Ólevendula Blogja



Időkép doboz



2015. június 12., péntek

Cigánykérdés cigányúton | Demokrata

Cigánykérdés cigányúton | Demokrata:

'via Blog this'

A szomorú és felháborító történet részletei azóta többé-kevésbé nyilvánosságra kerültek. A Magyarország és akkori kormányának lejáratására felhasznált tragédia eddig egyetlen okozója K. Krisztián, börtönben ül, míg a többiek, közöttük az ifjabb Csete Ferenc sérelmére elkövetett bűncselekmény vélhető társtettesei Strasbourgban vagy ki tudja, hol tartózkodnak, mint a legnagyobb magyarországi kisebbség üldözött képviselői.
Mi történt hát a gyilkosság éjszakáján, és ami történt, az miért nem derülhet ki napjainkban sem? Kik álltak a háttérben, és miért? Főként pedig, hogyan vezethették félre a székesfehérvári rendőrséget, hogyan járathatták le Magyarországot? És ha már tudjuk, sőt a székesfehérvári bíróság, dr. Soós Gyula tanácsa is tudja a teljes igazságot, akkor 2001. október 15-e, azaz a zámolyi ügyben megtartott legutolsó zárt tárgyalást miért nem követték és követik újabbak? Miért nem nevezik meg és vonják felelősségre azokat, akik közvetlenül vagy közvetve részt vettek ebben a bűncselekményben?
Miért? Talán, mert ekkor került napvilágra három olyan név is, amelyek tulajdonosai közül Krasznai József akkor még ünnepelt cigányhősnek számított, míg Horváth Aladár igazságos polgárjogi harcosnak? A harmadik, bizonyos Hell István szintén részese volt annak a cselekménysorozatnak, mely után mindhárman az igazságszolgáltatás rendje elleni súlyos bűncselekmény vádjával illethetők: hamis tanúvallomásra bírással.
Krasznai József azóta - különösen az MSZP-SZDSZ győzelmét követően -, kegyvesztett lett, és többször állt a bíróság előtt. Most éppen kiskorú megrontásával vádolják. Horváth Aladár dolgát viszont éppen az MSZP-SZDSZ istene vitte fel, egészen a D-209-es miniszterelnök tanácsadói székéig.
Ezek után ismerkedjünk meg a 2001. október 15-i, reggel nyolc órakor kezdődött székesfehérvári zárt tárgyalás történéseivel, amelyet az akkor kihallgatott koronatanú és a szintén jelen volt sértetti képviselő bíróság előtt is hajlandó tanúként bizonyítani. Soós Gyula tanácsának a koronatanú szóról szóra a következőket mondta el:
- Régebben ismerem a zámolyi közösséget, még abból az időből, amikor a kultúrházban laktak... Már akkor sem volt béke a faluban, amit a sajtó piszkálódása tovább fokozott. Miután az építkezés megkezdődhetett Zámolyon, ez az érdeklődés nagyobb lett. Az esettel kapcsolatban azt tudom elmondani, hogy a gyilkosság után a helyszínen Krasznai Ibolyával beszéltem, aki egyből azt mondta: önvédelem volt. Én azonban a vérnyomokból a telken már láttam, hogy nem lehetett önvédelem, mivel a szomszéd telek előtt voltak a vérnyomok. Mondtam is, hogy az önvédelemnek is vannak kritériumai, kérdeztem, hogy miben segíthetek, de ők addigra már felhívták az ismerőseiket, név szerint Krasznai Józsefről, Horváth Aladárról és dr. Hell Istvánról van szó.
(...) Ôk bevonultak a 6-os faházba, ahol Krasznai Ibolyáék laktak, és megkezdődött a helyzet elemzése. A stratégia lényege az volt, hogy a rendőrség őrizetbe vette Ágnest, aki Gyula felesége - ő az, akinek papírja van arról, hogy százszázalékos vak, de én láttam, ahogy közlekedett, és az nem arra utalt, hogy ő nem látott volna semmit. Nekem bemutatták ezt az orvosi igazolást, nem döbbentem meg rajta. A másik személy, akit még őrizetbe vett a rendőrség, Ibolya, „Réce” volt.
(...) A Krasznai Ibolya nekem azt mondta, hogy ők voltak az elkövetők, támadás volt a három csákvári személy részéről, és az Ágnes meg a Mari nem látott semmit, elkezdett vagdalkozni, a Réce segített neki, és fejbe vágta a gyereket. Másnap kiengedte Ágnest és Ibolyát a rendőrség. A második verziójuk az volt, hogy a cselekményt Daróczi Magdolna követte el. Íratlan cigánytörvény, hogy az imádott férfi feje fölé a nő védőernyőt biztosít. Tehát Daróczi Magdolna legyen az, aki magára vállalja a bűncselekményt. A helyzet megértéséhez szükséges elmondanom, hogy én többször biztattam munkára Krasznai Krisztiánt korábban, aki egyszer-egyszer végzett is valami munkát, de ilyenkor rövid idő múlva rosszulléte, görcsei voltak. Mint megtudtam, ez azért volt, mert kábítószer-fogyasztó volt, nem folyamatosan, hanem amikor lehetősége volt rá, akkor fogyasztott anyagot. Miután ez a tudomásomra jutott, és saját szememmel láttam a tüneteket, letettem arról, hogy őt munkára bírjam. Krasznai Krisztián augusztus 18-20 közötti időtartamban Budapestre utazott, megismerkedett Daróczi Magdolnával, akitől anyaghoz jutott, ebből az ismeretségből szerelem lett. Magdi jóval idősebb volt Krisztiánnál. Ezt a szerelmet én tapasztaltam is, láttam őket együtt. Augusztus 20-28. között a Magdi nem volt Zámolyon, de 28-án estétől egészen Magdi őrizetbe vételéig együtt voltak, szemmel láthatóan szerelmi viszony alakult ki közöttük. Augusztus 28-án estére volt megbeszélve egy találkozó Magdival, a Pedro vendéglőnél találkoztak, ekkor volt a Koko meccse és azt többen nézték ott a vendéglőben. A Magdi és a fiúk elmentek a faházakhoz. Ekkor érkezett Csákvárról a Csete Ferenc és két társa.
(...) Csákvárral úgy kerültek kapcsolatba, hogy Zámolyon megszűnt a diszkó, és a fiatalok átjártak Csákvárra diszkóba. Egy ilyen alkalommal Csete Ferenc kölcsönzött anyagot a Krasznai Krisztiánnak, és ennek az ügyletnek a rendezésére érkeztek Zámolyra az áldozat és két társa. Krasznai Krisztián már korábban is találkozott Csete Ferenccel, megbeszélte vele a találkozót, hogy augusztus 28-án éjfélre jöjjenek Zámolyra, mert akkor jön a Magdi is, hozza az anyagot. A csákvári fiatalok elmentek a faházakhoz, szólongatták a Krasznai Krisztiánt, a hangoskodásra egy körülbelül harmincfős, főleg nőkből álló csapat jött elő az udvarra.
(...) Mint a nyilatkozatom elején is említettem, a korábbi időkben a roma közösséget igen sok támadás és atrocitás érte, felfokozott, feszült idegállapotban voltak, ezért mindenre ugrottak, amit támadásnak gondoltak. Számomra ez érthető is volt, hiszen idegenek az éjszakában megjelennek, hangoskodnak, ezt ők támadásnak gondolhatták, és nem kérdeztek tőlük semmit, hogy mit akarnak, kit keresnek, ki akarták űzni a betolakodókat.
(...) A csákvári fiatalok beugrottak a Trabantba és kitolattak, közben hangos szóváltás kerekedett, és mindenki a kocsinak támadt. A fiúk megpróbáltak beugrani a kocsiba, Csete Ferencnek nem sikerült. G. László ugyanis utolérte a Trabantot és kirángatta a sértettet. Ekkorra már odafutottak Krasznai Krisztiánék is, és csákánynyelekkel ütötték Csete Ferencet, aki a telek szélén leesett a kocsiról és ottmaradt. Ezt mind a Krasznai Ibolyától tudom. Ezt követően Daróczi Magdolna ment oda a sértetthez - mert neki valamiféle egészségügyi gyakorlata volt - és elsősegélyben részesítette, ezt követően hívták a mentőket és a rendőrséget.
(...) A nyomozás alkalmával Schneider István rendőr őrnagy vezette a telken a pótszemlét, az elkövetés eszközét keresték. Nekem Gyula és Ibolya mondta el, hogy az eset után rögtön elégették az eszközöket, és mire a helyszínelő rendőrök kiérkeztek, már a tűz is elhamvadt, és a rendőrautó pont a hamura állt, ezért nem is láthatták a nyomokat. De miután több tűzrakás nyoma is volt, mert szokás volt náluk a tűzrakás, ezért nem volt feltűnő.
(...) A gyilkosságot sem baseballütővel követték el, holott volt nekik az is, hanem csákánynyéllel. Azért volt ennyi csákánynyél náluk, mert a romák azt mondták, hogy nem akarnak dolgozni és eltörték a csákányok nyeleit, és mindig újakat kellett venni.
(...) El kívánom még mondani, hogy én megismertem néhány embernek a jellemét, és bizony a zámolyi roma közösséget, az embereket csak eszköznek használták fel. Például a Krasznai József lánya, a Heni, aki a saját apjának a telkén egy tizennyolc négyzetméteres fészerben lakott, az apja a négyszázhúsz négyzetméter alapterületű házába nem engedte be őt. Ezt azért mondom el, hogy lássák, ilyen ember mozgatja a zámolyi romákat, és ő az, aki inspirálja őket, hogy utazzanak Strasbourgba.
(...) A stratégia, hogy Magdi vigye el a balhét, ő tulajdonképpen kábítószer-futár volt, tehát a civil életben is volt félnivalója. A Krasznai Krisztián látogatta a Magdit, de megtiltották a rendőrségen, hogy cigányul beszéljenek, de azért elejtett néhány cigány szót, hogy a Magdi tartson ki. Egy héttel később a Krasznai Krisztián cigány szokás szerint elvette a falu leggazdagabb cigányának tizenhat éves lányát, Brigittát. Mégpedig úgy, hogy elszöktette, két napig Székesfehérváron voltak, és amikor hazamentek, akkor a lány szülei elé álltak és a Krisztián mondta az apának, hogy a lánya már nem úgy van, ahogy elvitte - ez a legnagyobb szégyen a cigány családnak -, de tudja, hogy mi a kötelessége, és elveszi feleségül a Brigittát. Mindez a cselekmény után nyolc nappal történt.
(...) Daróczi Magdolna ezt megtudta, hogy Krisztián már nem hűséges hozzá, akkor egyből olyan vallomást tett, hogy nem ő volt, mert mérges volt Krisztiánra.
(...) Az életkörülmények tisztánlátása érdekében elmondom, hogy például a beteg kisgyermeket a telepiek nem vitték orvoshoz, kitették a fa alá, majd ott meggyógyul. Amikor külső segítséggel kórházba került, akkor meg nem látogatták. A családi pótlékért közelharc folyt. Ha az apa kapta, addig ivott, amíg volt belőle.
(...) Krasznai József, Hell István és Horváth Aladár augusztus 29-én, délután 2-3 óra környékén, tehát a gyilkosság utáni napon bementek Krasznai Ibolya faházába és ott cigányul beszéltek. Arról beszélgettek, hogy mi legyen a taktika. Azt mondták, hogy mindenképpen támadásnak kell beállítani a csákváriak részéről. Ők hárman képviselték a vezérvonalat, de együtt sütötték ki ezt a taktikát. Azt beszélték meg, hogy legyen az a taktika, hogy őket a csákváriak likvidálni akarják, fel akarják robbantani.
(...) Több verzió volt: az első H. Ágnes és G. Ibolya letartóztatása, majd Daróczi Magdolnáé. Krisztián tudta, hogy bűnhődnie kell, de addig, amíg Daróczi Magdolna magára vállalja az ügyet, addig ő nem vállalja fel. Azt viszont mondta, ha egyszer valami az övé, akkor azt nem adja oda másnak. G. Laci azt mondta neki, hogy te hívtad ide a Csete Ferit. Lecsaptam a gyereket, válaszolta erre Krisztián.
A titkos koronatanú vallomását követően Soós az F.k:/2000/89/11. számú emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt Krasznai Krisztián és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben pótnyomozást rendelt el. Azóta viszont, tudtommal, és a sértett, ifjabb Csete Ferenc szüleinek megbízásából eljáró dr. Monostory Attila ügyvéd úr tudomása szerint semmi nem történt. Nem tudni, milyen eredménnyel zárult a pótnyomozás, mint ahogyan azt sem, miért nem követte a koronatanú magnókazettára is elmondott vallomását újabb tárgyalás.
Közeleg a cigány kisebbségi önkormányzatok csalás miatt megismétlődő országos választása. Horváth Aladár mint miniszterelnöki tanácsadó és mint a magyarországi cigányság egyik balliberális vezetője, szintén megméretteti magát. Nem is volna ezzel semmi baj, ha Horváth tisztázta volna magát. Attól azonban, hogy a székesfehérvári bíróság - bizonyára összetorlódott munkája miatt - már másfél éve halasztja a zámolyi ügy folytatását, Horváth még az ártatlanság vélelme figyelembevételével is gyanúba keveredett. Ez tény.
Szerkesztő: 
Franka Tibor