Hírek - röviden

Kocsis István távozik a BKV-tól

Azonnali hatállyal távozik a BKV éléről Kocsis István, akit a Magyar Villamos Művek (MVM) korábbi vezérigazgatójaként hűtlen kezeléssel gyanúsítanak – értesült a Magyar Nemzet.

A fővárosi cégvezető, aki a rendőrségen a Gyurcsány-kormány tagjaira tett terhelő vallomást, a főpolgármesterrel kötött egyezség alapján nem kap végkielégítést.

További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.

Kapcsolódó:

• Kocsis István mégsem kérte az MVM-pénzt? | Lánchíd Rádió - FM ...

  • Tarlós nem fogja elkapkodni a BKV-vezér ... - Lánchíd Rádió

• Kocsis teljesítette Hónig Péter kérését | Lánchíd Rádió - FM 100.3 ..

***

Lemondott a pesti börze elnöke

Lemondott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöki tisztéről Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója hétfőn - értesült az MTI.

• Tovább

Matolcsy tárgyal a jegybankelnökkel

A kormányfő Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg azzal, hogy személyesen egyeztessen Simor András jegybankelnökkel – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hétfőn. A Magyar Nemzeti Bank elnöke ezt megelőzően kezdeményezett személyes egyeztetést Orbán Viktorral annak érdekében, hogy az MNB javaslatai is eljussanak a kormányhoz a hitelesek terheinek könnyítése érdekében.

• Tovább

Ő tudta, hogy az eurónak sírás lesz a vége

A II. világháború utáni időszak „legfelelőtlenebb politikai kezdeményezései” közé tartozott az európai valutaunió létrehozásról szóló döntés - írta hétfőn megjelent cikkében Lord Nigel Lawson.

• Tovább

Lázár véleményezésre megküldte az Ab-törvény tervezetét

Eljuttatta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az alkotmánybírósági törvény tervezetét a parlamenti pártok frakcióvezetőihez, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága elnökéhez és Paczolay Péterhez, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökéhez – közölte a kormánypárti képviselőcsoport sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel.

• Tovább

A Kertész levelében foglaltak elfogadhatatlanok

Elfogadhatatlannak és menthetetlennek tartja a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke Kertész Ákos írónak az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében foglaltakat. L. Simon László szerint Kertész Ákos átlépett egy határt.

• Tovább

Andrassew sem tiltakozik Kertész miatt

Nagyon sok mindenben nem ért egyet Kertész Ákossal, de a Magyar Nemzetnek nyilatkozva nem határolódott el tőle magyargyűlölő mondatai miatt kollégája, Andrassew Iván. Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselő szerint ellentmondásos, hogy épp egy zsidó származású ember minősít kollektív bűnösnek egy népet, az LMP-s Schiffer András szégyenletesnek és igaztalannak nevezte az Amerikai Népszavában megjelenteket.

• Tovább

Gyurcsány „megvédi tisztességét”

Nincs egyetlen tanú sem, aki azt mondaná, hogy szóbeli összefoglalómat döntésként értelmezte volna. Senki nem állítja, hogy a találkozót követően akár egyetlen alkalommal tájékoztatást kértem volna az ügyről, vagy bármilyen módon sürgettem volna a döntést, vagy bárkit kértem volna annak támogatására – olvasható Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi bizottságnak küldött levelében. Teljes nyugalommal áll vádlói elé, és nincs kétsége: meg fogja védeni igazát, tisztességét.

• Tovább

Nagy a csend Rohác kiadatási kérelmére

Nincs még válasz a Jozef Rohác ellen indított büntetőeljárásban az újabb kiadatási kérelemre, a szlovák hatóságok immár több mint egy hónapja tanulmányozzák a gyanúsított ügyeit vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) által megküldött iratokat.

• Tovább

„A játékok ideje lejárt Washingtonban”

Vissza kell hozni az amerikaiakat a termelésbe, és itt az ideje, hogy a kongresszus tegyen is ennek érdekében – jelentette ki hétfőn Detroitban Barack Obama elnök a munka amerikai ünnepe alkalmából elmondott beszédében.

Barack Obama megismételte, hogy szeptember 8-án a kongresszusban javaslatokat terjeszt elő a gazdaság élénkítésére, a munkahelyek számának növelésére. Előrevetítve ennek részleteit rámutatott, hogy Amerika-szerte rengeteg híd és út vár újjáépítésre és hogy számos építőmunkás vár a lehetőségre.

„Meglátjuk, hogy a republikánusok is a pártjuk fölé helyezik-e az országot. A játékok ideje lejárt Washingtonban, itt az ideje a cselekvésnek, és annak hogy Washington a munkával foglalkozzon” – jelentette ki az elnök.    

• Tovább

Romániában is folyhattak kegyetlen kihallgatások

Az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa szerint Európában három országban – Lengyelországban, Romániában és Litvániában – tartott fenn titkos börtönöket a CIA a terrorizmus elleni harc jegyében.

Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű, főként emberi jogi kérdésekkel foglalkozó összeurópai szervezet emberi jogi biztosa hétfőn tett közzé összegzést arról, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség milyen titkos műveleteket hajtott végre Európában 2001 végétől kezdve, attól fogva, hogy a világ különböző pontjain terrorizmussal gyanúsított személyeket ejtett foglyul. Hammarberg szerint a titokban folytatott vallatással nyert információk értéke megkérdőjelezhető, az viszont kétségtelen, hogy ez a titkos tevékenység az emberi jogok súlyos sérelmével járt.

A CIA az Egyesült Államok területén kívül legkevesebb hét helyen – ezen belül a három említett európai országban – létesített titkos börtönt, ahol „továbbfejlesztett kihallgatásnak” vetettek alá személyeket. Ez nemritkán kimerítette a kínvallatás fogalmát: a magánzárkában elkülönítve tartott foglyok alvásmegvonást, számos kegyetlenkedést, egyebek közt a látszólagos vízbe fojtás technikájának alkalmazását szenvedték el. A különböző titkos börtönöket megjárt foglyokat évek elteltével sem állították bíróság elé – ők végül rendszerint a kubai területen található guantánamói amerikai támaszpontbörtönben kötöttek ki.

Nem vettek részt, „csak” felhatalmazást adtak

Lengyelországban 2002. december 5-én kezdte meg működését a CIA titkos börtöne: ezen a napon érkezett Szymany repülőterére az a gép, amely Bangkokból hozott két „nagy értékű foglyot”. Később, 2003 folyamán újabb foglyok érkeztek Lengyelországba, köztük olyanok, akik a feltételezések szerint részt vettek a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelésében. A lengyelek nem vettek részt a foglyok kihallgatásában, de nyilvánvalóan megadták a legfelsőbb szintű politikai felhatalmazást, valamint bizonyos mértékű titkosszolgálati támogatást is nyújtottak – hangsúlyozta Hammarberg.

Az ET emberi jogi biztosa szerint Bukarest közelében 2003. szeptember 23-án kezdett működni a titkos börtön – közvetlenül azután, hogy a lengyelországit bezárták. A lengyelországi fogvatartottak közül legkevesebb egyet bizonyítottan átszállítottak a romániai Baneasa repülőtérre. A CIA romániai tevékenysége két évig folytatódott. A román hatóság vajmi kevés hajlandóságot mutatott utóbb a történtek feltárására – állapította meg Thomas Hammarberg. Az emberi jogi biztos szerint a harmadik érintett európai ország, Litvánia valamivel több szándékot mutatott a tények utólagos tisztázására, bár homályban maradtak fontos kérdések a litvániai CIA-tevékenység kiterjedését illetően.

Soha többé nem ismétlődhet meg

A „terrorizmus elleni háború” csúcsidőszakában a három említett ország rendkívüli felhatalmazást adott az amerikaiaknak, teljes titoktartást biztosítva számukra – emlékeztetett Hammarberg, és úgy vélekedett: a történtekkel kapcsolatban fel kellene fedni a teljes igazságot, és garanciákat kellene nyújtani arra, hogy a titkosszolgálatok között ilyenfajta emberi jogsértő együttműködés soha többé nem ismétlődhet meg.

(MTI)