Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés szerint a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit.
A Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter által jegyzett törvény rögzítené, hogy 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.
A javaslat szerint a jövő évtől az lenne jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a komplex minősítés alapján - 60 százalékos vagy attól kisebb mértékű. Ez az egészségkárosodás mértékének mostani meghatározása szerint azt jelenti, hogy az ellátásokra a jelenlegi rendszer szerinti legalább 40 százalékban egészségkárosodottak szerezhetnének jogosultságot - derül ki az indítvány részletes indoklásából.
A megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor lennének megállapíthatók, ha az érintett az állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább 1.095 napon át volt társadalombiztosítása. Utóbbi azonban nem vonatkozna azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében.
A megváltozott munkaképességű emberek 2012-től két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Előbbiben azok részesülhetnének - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek,
utóbbit pedig azok kaphatnák, akiknek a rehabilitációja nem javasolható. A jogszabály kimondaná, hogy annak, aki rehabilitációs ellátást kap - amelynek összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között mozogna -, együttműködési kötelezettsége van, amely kiterjed például az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is.
A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne, maximum pedig a 150 százaléka. A szabályozás szerint meg kellene szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem tesz eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének. Ennek az ellátásnak a folyósítása mellett lehetne keresőtevékenységet folytatni, ám az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatná meg a mindenkori minimálbér 150 százalékát.
Soltész Miklós szociális államtitkár néhány nappal ezelőtt a kormányszóvivői sajtótájékoztatón kifejtette: azoknak, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek - 110 ezren -, felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen akik rehabilitálhatók, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülőkre, akik 84 ezren vannak.
Közölte azt is, hogy az átalakítás nem érinti azt a 384 ezer embert, akik a nyugdíjkorhatár felett vannak, továbbá azokat sem, akik rokkantsági ellátásban részesülnek I-es és II-es csoportba besorolva. Azokat sem érinti - folytatta -, akik jelenleg átmeneti járadékban részesülnek, illetve akik a jelenlegi III-as rokkantsági csoportba tartoznak, de öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt állnak. Ők is ugyanazt az összeget kapják majd, mint eddig, rokkantsági ellátás néven - tette hozzá az államtitkár.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatásokkal kapcsolatban - a beterjesztett javaslat alapján - bevezetnék az akkreditált munkáltató intézményét, felváltva ezzel "az oly sok kritikát kiváltó és esetenként egymásnak feszülő védett foglalkoztatók és akkreditált foglalkoztatók eddigi rendszerét" - olvasható az indoklásban.
Bevezetnék a rehabilitációs kártyát, amely - illeszkedve a Start-kártya rendszerébe - mentességet adna a munkabért terhelő munkaadói terhek befizetésének teljesítése alól. A bányászokkal kapcsolatban a törvény úgy rendelkezne, hogy azok, akik 2011. december 31-én a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesültek, jövő év január 1-jétől az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 1991-es kormányrendelet alapján járó bányászok egészségkárosodási járadékára lennének jogosultak.
A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszer rokkantsági segélyben részesülők a 2011. december 31-én hatályos rendelkezések szerint a továbbiakban is jogosultak lennének az ellátásra.
Kapcsolódó:
A Hír TV hírei
190 ezer rokkantnyugdíjas kap levelet
BL
Forrás: hírTV
2011. november 15., kedd 10:40
2015-ig mintegy 190 milliárd forintot takaríthat meg az állam a rokkantnyugdíj-rendszer átalakításával – mondta a Hír TV hétfő esti, Rájátszás című műsorában Soltész Miklós.
http://apps4.trilobita.hu/mch3_media/static/01/player/MediaPlayer.swf?code=0btx3p
http://www.jogiforum.hu/forum/16/4752
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16506&articleID=42130&ctag=articlelist&iid=1
Hatalmas mértékű munkaerő-hiány lehet az országban. :-S
VálaszTörlésEzek szerint nem volt elég a már most is nagymértékű lakásárverezés, erőszakos kilakoltatás és hajléktalanná tétel.
VálaszTörlésNaháát, ez szep.
VálaszTörlésÚgy vélem, hogy az ilyen közrend és közmorál elleni cselekedeteknek semmi közük nincs a rokkantnyugdíjazás eddigi rendszeréhez. Annál nagyobb köze van viszont a "ciklus végére 400 ezer, 10 év alatt 1 millió új munkahely", továbbá a "két hét alatt rendet teszünk az országban" szlogenek propagandisztikusságához, hamisságához, ürességéhez.
VálaszTörlésA rokkantnyugdíjak felülvizsgálatának, csakúgy, mint más esetekben is, csak egyetlen prózai, de annál embertelenebb oka van, hogy az elesettektől, a védekezésre képtelenektől minél többet elvenni.
Annyiban van köze, hogy sokan részesültek az ilyen "utasok" közül rokkantnyugdíjban, ez tény. Csakhogy szerintem ők előkerítik a jövedelmüket ezután is, a tényleg rozzant meg magától ugorhat le a Taigetoszról. :-((
VálaszTörlés"... ők előkerítik a jövedelmüket ezután is ..."
VálaszTörlésEz gyakorlatilag a bűnözési statisztikák további romlását jelenti. Vagyis ott vagyunk, amit én mondtam, munkát és közbiztonságot kell teremteni.
Igen. Teremteni. Ám teremtő isteni mivoltunkkal a semmiból csak...gyereket tudunk teremteni. :) A fizikai energiamegmaradás törvények alapján csak átalakításból jöhet létre "új". No, talán a gondolkodásmóddal próbálkozhatunk. Az nem puszta "fizika". Legfeljebb...fizika-kémia lélek-egyveleg. :)
VálaszTörlésKöszönöm! Jó ezekről is tudni, hogy hányadik bőrt húzzák már le rólunk! ....:-(((
VálaszTörlésMegette a fene... :-((
VálaszTörlésEz a korosztály, amikor dolgozni kezdett, még nem volt szabad-szombat, csak kommunista.Meg építőtábor. Dolgozhatott ingyen. Azt mondták, azért alacsony a fizetés, mert ettől ingyenes az orvosi ellátás, és ebből tartjuk fenn a honvédséget. (Na, mára egyik sincs...) Aztán jött a "bruttósítás", amikor nem fizettek többet, de leírták, hogy konkrétan milyen összegeket NEM kapunk meg. Ez a korosztály dolgozott másodállásban, meg valami mellékest, hogy otthont építsen magának. De ennek a korosztálynak a szülei legalább élelemmel tudták segíteni őket a háztájiból. (Na, ma már háztáji sincs.) Ennek a korosztálynak jutott ki az első elbocsátás- széria, és a munkanélküliség. Ennek a korosztálynak kellett először -úgymond- előtörleszteni egy összegben a kedvezményes hitelre vett lakás hátralékát, vagy a továbbiakban választhatta a "piaci" hitelkamat fizetését.( Kb. 8%-ról, 40%-ra emelkedett.)Ez a korosztály ugrál ki az óbudai lakótelep ablakaiból a végrehajtók elől, mert a megemelkedett rezsiköltséget még fizetésből sem tudja fedezni, nemhogy a nyugdíjból, vagy járulékból. Ennek a korosztálynak a gyermekei laknak(?) még mindig együtt a szülőkkel, mert reményük sincs sem új lakáshoz jutni - a szülők már nem tudják anyagilag támogatni.
Ez, a Ratkó-korosztály és "utórezgései" vált most fölöslegessé, mert pusztán költségvetési hiányt növelő tényező a "kiadás" oldalon. Ha nem dolgozik, nem fizet jövedelemadót, sem járulékot, csak a 25-27% ÁFÁT minden darab kenyér után, de az nem elég az "uzsorásoknak". Addig kellett a jó sok "adófizető-növendék", amíg nem ment tönkre. Most már csak teher.
Be kell látnunk, hogy a lábtörlő fontos része ugyan a háztartásnak, de kidobják, ha elkopott.
Azért szavazni még tud és fog is a "lábtörlő".
VálaszTörlésLottózni, totózni is szokott. :-S
VálaszTörlés