Blogarchívum

2016. március 5., szombat

gondola.hu - Megúszhatja a börtönt Simon Gábor

gondola.hu -
 Megúszhatja a börtönt Simon Gábor

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Simon Gábor ellen. A volt szocialista politikusra letöltendő börtönbüntetést kért a hatóság, ugyanakkor a büntető törvénykönyv korlátlan enyhítést tesz lehetővé, mivel Simon időközben megfizette több mint 120 milliós adóhátralékát. A külföldi bankszámláin talált pénz eredetét nem sikerült kideríteni.

2016. március 5. 10:44

Vádat emelt Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese és volt ország­gyűlési képviselője ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A hatóság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt kezdeményezte az elszámoltatását. A bíróság halmazati büntetésként akár 8-10 évet is kiszabhatna Simon Gáborra, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a hatályos szabályozás értelmében „korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a […] költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti”. Márpedig az expolitikus tavaly lerótta „tartozását” a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, így az előbb említett kitétel rá is vonatkozik.
A vádemelés tényét tegnap Keresztes Imre, a KNYF-et vezető főügyész jelentette be. A költségvetési csalásról szólva felidézte, hogy Simon Gábornak (képünkön) 2008 és 2012 között 267 millió forintnyi ismeretlen eredetű, a vagyonnyilatkozatában nem szerepeltetett bevétele volt, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, s ezzel 128 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek. Amikor ez kiderült, Simon tagadta, hogy az övé lenne a pénz. Állítása szerint vagyonkezelőként jutott az összeghez, de részleteket nem árult el. Az egyik osztrák banknak ugyanakkor azt mondta: ingatlan- és cégeladásból, valamint megtakarításból származik a több mint százmilliós összeg.
Keresztes Imre tájékoztatásából kiderült, hogy az ügyészség egyik verzió­nak sem adott hitelt, egyebek közt a volt szocialista politikus makacs hallgatása miatt azonban a pénz forrását és célját nem sikerült feltárni. A szóbeszéd tehát, amely szerint Simon Gábor „pártpénzt” vagy kenőpénzt pihentetett a külföldi pénzintézetekben, továbbra is csak szóbeszéd marad. A főügyész elmondása alapján úgy tűnik, a volt MSZP-s potentát a legkevésbé sem volt együttműködő.

Ennek okára egy házkutatás alkalmával lefoglalt irat világíthat rá. Ez a Keresztes Imre által kommunikációs tervnek nevezett dokumentum Simonnak szóló tanácsokat tartalmaz. Olyanokat például, hogy „nem kell semmit túlmagyarázni” és „nem kell mindenre emlékezni”. De felvetődik benne a félrevezetés lehetősége is: „El kell gondolkozni azon, hogy szivárogtassunk valamit, amit jól értesült pletykafészkek terjeszthetnek, ezzel összezavarva a közvéleményt” – javasolta a tippadó.
Ismert az is, hogy a Simon-ügy egyik szála Svájcba vezet. A volt MSZP-s politikus 2012 tavaszán innen körülbelül 340 ezer eurót utalt át egy grazi pénzintézetbe. Az osztrákok, a magyar fél jogsegélykérelmére válaszul számos adatot átadtak, Svájc azonban arra hivatkozva, hogy a helyi törvények szerint az egyszerű adóelkerülés nem minősül bűncselekménynek, megtagadták a segítségnyújtást.
Ami a másik két vádpontot illeti, a hamis magánokirat felhasználása azért került bele a vádiratba, mert Simon szándékosan valótlan adatokat tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítást pedig az ügyészség szerint azzal követte el, hogy hamis útlevelet rendelt magának.
– Megismerve a nyomozati iratokat, az a véleményem, hogy a vádemelés eljárásjogilag szükségszerű, azonban korai volt, mivel a tényállás felderítetlen – mondta el lapunk érdeklődésére Simon Gábor védője. Nagy István úgy érvelt: a személyi jövedelemadó utólagos vizsgálatára irányuló adóhatósági eljárás bírósági szakasza még nem zárult le, márpedig ezt meg kellett volna várnia a nyomozó hatóságnak. Az ügyvéd úgy fogalmazott: jogi álláspontja szerint ügyfelének a bírósági eljárás lezárultával nem kell majd börtönbe vonulnia.
Az egykori MSZP-elnökhelyettes titokzatos kapcsolata
Simon Gábort a rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamásnál tartott házkutatás után tartóztatták le, amikor a férfi házában megtaláltak egy, a politikus fényképével ellátott, Gabriel Derdák névre kiállított bissau-guineai útlevelet. A politikai és alvilági kapcsolatokkal is rendelkező férfit 2014. március 20-án ki akarta hallgatni a KNYF, miután Welsz egy egész mikrobuszt megtöltő dokumentumhalmot adott át a nyomozóknak. Egy rendőrautó ment érte; útközben rosszul lett, s hamarosan meghalt, a boncolás pedig azt állapította meg, hogy méreg végzett vele.
A kiváló adóhatósági kapcsolatokat is ápoló Welszről az is kiderült, hogy olyan körökkel is üzletelt, amelyek olaj- és gabonaügyletek révén milliárdos áfacsalás szereplői voltak. Ezekre a bűncselekményekre egy szlovákiai magyar vállalkozó, Dömény Zoltán jegyzetei alapján derült fény. A férfi által leírtak alapján az MSZP pártkasszájában is landolt áfacsalásból származó pénz, az ügyletek zökkenőmentes lebonyolításához pedig szlovák és magyar politikusok, bűnözők biztosítottak védelmet.
Summa
Ismeretlen forrásból származó pénzt helyeztek el 2006-ban Simon Gábor svájci, majd osztrák számláin
2008–2012 között összesen 267 millió forint gyűlt össze az MSZP egykori elnökhelyettesénél
A szocialista politikus képviselői vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a pénzt és nem fizetett adót utána
Miután büntetőeljárás indult ellene, a politikus megtérítette az adóhátralékot
A rejtélyes pénzek eredete a hosszú nyomozás ellenére feltáratlan maradt
magyaridok.hu



Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése