A Magyarok VII. Világkongresszusának Határozatai

A Fordulat
A Magyarok VII. Világkongresszusának Határozatai
Budapest, 2008. augusztus 16-20.

     A Magyarok Világszövetsége alapításának 70. évfordulója idején ülésező Magyarok VII. Világkongresszusa azt tűzte ki célul, hogy erkölcsi és szellemi fordulatot idézzen elő Magyarország és a magyar nemzet életében. Öt nap alatt több mint 800 küldött és mintegy 400 vendég vett részt azon a 12 konferencián, amelyen keletről érkezett akadémikusok és nyugatról érkezett politikusok társaságában magyar tudósok, kutatók és közéleti személyiségek tanácskoztak a magyarság sorskérdéseiről. A VII. Világkongresszus, melyet méltató levélben üdvözölt a Dalai Láma és Európa talán legismertebb nyelvtörténésze, Mario Alinei professzor, eddig nem tapasztalt, gyönyörű ívet húzott, amely az Altájtól az Atlanti-óceánig ért, és amelynek középpontjában mindvégig a jobb sorsra érdemes, szeretett és nagyra hivatott magyar nemzet állt.

1. Ezennel kinyilatkoztatjuk a magyar nép önrendelkezési igényét! - A Magyarok VII. Világkongresszusa nyilatkozatot fogadott el a magyar nép önrendelkezési jogáról. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Világkongresszus a magyarság sorsáért érzett felelősségből fakadóan időszerű és elodázhatatlan lépésként felveti és kezdeményezi a MAGYAR KÉRDÉS megoldását. A megoldás alapvető eszköze a szabadság és egyenlőség elvére épülő önrendelkezés, amely minden nép természetes és elidegeníthetetlen joga, 1977 óta az ENSZ Közgyűlése által elfogadott kötelező jellegű alapjog.
     A nyilatkozattervezetet a Világkongresszus Nyitó-konferenciája elé az MVSZ Elnöksége terjesztette, a munkálatok során megerősítették azt a Világkongresszus nemzetstratégiai konferenciái, valamint az MVSZ tisztújító Küldöttgyűlése, és 97%-os többséggel határozattá emelte a Világkongresszus Záró-konferenciája.
     A nyilatkozat Kinyújtott kézzel és Jogi háttér címmel két mellékletet tartalmaz, amelyek a nyilatkozattal együtt a Világkongresszus határozatának szerves részét képezik.

2. A Magyarok VII. Világkongresszusa támogatja a Magyarok Világszövetsége Küldöttgyűlésének határozatát, hogy amint a kérdést másfél éve fektető Alkotmánybíróság döntése azt lehetővé teszi, a Szövetség indítsa útjára a második népszavazást a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért.
     Gyűjtsenek össze egymillió támogató aláírást, és akkor és csakis akkor vigyék népszavazásra a kérdést. A Világkongresszus a világ minden magyarjához fordul, és kéri e kiemelt fontosságú ügy támogatását.

3. A Magyarok VII. Világkongresszusa üdvözli Jens-Peter Bonde, az Európai Parlament egyik frakciója vezetőjének bejelentését, amelyet a Világkongresszus Záró-konferenciáján Dr. Halász József, a Szent Korona és a magyar alkotmány című konferencia elnöke tolmácsolt. A Függetlenség/Demokrácia európai parlamenti frakció vezetője bejelentette, hogy lemond képviselői mandátumáról, és életét annak kívánja szentelni, hogy az ír népszavazással megtorpant lisszaboni modell helyett az új Európai Unió egy olyan konföderatív államalakulattá váljék, amelynek középpontjában Magyarország Szent Koronájának értékrendje és közjogi tana álljon.
     A Világkongresszus úgy értékeli, hogy a több ezer év során kiérlelt, a Szent Korona-tanra és -értékrendre épülő, vérrel, verejtékkel megpecsételt történelmi magyar közjogi alkotás legszebb elismerése ez a szándék.

4. A Magyarok VII. Világkongresszusa követeli, hogy hozzák nyilvánosságra az 1982 óta keletkezett államadósság dokumentált történetét!

5. A Magyarok VII. Világkongresszusa kéri, hogy a magyar állam követeljen jóvátételt a Szovjetunió utódállamaitól az 1956-os szovjet katonai agresszió okozta károk enyhítésére.
     A Világkongresszus tárgyalási alapnak tekinti a Magyarok Világszövetsége által életre hívott Iustitia Bizottság tényfeltáró és elemző jelentését, amelyet 2007-ben hoztak nyilvánosságra, és amely a magyar államnak okozott kárt 10 000 milliárd forintban, azaz több mint 40 milliárd euróban állapítja meg. A számfejtés nem tartalmazza a magánszemélyeknek okozott kárt, sem a kioltott életekért esedékes jóvátételt.

6. A Magyarok VII. Világkongresszusa tudomásul veszi a Gróf Teleki Pál miniszterelnök halála című konferencia megállapításait, amelyek szerint alapos ok van megkérdőjelezni a gróf Teleki Pál halálának körülményeiről eddig hirdetett nézeteket. Prof. Dr. Iván László pszichiáter, gerontológus professzor, Dr. Pusztaszeri László jogtörténész, Dr. Bakay Kornél professzor, Dr. Bakos Batu jogász, Stoffán György és Hábel György újságírók dokumentált előadásukban arra a következtetésre jutnak, hogy gróf Teleki Pál nem lett öngyilkos, hanem meggyilkolták.
     A Világkongresszus felkéri a Magyarok Világszövetségét, hogy folytassa tényfeltáró munkáját a teljeskörű igazság kiderítéséig, ide értve az esetleges exhumálást is.

7. A Magyarok VII. Világkongresszusa tudomásul veszi A magyarság és a Kelet - II. Őstörténeti Konferencia Természettudományi szekciója két folyamának (Populáció-genetika és Embertan) következtetéseit, melyek szerint a Kárpát-medencei magyarságot nem fűzik tudományos módszerrel kimutatható rokoni kapcsolatok sem a finnekhez, sem az ugor gyűjtőnévvel jelzett népekhez. Ennek alapján kezdeményezi a finnugor származáselmélet fölülvizsgálatát.
     A Világkongresszus elítéli a XIX. század utolsó negyedében ténykedő Trefort Ágostont, aki tanügyminiszterként - példátlan módon visszaélve közhatalmával - kötelezővé tette a finnugor származáselmélet oktatását. Trefort Ágoston eképp legfőbb előidézőjévé vált annak a szellemi tévelygésnek, amelynek jelentős szerepe volt a Trianonhoz vezető úton és a magyarság mai, mély válságának kialakulásában. Mindezért a Világkongresszus kezdeményezi Trefort Ágoston köztéri szobrainak eltávolítását.

8. A Magyarok VII. Világkongresszusa üdvözli és megerősíti azt a 2008. július 12-én kelt megállapodást, amellyel megszületett a Magyar Adorján és Forrai Sándor rovásírás tanításait egybefoglaló Rovás Szabvány, és amelynek aláírói az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztálya - Libisch Győző - valamint a Forrai Sándor rovásíró kör - Szakács Gáborné Friedrich Klára és Szakács Gábor - továbbá Dr. Hosszú Gábor egyetemi docens, a Rovás Szabvány számítógépes betűkészlet készítője.
     A Világkongresszus azzal a felhívással fordul a világ magyar rovásírás oktatói és az érdeklődők felé, hogy a továbbiakban az eképp elfogadott Rovás Szabvány betűkészletét oktassák és használják.

9. A Magyarok VII. Világkongresszusa álló vastapssal üdvözölte Rácz Sándornak, az MVSZ tiszteletbeli elnökének elfogadó nyilatkozatát, amellyel késznek mutatkozott elfogadni a hangsúlyos közéleti szerepvállalásra szólító felhívást, a súlyos erkölcsi, politikai és alkotmányos válságba jutott Magyarország megmentéséért. Dr. Bene Gábor világkongresszusi küldött a Szent Korona és a magyar alkotmány című konferencián és a Záró-konferencián fejtette ki, hogy 1944. március 19-e, Magyarország német katonai megszállásának napja óta az ország egyetlen legitim politikai vezetője az 1956-os forradalomban testet öltő népakarat erejével országos vezetővé választott Rácz Sándor, a Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke.

10. A Magyarok VII. Világkongresszusa Nyitó-konferenciája közfelkiáltással a Magyarok Világszövetsége örökös tiszteletbeli elnökévé avatta gróf Teleki Pál miniszterelnököt, az MVSZ egyik alapítóját és Wass Albert írót, a kisebbségi sorsba kényszerített magyar közösségek jogvédelmének elkötelezett harcosát.

11. A Magyarok VII. Világkongresszusa nagyra értékeli, és üdvözli azt a két angol nyelvű kiadványt, amelyet 2008. augusztus 18-án a Magyarok Világszövetsége alakulásának 70. évfordulóján mutattak be. A Kanadában elő Dr. Pungur József főszerkesztésében megjelent Hungarian World Encyclopedia (angol nyelvű magyarság-lexikon) és az Amerikai Egyesült Államokban élő Botos László főszerkesztésében megjelent Selected Studies in Hungarian History (Magyarságtudományi Tanulmányok) olyan hézagpótló művek, amelyek kiadása a magyar állam feladata lett volna. Joggal feltételezzük, hogy amennyiben ezek a kiadványok 100 évvel korábban jelentek volna meg, megakadályozhatták volna a trianoni tragédiát.
     A Világkongresszus azzal a felhívással fordul a világ minden magyarjához, hogy ki-ki váljék e kötetek terjesztőjévé, mert általuk megváltoztatható a világ magyarságképe. Minden magyar legyen civil diplomata: országa és nemzete jó hírnevének terjesztője.

12. A Magyarok VII. Világkongresszusa elismeréssel nyugtázza azt a Világkongresszusok történetében páratlan teljesítményt, hogy a Világkongresszus nyitónapján a küldöttek, a vendégek és a sajtó képviselői átvehették a következő napokban sorra kerülő több mint 230 előadás java részét tartalmazó hét kongresszusi kötetet és további két, ebből az alkalomból kiadott könyvet: Rudolf Kučera Közép-Európa története egy cseh politológus szemével valamint Dr. Balogh Sándor Autonómia és az új világrend.
     A Világkongresszus köszöntet mond a több mint 300 előadónak - tudósok, kutatók, közéleti személyiségek, közöttük mintegy 50 nem magyar - azért, hogy közösségvállalásukkal és magas szintű előadásaikkal szolgálták az egyetemes magyarság ügyét. Hasonlóképpen köszönetet mond minden érintettnek a példás szervezésért.
     A Világkongresszus határozottan visszautasítja azokat a lekicsinylő minősítéseket, amelyek egyes, a többnyire távolmaradásukkal "jeleskedő" magyar médiumokban napvilágot láttak. Ezeket a tényhamisító félretájékoztatásokat a mély erkölcsi és szellemi válságban levő társadalom kórtüneteinek tartja.
     E társadalom megérett a Fordulatra.

Budapest, 2008. augusztus 20.
A Magyarok VII. Világkongresszusa

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Frigyesy Ágnes: Beszélgetés Patrubány Miklóssal,

A magyar nemzet nagyszerűségéről és féltéséről
Magyarország kifosztása idején

Beszélgetés Patrubány Miklóssal,
a Magyarok Világszövetségének újraválasztott elnökével

- Tartozom egy vallomással: noha húsz esztendeje ismerjük egymást, Magyarok Világszövetsége tagként évek óta távolról figyelem az Ön munkáját, mert megzavartak azok a hírek, melyeket terjesztettek: miszerint ön ügynök, más rémhírek szerint a hírhedt Securitatenak dolgozott, illetve nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Most, amikor kezembe került az MVSZ VII. Világkongresszusának gazdag tartalmú programfüzete, úgy döntöttem, újságíróként nem mehetek el szó nélkül az esemény mellett. Ez a nemzeti sorskérdéseinket felvonultató programsorozat ellent mondani látszik az önről terjesztett híreknek. Mi az igazság?

- Engem arra tanítottak a szüleim, hogy álljak jót magamért! Soha nem voltam, nem vagyok, és nem leszek semmilyen titkos- vagy titkosan működő társaságnak sem tagja, sem alkalmazottja, sem bedolgozója. Kérésemre vettük fel ezt a mondatot a Magyarok Világszövetsége belépési nyilatkozatára, valamikor a kilencvenes évek derekán. Akkor, amikor kirajzolódott: nekünk civileknek nincsenek meg az eszközeink ahhoz, hogy valaha tisztán lássunk ebben a kérdésben, hogy a titkosszolgálatok mely ügynökeiket hová dobják be, kiket tartanak meg, efféle eszközök nekünk nem állnak rendelkezésünkre, tehát mi egyet tehetünk: fogadalomszerű vallomást kérünk a belépőktől, s az utókorra bízzuk az ítélkezést. Ezeket a belépési nyilatkozatokat eltesszük és megvetés illeti azt a személyt, illetve leszármazottjának leszármazottját is, ha kiderül valakiről, hogy becsapta kortársait és sorstársait. Egyébként nyolc esztendeje vagyok a Magyarok Világszövetségének elnöke. Kövér László volt egyik legfőbb terjesztője e rágalomnak. Neki is elegendő idő állt rendelkezésére ahhoz, ha úgy véli, hogy bizonyítani tudja, miszerint idegen érdekeket szolgálnék, előállhatott volna ezekkel a bizonyítékokkal nyolc év alatt.

- Igaz a hír, hogy Ön a Securitatenak dolgozott?

- Hogy dolgoztam volna? Soha nem dolgoztam, nem vagyok tagja, sem bedolgozója, sem alkalmazottja semmilyen titkos társaságnak, nemhogy a Securitatenak! Engem is vallattak és faggattak a diákéveimben, de soha nem vállaltam semmiféle közösséget velük, sőt azzal a tudattal éltem, ha véletlenül meg tudnának törni, akkor öngyilkosnak kell lenni ­- ezzel a tudattal élek mindmáig. Ennél szörnyűbb rágalom nincs! Ezt nyilván politikai megfontolásból találták ki, meg akarták akadályozni, hogy a Magyarok Világszövetségének elnökévé váljak, illetve, hogy ebből a tisztségből kibuktassanak.

Szörnyű kárt okoztak ezzel a magyar társadalomban, mert a Magyarok Világszövetsége vezetőjének nem fantomképekkel, annak eloszlatásával kellene viaskodnia, hanem végezhetné még hatékonyabban munkáját. Sok embert elriasztottak tőlünk, mert ha Ön, aki korábbról ismert, mégis elbizonytalanodott, akkor elképzelhető, hányan vannak még a magyar társadalomban, akik azért nem közeledtek ehhez a Világszövetséghez, mert elhintették, hogy idegen érdeket képviselő ügynökök vezetik a Világszövetséget. Ez a kár a magyarság egészének ártott, nem csak a Világszövetségnek. Azért, hogy nem tudunk hatékonyabb munkát végezni, hogy nem tudjuk a magyarellenes erők kezét nagyobb erővel lefogni olyan válsághelyzetben, mint amilyenben most Magyarország van, ezért azok felelnek, akik ezt a rágalom-hadjáratot útjára indították és mélyen besulykolták - suttogó propagandával - a magyar társadalom tudatába.

- A Magyarok Világszövetsége mindmáig nem kap állami támogatást.

- Ez bonyolult politikai kérdés. Ez nem vezethető vissza csupán erre a rágalom-hadjáratra. Sajnos nem az MSZP és az SZDSZ vonta meg a költségvetési támogatásunkat, hanem az, akitől legkevésbé vártuk: a Fidesz és a Kisgazdapárt együttes szavazatukkal, 11 szavazatkülönbséggel vonták meg 2000 szeptemberében a költségvetési támogatásunkat, ennek következtében 2001 január 1-től egyetlenegy fillér állami támogatásban nem részesültünk.

- Tudomásom szerint a háttérben Boross Péter, az MVSZ akkori elnökjelöltje állt, s aki benyújtotta a Parlamentnek a "megvonási tervezetet", nem más, mint Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum egyik kulcsembere.

- A háttérben Csoóri Sándor állt, az előtérben állt Herényi Károly, aki Pósán László fideszes képviselővel közösen nyújtották be azt a módosító indítványt, mely szerint az előirányzott 237 millió forintot nulla forintra redukálták. Pósán László nem jelent meg a szavazáson, Herényi Károly pedig visszavonta az indítványát, nem tudni, kinek a nyomására. Tény, hogy szörny-koalíció állt mellénk, az MSZP, az SZDSZ, a MIÉP és az MDF állt a mi oldalunkra, míg a Kisgazdapárt és a Fidesz egyhangúan az ellenünk szavazók oldalára állt. Ez az igaz és hiteles történet.

Az MSZP és az SZDSZ röhöghetett a markába, mert ők akkor sem merték megvonni a költségvetési támogatást a Magyarok Világszövetségétől, amikor Horn Gyula volt a miniszterelnök 1996-ban, amikor a Magyarok IV. Világkongresszusa tombolva kifütyülte Horn Gyulát, aki saját miniszterelnöki keretéből adta oda azt a 40 millió forintot, amelyből megszervezték az akkori Világkongresszust. Mégsem merte meglépni, hogy költségvetési támogatás nélkül hagyja a Magyarok Világszövetségét.

Azóta a történelem bebizonyította, hogy tévedtek az urak, ezt beismerni azonban nincs lelkierejük, így továbbra is makacsul arra játszanak, hogy majdcsak megbukik a Világszövetség Patrubány Miklóssal együtt, s akkor elmondhatják, hogy nekik volt igazuk. Utánam jöhet vak, sánta, béna, vagy gyenge elméjű a Világszövetség élére, neki visszaadják majd a költségvetési támogatást, csak azért, hogy menthessék magukat és tisztára moshassák ezt a vétküket, amit elkövettek az elmúl nyolc évben.

- Kiknek áll az útjában? Miért ez az erős ellenállás az ön irányában?

- Emberi hiúságok is közrejátszottak. Csoóri Sándor (korábbi elnök/szerk. megj.) megmondta nekem, amikor elnökjelöltté váltam: - Ha Te leszel a Magyarok Világszövetségének elnöke, megmutatom neked, hogy nem lesz Világszövetség! Bizonyára mást szeretett volna látni az MVSZ élén, s elég hatalmasnak érezte magát, miután Antall Józsefből játszi könnyedséggel kreált miniszterelnököt, hogy a Világszövetség elnökének sorsát is ő egyszemélyben döntse el! Miután ez nem sikerült, következett a bosszú-hadjárat. A Fidesz nem rendelkezett információkkal a Magyarok Világszövetségét illetően. Ők Csoóri Sándor vélekedésére hagyatkoztak, aki megmérgezte körülöttem a levegőt. Azt hiszem, nincs más oka, mint emberi hiúság, hisz neki le kellett köszönnie nyolc év után, s nem azt helyezhette maga után, akit szeretett volna (Boross Péter volt az ellenjelölt. szerk. megj.)

- Továbbgondolva, azt hiszem még komolyabb (politikai) erők állhattak a cél mögött, hogy egyáltalán ne legyen Magyarok Világszövetsége, hisz hathatós érdekképviselet nélkül gyengül az összmagyarság.

- Így van. Nagyon jól látja. Tehát voltaképpen a Magyarok Világszövetsége velem együtt mindenkinek útjában áll, aki a mai globális tőkét szeretné szolgálni, amelyik a nemzetek felszámolását, a nemzetek elegyítését és szétszórását, a nemzetek néppé, sőt csőcselékké való lefokozását tartja politikai céljának és eszközének. Olyan szervezetre, nincs szükség, amely első helyre helyezi értékrendjében a nemzetet, az igazságot, az emberi tisztességet, a méltóságot! Ezek mind olyan értékek, melyek útjában állnak annak a lealjasító, lealacsonyító szándéknak, amivé lassan ezek az erők ledarálni kívánják a világot. Ha vannak e globalista szándéknak magyarországi helytartói és képviselői, márpedig vannak, akkor azoknak mi útjában állunk.

Tény, hogy ma a Magyarok Világszövetsége az egyetlen magyar szervezet, mely kizárólag a magyar népakaratból táplálkozik, ahogyan ezt a magyar népakaratot felfogja, s a sok országbéli jelenlétével érzékelni tudja. De biztosan nem vagyunk, nem leszünk sem kiszolgálói, sem bárgyú elfogadói, sem bátortalan tétlenkedői, illetve nézői annak a folyamatnak, mellyel megpróbálják tönkretenni országunkat és nemzetünket.

- Elnök úr, érdekes bejelentést tett a Magyarok Világszövetsége VII. Kongresszusának nyitó napján: a kettős állampolgárság ügyében zajló népszavazás eredményével kapcsolatban súlyos csalásról beszélt, s állítása szerint mintegy hatszázezer szavazatot elcsaltak 2004. december 5-én. Beszélne erről a népszavazási csalásról?

- Ezt a tényállást 2004-ben még a jogorvoslati idő keretén belül megállapítottuk. Amikor beadványunk nyomán a Legfelsőbb Bíróság az elmúlt 18 év magyar demokrácia-történetében egyetlen alkalommal megsemmisített egy országos szavazási eredményt, akkor mi ezt a négy helyszínt már ismertük. Az elvi felvetésünket ezekkel a konkrét példákkal alátámasztottuk, amit a Legfelsőbb Bíróság elismert és ennek nyomán rendelte el az általunk megnevezett 1152 szavazókörben az eredmény újbóli megállapítását. Magyarország többrendbéli tragédiájának egyik okozója ez a választási törvény, amely úgy fogalmaz, és amelyik ennek eredményeképp lehetővé teszi, hogy még a Legfelsőbb Bíróság határozatát is elszabotálhatják, akárhány szavazókörben vélünk hibát felfedezni, mert nem azt mondja a törvény, hogy újra meg kell számolni a szavazatokat, hanem csupán az eredményt kell újból megállapítani. Ez a madárnyelvű és csúsztató fogalmazás azt jelenti, hogy a szavazatszámláló bizottság, melynek megkérdőjelezték a munkáját, a törvény szerint eldöntheti, meg kívánja-e újból számolni a kérdéses szavazatokat vagy sem. Vagy azzal állapítja meg az eredményt, hogy mi múltkor is jól számoltuk, most aláírunk egy újabb jegyzőkönyvet, hogy akkor is jól számoltunk, most is - újraszámlálás nélkül - ugyanarra az eredményre jutottunk.

- A törvény szerint ugyanazok végzik az új jegyzőkönyv kitöltését, akik esetleg csaltak?

- Így van. Micsoda képtelenség ez! Az európai jogban nincs még egy ilyen helyzet, hogy egy feljebbviteli instancia ugyanaz legyen, akinek a munkáját megkérdőjelezik. Ráadásul meg se kell ismételnie a számlálást, elég, ha kitölt egy új jegyzőkönyvet.

A tizenegyezer szavazókör számszerű eredményeinek vizsgálatakor felfigyeltünk valamire, ugyanis mint népszavazási kezdeményezők megkaptuk az eredményeket elektronikus formában az Országos Választási Bizottságtól, az utolsó szavazókörig elmenően. Feltűnt egy csoport olyan szavazókör, ahol az eredmény ellentmondásosnak tűnt, ugyanis az első kérdés, mely a kórház magánosításáról szólt, valamint a második kérdés között nem volt lényeges, szemléletbeli különbség, mégis ezekben a szavazókörökben az első kérdésre igennel szavaztak döntő többségben, a második-, az állampolgári kérdésben viszont döntő többségben nemmel szavaztak. Erre pedig senki nem bíztatta a magyarországi szavazókat! Egyetlen párt se, az egyházak se, senki. Vagy azt mondták, hogy igen, igen, vagy azt mondták, hogy nem, nem. Ez alól csupán az MDF volt a kivétel, aki azt mondta, hogy a kórház privatizációra szavazzanak nemmel, de az állampolgárságra igennel. Olyan viszont, hogy a kórház privatizációra szavazzanak igennel, s az állampolgárságra nemmel, ilyet senki sehol nem kért! S ekkor szembeötlött, hogy nagyon sok helyen fordított eredmény született. Számítógépesen kiszűrtük ezeket a helyeket, ahol pl. 510 igen, és 720 nem szavazatot találtunk. Tehát majdnem ugyanazok a számok szerepelnek, de tükör-fordításban. Küszöböt állítottunk, hogy 10% eltérés legyen a két értékpár között és kijött 2000 szavazókör. Amikor lecsökkentettük ezt a küszöböt 5%-ra, akkor maradt 1152 szavazókör. Azokon a helyeken, ahol fel tudtuk bontatni az urnákat, egyértelműen igazolódott a feltevésünk. Egyszerűen fordítva írták be az eredményt a jegyzőkönyvbe.

- Miért csak négy helyen kérték az urnák felbontását?

- Mert erre jogilag nem volt lehetőségünk, csak lélektani megoldásunk. Az az emberünk, aki kérte az urnák felbontását, olyan ellentmondást nem tűrő magatartással lépett fel, hogy megijedt tőle a bizottság, és tartva a komolyabb botránytól, inkább kibontották az urnákat és újraszámolták a szavazatokat. Mind a négy helyen - szerepel a könyvemben, melyet a népszavazás első évfordulóján megírtam -, csalás történt, s ezt nyilvánosságra hoztam. Ezek mind olvashatók a Gyújtatlan gyulladjék (Gondolatok a 2004. december 5-i népszavazási kísérletről) című könyvemben.

- Ön azt állítja, hogy hatszázezer szavazatot elcsaltak a kettős állampolgárság kérdéskörben tett szavazáskor?!

- Igen, ezeket mi azonosítottuk. De ennél több lehet, mert például nem vizsgáltuk azokat az eseteket, amikor mind a két eredményt megfordították, mert ilyet is találtunk.

- Ez a kérdés azért is érdekes, mert elterjesztették azt a hírt, hogy a Magyarországon élő magyarság megtagadta az anyaország határain kívül élő testvéreit. Hallgathattuk, micsoda szégyen, hogy nem álltunk ki egymásért, miközben ezek szerint ez a rémhír sem igaz!

- Ez a legszörnyűbb! Gondoljuk el, voltaképp ügydöntő erejű volt a népszavazás, még olyan körülmények között is, hogy a miniszterelnök és az egész kormánypárt riogatta Magyarország népét, másfél nappal a népszavazás előtt pedig Gyurcsány a Televízióban a nagy vitaesten arra bíztatta nézőit, hogy maradjanak otthon, ne menjenek el szavazni, ha jót akarnak! Ilyen lelkiállapotban is ügydöntő erejű volt a népszavazás, ha ezt a hatszázezer szavazatot a helyére tehettük volna. Vagyis nem a nemek oldalára, hanem az igenek oldalára. Gondoljunk bele, micsoda szörnyű csapást mértek ezek a csalók a magyar nemzetünkre! Hányszor ostorozták és ostorozzák ma is egymást a magyarok: megtagadtad magyar testvéred, áruló vagy, lelketlen vagy, eszement vagy. S hányan mondták már ki, hogy itt nincs is magyar nemzet, mert minden szertefoszlott.

- Augusztus 16-20-a között zajlott a Magyarok Világszövetségének VII. Világkongresszusa, ahol önt újraválasztották az MVSZ elnökének! Gratulálok! Az ötnapos tanácskozáson 12 konferencia keretében vizsgálták komoly szakemberekkel karöltve legégetőbb nemzeti sorskérdéseinket. Foglalkoztak a Szent Korona tannal, gróf Teleki Pál halálának körülményeivel...

- Trianon újraértékelésével, Magyarország kifosztásával, az államiság nélküli népek szerepével az Európai Unióban, vagy például a magyar őstörténettel.

- Többféle határozat is született. Melyiket tartja a legfontosabbnak?

- Mintegy 11 határozat született a zárókonferencián. Ha azt kérdezi, melyiket tartom a legjelentősebbnek, akkor minden kétséget kizáróan a magyar önrendelkezési nyilatkozatot tartom a legfontosabbnak. A Magyarok Világszövetsége Kongresszusa már alapítása, 1929 óta a legátfogóbb legitimitású magyar köztestület. Összehasonlításképp a budapesti Parlament legitimitását csak a mai, csonka Magyarországból meríti. A Világkongresszus viszont a világ-magyarságából meríti legitimitását, beleértve a mai Magyarországot is.

1920. június 4-én szétszabdalták Magyarországot, 1944. március 19-én német katonaság szállta meg Magyarországot. Azóta nem adták vissza a magyar nép önrendelkezési jogát. Ha ezen a helyzeten felül kívánunk kerekedni, akkor a magyar nemzet beállhat a sorba, hisz az európai nemzetek az elmúlt 10-15 évben felmutatták szándékukat. Az ötmilliós szlovákság, a négymillió horvátság, a kétmilliós Szlovénia önálló államot alapít, az ötszázezres Montenegro önálló államot alapított. Skócia előbb-utóbb bejelenti függetlenedését Angliától. Egyértelműen kinyilatkoztatták a walesiek, épp itt az Államiság nélküli népek és nemzetek konferencia keretén belül, hogy önálló állami létre törnek. Ugyanez jellemző a katalánokra, a baszkokra. Ha tehát figyelünk az európai népekre, egyedül mi, magyarok vagyunk azok a páriák, akiknek nemhogy nem adatott meg a lehetőség bajaik orvoslására, hanem még ki sem mertük mondani, hogy igényt tartunk az önrendelkezésre. Ezért tartom ezt a nyilatkozatot a legjelentősebbnek.

Ha azt kérdezi, melyik volt a legfigyelemre méltóbb határozat, akkor azt kell mondanom, az az üdvözlő nyilatkozat, amellyel a Világkongresszus Jens Peter Bonde európai parlamenti képviselő és frakcióvezető bejelentését üdvözölte, amellyel a dán képviselő a zárónapra juttatta el üzenetét, mely szerint az írországi népszavazás által megbukott lisszaboni szerződés alkotta európai modell helyett új, konföderatív államszövetségre törő modellt kívánnak kidolgozni, amelynek középpontjában Magyarország Szent Koronájának értékrendje és közjogi elvrendszere szerepel.

Ha azt kérdezi melyik a leghasznosabb határozat, azt mondom, az, amely követeli, hogy a magyar állam hozza nyilvánosságra a magyar államadósság hiteles történetét, amelyikből kiderül, kik a felelősök, azért, hogy ez az 1500 milliárd forintnyi kamatteher évről évre apasztja Magyarország költségvetését. Mintha szívnák Magyarország vérét! Ezt végre hozzák nyilvánosságra!

Nem kevésbé fontos: elhatározta a Kongresszus, hogy gróf Teleki Pál halálának körülményeit mindenképp, egyértelműen tisztázni kell, mert az életének és halálának szentelt konferencián hitelt érdemlő bizonyítékokat tártak elénk, mely szerint a volt miniszterelnök nem öngyilkos lett, hanem meggyilkolták.

- Ezt a kérdés azért tartom magam is fontosnak, mert feltehetően több kiemelkedő magyar államférfi nem természetes halállal halt meg, gondolok elsősorban gróf Széchenyi Istvánra, Tisza Istvánra, vagy épp Teleki Pálra. Önbecsülésünk erősödhetne azáltal, ha kiderülhetne, hogy az öngyilkosság vádja nem igaz, s ezek az államférfiak áldozatok!

- Azért emeltük ezt a kérdést a Világkongresszus konferenciái közé, mert úgy érezzük, az egész magyar nemzeti lét szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy egy tiszta, nagytudású, mély érzésű ember, mint amilyen Teleki Pál volt, méltó megbecsülésben részesüljön! Gondoljunk bele abba a szörnyűségbe, ő még Hitlerrel is szembeszegült és nem engedte át a német csapatokat, hogy megtámadhassák Lengyelországot. Ennek eredményeképp Lengyelország felől kapu nyílt Magyarországra, s közel nyolcszázezer zsidó származású ember menekült meg a gyilkoló németek elől. Ennek az embernek nem lehet szobra Budapesten, mert ráfogták az antiszemitizmus vádját, valamint szégyentáblára állították Auschwitzban. Teleki auschwitzi szégyentáblájával a magyar nemzetet szégyenítették meg! Ha kiderül, hogy őt megölték, ettől kezdve újraértékelődhet ez a folyamat.

Megemlíteném mindenképp az őstörténeti konferenciát, hisz ez volt a leggazdagabb tanácskozás: 96 előadást tartott, mintegy 120 tudós, oktató, közéleti személyiség, s megdőlt a finnugor elmélet.

Ha ehhez még hozzávesszük azt a határozatot, melyet a Magyarország kifosztása konferencia alapján fogadott el a Világkongresszus: e szerint Magyarország követeljen jóvátételt az 1956-os szovjet katonai intervenció által okozott károkért, amelyet a Magyarok Világszövetsége egy évvel ezelőtt felméretett. A Justitia Bizottság megállapította: csak a magyar államnak okozott kár - a magyar állampolgárok kárát félretéve - mintegy tízezer milliárd forint, avagy negyven milliárd euro, a Világkongresszus követeli, hogy Magyarország kérjen jóvátételt a Szovjetunió utódállamaitól. Mindezeket egybevetve megállapíthatom: a VII. Világkongresszus sarkalatos kérdésekhez nyúlt, és mutatta fel őket a magyar társadalom számára...

- A Magyarok Világszövetsége elnökeként milyen célokat tűzött ki maga elé?

- Amikor 1996-ban a Világszövetség elnökhelyettesévé választottak, kissé engem is meglepett és felkészületlenül ért az akkori döntés, akkor azt mondtam: szeretném, ha a Magyarok Világszövetsége kovásszá válna, mely ébresztgeti a magyar nemzet létkérdéseit. Szeretném, ha a Világszövetség fórummá is válna, ahol ezekben a kérdésekben a különböző szándékokat közös akarattá és elhatározássá lehet formálni. És végül intézménynek szeretném látni a Magyarok Világszövetségét, amelyben a közös elhatározások megvalósulnak. Most harmadik mandátumra jelentkeztem és ha a bizalmat elfogadom, akkor elmondom: a kovász szerepünket 2004. december 5-vel elértük. Azzal a népszavazással, melyet nem tudtunk az akkori masszív csalások miatt döntő erejűvé kovácsolni, de a magyar társadalmat mindenképp abba a helyzetbe hoztuk, hogy azóta nem megy el érzéketlenül e fontos kérdések mellett. Azóta négyszáz népszavazási kezdeményezés született. A kovász szerepet betöltöttük.

A hetedik Világkongresszussal, a sokak által páratlannak nevezett 230 dolgozat, mintegy 65%-át hét kötetben a Kongresszus nyitónapján átadtuk minden résztvevőnek, ezzel olyan szellemi gyúanyag birtokába jutattuk magát a Konferenciát, és általa a nemzet életében fontos szerepet játszó műhelyeket is, hogy elmondhatjuk, a Világkongresszus intézménnyé vált, amely ívet húzott az altáji Tibet és az atlanti óceán között. A Világtalálkozón mindenki a magyar nemzet nagyszerűségéről, annak féltéséről beszélt, lett légyen az kínai, kazah, kirgíz, mongóliai, walesi, fríz, breton, vagy flamand. Néhány nap erejéig sikerült a magyarságot e fény középpontjába állítani. Végezetül emlékeztetni szeretnék arra az előadásra, melyet Bogár László tartott a Világkongresszuson a Magyarország kifosztása című konferencián, melynek címe így hangzik: A rendszerváltás kísérlet volt Magyarország felszámolására.

- Elmondható, hogy a Magyarok Világszövetsége ezt a folyamatot szeretné megfordítani?

- Így van. Ezért nevezzük a VII. Világkongresszust fordulatnak.

Frigyesy Ágnes

A MAGYAR SZOLIDARITÁS TÜZE

Szeretettel üdvözöljük mindazokat, akik eddig is lelkesen vettek részt mozgalmunkban és lobbantották lángra az összetartozás és emlékezés tüzét - lángját!

Kérjük, küldjék tovább e felhívást, segítsék e mozgalmat terjeszteni az egész világon!

 

 

MAGYAR SZOLIDARITÁS TÜZE

 

Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon cserkészeink tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és az elcsatolt területeken. A megbeszélt időben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllőn, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak.

2003. augusztusában, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította e fontos kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpát-medencében, Kazakisztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a föld minden magyarok által lakott részein fellángoltak a tábortüzek, vagy gyertyácskák lángjai.

Ma már az évi munkatervünk állandó része a Magyar Szolidaritás Tüze. Kérjük csapatainkat, barátainkat, hogy ezt figyelembe véve, valósitsák meg e tervet.

 

Eddigi tapasztalatok alapján kérjük, hogy a láng mindenhol a helyi időszámítás szerint augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel a nemzetközi dátumvonaltól nyugatra, tehát New Zeland, Ausztrália vonalától keljen útra, és végigkísérve augusztus 20-át, Honoluluban (Hawaii) aludjék ki. Így amikor Budapesten felröppennek a Szent István napi tűzijáték első rakétái, a Magyar Szolidaritás lángja már 11-12 órája van úton és Honoluluig még ugyanannyi órai útja van hátra.

 

Valószínűleg nincs olyan időzónája a Földnek, ahol nem élnének cserkészeink és más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás: tábortűz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rio de Janeiróban, Caracasban, Sydneyben, Csíkszeredában, Münchenben, Oslóban, Torontóban, Krasznahorkán, Calgariban, New Yorkban vagy Körösmezőn. Azok, akik a budapesti tűzijátékot nézik, a felröppenő első rakétát tekintsék a magyar szolidaritás tüzének fellobbanásának.

Kérjük a magyar szervezeteket is, OTTHON ÉS AZ EGÉSZ VILÁGON, csatlakozzanak e kezdeményezéshez! Ez a világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére.

Kérjük a szervezeteket, egyházakat és személyeket, hogy részvételüket jelezzék e-mailen: corvinus@mountaincable.net

 

Jó Munkát!

 

Lendvai Imre cscst

elnök

Külföldi Magyar Cserkészszövetség

 

Magyaródy Szabolcs, cscst

Hunyadi Öcs. Mk.

KNCSSZ

 

Újdonságok a magyar honlapunkon:

MAGYAR KÉZIKÖNYV

MI ÉS A PROPAGANDA

Rovatokban

www.corvinuslibrary.com

 

Angol honlapunkon keresztül is elérhető:

www.hungarianhistory.com

A kurultaj üzenete - A kazakisztáni magyar törzs vezetői üdvözölték az MVSZ...

• A kurultaj üzenetete - Vukics Ferenc őrnagy beszámolója

 

A Kunszentmiklóson, 2008. augusztus 7-10-én megszervezett nagysikerű, több mint ötvenezer ember részvételével lezajlott kurultaj üzenetét Vukics Ferenc őrnagy, a rendezvény egyik főszervezője adta át a Magyarok VII. Világkongresszusának.

"Van Magyarország, mert vannak magyar emberek, és akár tetszik, akár nem, ez az ország a miénk." - mondotta Vukics Ferenc.

A Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán ötvenezer ember bűncselekmény, rendőrség és szemét nélkül volt együtt - ez a magyar ember, állította a főszervező.

A kurultajon megállapodás született a kazakisztáni magyar törzs képviselőivel: - ottani magyar fiatalok jönnek Magyarországra magyar nyelvet tanulni, a kazak-magyar szótárt elkészíteni. Két év múlva tervezik a nagy hun-szkíta kurultajt.

 

• A kazakisztáni magyar törzs vezetői üdvözölték a Magyarok VII. Világkongresszusát

 

Hetedik napja vagyok itt, és olyan eseményeknek vagyok tanúja, amelyeket a másvilágon sem felejtek el - így köszöntötte a Magyarok VII. Világkongresszusát Orazak Ismagulov antropológus professzor, akadémikus, aki jelentős segítséget nyújtott a torgaji magyarok felkutatásában. A professzor szerint a legjobb magyarokkal volt szerencséje együtt dolgozni, és ha az Isten is úgy akarja, hogy meg kell haljon, akkor is boldog lesz, mert régi gyökereink virágoznak és erősödnek.

Nekünk magyarul fájt a szívünk, amikor megtudtuk, hogy milyen lett a magyarok területe Trianon után, mondta a professzor. Számára történelmi kérdés, hogy a XXI. században az európaiak kikkel akarnak élni, ha nem a testvéreivel.

A magyar nőknek az kívánta, hogy minél több magyar gyermeket szüljenek, így legyen minél több igaz magyar.

Régi szokás szerint a lovát szerette volna testvérének ajándékozni, de mivel nem volt lehetősége azt ide hozni, köpenyét és fejfedőjét adta Patrubány Miklósnak.

 

Kurmangazi Shokpituli, a kazakisztáni magyar törzs vezetője, az évezred hetedik évének hetedik hónapjában a hetedik napon Szágában rendezett kurultaj főszervezője, a Torgaj vidéki villamosművek vezérigazgatója szerint a mi őseink az égben most nagyon örülnek és nagyon büszkék, látva, hogy találkoztunk és fogjuk egymás kezét.

Kurmangazi felbecsülhetetlen segítséget nyújtott az elmúlt években Bíró András antropológusnak a torgaji magyar törzs szállásterületén folytatott genetikai vizsgálatai során.

 

Kajrat Bibekov, aki az első torgaji expedíció szervezésében is résztvett, azt tanácsolta az EU-tag Magyarország elöljáróinak, hogy hívják össze az érintett államok vezetőit, és végleg törüljék el az amúgy is csak térképen létező határokat.

 

Budapest, 2008. augusztus 16.

 

MVSZ Sajtószolgálat

MVSZ VII. Mario Alieni professzor ajánlása

Ajánlás

a Magyarok VII. Világkongresszusának kötetei elé

 

Az alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége 2008. augusztus 16-20. között megszervezi a Magyarok VII. Világkongresszusát, a legátfogóbb legitimitású magyar köztestületet, amelyen tizenkét konferencia keretében több mint 250 magyar és nem-magyar tudós, kutató és közéleti személyiség ad elő – kiutat keresve – mintegy 230 dolgozatot a magyar nemzet eredetéről, kultúrájáról és drámai sorsáról. Az eddigi Világkongresszusok történetében először, sikerült az előadásra kerülő dolgozatok java részét a nyitónap előtt bekérnünk, és hét kötetben, nyomtatva közzé tennünk. A kedves olvasó e kötetek egyikét tartja most kezében.

 

A Magyarok VII. Világkongresszusa ezer küldöttének ezeket a köteteket a Nyitó-konferencia előtt átadjuk, és kívánjuk, hogy korszakos határozatokat fogadjanak el. Olyan határozatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar nemzet életében kiváltsák azt az erkölcsi valamint szellemi fordulatot, amely elodázhatatlan, ha ez a nemzet élni akar, és amely határozatok méltóak ahhoz a nemzethez, ahhoz a Világkongresszushoz, amelyet a húsz-huszonegyedik század két kiemelkedő személyisége nagy odafigyeléssel üdvözölt.

Tisztelt küldött-társak, kedves olvasók! Kérem, fogadják ajánlásként Mario Alinei professzor, a talán legismertebb európai nyelvtörténész, a monumentális Atlas Linguarum Europae alapító főszerkesztője és Őszentsége a Dalai Láma üzenetét, mely a magyarok számára – fejléces papírjának címerével is – sokatmondó.

 

Budapest – Kolozsvár, 2008. augusztus 6-án

                                                                                              Patrubány Miklós,
a Magyarok Világszövetségének

elnöke

 

Dear President, dear friends and colleagues of the Organizing Committee, Ladies and Gentlemen.

 

To my deepest regret I cannot attend this important World Congress, the organizers of which have been so kind as to nominate me Honorary President. Though I feel I do not deserve this honour, I am deeply touched by your conviction that I do.

 

I have learned to know Hungarian people through my studies, and I have been struck by their creativity, their intelligence and their special qualities, which are also reflected in the complexities of their language and culture.

My discovery that modern Hungarians are the heirs of the Kurgan invaders of Hungary in the Copper Age, and of the ancient founders of the Etruscan civilization, has not yet been accepted by official academies. But I have no doubt that eventually it will, and Hungarians will be recognized as the founders of one of the most original and important Bronze and Iron-Age civilizations of Europe.

 

I wish a great success to your Congress, and express the conviction that Hungary will occupy an increasingly important place in Europe.

 

Mario Alinei

 

 

Kedves Elnök úr, kedves Szervező bizottsági barátok és kollegák, Hölgyeim és Uraim!

 

Mélységesen sajnálom, hogy nem vehetek részt ezen a jelentős Világkongresszuson, amelynek szervezői voltak oly kedvesek engem Tiszteletbeli Elnökké (fővédnökké – ford.) kinevezni. Jóllehet úgy érzem, hogy nem érdemeltem ki ezt a megtiszteltetést, mélyen megérint az Önök meggyőződése, mely szerint megérdemlem.

 

A magyar embereket tanulmányaim révén ismertem meg, és megdöbbentett kreativitásuk, intelligenciájuk valamint különleges képességeik, amelyek ugyancsak tükröződnek nyelvükben és kultúrájukban.

Azt a felfedezésemet, hogy a mai magyarok azon kurgános temetkezésű népek örökösei, akik Magyarországot a bronzkorban árasztották el, és örökösei az ősi etruszk civilizáció megalapítóinak, a hivatalos tudomány még nem fogadta el. Ám nincs kétségem afelől, hogy végül el kell fogadnia, és a magyarokat el fogják ismerni, mint a bronz- és vaskori Európa egyik legeredetibb és legjelentősebb civilizációjának megalapítóit.

 

Kongresszusuknak nagy sikert kívánok, és annak a meggyőződésemnek adok hangot, hogy Magyarország egyre jelentősebb helyet foglal majd el Európában.

 

Mario Alinei

 

Budapest, 2008. augusztus 16.

 

MVSZ Sajtószolgálat

A Magyarok Világszövetségének VII. kongresszusáról

• Ma, 2008. augusztus 16-án 10 óra 22 perckor, a Szentegyházi (Szentkeresztbányai) Gyermekfilharmónia fellépésével kezdődött a Magyarok VII. Világkongresszusa.

A Himnusz és a Székely Himnusz után a Gyermekfilharmónia 48-as dalokat adott elő.

A Világkongresszusról élőben közvetít az ÁrpádHír Világtelevízió - www.arpadhir.hu

 

• Kirgiz, üzbég, baskír, török, olasz, flamand vendégek köszöntötték a Magyarok VII. Világkongresszusán megjelenteket.
  Az elüldözött szudétanémetek szervezete, Mario Alinei professzor és a Dalai Láma levelet írt a Világkongresszushoz.
•  
• A Magyarok VII. Világkongresszusának kezdetével egyidőben indult Dardzsilingbe és Zanglába Boér Imre, az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári tagja. Kőrösi Csoma Sándor sírjához és a zanglai kolostori szobájához székely és világszövetségi zászlót visz.
• Boér Imre segíteni szeretne a nagy székely vándor zanglai emlékhelyének helyreállításában is.

• Fuksz Sándor felvidéki küldött a Magyarok VII. ilágkongresszusa elé terjesztette a magyar nép önrendelkezéséről szóló nyilatkozat-tervezetet. A tervezet mellé, annak részeként, illetve indoklásául felolvasta a környező nemzetekhez intézett felhívást, valamint a nyilatkozat jogi indoklását.

A tervezetet a Világkongresszus konferenciáin megvitatják, a viták alapján pedig arról augusztus 20-án, a záró ülésen döntenek.

Budapest, 2008. augusztus 16.

 

MVSZ Sajtószolgálat

 

ÁrpádHír Televízió

http://www.arpadhir.tv
Az ÁrpádHír Világtelevízióban www.arpadhir.tv minden érdeklődő követheti a
Magyarok VII. Világkongresszusának rendezvényeit.

2008. augusztus 16-án,
szombaton délelőtt 10,00 órától élő közvetítés a Budapest
Kongresszusi Központból a Magyarok VII. Világkongresszusának megnyitásáról - www.arpadhir.tv

 

Budapest, 2008. augusztus 15.

MVSZ Sajtószolgálat

Balatongyörökön augusztus 14-20. között szervezik a Magyarok VII. Világkongresszusának Nemzeti hét című társrendezvényét.

 

„Ez a mai nemzedék,  kapott 50 évi agymosást. Néppé gyúrták a nemzetet. Azt üzenem, hogy ébredjetek föl magyarok, és legyetek újra nemzet!”  /Wass Albert/

 

NEMZETI HÉT – BALATONGYÖRÖK

VILÁG MAGYARJAINAK TALÁLKOZÓJA

 

Balatongyörök 2008. augusztus 14-20.

 

A programsorozat témája történelmünk és kultúránk.

 

Részletes program:

 

Augusztus 14. csütörtök (Jüngling Zoltán Közösségi Ház)

16.00 Megnyitó ünnepség: Manninger Jenő a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő köszöntője

Kiss László Tibor, Balatongyörök polgármestere: „Élet a Balaton parton régen és ma”

A 100 éve született Wass Albertre emlékezünk. Simó József előadása.

Cs. Szabó István: „Együtt erősek vagyunk, szerteszét gyengék”

Döbrentei Kornél

A falu kemencéjének felavatása, kenyér sütés, táncház. Fellép Petrás Mária és a SZIGONY csángó zenekar.

 

Augusztus 15. péntek

10.00 Szörényi Levente: „Ki adja vissza az őseinket? Honfoglalástól honfelajánlásig” (Jüngling Zoltán közösségi Ház)

11.00 Fabó László: „Hun-nyelv” (Jüngling Zoltán Közösségi Ház)

16.00 Szabó László: „Természetes őssejtterápia – őssejtszaporító a magyar világtalálmány” (móló melletti sétány)

17.00 dr. Erdős Sándor: „A bio-flavonoidok szerepe a betegségek megelőzésében és gyógyításában”

18.00 Kiss Dénes: „A jégen megválasztott király titokzatos születése és halála”  - Mátyás királyra emlékezünk

19.00 KECSKÉS EGYÜTTES koncertje

 

Augusztus 16. szombat

10.00 Kalandtúra a Balatonedericsi Csodabogyós barlangba – előzetes bejelentkezés alapján

Szent helyek a környéken - gyógynövénytúra

16.00 Géczy Gábor: „Mag, mag, búzamag, benne aluszik a nap”

17.00 Csete György templomépítő előadása a magyarországi templomokról

18.00 Papp Lajos szívsebész professzor: „A test a lélek temploma”

A nap folyamán a Balaton partján felállított sátrakban népi gyógyítók várják az érdeklődőket.

 

Augusztus 17. vasárnap ŐSÖK NAPJA

10.00 Sólyomfi Nagy Zoltán táltos sámán dobol (móló melletti sétány)

10.15 Kassai Lajos lovas íjász bemutatója: „Sárkány tánc”

11.00 Cey-bert Róbert Gyula: „Ősi hun-magyar ételek emlékezete”,

honfoglalás kori ételek bemutatója, ételkóstolás

A nap vendége Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke

15.00 Kiszely István: „Napkelettől napnyugatig. A magyarság küldetése a világban.” (helyszín: Jüngling Z. K. Ház)

16.00 Hankó Ildikó: „A magyar királysírok története” (J. Z. Köz.Ház)

17.00 Csajághy György zenetanár és történész: Néhány gondolat a magyar ősvallásról

20.00 KORMORÁN koncert – jegyek elővételben kaphatók (kiss.la@t-online.hu) Jegyár: 1.500,- Ft

 

Augusztus 18. hétfő GYÓGYÍTÁS NAPJA

10.00 Eöry Ajándok – akupunktúra

11.00 Somlyai Gábor – rákellenes víz

16.00 Kondor Katalin: „Gyógyíthat-e az igazság?”

17.30 Borárverés, ahol többek között felajánlásra kerül Wittner Mária 1956-os évjáratú bora is.

20.00 Gyertyafénykoncert a mólón – Tolcsvay Trió – jegyek elővételben kaphatók (kiss.la@t-online.hu)

 

Augusztus 19. kedd

10.00 Kiss Dénes: „Ősnyelv a magyar. Megtartó erőnk a nyelv.”

11.00 Morvai Krisztina: „Emberközpontú Magyarország”

16.15 Kirándulás az Idrányi pusztára – lovasbemutató, kemencében sült csülök, rétes, magyar táncok

 

Augusztus 20. szerda

8.15 Ünnepi szentmise

10.00 Szent korona fogadalomtétel - Hargitay András, az Ember fia Alapítvány elnöke:

„Szentek országa, Sacrapannonia A Szent Korona tan”(Szent Mihály kápolna)

15.00 Szent István napi ünnepség (Szent István szobornál)

Varga Tibor: „ A Szent Korona”

Burucs Zoltán: „Szent kör, koronakör. Szent István, a víz mágusa”

A hét zárásaként kemence szentelővel egybekötött táncház, zenél a TÁTORJÁN zenekar.

 

 

 

Közreműködők:

Cs. Szabó István

Csajághy György

Géczy Gábor fizikus tanár

Kiszely István antropológus professzor

Kiss Dénes költő

Döbrentei Kornél Alternatív Kossuth-díjas költő

Petrás Mária és a TATROS csángó népzenekar

Szörényi Levente zeneszerző és őstörténet kutató

Szabó László feltaláló

dr. Erdős Sándor onkológus szakfőorvos

Wittner Mária 56-os szabadságharcos

Csete György építész

Papp Lajos szívsebész professzor

Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetségének elnöke

Hankó Ildikó Demokrata főmunkatársa

Kassai Lajos lovasíjász

Cey-bert Róbert Gyula Gasztronómiai Világszövetség elnöke

Sólyomfi Nagy Zoltán táltos

Somlyai Gábor rákellenes gyógyvíz feltalálója

Eöry Ajándok természetgyógyász, a hajléktalanok védelmezője

Kondor Katalin újságíró

Tolcsvay Béla énekmondó

Morvai Krisztina jogvédő

Hargitay András Ember Fia Alapítvány elnöke

Varga Tibor jogtörténész

Burucs Zoltán egyetemi docens, vízkutató

  +RAKSÁNYI GELLÉRT  A NEMZET SZÍNÉSZE 

 

 

A rendezvény ideje alatt állandó kiállítások:

Bicskei Zsolt, Blaskó Sándor, Harmath Ferenc, Petrás Mária,

valamint In Memoriam Raksányi - Fotókiállítás

 

Műsorvezető: Halász Zsuzsa

 

A műsorváltoztatás jogát fenntartjuk.

Bővebb információ: www.balatongyorok.hu

 

Információ: 30/ 9386-003, Tel/Fax: 83/346-196, e-mail: kiss.la@t-online.hu

Budapesten tíz konferencia keretében zajlanak a Magyarok VII. Világkongresszusának szakmai munkálatai.

Augusztus 17, 18 és 19-én Budapesten tíz konferencia keretében zajlanak a Magyarok VII. Világkongresszusának szakmai munkálatai.

 

A három nap alatt 252 tudós, kutató és közéleti ember tart összesen több mint 220 előadást.

Egy előadás időtartama 20-25 perc, amelyet 5-10 percig hozzászólások és kérdések követnek.

 

Tekintettel a nagy érdeklődésre, korlátozott számban, szabad elárusítású jegyeket is forgalomba hoztak.

A fizető vendégek napijegyet vásárolhatnak, melyek szabad mozgást biztosítanak a párhuzamosan zajló konferenciák között.

Egy napijegy ára: 4.000 Ft. A mindhárom nap konferenciáira belépést biztosító bérlet ára: 10.000 Ft.

A honlevél igazolvánnyal rendelkezők 50%-os kedvezményben részesülnek.

A jegyek augusztus 4-től megvásárolhatók az MVSZ budapesti székházában (Bp. Semmelweis u. 1-3), elektronikus levéllel megrendelhetők (terjesztes@mvsz.hu ), és telefonon is előjegyezhetők (+36-1-267-4510/313).

 

A konferenciák teljes programja megtekinthető a Világkongresszus honlapján: www.m7vk.net

 

Rövid áttekintésüket alább közöljük.

 

A magyarság és a Kelet – II. őstörténeti konferencia öt párhuzamos folyamban zajlik augusztus 16. du., 17. de és du, 18. de és du.

88 magyar, 28 keleti és 22 nyugati nem-magyar tudós 96 dolgozatot mutat be.

Elnök: Dr. Aradi Éva, Szekcióelnökök: Dr. Pap Ildikó és Dr. Béres Judit, Dr. Magyar Kálmán, Molnár V. József és Varga Csaba

 

A Trianon újraértékelése konferenciára augusztus 17-én kerül sor. Elnök: Dr. Popély Gyula, Társelnök: Botos László

 

A Szent Korona és a magyar alkotmány konferencia kétnapos, augusztus 17 és 18-án tartják. Elnök: Dr. Halász József

 

Az Államiság nélküli nemzetek és népek az Európai Unióban konferenciát augusztus 18-án rendezik. Elnököl: Nelly Maes és Patrubány Miklós

Ugyanott két fontos, angol nyelvű könyv bemutatójára is sor kerül:

Dr. Pungur József főszerk. – Hungarian World Encyclopedia (Angol nyelvű magyarság-lexikon)

Botos László főszerk. – Selected Studies in Hungarian History (Magyarságtudományi tanulmányok)

 

A Magyarország kifosztása a 20. században konferenciára augusztus 19-én kerül sor. Elnök: Dr. Drábik János

 

Nagy érdeklődés mutatkozik a Teleki Pál miniszterelnök halála c. konferencia iránt. Elnök Dr. Medvigy Endre

 

A VII. Világkongresszus nagy meglepetését a Fény üzenete c. kulturális konferencia okozhatja, amely egy új magyar világkép megteremtését tűzte ki magának célul. A másfél napos konferenciát Dr. Bunyevác Zsuzsa elnököli. A második nap délutánján Máni, az élő címmel a vallásalapító Mánit idézik meg öt előadásban. Szervező: Nagy Lajos. Időpont: augusztus 18. és 19. de és du.

 

A Radványi Jenő borászkonferenciát Dr. Borbély Zsolt Attila vezeti augusztus 17-én délelőtt. A hozzá társuló borversenyen, amelyen kiosztják a Magyarok VII. Világkongresszusának csúcsborát, a zsűri elnöke Horváth Csaba a hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára lesz, augusztus 19-én.

 

Dr. Obrusányszky Borbála előadásárát – A finnugrizmus tudós áldozatainak rehabilitálása – augusztus 19-én délellőtt, Dr. Nagy Attila előadásárát – Nincs Herder-i jóslat! – ugyanaznap délután hallgathatják meg az érdeklődők.

 

A konferenciákra az MVSZ – Magyarok Házában (Semmelweis u. 1-3.), az ELTE – Gólyavár konferenciaközpontjában (Múzeum krt. 8-10), és a régi Parlament épületében (Bródy Sándor u. 8.) kerül sor. Az egyes helyszínek egymástól 3-4 percnyi járásra vannak.

 

Budapest, 2008. augusztus 5.

 

MVSZ Sajtószolgálat

Szentkatolnai Bálint Gábor, Baloh Sándor, Rudolf Kucera - a Magyarok VII. Világkongresszusa

MAGYAROK VII. VILÁGKONGRESSZUSA

2008. augusztus 16-20.

 

KÖZLEMÉNY

A HÁROM KÖNYV ÉS A VII. VILÁGKONGRESSZUS

CÍMMEL MEGTARTOTT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓRÓL

2008. augusztus 4., hétfő

 

„Régi adósságot törleszt az alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége, amikor a Fordulat jegyében ülésező Magyarok VII. Világkongresszusa alkalmára kiadja az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Balogh Sándor professzor angol nyelven írott könyvét, amelynek címe: Autonómia és az új világrend. A VII. Világkongresszus keretében zajló nemzetstratégiai konferencia – Államiság nélküli nemzetek és népek az Európai Unióban – megfelelő alkalom a magyar nyelvű kiadás útra bocsátásához.” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a 2008. augusztus 4-e, hétfői, rendkívüli sajtótájékoztatót, amelyen három, az MVSZ támogatásával-segítségével napvilágot látott könyvet mutattak be.

 

Balogh Sándor professzor könyvét Patrubány Miklós ismertette. A könyvnek az ad aktualitást – mondotta az MVSZ elnöke –, hogy Koszovó nemrégiben vált függetlenné, s a baszkok, katalánok kinyilvánították önrendelkezési szándékukat, a skótok önálló államiságra törekednek; a dél-tiroliak Észak-Tirollal szeretnének új egységet alkotni. Véleménye szerint azok a nemzeti közösségek, amelyek önrendelkezésre törekednek, szinte hasznos kézikönyvként használhatják ezt a kötetet. Bár ezt a formációt lassan túllépjük – fogalmazott az elnök –, de az erdélyi magyarok még egy autonómiának is örülnének.

 

Csémy Tamás közgazdász, szakíró, Rudolf Kučera: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével című könyv magyar nyelvű kiadásának szerkesztője. A tájékoztatón elmesélte, hogy az ő figyelmét e könyvre Erdélyi Géza felvidéki református püspök irányította rá: reálisan beszél Kelet-Európa történelméről. A könyvben nagyon rövid fejezetek vannak. Kučera véleménye szerint Közép-Európa tragédiájának okozói a nemzetállamok: nem lett volna szabad felszámolni az Osztrák-Magyar Monarchiát. Magyarországnak inkább a nemzetiségekkel kellett volna megegyezni. A szerkesztő szerint rokonszenvesek Kučera magyarokra vonatkozó megállapításai. Rövid feljegyezései eredetileg esszé formájában jelentek meg az általa alapított Kelet-Európai Szemle című folyóiratban. Megdöbbentő viszont, hogy a szerző úgy látja: Magyarországtól azért kellett elcsatolni a Felvidéket, mert különben nem hozhatták volna létre Csehszlovákiát.

 

Szentkatolnai Bálint Gábor munkássága még a kutatók előtt sem ismert igazán, pedig hatalmas tudományos munkásságot fejtett ki élete során. Az egyik tanulmánya: „A tamil nyelv a turáni nyelvek sanskritja vagy van-e a magyarnak testvére?” – amelyet 1878-ban írt - jóformán a vesztét okozta – mondotta a sajtótájékoztatón Varga Csaba kutató, a könyv mostani kiadója. Másfél évtizedre száműzték Magyarországról, mert megtörte a finnugor rokonság elméletét. A magyar nyelv Dél-Indiában címmel most napvilágot látott tudományos kötetet Varga Csaba inkább „gyök-nyomozó” szótárnak nevezné – közérthetőbben: szó-egyeztető szótárnak. Bálint Gábor tisztában volt azzal, hogy a gyököket kell figyelni, érettségiző korában már 12 nyelvet beszélt, később ez a szám már elérte a harmincat. A tudós Bálint Gábor világjárása és kutatásai során megállapította, hogy a dél-indiai tamil nyelv közeli rokona a magyarnak, könyvében háromezer szó-gyökkel igazolja állítását. Az eredeti kötet tele volt francia nyelven írt példákkal, ezeket Tharan-Trieb Mariann tolmács és műfordító ültette át magyarra.

 

Mindhárom kötet szorosan kapcsolódik a Magyarok VII. Világkongresszusának konferenciáihoz.

 

2008. augusztus 4.

 

       Vennes Aranka sajtófőnök

Magyarok VII. Világkongresszusa