Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felvidék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felvidék. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. március 22., hétfő

Borsod Online > Ma lesz az Égtájak évnyitó gálaestje a Vígszínházban

Hétfõn este tartják az Égtájak Iroda évnyitó gálaestjét a Vígszínházban. Goldschmied József programigazgató a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy az iroda immár másfél évtizede épít kulturális kapcsolatot a határon túli magyarokkal. Hozzátette, hogy a hétfõi gálaest a zene, a tánc és az anyanyelv sokszínû egységével kísérletezik. Hét országból érkeznek táncosok, zenészek és színészek Magyarországra.


Az idei mûsor alapmotívuma a keresés: a tánc, a zene és a vers ritmusán keresztül való találkozás és a közös hang felfedezésének öröme- mondta Goldschmied József.
Az idei gálaest fellépõi között találjuk Markó Bélát,
akit a legtöbben politikusként ismernek, de most költõként, saját költeményét adja majd elõ.
Hét országból jönnek mûvészek Budapestre. Fellép a húsz tagú Egyesített Kárpát-medencei nagyzenekar.
Több, mint 80 néptáncos jön a Kárpát-medencébõl: Vajdaságból, Horvátországból, Erdélybõl, Kárpátaljáról, Felvidékrõl és Muravidékrõl.

Március 26-ától május végéig különbözõ határon túli magyar színházak mutatkoznak be Budapesten, a Vígszínházban, a Merlin Színházban és a Pesti Magyar Színházban.
  • A Kolozsvári Állami Magyar Színház négy elõadást ad.
  • A programsorozat nyitóelõadása Shakespeare III. Richárdja lesz.
  • Március 27-én, a Színház Világnapján mutatják be a Visszaszületés címû produkciót.
  • Március 28-án Varró Dániel - Presser Gábor: Túl A Maszat-hegyen címû zenés kalandjátékát adják elõ.
  • A vendégjáték-sorozat márciusi zárásaként Ingmar Bergman Suttogások és sikolyok címû produkcióját láthatják az érdeklõdõk.

Részletes program a www.egtajak.com oldalon található.



2010. március 15., hétfő

A szlovák himnuszról


Felvidéki olvasónk: Nem zavar a "tót" himnusz reggelente, hiszen azt is tőlünk lopták
2010-03-11. 20:46 Kuruc.info

Tisztelt Szerkesztőség!

Kiderült, hogy az ún. szlovák himnusz zenéje - ami eddig ismeretlen eredetű volt - valójában egy 1908-ban Bartók Béla által gyűjtött népdalgyűjteményben szerepelt, maga a "szlovák himnusz" pedig nem sokkal az országrablás előtt, 1919-ben készült el, pontosabban lopták el.
A népdal címe: Azt mondják...
Itt hallgatható meg:

Szövege:

Azt mondják, nem adnak engem galambomnak.
Azt mondják, nem adnak engem galambomnak.
Inkább adnak másnak, annak a hatökrös fekete subásnak.

Pedig az én rózsám oly szelíden néz rám.
Pedig az én rózsám oly szelíden néz rám.
Vagy, ha csókot hint rám tizenkét ökörért, csakugyan nem adnám.

Megkínált csókjával, piros szamócával.
Megkínált csókjával, piros szamócával.
Melyet az ujjával csipegetett, midőn künn vót a nyájával.

Ígérte, hogy mához két hétre gyűrűt hoz.
Ígérte, hogy mához két hétre gyűrűt hoz.
Azután oltárhoz térdepel majd velem, s elviszen magához.

Édesanyám, kérem, ne hűtse meg vérem.
Édesanyám, kérem, ne hűtse meg vérem.
Hiszen azt ígérem, hogy én a rózsámmal holtomig beérem.

Aki esetleg össze szeretné vetni a másolattal:


Ezek után azért teljesen máshogy fog csengeni a "szlovák" himnusz hétfő reggelente. Ne felejtsük majd el, hogy a címer, amit az arcunkba nyomnak, az is miénk (igaz, a zöld halmokat betegesen kékre színezték, talán azt hitték, így majd nem tűnik fel), a föld, amelyen állunk, az is miénk, na de hogy még a "himnuszukat" is mi szereztük... Ilyen egy igazi tolvaj nemzet!

Persze nem lenne kötelező lejátszani a magyar iskolákban, de biztos vagyok benne, hogy a gyáva, nem magyar érdekeket szolgáló itteni iskolai vezetőség behódol majd ismét a "tót atyafiak"-nak. Az, hogy mi lesz ezek után szegény tótok amúgy is ingatag identitástudatával, az bizony fogós kérdés, valószínűleg tovább nő a képzavar...

Tisztelettel: egy felvidéki olvasó

2010. január 20., szerda

Ingyenes internetes színházi előadás!!!

Köszönet R-day Ötsikének

Csukás István: Ágacska

Nyílt előadás, ingyen megtekinthető!

A hét végén vetítjük első, gyermeknek szóló előadásunkat, Csukás István: Ágacska című mesejátékát. A szerzőt nem kell bemutatni: Süsü, Oriza Triznyák, Pom-Pom megálmodójának neve megbízhatóan cseng mai és örök gyermekek előtt. Az Ágacska egyik leggyakrabban játszott színpadi darabja.

Nézze meg képes előzetesünket!

http://www.amagyarkulturanagykovete.com/wp1/


2009. december 10., csütörtök

Csengey Dénes Vers- és prózamondó verseny

Rating:★★★★★
Category:Other
Köszönet érte R-day Ötsikének. :-)
Kedves Sz J!

Mit gondol, vajon melyik kis erdélyi, vagy felvidéki faluban él
a Kárpát-medence legigézőbb magyar versmondója? Vajon melyik
vajdasági városkában jár iskolába egy ismeretlen fiatal mesemondó,
aki a legszebb magyar történeteket osztja meg hallgatóságával?

Segítsen megkeresni őket!

A Kárpát-medence legnagyobb magyar vers- és prózamondó versenyét
szervező társaság idén is keresi azokat a fiatalokat és idősebbeket
a Kárpát-medence valamennyi magyarok lakta településéről,
akik
szeretnek verset, mesét, prózát mondani, s tudásukat szeretnék
akár az egész magyarsággal megosztani.


Hamarosan elkezdődnek a IX. Csengey Dénes Kárpát-medencei Vers-
és Prózamondó Verseny meghallgatásai (elődöntői) az erdélyi,
felvidéki, vajdasági városokban, melyekre a szervezők folyamatosan
várják a tehetséges fiatalokat, idősebb versmondókat!

Ne féljen a korától! Egy korábbi verseny legfiatalabb döntőse
15 éves volt, a legidősebb a hetvenen is túl...

Ismerje meg a részleteket, olvassa el a verseny kiírását weboldalunkon!

http://www.amagyarkulturanagykovete.com/index.php?option=com_content&view=
article&id=64:szerelmes-versek-a-szabadsaghoz&catid=35:irodalom&Itemid=60



2009. december 7., hétfő

Gyűjtés a kassai színházért

Halász Csilla - Heti Válasz
Lapzártánkig közel 25 millió forint gyűlt össze a kassai Thália Színház megmentésére a Duna Televízió november 27-29. közötti jótékonysági akcióján. Cselényi László elnök szerint a nézők az adományaikkal a Duna tévé függetlenségére is szavaznak.

- Az elmúlt napokban tévéműsorokkal, színházi közvetítésekkel, felhívásokkal igyekeztek rávenni a nézőket, hogy mentsék meg a negyvenéves kassai színházat. Sikerülni fog?

- Felhívásunkra a világ 53 országából jelentkeztek olyan emberek, akik adományaikkal segíteni szeretnének. Biztos vagyok benne, hogy össze fog gyűlni a hiányzó 30 millió forint.

- Kik azok, akik még a gazdasági válság közepette is adakoznak?

- Öt kontinens sok országába kell kiküldenünk több ezer csekket azoknak, akik így akarják az adományt befizetni. Eddig a legnagyobb felajánlás egy magyarországi kft.-től érkezett, egymillió forint. De a kassai és a Miskolcon nyitott számlára is befolyt már sok millió forint.

- Vagyis bejött a virtuális színházjegy ötlete?

- Azért vetítettük a kassai színház három előadását az adománygyűjtés három napja alatt, hogy érezzék a nézők, ők is kapnak valamit. Koncz Gábortól Kubik Annán át Verebes Istvánig sokan ajánlották fel személyes tárgyaikat, ifjabb Sánta Ferenc például egyik hegedűjét, hogy kisorsoljuk őket az adakozók között.

- Miért a kassaiak ügyét karolták fel?

- Most ez lett sürgős. Levelet kaptam Kolár Péter igazgatótól, hogy baj van. Szíven ütött, hogy a 40. születésnapját zokogva ünnepelheti a színház. De nem az enyém az érdem, hanem a kollégáimé, a telefonostól a gyártásvezetőn át a szerkesztőig, hogy lelkesedésüket sikerült átadniuk a nézőknek.

- Miként a 2005-ös Székelyudvarhely környéki árvíz idején is. Vagyis már van tapasztalatuk a gyűjtésben.

- Médiatörténetet írtunk 2005-ben, amikor kollégáim önkéntes szolgálattételre jelentkeztek. Magától jött be Kozma Imre atyától a híres művészekig mindenki, és a hajnalig tartó spontán műsor keretében több mint százmillió forintot gyűjtöttünk össze, de sokan vittek ki Erdélybe a műsorunk hatására élelmiszert, építőanyagot. Korábban a beregszászi színház javára is gyűjtöttünk, advent idején pedig minden évben az árvákat segítjük.

- A pénzgyűjtés mellett aláírásgyűjtés is folyik - a Duna tévé mellett. A listán szerepel Medgyessy Péter és az MSZP-s házelnök Katona Béla aláírása is.

- Azt is mondhatnám, hogy kikérem magamnak a célzást. A jobboldaltól a baloldalig, akadémikusok, Nobel-díjasok, íróemberek Jókai Annától Schmitt Pálig, a történelmi egyházak vezérkara, Demján Sándor, de az elsők között Mádl Ferenc volt köztársasági elnök is támogatásáról biztosította a Dunát. Eddig több mint 14 ezer ember vállalta, hogy elmondja, mit jelent számára ez a televízió, és még mindig vannak, akik rá akarnak kerülni a listára.

- Mi a célja a listával?

- Időről időre felmerül, hogy összevonnák a Dunát a Magyar Televízióval, ez ellen tiltakozunk. Másrészt szerettük volna, ha a parlament elgondolkodik: jó-e, hogy a csatorna fenntartására fordított pénz folyamatosan elértéktelenedik, céltámogatást soha nem kapunk.

- A parlament elgondolkodott, az MTV-nek szánt 2,4 milliárd forintot elvonta, és a Dunának utalta.

- Ez a pénz - ami egyébként negyede annak, mint amit a Magyar Televízió kuratóriuma rendszeresen kapott külön támogatásként - hozzásegít, hogy a magyart a magyarral összekötő kulturális televízió még jobban működhessen, hogy a Duna betölthesse misszióját.

- Nem tartja igazságtalannak, hogy emiatt csődközelbe került az MTV?

- Az volt égbekiáltó igazságtalanság, hogy az MTV mindig sokkal többet kapott. Épületeit eladta, hiteleket vett föl, tartozásait rendszeresen egy tollvonással elengedte a parlament, mi pedig abból a kevésből, ami jutott, mindig addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért, és megőriztük mindenünket. Ennek az összegnek nálunk nagyon jó helye van, s ebben megerősít a kassai színházért folytatott gyűjtés. A nézők adományaikkal is jelzik: mellettünk állnak.
Kapcsolódó Link: http://www.amagyarkulturanagykovete.com/

A kassai magyar színház.

*************************************************************************************************************
SZÁMLASZÁM: OTP 11734004-20484549
KEDVEZMÉNYEZETT: Thália Színház, Kassa
*************************************************************************************************************
CSELÉNYI LÁSZLÓ   


Kolozsváron született 1951-ben. • Pszichológia szakon végez a Babes-Bolyai Egyetemen. • A romániai tévé magyar adásának szerkesztője, rendezője. • Magyarországra települ 1983-ban, a Magyar Televíziónál dolgozik. • A Duna Televízió szerkesztője, rendezője 1996-tól. • Az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója 2002 és 2005 között. • 2005-től a Duna Televízió elnöke.

http://hetivalasz.hu/korkep/gyujtes-a-kassai-szinhazert-25467/#


2009. szeptember 30., szerda

Botz Domonkos: Tüntetés a szlovák nyelvtörvény ellen

Sokszor és sokan megvádolnak minket, hogy a magyarságból kihalt az összetartás, már ha egyáltalán létezett is valamikor. Arról az összetartásról beszélek, melynek hiányában idegen hordák martalékává válhat hazánk, elsorvadhat a nemzetünk.

     Erre az állításra már rácáfolt a történelem, és rácáfol az a képriport is, amit ma kaptam az óceán túlpartjáról, a tőlünk tízezer kilométer távolságra élő kanadai honfitársainktól. A torontói magyarok egy kicsiny, de annál lelkesebb csoportja tüntetett a torontói szlovák nagykövetség előtt, a szlovákiai magyarság érdekeit sértő, az európai uniós normákkal ellentétes nyelvtörvény ellen. Lehet ez a megmozdulás példaértékű az anyaországi, az elcsatolt területeken, és a hazától távol élő magyarság számára.

     Soha nem volt akkora szükség az összefogásra, mint ma, amikor tudatosan mérgezik a nyelvünket, szorgos igyekezettel próbálják meg elsinkófálni, meghamisítani ezer éves történelmünket, egy mögöttes, aljas cél érdekében. Parancsoljunk együtt megálljt a nemzetidegen erőknek, az ország kifosztóinak, az újkori honfoglalóknak!

Tekintse meg képriportunkat!

Fotó: www.hunmag.ca








2009. szeptember 3., csütörtök

szitas' Site - Bumm.sk | Magyarok, elnézést kérek Tőletek - Štefan Hríb

http://szitas.multiply.com/links/item/37/37
Link Bumm.sk | Magyarok, elnézést kérek Tőletek - Štefan Hríb Sep 3, '09 7:36 AM
for everyone
Link: http://www.bumm.sk/33012/magyarok-elnezest-kerek-toletek.html

Perelhet Sólyom László

HÍRSTART.HU tallózó:

Beperelhetjük Szlovákiát Sólyom kitiltása miatt

A magyar államnak van lehetősége államközi pert indítani Szlovákia ellen Sólyom László kitiltása ügyében- írja a Népszabadság. A lap - egy neve elhallgatását kérő nemzetközi jogászra hivatkozva - kijelenti: két út lehetséges. Az egyik: Magyarország államközi pert kezdeményezhet az Európai Bíróságnál, ha úgy véli, hogy egy polgárát a közösségi nor…

Perelhetne az állam a Sólyom-affér miatt

Több nemzetközi fórumon is eljárást indíthatna a magyar állam Szlovákia ellen, amiért augusztus végén nem engedték be Szlovákiába Sólyom László köztársasági elnököt. Egy per évekig tartó jogvitát indíthatna el.

Sólyom kitiltása a védelmét szolgálta?

Sólyom László kitiltásával a szlovák fél a magyar köztársasági elnök személyét védte. Ezt a magyarázatot adta Miroslav Lajčák külügyminiszter Sólyom László augusztus 21-i kitiltására és ezt fogja ismertetni Bajnai Gordonnal Robert Fico is szeptember 10-én.

Perelhet a magyar kormány Sólyom László kitiltása miatt

Az államfő nem tehet jogi lépéseket Szlovákiából való kitiltása miatt, de a magyar kormány perelhet – írja csütörtökön a kormányközeli napilap. Egy neve elhallgatását kérő nemzetközi jogász szerint jogi lépések megtételére csak a magyar államnak lenne módja.


2009. augusztus 31., hétfő

"Halál a magyarokra" - Dunaszerdahely

Köszönet érte Briginek

A szlovák bajnokság 8. fordulójában a Dunaszerdahelyi Atlétikai Club (DAC) a Zobor lábához utazott, hogy megküzdjön a nyitrai csapattal. A mérkőzést a játékvezető meg is szakította, mert a nyitrai szurkolók betondarabokkal és kövekkel próbálták megdobálni a DAC drukkereit.

Szokásosan ismét nagy rendőri biztosítás várta a dunaszerdahelyi szurkolókat, akik négy autóbusszal és több autóval indultak útra, hogy elkísérjék csapatukat Szent László király városába. A rendőri biztosítás el is kelt, hiszen a magyar szurkolókat a nyitrai ultrák már a mérkőzés első negyed órájában kövekkel ás betondarabokkal próbálták megdobálni. Sem a rendezőség, sem a rendőrség nem előzte meg a dobálást csak később avatkozott közbe, amikor már tarthatatlan volt a helyzet - írja a felvidek.ma. A játékvezető meg is szakította a mérkőzést és félő volt, hogy beszünteti a találkozót.

Az indulatok nem nyugodtak és az egész mérkőzés során a nyitrai szurkolók a magyarokat szidták. „Halál a magyarokra!”, „Magyarokat a Dunába!”, „Magyar cigányok!”, valamint obszcén kifejezésekkel illették a DAC szurkolóit és Malina Hedviget, a Nyitrán megvert magyar diáklányt is.

Korán megszerezte a vezetést a nyitrai csapat, hiszen Stetina már a 14. percben vezetéshez juttatta csapatát a tizenhatosról rúgott góljával. A DAC nem talált magára és nem tudott veszélyes helyzeteket kiharcolni. Hiányzott a középpályáról Ilami Halimi, aki sérüléssel bajlódik és a szélről a cseh légiós Helísek is, aki ugyancsak sérüléssel bajlódik. Az osztrák Wemmert a játékvezető a 40. percben kiállította sportszerűtlen viselkedésért. Utána rúgott ugyanis az őt felöklelő nyitrai játékosnak, de egyrészt az oldalvonalon történt, másrészt nem támadást akadályozott meg így érthetetlen, hogy miért küldte el idő előtt zuhanyozni a sárga-kékek támadó középpályását a bíró.

A második félidő is nyitrai fölénnyel zajlott, bár a sárga-kékek már többet birtokolták a labdát és támadásokat is vezettek Hrosso kapujára, de a befejező csatár hiányzott. Kurt Garger a sárga-kékek edzője fura módon cserélt is, de a beállók sem tudták megváltoztatni a játék állását. Viszont felpezsdítették a játékot és esélyesebbnek látszódott arra a DAC, hogy egyenlítő találatot szerezzen. Az álmokat a 86. percben a nyitraiak csapatkapitánya Rák Róbert oszlatta szét, amikor találatával beállította a végeredményt is. Speranza még távoli lövésekkel próbálkozott, de a nyitrai kapus a helyén volt, így a végeredmény 2:0 lett a hazaiak javára.

Szeptember 12-én a pozsonyi Slovan érkezik a DAC stadionba. Mint emlékezetes tavaly november 1-jén a két csapat összecsapásán a rendőrség durván berontott a dunaszerdahelyi szurkolók közé és akit láttak vertek. Akkor esett a rendőri attak áldozatul a 18 éves Lengyel Krisztián is, aki egy egész életre szóló sérülést szenvedett. A mérkőzésre várhatóan több ezer pozsonyi szurkoló érkezik majd.

2009. augusztus 18., kedd

Az MKP autóbuszokat indít a szeptember elsejei nagygyűlésre

2009.08.11. A szeptember 1-jén, Dunaszerdahelyen megrendezésre kerülő, Kiállunk a jogainkért c. nagygyűlésre az MKP az igényeknek megfelelően minden járásból autóbuszokat kíván indítani. Az MKP a honlapján közölte: az útiköltséget a párt, mint a rendezvény fő szervezője, átvállalja. A nagygyűlés tervezett programja:
14.30 Nyitóműsor– Csallóközi Néptánc Együttes, Európa Centrum Gyerekcsoport
15.00 Pro Cultura Férfikar – Fülek: Hűséghimnusz Megnyitó vers – Ábrányi Emil: Él a magyar – előadja Kürthy Lajos
15.05 A résztvevők köszöntése – Pázmány Péter, az MKP dunaszerdahelyi járási elnöke
15.10 Megzenésített versek: Kor-Zár együttes
15.20 Felszólalások - Csemadok: Hrubík Béla - SZMPSZ: Pék László - SZMSZSZ:  Mézes Rudolf15.40 Felvidéki Rockszínpad
15.50 Tiltakozó szövegek ismertetése (szlovákiai magyar civil szervezetek, határon túli magyar szervezetek, a Szlovákiai Református Keresztény Egyház stb.)
16.00 Szarka Gyula és Szarka  Tamás (Ghymes) Verset mond Tóth Tibor – Komáromi Jókai Színház
16.20 Felszólalások: - Grendel Lajos Kossuth-díjas író a Szlovákai Magyar Írók Társasága képviseletében - a Magyar Tudományos Akadémia egyik tagja -Schmitt Pál EP-alelnök
16.50 Derzsi György és Vadkerti Imre műsora
17.20 Zárszó: Csáky Pál, az MKP elnöke; Nyilatkozat elfogadása
17.30 Útravaló:  Kell még egy szó – Vadkerti-Derzsi  és a szereplők

A rendezvény nem mások ellen, hanem jogaink védelmében valósul meg.
A rendezvény iránt jelentős nemzetközi médiaérdeklődés mutatkozik, ezért a szervezők tisztelettel arra kérnek mindenkit, járuljon hozzá a rendezvény méltóságteljes lebonyolításához.
Mivel nem lehet kizárni provokációkat, szigorú beléptetési rendszert alkalmaznak.
Nemzeti színű szalagokat, kokárdákat, zászlókat, MKP, Csemadok stb. zászlókat, a községek neveit tartalmazó feliratokat szívesen vesznek.
EU-zászlót, EU-szimbólumokat fekete szalaggal úgyszintén.
Egyéb, félreérthető jelképek használatát kérik mellőzni.
www.mkp.sk, Felvidék Ma

Az új szlovák nyelvtörvény szlovákul, magyarul és angolul

http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=16314&Itemid=33

2009. augusztus 12., szerda

Fontos rövidhírek


A SME honlapján (a legolvasottabb felvidéki szlovák napilap) szavaztatják az alábbiakról az olvasókat:
Hány államnyelve legyen Szlovákiának?

Segítsünk be! - csak rá kell kattintani a megfelelő grafikon-oszlopra!

http://www.sme.sk/c/4946048/kaltenbach-mensinova-politika-v-madarsku-je-sklucujuca.html

viac, napríklad tri, ako navrhuje Duray - ERRE szavazhat az, aki Duray Miklós javaslatát támogatja,tehát, hogy a szlovák, a magyar és a ruszin legyen a hivatalos nyelv.
AKI FONTOSNAK TARTJA,KÜLDJE TOVÁBB AZ E-MAILT ! ! ! !
(körlevélből)



Nyitrabánya: 16 áldozat holtteste került elő


A húsz áldozat közül már 16 holttestét megtalálták a nyugat-szlovákiai Nyitrabánya bányájában, ahol hétfő délelőtt robbanás következett be. Egyelőre nem tudni pontosan, mi okozta a 330 méteres mélységben történt szerencsétlenséget. Szlovákiában szerdára nemzeti gyászt hirdetett a kormány.

Újabb szenzációs leletek Rudabányán


Újabb 25 emberszabású majomlelet került elő Rudabányán, a Rudapithecus Hungaricus lelőhelyén, ahol a tízmillió évvel ezelőtt élt állatok maradványait kutatják. A területen a Magyar Állami Földtani Intézet és a Torontói Egyetem végzett egy hónapon át tartó őslénytani ásatást. A kutatások kedden fejeződtek be. A most megtalált leletek azért fontosak, mert ezek alapján rekonstruálhatják az emberszabásúak tízmillió évvel ezelőtti életmódját és viselkedését.

2009. május 22., péntek

Egység Kálvin szellemében


Öt évvel ezelőtt született meg a Kárpát-medencei protestáns egyházak egyesülésének gondolata. Az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányának május 22-ei, debreceni aláírásáról a magyarországi közszolgálati televízió több műsora tudósít.

Az öt évvel ezelőtt megtartott népszavazás után a magyar történelmi egyházak, ezen belül a református egyház különösen fontos feladatuknak tekintették az országhatárokkal elválasztott magyarság szellemi egyesítését. E munka eredménye, hogy az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és az anyaországi reformátusok vezetői 2009.május 22-én Debrecenben Alkotmányozó Zsinatra ülnek össze, és kézjegyükkel látják el az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányát.

Az ünnepélyes aktust több évig tartó szakmai munka előzte meg. A Generális Konvent munkacsoportjai egyházjogi, liturgiai, dogmatikai kérdésekben fogalmaztak meg egységes álláspontot. Az egységesítés nem jelent uniformizálást, a határon túl élő reformátusok továbbra is megőrzik történelmi hagyományaikat, sajátosságaikon alapuló hitéleti autonómiájukat.

Május 22. egyben a hálaadás ünnepe, Debrecenbe több tízezer vendéget várnak. A Kárpát-medence református templomaiban egyszerre kondulnak meg a harangok, a cívisváros központján áthaladó menet pedig az összetartozást szimbolizálja.

A Magyar Televízió kiemelt figyelmet fordít a történelmi aktusra. Május 22-én az Ablak élő adásban tudósít Debrecenből (17.00, m1), este Református egység címmel egyórás összeállítás foglalkozik a nap legfontosabb eseményeivel (20.30, m2). Az esti Híradó és a hétfő reggel jelentkező Kárpát Expressz szintén beszámol az ünnepségről (május 25., 6.23, m1, m2; ismétlés 12.05, m2). A pünkösdvasárnapi Református magazin fő témája szintén a jeles naphoz kötődik.
szatmar.ro

2008. november 5., szerda

A dunaszerdahelyi szurkolói csoportok köszönőlevele Magyarországra

A dunaszerdahelyi szurkolói csoportok köszönőlevele Magyarországra
2008.11.04.
Az alábbiakban a a dunaszerdahelyi YELLOW BLUE SUPPORTERS FANCLUB és a FELVIDÉKI HARCOSOK szurkolói csoport köszönőlevelét olvashatják, amelyet az anyaországi szurkolóknak címeztek.


KEDVES ANYAORSZÁGI TESTVÉREINK!


Boldogság, öröm, meghatottság és könnyek - ezek a szavak jutnak az eszünkbe, ha a szombati mérkőzésre gondolunk, amelyen egy nemzet, egy nép összefogott sajátjaiért, kiállt a felvidéki magyarokért.
Leírhatatlan érzés volt látni, hogy csonka-Magyarország minden szegletéből jöttek buzditani a felvidéki magyarság bástyáját, jelképét, a dunaszerdahelyi DAC-ot. Megható volt látni azt, ahogy ősi ellenfelek egymás mellett állva, zászlóikat egymás mellé kirakva egységesen szurkoltak és álltak ki a Felvidékért, a magyarságért. Hadd ne említsem névszerint azoknak a csapatoknak a nevét, melyeknek szurkolói eljöttek, félünk ugyanis, hogy véletlenül kifelejtenénk valakit, ezzel mélységesen megbántva őket.

A DAC jelenleg a legnagyobb magyar „színház” a Felvidéken. Minden előadására 6-7000 magyar vált jegyet, s ez az, ami a legjobban szúrja a szlovák politikai elit szemét. Hétről hétre ugyanis magyar zászlók hada küzd a felvidéki magyarság létjogosultságáért.

Engedjétek meg, hogy most ne térjünk ki a mérkőzés alatt történtekre, mert e levél a hála és a köszönet levele. Köszönjük Nektek, hogy eljöttetek, hogy támogattatok és biztattatok minket. Köszönjük az érzést, hogy Veletek együtt szurkolhattunk, mert így még a brutális rendőri attakot is könnyebben viseltük. Külön köszönet az erdélyi szurkolóknak, hogy pénzt és fáradságot nem kímélve utat találtak Dunaszerdahelyre és jelenlétükkel erősítették bennünk a hitet, hogy ha a magyarokról, a magyarságról van szó, össze tudunk fogni!



Köszönjük!!!

a dunaszerdahelyi YELLOW BLUE SUPPORTERS FANCLUB
és a FELVIDÉKI HARCOSOK szurkolói csoport

2008. május 25., vasárnap

Gárdonyi Géza: Kingyes


Feszty Árpád időnként eltűnik a fővárosból. Eltűnik egy hétre, két hétre, olykor egy hónapra is. Ilyenkor a Bajza utcai műtermét zöld kárpitok borítják, s a két kis lompos, fehér komondor bánatosan pislog ki a vasrácsozaton át a járókelőkre.
Hová lett Feszty Árpád?
Kingyesen van.
Ez az ő tanyája. Nagyon szeretheti, mert sokat emlegeti. A beszédeiből tudtuk, hogy ez a tanya Komárom mellett van. Oda jár ő pihenni vagy elmélkedni.

A múlt nyár vége felé összebeszéltünk Pósa Lajossal, hogy meglepjük Feszty Árpádot. Komárom mindössze két óra Budapesthez, és Kingyes se lehet a világ végén. Megkérdeztük Lányi Gézát is, a népszínház kitűnő cimbalmosát, hogy nem volna-e kedve velünk jönni. Volt kedve. Magával hozott egy rengeteg nagy cimbalmot is. De ez még nem minden: hogy a kingyesi tanya teljesen meg legyen tisztelve, szmokingba öltözött és fekete nyakkendőt kötött, meg vakító fehérre vasalt inget: szóval olyan ruhában jött, aminőben hangversenyezni szokott. Igy indultunk útnak két órakor vidáman Komáromba.
Kiszállunk ott az állomáson, ráülünk egy fiákerre.
- Hova hajtsak – kérdi a kocsis.
- Kingyesre – feleljük azon a hangon, amelyen itt Budapesten azt szoktuk mondani a kocsisnak: a Városligetbe, vagy a szép Juhásznéhoz hajtson.
- Kingyes? – kérdi nagyot nézve a kocsis. – Hol van az, kérem?
- Ej még azt se tudja? Maga tán nem komáromi ember?
- De bizsony idevaló vagyok.
No, ha ezt nem tudja, majd tudja más. Sorra jártuk a kocsisokat: kérdeztünk urat, parasztot , kofát, katonát, rendőrt, gyereket, öreget, halászt, koldust és fináncot. Mindenik csak a fejét csóválja. Hírből sem ismerte Kingyest egyik se.
- Micsoda puszta lehet az – fakadt ki Lányi Géza.
Pósa arca elsötétült.
- Úgy látszik – dörmögte - , azért jöttünk, hogy vissza menjünk.
- Ha senki se tud a kingyesi pusztáról, a komáromi képviselő bizonyosan tud róla, mert vagy mellette, vagy ellene, de szavaztak onnan.
Fölkutattuk a várost, és a városban Tuba Jánost. Az ugyan elbámult, mikor betoppantunk a szobájába.
- Hát titeket mi szél fújt erre?
Aztán, hogy megmondtuk, felhúzta a szemöldökét, és gondolkodva nézett reánk.
- Kingyes, Kingyes – mondta - van ilyen puszta, én is voltam ott, csakhogy oda nem lehet elmenni.
- Már miért ne lehetne, ha te voltál ott! – dörrent fel Pósa Lajos.
- Azért, mert oda nem tudja más az utat, csak Feszty Árpád.
- No hát, mi oda elmegyünk.
Tuba János körülvakargatta rövidre nyírott, gömbölyű fejét, és némi levegőbe nézések után egy öreg udvarosért küldött el.
- Az – úgymond – az egyetlen ember, aki tudja az utat, az is csak Azért, mert a fia ott van az Árpád tanyáján, mindenes.
- Visszamentem a cimbalomverőkért – jegyezte meg búsan búsan Lányi Géza - , nem fogják megtalálni az öreget.
És úgy történt. Az öreg visszaköltözött a városból a pusztára. Mint később megtudtuk: azért ment vissza, mert úgymond: a városi emberek sokat beszélnek!
Igy már majdnem visszafordultunk, amikor a Lányi cimbalomverőinek élő cáfolatául megjelenik egy zsíros kalapú, vörös orrú és kender – szakállú fiákeros, és azt mondja, hog ő tudja az utat.
- Lehetetlen – mondja Tuba János
- Már mért volna lehetetlen – jegyzi meg Pósa - , az út azért út, mert járnak rajta.
Tuba mindazonáltal nem bízott a fiákerosban. Magyarázta a kocsisnak az utat alaposan. Emlékszem, hogy tömérdek sok jobbra és balra, le meg fől volt a beszédben. Ezenkívül említett neki két pusztát is: Kavát, meg Agyagost. A kocsis mindezekre komoly igeneket mondott, és rábólintott a fejével.
A cimbalomnak egy kétkerekű talyigát fogadtunk, magunknak pedig az ócska és rozoga fiákerbe ülve, délután öt órakor útnak indultunk.
Számításunk szerint hat és fél órakor oda kell érkeznünk. Vidámak voltunk. A két kocsist megtömtük szivarral. Arról beszélgettünk, hogy mekkorát néz majd Feszty Árpád, ha meglát bennünket. Az ő tanyáján még pesti ember nem hagyott nyomot. Ő maga emlegette, hogy az vadon – hely. Fát ott nem nyesnek, nádat ott nem vágnak. Csönd van. Festőnek való őstenyészet. A földgolyónak ez az egy pontja a legkedvesebb és legszebb neki. Itt pihen meg a lelke és itt alkot a fantáziája.
Félóra múlva elértük az első tanyát.
Az udvaron egy mezítlábas menyecske állott. Magot szórt a tyúkjainak.
- Micsoda puszta ez? – kérdeztük, a kocsit megállítva.
- Kava.
- Helyes úton vagyunk – mondottuk örömmel. – Hát jól megyünk – e Kingyesre, galambom?
- Kingyesre? Sohasem hallottam én annak hírét.
- Tán nem idevaló maga?
- Dehogynem, lelkem – felelte az asszony – itt születtem én, itt is halok meg.
Azzal tovább szórta az ocsút a tyúkjainak.
Ez egy kissé lehangolt bennünket. Különféle tekervényes utakon és töltéseken haladtunk által. Sehol egy ember, sehol egy ház, sehol egy szembejövő kocsi. Csak nedves, smaragdzöld legelők és vörhenyes nádasok, mozdulatlan nyárfák és fehérlő fűzesek, és megint kanyargó út. A nap lealkonyodik. A vöröslő égen vadludak repülnek át. Lányi azokat nézi.
- Talán a vacsorát nézed Géza?
- Dehogy azt. A ludak mind keresztbe repülnek előttünk.
No, amott fehérlik már az esti szürkületben a másik tanya. Az ott Agyagos. Igy mondta Tuba is, hogy előbb Kavát érjük, aztán agyagost, ami már szomszédja Kingyesnek. No, de ideje is már, hogy vacsorához jussunk. Öt perc múlva hogy bámul ránk Feszty Árpád.
Az út mellett egy ember üldögél. Valami karót farag.
- Micsoda tanya ez, atyafi?
- Kava, kérem alásan.
- Kava? Már hogy volna ez Kava?
- De bizony Kava. Én csak tudom talán.
- Tyű, az irgalmát, hiszen itt már voltunk egyszer.
- Persze hogy voltak az urak. Láttam, mikor jöttek az előbb. Hát hova indultak?
- Kingyesre.
A fejét rázta. Nem hallott róla.
- Kocsis – szóllott ekkor Pósa a felháborodásának és keserűségének legmályebb brúgóján – maga nem tudja az utat!
- De most már tudom – mondja a kocsis -, a keresztútnál tévedtem meg.
Egy darabig tanakodtunk, hogy bízhatunk-e a kocsisban. Én bíztam benne, Pósa nem bízott. Lányi bízott a kocsisban, de nem bízott a szerencsében. Van is abban valami, hogyha az ember a kapuból megy vissza a cimbalomverőkért.
- Csak a másik pusztát elérjük – szólt reménykedve Pósa – ott majd Árpádhoz igazítanak bennünket. A szomszédban csak tudnak tán Kingyesről.
Útközben aztán beesteledett. Szerencsére holdvilág volt, és az mutatta a sűrű nádasok között vezető, keskeny utat. De sehol egy eleven ember! Csak mély sötét árnyékok! Itt–ott egy borzas kísértet gyanánt felmeredő, fekete fűzfa. Ilyen lehetett az ország a tatárjárás után.
Balladai mélasággal ülünk a kocsin, amikor egyszer valami száraz földhányásra érkeztünk ás Lányi fölkiáltott:
- Dőlünk!
Mikor már az ünköt mondta, mindhárman benne voltunk az árokban. A kocsis az nem volt benne, az túlrepült rajta, s tán most is repülne, ha egy nagy nyárfa derekában meg nem kapaszkodik.
- Élsz-e Lajos? – kérdeztem Pósát, aki az esésben lavinaként gördült át fölöttem.
- Élek – felelte mély, komor komor hangon az árokból -, hát Lányi?
- Oda van a szép fehér ingem – felelte Lányi a keserűlapu közül - Összegyűrődött.
Azzal kimásztunk.
- Hallja maga – szólt ekkor Pósa, galléron ragadva a kocsist -, vallja meg, hogy sohasem járt erre!
- De bizonyisten jártam – felelte a kocsis -, csakhogy, kérem alásan, annak immáron tíz esztendeje.
- Hár hogy mert maga elindulni, ha már tíz esztendeje nem járt itten?
- Azt gondoltam, hogy tudom az utat – felelte a kocsis a fülét vakargatva.
- Tudtam én ezt előre – sóhajtott a cimbalmosunk -, az éjjel pappal is álmodtam.
- Én meg a farkasokkal – szólt Pósa sötéten.
A farkas szóra Lányi a nádasra nézett, és összeborzongott.
Fölsegítettük a kocsit az árokból, és  az alispánt, főispánt, szolgabírót, az egész vármegyét, hogy ilyen utat csináltattak a Feszty Árpád tanyájához.
- Gyerünk vissza – szólott Lányi -, Isten tudja mi lesz a cimbalommal itt a nádasok között.
- Kérem alásan – mondta a kocsis -, negyedóra múlva ott kell lennünk az agyagosi pusztán.
- Biztosan tudja? – kérdezte Pósa.
- Biztosan – felelte a kocsis.
Azonban félóra is eltelt anélkül, hogy mi a nádak fölött lebegő holdvilágon kívül egyéb világosságot láttunk volna. No, meg a szivarunk vége piroslott a sötétben.
Az est mindig mélyebb és árnyékosabb. A nádak mindig magasabbak. Olykor – olykor egy fahídon dökter által a lovak lába, azután ismét a puha, keskeny töltésúton megyünk. A két kocsi zörgés nélkül halad a fekete úton. Se előre, se hátra nem látunk mást, mint a rejtelmes sűrűségű nádast, és itt - ott egy- egy kis megcsillanó vizet.
- Milyen mély lehet ez a víz? – kérdezi Lányi Géza.
Senki se felel rá. Az útra olykor borzalmas susogással hajlong föl a nád. Mintha láthatatlan rémek hajtanák. Most nem növény a nádas, és nem fűzfa a fűzfa, hanem csodás alakzatú , mesebeli élőségek, amikben sötét értelem és, kísérti akarat van.
Egyszer csak egy kis rozoga fahídon megreccsen alattunk a kocsi, és mi nagy recsegés - ropogás között az egész világot érezzük szakadni alattunk.
- No, most végünk van!
A rozzant, vén híd beroskadt a kerekek alatt. Az egész híd-e , vagy csak egy része? Vagy a kocsi törött össze? Az első pillanatban nem tudjuk.
Átmászunk a kocsiernyőn.
A kocsis a fejét vakarja: a kocsinak a hátsó két kereke beleroskadt a hídba.
- Ember! – kiáltja elkeseredett haraggal Pósa – vallaj meg, hogy maga nem tudja az utat!
- Persze hogy nem tudom – fakadt ki kétségbeesetten a kocsis.
- Hát akkor hogy mert elindulni velünk!
- Azt hittem, hogy a képviselő urunk tudja.
No, szépen vagyunk. Éjjel egy emberlakatlan, vad sötét nádasnak rengetegében, oldalt mély vizek és kísértet – sóhajtozást hallató, mérhetetlen nádasok Között – ennek a fele se tréfa!
Viaszgyújtókkal megvizsgáltuk a kocsit, hogy érdemes-e kiemelni, ha lehet. Sok törés volt rajta. A sárfogó az egyik oldalon forgáccsá zúzódott, de a keréknek ,meg a tengelynek talán nem is esett baja.
Azzal a két kocsis meg mi hárman nekiállottunk, és kiemeltük a fiákert az útról.
- Hála Istennek, mehetünk – mondja Lányi -, de hova?
- Valahova majd csak kilyukadunk – felelte a kocsis.
Azzal elindultunk újra az őskorszaki nád két mozgó fala között, az ismeretlen mocsárvíznek keskeny, hangnyelő, puha útján a végtelennek látszó, sötét nemtudomságba. Ez a dante útja egyik pokolból a másikba.
No, aztán itt kezdett rám is zuhogni az áldás. Pósa nagybőjti prédikációt rögtönzött reám azért a meggondolatlan ötletemért, hogy így vaktában fölkeressünk egy ilyen tanyát, amit a komáromiak sem ismernek. Lányi meg fölsóhajtott:
- Istenem, istenem, hát ezért tanultam én a cimbalom – művészetet, ezért szenvedtem és éltem negyvenegy esztendeig, hogy e vad pocsolya legyen a temetőm?
- Hát a gyermekköltészet kutya? – szólt Pósa is. – Ez aztán méltó befejezése lesz az én költői pályámnak.
- És éppen most – folytatta Lányi -, mikor minden adósságomat kifizettem. De megálmodtam én ezt, megálmodtam!
Aztán arról beszélgettünk, hogy a Kingyes tanya tán nem is létezik. Már hogy is lakhatna valaki ilyen vad nádasok között. Feszty csak elgondolta, hogy neki tanyája van, mint az obsitos baka, mikor a lovát emlegeti.
A hold már akkor csaknem a fejünk fölött járt. Szemtelenül nevette, hogy micsoda aggodalmak között kocsikázunk. Vajon hol állunk meg? Meglehet, hogy ez az út belevész valahol a mocsárba. Soha még két író meg egy cimbalmos így el nem végződött a világon! És megyünk tovább a puha úton, a fekete éjszakában, tragikus csöndességben...
Végre egyszer kutyaugatás hangzik nem is messze tőlünk. Micsoda üresség a Patti vagy a Ney Dávid éneke most e kutyaugatáshoz képest.
A sötétből ember jön elő.
- Hol vagyunk?
- Agyagoson.
- No, hálaistennek!
- Hova mennek az urak?
- Kingyesre.
- Kingyesre?
- Csak ismeri tán?
- Nem én, uram.
- Nem-e?
- Nem.
- Tán nem idevaló.
- Hát hova való vónék?!
- Itt kell annak lenni!
- Nincs az, uram.
- Szomszédság, ne beszéljen!
- Szomszédság?
- A Feszty Árpád úr tanyája.
- Az Árpád úré?
- Azé, azé. Hát azt tudja hol van?
- Azt tudom.
Egy ilyen hangra szabadulhatnak föl az elkárhozottak a purgatóriumból.
- No, ha tudja, hát menjen a lovak előtt. Megfizetjük. 
Igy jutottunk el aztán a Feszty Árpád útjára. Meg is jött a kedvünk. Nótáztunk. A Feszty ablaka világított. Még ébren van! És a két kocsi begördült a kis náddal tanyaház udvarára.
Feszty Árpád csakugyan otthon volt. Az ágyban olvasgatva hallgatódzott a nótára.
- Vajon kik járnak erre? – tűnődött magában – bizonyosan betyárok.
És mikor a mi kocsink bejárt a tanyára, Feszty Árpád ott állt már elmeredő szemmel az ajtóban. A kezében két rengeteg nagy, rozsdás pisztoly lógott.
No aztán, hogy micsoda regényes hely az a Kingyes, és hogy mit csináltunk mi ott három napig, azt nem mondom el. Kingyes maradjon fölfedezetlen és ismeretlen rejteke Feszty Árpádnak. Az ott időzésünk történetét pedig őrizze meg szintén kedves közös emlékünk gyanánt az a közösen csinált vers a mestergerendán, amely így kezdődik:
1894.szept.12.13.14

.
Itt mulatott három ember, azaz négy.
És így végződik:
Ilyet nem látott a Kárpát!
Isten veled, Feszty Árpád!
Gárdonyi Géza

Feszty Árpád hajdani kingyesi tanyájának mestergerendáján található feliratok

Feszty Árpád hajdani kingyesi tanyájának mestergerendáján található feliratok



A család ősei a XVIII században az ausztriai Linz mellől származnak el. A Réhrenbeck család teljesen elmagyarosodik. Feszty Sziveszter a XIX század derekán Vágvecséről Ógyallára telepedett A Szilveszter névből alakul ki a magyar Feszty név.1945 – ig a család meghatározó erővel bírt Martoson. Birtokaik Martoson és környékén terültek el. Nemességet I. Ferenc József magyar királytól kaptak. A Fesztyek révén indul meg a valós mezőgazdálkodás Martos környékén. Legfőképp a dohány, gyümölcs és paprika termesztésével foglalkoztak. Hat fiúgyermeknek adott életet Szilveszter felesége Jozefa asszony. Adolf építész, Lajos Jogász, Gyula építész, István huszártiszt, Béla miniszteri Tanácsos, Árpád festőművész lett.
Jókai Mór ösztökélésére Feszty Árpád a millenniumra megfesti a magyarok bejövetele körképét. Műtermet Martos mellett Kingyes pusztán épít magának., amelynek a mestergerendáján található feliratokat baráti köre örök emlékként hagyott hátra számunkra.
Akik e tanyára ellátogattak a teljesség szigora nélkül:
Jókai Mór, Reményi Béla,Révay, Gárdonyi Géza, Lányi Géza, Bársony István, Laborfalvy Róza, Komáromi Kacz Endre, Komáromi Kazc Endréné, Reznyák Bertalan, Tuba Lajos, Csepy Dániel, Kaffka László, Ignótus, Ordódy Vilmos, Dankó Pista, Jankovics Marcell, Gőre Gábor, Jászai Mari, Balogh Imre, Sipulusz, Benczúr Gyula, Bródy Sándor, Hevesy Lajos, Zákó Milán, Sélley Sándor, Kajnyik Béla, Mécs László, Horváth Ajtics Dezső, Haliczky Z. Béla

A mestergerendán található feliratok:




1894 szeptember hó tizenhárom, tizennégy
Itt mulatott három ember, az az négy
Lányi Géza cimbalmozott
Gárdonyi meg ugrándozott
Vidám volt a nádas határ
Pósa dalolt mint a madár
Ilyet nem látott a Kárpát
Isten veled Feszty Árpád!



1894 Szeptember hó 15 és 16
Itt mulatott három ember meg egy pap
Csepi Dani Reznyák Berci és Tuba
Vígság után merültenek nagy búba.
Szives lévén a kínálat
Oly nagyokat ők ivának
Hogy elfogyott a boruk
Igy lőn szomoru soruk
Söröd sincsen bár sok az árpád
Isten veled Feszty Árpád



1894 Szeptember hó 18
Nem írhatunk tele van már minden polc
Jókai Mór Ordódy és Jankovics
Feszty Béla s Balogh Imre a hamis.



Másodszor is itten voltam
Örömömben majd megholtam
A tanyádnak egy hibája
Nappal sincsen éjszakája.
1895 máj.12; Göre Gábor



95. május 1.
Amíg élek ide vissza vágyom
Bársony Pista



95 November hó három
Bár rossz út volt a határon
Két merész hölgy egy batáron
Mégis kijött mindenáron



95 Május tizenhárom
A kirándulásból nem lett károm
A második meghívást várom
Sipulusz



Nem repülünk a légbe
Feljutottunk az égbe
Dankó Pista



Éppen ma hat éve, mintha csak most lenne
Zajos volt a hajlék és mi vigak benne
Újra itt vagyunk, de régi kedvünk nincs itt
Búsan nyitogatjuk a ház rozsdás kilincsit
Mosolygó verőfény, s jó bor, mind hiába
Messze van Árpádunk, künn Itáliába
1900. szeptember.16; Tuba János



Augusztus hét
Maradunk még
Bródy Sándor



Sok levest ettem
Beteg sem lettem
Szakács Bródy fejére
Szép koszorút tettem
99 Augusztus 7.; F.B.



Vesém az nincsen de,
Van vágyakozó szívem
Vissza jövök!!! Kaffka Laci
95.IX.29




1899. Júl. 5-én
Itt voltunk Aladár Miska meg én
Egy gazdag meg kettő a szegény
Lenne ő szegény
Ha lehetne legény.
Feszty Béla



Versem az nincs
De van egy panamám
Hevesy Lajos 1907 Okt.7.



1899 Szept. hó 16
Még sokszor ránk virradt
Sélley S. Jankovocs, Feszty Béla



Búsan vagyok, - búsan vagyok
Az öreg megházasodott
Pedig Árpád itten volna
Anyóst kapott azt gyászolja
1899 Szept. 25. Feszty Béla



Pusztulóban Kingyes ország
Már az ellen nincs orvosság
Erről írtak hajdanában
Nappal sincsen éjszakája
Gólya, daru messze elszáll
Árpád urunk merre jár?



Nyolcadik ma augusztus
Vizet inni nem gusztus
1910 Kajnik Béla



A levelesi tóba jár hébe – hóba
Rémséges a szunyog benne
Isten verte Ki oda ment.
1910. VIII. 8.



Ide sokszor visszajönni kiván
A sajkás fejedelem Zákó Milán
1912.VIII.21



/B.B./
25-ig csak felvitted
Kedves Béla de megnyögted
A törkölynél jobb a máslás
Októberben viszontlátás
1907 szeptember



Az alábbi feliratok már Feszty Árpád halála /1914 Június 1. Pünkösd/ után keltek.



Nomád élet…Isten veled!
Itt hagylak… Beteltem veled
1915 Júli.16-19
Komáromi Kacz Endréné




Egykor Apollónak fiait fogadá be
E tanya és e szobák, s bent a baráti meleg
Ám de a MÚSA a zajtól a puskadörejtől elillant
S most NIMRÓD fiai isznak e lombok alatt
1915 VII.29.
Komáromi Kacz Endre




Ha befordulsz egyszer is Kingyesre
Emléke örökre ott marad majd a szívedbe
1922,Máj.20.
Horváth Ajtics Dezső




Kingyes, légy ismét szép hazánknak gyöngye!!!
1922.Május.20.
Haliczky Z.Béla




Mécs László 1935 Okt.25



1931 Május 17
Minden gondolatom most is az Övé
Aki nekem a boldogságot jelentette.
Zümmögő méhek, susogó nyárfák között
Érzem szellemét,
Mely itt is velem van.
F – né



Ezen kívül még több vers és aláírás.
Az első oldalon lévő három vers a szoba mestergerendáján van végig írva ceruzával.
A továbbiak, a többi gerendákon még láthatóak. (Feszty István leírása alapján)
Napjainkban a mestergerenda a komáromi Duna Menti Múzeumban van elhelyezve.
Megj. Katona István
http://fesztypark.sk