Blogarchívum

2012. augusztus 14., kedd

MNO: Elfogták a Seres-gyilkosság gyanúsítottját

http://mno.hu/belfold/elfogtak-a-seres-gyilkossag-gyanusitottjat-1099066

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) felkérésére a Terrorelhárítási Központ hétfőn elfogott egy magyar állampolgárt, akit előre kitervelten, több emberen végrehajtott emberölés bűntett elkövetésével gyanúsítanak az 1999. április 12-ei, tahitótfalui gyilkossággal összefüggésben – közölte az NNI kedden a rendőrség honlapján.

Seres Zoltánt 1999. április 12-én gyilkolták meg a Pest megyei Tahitótfalun. A vállalkozó autójával haladt a településen, amikor egy motorkerékpárral két férfi mellé hajtott, majd egyikük több lövéssel megölte. A Seres mellett ülő olasz férfi a kórházba szállítás után halt bele sérüléseibe.

A rendőrség közleményében megerősítette a Hír TV információját, miszerint a bűncselekménnyel összefüggésben felbujtóként Portik Tamást is meggyanúsították. A Hír TV hétfő esti Híradójában elhangzott: így már nemcsak az Aranykéz utcai merénylettel és a Prisztás-gyilkossággal összefüggésben, hanem Seres Zoltán és még egy ember meggyilkolásának ügyével kapcsolatban is felbujtással gyanúsítják Portik Tamást. Az NNI kezdeményezi a hétfőn elfogott gyanúsított előzetes letartóztatását.

A Nemzeti Nyomozó Iroda felkérésére a Terrorelhárítási Központ július 14-én öt embert fogott el az 1990-es években elkövetett emberölések felderítésével összefüggésben. Az elfogott emberek egyike Portik Tamás, aki az 1990-es években az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója volt.

Video: http://video.mno.hu/static/js/flowplayer/flowplayer.commercial-3.2.7.swf

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) július közepén nem jogerősen, harminc napra rendelte el Portik Tamás és négy társa előzetes letartóztatását. A Fővárosi Törvényszék közleménye szerint a kényszerintézkedést az előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt indult büntetőügyben rendelte el a PKKB.

Augusztusban még a helyükön maradnak azok a szakemberek, akik a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársaiként járnak el a kilencvenes évek leszámolásainak vizsgálatában. A Magyar Nemzet értesülései szerint a rendőrség napokban bejelentett átszervezése mögött nemcsak a hatékonyság növelésének szándéka szerepel, hanem a döntéshozók így akarnak megszabadulni azoktól, akik a már meggyanúsítottakon kívül érintettek lehetnek a korrupciós ügyekben.

MNO: Zuroff után is nyomozhatnak

http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/zuroff-utan-is-nyomozhatnak-1098597
Magyar Nemzet
2012. augusztus 13., hétfő 02:35

Futó Barnabás szerint is fennállhat a hamis vád gyanúja Efraim Zuroff ellen, amiért megalapozatlanul jelentette fel Csatáry Lászlót az 1941-es kassai deportálásokért. Az ügyvéd úgy vélte, a büntetőeljárás megindítása szempontjából annak nincs jelentősége, hogy az elkövető szándékosan vagy gondatlanságból vádolt-e hamisan – írja a hétfői Magyar Nemzet.

Fennállhat a hamis vád megalapozott gyanúja Efraim Zuroffal, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatójával szemben az eddig megismert tények alapján – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Futó Barnabás ügyvéd. Ezért a büntetőjogász álláspontja szerint az ügyészségnek meg kellene indítania a büntetőeljárást Zuroff ellen.

Megalapozott a gyanú

Kiemelte: bár az ügyészségnek ilyen esetben is van mérlegelési jogköre, ám a múlt héten éppen a vádhatóság jelentette be, hogy a Zuroff által feljelentett Csatáry Lászlónak nem volt szerepe az 1941-es kassai deportálásokban, így a hamis vád gyanúja mindenképpen megalapozottnak tűnik.

Csatáry László:

A kassai gyűjtőtáborban elkövetett háborús bűntettek gyanúja miatt Budapesten július 18-án őrizetbe vett, majd néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság által házi őrizetbe helyezett Csatáry László Szlovákiának való kiadatását elsőként a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége szorgalmazta. Később a kiadatás mellett foglalt állást Tomás Borec, a szlovák igazságügyi tárca vezetője is, aki az ügyben gyors eljárást kért az abban illetékes kassai, egyes számú járásbíróságtól. A 97 éves férfit többször is kihallgatták, ezek során tagadta, hogy kegyetlenkedett volna a kassai gettóban

Futó Barnabás hangsúlyozta: a büntető törvénykönyv (Btk.) szerint alapvető feltétel, hogy a hamis vád hatóság előtt történjen, ami jelen esetben adott, annak pedig az eljárás megindítása szempontjából nincs jelentősége, hogy az elkövető szándékosan vagy gondatlanságból vádolt-e hamisan.

Ismert, korábban Bagoly Bettina főügyészségi szóvivőtől értesült első kézből a Magyar Nemzet arról, hogy nem indult meg az eljárás Zuroffal szemben. A lap arra a kérdésére, hogy mi az oka ennek, azonban nem érkezett választ. Előzőleg Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró azt nyilatkozta szintén a Magyar Nemzetnek: fölveti a hamis vád gyanúját, hogy Zuroff valótlan tartalmú feljelentést tett Csatáry Lászlóval szemben az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálások kapcsán.

A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatják.


2012. augusztus 13., hétfő

Magyar Olimpiai Bizottság: Ponttábla - London 2012

Magyar Olimpiai Bizottság

Londoni olimpia 2012.07.25-től 2012.08.12-ig tartó versenyeinek eredménye alapján felállított ponttábla.
Helyezés Ország 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen
1 Egyesült Államok 46 29 29 25 27 20 732
2 Kína 38 26 22 16 16 13 577
3 Oroszország 24 24 34 20 22 14 542
4 Nagy-Britannia 29 17 19 8 30 14 462
5 Németország 11 19 14 13 20 20 327
6 Franciaország 11 11 12 14 9 12 252
7 Ausztrália 6 15 12 11 17 11 243
8 Japán 7 15 17 5 12 8 239
9 Olaszország 8 9 11 8 20 3 212
10 Dél-Korea 13 7 7 9 9 2 201
11 Ukrajna 6 5 9 9 8 5 151
12 Hollandia 6 6 8 4 11 8 146
13 Spanyolország 3 10 4 8 6 7 130
14 Magyarország 8 4 5 4 6 7 127
15 Kanada 1 5 12 6 11 5 125
16 Brazília 3 5 9 2 7 5 107
17 Új-Zéland 5 3 5 5 7 1 100
18 Kuba 5 3 6 1 7 4 95
19 Fehéroroszország 3 5 5 1 11 2 93
20 Kazahsztán 7 1 5 0 7 0 88
21 Dánia 2 3 3 5 10 4 80
22 Lengyelország 2 2 6 4 8 2 78
23 Jamaica 4 4 4 3 1 1 76
24 Kenya 2 4 5 4 3 1 73
24 Csehország 4 3 3 3 3 3 73
26 Irán 4 5 3 0 3 1 72
27 Svédország 1 5 3 5 4 4 71
28 Románia 2 5 2 3 3 3 65
29 Azerbajdzsán 2 2 6 2 4 1 63
30 Ethiopia 3 1 3 3 4 3 58
31 Törökország 2 2 1 1 9 1 50
32 Mexikó 1 3 3 1 4 4 49
33 Dél-Afrika 3 2 1 1 4 1 47
34 Koreai NDK 4 0 2 1 2 1 44
35 Horvátország 3 1 2 1 2 2 43
36 Üzbegisztán 1 0 3 2 8 0 41
37 Grúzia 1 3 3 0 3 0 40
38 Tajland 0 3 1 4 4 0 39
39 Litvánia 2 1 2 1 2 2 36
40 Argentina 1 1 2 2 4 1 35
41 India 0 2 3 1 4 0 33
42 Írország 1 1 3 2 1 0 32
43 Szerbia 1 1 2 3 0 2 31
44 Norvégia 2 1 1 1 1 1 29
44 Belgium 0 1 2 1 5 3 29
46 Svájc 2 1 0 1 2 0 26
47 Columbia 0 3 2 0 0 2 25
47 Bulgária 0 1 1 1 6 1 25
49 Trinidad és Tobago 1 0 3 1 0 2 24
49 Szlovénia 1 1 2 0 1 2 24
49 Mongólia 0 2 3 0 1 0 24
52 Indonézia 0 1 2 2 2 0 23
53 Egyiptom 0 2 0 1 3 1 20
53 Szlovákia 0 1 3 0 0 3 20
55 Tunézia 1 1 1 0 1 1 19
56 Görögország 0 0 2 2 1 2 18
57 Finnország 0 1 2 0 2 0 17
57 Ausztria 1 0 0 1 3 1 17
59 Kolumbia 1 0 2 0 0 1 16
60 Dominikai Köztársaság 1 1 0 0 1 1 15
60 Örményország 0 1 2 0 1 0 15
62 Lettország 1 0 1 1 0 0 14
62 Puerto Rico 0 1 1 0 2 1 14
62 Venezuela 1 0 0 0 3 1 14
65 Hong Kong 0 0 1 1 3 0 13
66 Bahama-Szigetek 1 0 0 1 1 0 12
66 Észtország 0 1 1 1 0 0 12
68 Taipei 0 0 1 0 3 1 11
68 Algéria 1 0 0 0 2 0 11
68 Portugália 0 1 0 0 2 2 11
71 Szingapur 0 0 2 0 1 0 10
72 Marokkó 0 0 1 0 2 1 9
72 Malájzia 0 1 0 1 0 1 9
74 Botshwana 0 1 0 1 0 0 8
74 Montenegro 0 1 0 1 0 0 8
74 Qatar 0 0 2 0 0 0 8
74 Moldávia 0 0 2 0 0 0 8
78 Szaud-Arábia 0 0 1 1 0 0 7
78 Uganda 1 0 0 0 0 0 7
78 Guatemala 0 1 0 0 1 0 7
78 Kuwait 0 0 1 1 0 0 7
78 Grenada 1 0 0 0 0 0 7
83 Afganisztán 0 0 1 0 1 0 6
83 Vietnam 0 0 0 2 0 0 6
83 Chilei Köztársaság 0 0 0 2 0 0 6
86 Ciprus 0 1 0 0 0 0 5
86 HOGH-CHRISTENSEN Jonas 0 1 0 0 0 0 5
86 Gabon 0 1 0 0 0 0 5
86 Nigéria 0 0 0 1 1 0 5
90 Bahrain 0 0 1 0 0 0 4
90 Tádzsikisztán 0 0 1 0 0 0 4
90 Izrael 0 0 0 0 1 2 4
93 San Marino 0 0 0 1 0 0 3
93 Szenegál 0 0 0 0 1 1 3
95 Barbados 0 0 0 0 1 0 2
95 Luxemburg 0 0 0 0 1 0 2
95 Izland 0 0 0 0 1 0 2
95 Mali 0 0 0 0 1 0 2
95 Zimbabwe 0 0 0 0 0 2 2
100 Malaysia 0 0 0 0 0 1 1
100 Elefántcsontpart 0 0 0 0 0 1 1
100 Szíria 0 0 0 0 0 1 1
100 Szamoa 0 0 0 0 0 1 1
100 Eritrea 0 0 0 0 0 1 1
100 Türkmenisztán 0 0 0 0 0 1 1
100 Kamerun 0 0 0 0 0 1 1
100 Burundi 0 0 0 0 0 1 1
100 Jaoán 0 0 0 0 0 1 1
Összesen 302 301 356 247 411 240 6846

2012. augusztus 11., szombat

MNO: Vádat emelt a főügyészség Kocsis Istvánék ellen

http://mno.hu/belfold/vadat-emelt-a-fougyeszseg-kocsis-istvanek-ellen-1098168

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség az MVM-ügyben Kocsis István, a cég korábbi vezérigazgatója és öt társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt – közölte a főügyészség pénteken.


A vádirat szerint a vádlottak különféle szerződések megkötése révén összesen több mint 15 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.-nek, illetve az MVM cégcsoportjába tartozó Paksi Atomerőmű Zrt.-nek.

A Kossuth rádió Krónika című műsora szerdán számolt be arról, hogy Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) még áprilisban küldte meg az ügy iratait vádemelési javaslattal a Fővárosi Főügyészségnek, de akkor további adatok beszerzését kérték, az üggyel kapcsolatos pénzátutalásokról kellett további információkat gyűjteni. Az NNI gazdaságvédelmi főosztálya egy hónap alatt beszerezte a kért bizonyítékokat és szerdán nyújtotta be újra a dokumentumokat, ismét kérve a vádemelést az ügyben.

A hírműsor szerint az NNI most is bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés miatt javasolt vádemelést Kocsis István, az MVM és Kovács József, a paksi atomerőmű korábbi vezérigazgatója, valamint az MVM-mel korábban kapcsolatban álló Kapolyi László volt szocialista országgyűlési képviselő és Sz. András vállalkozó ellen. Az NNI szerint egy indokolatlanul drága ingatlanvásárlással, emellett felesleges tanácsadói szerződésekkel, valamint fedezet nélküli kölcsönökkel 2006 és 2008 között több mint 15 milliárd forinttal károsították meg a Magyar Villamos Műveket.

Kemenes Csaba, az MVM jogi képviselője szerdán a Krónikában azt mondta: a büntetőeljárás az MVM belső vizsgálata, majd feljelentése alapján indult. A nyomozás során az MVM ezen túlmenően is mindenben együttműködött a hatóságokkal, és a továbbiakban is így fog eljárni – tette hozzá az ügyvéd.

Az NNI most az MVM hat ügyletével kapcsolatban javasolt vádemelést. További öt ügyben még folyik a nyomozás – hangzott el a Krónikában.
http://video.mno.hu/static/js/flowplayer/flowplayer.commercial-3.2.7.swf



MNO: Több vállalkozó halálához is köze lehet Portiknak?

http://mno.hu/ahirtvhirei/tobb-vallalkozo-halalahoz-is-koze-lehet-portiknak-1098339

Újabb ügyekkel is meggyanúsíthatják Portik Tamást – tudta meg a Blikk. A bulvárlap azt írja: több vállalkozó haláláért is felelős lehet az egykori Energol-vezér.

A lap szerint Molnár Péter veszprémi vállalkozó és Zubovics Gyula 1997-es felrobbantása, illetve Döcher György 1999-es kivégzése azonos elkövetői kört feltételez. A lap azt írja: valamennyi kivégzettnek köze volt az olajmaffiához és a 90-es évek szervezett bűnözéséhez. A Blikk egyébként úgy tudja, hogy a Portik-üggyel kapcsolatos nyomozást a külföldi titkosszolgálatok is segítik, és a Nemzeti Nyomozó Iroda élén történt változás ellenére az NNI különleges, úgynevezett Portik-csoportja tovább dolgozik.

A Magyar Nemzet pénteki számában Portik Tamás családi életéről közölt információkat. Mint a lap írta: egy, az interneten fellelhető, nyomasztó beszámolóból kirajzolódik az Aranykéz utcai robbantásos merénylettel összefüggésbe hozott, vagyonát a kilencvenes évek olajszőkítési bűncselekményeivel megalapozó vállalkozó személyisége.

Video:  http://video.mno.hu/static/js/flowplayer/flowplayer.commercial-3.2.7.swf

A Magyar Nemzet korábban megírta: belső vizsgálatot rendelt el a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat annak tisztázására, fedőcég volt-e a 90-es évek olajszőkítési botrányairól elhíresült Energol Rt. A Honvédelmi Minisztérium hírzárlatot rendelt el. A vizsgálat oka az a szerdán megjelent összeállítás, amelyben a Heti Válasz bemutatja, milyen szocialista és titkosszolgálati kapcsolatok segíthették az Aranykéz utcai robbantás és a Prisztás József megölése ügyében felbujtással gyanúsított Portik Tamást és társait.

Mint köztudott, Portik Tamás neve a V. Lászlóról elhíresült rendőrségi korrupciós botrányban is felmerült. A Heti Válasz úgy tudja, a nyomozás során egyértelművé kezd válni, hogy a Hajógyári-sziget nyár elején letartóztatott ura, V. László részben olajbűnözésből származó pénzeket kezelt. A lap szerint hivatalos rendőrségi feljegyzések tanúskodnak arról, hogy Portiknak hatalma van a mulatókirály fölött.

A Hír Televízió július 17-én számolt be arról, hogy azonos ügyiratszám alatt folytatnak eljárást a hatóságok Portik Tamás és társai, valamint a Fenyő-gyilkosság miatt gyanúsított Jozef Rohác ellen.

Portikék július 15-én kerültek előzetes letartóztatásba. Sajtóhírek szerint V. László segítségével úszhatta meg eddig a felelősségre vonást Portik Tamás.


2012. augusztus 9., csütörtök

MNO: Külföldi bűnszervezet fosztogatja a BKV-t?

http://mno.hu/belfold/kulfoldi-bunszervezet-fosztogatja-a-bkv-t-1097807

Ázsiába viszik a BKV-tól ellopott kábeleket; dolgozók is segítik a távol-keleti maffiát, amely ellen nemzetközi nyomozás folyik.

Az Blikk csütörtöki száma szerint a fél világot behálózó bűnszervezet fosztogatja a BKV-t, az egymilliárd forintot is meghaladja a kár, amelyet a tolvajok okoztak eddig csak a több mint 150 kilométer vezeték ellopásával. Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne tűnne el rézkábel a BKV hálózatából.

Múlt héten a Dunaharaszti és Millenniumtelep közötti HÉV-vonalon veszett nyoma egymillió forint értékű vezetéknek, a 8-as HÉV és a 61-es villamos vonalán pedig további 15 millió forint a kár. A rendőrség elfogott két gyanúsítottat, ám ezzel aligha tettek pontot az ügy végére. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) információi szerint ugyanis a szálak a Távol-Keletre vezetnek – írja a lap.

Az ilyen bűncselekmények száma 2007 második felétől kezdett látványosan emelkedni, a távol-keleti felvevőpiac ekkortól kezdte felvásárolni nagy mennyiségben a hulladék rezet – közölte a Blikk megkeresésére Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója. A társaság úgy értesült, egy nemzeteken átívelő bűnszervezet áll a jelenség mögött. A hálózat beszállítókra, kereskedőkre és felvásárlókra épül.

Benyújtja a parlamentnek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a fémtörvény szigorítását – tudta meg a Magyar Nemzet Pócs János fideszes képviselőtől, aki korábban interpellációt is nyújtott be az ügyben. A kábellopások az utóbbi években csak a BKV-nál félmilliárd forintot is meghaladó kárt okoztak, ennek kapcsán a képviselő leszögezte: a „színesfémbiznisz” terén is rendet kell teremteni.

A Lánchíd rádió anyagát a színesfémlopásokkal kapcsolatban itt hallgathatja meg.

A cikk szerint Európa-szerte szinte minden ország rendőrsége szembesült a problémával. A rézkábellopási esetek visszaszorítására Nagy-Britanniában például a British Telecom és a Scotland Yard közös munkacsoportot hozott létre.

Budapesten is felállított a rendőrség egy külön nyomozócsoportot, de kevés eredménnyel, ugyanis évről évre nagyobb a kár. Tavaly augusztus elejéig 58, az idén ugyanebben az időszakban már 183 millió forinttal rövidítették meg a BKV-t.

A BKV korábban jelezte a rendőrségnek azon gyanúját, hogy a maffiát valószínűleg BKV-s dolgozók is segíthetik, a tettesek ugyanis olyan információk alapján dolgoztak, amelyeket csakis egy szűk belső kör tudhatott.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV vezérigazgatója negyedmilliós, illetve félmilliós nyomravezetői díjat ajánlott fel azoknak, akik érdemi információval segítik a kábellopások tetteseinek kézre kerítését.

Kuruc.info 2006. 880 milliárdot menekített Indonéziába a kormány?

Publicisztika :: 2006-09-04. 16:48

http://kuruc.info/r/7/5528/



Ezt hogymagyarázom ki...
Gyurcsány Ferenc, és más magyar nagyvállalkozók csaknem 900 milliárd (!!!) forint értékű befeketetésről állapodtak meg tavaly Indonéziában. A példátlan mértékű megaberuházás fedezete nem tisztázott, mint ahogy az sem, miért hallgatott mélyen a hazai sajtó a rendszerváltás utáni legnagyobb magyar tőkekihelyezésről?
 
Még 2005-ben történt, hogy a tornyosuló államadósság és a közben elmaradó kifizetések kapcsán az ellenzék először tette föl a kérdést:  hol a pénz?  A Gyurcsány kormány azóta sem tud elszámolni nagyjából 900-1000 milliárd forinttal. Erről  számos elemzés is napvilágot látott már azóta, a legátfogóbbal talán a Heti Válasz hasábjain találkoztam. Azóta már túl vagyunk egy választáson, és egy megszorító csomag bejelentésén. A csomag  költségvetésében  további 500 milliárd forint bukkan föl, melyről Veres János pénzügyminiszter  egyszerűen nem hajlandó elárulni, hogy mire kívánják költeni. Ilyet csak nyílt diktatúrában enged meg magának egy politikus, de hát mi már csak egy ilyen országban élünk.

Jelentem alássan, 900 milliárd forint megvan. Igaz, nem Magyarországon, hanem a világ egy távoli sarkában, Indonéziában. A közlemények szerint magyar befektetők pénzéről van szó, ám ha jobban megnézzük, az eset körülményei felettébb érdekesek. Az összeg nagysága, a körülötte folyó titkolózás, mellébeszélés, valamint önmagában az, hogy Indonéziáról van szó már gyanússá teszik az ügyet. Nagyon valószínű, hogy az adófizetők pénzének elsikkasztása folyt és talán most is folyik. De lássuk miről is van szó:
 
 
Egy cikk a Jakarta Post-ból

  Egy rendkívül érdekes múlt évi tudósításra akadt 2006 márciusában egy barátom Indonézia egyik legnagyobb napilapjában Jakarta Post-ban. Elküldte nekem azzal, hogy fordítsam le a tartalmát, de fogalma sem volt, hogy   mibe nyúlt. A cikk arról számol be, hogy magyar befektetők 2005 júliusában 4 milliárd dollárt, azaz 2006 áprilisi árfolyamon számolva 880 milliárd forintot fektetnek be Dél-Szumátrában, és egy erről szóló előzetes megállapodást írtak alá az Indonéz kormánnyal. Az aláíráskor a magyar befektetők képviselőin kívül jelen voltak még Gyurcsány Ferenc és Kóka János. A hírt ugyanezzel az összeggel közli le Indonézia másik nagy napilapja, a Kompas is, csak ők bahasa (indonéz) nyelven.
 
Még mielőtt bárki azt gondolná, hogy a "milliárd" szó elírás, közlöm, hogy minden forrás kivétel nélkül ugyanezt az összeget említi, ráadásul az eredeti cikkben szó van milliókról is, tehát kizárt az elírás. Az anyanyelvi hír is úgy szól, hogy "Hongaria Tanam 4 Miliar Dollar AS di Indonesia", márpedig a bahasa nyelvben a milliót "juta"-nak mondják.

  A Jakarta Post tudósítója írja, hogy miközben a Gyurcsánnyal való találkozásra kíséri az indonéz elnököt, Dél-Szumátra kormányzója, a következőképpen tájékozatja a Jakarta Post munkatársát:

"Ez a 4 milliárd dollár befektetés óriási áttörés a számunkra. Szokásos esetben a központi kormányzat dönt térségünk minden jelentős gazdasági tevékenységét illetően. Most azonban egyedül határozzuk meg a dolgokat."

Ha 4 millióról lett volna szó akkor nem megy ki egy rakás magyar befektető, kormánytagok meg aztán pláne nem, és azt semmiképp nem nevezte volna a kormányzó "áttörésnek". Egyébként  ugyanabban a cikkben említést tesznek milliókról is, amikor arról tájékoztatnak, hogy amúgy a magyar kormány 25 millió dolláros  "soft loan-t" (kedvezményes kamatozású kölcsönt) adott autópálya építésre az Indonéz államnak. Gyurcsány miniszterelnök ezen felül informatikai termékeket és szolgáltatásokat ajánlott fel, valamint katonai felszerelést. Ez utóbbira még visszatérek.

A cikk konkrétan is megemlíti, hogy a magyar befektetők egy 20 milliárd tonna kapacitású új bányát nyitnak, amire egy 4000 MegaWattos (ez nagyjából ötszöröse a Gyöngyösvisontán található Mátrai erőműnek) széntüzelésű erőművet építenek a térségben, és kiépítik a hozzá tartozó vasútvonalakat is.
Ez egy minimum 1 milliárdos projekt, ami 4 millió dollárból aligha lehetséges. Az összeg fennmaradó 3 milliárd USD-s részéről a cikkben nem tesznek említést.

Mi történhetett?

A honvedelem.hu - ról (pontosabban az Új Honvédségi Szemle c. lapból) megtudhatjuk, hogy a legtöbbet a magyarok a Kárpát-Balkán régióban fektettek be:
 
  "Ezek közül Horvátországba irányult a legnagyobb mennyiségben magyar tőke, közel 1 milliárd dollár értékben, amivel szomszédunkban a negyedik legnagyobb befektetők vagyunk. A sort Szlovákia követi 785 millió dollárral, ami ott a hatodik helyre „elég”, majd Macedóniában a Matáv 620 millió dolláros befektetésével az első, Bulgáriában 466 millió dollárral kilencedik, végül Romániában 347 milliós beruházással tizenkettedik hazánk."

Amint az látszik a régióban az összes befektetés nem éri el a 4 milliárd dollárt. Kicsi az esélye, hogy valakiknek hirtelen több pénze legyen mint a magyar érdekszféra összes eddigi befektetése együttvéve, és mindannyian egyszerre tolongjanak azért, hogy pont Indonéziában fektethessenek be. Márpedig én hiszek az ottani sajtónak a 4 milliárdot illetően. Ha pedig valóban tiszta az ügy, miért titkolóznak? Miért hallgatott róla magyar média? Hiszen egy ekkora befektetéssel bizonyítani lehetett volna még a választások előtt, hogy a pannon puma bizony tényleg ugrik! Ha a saját pénzük lett volna, minden kétséget kizáróan így is tettek volna.

Van még jó néhány gyanús részlet az ügyben. 2005 elején Gyurcsányék nagylelkűen átutaltak 4 millió dollárt az indonéz kormánynak, azzal a címkével, hogy a cunami áldozatainak szánják. (sajnos erről nem találtam linket a neten, az információ az írott sajtóból származik.) Emlékezetes, hogy szinte ezzel egyidőben az erdélyi árvízkárosultaknak egyetlen árva fillért sem adott a szocialista kormány. 2005 július végén aztán ismét beállítanak Indonéziába immáron 4 milliárd dollár befektetés ígéretével és 25 millió dollár kedvezményes kölcsönnel, melyről az a hivatalos közlemény, hogy autópálya építésre adják.
 
 A 4 millió cunamis dollár mögött inkább gazdasági számítást látok, az is lehet, hogy az összegből egy árva egy árva centet sem láttak a cunami áldozatai. A 25 millió USD (5.5 milliárd forint) pedig nevetségesen kevés ahhoz, hogy autópályát építsenek belőle. 3 km-nél hosszabbra ebből az összegből egészen egyszerűen nem futja. Mi lehetett az összeg valódi rendeltetése?

Valamilyen befektetés egyébként valóban lehetett. Az erőmű része legalábbis. De honnan származott a rá való pénz? És mi van a fennmaradó legkevesebb 3 milliárd dollárral?

Befektetés?!

 Már önmagában az is feltűnő, hogy a televíziós és rádiós hírekben egy szó sem hangzott el a kormány és az üzletemberek indonéziai útjáról. Ha ez valóban egy befektetés lett volna, akkor a hallgatás  felettébb különös, hisz egy ekkora összegű tőkekihelyezés már nemzetközi  viszonylatban is jelentősnek számít. Tekintve, hogy az ehhez képest törpe összeggel támogatott vakcina ügyben szinte naponta tájékoztatgattak egy időben, ha ez tényleg csak befektetés lett volna, folyton azt hallhattuk volna a médiából, hogy milyen ügyesek ezek a Gyurcsányék.  Ezzel szemben itt csak elhallgatással találkozunk, és egymásnak ellentmondó számokkal.

A magyarorszag.hu 2005. júli 27-i hírcsomagjában ezt olvashatjuk:

"Kóka János értékelte a Vietnamban, Szingapúrban és Indonéziában tett magyar látogatás külgazdasági eredményeit. Elmondta, összességében 200 milliárd forint értékű projektekről sikerült megállapodást kötni"

Nagyon jó lenne tudni, hogy akkor most ki hazudik? Az indonéz kormánytisztviselők, és az ország két legnagyobb újságja, vagy Kóka János? Mert ugye nem mindegy, hogy összességében 200 milliárd, vagy 880 milliárd csak Indonéziában. A cikkből legalább kiderült, hogy a magyar befektetők szám szerint 18-an voltak.
 
Ezen kívül mindössze egyetlen helyen, az fn.hu-n tesznek említést az ügyről, ott viszont egy még ennél is kisebb összeg szerepel. Mindössze 350 millió dollár (77 milliárd forint) 4 milliárd helyett.
A számok itt már kezdenek zavarossá válni. Ha Kóka János azt mondta, hogy 200 milliárd forint volt, akkor mi az a 77 milliárd forint? Vagy 200 millió dollárt akart mondani? Várhatóan majd ezzel fognak magyarázkodni. Elfelejtették, mint Medgyessy Péter a balatoni luxusnyaralóját.
 
Az fn.hu cikkében felmerül Diagon Kft. neve. A cég ügyvezetője az a Kern József, aki Kollányi Gáborral együtt többségi tulajdonosai a Hospinvest Rt-nek, mely Körmenden és Kiskunhalason azokat a kórházakat működteti, melyeket közül a körmendit sikerült csak privatizálniuk maguknak, a kiskunhalasi eladását végül 2001-ben Mikola István meghiúsította. A vagy.hu-n találtam egy írást, melyből kiderül, hogy "Kern remek kapcsolatokat ápol szocialista politikusokkal, legutóbb tagja volt annak az üzletemberekből álló csoportnak, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kísérte el délkelet-ázsiai útjára." A cikk írója többet erről az útról nem tesz említést, ellenben ugyanott egy másik cikkből azért képet kaphatunk arról, hogy ki is ez a Kern József.

A végül napvilágot látott  hírek a dolgot mindenhol befektetésként tálalják. Indonéziát ismerve ezt felettébb furcsállom.  Ismeretes, hogy az országban fegyveres bandák garázdálkodnak és  szeparatista  mozgalmak robbantgatnak. 8 éve még mindennaposak voltak a pogromok a Kínaiakkal szemben, és az iszlámizmus egyre nagyobb teret hódít arrafelé. Szumátra északi részét jelenleg is az iszlámisták uralják.
  Indonézia mind politikai, vallási, de közbiztonsági és katonapolitikai szempontból is zűrös és instabil helynek számít a világban. Azokról a cégekről, melyek egy ilyen országban kívánnak befektetni, joggal feltételezhető, hogy nem egészen legális gazdasági elképzeléseik vannak, vagy hogy a vezetőik félnótásak.
  
Indonézia a környéken közismert agresszornak is számít, lásd pl. Kelet-Timor és Nyugat-Pápua esetét. Az ország saját, soha véget nem érő polgárháborújában pedig csak az jelentett az embereknek egy lélegzetvételnyi békét, amikor a cunami után a felek tűzszünetet tartottak egy rövid időre. Hát ennek az országnak kínált katonai felszerelést Gyurcsány Ferenc a Jakarta Post tudósítása szerint.


Elviekben, és papíron Indonéziában a magyar befektetők pénze van, de inkább úgy néz ki, hogy Gyurcsányék strómanok segítségével megszabadították az államkasszát közel 900 milliárd forinttól.
  Ki lehet-e egyáltalán magyarázni a fentieket? Kétlem. Gyurcsányék soha nem fognak tudni számot adni arról, hogy ki és miért fektet be egy ekkora ilyen összeget egy totálisan zűrös országban, főleg, amikor annak a pénznek itthon is ezerszer meg lenne a helye. És nem utolsó sorban pontosan ez az az összeg, amivel nem tudnak azóta sem elszámolni. Amikor megkérdik tőlük, hogy hol a pénz, akkor vagy nem válaszolnak, vagy a legtöbb ami kitelik tőlük, az a cinikus hanta. Gondolok itt az olyan és hasonló válaszokra, amit Gyurcsány mondott Orbán Viktornak a pénzt kereső kérdésére, miszerint "a pénz az autópályákban, a vidékfejlesztésben, az egészségügyben, a nyugdíjakban van..."
 
Egyébként állampénzek befektetési célzatú magánfelhasználására máskor is volt már példa. Emlékezzünk pl. az úgynevezett "bankbotrányra", amikor az Állami Autópálya Kezelő Rt.-ből kiemelt
16 milliárd forintból akarták valakik (akik sosem lettek felelősségre vonva, de még csak megnevezve sem) felvásárolni a Pannonplast részvényeit. A későbbi vizsgálóbizottság által kiadott jelentéstervezet pontosan megmutatja, hogy milyen kifinomult módszerekkel dogoztak a szocialisták.

Amíg elfogadható magyarázatot és tételes kimutatást nem kapunk a fentiekről, addig gyanú alatt áll a szocialisták miniszterelnöke, Kóka János, és minden stróman, aki érintett az kérdésben.
Vagy megvárjuk, míg ez is elévül, mint a Nomentana ügy?

A fentiekből kiindulva érdemes még újragondolni bizonyos dolgokat. Pl., hogy mi motiválta Gyurcsányékat 2006 május végén, hogy elengedjék Irak 38 milliárd forintnyi államadósságát, ami majdnem kiteszi Debrecen egész éves költségvetését, mikor már mindenki előtt világos volt, hogy milyen helyzetbe hozták az ország büdzséjét. Hová lett továbbá a repülőtér elkótyavetyélésért kapott közel 500 milliárd forint 2005 decembere óta? Annyit tudunk, hogy nem az államadósság törlesztésére fordították. Csak nem az is valami "befektetésre" ment el? És mi volna ha Gyurcsány még pókerezni is szeretne?


Az ebben a cikkben olvasható információk 2006 tavaszán már megjárták a Fideszt, a Magyar Nemzetet, majd a választások után a HírTV-t is, s bár a dolog szerény véleményem szerint egyértelmű, mégsem kapott nyilvánosságot. A média részéről ez érthető, hiszen az oknyomozó újságírást a médiatörvény teljesen ellehetetlenítette. A Fidesz prominensei részéről azonban nem világos, hogy annak ellenére, hogy már a 2006-os országgyűlési választások előtt el lett juttatva hozzájuk az anyag, miért nem kezdtek vele semmit sem. 2006 nyarán végül elértem, hogy egy Fideszes parlamenti képviselő ősszel, amikor már mindenki jelen van és a média is figyel, interpellálni akart az ügyben. A média és a politika csak ennyire volt képes eddig. Közben azonban valamilyen áttételes módon az alapinformáció eljutott a Jobbik Magyarországért Mozgalom vezetőségéhez, akik augusztus 24-én kiadtak egy közleményt a témában. Ha már így alakult, nem titkolózom tovább.

Források:

Az eredeti Jakarta Post cikk másolata az Investment Indonesia Online-on:
http://www.bkpm.go.id/bkpm/news.php?mode=baca&info_id=1440 

Ez a cikk forrásként a Reuterst említi meg, de a Reutersnél hiába kerestem:
http://www.xpatloop.com/news.php?id=6976 

Indonézia Kuala Lumpuri (Malajzia) nagykövetségénél is olvashatunk róla:
http://www.kbrikl.org.my/economy/news.html 

Az eredeti hír másolata más hírekkel egybegyűjtve:
http://www.kjridubai.ae/berita%20juli.htm

z fn.hu-n nem stimmel az összeg, viszont felmerül az egyik cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes.
http://www.fn.hu/index.php?id=5&cid=103325
 
Egy szemfüles magyar bloggernek már akkor szemet szúrt a dolog, csak azt nem értem, hogy miért nem küldte el az infót valamelyik újságnak, vagy ellenzéki pártnak. Vagy ő is úgy járt, mint én?
http://pocakos.blogspot.com/2005/07/ngy-millird-us-dollr.html

A magyarorszag.hu hírcsomagjába rejtve Kóka 200 milliárdról nyilatkozik:
http://www.magyarorszag.hu/hirek/gazdasag/szovivoi20050727.html

Nibiru

(nibiru.hu)