Szentkatolnai Bálint Gábor, Baloh Sándor, Rudolf Kucera - a Magyarok VII. Világkongresszusa

MAGYAROK VII. VILÁGKONGRESSZUSA

2008. augusztus 16-20.

 

KÖZLEMÉNY

A HÁROM KÖNYV ÉS A VII. VILÁGKONGRESSZUS

CÍMMEL MEGTARTOTT SAJTÓTÁJÉKOZTATÓRÓL

2008. augusztus 4., hétfő

 

„Régi adósságot törleszt az alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége, amikor a Fordulat jegyében ülésező Magyarok VII. Világkongresszusa alkalmára kiadja az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Balogh Sándor professzor angol nyelven írott könyvét, amelynek címe: Autonómia és az új világrend. A VII. Világkongresszus keretében zajló nemzetstratégiai konferencia – Államiság nélküli nemzetek és népek az Európai Unióban – megfelelő alkalom a magyar nyelvű kiadás útra bocsátásához.” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a 2008. augusztus 4-e, hétfői, rendkívüli sajtótájékoztatót, amelyen három, az MVSZ támogatásával-segítségével napvilágot látott könyvet mutattak be.

 

Balogh Sándor professzor könyvét Patrubány Miklós ismertette. A könyvnek az ad aktualitást – mondotta az MVSZ elnöke –, hogy Koszovó nemrégiben vált függetlenné, s a baszkok, katalánok kinyilvánították önrendelkezési szándékukat, a skótok önálló államiságra törekednek; a dél-tiroliak Észak-Tirollal szeretnének új egységet alkotni. Véleménye szerint azok a nemzeti közösségek, amelyek önrendelkezésre törekednek, szinte hasznos kézikönyvként használhatják ezt a kötetet. Bár ezt a formációt lassan túllépjük – fogalmazott az elnök –, de az erdélyi magyarok még egy autonómiának is örülnének.

 

Csémy Tamás közgazdász, szakíró, Rudolf Kučera: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével című könyv magyar nyelvű kiadásának szerkesztője. A tájékoztatón elmesélte, hogy az ő figyelmét e könyvre Erdélyi Géza felvidéki református püspök irányította rá: reálisan beszél Kelet-Európa történelméről. A könyvben nagyon rövid fejezetek vannak. Kučera véleménye szerint Közép-Európa tragédiájának okozói a nemzetállamok: nem lett volna szabad felszámolni az Osztrák-Magyar Monarchiát. Magyarországnak inkább a nemzetiségekkel kellett volna megegyezni. A szerkesztő szerint rokonszenvesek Kučera magyarokra vonatkozó megállapításai. Rövid feljegyezései eredetileg esszé formájában jelentek meg az általa alapított Kelet-Európai Szemle című folyóiratban. Megdöbbentő viszont, hogy a szerző úgy látja: Magyarországtól azért kellett elcsatolni a Felvidéket, mert különben nem hozhatták volna létre Csehszlovákiát.

 

Szentkatolnai Bálint Gábor munkássága még a kutatók előtt sem ismert igazán, pedig hatalmas tudományos munkásságot fejtett ki élete során. Az egyik tanulmánya: „A tamil nyelv a turáni nyelvek sanskritja vagy van-e a magyarnak testvére?” – amelyet 1878-ban írt - jóformán a vesztét okozta – mondotta a sajtótájékoztatón Varga Csaba kutató, a könyv mostani kiadója. Másfél évtizedre száműzték Magyarországról, mert megtörte a finnugor rokonság elméletét. A magyar nyelv Dél-Indiában címmel most napvilágot látott tudományos kötetet Varga Csaba inkább „gyök-nyomozó” szótárnak nevezné – közérthetőbben: szó-egyeztető szótárnak. Bálint Gábor tisztában volt azzal, hogy a gyököket kell figyelni, érettségiző korában már 12 nyelvet beszélt, később ez a szám már elérte a harmincat. A tudós Bálint Gábor világjárása és kutatásai során megállapította, hogy a dél-indiai tamil nyelv közeli rokona a magyarnak, könyvében háromezer szó-gyökkel igazolja állítását. Az eredeti kötet tele volt francia nyelven írt példákkal, ezeket Tharan-Trieb Mariann tolmács és műfordító ültette át magyarra.

 

Mindhárom kötet szorosan kapcsolódik a Magyarok VII. Világkongresszusának konferenciáihoz.

 

2008. augusztus 4.

 

       Vennes Aranka sajtófőnök

Magyarok VII. Világkongresszusa