzeti együttműködésünknek most is.
Ellenségeinket ugyanis sok minden érdekli, de a magyarság sorsa a legkevésbé. Az 1919-es, 20-as és a mai emigrációs – mert hiszen Hellerék már megint emigránsok – között csak az a különbség, hogy az első egy világégés után, egy, a magyarságra nézve tragikus csonkolás közben, majd utána, de a világliberalizmus csúcsra járásának idején történt, ez pedig ugyanennek a világliberalizmusnak a végén. Most vége van a liberális hegemóniának. Az ellenünk irányuló megveszekedett támadásoknak éppen az az oka, hogy számukra szezonvég van. Ordítanak, hogy ne vegyük észre. Acsarkodnak és fenyegetőznek, hogy féljünk. De végük. Az ázsiai néptömegek világerővé válása korszakának kezdetén járunk és Európa önfelszámolásának korában élünk. Ma a világpánik kortünet, de a világpánikot a bukott liberálisok keltik. De ez nem könnyíti meg a helyzetünket. A pánik rossz tanácsadó. A vérengzés és a vérengzés lehetősége nincs kizárva.
Azok, akik ma jogállamot követelnek és a médiatörvény ellen és az alkotmányozás ellen lépnek fel, éppen úgy készen állnak a vérengzésre a demokrácia nevében, mint annak idején Pogány József, a népbiztos.
Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni. Mi mindenkor csak kísérleti nyulak, génmanipulálásra is alkalmas állatok, ha nem tárgyak vagyunk a szemükben. Számukra a cél érdekében minden meg van engedve. Károlyi Mihály az egész nemzetellenes forradalom, az úgynevezett polgári és az úgynevezett kommunista forradalom közötti átívelés naiv és elvetemült figurája, a vörös gróf elolvasatlanul írta alá a lemondását, amellyel átadta a hatalmat a proletáriátusnak, mert a nyilatkozat megfogalmazója a legbizalmasabb munkatársa, Kéri Kramer Pál, újságíró, a Tisza-gyilkosság megszervezője. Ő nem lőtt, neki fegyver nem volt a kezében, ő csak kitalálta Károlyi gondolatát és megszervezte a gyilkosságot. Károlyi félt. Félt akkor is, amikor azt hitte, hogy a vörösök meghagyják köztársasági elnöknek. Kéri, persze tudta, nem így lesz. S vajon úgy lett-e, ahogy az 1990-es Antall–Tölgyessy-paktumban megállapodtak? Kik ültek rosszhiszeműen és Kéri Kramer Pálként annál az asztalnál és milyen nemzetellenes agitáció, milyen nemzetközi nyomás vezetett oda, hogy leültek tárgyalni? Nem a bécsi 1919-es bolsevista emigráció magyarellenes aknamunkájának egyenes folytatása volt a paktum? Nem ült ott a paktum-asztalnál Kunfi, Jászi, Kun Béla, Kéri Pál és Pogány József, a gyilkos? Dehogynem.
Kínzóak ezek az egyezések. De most már nem a régi Károlyikat és a régi Kéri Kramer Pálokat kell kárhoztatni, hanem tisztán kell látni. Csak a felismerés segít. Ma a vörös emigrációnak belföldi bázisai és kulturális intézményei, óriási egyetemi befolyásai vannak, és hatalmas félrevezető apparátust tud működtetni. Az alkotmányozást nem tudja megakadályozni, de az alkotmány minőségére befolyással lehet. Az egész világra kiterjedő hálózatával el tudja érni, hogy ugyanúgy hírbe hozza és megnehezítse a dolgát a mai kétharmados magyar rendszernek, ahogyan hírbe hozta és aztán a második világháború után az első hírbehozás alapján uralma alá hajtotta Magyarországot. Horthy Miklóst 1944-ben száműzték, de őt és rendszerét magyarsága miatt már 1919-ben elkezdték gyalázni Bécsben és megveszekedetten gyalázták huszonöt éven át, majd negyvenöt évig, 1990-ig, – lásd Grósz Károly Sportcsarnoki beszédét – és gyalázzák ma is. Az állítás ugyanaz: itt most nincs demokrácia, mert a magyarság van hatalmon a saját hazájában. Pusztán azért, mert a hatalom nem az ő kezükben van, mert, ha nem is teljesen, de jókora részben magyar és keresztény kézben van. Vagy ott lehet. Mert az ő kísérletük megbukott.
1918-ban Jászi Oszkár volt a nagy kísérletező. Mindent ő súgott Károlyinak. Aztán ő is emigráns lett. Ma Magyarországon több intézmény is és sok filozófus is elődjének, mesterének tartja Jászit. A bukottak az eltelt éveket ma is szeretik kísérletnek nevezni. Fenntartva a kísérletezéshez való jogot, amit a magyarok tudatlanságuk és maradiságuk következtében nem is gyakorolhatnak, no meg azért sem, mert ők mindig a magyarságon kísérleteznek. Hiszen mindig rajtuk kell kísérletezni, mert az a jutányos, az a jó üzlet. Ha jól megfigyeljük a mai érveléseket, a mai vörös emigráció ma is a kísérletezés jogához és dicsőségéhez ragaszkodik. Jászi-Jakubovics Oszkárt, a radikális polgári demokratát, Károlyi Mihály támaszát idézzük: Óriási jelentőséget tulajdonítottam annak, hogy a kommunista rendszer gyakorlatilag kipróbáltassék. Ha sikerül, annál jobb: akkor nyitva áll az út a fejlettebb világrend felé, ha nem, bár szörnyű áldozatok árán, az orosz és magyar példa felszabadítja az emberiséget a kommunista tan zsarnoksága alól.”
Ebbe a kísérletbe még, sajnos, Ady Endre is beleszédült élete egy bánatos szakaszában, pedig ennél embertelenebbet, gonoszabbat, önzőbbet keveset mondtak, írtak, gondoltak el valaha is. S a tragikus, hogy a kísérleti műtőasztalra fektetett magyarság ma is elhiszi, hogy a Jászi-féléknek joguk van az ember- és nemzetkísérletekre, a rajtunk való kísérletezésre. Sokan még mindig elhiszik, hogy az az utópia, amelynek nevében a kísérletet végrehajtják, meghozza az új világot.
Cohen-Bendit és Heller Ágnes ma is kísérletezni akar rajtunk. A mai Pogány Józsefek pedig nyíltan és föld alatt, bojkottot szerveznek és a kisantantnak szolgálnak. 1920-ban, amikor Magyarország kiterítve feküdt a feldarabolás műtőasztalán, postai dolgozók európai munkásai nevében bécsi emigráció közbenjárására Magyarország-ellenes bojkottot szerveztek. Pogány József, Tisza István egyik gyilkosa, azonnal röplapot szerkesztett Bécsben: A vasút álljon meg Magyarország határánál. A posta ne szállítson a fehérterror hazája felé. A telefon és a távíró ne kapcsoljon Horthyék uralmának! A világ proletariátusa tagadjon meg minden munkát, amely Horthy országának szolgál. Teljes politikai és gazdasági bojkott a fehérterror Magyarországával szemben. Nincs békekötés, se gazdasági érintkezés a fehérterror glóbuszával!
Pogány, Jászi, Kunfi és Kun Béla a kisantanttal és Leninékkel, Trockijjal szövetkeztek a magyarság ellen és a megcsonkított, halálra ítélt megmaradt országot akarták újra birtokba venni. Ne tévedjünk, ma is ez a cél, ezért elleneznek minden magyarigazolványt, honosítást, magyar állampolgárságot, ezért küzdenek a magyar kultúra ellen, ezért fröcsögnek és rikoltoznak, acsarognak és szervezkednek ma is. Ez élethalálharc.
| < Előző | Következő > |
|---|
2011. április 8., péntek
Index - Tech - Végezze el a ( vicces ) Rorschach-tesztet! :-)
Link
anarki Humbug lenne?
anarki
2009. augusztus 1., szombat 17:55
A Rorschach-tesztet lassan egy évszázada használják a pszichológusok a páciensek személyiségjegyeinek megállapítására. Maguk az absztrakt ábrák a neten eddig is megtalálhatók voltak, de amióta egy kanadai orvos feltette őket a Wikipediára a leggyakoribb válaszokkal együtt, a pszichológusok tömegesen tiltakoznak a közlés ellen. Na de mi van azokon a pacákon?
Amióta egy kanadai orvos, Dr. James Heilman júniusban feltette a Wikipediára híres Rorschach-teszt képeit a hozzájuk tartozó leggyakoribb megoldásokkal együtt, pszichológusok hada vitatja a döntés helyességét. Az online enciklopédia hívei szerint a szájton minden információnak helye van, amelynek közlése nem ütközik törvénybe, márpedig a pszichológiában használt, a múlt század elején kifejlesztett tintapacákat már nem védi a szerzői jog. A szakma képviselői viszont azzal érvelnek, hogy a leggyakoribb válaszok közlése árt a tudománynak, hiszen a teszt eredményét befolyásolja, ha a páciens előzetes információhoz jut róla.
„Minél több tesztanyag kerül a széles nyilvánosság elé, annál több lehetőség nyílik a csalásra” – nyilatkozta a közzététel egyik ellenzője, Bruce L. Smith pszichológus, a Rorschach és más projektív módszerek Nemzetközi Társaságának elnöke a New York Timesnak. A kutatók az elmúlt évtizedekben rengeteg munkát végeztek, hogy kiderítsék, milyen pszichológiai kondícióknak felelnek meg a páciensek által adott különböző válaszok. És bár Smith szerint új pacákat is lehetne használni a tesztekhez, azok mögött nem állna ott az a rengeteg adat, amelyet a vizsgálatot végzők az elmúlt évtizedekben összegyűjtöttek.
Dr. Heilman, a képek feltöltője szerint viszont a pacák Wikipediáról való eltávolítására tett kísérletek ahhoz hasonlóak, mint amikor a kínai kormány el akarta hallgattatni a Tienanmen téri mészárlásról szóló beszámolókat. „Nem az a dolgunk, hogy elméleti alapon korlátozzuk az információhoz való hozzáférést” – mondta az orvos a Timesnak.
Humbug lenne?
A Rorschach-tesztet Hermann Rorschach svájci pszichológus fejlesztette ki a múlt század elején: a módszer lényege, hogy a páciensnek absztrakt, többféleképpen értelmezhető ábrákat mutatnak, és megkérdezik, mi jut róluk az eszébe, aztán a reakcióiból próbálnak következtetni motivációira, kognitív és érzelmi jellemzőire, és egyéb személyiségjegyeire. Maga a teszt összesen tíz képből áll, vannak köztük fekete-fehérek, piros-fekete-fehérek és sokszínűek is. A teszt elvégzésekor a pszichológusok nemcsak a tartalomra kíváncsiak, tehát hogy mit lát bele a páciens a képbe, hanem arra is, hogy a válasz az egész pacára vonatkozik, vagy csak annak egyes részeire; hogy mi váltotta ki a választ; hogy milyen annak gyakorisága a többi, ugyanarra az alakzatra adott válaszhoz képest, és hogy adott-e rá a vizsgált személy különleges reakciókat. A teszt érvényességét megkérdőjelezi, hogy az eredmények értékelésére több módszer is létezik. Sok kutató eleve vitatja megbízhatóságát vagy alkalmazhatóságát, sőt vannak, akik egyenesen áltudománynak tartják.
Mi van a képen? Szavazzon!
A Wikipedián fent van mind a tíz tintapaca, a hozzájuk tartozó leggyakoribb válaszokkal együtt – megannyi lepke, denevér meg szőrös állat, aki akarja, megnézheti őket. De mit lát bele vajon az olvasó a csaknem százéves ábrákba? Szavazzon! (A kérdések összeállításában Etele, az Index jó szemű dizájnere volt segítségünkre.)
2011. április 4., hétfő
Nem bontják le, de változtatnak a Velencei-tavi napozóteraszokon
 | Környezet, -szennyezés, -védelem |  | |  |
| Nem bontják le, de változtatnak a Velencei-tavi napozóteraszokon Független Hírügynökség 2011 April 03, Sunday Minden engedély megvan a Velencei-tó partja mellett épülő napozóteraszokhoz - mondta el Velence polgármestere, Oláhné Surányi Ágnes vasárnap. |
Minden engedély megvan a Velencei-tó partja mellett épülő napozóteraszokhoz - mondta el Velence polgármestere, Oláhné Surányi Ágnes vasárnap. A település vezetője közölte, esztétikai megfontolásból mégis úgy döntöttek, a már megépült oldalfalakat elbontják, de a teraszok teljes eltávolításáról szó sem lehet. Mint ismeretes, a Sz-épülő Velence Egyesület a part közelében, betonaljzatra épülő teraszok teljes bontását követeli, egyebek között arra hivatkozva, hogy az építéshez nem volt engedélye az önkormányzatnak.
A Velencei-tó Kapuja elnevezésű projekt minden szükséges engedéllyel rendelkezik - mondta el a Független Hírügynökségek Oláhné Surányi Ágnes polgármester. Emlékeztetett, hogy a napozóteraszok is a beruházás részei, így külön engedély nem kellett rájuk. A napozóteraszok ráadásul nem számítanak építménynek, így nem vonatkozik rájuk az a kormányrendelet, amely szerint a parttól hat méteren belül csak kivételes esetekben lehet építkezni.
A városvezető azt elismerte, hogy a betonaljzatra épített beton szélfogó falak nem sikerültek szépre, így az önkormányzat - egyeztetve a vízügyi hatósággal - úgy döntött, hogy lebontja ezeket. A bontásnak nincs köze a civil szervezet követeléséhez, a teraszok teljes elbontása pedig fel sem merült - tette hozzá a település első embere. A beton alapra egyébként fa burkolat kerül majd, az oldalfalak helyén pedig kandelábereket helyeznek el - folytatta Oláhné Surányi Ágnes.
A civilek azt is sérelmezik, hogy egy 32 üzletből álló bevásárlóközpont épül még fel a projekt keretében. A polgármester közölte, nem bevásárlóközpont, hanem szolgáltatóközpont szerepel a tervekben, ahol egyebek között a 32 üzlet mellett közösségi területek és egy körpanorámás házasságkötő terem is megépül.
A környezetvédőket is magába tömörítő civil szervezet kifogásolja továbbá, hogy az önkormányzat tájba nem illő, homokos műtengerpartot hoz létre. A polgármester szerint a partfal megépítése előtt a homokhoz hasonló, kiszáradt iszap borította a Velencei-tó partját, egy ahhoz hasonló, de könnyebben tisztítható homokos part nem lehet tájidegen.
A projektet ért támadások mögött a település vezetője egyéni érdekeket sejt, tudomása szerint a civil szervezet néhány tagjának a beruházás környékén van ingatlanja, és attól tartanak, hogy a megnövekedett forgalom, illetve az szolgáltatóközpont üzleteivel kapcsolatos áruszállítás miatt a nyaralók veszíthetnek értékükből. Ez nem így van, a beruházást úgy tervezték meg, hogy ne zavarja a környéken élők, nyaralók nyugalmát - mondta Oláhné Surányi Ágnes.
A velencei önkormányzat hétfőn tartja következő ülését, majd lakossági fórumot tartanak.
Kapcsolódó videó: >>>
A Velencei-tó Kapuja elnevezésű projekt minden szükséges engedéllyel rendelkezik - mondta el a Független Hírügynökségek Oláhné Surányi Ágnes polgármester. Emlékeztetett, hogy a napozóteraszok is a beruházás részei, így külön engedély nem kellett rájuk. A napozóteraszok ráadásul nem számítanak építménynek, így nem vonatkozik rájuk az a kormányrendelet, amely szerint a parttól hat méteren belül csak kivételes esetekben lehet építkezni.
A városvezető azt elismerte, hogy a betonaljzatra épített beton szélfogó falak nem sikerültek szépre, így az önkormányzat - egyeztetve a vízügyi hatósággal - úgy döntött, hogy lebontja ezeket. A bontásnak nincs köze a civil szervezet követeléséhez, a teraszok teljes elbontása pedig fel sem merült - tette hozzá a település első embere. A beton alapra egyébként fa burkolat kerül majd, az oldalfalak helyén pedig kandelábereket helyeznek el - folytatta Oláhné Surányi Ágnes.
A civilek azt is sérelmezik, hogy egy 32 üzletből álló bevásárlóközpont épül még fel a projekt keretében. A polgármester közölte, nem bevásárlóközpont, hanem szolgáltatóközpont szerepel a tervekben, ahol egyebek között a 32 üzlet mellett közösségi területek és egy körpanorámás házasságkötő terem is megépül.
A környezetvédőket is magába tömörítő civil szervezet kifogásolja továbbá, hogy az önkormányzat tájba nem illő, homokos műtengerpartot hoz létre. A polgármester szerint a partfal megépítése előtt a homokhoz hasonló, kiszáradt iszap borította a Velencei-tó partját, egy ahhoz hasonló, de könnyebben tisztítható homokos part nem lehet tájidegen.
A projektet ért támadások mögött a település vezetője egyéni érdekeket sejt, tudomása szerint a civil szervezet néhány tagjának a beruházás környékén van ingatlanja, és attól tartanak, hogy a megnövekedett forgalom, illetve az szolgáltatóközpont üzleteivel kapcsolatos áruszállítás miatt a nyaralók veszíthetnek értékükből. Ez nem így van, a beruházást úgy tervezték meg, hogy ne zavarja a környéken élők, nyaralók nyugalmát - mondta Oláhné Surányi Ágnes.
A velencei önkormányzat hétfőn tartja következő ülését, majd lakossági fórumot tartanak.
Kapcsolódó videó: >>>
2011. április 3., vasárnap
Omega - Ezüst Eső (Silver Rain)
Sötéten néz le rám az éj
A múltak árnya itt kisért
És hull, csak hull reám
Ezüst eső
Lombjuk vesztett rózsafák
Földöntúli pusztaság
S csak hull, csak hull reám
Ezüst eső
Messzi földről jöttem én
Átölelt a tiszta fény
De elborult az ég, és a csillagok tüzét
Elnyelte a köd és a szürkeség
Minden oly sötét
Elhagyott, kihalt e táj
Lángvirágok füstje száll
S csak hull, és hull reám
Ezüst eső
Sötéten néz le rám az éj
A múltak árnya itt kisért
És hull, csak hull reám
Ezüst eső
Andrassew Iván ajánlja
http://andgond.blogspot.com/
"Minden, ami Orbán Bizáncától és a Jobbik sztyeppehordáitól nyugatra lelhető.
2011.04.02.
Daniel Cohn-Bendit: Viccesen készítik a magyar alkotmányt "
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=410989
*****************************************************************
Csigavér...
"Minden, ami Orbán Bizáncától és a Jobbik sztyeppehordáitól nyugatra lelhető.
2011.04.02.
Daniel Cohn-Bendit: Viccesen készítik a magyar alkotmányt "
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=410989
*****************************************************************
Csigavér...
MŰSORAJÁNLÓ - INDIGÓ Lánchíd Rádió - FM 100.3
Link http://www.lanchidradio.hu/musorajanlok/indigo_%E2%80%93_vasarnap_16051655_ismetles_20110315
INDIGÓ: 2011. április 3-án, 16.05-16.55-ig - Ismétlés
Szerkesztő-műsorvezető: György Zsombor
E-mail címünk: indigo@lanchidradio.hu
INDIGÓ – Vasárnap 16.05-16.55 Ismétlés
Mit jelent a rezsibefagyasztás, meddig emelkedhetnek az élelmiszerárak és megmenthetők-e a bajba került lakáshitelesek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetünk Csath Magdolna és Lóránt Károly közgazdászokkal.
(Valamint bőségesen szó esik az EU diszkriminativ jogszabályairól, amelyek miatt a valóságban nem is szavaztuk meg a csatlakozást.
Nem esik szó viszont arról, hogy a népszavazáson nem jelent meg a szavazásra jogosultak 50 %-a sem. Ez okból a népszavazás érvényes sem lehetett volna.
A kevesebb mint 50%-nak is csak kevéssel több, mint a fele szavazott a csatlakozásra, tehát a "túlnyomó kisebbség" erőltette hazánkat gyarmati sorba.
Akkori kormányunk mindezt "elsöprő siker"-nek aposztrofálta.
Tételezzük fel, hogy ez alkalommal a szavazatszámlálás teljesen korrekt módon zajlott)
- Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?
A népszavazáson a résztvevők döntő többsége (88%) a csatlakozás mellett foglalt állást. Európa-szerte csalódást keltett azonban az igen alacsony részvétel (a szavazásra jogosultak 46%-a). A szavazás eredményének ismeretében Medgyessy Péter három nappal később Athénban aláírta Magyarország csatlakozási dokumentumait.
https://www.valasztas.hu/hu/onkval2010/47/47_0.html
A 2003. április 12-i népszavazás jogi eredményeOrszágos összesítés részletesenA választójogosultak száma 8 042 272 fő.
Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon ?
- érvényesen szavazott a megjelent választópolgárok 99,44 %-a, 3 648 717 fő,
- érvénytelenül szavazott a megjelent választópolgárok 0,49 %-a, 17 998 fő,
- IGEN választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 83,76 %-a, 3 056 027 fő,
- NEM választ adott az érvényesen szavazó választópolgárok 16,24 %-a, 592 690 fő,
- IGEN választ adott az összes választójogosult 38,00 %-a,
- NEM választ adott az összes választójogosult 7,37 %-a.
INDIGÓ: 2011. április 3-án, 16.05-16.55-ig - Ismétlés
Szerkesztő-műsorvezető: György Zsombor
E-mail címünk: indigo@lanchidradio.hu
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)