http://docs.google.com/Doc?id=dz43pgk_79gmhfqzf6
2008. október 4., szombat
Gróf Batthyány Lajos
Gróf Batthyány Lajos élete
és a Batthyány-család átka
1849. október 6-án reggel a pesti siralomház egyik cellájába a főporkoláb kíséretében a tábori lelkész is belépett, hogy miközben első miniszterelnökünket a kivégzés helyszínére kíséri, lelki támaszt nyújtson neki. Ám hiába ébresztgették, Batthyány Lajos meg sem mozdult. Ahogy kitakarták, azonnal észrevették, hogy a rab egy hatalmas vértócsa közepén fekszik, a kés pedig, amellyel megpróbálta elvágni a saját nyakát, az ágy alatt hevert. Az előírás szerint azonnal orvost hívtak hozzá, hogy valahogy talpra állítsák és az ítéletet gond nélkül végrehajthassák. Ő azonban közölte velük, hogy a sebesült magától is meg fog halni, jobb, ha hagyják békében távozni. Haynau rendelete azonban nem tűrhetett ellentmondást, mindenképp ki kellett végezni. Sebeit bekötözték, Batthyány azonban leszaggatta, így szóba sem kerülhetett az akasztás. Ezért aztán a „por és golyó" általi halál mellett döntöttek. Kávét és konyakot töltöttek összeszorított fogai közé, hogy valamennyire megerősítsék, majd este 6 óra körül közölték vele, itt az idő.
A gróf a pap karjaira támaszkodva lépett ki az udvarra. Még arra is volt ereje, hogy elnézést kérjen: „Ne haragudjon Tisztelendőséged, hogy így rátehénkedem, de annyi vért veszítettem, hogy remegnek a lábaim, és nem akarom, hogy ezek azt higgyék, hogy félek." A kaszárnya külső falánál fél térdre ereszkedett, majd „Gyerünk, vadászok, éljen a haza!" felkiáltással maga vezényelte a reá irányuló sortüzet.
Gróf Batthyány Lajos Pozsony, 1807. febr. 14. - Pest, 1849. okt. 6.
Dúsgazdag arisztokrata család sarja. Bécsi intézetekben és a győri bencéseknél nevelkedett. Ifjúkorában néhány évig huszárként szolgált, de kilépett a hadsereg kötelékéből és átvette birtokai igazgatását. 1830-tól a felső tábla tagja lett, ahol a főrendi ellenzéket vezette. Házasságra lépett Zichy Antónia grófnővel, aki mindvégig hű támogatója maradt. Az 1848-as forradalmak hatására V. Ferdinánd március 17-én Batthyányt nevezte ki az első felelős magyar kormány élére. Jellasics szeptemberi támadása után kihirdette a honvédtoborzásról szóló törvényt. Október 3-án azonban lemondott, ennek ellenére 1849. január 8-án letartóztatták. Budán, Pozsonyban, Laibachban és Olmützben raboskodott, amíg az ellene indított felségárulási per során halálbüntetést szabtak ki rá, s az aradi vértanúkkal azonos időpontban, október 6-án kivégezték.
Karddal a kézben?
Hamarosan senki nem vonhatta kétségbe, hogy Batthyány a magyar főúri ellenzék igazi vezéralakja. 1848 tavaszán keresve sem találhattak nála alkalmasabb személyt az első felelős kabinet vezetésére. Amikor megkapta kormányfői kinevezését, erős kezűnek és határozottnak bizonyult, el tudta érni, hogy az egymással torzsalkodó miniszterek, mint Kossuth és Széchenyi, képesek legyenek együttműködni. Sikerült megőrizni a felbolydult ország egységét.
Az ország védelme érdekében Batthyánynak el kellett rendelnie a toborzás útján történő újoncozást, amit azonban az uralkodó nem szentesített, ezért Bécsben felségárulásnak tekintették az intézkedést. A gróf lemondása után visszavonult ikervári kastélyába, nemzetőrnek állt, majd közvetíteni próbált a harcoló felek között. Az osztrák főparancsnok, Windischgrätz herceg azonban 1849 januárjában letartóztatta, és ekkor kezdődött csak igazán Batthyány kálváriája.
Amikor a tavaszi hadjárat során a magyar csapatok már Pest irányába nyomultak előre, az osztrák hatóságok összevissza kapkodtak. Így Batthyány felesége megüzenhette urának, hogy inasa, Német János öltözékében könnyedén kisétálhat a régi országház épületéből, ahol őrizetben tartották. A büszke férj azonban így válaszolt: „Karddal a kezemben szívesen, de egy asszony szoknyája mögé bújva nem." A szökés meghiúsult, a híres rabot és néhány társát áprilisban Laibachba szállították.
Koncepciós per
A bécsi udvar számára mindegy volt, mennyit őriznek meg a törvényesség látszatából, mindenképp akasztófán akarták látni az első magyar miniszterelnököt. Egy erősen kétes népi legenda szerint Batthyány egy bécsi álarcosbálon elcsábította Ferenc József anyját, Zsófia főhercegnőt. Sokan ezzel magyarázták a Habsburgok engesztelhetetlen gyűlöletét a gróf iránt. Ez persze csak szóbeszéd, az igazi indok politikai volt. Az olmützi haditörvényszék végül kilenc vádpontban marasztalta el. Még azt is megpróbálták rábizonyítani, hogy bűnrészes, felbujtó Latour osztrák hadügyminiszter 1848. október 6-i meglincselésében. A hadbíró kényszerből összeállította a vádpontokat, elkészítette a halálos ítéletet, de közben megindító kegyelmi kérvényt is szerkesztett, amelyet a törvényszék minden tagja támogatott, hiszen azzal kecsegtették őket, hogy Ferenc József amnesztiában részesíti majd a grófot. Augusztus 30-án kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték, kegyelemről szó sem eshetett.
Sziklaszilárdan
Batthyány a megalázó halálnemet nem tudta elfogadni, hiszen általában csak köztörvényes bűnözők kerültek bitófára. Így amikor felesége kieszközölte, hogy a kivégzés előtti napon öt percre találkozhasson vele a siralomházban, az őrök figyelmét kijátszva egy papírvágó kést csúsztatott ura kezébe.
A gróf a fájdalmas búcsúzás után előírás szerint lefeküdt. Őrei éjszakára is a cellájában maradtak, gondosan figyelték minden szusszanását. Páratlan lélekjelenlétre vall, hogy Batthyány megkísérelte magát szíven szúrni, de a fegyver gyengének bizonyult, meg-megcsúszott a bordáján. Ekkor a csuklóján próbálta felvágni az ütőeret, de most is elvétette. Végül kimerülten nyakon szúrta magát. A forradalom mártírjára nagy ünnepség formájában nem emlékezhettek. 1870-es újratemetésén ennek ellenére 100 ezer ember vett részt. Az első szobrot a XX. század elején állították fel, az örökmécsest 1926-ban avatták fel.
(Forrás:http://www.delmagyar.hu/szeged)
Szabó Zoltán, Hegedűs Péter
A Batthyány-átok
Október 6-án nem csak Aradon voltak kivégzések. Ezen a napon, Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos elso magyar miniszterelnököt. Halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia:
"Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! Őt, magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!"
E családi átok mellett még egy babonás jövendölés forgott közszájon ebben az időben Ferenc Józseffel kapcsolatban. Azt tartották, hogy a császár famíliájának 13 áldozattal kell bűnhődnie az aradi vértanúkért.
- 1. Ferenc József első gyermeke, Zsófia 1857-ben, alig több, mint 1 éves korában meghalt.
- 2. Sógornője, Charlotte mexikói császárné 1867 márciusában megőrült.
- 3. Alig két héttel később Habsburg Matild főhercegnő tűzhalál áldozata lett.
- 4. Újabb két hétbe se telt, és Queretaróban agyonlőtték Ferenc József öccsét, Miksa császárt.
- 5. 1889. Január 30-án következett be a mayerlingi tragédia, amikor Rudolf trónörökös lett öngyilkos.
- 6. 1891-ben a tengereken eltűnt a főhercegi rangjáról lemondott furcsa Habsburg, Nepomuk János Szalvátor, aki az Orth János nevet vette fel.
- 7. Lovas baleset áldozata lett Vilmos Ferenc Károly főherceg.
- 8. Vadászbalesetben elhalálozott Ferenc József unokatestvére, László főherceg.
- 9. Tűzvész áldozata lett Zsófia főhercegnő, Ferenc József sógornője.
- 10. 1898. szeptember 10-én Genfben egy Lucheni nevű anarchista leszúrta Erzsébet királynét.
- 11. Mérgezésben meghalt a 19 éves Klotild főhercegnő.
- 12. - 13. Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát.
Kapcsolódó>>
Az aradi Szabadság szoborcsoport
2008. október 3., péntek
ARADI VÉRTANÚINK
Összeállította
RÉTHY ENDRE
és
TAKÁCS LÁSZLÓ
Rajzolta és a képeket válogatta
TAKÁCS LÁSZLÓ
1849. október 6-án - szándékosan a bécsi forradalom és Latour halálának első évfordulóján - Aradon kivégeztek 13 honvédtisztet.
Négyüket a 25. császári és királyi gyalogezred 2. zászlóaljából alakított kivégzőosztag lőtte agyon (az osztagban büntetésből besorozott bécsi forradalmár ifjak is voltak), kilenc honvédtiszttel Franz Bott, a brnói hóhér végzett a bitón.
Magyarország és Erdély teljhatalommal felruházott ura, Haynau táborszernagy 14 tagú haditörvényszéke - tanúk meghallgatása, védők részvétele nélkül, két tárgyalás után - olyan honvédtiszteket ítélt halálra, akik a szabadságharc kitörése előtt a császári és királyi seregben tényleges tisztként szolgáltak és a szabadságharc alatt tábornoki rangot értek el, vagy önálló seregtestet vezettek.
E katonák sokban különböztek; néhányan forradalmárnak vallották magukat, mások csak esküjükhöz kívántak hűek maradni; a magyarokon kívül volt közöttük német, osztrák, horvát és szerb; kisnemes, polgár és főnemes; dúsgazdag és vagyontalan; voltak közöttük barátok és ellenfelek, de egyben azonosak voltak: hősiesen harcoltak a magyar szabadságért, nemzeti függetlenségünkért, s ezért életüket áldozták.
Amikor az évfordulón rájuk gondolunk, az emlékezés szép percei nem felhőtlenek: zavartan és kényszeredetten döbbenünk rá, hogy a 13 hőst legtöbben nem tudjuk felsorolni, eljutunk három-négy névig, Damjanich János, Nagysándor József, Vécsey Károly, Knézić Károly nevére még emlékezünk, s azután megtorpanunk, elbizonytalanodunk, szégyenkezünk. Ez a füzet ezért készült.
Nem kívántuk feleleveníteni e derék, tisztességes katonák teljes életútját, bemutatni emberi erényeiket és gyengeségeiket, hadi tetteik, győzelmeik és vereségeik teljes lajstromát. Csak egyet akartunk: felidézni a legendás 13 vértanú nevét, felvillantani a nevek mögött rejlő embereket, s egy-egy mozzanat felelevenítésével átélhetővé tenni tragikus sorsukat, hősi halálukat.
AULICH LAJOS
honvéd tábornok
Pozsonyban született 1793-ban, német polgári családból, édesapja vendéglős volt. 1812-ben lépett be a császári és királyi hadseregbe, részt vett a napóleoni háborúban.
1848-ban, mikor átlép a honvédségbe, és esküt tesz a magyar alkotmányra, alezredesi rangban szolgál.
Először a délvidéken, a Magyarország ellen fellázadt szerbekkel küzd, majd ezredesi rangban a feldunai hadtest egy hadosztályát vezeti.
Rendkívüli haditettet hajt végre, amikor fenyegetett csapatait Körmöcbányáról Besztercebánya felé vezetve, egy elhagyott és beomlott bányaalagutat járhatóvá tesz, és így menekíti ki hadosztályát az ellenség szorításából.
A kápolnai csata előtt lesz tábornok, a 2. hadtest parancsnoka. Az isaszegi győzelem csapatai eredményes közbelépésének köszönhető.
Windisch-Grätz elvonulását követően bevonul Pestre, és kitünteti magát Buda ostromában is.
Betegszabadság után, 1849. július 14-től a kormány tagja, ő az utolsó hadügyminiszter.
Két mondat július 22-i hadparancsából:
"Harczunk, mellyel Európa két elbízott hatalmassága ellen vezetünk, nem a nemzetiség, hanem a közszabadság harcza az absolutismus ellen. Győzelmeink elődiadalai a világszabadságnak."
Világosnál esik fogságba, 1849. október 6-án hetediknek hal hősi halált a bitón. Maradványait az 1932 májusi aradi árvíz idején találták meg, hamvai 1974 óta a vértanúk emlékoszlopa alatti kriptában nyugszanak.
A szabadságharc e kitűnően képzett, rendkívül vonzó személyiségű katonája, akit még Ernst törzshadbíró is "kiváló embernek" nevezett, nyugalmát a kivégzése előtti éjszakán sem vesztette el. Horatius verseit olvasgatva várta a halált.
DAMJANICH JÁNOS
honvéd tábornok
A Temes megyei Stazán született 1804-ben, szerb katonacsaládból.
1820-tól katona Temesváron, már százados, amikor 1848 áprilisában szóváltásba keveredik a magyarokat és Kossuthot szidalmazó Haynau altábornaggyal. Ezért Olaszországba vezénylik, de sikerül visszakérnie magát Magyarországra, és a honvédsereg szervezésekor már őrnagyi rangban részt vesz a főként erdélyi ifjakból álló szegedi 3. honvédzászlóalj kiképzésében.
Kiváló parancsnok, katonái rajonganak érte, zászlóalja - a "veressipkások" - a szabadságharc egyik legkitűnőbb alakulata.
Kiemelkedő tulajdonságainak köszönhetően Damjanich gyorsan halad a katonai ranglétrán, már 1848 decemberében tábornok, 1849 márciusától a 3. hadtestet vezeti.
Harcol a szerbekkel, első nagyobb győzelmét a császári csapatok ellen Szolnoknál vívja ki, de diadalt arat Hatvannál, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál is.
1849 áprilisában, Komáromban, kocsija kipróbálása közben lábát töri, ezért a további harcokban nem vehet részt. Júliusban az aradi vár parancsnokává nevezik ki.
A szabadságharc bukásakor a várat az oroszoknak adja át, akik - annak ellenére, hogy Buturlin tábornok becsületszavával garantálja az őrség szabad elvonulását - kiszolgáltatják az osztrákoknak.
1849. október 6-án nyolcadikként halt - törött lába és magas termete miatt - rettenetes kínhalált az akasztófán. Teteme 125 évig felesége rokona, Csernovics Péter temesi főispán mácsai kastélyának parkjában pihent, 1974 óta az emlékoszlop kriptájában nyugszik.
Már csak ketten maradtak Vécseyvel, amikor a pribékek hozzá léptek: "Azt gondoltam, én leszek az utolsó, mert a csatában mindig első voltam" - mondta.
"Szegény Emíliám! Éljen a haza!" - ezek voltak utolsó szavai.
DESSEWFFY ARISZTID
honvéd tábornok
Az Abaúj megyei Csákányban született 1802-ben, magyar nemesi családból. 1819-től 1839-ig az 5., Radetzky huszárezredben szolgált, majd kapitányi rangban nyugdíjba vonult,
A szabadságharc kitörésekor a sárosi nemzetőrség őrnagya, később a honvédséghez lép át. A téli hadjáratban eredményesen harcol a felső-tiszai hadseregben, a tavaszi hadjárat alatt az I. hadtest hadosztályparancsnoka.
1849. június 1-jén nevezik ki tábornokká, a 9. hadtest parancsnoka. Meghatározó szerepet játszik a turai lovascsatában.
Személyes bátorsága kiemelkedő: "Nekem a halál semmi" - volt a szavajárása.
A szabadságharc bukása után csapataival együtt Törökországba akar menekülni, de Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére megadja magát. Döntését befolyásolja, hogy ifjú házas, július 5-én volt az esküvője. A fegyvert augusztus 19-én Karánsebesnél, a császári hadsereg előtt teszi le.
Haynau "betartja" Liechtenstein ígéretét: Dessewffy Arisztidet kötél általi halálra ítélik, de "kegyelemből" 1849. október 6-án reggel 6 órakor "lőpor és golyó" általi halállal hal.
1850 tavaszán maradványait unokatestvérei ládában, kettéfűrészelve csempészték a margonyai Dessewffy-birtokra, jelenleg is ott - mai nevén Marhaňban - van a sírja.
"Csoda, hogy minden magyart ki nem irtottak a Habsburgok háromszáz év óta" - mondta a siralomházban, majd mély álomba merült.
"Tiszta lelkiismeretem van, s az hagyott aludni" - magyarázta papjának, majd teljes nyugalommal állt a kivégzőosztag elé.
KISS ERNŐ
honvéd altábornagy
Temesvárott született 1799-ben, dúsgazdag nagybirtokos magyar-örmény nemesi családból.
1818-tól katona egy utászezredben, 1848-ban már a 2., Hannover huszárezred parancsnoka volt. Miután rendkívül bőkezű, szívesen adott kölcsönöket tiszttársainak. Egyik adósa akkori parancsnoka, Haynau altábornagy...
Az elsők között kezdi meg a küzdelmet a délvidéki szerb felkelők ellen, Nagysándor József, szolgálaton kívüli huszár kapitány - későbbi vértanútársa - az ő felszólítására fog fegyvert.
Sikeresen harcol, leveri a Kikinda vidéki szerb mozgalmat, 1848 szeptemberében elfoglalja a szerbek perlaszi táborát, októberben, a honvédseregben elsőként lesz tábornok, ő a bánáti hadtest vezére.
Nagyvonalú, gondos parancsnok, legénységét kitűnően látja el, hozzájárul élelmezési és felszerelési költségeikhez.
1849 elejétől nem vesz részt a hadműveletekben, altábornagyi rangban az Országos Főhadparancsnokság vezetője.
Aradon esik fogságba, s mivel a császári sereg ellen fegyveresen nem harcolt, "csak" golyó általi halálra ítélik.
Tetemét a kivégzést követő második napon ásta ki tisztiszolgája, hat hétig hamis sírfelirattal nyugodott az aradi temetőben, majd tizenhat évig Katalinfán volt eltemetve, végül maradványait átszállították Alsóeleméribe - mai nevén Elemir -, a családi sírboltba. Ma is ott pihen.
Kivégzésekor nem engedte a szemét bekötni. "Szegény hazám! Isten büntesse meg hóhérainkat!" - kiáltotta a sortűz eldördülése előtt. A lövések csak megsebezték, ekkor egyesek szerint így szólt: "Hát én, rólam elfeledkeztek?". Mások úgy emlékeznek, hogy saját maga vezényelt újra tüzet a megzavarodott kivégzőosztagnak. Egy altiszt közvetlen közelről lőtte agyon.
KNÉZIĆ KÁROLY
honvéd tábornok
A horvátországi Veliki Groljevacban születeti 1808-ban, horvát katonacsaládból.
1824-től katona a varasdi határőrezredben, majd áthelyezték Egerbe, a 34. gyalogezredhez. A negyvenes években Galíciában, Lembergben is szolgák. 1848-ban százados, amikor átlép a honvédseregbe.
Damjanich vezénylete alatt harcol a szerb felkelők ellen, őrnagyi, majd alezredesi rangot kap. A szolnoki csata után lesz ezredes.
A tápióbicskei csatában a Tápió hídját elfoglaló híres 3. és 9. zászlóaljak vezénylete alá tartoznak.
Különösen kitűnik személyes bátorságával az április 20-i, Komárom felmentéséért vívott csatában.
1849 májusában tábornoki kinevezést kap, Buda visszafoglalásakor már a 3. hadtest parancsnoka.
1849 június végétől a Hadügyminisztériumban teljesít szolgálatot, majd a szabadságharc végén Tokajnál a tartalék parancsnoka.
Igazi republikánus, a forradalmi eszmékhez való eljutását így fogalmazza meg: "Galícia nyomorúságában született meg az én - minden áldozatra kész - önérzetem, hol is a Metternich-politika erkölcstelenségét, a nemesség esztelen könyörtelenségét... színről színre látva, lelkiismeretem felzúdult, s lelkemben egy jobb kor utáni vágy ébredt."
Knézić is Világosnál tette le a fegyvert. A vésztörvényszék kötél általi halálra ítélte, negyedikként halt hősi halált.
Az ő csontjait is az 1932. évi aradi árvízkor találták meg, örök álmát az emlékoszlop kriptájában alussza.
A kivégzés előtti éjszakán Egerben élő családjának írt búcsúlevelet.
LÁHNER GYÖRGY
honvéd tábornok
A Túróc megyei Neczpálon született 1795-ben, német polgári családból.
1812-től a komáromi 33. gyalogezredben szolgált, 1848-ban őrnagy.
A szabadságharc elején a szerb felkelők ellen harcol, szeptembertől a Hadügyminisztériumba kerül, feladata a honvédhadsereg felfegyverzése és ellátása. Nagy ambícióval dolgozik, zseniális szervező, eredményes munkája miatt először alezredesi, majd ezredesi rangot kap, 1849 februárjától tábornok.
Ő teszi Nagyváradot a fegyvergyártás központjává, Kossuth szavaival "a magyar Birminghammé". A szabadságharc elbukásakor a fegyvergyár élén áll.
Német, a magyar nyelvet csak töri, de az általa szervezett fegyvergyárakban öntött ágyúkon a felirat: "Ne bántsd a magyart!"
Nem mindennapi képességeinek köszönhető, hogy a honvédsereg felszereltsége napról napra javul, tüzérsége kitűnő és korszerű, van elegendő lőszer.
Főként e rendkívüli eredményei miatt kellett bűnhődnie, a bíróság kötél általi halálra ítélte, s 1849. október 6-án harmadiknak végzett vele a hóhér.
Holttestének elszállítását a már említett Csernovics Péter temesi főispán szervezte meg, teteme Damjanichcsal együtt nyugodott a főispán mácsai birtokán, míg 1974-ben végleges helyre, az emlékoszlop kriptájába kerültek csontjai.
A szemtanúk szerint utolsó estéjén feleségét fogadta, majd fuvolázott, a Lammermoori Lucia című operából a haldokló Edgár búcsúáriáját játszotta.
LÁZÁR VILMOS
honvéd ezredes
A Torontál megyei Nagybecskereken született 1815-ben, vagyontalan magyar-örmény nemesi családból.
A császári és királyi hadseregben 1834-től 1844-ig szolgált, a 34. gyalogezred hadnagyaként szerelt le.
Polgári pályafutás után - főpénztáros az Első Magyar Központi Vasútnál - 1848-ban jelentkezik a 39. honvédzászlóaljnál, ahol főhadnagyi rangot kap. Miután kiváló képességű parancsnok, gyorsan emelkedik a ranglétrán. Először százados az 1. utászezredben, 1849 februárjától utászkari őrnagy. Áprilisban a Zemplénben állomásozó csapatok parancsnoka, június közepétől hadosztályparancsnok, július 16-tól alezredes, július végétől a 9. hadtest parancsnoka.
Legjelentősebb haditetteit a Felvidék védelmében hajtja végre, de részese az utolsó, vesztes temesvári ütközetnek is. Ezredessé Bem nevezi ki a csata után.
A 9. hadtest maradványai Lugosnál, augusztus 19-én teszik le a fegyvert, Lázár törzstiszt létére a tábornokokkal együtt áll a bíróság elé.
Kötél általi halálra ítélik, de tekintettel arra, hogy a császári hadseregnek adta meg magát, és mivel csak a szabadságharc utolsó napjaiban lett ezredes, Ernst és Moser hadbírók javaslatára Haynau az ítéletet "kegyelemből" főbelövetésre változtatta. Maradványait - hosszas keresés után - 1913-ban találták meg az aradi vár sáncában; végső nyughelyet ő is az emlékoszlop sírboltjában lelt.
Kivégzése előtti éjjel írta a feleségének: "Adj gyermekeink mindegyikének, ha kilép a világba, egy emléket tőlem - előjeléül annak, hogy az, aki becsületesen és tisztán élte egész életét - nyugodtan bír meghalni, ha ártatlanul is, mint én."
LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY GRÓF
honvéd tábornok
A hesseni nagyhercegségben, Ilbenstadt városában született 1819-ben, elszegényedett német főnemesi családból.
1835-ben lépett a császári és királyi hadseregbe, 1845-től a család "tulajdonában" lévő 31., "Leiningen" gyalogezred tartósan szabadságolt, létszámfeletti századosa. Felesége magyar, Pozsonyban élnek.
1848 őszén jelentkezik honvédnek, vezérkari százados lesz a bánáti hadtestben. Miután számos rokona tiszt a császári seregben, gyanakvó, bizalmatlan légkör fogadja.
A szolnoki csata idején - ahol is kiválóan vezeti fegyelmezett katonáit - már alezredes, áprilisban ezredes. Végigharcolja a tavaszi hadjáratot, 1849 júniusában kap tábornoki kinevezést, a 3. hadtest parancsnoka.
A feldunai hadsereg kötelékében teszi le a fegyvert Világosnál, őt is kötél általi halálra ítélik.
Leiningen-Westerburg gróf, a német főnemes őreit megvesztegetve elérte, hogy a kivégzéskor magyar honvéd tábornoki egyenruháját viselhesse...
Hatodiknak végzett vele a hóhér, magas termete miatt - magasabb, mint a bitó - akárcsak Damjanich, sokat szenvedett, míg meghalt.
Tetemét felesége családjának sikerült megszereznie, egy ideig sógora monyorói birtokán pihent - a sír helyét közvetlenül a fegyverletétel előtt maga választotta meg -, később a borosjenői templom sírboltjában helyezték el. 1974-ben maradványait átszállították az emlékoszlop kriptájába.
A hibátlan jellemű, lovagias tiszt rendkívül érzékeny volt katonai becsületére, a kivégzése előtti percekben is ama rágalmak ellen tiltakozott, melyek szerint Budavár visszavételekor az elfogott osztrák katonákkal kegyetlenkedett volna. Szavait - Tichy osztrák őrnagy, a kivégzés parancsnokának intésére - a dobok dübörgése némította el.
NAGYSÁNDOR JÓZSEF
honvéd tábornok
Nagyváradon született 1804-ben, vagyontalan magyar nemesi családból.
1819-től 1847-ig szolgált a császári és királyi hadseregben mint huszártiszt, kapitányi rangban vonult nyugdíjba.
1848-ban jelentkezik a nemzetőrségbe, őrnagyi rangot kap, s Damjanichcsal együtt harcol a szerbek ellen.
Gyorsan eléri az alezredesi, majd ezredesi rangot, a tavaszi hadjárat végére már a feldunai hadsereg lovasságának parancsnoka. Április végétől a 1. hadtestet vezényli, május 2-ától tábornok.
Kitűnően helytáll a szolnoki, a váci és a nagysallói csatában, Budavár ostromakor az elsők között tör be a várba.
Nagysándor József személyes bátorságát és huszárai rendkívüli vitézségét tanúsítja az 1849 augusztusában vívott vesztes debreceni csata is: öt órán át ellen tudnak állni Paskievics tízszeres túlerőben lévő seregének.
Fegyelmezetten engedelmeskedő, jó katona, és függetlenül gondolkodó republikánus. Görgeyre célzott fenyegető mondata: "Ha Caesar diktátori hatalomra törne, mellőle egy Brutus sem hiányoznék".
Világosnál tette le a fegyvert, a bíróság kötél általi halálra ítélte, a hóhér ötödiknek végzett vele. Az ő csontjai is a Maros 1932. évi áradásakor elvégzett gátépítés során kerültek napvilágra, végső nyughelye az emlékoszlop kriptájában van.
Szivarozva várta kivégzését, s amikor sorra került, a latin mondást idézte: "Hodie mihi, cras tibi!" (Ma nekem, holnap neked!)
"Éljen a haza!" kiáltással halt meg.
POELTENBERG ERNŐ LOVAG
honvéd tábornok
Bécsben született 1814-ben, osztrák nagybirtokos nemesi családból.
1829-től hivatásos katona, már huszár kapitány a 4. huszárezredben, amikor 1848-ban - tiltakozása ellenére - Magyarországra vezénylik.
Felesküszik a magyar alkotmányra, s mivel korrekt, rendkívül becsületes ember, fenntartásai és a magyar tisztek gyanakvása miatt elszenvedett sérelmei ellenére a szabadságharc ügyéhez haláláig hű marad, esküjét nem hajlandó megszegni, sőt, azonosul a szabadságharc céljaival, ő, aki magyarul csak káromkodni tud, így határozza meg érzéseit: "Csak a nyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog!"
1848 őszén a szerbek ellen harcol, az év végére alezredes. Végigküzdi a téli és a tavaszi hadjáratot, április 26-tól a 7. hadtest parancsnoka ezredesi, majd június 7-től tábornoki rangban. Vitézül harcol a két komáromi és a második váci csatában.
Személyes tragédiája, hogy mint az orosz tábornokokkal tárgyaló követ, hisz az amnesztia ígéretekben, s ezért egyik szószólója a feltétel nélküli megadásnak.
A bíróság kötél általi halálra ítélte, elsőnek kellett meghalnia. Rendkívül erős fizikuma miatt halála lassú és gyötrelmes volt.
A kiegyezés után családja megkísérelte felkutatni maradványait, de csontjait csak 1932-ben, az árvízi gátépítéskor találták meg, most az ő sírja is az emlékoszlop kriptája.
Mikor a tábornokok a kivégzés hajnalán a várudvaron gyülekeztek, Poeltenberg végignézve társain így szólt: "Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!"
SCHWEIDEL JÓZSEF
honvéd tábornok
A Bács megyei Zomborban született 1796-ban, vagyontalan német polgári családból.
1814-ben, közhuszárként, a híres Simonyi óbester keze alatt kezdte katonai szolgálatát, már Napóleon seregei ellen is harcolt. Később Galíciában és Bécsben állomásozott.
Mint Poeltenberg lovag, ő is a 4. huszárezred tisztje, őrnagy, amikor az ezredet Magyarországra vezénylik. Rangidős tisztként felesketi tiszttársait a magyar alkotmányra, és csatlakozik a magyar függetlenségi mozgalomhoz. Gyorsan érvényesül, miután kitűnik bátorságával a pákozdi és a schwecháti ütközetben. 1848 október végétől tábornok, hadosztályparancsnok a feldunai hadtestnél.
December közepétől betegállományban van, de a Függetlenségi Nyilatkozat után szolgálatra jelentkezik, és Buda visszafoglalása után a főváros városparancsnoka lesz. A későbbiekben a kormány mindenkori székhelyének helyőrségparancsnoka.
Görgeyvel teszi le a fegyvert, a bíróság golyó általi halálra ítéli, de kegyelemre ajánlja. Haynau - régi tiszttársa és volt barátja - elutasítja a kegyelmi kérvényt, és Schweidelt 1849. október 6-án kivégzik. Csontjait 1913-ban, Lázár Vilmos maradványaival együtt találták meg, nyughelye az emlékoszlop sírboltja.
Egy szemtanú szerint ő sem akarta engedni, hogy a szemét bekössék, a törzsőrmester kétszer tett erre kísérletet, de Schweidel minden alkalommal lerántotta a kendőt.
Kezében azt a feszületet tartotta, amelyet mindenkor, a csatákban is magával hordott. A vérével befröcskölt keresztet papja - utolsó kívánságának megfelelően - eljuttatta honvéd kapitány fiának, aki szintén az aradi várban raboskodott.
TÖRÖK IGNÁC
honvéd tábornok
A Pest megyei Gödöllőn született 1795-ben, kisbirtokos magyar nemesi családból. Hadmérnöki akadémiát végzett Bécsben, kiváló erődítési szakember volt.
1816-tól szolgált a császári és királyi hadseregben, először a mérnökkarnál, majd 1839-től a magyar nemesi testőrségnek oktatott erődítéselméletet. 1848 szeptemberétől alezredesként Komáromban várerődítési igazgató.
1848 októberében a vár őrségével együtt csatlakozik a honvédsereghez, 1849 januárjától tábornok és a komáromi erődítmény parancsnoka. Buda bevétele után a vár erődítéseit az ő tervei szerint rombolják le. Májustól a honvédség hadmérnöki karának helyettes vezetője, júliustól főparancsnoka.
Erődítési terveket készít a párkányi-esztergomi hídfőhöz, ő építteti meg a szőregi sáncokat.
Világosnál ejtik foglyul; a szelíd, nyugodt hadmérnök a bíróság előtt magyarságával indokolta tetteit. "Lelkiismeretem felment engem" - mondta. Kötél általi halálra ítélték, másodiknak halt meg. Csontjait a gátépítési munkálatoknál, 1932-ben találták meg, maradványai az emlékoszlop kriptájában nyugszanak.
A kivégzés előtti éjszakán sem cáfolta meg hivatását és szenvedélyét: egy, a várerődítéssel foglalkozó szakmunkát olvasgatott.
Amikor a pribékek a bitóhoz kisérték a felindult embert, Tichy őrnagy gúnyos megjegyzésére így vágott vissza: "Szégyellje magát ön, hóhérlegény!" A kivégzése előtti pillanatokban állítólag szívszélhűdés érte, már csak holttestét akaszthatták fel.
VÉCSEY KÁROLY GRÓF
honvéd tábornok
Pesten született 1807-ben, kisbirtokos magyar főnemesi családból. Apja altábornagy, a magyar nemesi testőrség parancsnoka, nővére udvarhölgy, Ferenc József egyik nevelője.
1820-tól szolgált, először a dragonyosoknál, majd a huszároknál. 1848 tavaszán őrnagy a Hannover huszárezredben.
Már májustól harcol ezredével Bácskában a szerb felkelők ellen, októbertől ezredes, december közepétől tábornok. 1849 januárjában eltávolítja áruló parancsnokát, Esterházy Sándor tábornokot. Erélyes fellépésével megmenti a bácskai hadtestet a felbomlástól, majd a Honvédelmi Bizottmány utasítására Törökszentmiklósra vezeti. Hűségét, helytállását Kossuth lelkes hangú levélben köszöni meg.
A szolnoki csata egyik győztes hadvezére, később az aradi ostromsereg parancsnoka lesz. A várat júliusban elfoglalja, s épp Temesvár ostromához kezd, amikor a szabadságharc összeomlik.
Csapataival augusztus 21-én, Borosjenőn teszi le a fegyvert az oroszok előtt. A bíróság kötél általi halálra ítéli, s mivel személyes ellenségei is voltak a császári udvarban, sőt saját apja is követelte kíméletlen megbüntetését, végignézve bajtársai haláltusáját, utolsónak kellett meghalnia.
Holttestét feleségének egyik ismerőse az aradi köztemetőben hantoltatta el, itt pihent 1916-ig. Ezután maradványai az aradi kultúrpalota kriptájába kerültek, 1974 óta ő is az emlékoszlop sírboltjában nyugszik.
Kivégzésekor - utolsó lévén - már nem volt kitől elköszönnie. Vécsey a halott Damjanichhoz, régi vetélytársához lépett, s az ő kezeit csókolta meg búcsúzóul.
2008. szeptember 30., kedd
Petőfi Sándor - SZEPTEMBER VÉGÉN
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifju szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet...
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifju szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!
(Koltó, 1847. szeptember.)
2008. szeptember 29., hétfő
SZNT - Székely Nemzeti Tanács :: CNS - Consiliul Naþional Secuiesc :: SZNC - Szekler National Council :: SZNR - Szekler Nationalrat :: CNSZ - Conseil National de Szekler
http://www.sznt.eu
Mindenkihez!
Szeretném a segítségeteket kérni.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs keresett meg, s elmondta, hogy tapasztalata szerint a http://www.sznt.eu (vagy http://www.sznt.ro) honlapjukat kevesen látogatják az anyaországból. Az adatok egyébként a honlapon láthatóak is.
Támogassuk érdeklődésünkkel a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit, látogassuk honlapjukat rendszeresen!
Kérlek Benneteket, amennyiben egyetértetek e nemes céllal, küldjetek egy körlevelet postalistátokra. Bizonyára sokan olvasgatnák szívesen Székelyföld híreit.
Köszönettel
Mindenkihez!
Szeretném a segítségeteket kérni.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs keresett meg, s elmondta, hogy tapasztalata szerint a http://www.sznt.eu (vagy http://www.sznt.ro) honlapjukat kevesen látogatják az anyaországból. Az adatok egyébként a honlapon láthatóak is.
Támogassuk érdeklődésünkkel a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit, látogassuk honlapjukat rendszeresen!
Kérlek Benneteket, amennyiben egyetértetek e nemes céllal, küldjetek egy körlevelet postalistátokra. Bizonyára sokan olvasgatnák szívesen Székelyföld híreit.
Köszönettel
Részletek Kiszely István: A magyar pörköltet evett, amikor az európai még köleskását
A teljes dokumentum itt olvasható: http://hungaricum.multiply.com/journal/item/45/45
"Kiszely István jeles magyarságkutató volt az Erdélyi Napló-esték sorozat árpilisi meghívottja. A nagy közönségsikernek örvendő előadás szerkesztett, rövidített változatát olvashatják lapunk összeállításában."
"...Elolvasom a négyszázhatvan éves tankönyveket, és a következő áll bennük: a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe. 361-ben mint hunok, 568-ban mint avarok, és 895. május 10-én mint Árpád népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok 1243-ban, és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebből ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet. A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját, nyelvét..."
"...Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el lehet olvasni! Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science-t és a Nature-t, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőlük egyet s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek..."
"...Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New Yorkban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel. Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: ?te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Ne ütközzünk meg!? És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert "te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem." Az első évezred legnagyobb embere volt. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe..."
"...Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.
Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun?örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezlőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.
Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót..."
"Kiszely István jeles magyarságkutató volt az Erdélyi Napló-esték sorozat árpilisi meghívottja. A nagy közönségsikernek örvendő előadás szerkesztett, rövidített változatát olvashatják lapunk összeállításában."
"...Elolvasom a négyszázhatvan éves tankönyveket, és a következő áll bennük: a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe. 361-ben mint hunok, 568-ban mint avarok, és 895. május 10-én mint Árpád népe. Akikhez 1235-ben hozzáköltöznek a jászok 1243-ban, és `46-ban a kis és nagykunok. A magyarságot a hunoktól a kunokig számítjuk. Ebből ki szokták emelni Árpád népének a vonulását és a vonulási területét. Ez a magyar őstörténet. A hunoktól a kunokig ez a népesség belső Ázsiából hozta magával kultúráját, nyelvét..."
"...Mit tartottak a székelyek magukról? Csaba királyfi népe! Most végeztük el a nagy mitokondriális DNS vizsgálatot egymillió négyszázezer emberen. Kiderült: a székelyek Attila hunjainak az utódai. Rajta van a világhálón, el lehet olvasni! Csak amíg a finnek átírták a tankönyveiket, nekünk a Science-t és a Nature-t, azaz a világ legjelentősebb tudományos folyóiratait leszedték a könyvtárpolcokról, nehogy megtudjunk belőlük egyet s mást. Nem én tettem a világhálóra a mitokondriális eredményeket, hogy a magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugorokhoz, hogy genetikailag legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek..."
"...Egy ismerős katonatiszt, amikor hazajött, azzal fogadott: most volt kinn New Yorkban és hozott egy könyvet. A könyv címe: Attila, hun király uralkodásának a titka. Odaát kötelező tankönyv a katonatiszteknek és a közgazdasági hallgatóknak. Sikerkönyv, hárommillió példányban kelt el. Előszavában a mostani elnök Bush, Bill Clinton, a Chrysler gyár, a Ford gyár igazgatói, a szenátorok beírták, hogy ennek a szellemében uralkodtam, vezettem, ahogyan Attila hun király uralkodott. Megjelent a U.S. News-nak egy különszáma a világ tíz legnagyobb uralkodójáról: az időszámítás utáni századokból csak Nagy Károly és Attila szerepel. Nálunk azt tanítják, hogy Attila csatát vesztett. Soha nem vesztett csatát Catalaunumnál! Azt mondta Aëtiusnak, a lovastiszt barátjának (mert Attila Aquileiában és Rómában nevelkedett), hogy: ?te is vesztenél tizenkétezer embert, én is vesztenék. Ne ütközzünk meg!? És nem azért nem támadta és nem égette fel Rómát, mert félt a pestistől, hanem mert "te jöttél ki, Róma püspöke, aki apám lehetnél, és te kértél engem." Az első évezred legnagyobb embere volt. Nem kenetteljes imakönyvet. Pont olyant, hogy befér a mellény bal zsebébe..."
"...Nos: találtak Iszpahánban egy ötödik századi hun-örmény szótárt és nyelvkönyvet. Ennek van egy hatodik századi másolata, a szerzetesek lemásolták Jerevánban és van egy kilencedik századi török fordítása.
Egy másik barátom, Detre Csaba húsz évig dolgozott Iránban, Perzsiában. Csaba nem a piacra járt, és nem a nőket hajtotta, hanem beült a pravoszláv könyvtárba és kiírta a hun?örmény szótárt. Benne van a teljes magyar nyelvtan, és benne van a teljes magyar szókincs, a 2500 alapvető szavunk. Ugye, 163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Ebből két évvel ezlőtt Csomakőrösön megjelentettek néhány oldalt az őstörténeti napok keretében.
Na, ott vagyunk a Kaukázus közepében, bekerülünk Európa látókörébe, mert Arménia és Grúzia már nagy európai királyság. De mivel nem tudunk a három nagy, örmény, grúz és azeri birodalom miatt tovább sokasodni, fölmegyünk Magna Hungaria területére. Ahonnan a monarchikus őstörténet indítja az őstörténetet. Ötven évet tartózkodunk ezen a területen. Ekkor vettük át ezt a százhatvanhárom finnugor szót..."
Székely kérés
Mindenkihez!Link
Szeretném a segítségeteket kérni.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs keresett meg, s elmondta, hogy tapasztalata szerint a http://www.sznt.eu (vagy http://www.sznt.ro) honlapjukat kevesen látogatják az anyaországból. Az adatok egyébként a honlapon láthatóak is.
Támogassuk érdeklődésünkkel a Székely Nemzeti Tanács törekvéseit, látogassuk honlapjukat rendszeresen!
Kérlek Benneteket, amennyiben egyetértetek e nemes céllal, küldjetek egy körlevelet postalistátokra. Bizonyára sokan olvasgatnák szívesen Székelyföld híreit.
Köszönettel
2008. szeptember 26., péntek
Welcome to the official homepage of Falcon Film
http://www.freeweb.hu/falconfilm
Kurultaj DVD - hamarosan
kapható!
Rövidesen elkészül a Falcon Film Kurultajt
megörökítő dokumentumfilmje.
2008. augusztusában Kunszentmiklóson
tartották a II. Magyar-Madjar Kurultajt. A Kurultaj török eredetű szó, törzsi
gyűlést jelent. Ez a második történelmi jelentőségű volt. Immáron elmondható,
hogy elindult egy folyamat, mely a Kárpát-medencétől Belső-Mongóliáig az
íjfeszítő népek örökségét őrző mintegy százötven millió embert próbálja
összefogni.
A Kurultaj „hagyománya” 2007-ben éledt újjá Kazakisztánban,
ahol Dr. Bíró András Zsolt kutató genetikai vizsgálatokkal bizonyította az
ottani madjar törzs és a magyarországi magyarok közvetlen rokonságát.
A
II. Magyar Kurultaj mintegy 1200 hagyományőrző és magyar harcművész rendezésében
és részvételével igazi szakrális ünnep volt, ahol összegyűlt az egész
Kárpát-medencei magyarság Pozsonytól Brassóig, és képviseltették magukat a
velünk való rokonságot büszkén vállaló népek is innen Ujguriáig.
A
rendezvényt a Falcon Film a kezdetektől végigkísérte, és az összegyűlt ötven
órányi filmanyagból most átnyújt a kedves nézőnek egy egész estés
varázslatot.
A káprázatos felvételek felidézik az ünnep hangulatát, és a
riportokat hallva átélheti az élményt az is, aki csak lélekben volt velünk
azokon a napokon.
Megszólalnak az egymásra talált testvérek: Dr. Bíró
András Zsolt, Vukics Ferenc, Dr. Magyar Gábor (csonkaország), Kopecsni Gábor
(Felvidék), Dezső Tibor Attila (Erdély), Móricz Árpád (Vajdaság), Ozarak
Ismagulov professzor (Kazakisztan).
A DVD-n extraként elmondja a
Kurultajjal kapcsolatos gondolatait Szántai Lajos, Pap Gábor. A filmet a Falcon
Film által készített játékfilmes részletek teszik még
színesebbé.
Jelenleg a vágási munkák folynak. A DVD terveink szerint az
eseményhez méltó díszdobozos kiadásban lesz kapható a nemzeti könyvesboltokban,
a bevásárlóközpontokban, illetve Interneten, a Falcon Film honlapján
keresztül postai
utánvéttel.
VÁRHATÓ MEGJELENÉS:
2008. OKTÓBER.
Csillaghang Rádió Budafok - Hírek
http://www.csillaghang.hu/hirek/20080903_1A
Vukics Ferenc beszámolója a Kurultajról, egy új magyar
jövőkezdetéről - Rádióriport
A Csillaghang Rádió felvétele meghallgatható ide
kattintva:
http://www.csillaghang.hu/hirek/20080903_1A
Néha nem
értjük az igazi erőviszonyokat. Nagyban és kicsiben gondolkodunk, miközben
"fontosban" és "feleslegesben" kellene gondolkodnunk. A kisközösségi rádiók
nagyon fontos szerepet játszhatnának a helyi erők újraformálásában.
Tovább http://www.kurultaj.hu/node/624
A Duna TV Isten kezében című műsora megnézhető
itt.
http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_460966
Az Echo TV-ben leadott riport itt nézhető
meg.
http://www.echotv.hu/video/index.php?akt_menu=1038&media=4270
Vukics Ferenc beszámolója a Kurultajról, egy új magyar
jövőkezdetéről - Rádióriport
A Csillaghang Rádió felvétele meghallgatható ide
kattintva:
http://www.csillaghang.hu/hirek/20080903_1A
Néha nem
értjük az igazi erőviszonyokat. Nagyban és kicsiben gondolkodunk, miközben
"fontosban" és "feleslegesben" kellene gondolkodnunk. A kisközösségi rádiók
nagyon fontos szerepet játszhatnának a helyi erők újraformálásában.
Tovább http://www.kurultaj.hu/node/624
A Duna TV Isten kezében című műsora megnézhető
itt.
http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_460966
Az Echo TV-ben leadott riport itt nézhető
meg.
http://www.echotv.hu/video/index.php?akt_menu=1038&media=4270
Szent Korona Rádió - 2008.06.04. Budaházy - Vendég: Bíró
András Zsolt - Meghallgatható itt
http://szentkoronaradio.com/letoltes/budahazy/2008_06_04_20080604-budahazy-vendeg-biro-andras-zsolt
Hírtallózó
Szekeres nemzetközi konfliktus esetén mindenkit behívna
"Szerencsére béke van, de készen kell állni arra, hogy esetleg konfliktushelyzetbe kerülünk"
Lánchíd Rádió
p, 2008-09-26 08:44
Más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is szükség van arra, hogy mindenki, aki a törvény szerint hadköteles, rendkívüli állapot esetén behívható legyen a hadseregbe - mondta el egy lapinterjúban a honvédelmi miniszter.
"Szerencsére béke van, de készen kell állni arra, hogy esetleg konfliktushelyzetbe kerülünk"
Lánchíd Rádió
p, 2008-09-26 08:44
Más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is szükség van arra, hogy mindenki, aki a törvény szerint hadköteles, rendkívüli állapot esetén behívható legyen a hadseregbe - mondta el egy lapinterjúban a honvédelmi miniszter.
Almássy Kornél: Szabályosan megzsaroltak
Lánchíd Rádió, p, 2008-09-26 08:11
Lánchíd Rádió, p, 2008-09-26 08:11
Almássy Kornél családját zsarolták, három éve gyesen lévő feleségére „valakik” ráküldték az APEH-et, édesapja vállalkozását és gyermekeit „féltették” bizonyos személyek, akik némelyike Dávid Ibolya környezetéhez tartozik, munkatársait pedig ellehetetlenítették; a volt MDF-alelnök ezzel magyarázza, hogy visszalépett a pártelnöki székért folytatott versenytől.
Kövessék meg Papp Lajost!
Lánchíd Rádió, p, 2008-09-26 08:10
Lánchíd Rádió, p, 2008-09-26 08:10
Aláírásgyűjtés kezdődött Kaposvár Kossuth terén Papp Lajos szívsebészprofesszor visszahelyezéséért.
Magyar cserkésztalálkozó lesz Munkácson
Lánchíd Rádió,
A hét végén Munkácson tárgyal a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának őszi találkozóján a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Csémi Szilárd. Az elnököt elkíséri a Cserkész Újság főszerkesztője is.
Riválisa akadt Markó Bélának
Lánchíd Rádió, cs, 2008-09-25 21:20
Csütörtök délben Kincses Előd ügyvéd a sajtónak tartott tájékoztatóján bejelentette, indulni kíván a parlamenti választásokon mint független szenátorjelölt, abban a választókörzetben, amelyben az RMDSZ jelöltje, Markó Béla is indul. Ez a választókörzet Szovátát, Nyárádszeredát és Erdőszentgyörgyöt foglalja magába.
2008. szeptember 20., szombat
1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István
Kétszáztizenhét éve, 1791. szeptember 21-én született Bécsben gróf Széchenyi István, "a legnagyobb magyar", a reformkor kiemelkedő egyénisége. 
Az álmodozó reformer
1791. szeptember 21-én született Bécsben. Apja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetics Julianna, a Georgikont létrehozó Festetics György húga volt. Az ifjú gróf a soproni bencésekhez és a pesti piaristákhoz járt, majd 1807-1808-ban filozófiát tanult a szombathelyi akadémián. Az 1809-es nemesi felkelés idején Károly főherceg a vezérkarhoz osztotta be. Részt vett a Napóleon elleni győri csatában: egy éjjel csónakon kelt át a Dunán, s a francia állásokon át vitt jelentést a főhadiszállásra, amiért kitüntették.
Az 1813-as hadjáratban Schwarzenberg Károly fővezér futártisztjeként ott volt a "népek csatájában" Lipcsénél. Részt vett az 1815-ös bécsi kongresszuson, majd bejárta Nyugat-Európa fejlett államait, de Török- és Görögországot, Szicíliát és Máltát is. Barátja lett Wesselényi Miklós, aki felébresztette hazafiságát, együtt utaztak Angliába és Franciaországba. Széchenyi rengeteget olvasott, s a könyvek erősen hatottak rá, sikertelen szerelmei viszont sokszor kétségbe ejtették. 1824-ben szerette meg Zichy Károlyné Seilern Crescentiát, akit tíz év múlva, annak 1834-es megözvegyülése után vett feleségül.
Az álmodozó reformer
1791. szeptember 21-én született Bécsben. Apja Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetics Julianna, a Georgikont létrehozó Festetics György húga volt. Az ifjú gróf a soproni bencésekhez és a pesti piaristákhoz járt, majd 1807-1808-ban filozófiát tanult a szombathelyi akadémián. Az 1809-es nemesi felkelés idején Károly főherceg a vezérkarhoz osztotta be. Részt vett a Napóleon elleni győri csatában: egy éjjel csónakon kelt át a Dunán, s a francia állásokon át vitt jelentést a főhadiszállásra, amiért kitüntették.
Az 1813-as hadjáratban Schwarzenberg Károly fővezér futártisztjeként ott volt a "népek csatájában" Lipcsénél. Részt vett az 1815-ös bécsi kongresszuson, majd bejárta Nyugat-Európa fejlett államait, de Török- és Görögországot, Szicíliát és Máltát is. Barátja lett Wesselényi Miklós, aki felébresztette hazafiságát, együtt utaztak Angliába és Franciaországba. Széchenyi rengeteget olvasott, s a könyvek erősen hatottak rá, sikertelen szerelmei viszont sokszor kétségbe ejtették. 1824-ben szerette meg Zichy Károlyné Seilern Crescentiát, akit tíz év múlva, annak 1834-es megözvegyülése után vett feleségül.
Külföldi tapasztalatai alapján változtatni kívánt az elmaradott állapotokon, s ehhez a nagybirtokosok támogatását kereste. Tevékenységét még felsorolni is nehéz. 1822-ben vezette be a lóversenyeket, s létrehozta a Lótenyésztő Egyesületet. 1825-ben, csatlakozva Felsőbüki Nagy Pál javaslatához, felajánlotta egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Elsőként szólalt fel magyarul a főrendiházban, 1827-ben hozta létre a Nemzeti Kaszinót. Feljebbvalóival politikai tevékenysége miatt összetűzött, ezért leköszönt kapitányi rangjáról.
Első könyve, a Lovakrúl 1828-ban jelent meg, a második, a Hitel 1830-ban a kibontakozó magyar reformmozgalom programjává vált. Ebben feltárta a tőke szerepét a földbirtok korszerűsítésében, s követelte a hitelviszonyok megjavítását. (A nemes nem kaphatott hitelt, mert az ősiség akadályozta a nemesi birtokok szabad adás-vételét.) 1831-ben, a Világ című művében kifejtette: a vagyonosodáshoz és szellemi előrehaladáshoz polgári szabadság kell, ezt a jobbágyrendszer és a nemesi jogok fékezik. A Stádium tizenkét pontba foglalta a nemzeti pénzalap gyarapítására, a földesúr-jobbágy viszonyra, a közös adózásra, a közlekedés fejlesztésére, a kereskedelmet gátló monopóliumok eltörlésére vonatkozó követeléseit. A cenzúra e könyv megjelenését megtiltotta, ezért külföldön adta ki, s illegálisan hozták haza. Javaslatait a közigazgatásról, a nyilvánosságról és a magyar nyelvről Hunnia című műve fejtegette, ez 1858-ban jelent meg. A bolond Stefi gróf?
Széchenyi részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában, ő alapította az Óbudai hajógyárat, létrehozta a téli kikötőt. 1835-37 között királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását és a róla elnevezett út építését. Sürgette a Duna-Tisza-csatorna építését, mozgalmat indított állandó Duna-híd építése érdekében. Angliai útja után jelentést írt a Buda-pesti hídegyesülethez, a két Clarkkal megépíttette a Lánchidat, itt fizetett először a nemesség. Bankot és gyárakat alapított, A magyar játékszínrűl című írásával támogatta a magyar színház ügyét, ösztönözte a bortermelést és a selyemhernyó-tenyésztést, a Szépészeti Bizottmány révén fővárossá akarta tenni Pest-Budát.
Első könyve, a Lovakrúl 1828-ban jelent meg, a második, a Hitel 1830-ban a kibontakozó magyar reformmozgalom programjává vált. Ebben feltárta a tőke szerepét a földbirtok korszerűsítésében, s követelte a hitelviszonyok megjavítását. (A nemes nem kaphatott hitelt, mert az ősiség akadályozta a nemesi birtokok szabad adás-vételét.) 1831-ben, a Világ című művében kifejtette: a vagyonosodáshoz és szellemi előrehaladáshoz polgári szabadság kell, ezt a jobbágyrendszer és a nemesi jogok fékezik. A Stádium tizenkét pontba foglalta a nemzeti pénzalap gyarapítására, a földesúr-jobbágy viszonyra, a közös adózásra, a közlekedés fejlesztésére, a kereskedelmet gátló monopóliumok eltörlésére vonatkozó követeléseit. A cenzúra e könyv megjelenését megtiltotta, ezért külföldön adta ki, s illegálisan hozták haza. Javaslatait a közigazgatásról, a nyilvánosságról és a magyar nyelvről Hunnia című műve fejtegette, ez 1858-ban jelent meg. A bolond Stefi gróf?
Széchenyi részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában, ő alapította az Óbudai hajógyárat, létrehozta a téli kikötőt. 1835-37 között királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását és a róla elnevezett út építését. Sürgette a Duna-Tisza-csatorna építését, mozgalmat indított állandó Duna-híd építése érdekében. Angliai útja után jelentést írt a Buda-pesti hídegyesülethez, a két Clarkkal megépíttette a Lánchidat, itt fizetett először a nemesség. Bankot és gyárakat alapított, A magyar játékszínrűl című írásával támogatta a magyar színház ügyét, ösztönözte a bortermelést és a selyemhernyó-tenyésztést, a Szépészeti Bizottmány révén fővárossá akarta tenni Pest-Budát.
Az 1840-es években nagy sikere volt a Tisza-szabályozás és a balatoni gőzhajózás megindítása. 1845-ben lett a Helytartótanács Közlekedési Bizottságának elnöke, s mozgalmat indított a budai Alagút ügyében. Ekkor kezdődtek ellentétei Kossuth Lajossal: 1841-ben, Kelet népe című írásában izgatással vádolta meg Kossuthot, támadta kezdeményezéseit, a Védegyletet és a Magyar Kereskedelemi Társaságot, mivel félt, hogy ezek összeütközést provokálnak Béccsel.
1847-ben mosoni követ lett, hogy ellensúlyozza Kossuth szerepét, az országgyűlésen nagyszabású közlekedési tervet nyújtott be. Az 1848-as forradalmat örömmel fogadta, s mikor a király szentesítette a polgári átalakulást, a Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. Az udvar és a magyarság közti fokozódó ellentétek azonban megviselték idegeit, s 1848 szeptemberében ideggyógyintézetbe küldte orvosa. Útközben megszökött és a Dunába akart ugrani, erővel vitték Döblingbe, ahol nyugtalansága egy idő után fásultságba csapott át.
1847-ben mosoni követ lett, hogy ellensúlyozza Kossuth szerepét, az országgyűlésen nagyszabású közlekedési tervet nyújtott be. Az 1848-as forradalmat örömmel fogadta, s mikor a király szentesítette a polgári átalakulást, a Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. Az udvar és a magyarság közti fokozódó ellentétek azonban megviselték idegeit, s 1848 szeptemberében ideggyógyintézetbe küldte orvosa. Útközben megszökött és a Dunába akart ugrani, erővel vitték Döblingbe, ahol nyugtalansága egy idő után fásultságba csapott át.
1854-től állapota javult, 1856-ban ismét dolgozni kezdett. 1857-ben Nagy Szatírájában gúnyolta ki az abszolutizmust, majd 1859-ben Ein Blick auf den anonymen Rückblick (Egy pillantás a névtelenül megjelent Visszapillantásra) címmel választ írt egy, a Bach-rendszert dicsőítő röpiratra. A Londonban név nélkül megjelent röpirat miatt rendőri felügyelet alá helyezték. A hatóságok által folyamatosan zaklatott Széchenyi 1860. április 8-án főbe lőtte magát.
Hazaszeretete, hite a haladásban, akaratereje, harca a reformokért, alkotó szenvedélye, áldozatkészsége, gyakorlati munkássága hazánk kiemelkedő személyiségévé tette. "Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét, ámbár napja múl" - írta róla Arany János.
Hazaszeretete, hite a haladásban, akaratereje, harca a reformokért, alkotó szenvedélye, áldozatkészsége, gyakorlati munkássága hazánk kiemelkedő személyiségévé tette. "Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét, ámbár napja múl" - írta róla Arany János.
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)