Blogarchívum

2015. június 12., péntek

Cigánykérdés cigányúton | Demokrata

Cigánykérdés cigányúton | Demokrata:

'via Blog this'

A szomorú és felháborító történet részletei azóta többé-kevésbé nyilvánosságra kerültek. A Magyarország és akkori kormányának lejáratására felhasznált tragédia eddig egyetlen okozója K. Krisztián, börtönben ül, míg a többiek, közöttük az ifjabb Csete Ferenc sérelmére elkövetett bűncselekmény vélhető társtettesei Strasbourgban vagy ki tudja, hol tartózkodnak, mint a legnagyobb magyarországi kisebbség üldözött képviselői.
Mi történt hát a gyilkosság éjszakáján, és ami történt, az miért nem derülhet ki napjainkban sem? Kik álltak a háttérben, és miért? Főként pedig, hogyan vezethették félre a székesfehérvári rendőrséget, hogyan járathatták le Magyarországot? És ha már tudjuk, sőt a székesfehérvári bíróság, dr. Soós Gyula tanácsa is tudja a teljes igazságot, akkor 2001. október 15-e, azaz a zámolyi ügyben megtartott legutolsó zárt tárgyalást miért nem követték és követik újabbak? Miért nem nevezik meg és vonják felelősségre azokat, akik közvetlenül vagy közvetve részt vettek ebben a bűncselekményben?
Miért? Talán, mert ekkor került napvilágra három olyan név is, amelyek tulajdonosai közül Krasznai József akkor még ünnepelt cigányhősnek számított, míg Horváth Aladár igazságos polgárjogi harcosnak? A harmadik, bizonyos Hell István szintén részese volt annak a cselekménysorozatnak, mely után mindhárman az igazságszolgáltatás rendje elleni súlyos bűncselekmény vádjával illethetők: hamis tanúvallomásra bírással.
Krasznai József azóta - különösen az MSZP-SZDSZ győzelmét követően -, kegyvesztett lett, és többször állt a bíróság előtt. Most éppen kiskorú megrontásával vádolják. Horváth Aladár dolgát viszont éppen az MSZP-SZDSZ istene vitte fel, egészen a D-209-es miniszterelnök tanácsadói székéig.
Ezek után ismerkedjünk meg a 2001. október 15-i, reggel nyolc órakor kezdődött székesfehérvári zárt tárgyalás történéseivel, amelyet az akkor kihallgatott koronatanú és a szintén jelen volt sértetti képviselő bíróság előtt is hajlandó tanúként bizonyítani. Soós Gyula tanácsának a koronatanú szóról szóra a következőket mondta el:
- Régebben ismerem a zámolyi közösséget, még abból az időből, amikor a kultúrházban laktak... Már akkor sem volt béke a faluban, amit a sajtó piszkálódása tovább fokozott. Miután az építkezés megkezdődhetett Zámolyon, ez az érdeklődés nagyobb lett. Az esettel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy a gyilkosság után a helyszínen Krasznai Ibolyával beszéltem, aki egyből azt mondta: önvédelem volt. Én azonban a vérnyomokból a telken már láttam, hogy nem lehetett önvédelem, mivel a szomszéd telek előtt voltak a vérnyomok. Mondtam is, hogy az önvédelemnek is vannak kritériumai, kérdeztem, hogy miben segíthetek, de ők addigra már felhívták az ismerőseiket, név szerint Krasznai Józsefről, Horváth Aladárról és dr. Hell Istvánról van szó.
(...) Ôk bevonultak a 6-os faházba, ahol Krasznai Ibolyáék laktak, és megkezdődött a helyzet elemzése. A stratégia lényege az volt, hogy a rendőrség őrizetbe vette Ágnest, aki Gyula felesége - ő az, akinek papírja van arról, hogy százszázalékos vak, de én láttam, ahogy közlekedett, és az nem arra utalt, hogy ő nem látott volna semmit. Nekem bemutatták ezt az orvosi igazolást, nem döbbentem meg rajta. A másik személy, akit még őrizetbe vett a rendőrség, Ibolya, „Réce” volt.
(...) A Krasznai Ibolya nekem azt mondta, hogy ők voltak az elkövetők, támadás volt a három csákvári személy részéről, és az Ágnes meg a Mari nem látott semmit, elkezdett vagdalkozni, a Réce segített neki, és fejbe vágta a gyereket. Másnap kiengedte Ágnest és Ibolyát a rendőrség. A második verziójuk az volt, hogy a cselekményt Daróczi Magdolna követte el. Íratlan cigánytörvény, hogy az imádott férfi feje fölé a nő védőernyőt biztosít. Tehát Daróczi Magdolna legyen az, aki magára vállalja a bűncselekményt. A helyzet megértéséhez szükséges elmondanom, hogy én többször biztattam munkára Krasznai Krisztiánt korábban, aki egyszer-egyszer végzett is valami munkát, de ilyenkor rövid idő múlva rosszulléte, görcsei voltak. Mint megtudtam, ez azért volt, mert kábítószer-fogyasztó volt, nem folyamatosan, hanem amikor lehetősége volt rá, akkor fogyasztott anyagot. Miután ez a tudomásomra jutott, és saját szememmel láttam a tüneteket, letettem arról, hogy őt munkára bírjam. Krasznai Krisztián augusztus 18-20 közötti időtartamban Budapestre utazott, megismerkedett Daróczi Magdolnával, akitől anyaghoz jutott, ebből az ismeretségből szerelem lett. Magdi jóval idősebb volt Krisztiánnál. Ezt a szerelmet én tapasztaltam is, láttam őket együtt. Augusztus 20-28. között a Magdi nem volt Zámolyon, de 28-án estétől egészen Magdi őrizetbe vételéig együtt voltak, szemmel láthatóan szerelmi viszony alakult ki közöttük. Augusztus 28-án estére volt megbeszélve egy találkozó Magdival, a Pedro vendéglőnél találkoztak, ekkor volt a Koko meccse és azt többen nézték ott a vendéglőben. A Magdi és a fiúk elmentek a faházakhoz. Ekkor érkezett Csákvárról a Csete Ferenc és két társa.
(...) Csákvárral úgy kerültek kapcsolatba, hogy Zámolyon megszűnt a diszkó, és a fiatalok átjártak Csákvárra diszkóba. Egy ilyen alkalommal Csete Ferenc kölcsönzött anyagot a Krasznai Krisztiánnak, és ennek az ügyletnek a rendezésére érkeztek Zámolyra az áldozat és két társa. Krasznai Krisztián már korábban is találkozott Csete Ferenccel, megbeszélte vele a találkozót, hogy augusztus 28-án éjfélre jöjjenek Zámolyra, mert akkor jön a Magdi is, hozza az anyagot. A csákvári fiatalok elmentek a faházakhoz, szólongatták a Krasznai Krisztiánt, a hangoskodásra egy körülbelül harmincfős, főleg nőkből álló csapat jött elő az udvarra.
(...) Mint a nyilatkozatom elején is említettem, a korábbi időkben a roma közösséget igen sok támadás és atrocitás érte, felfokozott, feszült idegállapotban voltak, ezért mindenre ugrottak, amit támadásnak gondoltak. Számomra ez érthető is volt, hiszen idegenek az éjszakában megjelennek, hangoskodnak, ezt ők támadásnak gondolhatták, és nem kérdeztek tőlük semmit, hogy mit akarnak, kit keresnek, ki akarták űzni a betolakodókat.
(...) A csákvári fiatalok beugrottak a Trabantba és kitolattak, közben hangos szóváltás kerekedett, és mindenki a kocsinak támadt. A fiúk megpróbáltak beugrani a kocsiba, Csete Ferencnek nem sikerült. G. László ugyanis utolérte a Trabantot és kirángatta a sértettet. Ekkorra már odafutottak Krasznai Krisztiánék is, és csákánynyelekkel ütötték Csete Ferencet, aki a telek szélén leesett a kocsiról és ottmaradt. Ezt mind a Krasznai Ibolyától tudom. Ezt követően Daróczi Magdolna ment oda a sértetthez - mert neki valamiféle egészségügyi gyakorlata volt - és elsősegélyben részesítette, ezt követően hívták a mentőket és a rendőrséget.
(...) A nyomozás alkalmával Schneider István rendőr őrnagy vezette a telken a pótszemlét, az elkövetés eszközét keresték. Nekem Gyula és Ibolya mondta el, hogy az eset után rögtön elégették az eszközöket, és mire a helyszínelő rendőrök kiérkeztek, már a tűz is elhamvadt, és a rendőrautó pont a hamura állt, ezért nem is láthatták a nyomokat. De miután több tűzrakás nyoma is volt, mert szokás volt náluk a tűzrakás, ezért nem volt feltűnő.
(...) A gyilkosságot sem baseballütővel követték el, holott volt nekik az is, hanem csákánynyéllel. Azért volt ennyi csákánynyél náluk, mert a romák azt mondták, hogy nem akarnak dolgozni és eltörték a csákányok nyeleit, és mindig újakat kellett venni.
(...) El kívánom még mondani, hogy én megismertem néhány embernek a jellemét, és bizony a zámolyi roma közösséget, az embereket csak eszköznek használták fel. Például a Krasznai József lánya, a Heni, aki a saját apjának a telkén egy tizennyolc négyzetméteres fészerben lakott, az apja a négyszázhúsz négyzetméter alapterületű házába nem engedte be őt. Ezt azért mondom el, hogy lássák, ilyen ember mozgatja a zámolyi romákat, és ő az, aki inspirálja őket, hogy utazzanak Strasbourgba.
(...) A stratégia, hogy Magdi vigye el a balhét, ő tulajdonképpen kábítószer-futár volt, tehát a civil életben is volt félnivalója. A Krasznai Krisztián látogatta a Magdit, de megtiltották a rendőrségen, hogy cigányul beszéljenek, de azért elejtett néhány cigány szót, hogy a Magdi tartson ki. Egy héttel később a Krasznai Krisztián cigány szokás szerint elvette a falu leggazdagabb cigányának tizenhat éves lányát, Brigittát. Mégpedig úgy, hogy elszöktette, két napig Székesfehérváron voltak, és amikor hazamentek, akkor a lány szülei elé álltak és a Krisztián mondta az apának, hogy a lánya már nem úgy van, ahogy elvitte - ez a legnagyobb szégyen a cigány családnak -, de tudja, hogy mi a kötelessége, és elveszi feleségül a Brigittát. Mindez a cselekmény után nyolc nappal történt.
(...) Daróczi Magdolna ezt megtudta, hogy Krisztián már nem hűséges hozzá, akkor egyből olyan vallomást tett, hogy nem ő volt, mert mérges volt Krisztiánra.
(...) Az életkörülmények tisztánlátása érdekében elmondom, hogy például a beteg kisgyermeket a telepiek nem vitték orvoshoz, kitették a fa alá, majd ott meggyógyul. Amikor külső segítséggel kórházba került, akkor meg nem látogatták. A családi pótlékért közelharc folyt. Ha az apa kapta, addig ivott, amíg volt belőle.
(...) Krasznai József, Hell István és Horváth Aladár augusztus 29-én, délután 2-3 óra környékén, tehát a gyilkosság utáni napon bementek Krasznai Ibolya faházába és ott cigányul beszéltek. Arról beszélgettek, hogy mi legyen a taktika. Azt mondták, hogy mindenképpen támadásnak kell beállítani a csákváriak részéről. Ők hárman képviselték a vezérvonalat, de együtt sütötték ki ezt a taktikát. Azt beszélték meg, hogy legyen az a taktika, hogy őket a csákváriak likvidálni akarják, fel akarják robbantani.
(...) Több verzió volt: az első H. Ágnes és G. Ibolya letartóztatása, majd Daróczi Magdolnáé. Krisztián tudta, hogy bűnhődnie kell, de addig, amíg Daróczi Magdolna magára vállalja az ügyet, addig ő nem vállalja fel. Azt viszont mondta, ha egyszer valami az övé, akkor azt nem adja oda másnak. G. Laci azt mondta neki, hogy te hívtad ide a Csete Ferit. Lecsaptam a gyereket, válaszolta erre Krisztián.
A titkos koronatanú vallomását követően Soós az F.k:/2000/89/11. számú emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt Krasznai Krisztián és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben pótnyomozást rendelt el. Azóta viszont, tudtommal, és a sértett, ifjabb Csete Ferenc szüleinek megbízásából eljáró dr. Monostory Attila ügyvéd úr tudomása szerint semmi nem történt. Nem tudni, milyen eredménnyel zárult a pótnyomozás, mint ahogyan azt sem, miért nem követte a koronatanú magnókazettára is elmondott vallomását újabb tárgyalás.
Közeleg a cigány kisebbségi önkormányzatok csalás miatt megismétlődő országos választása. Horváth Aladár mint miniszterelnöki tanácsadó és mint a magyarországi cigányság egyik balliberális vezetője, szintén megméretteti magát. Nem is volna ezzel semmi baj, ha Horváth tisztázta volna magát. Attól azonban, hogy a székesfehérvári bíróság - bizonyára összetorlódott munkája miatt - már másfél éve halasztja a zámolyi ügy folytatását, Horváth még az ártatlanság vélelme figyelembevételével is gyanúba keveredett. Ez tény.
Szerkesztő: 
Franka Tibor

gondola.hu - Könyvek, mint végvárak - Zámoly

gondola.hu - Könyvek, mint végvárak: "Amikor 1999. augusztus 28-án a – miként a baloldali sajtó fogalmaz: verekedésben meghalt, egyes tanúk szerint azonban – csákánynyelekkel és egy baseball-ütővel agyonvert, majd állítólag kirabolt Csete Ferenc véres holttestéhez a rendőrség kiszállt, mások is a helyszínre siettek. De nem Székesfehérvárról, miként a rendőrök, hanem Budapestről. „Ők bevonultak a 6. faházba, és megkezdődött a helyzet elemzése” – idézi a koronatanú hatóság előtt tett vallomását Franka."

"A tény tény marad: a zámolyiak 2000. július 23-án egy idegen ország zászlajának lobogtatásával megalázták a magyar társadalmat, majd panorámás busszal a falusi önkormányzat segélyéből Strasbourgba utaztak, s ott, a nemzetközi bíróságon följelentették Magyarországot.

Hogy aztán később még hónapokon át hazajárva fölvették a feljelentett magyar adófizetők segélyét, s kiderült, hogy a franciáktól menedékjogot kérők között bűncselekménnyel gyanúsítottak is vannak" (...)



'via Blog this'

gondola.hu - ATV-s beismerő vallomás

gondola.hu - ATV-s beismerő vallomás:
(Csak csendben, csak halkan..)

'via Blog this'

Az ATV 2014. novembere óta több műsorszámában és honlapján foglalkozott a Budapest Belváros-Lipótváros V. Kerület Önkormányzat Rogán Antal polgármestersége idején történt ingatlanértékesítéseivel. A tudósítások olyan információkat is tartalmaztak, amelyek valóságára vonatkozóan bizonyítékok nem állnak rendelkezésre.

Így az ATV valótlanul híresztelte, hogy
•    Rogán Antal polgármestersége idején az V. kerületi Önkormányzat Portik Tamás vagy élettársa üzleti érdekeltségébe tartozó céggel került üzleti kapcsolatba, nekik értékesített volna ingatlanokat;

ATV valótlanul híresztelte, hogy
•    létezne Rogán – Portik, illetve Rogán – Szentgyörgyvölgyi ingatlanmaffia, valamint belvárosi korrupció;


ATV valótlanul híresztelte, hogy
•    az V. kerületi Önkormányzatban közokirat-hamisítás történt és bűnbanda kiszolgálására állt fel egy rendszer, továbbá, hogy Rogán Antal és az általa vezetett Önkormányzat hatalmukkal visszaélve, csalással sorozatosan kijátszották az ingatlanokat;

ATV valótlanul híresztelte, hogy
•    az V. kerületi Önkormányzatban bűnözők lennének, illetve hogy Rogán Antal bűnöző;

ATV valótlanul híresztelte, hogy
•    az ingatlanértékesítések „köztes” pénzért történtek, és hogy Rogán Antal a közpénzt saját hasznára fordítja;

ATV valótlanul híresztelte, hogy
•    ezekben az ügyekben Rogán Antal személyesen járt volna el;

ATV valótlanul híresztelte, hogy
•    az ingatlanok értékesítése megelőzte volna a pályáztatást, illetve, hogy az ingatlanok értékesítésére a pályázat úgy lett kiírva, hogy a képviselő-testület nem döntött az ingatlanok eladásáról, az azzal kapcsolatos dokumentumokat nem ismerte, valamint, hogy a szakvélemények nem felelnek meg a szakmai előírásoknak, sztenderdeknek;

ATV valótlanul híresztelte, hogy
•    az V. kerületben a jogszabályokat úgy alakították, hogy az Önkormányzat csak rosszul járhasson.

A valótlan híresztelés miatt az ATV médiaszolgáltató elnézést kér.

atv.hu

2015. június 6., szombat

A trianoni diktátum tényeiről - A végzet hatalma – Földesi Margit

A végzet hatalma – Földesi Margit:

'via Blog this'

 - Ki tudta, hogy a magyar tárgyalóküldöttség házi őrizetben volt, amíg a győztes hatalmak -kívánság szerint- felosztották Magyarországot?
 - Ki emlékszik ma a diktátum aláíróinak személyére?
 - Tényleg öngyilkos lett-e Teleki Pál?
 - Miért kellett különösebb hivatalos vizsgálat nélkül néhány napon belül gyorsan eltemetni?
Ezekről beszélget Papp Endre Földesi Margittal, Szerencsés Károly történész társával.
http://mno.hu/videok/126547



1920. június 4. A trianoni béke aláírása

1920. június 4. A trianoni béke aláírása:

'via Blog this'

Szerző: Tarján M. Tamás
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
Az 1918. november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként – majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel, aminek a háború előtti nagyhatalmi helyzetben azok nem tudtak érvényt szerezni. Az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az őszirózsás forradalom (1918. október 31.) után népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult.
Mint utóbb kiderült, ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát pusztán rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. Magyarországnak 1918 őszén talán még elegendő ereje lett volna a megszállók megállítására, de miután 1919 februárjára az ország területe a maihoz hasonló méretűre zsugorodott, erre már esély sem maradt. A trianoni határokat elsősorban az erő alapján szabták meg, és a pacifista politikát választó, hadseregét leszerelő Károlyi-kormányzat éppen ezzel rendelkezett legkevésbé.
A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak 1919. január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az 1919. júliusától születő szerződéseket írták alá.
A magyar politikai vezetés – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány – kezdetben optimizmussal tekintett a tárgyalásokra, de miután onnan csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket – pl. az 1919. márciusi Vix-jegyzéket – kapott, végül belebukott ebbe a reménybe. A Kun Béla vezetésével hatalomra kerülő kommunisták nem voltak szalonképes erő az antant számára, bár Clemenceau a tanácsköztársaság csapatainak visszavonása érdekében megvillantotta előttük a részvétel lehetőségét. 1919 augusztusában, amikor az ország nagy része román megszállás alá került, ez a köztes állapot már terhessé vált a tárgyaló felek számára, de a Nemzeti Hadsereg segítségével új, kozervatív rendszert építő Horthy Miklós már megfelelő partnernek tűnt. Magyarországnak csak ekkor, 1919 végén küldték el a meghívót a békekonferenciára.
A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották, szót pedig csak 1920. január 16-án, a béketervezet véglegesítése után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két teljesen súlytalan politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.
A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.
A trianoni békéről tehát mindezek alapján elmondható, hogy erőszakos diktátum volt, melyet egyoldalúan kényszerítettek Magyarországra, és amely végül megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területüket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.
Nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre, ahol a kisebbségbe szorult magyarság ugyanolyan diszkriminatív bánásmódban részesült, mint amivel korábban a Monarchia alatt éppen az akkori többségi magyarságot vádolták, csupán a szerepek fordultak meg. A béke a térség stabilitása szempontjából is káros volt, hiszen a győztes-vesztes ellentét kiélezése megszabta azokat a kényszerpályákat – Magyarország a revízió útjára lépett, a megalakuló kisantant pedig a megszerzett területek görcsös védelmére rendezkedett be – melyek mentén Közép-Európa később egy újabb világháborúba sodródott.

"Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6." előadása

⚡"Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6." előadása: "


Még ...-i előadást megnézni Bertalan Varga
"

'via Blog this'

2015. június 3., szerda

(99) De történt Magyarországon a chacoi magyarokkal??... - Chacói Misszió II

(99) De történt Magyarországon a chacoi magyarokkal??... - Chacói Misszió II

"De történt Magyarországon a chacoi magyarokkal??(a program keretein kívül 2015 február – május)Mint a márciusi bejegyzésben megosztottam személyes bemutatkozásukat a TV-ben itt: http://nava.hu/id/2120952/ ; megismerhették Geraldint, Luanát akik Debrecenbe mentek, valamint Carolinát, Dianát, Tamarát és Mirkót akik a Budapesti Balassi Intézetben tanulnak. Azóta sok idő eltelt, jogos a kérdés mi történt ez alatt?"

2015. május 19., kedd

[Égi Patróna] Szőnyi József: Ködfoltok a Pilisben -

A pilisszántói Csillagösvény megszületésének néhány éve alatt tekintélyt szerzett magának. Rangját szellemiségének köszönheti. Aki vonzáskörzetébe ért, megérezte lelkének melegségét. A szellemi táplálékra éhező, táplálék után eredt, és itt a Csillagösvényen rátalált. Aztán az évek alatt kikristályosodott értékrendjére lassacskán kezdtek ráakaszkodni olyan elemek, akiknek ideológiája nem teljesen ide való, de hasznot remélt belőle húzni. Hogy kerül például a Pilisbe harcos indiánfej, Saulin tábor, indiai guru, halálfejes vörös zászló, körmeit ijesztően meresztő sas, Buddha, Kryon, Syriuszi emberek, Pó apó sámánfejedelem Jézussal egy gondolatban? Hogy keverednek bele idegen kultúrák a magyarok őshonos keresztényi világába, a Pilisbe?



fotó: Polgár Ferenc

A mi generációink Pilis földjének anyatején nőttek fel. Miért nem elég nekik a mi gyönyörű saját egyedülálló magyar kultúránk? Mitől magyarok ők, ha a Csillagösvény szobrai, Pilis Harangja, Boldogasszony kápolna, Pilis Keresztje nem az igazi, mert keresztény és nem elég ősmagyar? Miközben Szent Istvánt ócsárolják erőszakos keresztényítés miatt mintha a kereszténység olyan nagy baj lenne. Boldog Özsébet fiktív személynek mondják, a keresztről leveszik a korpuszt, Szüzanya kezéből kiveszik legkedvesebb imáját, a Rózsafüzért, a kereszténységet meg fikázzák. A látók sokaságának "jön le" a tuti üzenet. Furamód az égi üzenő mást mond az egyiknek, és mást mond a másiknak. Hát a vonal túlsó végén nem ugyanaz küldi le a titkos jeleket? Ahány "látó" annyi látásmód!


Minden kultúra tiszteletre méltó, amely évszázadok alatt az ott élő nép anyaföldjének kultúrájává nemesedett, de létjogosultsága csak ott van ahol született! Nem vagyok híve a nagy kultúrák keveredésének, mert abból előbb-utóbb baj lesz. Lásd Jeruzsálem, ahol együtt vannak a szeretet, a béke hirdetői Mohamed, Jahve, Allah, Jézus, még sincs béke soha!



fotó: Polgár Ferenc

A Hosszúhegyen stikában kialakult "Gyógyító csillag" idegen létrehozóinak legyen igazuk, gyógyuljon a beteg társadalom. Ha attól meggyógyul az odataláló beteg, örülök neki. Csak nem értem, hogy kerül Jézus a doboló sámánok közé? Merthogy állítólag harminc éves koráig náluk tanult. Az élő Isten fia elment tanulni inasnak hozzájuk? Akkor a sámánok vajon kihez imádkoznak, ha maga az Isten fia csak komornyik lehet náluk? Nyilván a sámánok istenibbek az Istennél. Jó lenne legalább az alapfogalmakkal tisztában lenni! A Hit ereje valóban jó gyógyszer mindenfajta betegségre, főleg ha szeretettel találkozik és nem pénzzel, mert a szeretet a jót látja a másikban, nem a rosszat. Kérdés csak az, mennyire hiteles, amiben hiszel?


"A Te hited meggyógyított Téged" ezt nem a fősámán Pó apó mondta, hanem Jézus. Nekem Ő a hiteles! Egy dolog a történelem és más dolog a hit. A pozsonyi csatában Árpád sebesült harcosa nem mehetett az Uzsokiba CT vizsgálatra, Kalmopirinért sem ugorhatott a patikába, ami enyhíthetne fájdalmán. Nem volt más csak a Táltos, az évszázadok napi gyakorlatában érlelődött, őseitől öröklött bölcsessége, amivel ingyen, szeretetből, népe szolgálatában gyógyított. A mai önjelölt táltosokból csak ez hiányzik, meg az alázat.


A Gyógyító csillag létrehozójának korrektsége már ott megkérdőjelezhető illik-e egy már meglévő, világosan és egyértelműen őshonos nemzeti és keresztény szellemiségű, a falu által létrehozott Csillagösvényre rátelepednie egy testidegen ideológiának? Talán illet volna megkérdezni a falutól, hogy mit szól hozzá, megengedi-e, hozzájárul-e a bánya tulajdonos, hogy idegenek csak úgy önkényesen kisajátítsák maguknak a bányát saját homályos világnézetű misztérium tanyájuknak egy hagyományosan keresztény faluban? - Neki is joga van ez az ő hazája is,- mondja! Sajnálom, de nincs joga a falu rendjét felborítani. A falu Rendje pedig a Csillagösvény szellemiségében nyilvánul meg! Nem muszáj elfogadni, akkor keressen magának más helyet, de illik tiszteletben tartani. Vajon hallott-e a kötelesség fogalmáról valahol? Mi megtettük a magunk kötelességét, a jog nekünk jár! Mert nálunk kötelesség az első, csak ez után jöhet a jog. Társadalmunk ki nem mondott problémája, hogy csak a jogra ko ncentrál. Kötelességtudomány nincs, jogtudományból annál több. Pedig a kettő egysége adná a harmóniát! Az Isten nélküli mai kornak persze semmi sem szent. A korunkban divatba jött szólásszabadság csak a liberálisoknak jár, nekik mindent szabad, azt tehetnek, amit akarnak. Nem gátolhatja akaratukat senki és semmi. Őt ne korlátozza holmi Tízparancsolat!


Az Istengyalázás számukra kéjes öröm. A más véleményen lévők pedig jobb, ha befogják a szólásszabadságra nyíló szájukat, mert rögtön nyakukba vágják valamelyik kedvenc izmusukat és viszik a dutyiba. Jog hátán jog! Legfelül annak lesz nagyobb joga, aki legerősebb, az alatta levő jogát pedig eltiporja. A szabadelvű Nagy Szabadság embere ettől tartja magát Istennek, kiválasztottságának felsőbbrendűsége jogot formál uralkodni a természet, a világ rendje felett. Az ő rendjük Istene a Káosz. Szerintük a keresztényeknek nem lehet hiteles a véleményük, mert befolyásolja őket a saját, korlátokat állító, valami Isteninek mondott Rendjük a Tízparancsolat. A Teremtő mindkettőt megajándékozta szabad akarattal lehet hát választani: élet, vagy pusztulat? A keresztények szabad akarata a korlátokat választja, mert azok mentik meg a szakadékba eséstől. És lám a világ, gyorsuló sebességgel halad a pusztulás felé! Úgy tűnik az a Bibliai világvége valakiknek tényleg meg fog jönni.


Újkori önjelölt próféták nőnek ki a világ mostani rendjéből, akik himnuszainkat is megmásítják, mert nem korszerűek. Hogy veszi a bátorságot magának bárki, aki nemzetünk sorsdöntő, jajvirágos évszázadai által kiérlelt, megküzdött, elvérzett és Pusztinától Felvidékig, egész Kárpát-medencében a magyar nép lelkéből mély áhítattal énekelt Himnuszainkban akár egy vesszőt is megmásítson! A -balsorsot- vegyük ki Himnuszunkból, már nem Kölcsey korát éljük, engedik meg maguknak az újítást. Szerencsére a balliberális az Istent, és a Szent Koronát már nem, vagy még nem merte kivenni sem a Himnuszból, sem az Alkotmányból, sem a Parlamentből pedig igencsak útjában áll neki.


Székely Himnuszból vegyük ki a "porlik, mint a szikla". Háromszáz éves Boldogasszony Anyánk Himnuszunkban nem "szegény magyarok" vagyunk. - Ha akárkik kedvük szerint változtatgatják szent imáink szövegét, akkor azt felhígítják, és lassan elveszítjük más értékeinkkel együtt a Himnuszainkat is! Mert az már nem lesz Himnusz!


- Nem kell a feszületen szenvedő Jézus, vegyük le a keresztről! Nekünk csak az örömteli feltámadt Krisztus kell! - Mondják az oltáron álló feszületre. Nyilván az illető nem tudja, hogy az oltár áldozati hely, ahol Jézus feláldozta magát a kritizálója vétkeiért is. Nagypéntek nélkül hogy lehet beszélni feltámadásról? Természetesen, a feltámadt Krisztus a kereszténység leglényegesebb örömteli hittétele, hisz az evangélium maga az örömhír, a nélkül nem érne semmit a kereszténység.


Láthatjuk azt is, milyen gyorsuló sebességgel silányodik a kultúra, az értékrend, és nem jön helyébe semmi új érték. Bulvár szintű bóvlik cserélik le régi gyönyörű népi szokásainkat. Évszázados szép hagyományok tűnnek el percek alatt, sorvad a kereszténység, elfogy a papság, csorbul az Egyház tekintélye. A templomok kiüresednek, és velük együtt halkul az érző szívek hangja. A katolikus hívők nem értik miért erőltetik rájuk a judeokeresztény ideát, amikor ők csak keresztények akarnak maradni. Ha lenne buddhista mohamedán, vakaródzhatna szegény míg rájön,- akkor vajon hová is tartozik ő? Hisz Buddha nem Mohamed, mint ahogy Jahve és Jézus közt is csak a J betű ugyanaz. Sokan e dilemma miatt nem mennek templomba. Gondolom nem ez a cél!


Érződik, hogy a világrend részeg vezetői miatt, törvényszerűen közeledik valami Nagy Csattanás a Földön! Az emberiség, tettei következményeinek tudatában masírozik a szakadék felé. Vigyázzunk magyarok! Nekünk nem szabad lesüllyednünk a liberális Charlie Hebdo erkölcsi szintjére, mint a franciák! Mert az nemzetünk jövőjébe kerülhet!


Fogyasztói társadalom jelszava: fogyasszál még többet, kit érdekel, ha egyszer csak elfogy a Föld. Templomunk padló alatti folyosója, benne a Keresztes Kő sok érdeklődőt vonz magához. Olyanokat is, akik nem biztos, hogy hívő lelkek, csak kíváncsi turisták. Van, aki ezt rossz szemmel nézi. Én viszont örülök, hogy valamivel becsaltam a templomba egy ateistát, akit talán megérint valami a templomunk lelkéből. Annak idején csinálhattuk volna persze másképp is úgy, ahogy mások néhányan akarták. A Keresztes Követ nem én faragtam. Tüntessük el valahová, hogy ne lássák? A folyosókat nem én építettem. Töltsük fel híg betonnal és aztán semmi gond? Felejtsük el, meghalt! Csakhogy akkor vele együtt pusztul atyáink, múltunk és saját magunk megbecsülése, történelmünk tanulságos üzenete, őseink tisztelete. Elszomorodok néha e miatt, de épp ezért elszántan keresztény miséket, zarándoklatokat és nem érthetetlen ezoterikus révületeket szervezek a hegyre, mert tudom, ha kivonul innen a k eresztényi szellem, a Jézusi hit, a hátrahagyott űrbe be fog jönni az új keletű próféták, látnokok, pénzkereső ezoterikus gyógyítók, önistenítő zagyva szellemi irányzatok hada és a Csillagösvény rendjét szétzülleszti az ideológiai káosz, mint ahogy Dobogókő varázsával tették. Nem rossz emberek ők, csak alapfogalmak ismerete nélküli téveszmék csapdájába esett reményt és kiutat keresők. A világ erkölcsi pocsolyájában keresik a jó példát csak nem látják, mert maga az útmutató is ködben van. Jó szándékú emberek ők, lehetne talán felkarolni őket és helyes irányba terelni, és nem a kezükre csapni. A keresztény hit alapjainak ismerete nélkül bizony sok sületlenség nyilvánul meg. Sajnos a nem keresztény világban úgy tűnik, az embert nagyképűségéből és ostobaságából már csak egy hatalmas földi katasztrófa tudja megtanítani alázatra. Azt mondja a felvilágosult elme: minden élet egy hosszú evolúciós folyamat eredménye, és nem egy magasabb intelligenciának, a Teremtő Istennek az alkotás a. Azt csak a maradi, bigott templomba járók hiszik, akik képmutató módon csak az új ruhájukat mennek mutogatni, és azt hiszik magukról, hogy szentek. Pedig a templomba járó épp azért megy oda, mert tudja, hogy nem szent, sőt megbocsájtást remélve vétkeiért, közeledni szeretne a szentekhez. Ha vendégségbe megy az ember, tiszteletét adva a ház urának, akkor alkalomhoz illőn öltözik, hát akkor az Isten házába menet nem ilyen tiszteletadás illő? - Imádkozni akárhol tudok az Istenhez, ehhez nem kell templom- mondják. Szükség esetén ez igaz, akár egy árok szélén ülve is lehet áldásos, de talán mégsem mindegy hol van az imára választható méltó helyszín! A templomba járó viszont nem gúnyolódik, hanem így imádkozik értük: "Jóságos Istenem, áldd meg azokat, akik már itt vannak a templomban. Oltalmazd azokat, akik úton vannak a templom felé. Bocsáss meg azoknak, akik készülődnek, de sohasem érnek ide és légy irgalmas azokhoz, akik sohasem készülődnek a templomba".


Ha azt hiszi valaki magáról, hogy nincs szüksége az emberiség létezése óta felépített és tiszteletben tartott templomokra akkor talán már nincs messze attól sem, hogy magát tartja Istennek. A materialista világnak könnyebb volt elhitetni velünk, hogy nincs Isten. Hogy a szerencsés véletlenek egybeesése folytán, a végeláthatatlan kozmoszban, ha az egyik sejtecske épp összejött egy kacér kromoszómával, abból pók lett, másik szerencsés véletlenből pedig bálna. Hogy csak kettőt említsek a Föld káprázatosan szép és változatos tömegű élővilágából. Mennyi szerencsés véletlen kellett, hogy ez összejöjjön? Tanítják az iskolában, hogy Darwin evolúció elmélete szerint évmilliók változásai alatt az ember majomból származik. Ebben a mai modern világban, az evolucionistáknak sikerült ezt a folyamatot sok küzdelem árán annyira felgyorsítani, hogy az óta néhány évtized alatt a legkorszerűbb, módszerekkel az emberből csináltak majmot. Bár olykor, látva a kegyetlenségeket a világban az emb ernek van olyan érzése hogy az állatok erkölcsi színvonala meglepően magas.


Ide a Pilisbe látogató turistát Esztergom és Visegrád, történelmünk látványosabb bemutató helyei ugyan megindítják a nemzet múltjának megismerése felé, de ez csak ahhoz elég, hogy sejtesse velünk, itt sokkal mélyebb értékeink nyugszanak, mint amennyi a felszínen kikapirgálhatók. Megnyomorgatott történelmünk homályos mélységéből annyi már látszik, hogy fényesebb a múltunk, mint ahogy eddig tudatták velünk. A ránk tukmált homály és a Pilisi erdőrengeteg résein már át-át szűrődik történelmünk fénye, még ha itt-ott eltakarják a nehezen oszladozó ködfoltok.

      






[Égi Patróna] ENGESZTELÉS JÉZUS KÉRÉSÉRE SZŰZ MÁRIA a VILÁG GŐZELMES KIRÁLYNŐJE TISZTELETÉRE, VIRRASZTÁSSAL - Ima az Engesztelődésért - Az egész világra kiterjedő imaest indult - Szőnyi József: Ködfoltok a Pilisben - olevendula@gmail.com - Gmail

[Égi Patróna] ENGESZTELÉS JÉZUS KÉRÉSÉRE SZŰZ MÁRIA a VILÁG GŐZELMES KIRÁLYNŐJE TISZTELETÉRE, VIRRASZTÁSSAL -
'via Blog this'
ENGESZTELÉS JÉZUS KÉRÉSÉRE SZŰZ MÁRIA a VILÁG GŐZELMES KIRÁLYNŐJE TISZTELETÉRE, VIRRASZTÁSSAL
MAGYARORSZÁG és a VILÁG MEGMENTÉSÉÉRT
2015. május 1. péntek délutántól - május 2. szombat reggelig Helyszín: Pilisszántó Boldogasszony kápolna


Jézus: 
".... akarom és kívánom, hogy Szeplőtelen Anyámat az egész világ, mint Világ Győzelmes Királynőjét ismerje el. Ez az elismerés nyilvános legyen! 
Május elseje legyen Szeplőtelen Anyámnak, mint Világ Győzelmes Királynőjének szentelve." 
"Anyám országát egy jelzővel kívánom kitüntetni. Azzal, hogy nem csupán Mária országa, hanem Mária engesztelő országa legyen." 
"A magyar engesztelésért hajlandó vagyok könyörülni az egész világon." 
"....csakis az igazak engesztelése miatt tartom fönn a világot." 
"Engesztelés alatt elsősorban az életjavítást értem, ami abban áll: Aki eddig káromkodott, az dicsérjen engem, aki lopott, ne lopjon, aki felebarátját gyűlölte, az szeresse és tegyen jót vele, aki a testnek élt, éljen a léleknek, aki a többi parancsaimat elvetette, az tartsa meg azokat, mert csak így lesz teljes az engesztelés." 
Szűz Mária: 
"Ha imádkoztok, látni fogjátok, hogy a várt győzelmem hamarabb meghozza a világbékét, a földi paradicsom örömeit, mint ahogy gondoljátok. Bizalom, vég nélküli bizalom, gyermekeim!" 
"A pohár előzőleg betelőben volt, már túlcsordul. A végső figyelmeztetéseket kapjátok. Nagyon szeretlek benneteket és nem akarom, hogy elkárhozzatok. Imádkozzatok hozzánk őszintén, és teljesítjük kéréseiteket. Hozzatok több áldozatot. Gondoljatok Jézus kínszenvedéseire." 
"Engeszteljetek, engeszteljetek, engeszteljetek! Mert csak így lesztek méltók a kegyelemre." 
Mindszenty bíboros híres beszédrészlete: 
"Ha van (lesz) egymillió imádkozó magyar, én nem féltem a nemzetet." 


Pilisszántó: Boldogasszony kápolna
XII. Piusz pápa: 
1942-ben XII. Pius pápa ünnepélyesen elismerte a Szűz Anyát, mint "Anyánkat, a Világ Királynőjét. Felajánlotta számára az anyaszentegyházat és az egész emberiséget. 
Elrendelte a Világ Királynője ünnepének május 1-ét. 

A Világ Győzelmes Királynője
• Köszöntő, bevezető: Kovácsné Sós Enikő 
• Ének és imacsoport: 
Fellépéseket összekötő: Máriás énekek, imák, Világ Győzelmes Királynője Rózsafüzér 

Bíró Lajos: Ima a Boldogasszonyért c. ünnepi előadása 


Vesztergám Miklós: tárogató 


Szent mise: Esti gyetyafénynél harangszóra 
Jézus kérésének megvalósulásáért, a Szűz Anya tiszteletére 



Berszán Lajos atya Erdélyből, Gyimesfelsőlokról bemutatja: 
Az erdélyi népi hagyományra épülő szentségimádást (Oltáriszentségben megtestesült Krisztus előtti hódolat, ostya átváltoztatása) és szent misét áldozással. 


Virrasztás hazánkért 
Pilisszántói Boldogasszony kápolnában, a kivilágított Pilis keresztje alatt, imákkal, énekekkel. 


Napfelkelte várása 
Himnusszal a kápolna feletti Szent László kúpon, a Pilis szent hegyének oldalán. Trézsi forrásnál megtisztulás. 


Kérjük a kedves engesztelőket és látogatókat: 
Az esti szent misére és virrasztásra gondoskodjanak maguknak mécsesről, zseblámpáról, meleg ruházatról. 
Szükség esetén és lehetőség szerint: hálózsákról, plédről, esőkabátról, összecsukható kis székről, élelemről, ivóvízről, stb, ..... 
Megközelítés: 
Gépkocsival a 10-es úton, Pilisvörösvár központjánál elfordulva Pilisszántó felé, vagy Pilisszentkereszt irányából. 
Az Árpád hídtól távolsági busszal (820), kb. 50 perc a végállomásig. www.menetrendek.hu 
A hegy lábánál lévő parkolótól kb. 20 perc séta a Csillagösvényen keresztül a kápolnáig. 
Busz indulás május 1-én: 
Budapestről Pilisszántóra: 12.15-19.15-ig óránként és 16.45, 20.30, 22.15, 23.15 
Pilisszántóról Budapestre: 14.20-tól 18.20-ig óránként és 19.35, 20.35 
Későbbi időpontban a gépkocsival rendelkezőket kérjük, segítsék gyalogos engesztelő testvéreinket Budapestre szállításban. Köszönjük! 
A szent mise végét követően, ill. éjszaka azok a gyalogosok, akik nem virrasztanak, kérjék meg a gépkocsival érkezőket a visszautazásra. 
Kérjük és köszönjük adományaikat! 
Nemzeti Hírháló Egyesület
www.nemzetihirhalo.hu
elkülönített kápolna számla:
OTP: 11742245-20067436
(kérjük, írja rá az adományozó nevét!)
Külföldről:
IBAN: HU17 1174 2245 2006 7436 0000 0000
SWIFT: OTPVHUHB








Igazságot 1956-nak! - Az Öreg

TÍZ ÉVE HALT MEG, 2005. MÁJUS 18-ÁN PONGRÁTZ GERGELY, A CORVIN KÖZI FELKELŐ CSOPORT LEGENDÁS FŐPARANCSNOKA. SZIMBOLIKUS MÓDON A KISKUNMAJSAI MARISPUSZTÁN, AZ ÁLTALA ALAPÍTOTT 56-OS MÚZEUM UDVARÁN KAPTA A VÉGZETES SZÍVINFARKTUST.

'via Blog this'

A rendszerváltozás a vérüket hullató, hosszú börtönéveket is letöltött ötvenhatosok számára nem hozta meg az áhított változást, függetlenül attól, hogy sokkal többet kaptak a nemzettől, mint amit egyáltalán remélhettek a kommunista, kádári diktatúra idején. Mégis az 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok a több mint negyven évig elszenvedett bolsevista diktatúra után, a szabad választások beköszöntével, a többpárti demokráciában  (1990) ugyanazt érezhették, mint azok a negyvennyolcas honvédek a kiegyezés idején 1867-ben, akiket szintén elfelejtettek, kihagytak az egész polgári átalakulásból. Nem kellett a politikának sem Pongrátz Gergely, sem Rácz Sándor, sem Dénes János, sem Regéczy-Nagy László, sem Wittner Mária és sorolhatnánk tovább. Csak díszletnek kellettek. A pártok talán féltek attól, hogyha szerepet kaptak volna az ötvenhatosok a politikában, akkor talán még többet akartak volna a rendszerváltozásból, valódi igazságtételt követeltek volna, a gyilkosok, a haza árulóinak megbüntetését, akkor és abban az időben igazi rendszerváltozást. De hát ez  már a múlt,  ez már történelem, elment az a hajó.
Na, ebbe nem tudott bele nyugodni Pongrátz Gergely. Bár az első szabadon választott országgyűlés, a kozmetikázott, egykori sztálinista alkotmány első pontjában leszögezte, hogy 1956 forradalom  és szabadságharc volt – nem ellenforradalom vagy sajnálatos események -, igyekezett javítani a megszenvedett ötvenhatosok életkörülményein (lakáshoz juttatás, nyugdíj-emelés, díjak alapítása, ötvenhatos, érdekvédelmi szövetségek létrehozása stb.), de ez nem volt elég. Pongrátz Gergely, a volt forradalmárok, szabadságharcosok teljes körű rehabilitációját kívánta a politikában, a magyar oktatásban, az irodalomban, a művelődésben, a művészetben, a tudományos kutatásban is. Ezt eddig csak a volt kommunisták (Nagy Imre és társai), a revizionisták kapták meg. Nem véletlen, hogy szeretett volna Budapesten egy önálló 56-os múzeumot – akár a Corvin-közben -, egy közös nagy ötvenhatos emlékművet a fővárosban, a szétaprózott, széthúzó szövetségek helyett egy erősebb érdekképviseletet akart a tényleges volt forradalmároknak. Nem véletlen, hogy az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke, és az 56-osok Szövetségének tiszteletbeli elnöke lett.
Miután a történelemkönyvekből kifelejtették az életüket kockáztató, benzines palackokat (Molotov koktél) a szovjet tankokra hajigáló pesti srácokat, ezért Pongrátz Gergely létre hozta az 1956-os Pesti Srác Alapítványt, hogy a pesti srácokat soha ne felejtsék el. Miután megunta a politikai csatározásokat a fővárosban – egy tüntetésen, a Horn-kormány idején, Kuncze Gábor belügyminiszter rendőrei bilincsbe verve vitték el  a Corvin közi hőst – leköltözött távol Budapesttől, a Kiskunmajsa mellett Marispusztára, ahol főként saját pénzből bátyjával, Pongrátz Ödönnel és a környékbeli emberek önzetlen segítségével létrehozták a forradalom emlékhelyét a pusztán, az Ötvenhatos Múzeumot. Szemben vele, az út másik oldalán megépült Csete György építész tervei alapján az Ötvenhatos kápolna. Az ökumenikus kápolna belsejében kis téglalap alakú márványtáblákon háromszázharmincnyolc felakasztott hős neve, születése és halálának pontos időpontja szerepel, ezeket a márványtáblákat a hősök falára rögzítették szemben a bejárattal.
Azóta Pongrátz Gergely és testvére, Pongrátz Ödön, 56 hőse is oda került. A forradalom és az elbukott szabadságharc zarándok helyévé vált Marispuszta. Amikor 2003-ban interjút készítettem velük, akkor beszéltek arról, hogy határon túli és a hazai magyar fiatalok részére a tanyasi birtokon nyaranta tábort szerveznek. A miértre Pongrátz Gergely válaszolt: „Szándékunk, hogy az ide érkező gyerekek tanuljanak egy kis magyarságot a határon túliaktól. Nem engedem eladni a forradalmat. Szanyi Tibor egy televíziós adásban azt mondta, hogy szocialista forradalom volt Magyarországon. Még jó, hogy nem azt mondta, hogy kommunista forradalom volt 1956. Ezt nem engedem.  Nem csak Nagy Imre és Maléter Pál nevéhez fűződik a forradalom, nem néhány huligán lövöldözött. Mert ezt így akarják beállítani, és sok esetben sok sikerrel… Jelcin orosz elnök, amikor az Egyesült Államokba látogatott, a televízióban azt mondta, hogy a kommunizmus hanyatlása 1956-ban Budapesten kezdődött el. Hát ehhez a hanyatláshoz mi, a Pongrátz testvérek is hozzájárultunk.”
Hozzájárultak. Pongrátz Gergely emlékének tartozunk annyival, hogy mi, a magyar forradalom szellemi örökösei nem engedjük 1956 átértékelését a baloldali véleményformálóknak. Az igazi hősök a nép fiai voltak, a munkások, az egyetemisták, a pesti és budai srácok, az önfeláldozó parasztság és értelmiség. Ők, akik a vérüket áldozták, ők voltak, akik fegyvert fogtak, akik szembe szálltak a „Mennydörgés” és a „Forgószél” hadművelettel, aminek során több mint százezer szovjet katona, gépesített harckocsikkal, tankokkal, önálló lövegekkel, repülőegységek kíséretével lerohanta Magyarország fővárosát és nagyobb városait. A több hetes hősies fegyveres ellenállás után a világ legnagyobb szárazföldi hadserege fojtotta vérbe az 1956-os forradalmat és szabadságharcot. Ők, a forradalmárok haltak hősi halált, álltak az akasztófa alá, szenvedték el az évtizedekig tartó börtönbüntetést vagy a társadalomból való kirekesztést.
Elég volt, hogy a forradalmat leverők szellemi utódai, a megtorlás végrehajtóinak, haszonélvezőinek késői örökösei ma ugyanúgy élére állnak mindennek, ami Magyarországnak árthat külföldön és belföldön egyaránt. Az árulás egy tőről fakad. Világossá kell tennünk, hogy a volt MSZMP-sekkel, az MSZP-vel és onnan más pártokba szétszóródott híveikkel a közös megemlékezés ötvenhatról, a közös platform a kommunista átmentőknek adna morális felmentést. Azoknak, akik arra építették hatalmukat, elnyomó rendszerűket, elvtársi nomenklatúrás kiváltságaikat, hogy harmincnégy évig az ellenforradalom rémségeivel mérgezzék a magyar nép tudatát és lelkét, majd a rendszerváltozás utáni huszonöt évben a „forradalom szellemétől áthatottan” a „legvidámabb barakk” diktatúráját igyekezzenek igazolni, nos azokkal nincs mit beszélni. Ezért kell újra és újra megadni – Pongrátz Gergely szellemében – 1956 igazságát.
Hétfőn, azaz május 18-án, 11 órakor a Corvin-köz Pongrátz Gergely emléktáblájánál megemlékezést tart az 1956-os Magyarok Világszövetsége és a Corvin-közi Bajtársi Közösség. Mindenkit szeretettel várnak.