Blogarchívum

2015. szeptember 7., hétfő

Így sétáltam több száz migránssal a naplementébe

Így sétáltam több száz migránssal a naplementébe:


Szártól Tatabánya elővárosáig, ha úgy tetszik, péntek délutántól sötétedésig együtt gyalogolt tudósítónk a bicskei „szabadságvonat” kitörő menekültjeivel.
Ott vannak, látom őket, fékezz, kiabálja a Sky News operatőre, majd egy szempillantás alatt átrohan az autóúton, és egy hídról kezdi el élőben közvetíteni a sínek között haladó, éljenző migránstömeget. Valahol Szár állomása után vagyunk, a menekültekkel szemben pedig egy vonat érkezik: az egyik kocsiból ásványvizet kapnak, erre taps a válasz, a másikból egy kinyújtott középső ujjat, erre pedig ökölnyi sínkövekkel felelnek. A Sky News visszamegy Bicskére, én viszont csatlakozom a migránsokhoz.

Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet


Tehervonat a semmiből

A migránsok sétája ugyanúgy nem volt mindennapi, ahogy az útra kelésük sem. Pedig erre nem sok jel mutatott: úgy nézett ki, hogy a csütörtök este, a migránsok által Bicskén elfoglalt „szabadságvonat” (borotvahabbal fújták fel rá angolul a feliratot) egy olyan unalmas patthelyzetet követően fog kiürülni, mint az egy nappal korábbikőbányai migránsblues után a budapesti rozsdaövezet peronja. Magyarán a kivezényelt rendőrök vagy a bevándorlók elfáradására, vagy a média unalmára rájátszva szép csendben megoldja valahogy a tarthatatlan helyzetet. Ám jött a semmiből egy hosszú tehervonat, amit behúztak az éhségsztrájkoló menekültek szerelvénye és az élőben közvetítő kamerák közé, így a világ közvéleménye hatalmas konténereket látott csak gumibotozó rohamrendőrök és kővel dobálózó migránsok helyett.
Bicske: a „szabadságvonat” túszai
Fotó: Hedűs Márta / Magyar Nemzet

Az utóbbit már a menekültek elmondásából tudom, a sínek között, vadszilvát ropogtatva meséli. Hamiskás mosollyal, kezét feltartva mondja, hogy mindez önvédelemből történt, ők nem bűnözők, ők csak szeretnének békében haladni Németország felé. Ugyanilyen kettősség mutatkozik meg abban is, hogy bulibárós fejkendőjében, utánzat D&G napszemüvegben és kis fehér horgonyokkal díszített sötétkék ingében arra panaszkodik, hogy az egyik mellettük elhaladó vonatból vodkát locsoltak rájuk. És hát ők muszlimok, nem szeretik az ilyesmit.

Ausztria, a purgatórium

Nem szeretik a tábort sem. Mintha valami egyezményes jel lenne, úgy mutatja fejcsóválva és vízszintesen legyezve szír, afgán és pakisztáni egyaránt, hogy „no camp”, azaz nem kérnek még a nyílt menekültszállóból sem. Gyökerezhet ez az elutasítás a sátras röszkei hangárból, de az is lehet, hogy a nyílt táborban élő barátok, rokonok meséltek nekik, mert az sem szívderítő. A táborba nem engedtek be, ezért a kerítés túloldaláról, illetve a közeli Tescóból visszaérőktől származó információkra, meg a júniusban tapasztaltakra tudok csak hagyatkozni: egy négyágyas szobában heten alszanak, néha egymáson is, étel pedig nagyon ritkán van, és nagyon kevés.
Úgyhogy inkább gyalogolnak a migránsok, közben pedig buzdítják, hergelik magukat és egymást. Kedvenc szavuk a természetesen a Germany, azaz Németország, lábjegyzetként emlegetik még Ausztriát is, mint valami purgatóriumot a tejjel-mézzel folyó Merkel-ország előtt. A második ilyen vezényszavuk a border, vagyis a határ. Ők Bicskén abban a tudatban törtek ki a készenléti rendőrök elől, hogy harminc-negyven kilométerre vannak Hegyeshalomtól. Félve mondom nekik, hogy sokkal messzebb vagyunk még, kutyagolhatnak még száznál is jóval több kilométert. Erre jellemzően három reakció érkezik: felhúzott szemöldök, azaz csodálkozás. De mennek tovább. Aztán: felhúzott szemöldök, kinyújtott nyelv, azaz fáradtság. De mennek tovább. És a legjellemzőbb: „no problem”. És persze mennek tovább.
Ausztria felé tartanak. A vonaton utazók is
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Történelem az Instagramon

Pihenőket csak megállók előtt tartunk, meg hogy bevárjuk a lemaradókat. Rendőrökkel pedig kevésszer találkozunk: Szárliget előtt egy szemüveges rendőrnő az arca előtt ablaktörlőzik, szájáról pedig azt olvasom le, hogy „ti nem vagytok normálisak”. Az állomáson kollégái kenyeret és vizet dobnak a migránsok közé egy drótkerítés mögül. A Bicskén két napig rendőröktől semmit el nem fogadó migránsok most a sínekről visszapattanó szeleteket egy mozdulattal gyűrik a szájukba. Egy pakisztáni fiú annyira boldog lesz, hogy azt kiabálja, szereti Magyarországot. Néha szembejön egy vonat: próbálom fürkészni az utasok tekintetét, de okostelefonokat látok csak. A történelmi pillanatok egyetlen Instagram-profilról sem hiányozhatnak.

Józsi, hagyjad!

Továbbhaladva már egy tucatnyi rendőrrel találkozunk, egy pocakos, bajszos egyenruhás elmondja, hogy csak azt szeretnék, ha egy vágányon haladnának, de szeméből látom, hogy pontosan tudja, milyen reménytelen vállalkozás ez. A migránskaraván láttán a rendőrök félnek, egy kollégájuk velünk tartana, de lebeszélik: „Józsi, hagyjad, nem tudjuk őket megtartani, még megdobnak kővel.” Visszahívják a tolmácsukat is.
Border? No problem!
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

A rendőrök tisztes távolból követnek egy darabig, de a migránsok nem törődnek velük. Akinek épp nagyobb baja nincs, már azon kívül, hogy fáradt és szomjas és éhes, vagy mondjuk, nem kell megállnia, hogy egy félbetépett pólóval összekötözze kettészakadt teniszcipőjét, az vagy cigit kér tőlem, vagy kérdezget, hogy mikor érünk már a határra.

Kalasnyikov az alkaron

A sínköveken való tipródás monotonitását beszélgetések és apró életképek dobják fel. A fején egy almazöld törölközővel menetelő szír, Salin például félve mutatja a nyakában lógó faragott keresztet, mert nem akarja, hogy a muszlimok meglássák. Ökölbe szorított kezével ütögeti meg a szívét, úgy mondja: ortodox.

Egy csíkos piképólóban, fehér frotírzokniban és vitorláscipőben bandukoló férfi pedig egyszer csak úgy ugorja át a síneket, mintha csak röptézne a teniszpályán, ehhez képest napraforgóért szökken csak le a mezőre. Egy perc múlva már kaparja is ki a szotyit a fiának. A kavarodást jól mutatja az, hogy egy terepszínű nadrágban lépkedő afgán férfinél, ki tudja honnan, egy flitteres női táska van, és a háború elől sétáló emberek békében megtűrik maguk között azt, akinek az alkarjára egy jókora Kalasnyikov géppisztoly van tetoválva. A furcsaságok között van persze szimbólumerejű jelenet is: egy elhagyott Western Union feliratú szatyor marad hátra valahol Tatabánya előtt.
Alsógalla, sötétedés, végállomás. Az MNO tudósítójának biztosan
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet


Más szavakkal: a szabad pénzmozgás egyik szimbólumát megtaposták a hanyatló nap fényében, egy posztkommunista iparváros határában. Alsógallánál már besötétedik, egyre hosszabb időre állunk meg pihenni. Egy kövér pakisztáni férfi a kezét nyújtja a töltés mellett, de nincs szüksége segítségre, egyszer csak felugrik a többiekkel együtt, és mintha valami vezényszót adtak volna ki, megindul ő is. Az alsógallai állomáson némi dulakodást követően sorban állnak a migránsok a vízért, és megnézik, még mit lehet letépni a környező fákról. Kicsit megsértődnek, amiért nem fogadok el tőlük se vizet, se semmilyen frissen szedett bogyót, de elszomorodnak, mikor jelzem nekik, hogy nem tarthatok velük tovább.
M1, a legújabb alkalmi tranzitzóna
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Hogy kerül az M1-esre a CIA?

Nekik valószínűleg a lezárt és csendes Tatabánya, nekem az M1-es herceghalmi pihenője a következő állomás. Itt pihentek ugyanis meg azok a migránsok, akik elindultak a Keleti pályaudvarról. Újságírók és önkéntesek vészvillogói, valamint rendőrségi szirénák adják a fényt a kilenc kilométeres dugóhoz és a sietve összerántott tranzitzónához a sötétben. Eszembe jut, hogy hát innen csak az nem lép le, aki nem akar, mire szembejön egy román rendszámú kisbusz, telis-tele menekülttel. Hát nem a Népligetből jöttek, az biztos.

Aki mégis itt maradt, annak Magyarországon élő szírek tolmácsolnak és osztanak ételt, a babakocsiban bébiételt és banánt tolnak, de a menekülteknek inkább takaró kéne, hiszen eleredt az eső. Egy afgán fiú egy rozoga biciklin hajt el mellettem, önérzetesen csenget is, hogy menjek odébb. Egy pakisztáni férfi mezítláb rohan át az autópályán, hogy elvégezze a dolgát, dzsekije hátán három betű áll: CIA. A pihenő lehajtójának tövében bográcsokat állítanak fel, „valami csirkeleves” készül majd.
Merkel-ország felé, bárhogy, bármi áron
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Fehér zászló, tömény pia és Mekka

Budapestre érve már azok miatt a Tranzitjárat jelzésű buszok miatt kell kerülni, amik felveszik a herceghalmiakat, és elviszik Hegyeshalomhoz a Keletinél maradtakat. A menekültek boldogan szaladnak, az őket segítő önkéntesek sírnak. A Thököly út egyik erkélyéről szól a We Are The World, és leng egy partvisra kötött fehér zászló, a megadás jele. Meg a fegyverszüneté.
Tranzitjárat
Fotó: Beliczay László / Magyar Nemzet

Betérek a Bethlen Gábor utcai éjjel-nappaliba. Két hét óta ez az első nap, hogy nem áll előttem senki, háromszor fordultam ki korábban innen a sor miatt. A pénztáros szerint leginkább édességért jártak ide a menekültek, a biztonsági őr elmondása szerint viszont a feltöltőkártyák mellett „piát vittek sokat, töményet méghozzá”. Ekkor jut eszembe, hogy péntek ellenére egyetlenegyszer sem imádkoztak a sínek között gyalogló migránsok. Pedig egyszerű lett volna kitalálni, hogy merre van Mekka: a Bicske–Tatabánya vasútvonalon éppen csak hátra kellett volna fordulniuk.
'via Blog this'

2015. szeptember 2., szerda

A teljes magyar gázimportot kiválthatná a Makó alatt rejlő kőzetgáz | Híradó

A teljes magyar gázimportot kiválthatná a Makó alatt rejlő kőzetgáz | Híradó:

Évek óta rendszeresen előkerül a sajtóban és a közbeszédben a makói gázkitermelés ügye. Az első próbafúrások óta tudható, hogy a kitermelés nagyon nagy költségekkel járna, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese szerint ez a gázkincs hozhatja el a magyar energiafüggetlenséget.
Hatalmas gázkészleteket rejt a magyar föld, bár mélyen és elaprózva - viszonylag régóta tudható mindez egy nagy kiterjedésű próbafúrás-sorozat eredményeiből. Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese ennek kapcsán elmondta, hogy bár nem klasszikus, összefüggő gázmezőkről van szó, ezeket a „nem hagyományos szénhidrogéneket” is ki lehet termelni, amire világszerte egyre több példát látni. A legnagyobb magyarországi lelőhely Makó közelében található. Nevét is innen kapta: makói palagázként vonult be a köztudatba, holott valójában "tömött gázról" van szó, mivel egy sűrű homokkőrétegben szorultak meg a parányi gázbuborékok
A technika már rendelkezésre áll

A készletek rendkívül mélyen, 5-6 kilométerrel a felszín alatt találhatók, ahol mintegy 1000 bar nyomás és 260 fokos hőség uralkodik. Ezek a körülmények tíz éve még megoldhatatlan feladat elé állították volna az olajmérnököket, de mára nincs sem elvi, sem gyakorlati akadálya a kitermelésnek. "Csupán" a különösen magas költségek képviselnek visszatartó erőt. Illetve, mivel minden kút, minden helyszín és kőzetréteg más, így a technológia finomhangolásához szükség lenne még némi kutatásra és fejlesztésre is.

A kutak kialakítása rendkívül sokba kerülne, ezért nem özönlötték még el a fúrócsapatok a csongrádi területet. Míg például egy nagyjából egy kilométer mély kút fúrása Amerikában 1,2–1,5 millió dollárba kerül (aktuális árfolyamon 330-410 millió forint), addig az 5-6 kilométeres makói kutak költsége a talaj adottságaitól függően elérné a 25-50 millió eurót, azaz a 7,5-15 milliárd forintot. Ezt az óriási különbséget valamelyes ellensúlyozná, hogy a makói kutak a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint 50-60 évig is termelnének, így vissza tudnák hozni az árukat.
Sokat lendíthetne az ellátás biztonságán

Nyikos szerint persze nem lehet pusztán gazdaságilag mérlegelni egy ilyen ügyet, az ország energiaellátása stratégiai kérdés.

"Magyarország egyre kevesebb földgázt használ, de az éves 8,3 milliárd köbméteres fogyasztásunkból így is csak 1,7 millió köbmétert tudunk idehaza megtermelni. A makói mező jó eséllyel a régió legnagyobbika, így kitermelésével teljesen megszabadulhatnánk az importtól. Magyarország azonban kis piac, az itteni fúrásokban nem érdekeltek a nagy nyugati kőolajtársaságok, ezért a magyar állam részvételére lenne szükség ahhoz, hogy a makói mező kitermelhető legyen" – fejtette ki Nyikos Attila, aki szerint gazdaságilag nem lenne indokolt a teljes önellátás, de az ellátásbiztonság terén óriásit léphetnénk előre.
Alaptalan aggályok?

Sokan felvetik, hogy a megújuló energiák helyett miért a gázkitermelést kell "erőltetni". A MEKH elnökhelyettese szerint szakmai szemmel nézve nem kérdéses, hogy egyelőre szükség van a szénhidrogének kitermelésére, hogy később könnyebb legyen az átállás a zöldenergiára. A fosszilis energiahordozók közül pedig a földgáz a legtisztább.

A szakember a környezetvédők aggályait sem tartja jogosnak, mivel a kitermeléshez alkalmazható hidraulikus kőzetrepesztés módszerét már engedélyezték hazánkban, és nincs rá bizonyíték, hogy kárt okozhat az élővilágban vagy földrengéseket idézhet elő. A gázzáró réteg nagy mélysége ezúttal kapóra jön, hiszen a földgázt - így a repesztés helyszínét - több ezer méter választja el Makó környékén az ivóvizet, geotermikus vizet adó rétegektől.
"Ha ez a gázkincs lent marad a föld mélyén, mellé temethetjük a magyar energiafüggetlenséget is"

Mindezek fényében kérdéses, hogy e téren mit hozhat a jövő. Nyikos Attila szerint a kormány már egy fontos lépést megtett, amikor a nem hagyományos szénhidrogénekre vonatkozóan 12 százalékról 2 százalékra csökkentette a bányajáradékot. A következő lépcsőfok egy állami vállalat alapítása lehetne, ami egy pilotprojekttel felmérhetné a kitermelés pontos jellemzőit, a mérnökök és közgazdászok így már valós számokkal, költségekkel és hozamokkal számolhatnának.

A szakember szerint ennek a mintaprogramnak feltétlenül meg kell előznie "a nagy döntés" meghozatalát, de a most rendelkezésre álló adatok szerint bármennyire is drága lehet a kitermelés, tényleg aranyat érhet a makói földgáz.

"Ha ez a gázkincs lent marad a föld mélyén, mellé temethetjük a magyar energiafüggetlenséget is" – summázta Nyikos Attila.

ÉRDEKES LEHET SZÁMODRA:

'via Blog this'

2015. augusztus 23., vasárnap

Interjú a még mindig börtönben ülő tv székház ostromlóval - Célpont (201...



KAPCSOLÓDÓ HANGANYAG:
Magyar István alezredes a rendőri túlkapásokat vizsgáló bizottság előtt
Katonai szakértő beszámolója a 2006-os TV székháznál történt eseményekről. (Részlet) 93 perc.

http://www.mediafire.com/listen/6id1uc1eedpvdp0/MAGYAR_ISTV_N_ALEZREDES

http://www.gaudi.jobbik.hu/sites/default/files/users/V%C3%A1laszt%C3%A1s/hang/MAGYA



180 fokos fordulat: valóban a miniszterelnökre utazik a Hír Tv? (frissítve)

180 fokos fordulat: valóban a miniszterelnökre utazik a Hír Tv? (frissítve):
2015. április 27. hétfő

'via Blog this'
Valóban Orbán Viktorra utazik a Hír TV –  legalábbis ezt erősíti az a felvétel, amit egy, a Csányi Alapítvány szombati sajtótájékoztatóján jelenlévő kollégánk adott át a PestiSrácok.hu-nak. Ezen az látszik, ahogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó televízió stábjának “bekapcsolva felejtett” kamerája rögzíti a miniszterelnök személyes beszélgetéseit.
A rövid videón mindössze annyi látható, hogy az asztalra helyezett kamera már jó ideje rögzíti a nyilvános tájékoztató után a helyiségben zajló eseményeket a hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekeket segítő Csányi Alapítvány évfordulós múlt szombati rendezvényénA háttérben Orbán Viktor éppen egy fiatal futballistával beszélget.



Titkos felvétel készítése önmagában nem etikátlan, ha az akció közügyet, elhallgatott, közérdekű információk megismerését szolgálja. Olvasóink a PestiSrácok.hu-n is gyakran találkozhatnak olyan oknyomozó írásokkal, amelyek alapját egy-egy hozzánk eljuttatott, vagy általunk titokban készített felvétel adja. A Médiaalkotmány, azaz hazánk hivatalos médiaetikája sem tiltja az ilyen felvételek készítését, ám szigorú megkötéseket tartalmaz az egyes szereplők, különös tekintettel a nem közszereplő, vagy kiskorú személyek védelme érdekében.
A Hír TV eljárása ugyanakkor azért figyelemre méltó, mert a médium vezetői rendre tagadják azt a már – szintén titokban rögzített hangfelvétellel – feketén-fehéren bebizonyosodott állítást, hogy Simicska Lajos nagyvállalkozó a közberuházások terén elszenvedett sérelmeire válaszul a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd rádió munkatársaitól “180 fokos fordulatot” követelt. Emlékezetes: februárban a jobboldal vezető médiacsoportjának szerkesztői és meghatározó munkatársai azért álltak fel egymás után, mert visszautasították a tulajdonos Simicska Lajos nyomásgyakorlását. A távozó és azóta a Napi Gazdaságot készítő szakemberek elmondása szerint a nagyvállalkozó egyértelművé tette előttük, hogy a 180 fokos fordulat Orbán Viktor és családja folyamatos támadását és az utánuk való kutakodást jelenti.

FRISSÍTÉS!

Bodacz Balázs újságíró, a HírTV szerkesztő-riportere, volt kollégánk a HVG.hu összefoglalója szerint indulatos Facebook-posztban kommentálta cikkünket, amely újságírói fórumokon további hullámokat vert. Eszerint a kamera nem forgott, csak a rendszeridőt mutatta, azon a felvételt jelző LED sem világított, sőt még a lencsevédő is le volt hajtva. Bár Bodacz újságíró, tehát nem operatőr, vagy a gyártási szakember, de természetesen azonnaltovábbi szakemberek véleményét kértük ki, előre jelezve: ha tévedtünk, bocsánatot kérünk. Az általunk megkérdezett, politikai kötődéssel egyáltalán nem vádolható ismert tévés és filmes operatőröket, gyártásvezetőketmegosztotta a kérdés. Azt egybehangzóan állították, hogy a lencsevédő nincs lehajtva, sőt csak egy tartó rudat látunk a felvételen. Azt is elmondták, hogy a visszajelző led a legtöbb kamerán kikapcsolható,vagy utólag szokás kiiktatni. Ugyanakkor a látható időkódról volt aki azt állította, hogy kétséget kizárólag felvételt jelzett, mások szerint ez nem bizonyítható és létezik olyan beállítás, amely nem függ össze a felvételkészítéssel. A HírTV operatőrei a kezdetektől fogva élnek a sajtóesemények előtt-utáni rejtett forgatás eszközével, ennek a módszernek köszönhetően lepleződött le például az ifjú szocialista Zuschlag János a Terror Háza előtti holokauszt-megemlékezésen elmondott antiszemita viccelődése, amibe a később elítélt politikus belebukott. A bocsánatkérésre tehátnem látunk okot, igaz, a pontos igazság a témát övező végletekig fokozott indulatok miatt már nem kideríthető. Szeretnénk továbbá nyomatékosítani, hogyezután is tartózkodunk újságírók, riporterek, azaz kollégáink támadásától és bírálatáról, a témában készült írásaink kizárólag Simicska Lajos nagyvállalkozó médiapiaci tevékenységét és fordulatait hivatottak bemutatni


2015. augusztus 22., szombat

A termőföld közös nemzeti vagyonunk, Zöldgömb, szombat 13.05

A termőföld közös nemzeti vagyonunk, Zöldgömb, szombat 13.05 és 2015. augusztus 26. szerda 22.05:

Természeti erőforrásaink közül talán a két legfontosabb a termőtalaj és a víz. Míg hazánk vízkincseit az állam mindnyájunk érdekében közösségi, állami tulajdonban tartja, addig az állami termőföldek bérbeadása után, a MAGOSZ javaslatára a bérelt földek magántulajdonba adása is a kormány elé került ezen a héten. A sokszor botrányos állami földpályázatok után most a bérlők tulajdonába kerülhet közös vagyonunk, az állami földek nagy része. A klímaváltozás miatt az állam felelőssége is a lakosság élelmiszerellátása, sőt a környezetbarát gazdálkodás terjesztése, ennek biztosítéka lehetne az állami földek közösségi tulajdonban való tartása. A nemzeti földvagyonnak nem egyéni érdekeket, hanem közös céljainkat, így a nemzet jövőbeli élelmezését kell biztosítania – állítja az Élőlánc Magyarországért mozgalma. A stúdióban Ács Sándorné agrármérnök, ökológiai gazdálkodó, és Ertsey Attila ökoépítész, az Élőlánc vezetőségi tagjai.

Pusztítanak az erdőtüzek


Idén csak júliusban több millió négyzetméter erdő vált a lángok martalékává Magyarországon. A hazai erdőtüzek okai között elsősorban a gondatlanság játszik szerepet, de a tartós hőhullám és a szárazság, az éghajlatváltozás miatt világszerte gyorsan terjednek a lángok az erdőkben. A hazai erdőtüzekről beszél Nagy Dániel erdőmérnök, erdőtűzszakértő, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságának helyettes vezetője.

Nemzetközi természetbiológiai konferencia


Biodiverzitás-küldetés: új utakon a természetvédelem – ez volt a mottója a 27. Nemzetközi Természetvédelmi Biológiai Kongresszusnak, amelyet augusztus első hetében tartottak a dél-franciaországi Montpellier-ben, 2000 biológus, kutató, természet- és környezetvédelmi szakember részvételével. A világtalálkozó fő célja az volt, hogy a szakemberek megismerjék és közösen áttekintsék a természetvédelemben új módszereit, a tudományos és technikai vívmányokat. Az egyik résztvevő Bajomi Bálint természetvédelmi biológus, újságíró, természetfotós számol be a történtekről.
Szerkesztő – műsorvezető: Mangel Gyöngyi
'via Blog this'

ÉLŐ ADÁS ITT

Szerkesztő-műsorvezető: Mangel Gyöngyi
Telefonszám: +36-1-81-48-755
SMS-szám: +36-30-749-6720
E-mail cím: zoldgomb@lanchidradio.hu

Érdemes kissé keletebbre tekintenünk– Csendes lépés, szombat 14.05

Érdemes kissé keletebbre tekintenünk– 
Csendes lépés, szombat 14.05, és 2015. augusztus 22., szombat 23.05

'via Blog this'
Szerkesztő-műsorvezető: Pál Amanda

Ha azt hisszük, Magyarországot szinte megszállták a menekültek, érdemes kissé keletebbre tekintenünk. A tűzfészkeknek tekintett államok lakói sokszor nem is mennek a tengeren túlra – a közel-keleti országokban húzzák meg magukat. Az újkori népvándorlásnak is nevezett menekültáradat egyik okozója az Iszlám Állam terrorja. 
Az ezeréves kultúrákat elpusztító szervezet ellen a szárazföldön egyedül a kurd fegyveresek harcolnak, védelmet adva Észak-Irakban keresztényeknek, jezidiknek és minden üldözöttnek. A közel-keleti menekültekről, a 21. századi keresztényüldözésről és a saját ország nélküli kurd hadseregről beszélgetünk a Csendes lépés adásában. 
Számít figyelmükre a szerkesztő-műsorvezető: Pál Amanda.

; ÉLŐ ADÁS ITT ;  

Korábbi műsorok meghallgathatók a HANGTÁR - ban.

...és, ha már az ország nélkül maradt népről, a kurdokról esik szó, álljon itt néhány rájuk vonatkozó utalás:

Kezdjük egy kis nyelvészkedéssel. Általában tudjuk, hogy a szavak végi "d", vagy "da" locativus, vagyis helyhatározó toldalék. Pl: lovar-da, varro-da, uszo-da, óvo-da, stb. Magyarázni sem kell, hely, ahol lovagolnak, varrnak, úsznak, stb.
Helységnevekben is gyakori végződés, pl: Agárd, Várad, Segesd, Inánd, Öszöd...

A kur ok pedig, honnan máshonnan származnának, mint a Kur folyó mentéről, ahová a mi legendás Csodaszarvasunk vezette el Hunort és Magort. (!)

Arany János: Rege a csodaszarvasról

Csodálatos történet arról, hogyan találtak őseink erre a földre egy szarvas segítségével. Hogyan űzte, hajtotta Hunor és Magyar, a két dalia a csodás állatot, aki elvezette őket őshazánkba, ahol feleséget is találtak maguknak és benépesítették egész Szittyaföldet.

Szereplők:
Hunor; Magyar; Ménrót; Belár és Dúl lányai.

Helyszín:


Kur-folyó vidéke; Don folyó melléke; Meeóti(sz)-tenger partja; túl a Don folyón; Szittya föld.

A rövid tartalom

Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig üldözik, ekkor elveszítik a szemük elől. Elhatározzák, hogy éjszakára megszállnak ott, ahova jutottak: Kur vize mellett, s majd holnap reggel hazaindulnak. Kora hajnalban azonban újra feltűnik előttük a szarvas, és üldözőbe veszik. Átúsznak utána a Kur folyón, s egy nagyon sivatagos, kietlen tájra vetődnek a szarvas üldözése közben. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meeóti tengerig jutnak, túl a Don folyón.
 A Meotisz mocsaras vidéke

Ekkor a szarvasnak ismét nyoma vész. Ekkor döbbennek rá, hogy már nem is tudják az utat hazafelé. Így hát elhatározzák, hogy letelepednek ott, ahova értek, elég vadat s halat ad ez a terület. Később innen is kisebb vadászutakra indulnak. Egy ilyen alkalommal egyszer csak zeneszót hallanak. A közelbe merészkedve látják, hogy lányok táncolnak ott, Belár és Dúl lányai. A legények elhatározzák, hogy mindegyikük rabol magának egyet közülük. Dúl leányai voltak a legszebbek, ők lettek Hunor és Magor asszonyai. idővel gyermekeket is szülnek nekik. Hunor gyermekeitől származnak a hunok, Magyar gyermekeitől a magyarok. Elszaporodtak, s egész Szittya földet benépesítették.
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/arany-janos-rege-a-csodaszarvasrol

Kura
Folyó

A törökül Kura, grúzul მტკვარი [Mtkvari], azeriül Kür nevű folyó a Kaukázusban. Kelet-Törökországban ered, és Grúzián át Azerbajdzsánba tart, ahol a Kaszpi-tengerbe ömlik. Wikipédia
Hossz: 1 515 km
Vízhozam: 443 m³/s
Medence területe: 198 300 km²
Forrás: Lesser Caucasus
Torkolat: Kaszpi-tenger
Városok: Tbiliszi, Mcheta, Gori, Mingachevir, Rusztavi, Akhaltsikhe, Ardahan, Kars, Sabir abad, Khashuri, Neftçala
Országok: Törökország, Azerbajdzsán, Grúzia



2015. augusztus 17., hétfő

Mohi Csaba - MNO - Lánchíd Rádió műsorok - Kulissza

MNO - Lánchíd Rádió műsorok - Kulissza

Szerkesztő: Kovács Anita

Nyolc éve napirenden
Bár úgy tűnik, hogy az Európai Unió most szinte tehetetlen a migránsáradattal szemben, de a helyzetet már nyolc évvel ezelőtt diagnosztizálták, és azóta is több határozat született, azzal a „kis” hibával, hogy nem hajtották végre őket – állítja Mohi Csaba az előző Orbán-kormány nagykövete. A volt diplomata úgy véli, hogy az uniós bizonytalanság rányomja bélyegét a nemzetállami hozzáállásokra is. Például a 8 év múltán határőrizeti feladatokra adott forrásokról sem egyértelmű nálunk, hogy azokat kerítésre vagy határőrre kell-e költeni.
http://mno.hu/?block=mno_video_popup&param=media_id=132632

2015. augusztus 14., péntek

Galéria: Még az űrből is látszott a tiencsini gigarobbanás - NOL.hu

Galéria: Még az űrből is látszott a tiencsini gigarobbanás - NOL.hu





















VIDEO

Két háztömbnyire volt az a szemtanú a tragédia helyszínéről, akinek másfél perces videója pénteken bejárta a világsajtót. A felvételen az látható, ahogy hatalmas lángokkal ég az üzem, majd hirtelen robbanás rázza meg a várost. A videós férfi és egy vele tartózkodó nő először elhűlve, hitetlenkedve reagál a történtekre, majd a második, pokoli robbanás után menekülni kezdenek.

Sokan eltűntek, de reményre ad okot, hogy találtak túlélőket pénteken is a romok alatt.






MNO - Lánchíd Rádió - Lánchíd Rádió hangtár

MNO - Lánchíd Rádió - Lánchíd Rádió hangtár

Az Indigó vendége Somogyi Győző, vasárnap

Szerkesztő-műsorvezető: Szépvölgyi István
Vajon megmondható a fővárosból, hogy mire is van szüksége a magyar vidéknek? Miként kellene átalakítani a hazai uniós pályáztatási rendszert? Van jobb megoldás a menekültügy kezelésére, mint a déli határon épülő kerítés? Meddig tarthat a tolerancia, és honnan beszélünk önvédelemről? Valamint miként lehet összekapcsolni a gazdálkodást a művészettel és a hagyományőrzéssel? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgetünk Somogyi Győző Kossuth- és Munkácsy Díjas festő-grafikusművésszel az Indigóban. Vasárnap tíz órától és hétfőn este tíztől számít figyelmükre a szerkesztő-műsorvezető, Szépvölgyi István.

2015. augusztus 12., szerda

Aranyhamisítási botrány gyűrűzik Magyarországon


'via Blog this'
szerző: MNO, 2015. augusztus 12., szerda 15:02


Hamis aranytömböket adott biztosítékként az év elején csődbe ment Kézizálog Zrt. tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek – értesült a Napi.hu. Bíró Péter, a cég egyszemélyes tulajdonosa által okozott veszteség akár 30 milliárd forint is lehet, a bankszektor pedig több mint 20 milliárdot bukhatott.
Állítólag a Kézizálog Zrt. veszteségét nem fedezik a zálogba vett tárgyak, a tulajdonos által fedezetül adott aranytömbökről pedig kiderült: hamisak; trombitarézből készültek, és még aranyborítást sem kaptak – értesült a Napi.hu. Az utóbbi tétel még nem szerepelt az év elején becsődölt cég veszteséglistáján, pedig magánszemélyek és bankok adtak sok száz milliós kölcsönöket – valódi vagy hamis aranyfedezet mellett – a cég tulajdonosának.

Óriásit bukhattak rajta

A lap úgy tudja, hogy egy vidéki pénzintézet – valószínűleg az Alba Takarékszövetkezet – 600 millió forintot, egy ismert budapesti nagytőkés 300 milliót, egy másik ismert milliárdos pedig 2 milliárdot bukhatott el.
600 milliós hitelnyújtás
Az Alba Takarékszövetkezet 600 millió forintos hitelt nyújtott a Kézizálog Zrt.-nek – aranyfedezet mellett. Erről azonban kiderült, hogy hamis. Egyszerű trombitarézből készültek a tömbök, amelyeket állítólag nem is a kisbank széfjeiben, hanem Bíró Péter lakásában tároltak – számolt be róla aPortfolio.hu. A hitelt a Kézizálog tulajdonosa részben törlesztette – de erre is hitelt vett fel, mégpedig az időközben felszámolás alá került Alba Takaréktól.
Az aranyhamisítás nagyüzemi módon történhetett, és tapasztalt üzletembereket is érint. Nagyon sok a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogyan készültek ezek az aranytömbök, hogyan kerülhetett rájuk fémjel, hol tárolták – írja a Napi.hu.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság (Nehiti) a portál megkeresésére azt közölte, hogy a Kézizálog Zrt. részére soha nem végzett aranytárgy és aranytömb hitelesítést. A garancia vagy fedezet céljára adott aranytömbökről tudni vélik, hogy egyáltalán nem rendelkeztek magyar fémjellel, mert a Metal-Art Nemesfémipari Zrt. sem vizsgált be a Kézizálog Zrt. által beadott aranytömböket.

A bankok vesztesége közel 20 milliárd forint

A céget hitelező bankok együttes vesztesége igen jelentős – 20 milliárd forinton felüli –, de eddig nem sok jelét mutatták az aggodalomnak. Még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben lévő tízezer értéktárgyat sem becsültették fel, mert ennek összege a százmillió forintot is elérheti, és a pénzintézetek inkább megspórolták azt maguknak – teszi hozzá a Napi.hu
A kötvénykibocsátás során milliárdokra tettek szert
A Kézizálog Zrt. által piacra dobott kötvények (Lombard Bond) körül is áll a bál. A két sorozatban, 10 milliárd forintos keretösszegben kiadott kötvényeket ugyanis BB+ besorolással adták el, a céget a Creditreform vizsgálta meg, a kötvény forgalmazását pedig ismert pénzintézetek intézték. Bíró többek közt ilyen kötvényekkel fizetett egy szállodáért egy magyar üzletembernek, majd azt a „zálogfőnök” azonnal készpénzért tovább is adta. (Napi.hu)
A szakértő becsüsök által végzett utólagos értékbecslés a könyvekben szereplő zálogtárgyérték alig 5 százalékát tartotta valósnak.
A Kézizálog Zrt. legnagyobb banki finanszírozója a CIB, a Raiffeisen és az UniCredit, de további öt banknak tartozik.
A hamisítási ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda  vizsgálódik.
A Lombard zálogcégét májusban számolták fel – amint arról beszámoltunk –, a rendőrség a Lombard Kézizálog Zrt. tulajdonosát előállította, miután önfeljelentést tett. A nyomozás csalás gyanújával indult. Akkori becslések szerint a kár meghaladta a négymilliárd forintot.

2015. július 29., szerda

Egely György levele - Posted by Ős-Kép Kiadó



Hosszú de érdemes elolvasni! 2015. július 14.
Posted by Ős-Kép Kiadó on 2015. július 29.
 Pár napja Budapesten egy Markó utcai tárgyaló...

2015. július 24., péntek

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóásó Előd felesége | Magyar Nő Magazin

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóásó Előd felesége | Magyar Nő Magazin
2015. július 24., 13:16
La Pazban tragikus hirtelenséggel elhunyt Tóásó Előd felesége. Maria Elena Fortun de Toasót harmincéves korában érte a halál – az orvosi jelentés szerint egy fertőzés következtében került kórházba, ahol az életét nem tudták megmenteni.

Mint ismeretes, a Bolíviában fegyveres felkelésben való bűnrészesség miatt öt év tíz hónapos börtönbüntetést letöltő Tóásó Előd a La Paz-i San Pedro börtönben ismerkedett meg feleségével, Guillermo Fortun bolíviai ellenzéki politikus, korábbi belügyminiszter lányával, és még börtönbüntetése alatt, 2012-ben vette feleségül Maria Elenát.
A magyar férfi egy karitatív szervezet segítségével április végén hagyta el Bolíviát, miután letöltötte ugyan a börtönbüntetését, de útlevelét a helyi hatóságok nem adták vissza. A szeretetszolgálat Tóásó Elődöt (és Mario Tadicot, az úgynevezett terroristaügy másik elítéltjét) egy kevéssé forgalmas határátkelőhelyen, a 4650 méteres tengerszint feletti magasságon, csomagok nélkül hozta ki az országból – a tervek szerint a felesége augusztusban követte volna Magyarországra.
Tóásó Előd krónikája
Tóásó Előd és társainak ügye 2009 áprilisában pattant ki Bolíviában, miután kommandósok a Santa Cruz-i Las Américas szállodában rajtaütöttek egy feltételezett terroristasejten, amely állítólag Evo Morales elnök meggyilkolására készült és az ország erőszakos kettészakítását készítette elő. Az akcióban életét vesztette a bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, az erdélyi magyar Magyarosi Árpád és az ír Michael Dwyer.
A hatóságok őrizetbe vették a két túlélőt, Tóásó Elődöt és Mario Tadicot, mindkettőjüket az ügy további 37 vádlottjának nagy részével együtt vizsgálati fogságban tartották. Tóásó Elődöt és Mario Tadicot ez év február 20-án fegyveres felkelésben való bűnrészességért öt év és tíz hónapi szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet vádalku és a vádlottak által kért rövidített eljárás keretében született. Mivel mindkét vádlott csaknem hat éve őrizetben volt, büntetésüket már letöltötték, írja Lukács Csaba az MNO-n.

2015. július 20., hétfő

Jégtörők – Főszerkesztői beköszöntő _Prof. Prof. Dr. LENTNER CSABA



Jégtörők – Főszerkesztői beköszöntő _Prof. Prof. Dr. LENTNER CSABA Megjelent: Polgári Szemle Vol. 11. No 1-3. 2015. jú...
Posted by Csaba Lentner on 2015. július 19.

2015. július 2., csütörtök

Tények.sk - Modern háború Európa ellen: amerikai hajók menekültek tömegeit szállítják Európába

Tények.sk - Modern háború Európa ellen: amerikai hajók menekültek tömegeit szállítják Európába:

'via Blog this'

Napjainkban a menekültek, bevándorlók kérdése foglalkoztatja a világot. Érdekes elemzést készített az Arab Tavasznak Európára, a kialakult bevándorlási hullámra gyakorolt hatásáról, illetve az Egyesült Államok mindebben játszott szerepéről a német kla.tv, amelyet az alábbiakban közlünk.
A menekültprobléma egyre inkább foglalkoztatja a politikusokat. Líbiában több száz menekült várja, hogy Európába juthasson. „Valóságos népvándorlás ez” – mondta Elmar Brok, a CDU politikusa. Bár fontos a menekültek kimentése a Földközi-tengerről, nem segít a helyzet megoldásában. „Ha még több hajót vetnénk be, akkor rövidesen 2 millió ember fog Líbiában várakozni” – fűzte hozzá.
Már évekkel ezelőtt figyelmeztették a politikusokat, hogy Kadhafi kormányának Amerikai Egyesült Államok által kezdeményezett megdöntése az ország destabilizációját eredményezi, valamint veszélybe sodorja az Európai Unió déli határát. Létezett egy szerződés Líbiával, amely szerint az ország menekülttáborokban gyűjti össze a menekülteket, ahonnan visszaküldi őket hazájukba. Bár Kadhafi diktátor volt, bizonyos szabályok szerint garantálta a biztonságot országában, most viszont káosz van ott. „Az, amit most átélünk, a katonai megszállás eredménye, amely megdöntötte Kadhafi rezsimét, de semmi egyebet nem ért el” – mondta Martin Schäfer, a német külügyminisztérium szóvivője. Úgy tűnik, jelenleg a menekülthullám veszélyeit jelző figyelmeztetéseket nem hallgatják meg, ahogy azokkal a hangokkal sem foglalkoztak, amelyek a Kadhafi-rendszer megdöntésének veszélyeire hívták fel a figyelmet.A múlt héten a külügyminiszterek közös tárgyalásukon egyetértettek abban, hogy a menekültválság csak akkor oldható meg, ha stabilizálódik a líbiai helyzet. Senki nem tudja viszont azt, hogy lehet ezt elérni. Az egyik ötlet szerint meg kell semmisíteni azokat a hajókat, amelyeken a menekültek Európába utazhatnának. Mások szerint az embercsempészekre kellene lecsapni. Kétséges, vajon lehet-e győzni velük szemben.
A több tízezer menekült hátterében, akik évente Európába kerülnek, szervezett üzlet áll, minden menekültért 10.000 eurót kapnak. Az ebből származó hasznot csak a drogkereskedelemből származó haszon múlja felül. Vajon ki jut ezáltal pénzhez? Először azt kell megvizsgálnunk, melyik országokból származnak a menekültek. Leginkább azokból az országokból menekülnek, amelyeket az ún. Arab Tavasz döntött romlásba. Ott működik leginkább a menekültekre építő üzletág. Embereket toboroznak, csodás jövőt ígérnek nekik Európában, s mindezt a helyi sajtó is támogatja.

Ez vonatkozik a fekete kontinensre, Afrikára is. Az onnan származó embereknek át kell kelniük a Szaharán, ahol még többen meghalnak, mint később a tengeren. Erről azonban hallgat a sajtó. A menekülteket szállító hajók Olaszországban kötnek ki, az olasz hatóságoktól megkapják a szükséges iratokat, dokumentumokat. A következő céljuk Németország. Ott menekülttáborokba kerülnek, a táborok viszont megteltek. Telt házasak a kórházak és a hivatalok is, hiszen a jó szándékú emberek segíteni szeretnének. Itt a menekültek rájönnek arra, hogy becsapták őket, nem vár rájuk csodálatos jövő. Nem csoda, hogy elégedetlenek lesznek, emiatt zavargások törnek ki és szociális konfliktusokra kerül sor.
Vajon ki tartja mozgásban mindezt, a menekülteket, az egész „iparágat”, azokat, akik hasznot húznak mindebből? Ki mozgatja a szálakat? A menekültek érdekes módon arról számolnak be, hogy az őket szállító hajók amerikai zászló alatt hajóznak. Ezt a népvándorlást tehát az amerikai kormányzat, illetve a mögötte álló pénzügyi oligarchia vezényli - foglamaz az elemzés.

Mi készteti az Egyesült Államokat arra, hogy lehetővé tegye a menekültek beszivárgását Európába? Vajon humanitárius okok miatt teszi ezt? Valószínűleg nem, hisz az Egyesült Államok könyörtelenül védi saját határait az illegális bevándorlóktól. Például az amerikai-mexikói határt 5 méter magas kerítés alkotja, amely több mint 3.100 kilométeres szakaszon húzódik. A kerítés körül 17.000 határőr járőrözik, mindehhez repülőgépeket és helikoptereket, drónokat és kamerákat vesznek igénybe, illetve olyan berendezéseket, amelyek a föld rezgéseit – például az alagútásást – érzékelik. Akit elkapnak, azt őrizetbe veszik és könyörtelenül visszaküldik őt az anyaországba. Európába viszont egyre érkeznek a menekülteket szállító amerikai hajók.
Vajon hogyan reagálna az amerikai kormány, ha olasz vagy francia hajók mexikói menekülteket szállítanának az Egyesült Államokba? Ez kulcsfontosságú kérdés, ha a menekültek problémáját akarjuk vizsgálni. Ez az amerikai stratégia ugyanis egzisztenciális gondokat okoz Európának, illetve Európában. Ugyanez lenne a helyzet az USA-ban is, ezért zárták le légmentesen az amerikai határokat.
A mesterségesen megrendezett menekültkatasztrófa a háború modern módszere, amit az Amerikai Egyesült Államok a háttérben a pénzügyi oligarchia támogatásával folytat. Azt is mondhatnánk, először Líbiában hullottak a bombák, most pedig Európában – átvitt értelemben – bombák helyett menekültek hullanak. Ez viszont komoly problémákat eredményez. Ez egy kifinomult módszerekkel folytatott gazdasági és pénzügyi háború, amelyet Európa, konkrétan Németország ellen folytat az Egyesült Államok.
Ez ugyanakkor szociális háború is, amely ezzel a módszerrel beszivárog a családba, a munkahelyekre, a kultúrába és a műveltségbe. A háború célja Európának, a politikai, gazdasági és kulturális nagyhatalomnak a szétrombolása, destabilizálása. Az egyre nagyobb területen észlelhető káosz pedig megfelel az Új Világ globális pénzügyi oligarchái céljainak. Európa soha nem fogadta volna el ezt a helyzetet. Ezek tehát az ún. Arab Tavasz virágai?
---
Forrás: Hírek.sk, klagemauerTV